Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-27 / 9. szám

13 flichaäv es 1955. február 27. J XVHl. század. .Európájának tár­­sad,almi viszonyaival és műve­lődéstörténetével foglalkozó müvek­ben, legyenek azok tudományos mun­kák. vagy ismeretterjesztő kéziköny­vek, mindenütt szerepel Montes­quieu, eredeti nevén Charles- Louis Secondat folyasd SögondaJ neve és müvének méltatása. A róla való meg­emlékezés tehát halálának kélszaza­­dik évfordulóján (1955 február 10 . nem elfeledett emberről szól. Ezt a francia tudóst és írót a jogászok, a történészek, a szociológusok, sőt a szépirodalom művelői is nuigukénak vallják. Alapjában véve szociológus volt, uz emberi társadalom életében érvényesüli',' objektív törvények nyo mozója. Franciaországban, a feudális önkényuralom hazájában ennek rend­szere ellen küzdött. Melyek voltak azok a középkori maradványok, amelyek ellen. harcba indult a XVIII. századbeli francia polgárság? Д király által önkényesen gyakorolt politikai hatalom, a romion udvari nemesség élösködése. a job­bágyok nyomora, a türelmetlen kle­rikalizmus bent az országban, kifele vedig, világpolitikai vonatkozásban, a gyarmatok kizsákmányolása és impe­­rigUsztikus növelése, « rabszolgáin'­­tás Már a XVIII. században minden európai országban olvasták Montes­quieu harcos müveit. \Л iképpen nézte ö a maga. korút "■* s mit mert, mint. a társadalom bírálója, kimodani s leírni? Erről ér­dekesen tájékoztat harminckét éves ko­rában. 1721-ben megjelent szatirikus müve: a „Perzsa levelek”. Uzbek es Rika, két perzsa, hazájukból Párizsba érkeznek s onnan 1712 és 1720 közöf! leveleznek otthonmaradt barátaikkal és szolgáikkal. Ez alatt a tíz év alatt tanúi XIV. Lajos uralkodása utolsó éveinek, majd az (j kiskorú déduno­kája helyett régenskedö orleansi her­ceg kormányzatának. A Perzsa levelek külföldön jelentek meg a szerző neve nélkül. A régensség idején az udvari nemességnek általában az uralkodó osztályoknak életében az erkölcsi fe­gyelem teljesen ellazult s miközben Montesquieu az európai és a moha­medán világ társadalmi jelenségek szembeállítja egymással, mondaniva­lóival lényegükben azt érezteti, hogy társadalmi változások bekövetkezése elmaradhatatlan. A régem maga is olvasta a könyvet, ■pajkos részletei mulattatták. . de az-MONTESQUIEU után 0 is, meg az uralkodó osztályból i'aló olvasók rá lőttek, hogy ezek a oerzsák sok olyat mondanak aminek a fele sem tréfa Nem maradt titok, hogy a szerző egy Bordeaux mellett’ árkastéíu ara, azonkívül az ottan ’•íróságnak, a parlamentnek örökös nőké - túla кЬ'пкерпеп farsang 1 'átázik a társadalommal, amikor per­zsa ruházatot öltött magára, de beszé­dét és szarát nem volt kénes annyira atö* törtetni, hogy észre ne -ették róna igazában báró Montesquieu az. 7ki hol Uzbek, hol Rika nevében be­szél i perzsák XIV. Lajosról a követ­­kezüket írják haza. A francia кirálynak nincsenek avanabán’iai mint a spannolnak, de gazdagabb náh. mert a’uttralóinak hiúságából ebből az aranybányáknál js kimeríthetete­­nebb forrásból annyit meríthet, amenni/it akar Ha «’(iszákos háború ­nak viteléhez pénz kell, ezt úgy szer­zi, hogy áruba borsát címeket és ran­gokat Egyébként bűvész, meri ha égi. millió tallér van a pénztárában és kettőre van szüksége, kin nil átkoztál.