Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-03 / 14. szám
1955. április 3. rSTdmüves 9 Galántai járásban, Tósnyárasdon Szüvási Ernő, az EFSz traktorosa a tavaszi árpa alá simító munkálatokat végez. Duna$zerdahelyen már befejezték az árpa és zab vetését Ha vala’-i ismeretlen ember látogatott volna el a dunaszerdahelyi állami gazdaság igazgatóságára, vagy valamelyik részlegére március 23-án, szerdán, akkor bizonyára meglepte volna őt az ott uralkodó lázas készülődés, a sok izgatott mosolygó arc. Az avatlan szemnek igazán úgy tűnt fel, mint valami nagy ünnepség előkészületei. Ami igaz, ünnepre is készülődtek. Ünnep az, amikor ilyen hosszú tél után végre megkezdődhetnek a tavaszi munkálatok. Aki a földművelésben dolgozik, az tudja csak igazán becsülni a korai tavaszt, de talán még ennél is jobban a késő tavasz első napjait. — Dunaszerdahelyen is így volt. Az embereknek örömtől sugárzott az arcuk, amikor megindultak az első traktorok, az első simítok, az első hengerek, hogy előkészítsék a földet a vetéshez. A gazdasághoz tartozó vásárúti részlegen is elkezdődött a vetés és már az első napon 20 hektár tavaszi árpát vetettek el. Ez a nap mintha jel lett volna az indulásra. A dunaszerdahelyi állami gazdaság összes részlegein megkezdődtek úgy az előkészületek a vetéshez, mint maga a vetés is. A várkonyi osztályon fogatos vetőgépekkel kezdtek azokon a kisebb dűlőkön, ahol nem tudták kihasználni a gépcsoportokat. A nagy táblákon sűrűsoros vetpgépeket használtak és március 24-én 35 hektárt vetettek be. Valamenynyi dolgozó tisztában van azzal, hogy most, mikor az időjárás már kedvez, qpak a dolgozókon múlik, milyen gyorsan tudnak végezni a tavaszi munkálatokkal. Ezért elhatározták, hogy meghosszabbított műszakban fognak dolgozni és ezzel is behoznak valamit abból a késésből, amit a tél szűnni nem akarása okozott. Vasárnap március 27-ére önkéntes munkacsoportokat szerveztek, akik egész napon át vetettek. Igyekezetüket siker koronázta még aznap estére befejezték az árpa és zab vetését. A dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói még eddig mindig betartották szavukat. így cselekedtek vasárnap is, amikor a zab és árpa elvetésére tettek ígéretet. Itt azonban nemcsak a gabonaneműekről van szó. Előre elkészített terv szerint folyik a földek előkészítése, a cukorrépa alá is. A cukorrépát többrétű vetőgéppel fogják vetni, amint a gabonaneműek vetése befejeződött. A terv szerint 100 hektárnyi cukorrépájukat úgy vetik el, hogy azt géppel megművelhessék és be is takaríthassák. Hogy a dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói az első igazi tavaszi napon csatasorba tudtak állni a magas terméshozamokért folytatott becsületes harcukban, arra vall, hogy alaposan felkészültek. A gabonaneműek vetésén kívül nagy gondot fordítottak a takarmánygabonákra és az olajosmagvak vetésére is. Már március 28. és 30.-e között ki akarják próbálni négy darab saját műhelyben készült négyzetes-fészkes ültetésre alkalmas gépüket. Legelőször napraforgót fognak vele vetni. A dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói megtesznek mindent, hogy behozzák azt a késést, amit a hosszú tél okozott. És ezért még rövidebb idő alatt szeretnék befejezni a tavaszi munkálatokat. Kornfeld Ferenc, Dunaszerdahely. Ezer mázsa cukorrépa terven felül A vranói állami gazdasághoz tartozó ortasi részleg dolgozói a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére terven felül minden egyes hektáron 50 mázsa cukorrépával termelnek többet. A magasabb hektárhozamok elérésére már tavaly ősszel felkészültek. Húszhektárnyi bűzaföldön a tarlóhántást és a középszántást időben elvégezték, 300 mázsa istállótrágyát szórtak szét hektáronként, amelyet előhántós ekével mélyen