Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-17 / 16. szám

1935. fipŕitís 17. Földműves s A szádellői gazdák úgy dolgoznak, hogy emelkedjen a hektárhozam Szürke mészköút vezet Szádellő felé. Az út baloldalán köves mederben kristályvizü völgyi patak rohan han­gosan csobogva a Bódva felé. Partjain szép koronájú diófák díszlenek. Csak itt-ott látni néhány füzfatuskót, amit a múlt emlékül hagyott. Az út jobb­oldalán tengernyi gabona zöldéi. A dús vetés síkságon kezdődik és be­takarja még a Felsőhegy lábát is. Az Iráló nevű magas dombnak csak a teteje látszik ki belőle. A parasztok még azt is felszántanák, ha nem te­remne rajta olyan jó fú, amely az állatnak fél abrakot jelent. Az idegen azt hinné, hogy Szádel­­lőben, nagyüzemi gazdálkodás folyik. Azonban, ha jobban megfigyeljük a vetést, benne keskeny barázdákat ve­szünk észre, melyek a szép gabona­táblákat feltagolják. A kis falut okos magángazdálkodók lakják. A HNB tagjaival közösen megtárgyalják, me­lyik dűlőben, milyen magot vetnek, így a szántás-vetés mindig egyszerre történik. E tavasszal is olyan jól megszervezték a munkát, hogy már a gabona tavaszi fajtái is eltakarják a földet. Szépen bokrosodnak. Ha vala­hol jő a korai vetés. Szádellőben két­szer jő. A mezők talaja meszes-szá­raz. Ha korán vetnek, míg a téli nedv tart a földben, a növény jól elbokro­­sodik és az északi szelek nem tudják oly könnyen kiszárítani a földet. A sovány, köves földeket a jő gaz­dák termővé, kincsesbányává tették. Nagy gondot fordítanak a vetőmag megválasztására és a trágyázásra. Szarnák elvtárs, az állami magneme­sítő intézet dolgozója ebben a falu­ban, Hajdú Istvánnál olyan fajta bú­zát talált, amelyhez hasonló az egész országban sem volt. A szádellői táj­fajta, a piros kalászú őszi búza, jól bírja a szárazságot, kedveli a meszes talajt és a nyári viharok nem csépe­lik ki belőle a magot. A falu mellett gyönyörű völgy van. A mészkőhegyben hatalmas lék tá-A tavaszi vetőmagok javarésze már a földben van. Napok kérdése csupán s a mezőkön sarjadni kezd az új elet, a halványzöld színű zsenge gabona-, hajtások. A bő termés alapját most kell lerakni, mert ha magas hektár­hozamokat akarunk elérni, akkor tel­jes erőbedobással a vetés mielőbbi befejezésére kell törekednünk. Ez pe­dig annyit jelent, hogy szövetkezeti dolgozóinknak, egyénileg gazdálkodó földműveseinknek a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak ki kell használniok minden gépet, fogatot, emberi munkaerőt és minden órát a vetés agrotechnikai határidejének be­tartására. Amellett nagy súlyt kell Metetni a munka minőségére is, mert azzal csak veszítünk, ha a minőség rová­sára a végzett munka mennyiségét tartjuk szén, eJött, Viszont^ az sem minden, ha a magot időben elvetjük, hanem a kikelt növényzetet ápolni is kell a fejlődési időszak alatt. Nagy vonalakban vázolva ezek azok a feladatok, melyek betartása bizto-Bár Oroszkán csak egyéni gazdál­kodást folytatnak ezidáig, a kis- és középföldmfivesek szinte versenysze­rűen fogtak a tavaszi munkákhoz. A tervezett 70 hektár árpa vetését már rég befejezték. A cukorrépa vetéssel sem késlekedtek és a tervezett 36 hektárnak nagyobb része már el van vetve. A cukorrépa vetésében Antal Jó­zsef 6 hektáros- középparaszt vezet, aki már a tervezett 96 ár cukorrépá­ját elvetette. Neki már a múltból is vannak tapasztalatai ezen a téren és a következüket mondja: — A cukorrépatermelés ma a leg­­kifizetőbb. csak a répát tudni kell ápolni. Én már a múlt év augusztu­sában azon töretem a fejem, hogy hol is teremne