­­ia. hogy egy tallér kettő! ér és a: alattvalók ezt elhiszik. Még náláná' h nagyobb művész a perísák szerint a ряда, meri elhiteti, hogy három any­­nyi mint egy s ahogy a kenyér me­lyet elfogyasztanak, nem kenyér, s a bor. melyet meqisznek. nem bor. - XIV. Lajos többre becsül egy ol.yan embert, aki vetközésvé’ segítségére 'an, mini azt, aki mint politikus vagy hadvezér az ö parancsára és az ö ja­vára jelentékeny feladatokat oldott meg. A perzsák az európai papokat is derviseknek nevezik s azt látják, hogy az államnak majdnem minder vagyona az /I kezükben van s általá­ban az jellemzi őket. hogy mindig el­fogadnak és sohasem, adnak. A Perzsa levelek meqjelenése után tizenhárom évvel, 1734-ben ie’ent meg Montesquieunek egy másik nevezetes munkája, amely az ókori Róma tör­ténetével foglalkozik alapításától bu­kásig. Nagyon rokonszenves neki, hogy a régi Rómában a politikai hatalmat 1689-1755 megosztották különböző hivatalok, il­'etre tisztviselők között s ennek szűk '■■'(lességét hangoztatta Montesquieu a maga korában is, azt követelt:. hogy a király által egyedül gyakorolt hatalmat válasszák külön húrom rész­re: 1. a törvényhozásra, 2. a kor­mányzásra 3 и bíráskodásra. L z a különválasztás lehetővé te­­*-/ szi szerinte a kölcsönös ellen­őrzést. és beleszólást enged az állat: ügyeinek intézésébe a kedvezménye­zet! hűbéri osztályokon■ kívül álló dol­gozó nemzetnek, amelyen elsősorban a burzsoáziát érti x ezzel az elmélettel ennek törekvéseit fejezte ki. Montesquieu nem hirdeti, hogy minden hatalom letéteményese a nép, hogy ennek kezében kell egyesíteni minden hatalmat. A; (1 rendszere az állam ügyeinek intézésébe csupán be­leszólást kíván biztosítani a gazdasági hatalom alapján politikai hatalmai is igénylő burzsoáziának. Ez vedig ké­sőbb beleegyezik abba. hogy az új lökés vagyon gazdáin kívül a végi feudális vagyon haszonélvezői is olt maradjanak az állam hajójának fedél­zetén, a kormányrúd mellett. Ezt a társadalmi és politikai elgon­dolást Montesquieu háromkötetes fő­­művében. „A törvények szellemében” fejti ki. „A törvények szelleme” Ints téves munka gyümölcse. 1743-ban lel ént meg. A Montesquieu i kívánta társadalom azonos azzal, amely polgári demokrá­­ciának nevezte magát és a vagyon alapián engedélyéi: politikai jogokat Az ő korában n hűbéri önkényura­­ómmal szemben ez is haladást jelen­tett. Montesquieu nem volt forradal­már, de müvei, írásai mégis forradal­­masítóan hatottak. Nem robbantott ki megmozdulásokat, de megindított folyamatokat, amelyekből nagy dolgok 'forrtak ki: a társadalom politikai és ideológiai felépítményének kicserélő­lése. ,,A törvények szellemében” rengeteg tudás van felhívmozva. Montesquieu •smerí az ókort a feudalizmust távoli öldrészel: kezdetleges népeinek tár­­aduim: rendjét, egy három évig tartó európai utazás alatt, megfordult Becs- | ben, Magyarországon, Svájcban. Itá­liában és leghosszabb ideig Angliában tartózkodott amelynek politikai rend­szerében az tetszett neki, hogtl ott a parlament bizbnuos mértékben korlá­tozza a monarchikus uralmat. Becsből ment áí Magyarországra, érdekelte itt a bányaművelés, az országot gazdag­nak és termékeimnek találja. Két dol­got észlelt, amiről a törvények szelle­mében is megemlékezik: 1. hogy a magyar népre idegen uralom neheze­dik, ezt az uralkodó nemesség is érzi és bámulatos módon mégis támogatja külpolitikai veszélyek idején (Mária Terézia trónralépésére gondol) az ide­gen Habsburg-házal. 