Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-18 / 29. szám
EqyeJien gabonaszem se menjen veszendőbe Gondos betakarítással növeljük gabonatermésünket SZLOVÁKIA CSAKNEM MINDEN járásában megindult a nagy munka: az aratás. A termés sokhelyütt eléri, vagy megközelíti a tavalyi termést, lesz kenyér- é& takarmánygabonánk elegendő. A szokottnál több és jobb munka, nagyobb küzdelem volt a jó termés ára: meg kellett küzdeni az időjárás szélsőségei okozta nehézségekkel. Hála dolgozó parasztságunk, traktorosaink, mezőgazdasági szakembereink, s a szövetkezeteket pártfogoló védnökségi üzemek dolgozói erőfeszítéseinek, sem az aszályos ősz, sem a ritka kemény tél nem fogott ki rajtunk: a jó munka pótolta a gyenge igérkezést. Most folytatódik a küzdelem. A betakarítás még nagyobb szorgalmat, odaadást, szívósságot kivan, mint a gabona felnevelése. Egy cél fütse most kombájnosainkat, aratógépkezelöinket, a kaszásokat és marokszedőket, a kéveqyűjttőket és gereblyéseket, a hordásban résztvevő fogatosokat és adogatókat, a cséplőmunkásokat: pontosan annyi gabona kerüljön zsakba, magtárba, mint amennyi a kalászokban megtermett! Egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe! Ne legyen elhullajtott kalász, elszórt gabonaszál, kipergett szem, gondatlanságból kiömlő kéve, ne kerüljön jó gabona az ocsuba, né maradjon szem a kicsépelt kalászban. AZ ARATÁSNÁL, BETAKARÍTÁSNÁL öreg idők óta gyorsaságban, kitartásban utolérhetetlen volt a paraszt, az arató- és cséplőmunkás. Kell most ez a virtus és nemcsak a gyorsaságban, hanem abban is kell, hogy miénk legyen az egész termés, hogy ezidén éhen maradjanak az egerek és, ürgék, ne találjanak a gépek és kaszák n imában egy szgm gabonát sem! Minden elhullajtott kalász — egy falat kenyér. Márpedig minden falat kenyérre szüksége van a hazának. A gondatlan és felületes munka tékozlást jelentene, az ország kenyerének tékozlását. Mezőgazdaságunk dolgozói az őszi talajelőkészítés és szántás óta egészen a gabona beéréséig nem kímélték erejüket, keményen megdolgoztak a jó termésért. Ezekre az erőfeszítésekre a nagyon gondos betakarítás teszi fel a koronát, ez biztosítja az igazi eredményt. A hanyagság viszont az egész gazdasági év eredményeit rövidítené meg Amikor a tarlók letakarításához fogunk, kézbe vesszük a gereblyét, gondoljuk meg, mennyi erőt és szorgalmat fordítottunk erre a gabonatermésre, mennyi műtrágyát szórtunk a, földekre, milyen, gonddal ápoltuk és neveltük a vetéseket. Egy-két hektáron talán nem szembetűnő a szemveszteség, vagy az a néhány nyaláb elhullatott kalász, de ha országos méretekben gondolkodunk, egyvégbe fogjuk gabonatarlóinkat, hatalmas számokat kapunk és világossá lesz előttünk a gondos betakarítás nagy jelentősége. A JÓ GAZDA GONDOSSÁGÁVAL végzett betakarítás megnöveli az idei termést! Ez egyaránt érdeke minden EFSz-tagnak, állami gazdaságaink minden dóig zójának és egyénileg gazdálkodó parasztnak, mint ahogyan érdeke az egesz országnak. Javítottuk ezt a termést trágyázással, jó szántással, idejében végzett vetéssel, szakszerű növényápolással, fejtrágyázással, hengerrel, boronával — javítsuk most tovább veszteségmentes betakarítással! A legtöbb szemveszteség a késedelmes aratásból adódhat. A kévék összerakásán is sok múlik: szoros és tömör kereszteket rakjunk, hogy ne ártson azoknak a szél, vagy az eső. Jó ásztágból könnyebb a cséplés, a nagy gonddal beállított és előkészített cséplőgép pedig nem zúzza és nem hagyja a kalászban, a szalmában a gabonát. Harcoljunk minden szem gabonáért, mindén falat kenyérért! Kerüljön zsákia, magtárba, az állami 'tegyűjttőitelyre és a gazda kamrájába egész idei termésünk — így lesz igazán jó esztendő az idei, ezzel biztosítjuk, hogy bőséges és ízletes lesz a kenyerünk, az ország kenyere. Aratással egyidőben végezzük el a tarlőhántást! Kora reggeltől késő estig népes most a határ. A falu apraja-nacyja az idei gazdag gabonatermés betakarításán fáradozik. Vidám nótájuk, az aratógépek, kombájnok muzsikáló hangja szinte eggyé olvad, majd tovaröpíti a meleg nyári szél. De az aratás nagy munkájának hevében nem ' szabad elfeledkeznünk a jövő évi gazdag termésünk biztosításáról sem. Ugyanis mpel< első, de igen fontos előkészítő művelete: a tarlóhántás. Bár az aratás egy termelési folyamat befejező munkája, mégis közvetlenül kapcsolódik hozzá a tarlóhántás. A kettő szorosan összefügg, bár ezt gyakran szem elől tévesztik. A tarlóhántás célja; a gyomirtás, a talaj nedvesség tartalmának megőrzése, a talaj termékennyététele. A tarlóhántással igen nagymennyiségű gyommag kikelését tesszük lehetőivé, amit gzuitán könnyűszerrel elpusztíthatunk, ugyan-A gyakorlott gazdák tudlak, hogy a kukorica csövein csak akkor indul meg a szemképzĽdés, ha a címerekből kihulló virágpor a kuk°4'ira selymére kerül. A címervirág néhány nappal sox?bbap nyíl"-, mint a püvirág és már akkor megkezdődik a virágpor hullása, amikor a feilüdő kukoricacsöveken a bibe — a kukorica selyme — még nem látszik. Ha az idd kedvező: a?az 30 f kná* 1NoC? melegebb, kellően párás a levegtí és megfelelő gyenge szél |s vaq, a megterrpékenyítés jó. Це ha nagyon meleg van, vagv sok az e ő, és eséťeg-a i.ó. megtermékenyítéshez szükséges egyéb feltételek hiányoznak, foghíjas lesz a kukorica. A ió megtermékenyüléshez az idén kedvezőtlennek ígérkezik az idöjává* Különösen a sok eső teszi kétségessé a jó beporzást. Tehát pótbepo.rzással segítsük elő. hogy minden bibére megfelelő mennyiségű virágpor jusson. A kukorica hím- és nővirágai éjjel erősebben fejlődnek, mert akkor kedvezőbb a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma. Ezért a legtöbb virágport a reggeli órákban gvűithetjük össze. A pótbeporzást akkor végezzük, amikor a kukoricacsövek selymüket kitolták. Ilyenkor a reggeli órákban minden második-harmadik sorban a akkor e növények rovarkártevőinek számát is csökkentjük. A tarlóhántás elvégzésére legelőször az ekét használták. Ezt azonban fokozott mértékben háttérbe szorítja a mezőgazdaság gépesítése folytán a kultivátor és a, tárcáé. E teiajtnűvetó eszközök alkalmazásánál figyelembe «teli venni a talaj összetételét, minőségét és a talajon -Talkodó gyomnövényeket. A kemény, kötött talajon levő tarlót jobb ekével szántani. Viszont a homokos és középkötött, televényes talajokon a tárcsa és a kultivátor használaté gazdaságosabb. Az ilyen lazaszerkezetű talajokon is szoktunk ekét használni, ha azokban erős gyökérzetű gyomnövények élősködnek. Ilyen például a perje, melynek gyökerei egy méter mélyre is lehatcűrak a földbe. Ennek a gyomnak a pusztítása legeredményesebb sekélyszámtássel. A mélyszántással ellenkező hatást érünk el, mert a szétvagdosott gyomtöveket ez eke betemeti a talajba és azok rövidesen 3-5. növényről gyűjtsük Össze a virágport. így a természetes bepor?