Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-01 / 31. szám
teaoatt iwŕdmine 1954. augusztus T. Állandó jellegű mezőgazdasági kiállítás nyílik Moszkvában j NYIKOLAJ RILENKOV: Augusztus elsején megnyitók Moszkvában az állendójellegű Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás. A kiállítás nagyszerű áttekintést nyújt a Szovjetunió köztársaságai szocialista mezőgazdaságában elért eredményekről és tanulságul szolgálhat a mezőgazdasági dolgozók milliói számára a Szovjetunió mezőgazdaságának további fellendítése szempontjából. A 200 hektárnyi területen több mint 300 pavillont és egyéb kiállítási épületet emeltek. A kiállítás a maga nemében egyedülálló, nemcsak szakmai, hanem művészi szempontból is. A művészi szépség láttára, szinte elfelejtjük, hogy a kiállítás nem művészi, hanem kizárólag mezőgazdasági szakjellegű. A kiállítás főfeladeta a legszélesebb mértékben ismertetni a szocialista mezőgazdaság eredményeit. A látogató, ha a főkapu hatalmas íve alatt belép a kiállítás területére, meg pillantja a központi pavilon 3000 négyzetméteren elterülő őfiási és mégis A mezőgazdasági kiállítás főépülete Ibolyántúli sugarakkal óvják az élelmiszereket a romlástól A szovjet tudósoknak az élelmiszerek és romlandó tápanyagok tárolása céljából végzett számos kísérlete közül mindeddig az ibolyántúli sugarakkal végzett járt a legnagyobb eredménnyel. Az ibolyántúli sugarak romboló hatással vannak a levegőben levő parányi élőlényekre 'mikroorganizmusokra) és penészgombákra. Az ibolyántúli sugaraknak éppen e sajátosságuknál fogva napjainkban nagy ezerepük van az orvostudomány és a mezőgazdaság .területén. Az élelmiszeranyagok tárolása céljából a szovjet tudósok nagy •„BUV-15” típusú baktériumromboló lámpákat készítettek. A lámpák sugarai 15—20 fokos hőmérsékleten rendkívüli romboló erővel hatnak a mikroorganizmusoskra. Mérnkét leningrádi üzletben alkalmaznak ilyen baktériumölő lámpákat a hús- és hentesáruk romlástól való megóvása érdekében. Az élelmiszereket 12-órán át kezelik ibolyántúli sugarakkal. Ezután a felvágott-félék 10—12 napig, a virstli 6 napig is eláll. Az üzletek kirakataiban is hasonló baktériumölő lámpákat szereltek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a félkészítményeket három-négy napon át megóvják a romlástól. Az élelmicikkek megőrzésének ez a módja sokkal olcsóbb, mintha hűtőszekrényeket használnának. Az újfajta eljárásnak másik .agy előnye, hogy nem változtatja meg az élelmiszerek izét. Univerzális takarmány készítő-gép kecses, karcsú vonalakban végződő S tornyával a központi pavilont, Ez a ; központi pavilon a kiállítás szíve, mert ■ visszatükrözi a szovjetélet lényegét, - fejlődésének dicsőségét. A pavilonnak kilenc része van, az elsőben a Nagy Októberi Forradalom, a másodikban „Szovjetunió — ipari nagyhatalom", a harmadikban és negyedikben „A kői- ; hozrendszer győzelme”, anyaga van kiállítva. Az ötödik terembepn a Szovjetunió alkotmányára vonatkozó anyagot, a hatodik, a hetedik és nyolcadik teremben a kommunista pártnak és a szovjet kormánynak a nép jólétéről való gondoskodása bizonyítékát állították ki, míg a kilencedik terem a szovjet nép békeharcát mutatja be. A központi pavilon termeiben összpontosított értékes anyag azt a történelmet mutatja .be, amely az emberiség felszabadulásának kezdetét, a Szovjetunió születésének és fejlődésének történetét jelenti. /Quguszlui A hajnal csendjében kimégy a hüs határba, S a tegneoi szekér nyomát még láthatod, S hogy túl a kis folyón felszáll a könnyű pára, Megpillantod a sok órjási asztagot. Ügy állnak körbe és fejükkel égig érnek, Hiába számolnád, soruknak vége nincs. Amit csak megteremt a munka és természet Itt minden a