2. a pép azon­ban zsarnokainak ostora is 'tud lenni ez a megjegyzés, feltehetjük, II Rá­kóczi Ferencnek I. Lipát elleni felke­lésére, általában a kurucküzdelmekre vonatkozik. i\,1 ontesquieu törvényeken nem­­csak a politikai törvényeket ér­ti, hanem azokat a *társadalmi törvé­nyeket, amelyeket nem maguk az emberek csinálnak amelyek a politikai törvények mögött mint okok szere veinek Törvénynek á’tálában a dol­gok természetéből folyó szükségszeri vonatkozásokat nevezi, vagyis azt, hogy a társadalmi jelenségek, a tör­ténelem mozgalmai nem valami meta­fizikai okkal, hanem bennük rejlő kapcsolatokból magyarázhatók. Mon­tesquieu a társadalmi rendszerek és törvények különbözőségének magyará­zatát a különböző klimatikus, földrajzi természeti viszonyokra vezeti vissza. A földrajzi viszonyok halnak a tár­sadalmi változásokra, de mivel zek évezredeken át állandóak nem ma­gyarázhatók velük az időközben be­következő társadalmi változások. A földrajzi viszonyok hatása, pél­dául a tengeré a termelő erők fejlett­ségén keresztül, érvényesül tehát eb­ben az esetben átlói füqg, hogy mint a régi normannok, evezős csónakokon kisérlik-e meg a tengereken való át­kelést, vágvpedjQ ayorsgőzösök szelik­­e át az óceánt repülőgépekkel történő átkelésről nem is beszélve. Montesquieu főmüvében gyilkos gúnnyal támad ja a gyarmati ültetvé­nyek megművelését rabszolgákkal Ezt a gúnyt és iróniát érezzük, amikor idézi a gyarmatokat kizsákmányoló üzéreknek azt az érvelését, hogy a cukor igen megdrágulna, ha azt a nö­vényt, amelyből nyerik, akkor a cu­kornádat. nem rabszolgák művelnék. I/ an Montesquieuben többértel­" müség. Egyik helyen azt írja A törvények szellemében, hálás az ég­nek mivel nlrian kormány alatt, en­gedte megszületnie, mint amilyen gLutt él. Másutt azonban materialista hangot üt meg. ,Jla látjuk, hogy a világ, {/.mely az anyag mozgása által képződött, fennmarad tovább, akkor mozgásúinak kell, hogy törvényéi le­gyenek.” Az ésszel felruházott lényeknek le­hetnek maguk által alkotott törvé­nyeik, de olyan törvényeik is vannak, amelyeket nem ők alkottak. Montes­quieu hitt abban, hogy az embereket ezeknek íz objektív törvényeknek fel­ismerésére rá lehet vezeni, mégpedig fokozatosan. Ez minden esetre hitet jelent az emberben és az emberiség jövőjében. Francia polgári történé­szek és irodalomtörténészek szemére vetettek Montesquieunek ezt a biza­kodását. ezt a derűlátást. De épp az n bizakodó előretekintés a jövő felé rokonszenves a ma élő nemzedéknek, mely a szocializmus útján hittél ha­lad a jövő felé s ezért szentelünk megemlékezést Montesquieu társada­lombíráló 'munkásságának halála két­­századik évfordulóján. SAS ANDOR A csehszíovákiai rádió állandó magyar adása : Kedd Szerda: bullám hosszun Hírek, hangos 4B7 9 6.15— 6 25: Hírek 14 00—14 10 Falu híradó 17 20—18 00; Hírek 6.15— 6.25 Hírek. 