ásb°z is кеЦО mennyiségű érett virágpor mgrgd. Nagy melegben se pótbeporzást, se virágporgyűitést ne végezzünk, mert a hőség gyengíti a megtermékenyülést. de gyengül a virágpor életképessége is. A pptbeporzást a leghatásosabban a porzótölcsérrel' vér gpzhetjük. A tölcsért kartonpapírból készítsük melynek magassága з.о—to ад. л felső átmérője 20—25, cm- az alsó py'lásának átmérőié pedig 3—4 ад. A tölcsér alsó nyitását sűrftszövésti tQUel zárjuk le. de ritka tül|b,(51 készült szitát tegyünk a tölcsér közepére is. a tölcsért úgy használjuk, h°8Y jobbkézzel a címerhez emeljük, balkézzé^ pedig a virágport belerázzuk. Ha elegendő virágport gyűjtöttünk össze, akkor a kukoricásainkon haladva, a port a bjbgszálakra rázzuk- Ezzel a módszerrel naponta 1200—1400. négyszögölön végezhetjük el a pátbeporzást. A munkát úgy is elvégezhetjük, hogy a címerről a virágport a tölcsérbe rázzuk és onnan egv mozdulattal a kukoricacsőre. Bármelyik módszerrel végezzük a pótbeporzást, azt három-ötnapos időközönként legalább háromszor ismételjük meg, mert a kukorica virágai nem egyszerre érnek be. Az ismételt nótbeporzással biztosíthatjuk a nővirágok jó megtermékenyülését és a nagv kukoricatermést. A kukorica pótbeporzását az öregek és a nagyobb iskolásgyerekek is könvnven elvégezhetik. A megtermékenvülés nyomán kát. holdanként 150—200 kiló morzsolt kukoricával növekszik a termés. Sz. Г. újra sarjadnak. így még több lesz 0 gycw .. A sekélyszántásból a nép égető hatásé kipusztítje a gyomokat. A perjés terlóforgetásnáJ ajánlatos görbefogú boronát kötni, ügy, ahogy azt a vetésnél is alkalmazzuk. Az ilyen borona jól összegyűjti, sőt ki húzza, a főidből a perjetöveket. Utána, pedig kisebb kupacokba gyűjtve kiszárad, <= könnyen elégethetjük. A tarlóhántásná! helyesen válasszuk ki a vontató-gépi erőket. Kötött talajon Agrostroj 5-ös ekék vontatására 30-as Skoda és a hernyóutpes traktorok a legmegfelelőbbek. Könnyű talajon inkább a Zetor-traktorokat alkalm,azzuk. Nagyteljesítményű gépek után több tárcsát, vagy kuHivátort szereljünk össze. így az erőgép, helyesen ki van használva, ugyanakkor rövid idő ótladjt kevés emberi erő segítségével nagy munkateljesítményt érhetünk el. Cs űr Óta J. Pusztítsuk a legyeket A nyári időszakban a legyek sok kellemetlenséget okoznak: nyugtalanítják az állatokat, ezért a tehenek 5—lö százalékkal kevesebb tejet termelnek, a hízóállatoknál kisebb a súlygyarapodás és a legyek az összes fertőző betegségeket terjesztik. Vizsgálatok során megállapították, hogy egy-egy légyen egymilliónál is több fertőző csíra iehet. A szovjet tapasztalatok szerint helyes eljárás, ha éjszakára háromuegyedrész fűrészpor és egynegyedrész mészpojr keverékével