a jövő évben legjobb cu­korrépa. Mert annak jól elil kell ám készíteni a talajt. Répavetés előtt mű­trágyát szórtam a földre és még azt akarom megjegyezni, hgy akármilyen tong, mintha valami óriás keze szelt volna belőle egy darabot. A völgy a dolgozók kedvelt üdülő helyévé vált Azelőtt nagyhasű bankárok és pök­hendi földbirtokosok nyaraltak ebben a vadregényes völgyben. A paraszto­kat sokszor felbosszantották gúnyos megjegyzéseikkel. — Érdemes a hegyoldalt koptatni? Ez a köszirt kecskelegelőnek való, nem szántóföldnek! — A zsarolók számos bölcs mondással traktálták a parasztokat. No, de nem kell félteni a szádellőieket. Megfeleltek azok még a minisztereknek is. Az egyik paraszt bölcsen visszavágott a gúnyolódónak: — Nem lehet mindenkinek Pesten háza és a Csallóközben dinnye földié. — Az urak magukra ismertek és szé­gyenkezve továbbkullogtak. A parasz­tok jól tudták, hogy a legtöbb föld­­birtokos nagyvárosban lakik és csak a televényes jó földeket akarja bito­rolni. Azelőtt a szádellőiek gyűlölettel néztek a urakra, rajtuk keresztül minden városiban elnyomót láttak. Ma már közelkerültek a városhoz. Husvét előtt Kovács Ferenc a tej­­felvásárlő üzemek kassai igazgatója látogatott el Szádellöbe. Egyenesen Szabó Bálinthoz, a HNB elnökéhez vette az irányt. Az elnök nem volt otthon. Vetőkukorica ügyben járt Szepsiben. A kiskonyhában felesége és 11 éves Ica lánya készülődtek a vendéglátásra. Sütöttek, főztek. Bálint fia, aki balkezére rokkant, új rádiót csinált a kisasztal mellett. Kovács e'vtárs kerekre nyitotta a szemét, csodálkozott azon, hogy a falu már technika terén is mennyivel közelebb került a városhoz. A HNB elnöke hazaérkezett. Rövid ismerkedés után meghitt beszélgetés­be kezdtek, de a hivatalos ügyekről sem feledkeztek meg. — Kassán kevés a tej. A város többet kér a falutól — mondta Kovács elvtárs. sítja a bő termést. A több takar­mány, gabona, hús, tej stb. kiterme­lése vejset az élelmiszerárak leszállí­tásához. Sok szövetkezeti doígoaő és egyéni­leg gazdálkodó földműves már ebben a szellemben fogott a hektárhozamok emeléséhez. Például a kamocsai szö­vetkezet földjein 6 traktoros dolgozik éjjeli műszakban, ami elősegíti a ta­vaszi munkák mielőbbi befejezését. — Azonkívül kötelezettséget vállalt a szövetkezet, hogy 1 mázsával emeli az árpa és a búza hektárhozamát, a 46 hektár cukorrépát pedig a pwoszenyi­­cei mozgalom alapján műveli meg. Terven felül 100 darab sertést és 30 darab 400 kg átlagsúlyú vágómarhát adnak be terven felük A kamocsaiak példáját meg kell honosítani több mezőgazdasági nagy­üzemben is. Ha ez me&örténik, nem lehetnek kételyeink a féltik hogy a mezőgazdasági termelést magasabb színvonalra emeljük, ami lehetővé teszi i további árleszállítást és ezen keresztül életszínvonalunk emelését. korán vetettem is a cukorrépát, nem fagyott ki. Antal József nagyon jól tudja, hogy a cukorrépatermelés jövedelmezd. Er­ről meggyőződött a múlt évben, ami­kor 1.50 hektár területen 580 mázsa cukorrépát termelt, amelyért több mint 12 ezer koronát kapott és annyi mellékterményt, hogy 2 darab szarvas­­marhájának még most is van belő’e. Nemcsak Antal József, hanem töb­ben is kísérleteznek Oroszkán a cu­korrépa hektárhozamának emelésével Németh Sándor. Kicsiadi János. Mo­­kos János, Molnár András és még többen is tettek kötelezettségválla­lást, hogv cukorrépából 50—100 má­zsával termelnek terven felül. A fentiekből láthatjuk, hogy egyé­nileg gazdálkodó földműveseink is be­kapcsolódnak pártunk programmjának megvalósításába, mert csak ezen ke­resztül