14.00—14 10 Falu híradó. 17 20—18 00 Hírek 6 15—6 25 Hírek 14 00—14 10 Falu híradó. 17 20—18 00 Hírek Csütörtök: 6.15—6.25 Hírek 14 00-14 10 Falu híradó 17 20—18 00 Hírek. Péntek: 6 15—6.25: Hírek 14 00—14 10 Falu híradó. 17 20—18 0Г Hírek Szombat a »zva mm 14.10-14.30 híradó. Hírek 14.10—14.30 hangos híradó Hírei- 14 10—14 30 hangos híradó Hírek 14.10—14.30 hangos híradó. Hírek 14 10—14.30 hangos híradó 10.00—10.15 Ifjüságiműsor 14.00—14.10 Hírek 14.10-14.30 Hangos híradó 17 30—18 IW Úttörők híradója vasárnap; 6.40—7 00 Szövetkezeti tanácsadó 14.00—15 00 Vi­dám műsorral köszöni jüh a falu és város dolgozóit 17 30 — 18 00 Irodalmi félóra. HÉTFŐ BRATISLAVA — 5.15: Zenés mű­sor. 6.15: Dolgozóinknak. 6.55: Nyelvi tanáesadó. 7.20: Reggeli hangverseny, 1-0.35: Ifjúsági műsor: 11.00: Asszo­nyok félórája. 11.30: Népszerű hang­verseny. 12.00: Dallamok. 13.30: Ba­lettzene. 14.00: Fúvószene. 14.40: Ro­mantikusok műveiből. 15.30: Operett­­kettősök. 16.00: A szovjet sebészet legújabb sikerei. 16.15: Viliam Figuš B'-strý műveiből. 16.30: Az ifjúság rádióújsága. 17.00: Olasz operazene. 17.20: Tarka zenei műsor. 18.00: Moszkva beszél. 18.30: Kívánsághang­verseny. 19.00: Rádióújság. 20.00: Ma­­láji románc, (színdarab), 21.40: Szvit 22.20: Az állatok farsangja. Camille Saint Saéns. 22.50: Puccini: Tosca. KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.30—8.00 Zenés műsor. 8.30: Zenekari hangver­seny. 11.00: Részletek Smetana: El­adott mennyasszony című operájába*. 12.10: Részletek Sárközi Szelistyei as­szonyok c. daljátékából. 13.00: Mezei bokréta. 14.50: Heti zenés kalendá­rium. 17.30: Egy falu, egy nóta. 18.20 Francia és olasz dalok. 19.00: Ismer­kedés a zeneirodalommal. 20.00: Tánc­­zene. 21.20: Nagy mesterek kedvelt műveiből. 22.20: Hazánk zenei életé­ből. 6.10: Tréfás népdalok. KEDD BRATISLAVA — *5.10: Zenfes mű­sor. 6.15: Dolgozóinknak. 7.15: Reggeh hangverseny. 7.54: Nyelvi tanácsadó. 7.35: Kamarazene. 11.20: Szórakoztató együttesek műsorából. 12.00: Földmű­veseinknek. 12.10: Olasz operákból. 12.50: Zenei képek. 14.00: Szimfoni­kus hangverseny. 15.30: A jelenlegi magyar szerzők alkotásaiból. 16.00 František Prášil szerzeményeibe* 16.30: Fúvószene. 17.20; Népi vigadd lom. 18:00: Moszkva beszel. 18.30: Kí­vánsághangverseny. 19:00. Rádióújság. 20.00: Közvetítés a svéd ČSR jégko­rongba) nokságról 22.20: Dusík Géza és Mór János dallamaiból. 22.40: Szlo­vák Filharmonikusok hangversenye. KOSSUTH-RÁD 1Ó - 4.30—8.00 Reggeli zenés műsor. 8.30: A MR né­pi zenekara játszik. 9.00: Indulók 10.10: Dallal, tánccal a világ körű;. 11.00: Asszonyok negyedórája. 11.30 Fúvószene. 12.15; Népdalok. 13.25- Népszerű operettdalok és kettősök 15.30: Operettrészletek. 17.30: A Tát­rától a Balti-tengerig. 18.20: Szív kül­di szívnek... 19.02: Közvetítés a Ma­dách színházból: Nóra. Színmű 3 fel­vonásban. 22.20: Operettzene. 23.00; Előadóművészeink hangversenye. SZERDA BRATISLAVA — 5.10: Zenés mű­sor. 6.15: Dolgozóinknak. 