tiéd, ekárhová tekints. S ha most, mikor körültekmtsz, megkérdeznének: „Mondd mit kívánsz?” — nem válaszolnál ugye mást: — Egész hazámnak és e drága, szép vidéknek Békességes vetést és gazdag aratást! A szovjet mérnökök több újfajta gépet szerkesztettek, hogy megkönynyítsék ez állattenyésztő-telepeken a takarmány elkészítését. Az univerzális típusú takarmánykészítő-gép több más gép munkáját végzi el. Összezúzza az olajpogácsát, felaprózza a kukoricaszárat és a 6zénát, amelyet feldolgozás után önműködően tartályokba önt, hogy ott leforrázhassák. Az újfajta gép gazdaságosabb és sokkal nagyobb termelőképességgel dolgozd«, mint az eddiqiek. Egy óra alatt 1.250 kiló takarmányt dolgoz fel. Nagy előnye továbbá az is, hogy kis súlyánál fogva könnyen hordozható egyik helyről a másikra. Rövidesen megkezdik a takarmánykészítő-gép sorozatgyártását is. Vámosi Pál fordítása ALEKSZANDER JASIN: & enyerszeges Mozgó villanytelep A brianszki mozdonygyárban elkészült az első szovjet 4000 kilowatt teljesítőképességű energetikai vonat. A korszerű mozgó villanytelepen 11 vonatkocsiban nelyezték el a turbinát, a vízkazánt és a különböző kisegítő felszereléseket. A vonathoz két vagont is kapcsoltak, am„.yek ! őzül az egyik a személyzet étkezője, a másik pedig hálókocsi. A mozgó villanytelepet önműködő gépekkel, óvóberendezésrel látták el és két kisebb várost képes ellátni villanyenergiával. j Amikor az első szovjet energetikai vonatot kipróbálták, megállapították, hogy valamennyi gépcsoport kifogástalanul működik. Rövidesen sor kerül a második energetikai vonat kipróbálására is. Újfajta talajjavító eljárás a szovjet gyapotültetvényeken A Szovjetunió földművelésügyi minisztériuma taskendi laboratóriumaiban olyan baktériumokkal kísérleteznek, amelyel a talajba jutva elősegítik a gyapotnövények fejlődését és növelik a hektárhozamot így például a tudósok egy olyan baktériumfajtát tenyésztettek ki, amely a gyapot gyökerére telepszik, ott fejlődik és gyarapítja a talaj nitrogéntartalmát. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy az új készítmény alkalmazásával hektáronként átlag 2 és fél mázsával több gyapottermést érnek el. Az asztalon színes abrosz, ünnep ez: a csűr tele. A még forró, új kenyérbe belevág a kés hegye. Fakó gimnasztyorkájában jobbszélről a gazda ül, ahogy metszi, sír a sercli s pára leng a kés körül. — Noshát — mondja ősi módon szerencsével szeljetek, az anyaföld jó volt hozzánk, dúsan adott kenyeret. Az aranyló parázs gyürkét megkapják a gyerekek, a fogatlan anyókának kicsipi a lágy belet. Bajszát törli, új karéjt vág, sóval sűrűn hinti meg, boldogságot, egészséget kívánva mindenkinek. Szava mélyről zeng a csöndben: —__Mindennapi kenyerünk! Verítékünk öntözgette, azért drága, szent nekünk. Fényesebb az élet tőle ... — szól s a morzsát fölszedi. — A friss kenyér a hazát is új erőre pezsgeti! Fordította: Kovács Béla Új szőlőfajok A Közép-Ázsiai Kuitártó Intézet új szőlőfajtákról ed hírt. Az „Október” nevű új szőlófaj azzal e tulajdonsággal tűnik ki, hogy a leghidegebb éghajlatra is elszállítható. így tehát a Szovjetunió legészakibb vidékein is élvezhetik e szőlő édes, kellemes ízét frissen. A szőlő nem romlik meg annak ellenére hogy 18 napig szállítják és 4000 kilométeres utat kel! megtennie, hogy a rendeltetési helyére eljusson. E szóló hozama hektáronként a 20 tonnát is eléri. A „kék asztali szőlő” sžilítén az északi vidék csemegéje. A „Ternau* nevű szölöfej magnélküli és ezért igen alkalmas asztali borok és pezsgők készítésére. Gép a gyümölcs- és a zöldségbetegségek megállapítására A szovjet élelmiszeriparban most egy új, a maga nemében egyedülálló gépezetet használnak, melynek segítségével meg