Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-25 / 30. szám

6 1954. Július 25. Oviuk növényeinket a vízokozta betegségektö1 A parlag „Faluföldje“ ma már acélos búzát terem A nap már nyugvóra tért a fel­hőtlen ég alján. Holnap — úgy­látszik — jó idő lesz. Még egy röpke pillanat és a nap utolsó su garai is szemethúnyva a tájnak, elhúzódnak a kopár hegy mögé. Nehéz az aratás mert a gabo­nák dúsak, itt-oti megdőltek. — Csáb község földműveseinek még eszükbe sincs a hazamenés. Hasz­talan mondogatja Zatykó Ferenc ötéves Ferikéje „anyu, apu gye­rünk haza", amikor még azok ja vában vágják az érett búzát. Vágják, mert családjuk és a dolgozók kenyeréről van szó. Vág­ták a múltban is- De kinek? „Az uraknak". — Sok nehéz aratást végiggür­cöltem a régi világban — mondja Zatykó elvtárs — a végén aztán még kenyerem sem volt. Zatykó Ferenc munkásszülők gyermeke. Fiatal életét szolga­sorban töltötte. Amikor ő is csa­ládapa lett, azon igyekezett, hogy gyermekei ne érezzék, amit ő ér­zett. A felszabadulás után külön­böző építkezéseknél dolgozott. — Munkája után mindig szép össze­get hozott a családnak- Azonban valami mégsem volt a helyén. — Nem volt egy talpalatnyi földjük sem, ahová a krumplit, kukoricát vagy egyéb mást ültettek volna. Tejért is a falusi gazdagokhoz kellett járni- Felesége többször ürese tért vissza, mert azt a vá­laszt kapta, „nincs tej, be kell ad­ni". Tudta Zatykó elvtárs, hogy ez csak kifogás. Azt is tudta, ha felesége elment volna egy liter tejért szakadásig dolgozni a^ ku­­láknak, akkor biztos lett volna tej. Ezt azonban nem tette. Ekkor megfogadta Zatykóné, hogy akárhogy is, de tehenet kell szerezni. Többször beszélt férjé­nek erről. Férje erre folyton azt hajtogatta, — „jó, jó, de ehhez föld is kell.” Erős akaratot érzett magában a férfi és elhatározta, hogy otthagyja munkahelyét, ha­zajön falujába, földet szerez és gazdálkodni fog, hiszen szántott ö már eleget másnak, ismeri a' föld­művelésnejt minden csínját-binját. A kalinovói keramikai üzem dolgo­zói, akik védnökséget vállaltak a hra­­bovói és kalinovói szövetkezetek felett, összüzemi gyűlésükön elhatározták, hogy minden dolgozó 16 órát ledolgo­zik a szövetkezetben. Azonkívül az aratás és cséplés ideje alatt 10 állandó Elhatározását valóra váltotta. Vissza is jött még 1953-ban, kora tavasszal. Elment a helyi nemzeti bizottság elnökéhez, akinek el­mondta a jövőre vonatkozó ter­vét. Nagy örömére ezt a választ kapta. —1 Te, Feri — mondja az elnök, van a falunak 2 hektár parlagja, vedd el azt. — Igaz, hogy már ré­gen nem szántották, így már tö­vis is van rajta, de te dolgos em­ber vagy, majd te kitisztítod. Egy évig nem kell utána semmit be­adnod. Nem az tetszett meg Zatykó elvtársnak, hogy nem kell egy évig semmit beadni a földről, ha­nem az, hogy már neki is lesz földje, lesz gazdasága. Lesz már mivel megmutatni, hogy ő is tud termelni. Nem kell ezután tejért sem másoknak könyörögni. Ki­tisztítják ók a tövist is, hiszen a felesége is szeret dolgozni. * * * яду év telt el azóta, s most az azelőtt kihasználatlan tövis lepte „falu * földje" Zatykó Ferenc szor­gos munkája nyomán acélos sze­mekkel teli búzakalászokat terem. — Azt csak l-n tudom és fele­ségem, — mondja, a még fiatal és szorgalmas