tudjuk biztosítani életszínvo­nalunk további emelését. Sebő János — Sok volt a borjas-tehén, — mentegetődzött az hlnök, — no, meg az asszonyok is sokat felhasználtak a sütéshez. — Jől van, jól, de a városi asszo­nyok is sütni akarnak és gyermekeik is nagyon szeretik a tejet. Ebből a dologból nem származott nagyobb vita, mert az elnök vállalta, hogy a beadásban jő példával jár elől és a lemaradottakat beadásaik telje­sítésére buzdítja. Szádellőben baráti alapon, szép szóval elintéznek minden ügyes-bajos dolgot. A parasztok na­gyon jől gazdálkodnak, ' mert a falu élén példás gazdák vannak. Az elnök az előírt disznóhúst már egy félévre előre beadta, a tejből sincs hátralék­ban. Egy borjút most választott el és még két tehene borjas. Lesz tej bő­ven, jut belőle a városi gyerekeknek. Szabó elvtársnak csak 4.5 hektár földje van, mégis igen szép marha­­állománnyal rendelkezik. Ökrök he­lyett is tehenet tart. A nemzeti bi­zottság többi tagja is jó termelő és élenjár a beadásban. Sok falu vezető­je példát vehet tőlük. Ahogy melegedik az idő, úgy zöldéi, szépül a határ és egyre több kirán­duló érkezik a szádellői völgybe. A falu népe szeretettel fogadja őket é; becsületes áron eladja a városi dolgo­zóknak azt, amit terven felül termel. Különösen jőizü gyümölcséről emle­getik a falut, akik erre jártait. Szádellőben a szép eredmények mellett akadnak kisebb hibák is, de azokat г falu népe közösen kiküszö­böli. Varga László, a falu népszerű gazdája azt mondta: — Jó a vezetőség, szívesen dolgo­zunk, még ünnepnapon is! És meg­mutatjuk, hogy ez éven még többet termelünk, mint a múlt éven. A szép vetések és a parasztok szor­galmas munkája azt bizonyítja, hogy Varga Lászlónak igaza lesz. Csanády Csurilla József A diószegiek biztosítják a takarmányt A diószegi EFSz tagjai idejében törődnek azzal, hogy ebben az évben elegendő takarmányt biztosítsanak в közös állatállomány részére. ErNo minden lehetőséget kihasználnak, de főként a füves, lucernás alávet#se­­ket. A szövetkezetesek úgy határoz­tak, hogy az árpába takarmánysárga­répát vetnek. Ez a legjobb takar­mányfélék közé tartozik és minden állat szívesen fogyasztja, de különö­sen jó az anyasertések részére. Bzt a répát a len, mák, vagy árpa közé lehet vetni, ahogy ezt a diószegiek tették. A takarmánysárgarépát 42 cm sor­távolságra vetik és hektáronként 6 kg vetőmagot használnak. Az árpa lekaszálása után a répát megsintelik és kiegyelik, ha erre szükség lesz. Gondos ápolás mellett 150-250 mázsa hektárhozamot lehet elérni. Blaho Mihály, a szövetkezet agronómusa kö­telezi magát, hogy hektáronként leg­alább 150 mázsát termel, ami a szö­vetkezetnek 12 vagon jőmlnőségű ta­karmányt jelent a 8 hektáron. Hymódon érnek el a szövetkezet tagjai egy területről két termést. Ezenkívül elhatározták, hogy a kukoricába 50 hektárnyi területen ta­karmánytököt ültetnek. Ezt főként az anyakocák és a sertések részére ter­melik. Hogy elegendő silótakarmányt tud­janak biztosítani, 18 hektár silókuko­ricát vetnek, amelyet tejes állapot­ban Iesilóznak. Ezt a magas tápér­tékű takarmányt a fejőstehenek ré­szére készítik. __________ K. F. Terven felül kél mázsával emelik a gabonatermést a vajkóciak A szokatlanul hosszú tél sem gá­tolta meg a vajkóci szövetkezeti dol­gozók munkáját. Nem ültek benn a meleg kályha mellett, hanem szorgal­masan építették a befejezetlen gazda­sági épületeket. Az építésben elért múlt évi sikerek munkára ösztönzik őket, hogy mielőbb befejezzék a mar­haistálló építését. Ezenkívül jó! felkészültek a tavaszi munkákra is. Kitisztított vetőmagot tettek a földbe és elegendő mennyi­ségű műtrágyát készítettek a vetések trágyázására, hogy minél magasabb hektárhozamokat érjenek el. A hektár­hozamok emelése különben érdekük, mert kötelezettséget vállaltak, hogy hektáronként 2 mázsával több gabonát termelnek a tervezettnél. A cukor­répatermelésben 5 hektáron alkal­mazzák a proszenyicei módszert, hogy minél több „fehér aranyat” adhassa­nak be terven félül. M. P.