7.15: Opera­zene. 10.00: Ifjúsági műsor. 11.00 Asszonyok félórája. 11.30: Népszerű hangverseny. 12.00: Földműveseink­nek. 12.15: A szovjet falu dala. 14.00: Janka Matuška szerzeményeiből. 14.40: Á в i é HiHSIrr Operazene. 15.20: Cseh és morva nép­táncok. 16.00 Híres énekesek. 16.00; Zenei album. 17.00- Miroslav Dior Elvarázsolt tó. 17.20: Tarka zenei mű­sor. 18.00 Moszkva beszél. 18.30: A legiobb mezőgazdasági dolgozóknak. 19.00: Rádióújság. 20.00: Közvetítés a CSR Nyuoat-Németország jégkorong mérkőzéséről. 22.20: Táncdallamok. 23.00: Szimfonikus hangverseny. KOSSUTH-RÁDIÓ - 4.30—8.22. Reggeli zenés műsor. 8.30: Népszerű operarészletek. 11.00: Délelőtti kórus­­hangverseny. 11.30- Vidám magyai versek és dalok. 12.15: Tánczene. 13.20: A MR népi zenekara játszik. 14.50: Dalok és hangszerszólók. 15.20 Hazatérés, rádiójáték. 16.00: Zene­kari hangverseny. 17.10: Nemzetköz: kérdések. .17.25: Magyar népi muzsi­ka. 18.00: A virágzó mezőgazdaság út­ján. 18.30: Szív küldi szívnek . . . 19.15: Jó munkáért szép muzsikát. 20.20: Tánczene. 22.10; Tíz perc kül­politika. 22,20: Szimfonikus hangver­seny. 23.25: Csajkovszkij Nocturne. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA — 5.10: Zenes mű­sor. 6.15: Dolgozóinknak. 6.55. Nyelvi tanácsadó. 7.15: Szórakoztató zene 10.00,- Ifjúsági műsor. 10.35: Robert Schumann: Erdei jelenetek. 11.30: Ze­nekari művek. 12.00: Földműveseink­nek. 13.00: Operazene. 14.00: Népszerű hangverseny. 14.40: Szabadtéri dalla­mok. 15.30:' tánc-dalok. 16.15: Szóra­koztató szólók. 17.00. Zeneoktatás 17.20. A népek barátsága táncban es dalban. 17.40: A dallamok szárnyán. b.00: Moszkva beszél. 18.30: Kíván­sághangverseny. 19.00: Rádióújság. 20.00: Közvetítés a ČSR—USA jég­korongmérkőzésről. 22.20: Hangulatos zene. 23.00: Nagy mesterek műveiből KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.30—8.22 Reggeli zenés műsor. 8.30: Zenekari har."verseny. 10.50: Balettzene. 12.15 Francia operettrészletek. 13.20: Szov­jet szerzők operettjeiből. 15.30: Az épülő kommunizmus nagy országából 17.30: Egv falu, egy nóta. 18.20: Rész-195d. február 28-tól március 6-ig.- i etek Sidney Jones operettjeiből ! 19.30: Tánczene. 20.20; Huszti ka­land, vígopera 2 felvonásban. 21.52 Három néger spirituale 22.20; Kelle­mes szórakozást. 23.00- Éji zene. PÉNTEK j BRATISLAVA — 5.10: Zenés mű- I sor. 6.15: Dolgozóinknak. 7.15: Reggeli j hangverseny. 7.54: Nyelvi tanácsadó, j 10.00- Ifjúsági műsor. ' 11.00: Asszo- i nyok félórája. 11.30; Antonín Dvorak i műveiből. 12.00 Földműveseinknek j 12.15; A ma dala. 12.50; Szórakoztató ! zene. 14.00: Tánc és szabadtéri dalia­­j inuk. 14.40- Orosz operaalkotások. 15.30; Szövetkezeti tagjainknak. 16.00 j Kórusművek, 16.30; Fúvószene. 17.00 Kultúrszemle. 17.20: Tarka zenei mű­sor. 18.00: Moszkva beszél 18.30: K.Í- vánsághangversenv. 19.00: Rádióújság. 20.00 Néptáncok. 20.30: A rádió népi egyeteme. 20.50: A legjobbjainknak 21.00 Orosz balettek. 21.30: Szabad­téri zene. 22.20: Tánc és szórakoztató zene. 23.20: Kamarazene: KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.40—8.22. Zenés műsor. 