leszántottak. Most tavasszal a földet megfogasolják, hengerelik és hektáronként 3 mázsa műtrágyával megszórják. A tavasziasított cukorrépamagot olyan sorközökb° vetik, hogy a növény ápolását és kiásását gépekkel végezhessék. A répát később trágyalével öntözik és szuperfoszfáttal meghintik. A növényzet fejlődését álandóan ellenőrizni fogják, és ha valahol a kártevők garázdálkodnának, dynociddal beporozzák. Kazahsztán íöldtartalékainak leihasználása P. K. Ponomarenko, a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszámolót tartott a köztársasági pártaktíva értekezletén, Kazahsztán mezőgazdaságának fejlődéséről: A köztársaság mezőgazdaságának dolgozói 1954-ben 8 és félmillió hektár szűz- és ugarföldet törtek fel. A vetésterület növelésének eredményeként Kazahsztán gabonatermelése 35 százalékkal emelkedett. Az idén a köztársaság kolhozai, gép- és traktorállomásai, valamint szovhozai az 1953. évi 9.7 millió hektárral szemben 19 millió hektárra növelik a mezőgazdasági növények vetésterületét. 1956-ban a vetésterület 27 millió hektárra nő. Ebből 23 millió hektáron vetnek szemesterményt. Ilyen módon a köztársaság szemestermény termelése évi 1 milliárd 300 millió púdra növekszik. A köztársaság az állati fütermékekből 1960-ig 1954-el szemben húsból és szalonnából kétszeresére, tejből 2.7-szeresére, gyapjúból 2.9-szeresére. tojásból 4.4-szeresére növeli termelését. Elhatározták hogy az idén tavaszszal és nyáron további, legalább 9 millió hektár szűz- és ugarföldet törnek fel Az új földeken további 250 gabonaszovhozt szerveztek. Most erre a vidékre szerelvény számára érkezik a technikai felszerelés. Az ország a vidékre szerelvény számra érkezik a szűzföldek meghódítására. A gép és trakiorállomások segítsége az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművéseknek Irta: Vladimir Kállay mérnök A földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója. EFSz-eink, állami gazdaságaink, de az egyénileg dolgozó földműveseink is számos felajánlást tettek hazánk felszabadításának tizedik évfordulójára. A vállalásokat főképpen a növénytermelés emelésére, a mezőgazdasági állatok hasznothajtőságának fokozására és a beadások időbeni teljesítésére és túlteljesítésére irányozták. E vállalások teljesítése egyet jelent a CsKP X. kongresszusának, a mezőgazdasági termelés emeléséről szóló határozatával az elkövetkezendő 2—3 évben. A termés hektárhozamának emelésében és a termékek gazdaságos előállításában a gépállomások gépei és gépesítési eszközei nagy jelentőséggel bírnak. A gépállomány évről-évre emelkedik. A gépállomások erőgépei azonban nincsenek kihasználva, tőképp azokban a járásokban, ahol a kis- és középparasztok túlsúlyban vannak a szocialista nagytermeléssel szemben. Tehát már ‘a gépek kihasználhatósága szempontjából is szükséges, hogy a gépállomások gépei ne csak az EFSzek földjein dolgozzanak, de segítsenek a kis- és középparasztok földjeinek megművelésében is. Ha birálólag szemléljük a kis- és középparasztoknak nyújtott gépállomási segítséget, ahhoz a megállapításhoz jutunk, hogy gépállomásaink, kevés kivételével elégtelen segítséget nyújtanak a kis- és kbzépparasztoknak. A kis- és középparasztok zsolnai kerületi konferenciáján értékelték az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok munkájának eredményét, valamint azt a segítséget is, amelyet számukra a népi szervek, tömegszervezetek és a gép- és traktorállomások nyújtottak. Megegyeztek abban: hogyan biztosítják be a mezőgazdasági termékek fokozottabb termelését, főképpen a gép- és traktorállomások munkáját. A gépállomásoknak az egyénileg dolgozó kis- és középparasztoknak nyújtott elégtelen segítségét legmeggvözöbben a rajeci konferencia eredményei bizonyítják. A vágbesztercei gépállomáshoz tartozó rajeci traktorosbrigád a járás 18 községének dolgozik. A járásban eddig egyetlen egy EFSz-et sem létesítettek A szocialista szektor az állami gazdaságok a rajec-teplicei mezőgazdasági kutató intézet és a mesterséges megtermékenyítő állomás képviseli. Tehát, a kis, szétaprózott nadrágszíj parcellákon dolgozó egyéni gazdálkodók vannak túlsúlyban. A traktoros brigádot ellátták megfelelő gépállománnyal, de a gépek teljesítménye éppen a magángazdálkodó földművesek elégtelen megsegítése következtében távolról sincs kihasználva. Tekintsük meg közelebbről a rajeci kerület kis- és középparasztjait és állapítsuk meg, milyen gépi segítségben részesültek az elmúlt évben. Az egyénileg gazdálkodó földművesek az elmúlt évben az állami tervet a növénytermelésben csak a burgonyánál teljesítették. Az 1955 évi állami terv a járás kis- és középparasztjainak feladatul tűzi a tavaly elért hektárhozamok elérését. Hogy ezt az eredményt elérhessük a traktorosbrigád munkáját kell megjavítani. A traktorosbrigád a földművesekkel csak formálisan kötött szerződést és a megállapodást nem tartotta be és kívánságaikat nem vették figyelembe. A munkát anélkül végezték el, bogy tekintettel lettek volna a megállapodásra. A szerződésileg lekötött munkákat egyáltalán nem részesítették előnybe és gyakran megtörtént, hogy szerződésileg nem bebiztosított munkákat hamarabb elvégezték, mint a rendes szerződéssel biztosítottakat. Ennek következtében a földművesek a traktorosbrigáddal egyáltalán nem voltak hajlandók szerződést kötni. Bebizonyosodott az is, hogy a gépállomások és a traktorosbrigád dolgozói nem népszerűsítették eléggé a mezőgazdasági termelés gépesítésének előnyeit Az eredmény az volt, hogy a földművesek nem bíztak a traktorosbrigádban és fogatokkal olyan mezőgazdasági munkákat is végeztek, ameladó módszerek iránt. Éppen ezért a lyeket a gépállomás gépei sokkal jobban, előnyösebben és olcsóbban végezhettek volna el. A szövetkezeti tagokat ma már nem kell a mezőgazdasági termelés gépesítésének szükségességéről és jelentőségéről meggyőzni. Sok egyénileg gazdálkodó földműves azonban még mindig bizalmatlan a gépek és a hagépáüomás dolgozóinak ceruzával a kézben a kis- és középparasztokat meg kell győzniök: mennyivel olcsóbb a géppel végzett munka a fogatokkal végzett munkával, vagy a kézi munkával szemben és mennyivel jobb minőségű. Például amíg a kis- és középföldműves egy nap alatt fogattal tizenhat centiméteres mélyszántás mellett 0.4 hektárt szánt meg, ugyan ezen idő alatt a traktor 18—20 cm mélyen 3—4 hektárt könnyen megszánt. E mellett a fogatokkal végzett középszántás költségei hektáronként 280 Kcs-ba kerül, a géppel végzett munkáért pedig a földműves csak 140 koronát fizet. A természetbeni fizetés esetén ez a különbözet még nagyobb, mert szabad árakra átszámítva 20 százalékkal kedvezőbb a pénzbem fizetéssel szemben. A traktorosbrigád dolgozóinak újabb hibája az, hogy a traktorosbrigád által végzett munkák természetbeni fizetését • magángazdálkodóknál egyáltalán nem népszerűsítették. Hasonlóképpen tudnák felsorolni a mezőgazdasági munkák gépesítésének további előnyeit is, mint például a gabQnafélék vetése, sarabolás, fü- és herekaszálás, a gabona betakarítása, a len tépése, magtalanítása stb. A rajeci traktorosbrigád további nagy hiánya az volt, hogy a kis- és középparasztok állattenyésztési munkálataiban egyáltalán nem nyújtottak segítséget. Hiba volt az is, hogy a járásnak csak egyetlen egy brigádja dolgozott, úgy hogy az állandó összeköttetés a traktorosbrigád és a 18 falu között egyenesen lehetetlen volt. Az elhangzott bírálatok alapján a kis- és középparaszt küldöttek a rajeci traktorosbrigádnak feladatul tűzték ki: 1. A gépállomások javítsák meg az egyéni gazdálkodó földművesek megsegítését azzal, hogy még egy traktorosbrigádot létesítenek. 