------------------------------------------------ + tAr W NE KÉSLEKEDJÜNK Az oroszkai magángazdák a cukorrépa hozamának fokozásáért A rostlen és a lenmag felvásárlási ára 1955-ben A len termesztése nagyon kifizető­dik. Ezt bizonyítja egyes szövetke­zetek múlt évi eredménye, melyek magas lenrost- és lenmag-hektárhoza­mot értek el. Így például a lévai já­rás bátovcel szövetkezete 15 hektá­ron termelt lent a múlt évben. Ezen a területen 548 mázsa rostlent és 72 mázsa lenmagot termelt a szövet­kezet. Termelési feladatát jóval túl­lépte s így a beadott rostlenért és lenmagért 221 ezer koronát kapott, ami j.4.736 korona hektáronkénti jö­vedelemnek felel meg. Láthatjuk te­hát, hogy érdemes lent termelni. Az alábbiakban ismertetjük a rostlen és a lenmag ebben az évben érvé­nyes felvásárlási árát. áztatatlan Minőségi osztály áztatott len 100 kg mag nélkül 100 kg maggal 100 kg I. 272,— 145.— 113.20 II. 244.— 132,— 104.20 III. 215,— 119,— 95.20 IV. 187.— 106.— 87.40 V. 164,— 93.— 79.60 VI. 143.-81.— 72.80 VII. 125.— 71.— 66.— Vili. 110.-62,— 61.60 IX. 103,— 54.— 57,— X. 85,— — — XI. 68.— — — A Rügy faka dós. Mennyi remény, mennyi érzés, mennyi derű van ebben a szóban. Az ébredést, az új életet jelenti és szebbé, gazdagabbá tételé­nek lehetőségét hirdeti. A szántó-vető ember a föld legkö­zelebbi rokona. Szívében boldog vá­rakozással és őseink, halhatatlan sze­­retetével készíti elő ekéjét, hogy új barázdát hasítson a tavaszi illatú föld­be. A mezőkön megpezsdül az élet. A krumpligumókat serény asszony­kezek szedik szaporán a kosárba és szórják a friss fészkekbe. Időben ül­tetik, bő termést akarnak elérni. A Bodva is vidáman csobog, örül, hogy megszabadult jégbüincsétöl. — Ahogy Bodoló község határába ér, habjai fél-felugranak megnézni, mit csinál a kis falu népe a hosszú téli pihenő után? Hiszen régi jóbarátok ők! A rekkenő nyári hőségben sokszor hűs habjai közt fel üdült a falu ap­raja, nagyja. A szövetkezet tagjai a tavaszi mun­kákkal szorgoskodnak. Zajdek Márta és Molnár Gizella, a helyi nőbizott­ság tagjai ugyancsak örülnek a tavasz érkezésének. Ugyanúgy mint a múlt évben, az idén is ki akarják venni részüket a mezőgazdasági munkákból, hogy a terméshozamok emelésére tett kötelezettségvállalást mióra válthas­sák. A bodolói szövetkezetben meg van arra a lehetőség, hogy a tagok gazdagon kamatoztassák jő munkáju­kat. Az asszonyok is megértették, Ha a termelő a szerződéses meny­­nyiséget 90-100 százalékig teljesítet­te a felvásárlási árhoz hozzászámítva, az összes beadott len árának 40 szá­zalékát jutalomként kapja. A terven felül beadott lenért, ha a beadásnál nem szerepelt nyolc osztálynál ala­csonyabb minőség, az átlagosan elért felvásárlási árnak 80 százalékát kap­ja jutalomként a termelő. Más ese­tekben jutalmat nem fizetnek. A len időbeni beadásáért ugyancsak jutalomra jogosult a termelő, amely szeptember 30-ig 20 Kčs, október 31- ig 10 Kčs, december 20-ig pedig 5 Kčs, mázsánként. A lenmag felvásárlási ára (ipari feldolgozásra) 194.60 korona mázsán­ként. Ha a termelő beadja az összes szerződéses lenmagmennyiségét, 90— 100 