ember, — hogy meny­nyi munkát igén /élt ennek a par­lagnak a megtermékenyítése. — Mindenesetre első a tövis kiirtá­sa volt, — kezdi el, majd tovább folytatja: — Mivel tavasszal vet­tem át a földet, így jó mélyen fel­szántottam és jól szétdolgoztam. Utána jól leműtrágyáztam és beve­tettem. Már az első évben megter­mett a kenyér családom részére. Emellett disznót hizlaltam saját magam, de ugyanakkor a közellá­tás részére is egyet. Most együtt örül a család. — Együtt vannak most is kinn a ha­tárban. A 11 éves Margitka a te­henet és egy fiatal üszőt legeltet. Az 5 éves Ferike pedig a libáknak dalolgatja az estéli bíztató nótát. „Libuskáim, siessetek begyet rak­na, hazamegyünk tüzet rakni " Azt nem mondja, nogy vacsorát is főzni, mert tudja, hogy van ott­★ ★ ★ rinskei üveghuta a mládzovai szövet­kezetét, ahová állandó brigádcfcokat küld munkára. A szövetkezetben gyen­ge a munkafegyelem, e így a védnök­­ségi üzem politikailag is nagyban se­gíti a szövetkezet fejlődését. A poltári járásban a málineci üveg­hon jó vacsora. Van már jó édes tej, van jó füstölt kolbász és sza­lonna Is. — Most már arra készülődöm, — mondja Zatykó elvtárs, hogy a többi dolgozók közellátásához is hozzájáruljak. Nemcsak teljesíte­ni akarom a tervezett beadást, hanem azt túl is fogom szárnyal­ni. Már ezidáig a 200 liter tej he­lyett 300 litert adtam be. A to­jást is már 100 százalékra telje­sítettem. A disznóhúst és a mar­hahúst 200 százalékra akarom tel­jesíteni. Egy 130—150 kg-os disz­nót szabadpiacra adok, amelynek az árán most már ruhaneműt fo­gok vásárolni. Az új gazda eddigi eredményei, a jövőre vonatkozó bátor tervei — mind Zatykó elvtársnak a föld iránti őszinte szeretetéről és ra­gaszkodásáról beszélnek. Jó mun­kájával példát mutat Csábon a *”btu magángazdálkodónak is. Be­bizonyítja, hogy aki szereti a föl­det, gondosan megműveli azt, az szereti hazáját is­— Még nagyobb eredményeket tudnánk elérni — mondja az új termelő, — hogyha földjeim meg­műveléséhez lenne fogatom is, vagy ha gépi segítséget kapnák. Ezen a téren lenne mit tenni a nemzeti bizottságnak- Nekik kel­lene a. kongresszusi irányelveket betartva, a magángazdálkodók körében a gépi munkát népszerű­síteni. Nemcsak földet adni, ha­nem a föld megműveléséhez a traktorállomás segítségét is bizto­sítani. Zatykó Ferenc tehát családjá­val a régi parlagonheverő föld bolaog tulajdonosa és gondos gaz­dája lett. Kenyérgondjai sincse­nek már, mint a múltban voltak. Ez évben 12 mázsa búzatermés­ben bízik. Krumplit, számítása sze­rint, 30 mázsát fog betakarítani. Takarmányt az első kaszálásból 3 szekérrel rakott kazalba. Zatykó Ferenc megállta a he­lyét az iparban és megállja a he­lyét a mezőgazdaságban is, mert tudja, hogy munkájával családjá­ért dolgozik. Z- J. megy kielégítően. Eddig csak 200 hek­tár gabonát arattak és még 1000 hek­tár aratása hátra van. Naponta beszél­nek a gazdaságban brigádsegUségról. de nincs, aki ezeket megszervezze. Az igazgatónak és a politikai vezetőnek több gondot kell fordítania az aratási A földművelésüfívi megbízotti hiva­tal ezekben a napokban fokozott ku­tatást végez annak érdekében, hogy megállapítsák, vájjon az utóbbi esős idők és helyi árvizek, milyen hatással voltak az iparilag fontos növények kártevőinek kipusztítására, vagypedig éppen ellenkezőleg azok elszaporodá­sára. Az eddigi kutatások kimutatták, hogy a nedves id(5 nagyban hozzájárul a növények kártevőinek elszaporodásá­hoz, úgyhogy szükséges lesz intézke déseket hozni ezek meggátolására. Ez­zel szemben az állati kártevők — mint a kolorádóbogár kivételével — nagy­­részben az állandó nedvesség által ki­pusztultak. A burgonya, hagyma és más növényeken gyorsan elszaporod­hat most a peronoszpóra. Ez egy apró­szemű élősdi gomba, mely Meg a le­veleket támadja meg. Komoly károkat okozhat a peronoszpóra a szőlőkben is. Az elázott, vagy nedves talajon lévő A terebesi élelmezési kombinátban az aratási munkák megkezdése előtt ki­használnak még minden percet, hogy az erős esők által elterjedt gyomot a cukorrépa földjein kitisztítsák. Egész­üzemi műszakot szerveztek a cukorré-A besztercebányai kerületben a veszedelmes növénykártevők kö­zül nagyon elszaporodott az ame­rikai szövőlepke, az újbányai já­rásban a répamoly, a korponaibam pedig az utóbbi napokban a burgo­nyanövényen ч kártevő kolorádó­bogár is megjelent. Az újbányai járásban, Geletnéken például harmincnyolc, a krupinai járásban Ladzamochban pedig a szövetke­zet földjein négy kolorádóbogár fészkére bukkantak. A burgonya­növény veszélyeztetett részeit be­porozzák, hogy ezzel is megaka • .. Kaliforniában ma is többezeréves fák élnek. Ezek egyike a josemüe­­vö'gyben élő, teljesen ép, híres mammut-fenyö, melynek átmérője 9 méter! * * * ■. a tengeti malacok tömegeit ölte meg Behring, a híres német orv. s­­professzor, míg végül kutatásai so­rán feltedezte a diftéria (torokgyík) gyógyító szérumát. Kutatásai köz. ben észlelte azt, hogy azok a mala­cok, amelyek már kiállták a dift.é­­riát, amit ő oltott beléjük, azoknak a malacoknak vérsavója meggyó­gyítja a dif tériával mérgezett mala­cokat. Ennek alapján állapította meg. hogy vannak olyan emberek, akik nem kapják meg ezt a fertőző betegséget és ezeknek a vérsavója másoknak is védelmet biztosít. * * * . . a Föld önálló bolygóvá kialakulása óta eltelt időt fizikai és vegytani módszerekkel kutatják és a tudósok ezt az időt mintegy 35 milliárd évre becsülik. * * * .. milyen sebességet érnek el a re­pülésükben a madarak. A délázsiai fecske óránként 140 kilométeres se­bességgel repül, a mi csörgőrécénk 120 kilométeres sebességet ér el, vagyis kétszer olyan sebes, mint a vonat. * * * ... a vasútépítésnél azért hagynak egy kis rést a két sín összeilleszté­sénél, hogy a síneknek legyen he­lyük kitágulni. Egy 15 méteres vas­úti sín majdnem két centivel hosz­­szabb a nyári melegben, mint a csi­korgó téli hidegben. A fémek ugyan­is a melegben kitágulnak, s hideg, ben pedig összehúzódnak. * * * .. amikor Lenint a kazáni egyetemi diáktüntetéseken való részvétel mi­att letartóztatták, a rendőrtisztvisel0 így szólt hozzá: „Miért lázadozik fiatalember, hiszen fallal találja magát szemben!’’ Mire Vladimír Iljics ezt válaszolta■ „Fal, de kor. hadt; döngesd: beomlik!” cukorrépát is veszélyezteti hasonló él (fedi. a cerkoszpóra. A peronoszpóra és cerkoszpóra irtására rézgálicos sze­rek váltak be a legjobban. Az állati kártevők közül a nedves­ség é a megáradt föl vők következté­ben az apró rágcsálók majdnem tel­jesen kipusztultak. Az esős idők nagy­ban megakadályozták a levéltetvek szaporodását, igaz, újból elszaporod­hatnak, ha száraz és meleg lesz. Az éjjeli lepkék petéi, melyek ez éven ugvan nem nagy számban fordultak elő. jelentős mértékben kipusztultak a tartós esőzések következtében. El­lenben a burgonya kártevője, a kolo­rádóbogár, mely igen ellenálló a ned­vességgel szemben, a kedvezőtlen idő­járástól nem igen szenvedett. Éppen ezért fokozott figyelemmel kell a meg­támadt növényeket ezektől megtisztí. tani. pa gyomtalanítására. Az üzem Ipari szakából több mint 500 dolgozó az új­majori, olsinai, pieszki és vojcicai gaz­daságokban, több mint 18 hektáron végezték el a gyomlálást. dályozzák a kolerádóbogár szapo­rodását, mely nagyban veszélyez­tet* a burgonyahozamot. A járási nemzeti bizottságok mezőgazda­sági tanácsai vasárnap, július 18- án a besztercebányai kerületben közös kolorádóbogár irtást szer­veznek, amelyen a burgonyaterme­lők, a nemzeti bizottságok dolgo­zói, szövetkezeti tagok, gépállo­mások, állami gazdaságok, tömeg­szervezetek, iskolai ifjúság, vá­rosok és faluk lakói kivétel nél­kül résztvesznek. ... a Hatteria nevű újzélandi gyík az egyetlen gerinces állat, amelynek két szemén kívül a fejtetőn is van egy harmadik szeme. Magyarul „hi­dasgyík” a neve, mert átmenetet, hidat képez a sok-száz millió évvel ezelőtt élt óriás-gyíkok és mai hül­lők között. * * * .... a nálunk honos függő cinke mi. lyen hasznot hajt a kártékony rova­rok pusztításával. Bebizonyosodott tény. hogy egyetlen cinkepár, négy fiókájával egy nyáron hat méterrruí. zsa hernyót, lepketojást, bábot pusz­tít el. , * * * . . . Kíné főbb terményei: e rizs, búza, árpa, köles, kukorica, szójabab, burgo­nya, zöldségfélék, továbbá a gyapot, földimogyoró, tea és dohány. * * * ... a leghírhedtebb szerzetesekre, e jezsuitákra máig is kötelező a négy­százéves szabály megtartása: „Hogy mindenben igaz úton járjunk, még a fehérről is el kell hinnünk, hogy feke­te, ha a római pápa így mondja”. * * * ... az emlősállatok emlőinek a száma összefüggésben van fiókáik számával. * * * ... az aprószemű esőcseppek másod­percenként tíz centiméter utat tesznek meg lefelé, s így egy 500 méter ma­gasságban lévő felhőből másfél óra alatt érnek le a földre. * * * ... mellkasunk tüdőnk fujtatója — be­­lélekzéskor 98 kilogramm sűlynyi erő­vel emelkedik,, kilélekzéskor pedig 147 kilogramm súlyni erővel húzódik ösz­­sze. * * * ... a páfrányra egyes fajtái Ausztrá­liában nyolc méter magasra is megnő­nek és a levelük két méter hosszú. * * * ... a 458 tonnás „Curacao” nevű hol­land kerekes gőzös volt az első gőz­hajó. amely kizárólag gőzhajtással kelt át az óceánon 1827, áprilisában, a hol­landiai Rotterdamból a brazíliai Per­­nambucőba. brigádot létesítenek mindkét szövetke­zet részére. A brigádosok eddig 30 hektár takarmányt learattak és kiszá­rították. A poltári járásban a Zlatno-i üveg­gyár példása segíti a česká-brezovai szövetkezetei, ahol 26 hektár földön lekaszáltak és kiszárították a szénát. Azonkívül kigyomláltak 3 hektár len: és napraforgót. Az üveggyár dolgozói kötelezték magukat, hogy szabadságuk ideje alatt kézzel, learatják a szövet­kezet 18 hektár gabonáját. Ugyancsak példásan segíti a kata­huta és a Pohár 1. Ipolysági téglagyár a leggyengébben segíti a védnöksége alá eső szövetkezeteket. A veliké-suchei szövetkezet elsőnek teljesítette a poltári járásban a takar­mány betakarítását. Azáltal, hogy fel­emelték a munkaegység értékét, meg­javították a munkafegyelmet, sőt a szövetkezetben olyan asszonyok is dol­goznak, akik nem a szövetkezet tagjai. A rimaszombati állami gazdaságon hét gőzgéppel fognak csépelni. Rendek Jó­zsef megtett minden szükséges tűz­biztonsági intézkedést. Az aratás nem és cséplési munkára. A rimaszombati járásban a home­­zahoráni szövetkezet elsőnek kezdte az ősziárpa cséplését a járásban. Ugyan­csak elsőknek fejezték be a takarmány betakarítását is. Csík Zoltán, a bátkai szövetkezet ál­latgondozója és etetője 13 fejőstehe­nénél bevezette Malinina módszerét mellyel átlagos 9 literes tejhozamot ért el és június hónapban 164 liter te­jet adott be naponta. N. V. Besztercebánya Jó munkáért szép muzsikát... Szeretnék egy jelentést küldeni az itteni aratási munkákról, mely a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikeresen folyik. Mint a estist aqi­­tációs központ szerkesztőségének egyik tagja írom ezt a levelet, ezért az agitációs központ munkájáról is szeretnék beszámolni. Minden este központunkban más eseményekről van szó: az egyik este: az egész­ségügy szolgálata az aratásban, má­sodik: a legjobb egyéni eredmények a mai napon, vagy a: munka hősei, és így tovább. Az aratási munkákba váló bekap_ csolódás szép példáját nyújtotta a Jednota fogyasztási szövetkezet dol­gozóinak brigádja, majd a másik napon a Péküzem tanulói siettek szövetkezetünk segítségére. Látszik rajtuk, hogy megértették az aratás gyors elvégzésének fontosságát. Hi. szén ha csak egy pillantást vetnek a Duna tájára, vagy a rádión ke­resztül hallják az árvíz vagy a ta­lajvíz veszélyét, tudják mennyire fontos a gyors munka. Gátőrök, néphadseregünk kato­nái, szövetkezeti tagok, munkabri­gádok éber szemmel őrzik a veszé­lyesebb helyeket, gátat erősítenem és éjjel-nappal hősi küzdelmet folytatnák a kész termés megmen­téséért. E‘ hősi küzdelem minket is áldozatkész munkára kötelez. Hanglemezekkel köszöntjük mind­azokat, akik már részivettek az Őr­ségben, vagy akik a jövőben részt­vesznek. Továbbá kihirdetjük az eddigi aratási eredményeket, me­lyeket 520 hektáron végeztünk már el. Ebből kombájnnal 58. kézika­­szával 33 és önkötözögéppel 429 hektárt arattunk le. Az aratási munkákat 60 százalékban, a tarló, hántást 120 hektáron, a másodnö­vények vetését pedig 30 hektáron végeztük el. Elismeréssel és egy­­egy vidám dallal köszöntjük: Esek Józsefet, ifj. Esek Józsefet, Esek Lászlót, Halódik Istvánt, Szalma Józsefet, Kajszik Gyulát és Iván Mihály gépkezelőt, akik a kom­bájn után a megszárítoit gaboná­ból 300 mázsa árpa kitisztításával с,­­elszállításával az eddigi legnagyobb teljesítményt érték el. De szóljon a nóta a Péküzem diákjainak is az aratási munkájuk, ért. Dicsérettel szóljon egy újabb hanglemezünk: Garai Kálmán és Káplóczky László traktorosokról, akiki napi átlag 10 hektár learatá. sáltál példás szép munkát végeztek. Papp Jolán. Csúz A védnökségi üzemek elősegítik az EFSz-ek gazdálkodását a besztercebányai kerületben Gyomlálják a cukorrépát Harcban az állati kártevők ellen 73udjátoh, hogy %

Next

/
Oldalképek
Tartalom