Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-17 / 16. szám
¥Ш. ápŕfSs Ti. Шдвйпs Két új traktorosbrigád alakult az egyéni gazdálkodók számára a* füleki járásban A szlovákiai gépállomások igazgatóinak értekezlete a CsKP KB és a SzIKP KB határozatainak végrehajtásáról X besztercebányai kerületben ж idén több helyen létesítettek traktorosbrigádokat oly községekbe« is, ahol nincs egységes földművesszövetkezet. A füleki gépállomás körzetében március elején két traktorosbrigádot alakítottak. Az elsőt Razovcán, a másodikat pedig Almádon. A razovcei brigád munkája biztosítva ven. Az ottani állami gazdaság a brigáddal mindjárt a kezdetben szerződést kötött, de ugyanezt cselekedték a környék egyénileg gazdálkodói is. Az almádi brigád nehezebb feladat előtt áll. A környék kis- és középparasztjainak munkájára támaszkodik csupán és a traktorosok legnagyobb gondját a munkaszerzés képezi. Meg lehet azonban állapítani, hogy 2—3 napra mindig előre van munkájuk és még egyszer sem történt, hogy valamelyik gépnek munkahiány miatt le kellett volna állni. Az almádi traktorosbrigádhoz összesen 10 község egyénüeg gazdálkodó földművesei tartoznak. Ajnácskő, Csorna, Söreg, Dobfenék, Ö-Bást, Egyházas-Bást, Hidegkút, Vecseklő, Fajti és végül Almád községekben még sehol sincs egységes földművesszövetkezet. A környék kis- és középparasztjai nagy örömmel fogadták a traktorosbrigád megszervezésének hírét. Nemcsak fogatnélküli földművesek dolgoztatnak a brigáddal, de még olyan gazda is, mint például Antal Géza 6 hektáros kisparaszt. Ő róla pedig még rossz akarattal sem lehet mondani, hogy valami <^be lova volna. Műit hét szombatja óta azonban traktor szántja a földjét. Az történt ugyanis, hogy Antal gazda azon a nevezetes kora reggelen lovával együtt nekirugaszkodott a szántásnak. A ló nehezen húzta az ekét és a szántás lassan haladt. A második kerülő után nagyot gondolt Antal gazda. A lovat az ekéből kifogta, felült a kocsijára és egyenesen a traktorosbrigádra hajtatott. Le sem szállt a kocsiról, úgy alkudott meg Farkas Barnabással, az almádi traktorosbrigád vezetőjével. — Meg lesz Antal gazda. Ma es-A dacsókeszi határ két hegy között nyúlik el, mint tengerbe a félsziget. Azt hinné az ember, hogy tovább már szántóföldek nincsenek. . . A falu szorgalmas népe a múltban feltörte a hegyoldalakat és a hegytetők művelésre alkalmas részeit, hogy némileg megjavíthassa tengődő életét. A jő termőföldeket Dacsó földbirtokos, később bérlője Gröne Jenő, Képes és Galbács kulákok bitorolták. A parasztság sorsa a felszabadulás után megváltozott. Cselédek és szegény parasztok földhöz jutottak. A kezdet nehéz volt. Kevés volt az állatállomány, az igavonó. Mégis megművelték a földeket. Most azonban, amikor kormányunk kellő gépi segítséget nyújt a parasztoknak a traktorállomások révén, a dacsókesziek elhanyagolják a földet. Pariagon hagyják azokat a területeket, amelyeken véres verejtékkel dolgoztak, cselédkedtek. ahol az utóbbi években még gyönyörű termést értek el. Ez elsősorban a helyi nemzeti bizottság hibája. Nem támogatja kellőképpen a parasztságot. — Az osztályharc helyett — osztálybékét csinált a faluba. A kulákok a falutól távoleső földjeiket műveletlenül hagyták és csak a közeli jó földeken gazdálkodnak Kis- és középparasztokká vedlettek. Képes Jenő malmát ugyan államosították, de őt bent hagyták a malomban igazgatónak, földjeit Pásztor tóig megszántjuk és meg is fogasoljuk a földjét és ha akarja be is vetjük. Csak magot hozzon — válaszolt a brigád vezetője. A traktorosbrigád szűksorosan vetette el Antal gazda árpáját. A traktorosok másképpen nem is vetnek. A brigád e célból két 36 soros szűksorú vetőgépet kapott. Hat erőgép: két Zetor, három Skoda és egy KD-35 mintájú gép állandóan az egyénileg gazdálkodók rendelkezésére áll. A brigádot ezenkívül megfelelő vontatott