százalékig a lenmag árának 25 százalékát kapja az alapáron kívül jutalomként. A terven felül beadott lenmagért a mázsánként! alapárhoz további 150 százalék jutalomra jogosult a terme­lő. A rostlen termelésére feltétlenül olyan területet jelöljünk ki, amelyen az utóbbi 5—6 éven olajlen, vagy rostlen nem termett. így biztosítható legjobban a gombakártevők elleni vé­dekezés. Ennek betartása esetén a kelésben lévő növénykék a talajból nem fertőződhetnek. hogy a szövetkezet ügye az ő ügyük is Tavaly ősszel Bodoló község házai­ban villanyfény váltotta fel a pislá­koló petróleumlámpát. Esténként ra­gyogó fényözön árad szét a házak­ban. Az egykor oly sok nyomort lá­tott munkáslakásokban meghonosod­tak a legszebb kivitelű csillárok. Alig féléve kapott villanyt a falu, de a gyerekek máris megtanulták a va­rázsszemes rádió kezelését. A szövetkezet tagjai nemcsak laká­sukban szeretik a tudomány vívmá­nyát, hanem a gazdálkodásban is al­kalmazzák a haladó módszereket. Nagy lelkesedéssel dolgoznak a szö­vetkezet földjein az asszonyok. Tud­ják, hogy a békeharcban a jó munka a legjobb fegyver. Látják, hogy nap­­ról-napra szebb, gazdagabb az élet. Munkájuknak biztosan meg is lesz az eredménye. Mire a most rügyező fákon édessé érik a gyümölcs, akkorra már pámas székek is lesznek a szobában. Egyre több ruha kerül a háromajtós szek­rénybe és őszig elkészül a lányok gazdag kelengyéje is. Daliás legények is vannak Bodolón, akik esküvőre készülnek új boron szívük választott­jával. Erre a gondolatra vidáman csobban a Bodva szőke fodra és kacagva tova­­fuU zöldelő partjai medrében. Lévai Erzsébet Bodva csobogta .. . Kis területen nagy veszteség A kajali szövetkezet kötelezettséget vállalt, hogy az összes tavaszi gabo­­naneműeket sűrflsorosan veti el. En­nek ellenére a szövetkezet vezetői megváltoztatták a tervet és inkább a régi vetési módszerhez ragaszkodtak. Űgylátszik, nekik nem számít, vajon 15, vagy 25 mázsa gabonájuk terem hektáronként. Az űj vetési módszer lebecsülésé­vel nagy veszteség éri a szövetkeze­tei. A 34 hektárnyi tavaszi árpájuk legkevesebb 2 mázsával adott volna többet hektáronként, ha sűrűsorosan vetették volna el. Ez pedig 68 mázsa árpát jelent, mellyel 15 darab sertést hizlalhattak volna szabad eladásra. A 15 mázsa sertéshús pedig 24 ezer ko­ronával gazdagította volna a szövet­kezetei. Ugyanilyen hiányosságok tör­téntek a királyrévi és az alsószeli szövetkezetben is. K. F. Ápoljuk őszi repce vetéseinket Egyik legfontosabb olajnövé­nyünk a repce, melyet ha kellő­képpen ápolunk, az összes olaj­növények közül a legmagasabb ter­mést adja. Az őszi repce tavaszi ápolásához tartozik mindenekelőtt a növény­zet, de különösen a gyengébb nö­vények fejtrágyázása, gyorshatású műtrágyákkal. Ezek közül legal­kalmasabb a mészsalétrom, vagy az osztravai salétrom, melyből 70—150 kg-ot szórunk el hektá­ronként, a növényzet állapota sze­rint. Az őszi repce előnyösen fel­használja a hígított trágyalé fosz­fortartalmát is. A trágyalével tör­ténő trágyázást a sorközökben al­kalmazzuk. Fejtrágyázás után a repcét gyomtalanítsuk, ha pedig ikersoros a vetés, akkor saraboljuk. mihelyt a talaj nedvességi állapota meg­engedi. A sarabolást többször is megismételhetjük a talajnedv meg­őrzése és a gyomirtás miatt. Kü­lönös figyelmet kell fordítani az olyan repcevetésre, melyet a múlt ősz folyamán nem saraboltunk meg. A repce kártevői ellen az agro­technika pontos betartásával, vagy pedig „Hexachloran" permetezés-: sei védekezzünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom