Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-08 / 32. szám
1954. augusztus 8. iaatraU ШйпМ» Magyar filmküldöttség a nyitrai filmfesztivál megnyitásán Mint minden évben, az idén is, megkezdődtek Szlovákia kerületi székhelyein a dolgozók filmfesztiváljai. A szocializmus az idén is eljuttatja a haladó filmkultúra remekeit dolgozóinkhoz, és hogy dolgozóink mennyire értékelik a filmfesztiválok jelentőségét, annak legjobb bizonyítéka ez, hogy a nyitrai filmfesztivál augusztus 1-i megnyitásán körülbelül 7—8000 ember gyűlt össze. A nyitrai filmfesztivált a kerületi nemzeti bizottság alelnöke, Zimmermann elvtárs nyitotta meg és rámutatott arra, hogy a nyitrai dolgozók immár másodszor részesülnek az idén a zobori amfiteátrumban nagyobbszabádolgozői fogadták őket. Beszédében rámutatott arra, hogy a csehszlovák és magyar film nagy segítséget nyújt a szocializmusért és a világbékéért folytatott harcban. Majd ismertette az „Életjel” című ,'ilm keletkezésének történetét, a forgatókönyv írója való eseményt dolgozott fel. Bars elvtárs beszéde után a filmfesztivál fölött védnökséget vállalt gyakorló üzem: a handlovai bányák nevében pedig egy bányász nyújtotta át a szlovák bányák jelképes ajándékát: egy égő bányászmécsest, a másik védnöki üzem, — az érsekújvári ipari kombinát — részéről egy dolgozó virágcsokrokkal halmozta el a magyar filmküldöttséget. Mielőtt Az „Életjel” című új magyar bányászfilm egyik jelenete. sú kultúrakciőkben. Nemrég fejeződött be Nyitrán a „Zenei nyár", melyen utólagos megállapítások szerint 100-ezer ember vett részt ás most újabb lehetősége nyílik a dolgozók széles tömegeinek ahhoz, hogy a világ haladó filmkultúrájának termékeiben gyönyörködjenek. Zimmermann elvtárs üdvözölte a magyar filmküldöttséget, nevezetesen Bicskey rendező elvtársat, Timár és Bars filmszínész elvtársekat. A megnyitó beszédet magyar nyelven is elmondották. Bars elvtárs, a bemutatott film főszereplője, a magyar filmküldöttség nevében megköszönte azt a meleg szeretetet, amellyel Szlovákia a filmbemutatásra sor került volna, a színültig megtelt, hatalmas zobori szabadtéri színpad minden sarkából piros, sárga és zöld rakéták repültek a magasba, a nézőtér felett robbantak szét és káprázatos színű tűzeső formájában hullottak alá. Ezután t Habár Kálmán és Kiss Manyi komikus filmje következett előjátékként a babonáról, majd bemutatásra került az „Életjeí”. Egy kis sejóvölgyi bányában szerencsétlenség történt. A kapitalista vállalkozó nem tüntetett fel egy régi bányarészt, melyet már elöntött a víz, s így robbanás következtében víz hatolt az aknába és 14 bányászt 40 méterrel a föld alatt elvágott a külvilágtól. Nálunk is lejátszódott az első világháború előtt egy ilyen hatalmas bányaszerencsétlenség, mégpedig éppen a handlovei bányában. De ott az összes áldozat elpusztult, mert a kapitalizmusnak nem fizetődött ki az emberéletet megmenteni. Ez a szerencsétlenség azonban a nép államában történt, s így megmozdult az egész ország, senki nem nézte azt, mibe kerül a mentés, mert a szocializmusban a legnagyobb érték az emberi élet. A miniszter repülőgépen nézi át a terepet és irányítja a mentési munkálatokat. Elindul a hatalmas szovjet fúrógép, mely végül is utat talál az elzárt bányászokhoz és a mentőosztag megmenti őket. Egyikük a mentés közben életét is áldozta a megmenekültekért. A szocialista szolidaritás hatalmas éposze volt a Nyitrán bemutatott film, s Fábri Zoltán rendezésében döbbenetes képekben vonul fel az elzárt bányászok élethalálharca lent és a mentők hatalmas erőfeszítése a föld felett. Mégis valamivel tarkább lehetett volna a film, mint ennek a két képnek állandó váltakozása. Hiányoztak a mellékkulisszák és melléktörténetek, amelyek színesebbé tették volna a filmet. Menynyivel hatásosabb lett volna, ha a haláluk küszöbén álló főszereplők átgondolták volna néhány képben eddig lepergett életüket, és így tudatosították volna a nézőben azt a hatalmas lelkesedést, mely az új haza építésére hevíti őket és amely fokozza harcukat életükért. Aztán még valami. Akármilyen nagy volt a tömeg, aránylag kevés falusi dolgozót láttunk. Az ipari dolgozók hatalmas autóbuszokkal érkeztek, különösen a délnyitrai magyarlakta területekről, nem láttuk azonban a