berendezéssel, pótkocsikkal, ekékkel, fogasokkal és istállótrágya és műtrágyaszórógépekkel látták el. A földműveseknek különösen az istállótrágya-szórógép nyerte meg tetszését. Ezen a környéken sok a rét és legelő, a fősúlyt tehát az állattenyésztésre helyezik, így hát minden udvarban sok az istállótrágya. Voltak olyan gazdák is, akik már évek óta nem hordták ki trágyájukat. A környéken most nem akad egy olyan gazda sem, aki nem szórógéppel hordatná ki trágyáját. Az istállótrágya-szórógéppel nagyon könnyen megy a trágya kiszállítása és szórása. A nagy teknőalakú kocsira 5—6 parasztkocsi trágya is felrakható, óriási előnye pedig az, hogy a trágyát kiérve a szántóföldre, menetközben mindjárt el is teríti. Farkas Barnabás az almádi traktorosbrigád vezetője alig 24 éves, mindig mosolygó fiatalember. Eddig a feledi, majd később a füleki gépállomáson dolgozott. Ez év március elején pedig az egyéni gazdálkodók számára létesült almádi brigád élére került. — Olyan környéken, ahol eddig még nem alakult meg az egységes földművesszövetkezet, sokkal nagyobb súlyt kell helyezni a munka megszervezésére, mint az olyan helyen, ahol van EFSz, — mondja Farkas elvtárs. „Egy traktoros naponta sokszor 5—6-féle munkát is végez. Hat erőgépünk van és minden gépet foglalkoztatni kell. Főtörekvésem a gépi munka, a haladó módszerek megismertetése és népszerűsítése. Egyhavi munkámmal meg vagyok elégedve. Eddig minden gép számára sikerült mun-Vince felesben dolgozza. Gröne Jenő volt bérlő, aki 1928—38-ig 375 kát. hold terjedésű földet, erdőt, legelőt összeharácsolt, ma 18 hektáros középparaszt. A parasztság látja, hogy a kulákság a távoleső, nehezen művelhető földektől menekül, hasonlóan cselekszenek ők is. Kivételt képeznek azok, akiket nem tévesztett meg a kulákok aljas politikája. A Bík fensík (220 hektár terület) földjeinek jó része parlagon hever. Ahol néhány éve csupán gabonából 15-20 vagonnal termett, burjánzik a gyom és a bozót. A HNB és a JNB kötelessége, hogy segítséget nyújtson a parasztoknak a parlagon heverő és az elhanyagolt földek megművelésére. Gépi segítség és jó vetőmag kell a földbe. A parasztok pedig fogjanak hozzá a megműveléshez. A kulákokat nem vehetik mintaképül, mert azok szocialista rendszerünk esküdt ellenségei. A járási nemzeti bizottságon is ártunk a parlagföldek megművelésének ügyében. Ncszkov József, a kékkői járás főagronómusa azt mondta, hogy Dacsóktsziben már csak 80 hektár elhanyagolt és parlagon heverő föld an. Csak 80 hektár, mert a többit legelőnek és erdőnek tüntették fel. A valóságba"! ezek parlagföldek. A yord nyt'és bozótot a marha sem mar ha, hogy lelegelje. De ha ezeket a földeket bevetnék fűmag és nvúlszapuka keverékkel, akkor aranybánya lenne a Bík, még legelő formájában is. kát biztosítanom, a jövőben a szervezés azonban nem fog annyi gondot okozni, mint most, mert aki egyszer a gépi munkát megszereti, másodszor is esak géppel dolgoztat." A brigád traktorosai örömmel látják el feladatukat és igyekszenek a magángazdálkodók kedvében járni. A traktorosok valamennyien fiatalok. Munkakedvüket legjobban Bojás László érzékelteti, aki jelenleg fuvarozási munkákat végez és ahogy mondja: „alig várom, hogy szántásra osszanak be, mert ez a mindenem.” A traktorosok keresetükkel elégedettek. Bojás László szerint naponta átlag 60—65 koronát is keresnek. Természetbeni járandóságban azonban nem részesülnek, — mondja Bojás, mert a magángazdálkodók nem gabonával fizetnek, hanem pénzzel és ezért a szövetkezeti traktorosoknak a keresetük a természetbeni juttatásokkal sokkal magasabb. Az almádi traktorosbrigád úttörő munkát végez. Az egyénileg gazdálkodók most ismerkednek meg a gépi munkával és annak előnyével. A 8 és fél hektár szűksoros vetés — amit eddig az egyénileg dolgozóknak végeztek — látszólag nem nagy eredmény ugyan, de 3 hónap múlva, amikor meg lesz a termés, a falu földművesei saját szemükkel győződnek meg a többtermelés lehetőségeiről és a haladó módszerek bevezetésének fontosságáról, amely egyre nagyobb tért hódít az egyéni gazdálkodóknál is. A kerületi nemzeti bizottság kezdeményezésére még e héten bemutatják a tengeri és burgonya négyzetes ültetését. A földművesek között már most nagy az érdeklődés e haladó új módszer iránt. Az újonnan létesített brigád dolgozóinak nagy türelemre és kitartásra van szükségük. A jólvégzett munka azonban gyümölcsöt hoz. Földműveseink a gépi munkát és a haladó módszereket megszeretik, közelebb kerülnek a közös gazdálkodáshoz és megbarátkoznak minden olyan módszerrel, amely a magasabb termés eléréséhez vezet. Füry Józseť Jó tanácsért nem kell a szomszédba menni. Gutten István, a parlagon heverő földek megművelésével megbízott járási agronómus, panaszkodik, hogy a parasztok nem akarják megművelni a földeket. Galbács Jánosna ., akinek a Bíken 3.5 hektár földje van, más a véleménye. — Én szeretem a földemet — mondta szenvedéllyel, és parasztbüszkeséggel a mellére ütött. — Nem adom senkinek! Jól tudom, hova, mt kell vetni. Az én igavonóm megáll, ha kőbe akad az ekém. Nehéz a munka, az igaz, de a föld, ha jól megmunkáljuk, bő terméssel visszafizeti a fáradságot. Sranka István, volt cseléd, ez évtr is egy kát. hold parlagot tört fel. Sok parasztot felsorolhatnánk, akik ragaszkodnak a földhöz, csupán segítség hiányában nem tudnak mit kezdeni. A HNB és a JNB fordítson nagyobb gondot rájuk, mint eddig tette. A parlagföldek gazdára várnak! A vezetők beszéljék meg közösen a parasztokkal, hogyan lehet őket legjobban és a legrövidebb időn belü> megművelni. Kérjenek tanác ot azoktól a parasztoktól, akik a parlagföldek szomszédságában most is szép eredményeket, magas hektárhozamokat érnek el. Cs. J. Április 8-án Trencsénteplieen megkezdődött a szlovákiai gépállomások igazgatóinak kétnapos értekezlete, amely alkalommal értékelik, hogyan teljesítették a gépállomások a CsKP KB és a SzIKP KB februári határozatának végrehajtását és hogyan biztosították a tavaszi munkákról szóló rendelet végrehajtását. A kérdések megvitatásához Štefan Gažik, a földművelésügyi megbízott is hozzá szólt, aki hangsúlyozta, hogy a gépállomásoknak részt kell venniök a mezőgazdasági termelés állandó fokozásában. Magasan értékelte az Ifjúság Falva traktorosbrigádjának munkáját és hasonlóképpen elismerőleg nyilatkozott a nagykeszi traktorosbrigád munkájáról is, amelyeknek nagy érdemük van a magas hektárhozamok elérésében. Beszéde további részében rámutatott arra, hogy egyes gépállomások a termelés fokozásával párhuzamosan milyen eredményeket érnek el az önköltségek leszállításában. En-A nagymegyeri állami gazdaság dolgozói az állati termékek emelésének céljából mindenekelőtt a tehénállományuk fejlesztésére törekednek. A tervezett állatállományhoz még 89 tehén hiányzik és ezt a folyó gazdasági év második felében, részben saját tenyésztéssel, részben pedig felvásárlással pótolják. A terv szerinti átlagos tejhozam 2.806 liter, amit 1956-ban 2.993 literre, 1957-ben pedig 3.066 literre szeretnének felemeV ni. Ezt úgy akarják elérni, hogy lényegesen kibővítik takarmányalapukat, éspedig a kukoricaszár fokozottabb silózásával és a cukorrépa felhasználósával takarmány céljaira. A sertésállomány növelése céljából bevezetik a haladó módszereket. Jelenleg egy anyakocára át’ag 10 malac esik. A malacokat faólakban helyezték el, amelyek sokkal megfelelőbbnek bizonyultak, mint a betonólak. A közeljövőben megkezdik a berkshire-fajta keresztezését is, az itteni fajtákkal. A gazdaság tehén- és sertésgondo-Az állattenyésztés fejlődése mindjobban megkívánja a technikai eszközök alkalmazását, melyek a nehéz és fárasztó munka könnyítésére szolgálnak. Már ezideig rengeteg n góldás ismeretes ezen a téren, de mégis csak kevés