lehet állapítani a gyümölcs vagy a zöldség belső hibáit, betegségeit. Ez a gép megakadályozza, högy a hosszabb raktározás folytán ne legyenek veszteségek olyan gyümölcs, vagy zöldségfajnál, amelyek nem bírják el a hosszabb tárolást. A gép működése ezt alapszik, hogy benne a zöldség és a gyümölcs éppen úgy, mint más anyagok is világítanak, ha sugarakat bocsátunk rájuk. Egészséges gyümölcsök eg; ormán verik viseza a sugarakat. A legkisebb hiba következtében a fény erősen megváltoztatja a színét. A tapasztalatok ezen a téren arra mutatnak, hogy nagyon jól lehet használni ezt a jépet a hagyma osztályozásánál. Ügyszintén előnyös a használata a répa és gomba átvételénél. Halat, lisztet és gabonát is sikerrel vizsgálnak ezzel a műszerrel. S. k. Tavaly augusztusban jártam ez Ural keleti nyúlványain elterüli] Szverdlov kolhozban. Láttam a kolhoz aranysárga színben pompázó búzatábláját. Távolban, a búzatábla kellős közepén, mint hajó a vízen, úszott, a kombájn. Patrusi faluban éppen az aratás dandárja volt, az egész határban arattak-csépeltek a parasztok. Hirtelen elsötétült az ég. Komor, sötét felhők takarták el a napot. — Ugye, meghoztuk az esőt — fordultam Ivan Korsunov kolhozelnökhöz. — Kissé megkésett, de azért a kapásoknak még jól jön... — mondotta. s mustrálgatta a fekete felhőket. Egy nap — esztendőt táplál A záporfüggöny egyre közeledett. A kombájn is ott dohogott már mellettünk. Traktor vontatta. A kombájn motollája szaporán forgott, terelte a sárga kalászokat a gép éhes szájába, s hátul porzott a szalma, pelyva. Az. tán teherautó érkezeit, lassított, a kombájnhoz közelített. Párban haladtak egymás mellett, mint két jóbarát. Egy szőkehajú lányka a gép karját, az ürítOcsövet a kocsi szekrénye fölé irányította, s máris zuhogott a teherautóba az aranyszemü szibériai búza. Olyan búza volt az, amit maguk a patrusi parasztok, kolhoztagok nemesítettek ki erdötalajuk számára. Pedig még alig két évtizede azon a zord, kegyetlen telektől sanyargatott hegyvidéken a zab sem termett meg. Ma pedig... búzát terem a mostoha, szűkmarkú természet! A kombájn bekanyarodott a tábla hosszára. Az első kövér esőcseppek hullottak a nyakunkba. Aratók közt Szibériában — Rég volt mifelénk eső — ma- \ gyarázta az elnök. Már el is felejtet- I tűk, milyen is ... Aszályos észtén. < dőnk van ■.. Ekkor már úgy zuhogott, mintha vederből öntötték volna. Rohantunk a gépkocsinkhoz, de a Szverdlov kolhozbei iek nem mozdultak. Szívesen áztak együtt a kiszikkadt földdel és óiban a pillanatban szinte egyek voltak vele. Az autóból vizsgálatiam az Ural gerincének csúcsait. Arrafelé már nem esett, sőt kéken ragyogott az ég. — Nesze semmi, fogd meg jól — legyintett az elnök bosszúsan. Nagy átka a szibériai földnek a kíméletlen tél. ötven fokos hidegével, de a száraz, aszályos nyár is. Ma is harmincöt fok meleg van. Csak fordítsuk meg a Jenyiszejt, lesz itt víz bőven, de termés is vagy negyven-ötven mázsa hektáronkint!... Azért ma is tizenhatot csépelünk egy hektárról. .. A nap sugarai előóvakodtak a tovaszálló fellegek alól és fényükben újra ragyogott a hatalmas búzatábla. Messziről, tompán traktorpöfögóst hozott felénk az esőutáni hűvös szellő. A hosszú búzatábla végében buktatták a tarlót. Emitt még a kombájn aratott, csépelt, mögötte szalmagyűjtökocsiba szedték a szalmát.