földművesek felvonulását, még a 16 zoboraljai magyar faluból sem. Egész biztos, hogy a falusi dolgozók szívesen megnézték volna a filmfesztivál megnyitását és a Nyitrán bemutatott magyar filmet. A Csemadok helyicsoportoknak és a népnevelési központoknak meg kellett volna szerveznie az autóbuszokat és a falvak dolgozói is megtekinthették volna a filmet. Most, amikor a falusi dolgozók a mindennapi kenyér biztosításáért folytatják hősies harcukat, nem lett volna szabad megfeledkezni róluk a kultúra frontján sem. Mártonvölgyi László. A jó könyv hű barát EFSz-eirik dolgozói, kis. és középparasztjaink szorgos testi munkájuk mellett szívesen olvasnak, tanulnak. A könyv nem csak tanít, de fel is üdít, ha elfáradtunk. Ezért a megjelent és a közeljövőben megjelenő könyvekről rövid ismertetést közlünk. Parasztságunk megtalálja bennük azt, ami a mindennapi munkához szükséges. Megjelent könyvek : Állattenyésztési eljárások Ez a könyv egyetemesen öleli fel háziállataink, baromfink helyes gondozására, etetésére, szaporítására vonatkozó ismereteket. Az állatnevelés és magas hasznosság terén legjobb eredményeket elért dolgozók tapasztalatait és útmutatásait is ismerteti. Szemlélteti) képekkel és táblázatokkal siet dolgozóink segítségére, hogy szocializmusunk építésének érdekében munkájukat a legeredményesebben végezzék. Kiadta az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó. Bratislava. Chiiský J. dr.: Nemzeti biztosítás a mezőgazdaságban A szocializmus építésénél a földművelés kérdése egvike azoknak az alapvető kérdéseknek, amelyeket meg kel! oldani, hogy a szocializmust fel lehessen építeni. Tehát a szocializmus építésében mezőgazdaságunk dolgozóinak nagyon fontos szerepe van. Mive! államunkban uralkodó elv, hogy „legfőbb érték az ember”, kormányunk egyéb biztosításokkal védi és támogatja az EFSz-ek valamennyi típusának tagjait, az ÁG dolgozóit, valamint az önállóan dolgozó földműveseket. A könyvecske szerzője e művében részletesen ismerteti a nemzeti biztosítások különböző módjait és formáit. — Mezőgazdasági dolgozóinknak saját érdeke, hogy megismerjék a könyv tartalmát és azt alaposan áttanulmunvozzák. Magyar humoristák (Vidám Írások gyűjteménye.) Illyés Gyula, Petőfi, Jókai, Mikszáth, Ambrus Zoltán, Tömörkény István, Móra Ferenc. Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes. Szabó Dezső, Tamási Áron. Nagy Lajos, Karinthy Ferenc vidám írásait gyűjtötte egybe és szólaltatja meg kötetbe gyűjtve a pozsonyi Csehszlovvákiai Magyar Könyvkiadó. Az életnek és az irodalomnak abból a pompás és egészen sajátszerü ízesítéséből kínálja ez a kötet az olvasót, amelynek neve: humor. Sokan azt hitték, hogy a szocialista építés komolysága közben nem helyénvaló a mosoly, vagy a kipellengérezés. Ma már nem vitás, hogy az ilyen nézet téves. Nevetés és mosoly nélkül szürke. elfásult, egyhangú, fűszereden volna a munka világa Sas Andor dr. egyetemi tanárnak, a válogatás összeállítójának a humorról szóló figyelemreméltó tanulmánya vezeti be az írásmtívészetet és derűt egyesítő sikerült kötetet, amely a humor szárnyán érkezik az emberhez a nevetés legüdébb formája, a jó kedv legvonzóbb kifejezője: a mosoly.. Megalkuvás nélkül Az első Csehszlovák Köztársaság haladószellemű magyar íróinak antológiája A bratislavai Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó kötetbe gyűjtve nyújtja dolgozóinknak az első köztársaság haladószellemű magyar íróinak válogatott írásait. Különösen az új nemzedék, ifjúságunk tanulhat sokat e gyűjteményből, amely az idősebbek elbeszéléseiből ismeri a múltat, sőt, gyakran megszépítve, túlságosan jóra retusálva hallott róla MORVAY GYULA: Emberek a majorban című kis regényéből megrázó erővel bontakozik ki előttünk a jobb életért küzdő, öntudatos zsellérek, béresek világa. FÁBRY ZOLTÁN: Kárpátaljai riportja feltárja a gyarmati sorba taszított ukrán, magyar és szlovák dolgozók megdöbbentően nyomorúságos életét. Egy ismeretlen szerző megrázóan ábrázolja egyik üzem vezetőjének kegyetlenkedéseit a kiszolgáltatott munkásokkal szemben. ILKU PÁL regényrészletében a tanulóifjúság és az ifjúmunkások közös harcaival ismerkedünk meg. BENJÁMIN FERENC, PRERAU MARGIT, FÖLDES SÁNDOR és mások szenvedélyes hangú lírai versekben leplezik le a kegyetlen nincstel enséget. A kötet valamennyi írása nehéz múltúnkról beszél, olvasása közben közelebbről megismerjük népünk harcos útját, amely a megelégedett örömteljes jelenhez vezetett, s amelyen dolgozóink a szocializmus boldog korszaka felé haladnak tovább. 