helyen alkalmazzák. A hazai mezőgazdasági gépgyárak rövidesen megkezdik az istállógazdálkodás könnyítésére szolgáló berendezések gyártását, melyek a kutató intézetek megfigyelései alapján készülnek. Ezek a berendezések majd lényegesen megkönnyítik az állattenyésztéssel foglalkozók munkáját. Például a trágya kihordására különféle futószalagos szerkezetet terveznek gyártani, valamint a friss alj elkészítésre. Továbbá csille, vagy csigamegoldású táplálékszállító bének eléréséhez azonban okvetlen szűk* séges, hogy a gépállomások dolgozói pontos nyilvántartást vezessenek, ellenőrizzék a terv teljesítését é« fokozatosan vezessék be a chozrascsot-ot. Štefan Gažik felszólalása után eszmecserére került a sor, amely folyamán a gépállomások igazgatói arról beszéltek, hogy teljesítették a CsKP X. kongresszusának irányelveit. Cer^ nák József a dunaszerdahelyi gépállomás igazgatója többek között azt mondotta, hogy az ottani gépállomás a szövetkezeti tagoknak több mint 500 hektár terméketlen rétet és legelőt felszántott. Loksa László, a nagykaposi gépállomás érdemjellel kitüntetett igazgatója rámutatott arra, milyen értékes szolgálatot teljesítenek a most megszervezett gépállomási laboratóriumok. Az értekezlet második napján Ferencei elvtárs, a gépállomások főigazgatója tartott beszámolót. A gépállomások igazgatói az értekezleten értékes tapasztalatokat szereztek. zói nagy gondot fordítanak a tisztaság fenntartására. Az álatok jól tápláltak és tiszták. Minden tehén előtt fekete tábla mutatja napi tejhozamát. Vannak tehenek, amelyek naponta 22. sőt még ötnél is több liter tejet adnak. A termelési tervet minden fejővel ismertetik, ezzel serkentik őket a tervezett tej hozam elérésére. A tej átlagos zsírtartalma a téli hónapokban 3.8 fokos, a fejési átlag jelenleg 7.7 liter, ami azonban a zöld takarmány adagolásával jelentősen fokozódik. A nagymegyeri állami gazdaság 1954-ben az egyike volt a legjobb eredményeket elért állami gazdasár goknak. Ehhez nagyban hozzájárult Strbka igazgató elvtárs tevékeny politikai munkája. A gazdaságban a napi feladatok megkezdése e!f5tt tízperceseket tartanak és a gyakran megrendezett szakelőadásokkal nagyban hozzájárulnak a dolgozók szakmai képzettségének fejlesztéséhez. LAZÁK PM> ni. Addig is, míg gyáraink szállítani fogják az új berendezéseket, sokhelyen maguk a gazdák igyekeznek megoldaná a munkakönnyítést. Az ábráin látható egyszerű szerkezet is ezek közé tartozik, mely könnyű szerrel elkészíthető, mindenütt található hulladékanyagból. A kocsi betonból készített pályán mozoghat, vagy más alakzatú kerekekkel, esetleg síneken is. Jelen esetben a kerék 40Q mm átmérőjű betonpályához kiképzett alakkal rendelkezik. A tartószerkezet profilacélból készült ée a vályúalakú végződés csaptartónak van alakítva, míg a deszkából készült vályú alsó részére erősített csapágy a tartóvázhoz rögzített csap körül elbülenthető. A kocsi és a vályú hossza az istálló méreteitől függi* A vályút a tárolóban megtöltik, majd az állatok elé tolva, annak elbillentésével a táplálékot az etetőbe szórják, így egyszerre kellő hossz megválasztásával például marha is 'látható. Ez az olcsó és könnyen elkészíti heló szállítási eszköz egyesíti Ö függő más szállító szerkezetek előnyeit. Amint az ábrán látjuk, 1. a billenő vályú, 2. a profilacélból készült tartóváz, 3. a vázhoz erőrített _sap, 4. betonpálya, ezek képezik az egész szerkezet főrészeit. A szállít':szköz esetleges elkészítésénél ügyelni kell a betonpálya széleinek elkészítésénél, hogy a szélek a kerekek vezetőiül szolgáljanak. mert másképpen nem biztosítható a kívánt mozgási irány betartása. Dacsókeszin a parlagon heverő földek gazdára várnak Az állatállomány emelésére törekednek a nagymegyeri állami gazdaság dolgozói Korszerű berendezés az állatgondozók segítségére . . . rendezéseket is terveznek készíts