■ s amott a túlsó felén már barnított a meghántott tarló. Egy cél fűtötte a kolhoztagokat — minél gyorsabban betakarítani az „életet” a táblákról, hogy fedél alá, raktárba, malomba kerüljön, onnan meg az asztalra az új kenyér. A földút másik oldalán, szemben a búzafölddel, mint óriási zöld szőnyeg, egy másik tábla. Az elnök elfogta pillantásomat: — Az őszi rozsunk bizony mar szépecskén fejlődik, — mondta. — Meg van ez már tíz centi is. A patrusi parasztok tehát már aratás előtt gondoskodtak a jövőévi kenyerükről. — Az idő, az sokat számít — mon. dogatta az elnök. — Egy nap — esztendőt táplál. A vasember történeté Korsunov elnök, a tősgyökeres „szibirják" elmerengő tekintettel bámulta a vetést, mintha legalábbis látta volna a növését. Aztán nagy szaktudással magyarázta saját agrotechnikájukat. Nem álltam meg szó nélkül, megkérdeztem, van-e szakképzettsége. — Akadémiát végzett agronómns vagyok — válaszolt. — Negyvenéves lejjel, családos ember létemre ültem be az iskolapadba. Nem szégyeltem, sőt büszke voltam rá, hogy a fejlett tudományt szívhatom magamba. Hogyan tudjon az elnök embereket vezetni, ha kevesebb a tudománya, mint az egyszerű kolhoztagoké, vagy legalábbis egyszinten van azókéval ? Az ötvennégy esztendő sehogy sem tudta maga alá gyűrni ezt a vasembert Haja még koromfekete, sehol egy ősz szál benne. Pedig makráns, mélyen barázdált arcán a ráncok de sok nélkülözésről, kemény, megfeszített munkáról, küzdelmekről beszéltek! Megértettem mindjárt, hogy az a kolhoz nem az égből pottyant oda, az Ural lankáira. Egy lefutó mély redő talán éppen az új ugar törésének n nyoma volt, amelyet a küzdelem vésett az arcára. Apjának, Jákov Korsunov egyéni parasztnak a forradalom előtt 3 geszjatyina (körülbelül 5 hold) silány földje volt. Nem tudta az eltartani a nagyszámú Korsunov családot, mely egymagában tehetetlen volt a természet erőivel szemben. Iván, a legidősebb fiú, apjával kőbányába volt kénytelen járni. Mit is teremhetett az a zord föld? Kevéske krumplit? fis karácsonyra már üres volt a kamra, Ivánt meg kiűzte az éhség a kemény hidegben fát vágni az edőbe. Szűkében voltak az élelemnek, s a fekete sárkenyeret meg húsvétkor kalácsként szenteltették meg a pópával. A megszaporodott Kursonov család (mert időközben Iván is megnősült) elsőnek vitte szegényes felszerelését a kolhozba. Nem változott meg a sorsuk máról-holnapra. Eleinte kevesen voltak. De kevesen is összeszorított foggal birkóztak a terméketlen földdel, esötlen, aszályos nyarakkal, kemény telekkel. És győztek. íme, ott volt a példa előttem, a csinos, kicsi falu. jólfelszerelt. gazdag kolhozával. / Hurrá a győztesnek ! Visszatértünk a faluba. Befordultunk egy nagy térre- ahol tágas pajtát pillantottam meg. — Ez a fedett szérűnk — újságolta az elnök. Megnéztem közelebbről, mert ilyet otthon még nem láttam. Több tisztítógép dől. gozott a pajtában. Négy-öt' lányka szorgoskodott mellettük. Időközben teherautók kanyarodtak a szérűhöz, kiürítették terhüket: a kombájntól ideszállított, kicsépelt búzát. Egy magszórógép a magasba fecskendezte a gabonát, úgy tisztította, szárította, a levegőre bízta ezt a munkát. Kissé távolabb még két magtisztítógép búgott. A búzahalmokat két lány sepergette, kettő pedig lapátólqatta, így siettetve a szárítást, tisztítást. — Mennyi szárad itt meg nyolc óra alatt ? — Ha jól megy, ötszáz mázsa is — szólt vissza az egyik lány, Egy üres teherautó gördült a pajtához. Két ember szállítószalagot emelt le róla, s a nagyobb búzahalomhoz állították fel. Bekapcsolták a motort és a búza „megindulť’ а ко. csira. A teherautón plakát hirdette: „Az első gabonát a hazának!” Kis idő múlva két zászló került a kocsira. Aztán a brigádvezetö bevágódott a so ff ÓV mellé, s indult a kocsi: az első gabonaszállítmány a begyűjtőállomásra. Amikor később kiléptünk a klub ajtaján, már robogott is visszafelé a teherautó. A brigádvezető a sárhányóián ült kezében lobogtatta a nyugtát. Az egész kolhoz, a falu aprajanagyja ott volt a szérűnél. Harsány hurrá.val fogadták a győztest. Elsőnek adták be a gabonát. Sárközi Gyula