1955-ben megjelenő könyvek : (Kivonat a Csehszlovákiai Magyai Könyvkiadó 1955. évi előzetes kiadói tervéből:) SAS ANDOR dr.: Fejezetek a magyar irodalom történetéből I. (XIX. század első fele, Trilógia első része.) * * * Szalatnai Rezső : Móricz Zsigmond és Szlovákia. * * * Sas Andor dr.: Bratislam története. * * * Fábry Zoltán : A gondolat igaza. * * * Szalatnai RezsO: KomenskýrOl. * * * PetrOczy Bálint: Fucsík novellák. * * * Jókai Mór: Aranyember. * * * Egri Viktor: Márton II. rész. * * * Balzac: Három kisregény. * * * Dénes György: Versek. * * * Gyurcsó István: Versek. * * * Lackóné Kiss Ibolya: Novellák. * * * Mács József: Szatírák. * * * Nagy Irén: Novellák. * * * • Bábi Tibor: Regény vagy versek. * * * Blaskovics József dr.: Válogatás a gyarmati népek irodalmából — novellák. * * * Kárpáti Anna: Mesék — 4—8 éves korig. Illusztrálva. * * * Rýl János: Egészségügyi mesék. * * * Klimkó Valéria: Mesék. * * * Szűcs Béla: Mesék és gyermekversek. * * * Iványi György: Második határ. Csépié: Mint méhkas a falu, Csattog-búg a sok gép.. Bő aratás, cséplés, hogy küzd a parasztnép. Megterhelt szekerek kereke nyikordul. Arcod verítéke ha néha le is hull, tiéd mező, erdő, madár dalolása, hegyi-völgyi patak kedves csobogása. es Nem nőnek már hegyek aranyból másoknak, nem adod a pénzed báróknak, grófoknak. Véredet hullattad évszázadokon át, dicső, „jó urakért” húztad a rabigát. Szabad népek vagyunk szép, szabad hazában. Minden-minden miénk bőség tarsolyában. Gazdag termésünkből jut itt minden népnek, amióta gazdák a régi cselédek. BATYALIK LÁSZLÓ Képek a Kínai IS épköztársaság Hadsereg Együttesének prágai fellépéséről A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg ének- és táncegyüttese kínai aépi hangszereken játszik. — A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg kilenctagú női énekkara átütő sikert aratott több cseh népdal eléneklésével CSEMADOK KULTÚRHÍREK Már a múlt évben is szép eredményeket értek el a Csemadok kultúrcsoportok az aratási, cséplési és újkenyérünnepségeken. A tavalyi eredmények nyomán az idén 65 kultúrbrigádot terveztek a kultúrcsoportok, melyek szép eredményekkel járultak hozzá a falu dolgozó parasztjainak kultúréletéhez. Nincs járás, ahol július hónapban nem szerveztek volna kultúrbrigádot. A nagyfödémesi kultúrcsoport helyben és Jókán lépett fel. . A tallósiek és a hidaskürtiek helyben kultúrműsorral járultak hozzá az aratás ünnepi megkezdéséhez. A dumszerdehelyi járásban a Dunostrov-üzem kultúrcsoportja is két falut: Balázsiét és Felsővámost látogatta meg. A felsőpatonyi és a mihályfai kultúrcsoportok a szövetkezeti napon szerepeltek szép műsorral. A lévai kultúrcsoport, a járás legjobb szövetkezetét, az elsószecseit, a nagysallói pedig a zselízi járás legjobb szövetketét, a kisölvedi szövetkezetei látogatta meg. Kultúrműsorukban köszöntötték a szövetkezetek legjobb dolgozóit. Az ipolysági járásban is szép kultúrmunke folyik, ahol már eddig 7 kultúrbrigád lépett fel. A pinci kultúrbrigád helyben és Keresztúron is szervezett előadást. Az utóbbi helyen szlovák szánokat is iktattak be e műsorba, mellyel megnyerték az ottani szlovák dolgozók tetszését is. A tornaijai járásban a gömörhorkei, gömöri, harkácsi és a lekenyei kultúrcsoportok brigádja lépett fel a szövetkezeti napon. A kassai kultúrcsoport öt községet, a deregnyői pedig 3 községet látogatott meg az aratás alatt. A Csemadok kultúrcsoportok nemcsak a brigádok fellépésével érnek el sikereket, hanem az egész estét betöltő kultúrműsorok rendezésével is. A nagysellói kultúrcsoport Egri Viktor: „Pünkösdi királyság” című komédiájával már több falut meglátogatott. A bagotaiek hasonlóan „Ha az asszonyé a gyeplő” című színdarabba! szerepeltek. A nyényeiek a „Duda Gyuri”-t, a negycsalómaiak pedig a „Csikós” című népszínművet játszották sikerrel. Ezek a részletjelentések is azt mutatják, hogy a Csemadok kultúrcsoportok segítik a falu dolgo-.ó parasztsága kultúrigényeinek kielégítését. Górász István