3.30 Kuruc dalok. 9.00 Indulók és tömegdalok. 11.15: Részle­tek Zsukoyszkij Boldog nyár c. film­jéből. 11.30: Operettr őszietek. 12.15. Népi együttesek műsorából. 13.00: — Tánczene. 14.50 Részletek Lehár: Víg özvegy c. operájából. 16.40: Kodály: Énekszó II. 17.30: Szív küldi szívnek... 18.30: Dankö Pista dalaiból. 19.15,- Jo munkáért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20: A MR szimfonikus ze­nekara játszik. 22.20- Tánczene 23.00 A ...oszkvai rádió zenekara játszik. 23:30: Verses zenés összeállítás. SZOMBAT BRATISLAVA — 5.10: Zenés mű­sor. 6.15: Dolgozóinknak. 7.15: Nép; hangot}. 10.15: Rapszódiák. 10.40: Ze neoktatás. 11.30: Operahangverseny 12.00: Népdalok. 12.50: Zenei képek 14.00: A Csehszlovák Hadsereg zene-­­karának hangversenye. 16.00: A dalia­rp'-'k szán- 16.30: Szombati viga­dalom. 18.00: Moszkva beszél. 19.00: Rádióújság. KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.30—8.22: Reggeli zenés műsor. 8.30: Indulók, és táncok. 8.50: Operettrészletek. — 10.10 Zenekari hangverseny. 11.40: Üzem: kórusok énekeinek. 13.40: A prágai várőrség fúvószenekara játszik. 15. Szív küldi szívnek. 16.10: Szö­vetkezeti híradó. 17.10: Magyar népi muzsika. 18.00- Tánczene. 19.00: Szombatest; muzsika. 20.20 Tarka­barka. zenés műsor. 22.20: Tánc éj­félig. VASÁRNAP BRATISLAVA — 6.00: Vidám va­sárnap — 6.40: Reggeli hangverseny. 7.00: A dallamok szárnyán. 8.30: Gyermekdalok. 8.40: Operazene. 9.10: Asszonykérdés. 10.00: Hazai dalok. 10.30 Színes muzsika. 11.00: Klasszi­kusok hagyatékából. 12.00: A hét köl­tészete. 12.05- Szabadtéri zene. 12.30: A hét eseményei. 12.50: Népdalok és táncok. 13.30: Beszélgetés földművese­inkkel. 14.00: Fúvószene. 14.30: Ope­­ranvitányok. 15.00: Technikai újdon­ságok. 15.15: Népszerű dallamok. 16.00: Szepesi képek. 17.00: Fiatal költőknél. 18.00: Moszkva beszél. 19.00: A hét eseményei. 20.00: Közve­títés SSSR — Kanada jégkorongmér­kőzéséről. 22.10: Tánc és szórakoztató zene. 23.00: Rimskij-Korsakov: Sehe­­rezáda. KOSSUTH-RÁDIÓ — 4.30—7.59: P.ggeli zene. 8.10: Egy falu, egy nóta. 10.00: Vasárnapi levél. 12.15: Jó ebéd­hez szól a nóta. 13.00: Jó munkáért szép muzsikát. 14.15,: Magvar^-Szov.jet Barátság Hónapja. 15.30: Egy hét a külpolitikában. 17.45: Szív küldi szív­nek ... 16.15: A rádió világirodalmi folyóirata. 17.15: Kellemes szórakozást. 18.40: Tánczene. 19.30: Az épülő kom­munizmus nagy országában. 20.20: Magyar népi muzsika. 21.30; Vasárnap sportja. 22.10: Klasszikus operettek. 23.00: Budapest hangverseny termei­ből. 0.10: Magvar népi zene. Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapra. — Kiadóhivatal Bratislava.^ Križková 7. — Telefon 332—99 — Szerkesztőség Bratislava. Križková 7. - Tele­fon- 246—46. — Főszerkesztő; Majot Sándor. — Kiadja az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n. v., Bratislava Križková 7 — Nvomia- Merkantilné tlačiarne, n. o. zz.. Bratislava 01 Kér. Povstania 41-. — Évi slöfize tés Kis 20.80. félévre Kčs 10.40. — Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata — Megrendelhető minden oóstahiva tálnál és kézbesítőnél A-6409P i

Next

/
Oldalképek
Tartalom