2. A traktorosbrigád eddigi magatartását a kis- és középparasztokkal szemben meg kell változtatnia és a szerződéseknek mostantól kezdve törvénnyé kell válniok. A szerződésileg lekötött munkákat előnyben kell részesíteni. 3. A gépek és a vontatott berendezések megjavítására nagyobb figyelmet kell szentelniük, nehogy előforduljon, hogy szakszerű javítás híján a gépek az idénymunkák közvetlen megkezdése előtt kiessenek. 4. A traktorosoknak arra kell törekedniök, hogy az egyéni gazdálkodóknál végzendő munkákat időben, agrotechnikai határidőben elvégezzék. 5. A rétek és legelők elárasztása esetén hatásos segítséget kell nyújtaniok. A rajeci traktorosbrigád dolgozói a kis- és középparasztok konferenciáján kitűzött feladatokat együttesen megtárgyalták és a következő segítség nyújtására határozták el magukat: A traktorosbrigád minden tagja, mint a falu agitátora, vagy mint a falu mezőgazdasági bizottság tagja részt vesz a földművesek hazafias kezdeményezésében. Meggyőzik a kis- és középparasztokat a mezőgazdasági termelés gépesítésének előnyéről, a közös gazdálkodás jelentőségéről, a falusi gazdagok káros befolyásáról, továbbá az eszmecsere folyamán sző kerül arról is, hogy miképp. segíti a traktorosbrigád a kis- és középparasztokat a mezőgazdasági munkájuk elvégzésében és milyen előnyt jelent a gépállomás által elvégzett munkák természetbeni fizetése. A traktorosbrigád 15 nappal _ az idénymunkák megkezdése előtt szerződést köt az egyénileg dolgozó földművesekkel. A traktorosok a földműd vesekkel megkötött szerződések teljesítése érdekében minden tőlük telhetőt elkövetnek és munkatervüket ezek szerint szabják meg. A munka megszervezésének rugalmassága céljából még a tavaszi munkák megkezdése előtt a járásban, még egy trak-í torosbrigádot létesítenek. A traktorosbrigád külön figyelmet szentel az olyan munkák elvégzésére, amelyek döntő jelentőséggel birnak a mezőgazdasági termékek termelésének fokozására, valamint • kis- és középparasztok állatállománya hasznothajtőságának fokozására. A traktorosbrigád kötelezte magát, hogy bevezeti a gabona szűksoros vetését. Gépesíti az istállótrágya kihordását, szétterítését, bevezeti a burgonya négyzetes-fészkes ültetését, felszántja a kevésbé jövedelmező réteket és legelőket és megjavítja a vizenyős, savanykás réteket, megrövidíti a gabonaneműek aratását, elvégzi a len tépését, magtalanítását, elvállalja a heremag kitépését, részt vesz a takarmány silózásában és végül az őszi gabonaneműek talajának megművelésében. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebben az évben gépállomásaink, valamint traktorosbrigádjaink a műit évvel szemben hatásosabb segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó földműveseinknek. így például a korponai gépállomás ebben az évben az egyénileg gazdálkodó földműveseknek nyújtandó segítségét 20 százalékkal emelte. A halicsi gépállomás a kis- és középparasztok megsegítéséhez azzal járul hozzá, hogy számukra kovácsműhelyt létesített, ahol szerszámaikat megjavítják. Ezenkívül fokozottabb mértékben megművelik földjeiket, valamint számukra szakelőadásokat rendeznek. Bizonyos, hogy minden gépállomásnak módjában áll a kis- és középparasztok megsegítéséhez fokozottabb mértékben hozzájárulni. Bizonyítja ezt a rajeci traktorosbrigád és még számos más gépállomás példája is. Nem fér kétség ahhoz, hogy a kis- és középföidművesek ezt a fokozottabb segítséget és róluk való gondoskodást megérdemlik. A bratislavai KNV mezőgazdasági ügyosztálya kitüntette a kerület 3 legjobb gépállomás igazgatóját. Balázs Iván szenei. Cérnák Jozef dunaszerdahelyi és Miklós István Csallóköz csütörtöki gépállomás igazgatóit.