hintjük fel a borjú- és malacnevelő padozatát, mert így tökéletesebben leköti áZ istálló gőzeit. A mészport a padozathoz közel — tehát ne magasról — hintsük fel, mert a levegőben terjengő mészp.or a fiatal állatok nyálkahártyáit izgatja, sőt kimarhatja, ami a fertőzést is lehetővé teszi-A légyírtásra igen sokféle módszert hasznainak töbh-kevesehb sikerrel. Az istállót elsötétítik az ablakoknak uljramarin-kékre való befestésével. Erős huzat alkalmazásával csökkenthető a legyek száma. A legyek távoltartására hasznosnak tartják azt is, ha az állatok testét ecetes diófalevél főzettel bedörzsölik. Ezzel is csökkenthetjük a tehenek, lovak és nqvendékáHatök nyugtalanságát. A legyek elleni védekezéshez tartozik az is, hogy a tejház és az istálló ablakait és ajtóit légyhálóval vonjuk be. A legyek szaporodását elősegítő szemét és trágyatelepeket az istállóktól és lakásuktól nagyobb távolságra helyezzük el, a tehénistálló ajtóira spárgafuggonyt helyezünk, hogy az istállóba való ‘ hajtáskor az állatokon levő legyeket ez lesodorja. Ne tűrjük meg a tehénistállóban a fejes alkalmával elszórt tejfoltokat és nyitott tejesedényeket sem, mert ezek is elősegítik a legyeknek az istállóba csalogatását. A legfőbb törekvésünk az legyen, hogy mindenhol a legnagyohhfokú tisztaságot teremtsük és minden eszközzel irtsuk a legyeket. Készüljünk íel a kukorica pótbeporzására üj méhészeteket alapítunk az EFSz-ekben Egész Szlovákia területén folyik a raj-akció, mellyel magánméhészeink áldozatkészen hozzájárulnak, hogy az EFSz-ek új méhészeteket alapítsanak, vagy a már meglévőt kiegészítsék. A zselízi és környéki méhészek а X. pártkongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy pártunk és kormányunk iránti szeretetből ez évben két nagyméhészetet alapítanak egyet a damásdi, egyet pedig a nagyságéi EFSz-ben. Méhésztársaink megértették az akció fontosságát és nemzetgazdasági jelentőségét. A járási méhészegyesület szétosztotta az egyes községek méhészéi között a munkát és odahatott, hogy az akció sikerrel járjon. Vannak méhésztársaink, akik példásan kivették részüket a munkából, de találkozunk olyanokkal is, akik gátoljak az akció kiépítését. Példás és követésre méltó Juda zselízi méhész, aki annak ellenére, hogy csak 5. méhcsaládja van, elsők között adott át rajt a szövetkezet méhészmesterének. A rajhoz még 5. kg cukrot is adott, hogy azt etessék tel, Ь09У még ebben az évben kiépítse a költőteret és a. mézűrt is, Azt akarja, hogy áZ ö, rajiából fejlótljöp az EESz legerősebb családja. Másik embtésremélitó. példa Melczer László méhé' -egyesületi alelnök, aki е9У raj helyett hármat adott, hogy pótolja azokat, akik nemtörömdömségből, vagy rosszakaratból annak ellenére, hogy lett volna rá lehetőségük nem adtak rajokat. Slusnik László nagypusztai méhész 5 kilogrammos rajt adott. Kerékpáron ment a 18 kilométerre lakó EESz méhészmesteréhez keretekért, mivel a kaptárban lévő keretek nem bizonyultak elégségeseknek. Természetesen találunk olyan méhészt is, aki annak ellenére, hogy 33 család méhe van, ezidáig még egy rajt sem adott a szövetkezetnek. Azt mondja, hogy majd akkor ad, ha lesz. Mi tudjuk, hogy az ilyen méhésznek erre a célra soha sem lesz raja. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az olyan méhésznek, aki 30 családból egy rajt sem képes adni, nincs érzéke az új szocialista közös gazdálkodáshoz, az ilyen ember csak saját magát szereti és csak a saját zsebét akarja megtömni. Minden becsületes méhész adott rajt az EFSz-eknek, amelyek azzal hálálják ezt a segítséget, hogy a jövőben mézelő növényeket is vetnek. Csermák Lajos méhész szaktanító Zselíz. Reiulbehoztam az álanyás családot Egyik méhésztársam fóhordás idején meghívott, hogy nézzem át a rnéheit. Az átvizsgálásnál megállapítottuk, hogy 26. méhcsalád közül 23 rendiben van, <te egy tétlenkedik, túlnépes, felébredt bene a rajzást ösztön. A másik meg ■ álanyás. Mjéhés.ztársam mindkét családot mézelésre akarta berendezni. A vágya, telid^üM... Az álgnyás családot kivittük a méhesből a kertbe. Helyére a rajzásnak indult csa,lá<ÍÖt tettük- A kertben a fák tövében szétraktuk az átenyás család kereteit. Később az üres kaptárban még visszamaradt méheket kisepertük a gyepre. Az így teljesen kiürített káplárt a rajzásnak indult család régi helyére állítottuk. Ezután szétrakott keretekről a méheket leráztuk és az üres kaptárba raktuk. Az ájanye visszarepült a régi helyére, volt dolgozó társaival. Ott az idegen méhek az álanyát megölték, de 3 dolgozókat egy-két óra múlva magukhoz fogadták. A túlnépes család kijáró munkásai visszeszálltak régi helyükre. Az álamyás keretek közé egy anyabölcsős keretet tettünk a középre. Az a család, amelyben a rajzás! ösztön felébredt, elvesztette a kijáró méheit, mert azok a régi helyükre szálltak vissza, ahová Щ üres kereteket tettük- Ugyanakkor a család erősítést kapott a volt álanyás család öszszes méheiben. így mindkét család serényen dolgozott A főihordáskor. Cs. J. Látogatás Nagy Bertalan pelsőci méhésznél A nap utolsó, vörös sugarai még 'egyszer, beszínezfék a hegyen elterülő fákat, bokrokat, s azután csókot intve eltűntek a láthatáron. Ám a hegy ottmaradt minden érdekességével, szépségével. A hegy,oldalon akácfák nyúlnak a magasba, távolabb öreg, terebélyes hársfák virágoznak s illatukkal betöltik a kis várost, Pelsöcöt. Nagy Bertalan méhész háza a Sajóra épített vízimalom előtt áll s egészen belenőtt a hegyoldalba. — Kaptárai a méhessel együtt tíz méter magasan vannak a ház felett. Nagy elvtárs lépcsőkön j,ár fel naponta méheihez, ki tudja hányszor. Ez nem játék, különösen Nagy elvtársnak nem, aki a 70. évét tapossa. Fev,n a méheknél most semmi mozgás, lenyugodott a nap. megszűnt a munka. A völgy magábaszippantotta a nyár meleg, páradús levegőjét, melyet a hars édes illata szinte éltetővé tett. A Sajó vize gáttal elrekesztve zuhog a mélyben és hajtja a malom zakatoló vitorláit, a kövek zsongva őrlik a gabonát. Ott állunk a kaptárak előtt. Egy, öreg méhész és egy fiatal. A méhek a kaptárok kijárónyílásaiban ülnek, szelíden rezegtetek a szár. nyakat, felcserélik az elhasznált levegőt. A friss nektár szaga, a kaptárból kiáramló finom illat megélénkít, öreget-fiatalt mosolyra derít. A nagy méhtömeg titokzatosan zúg. nem alszik, pedig már itt az este, ébren vigyáz, őrzi vagyonát. Már van mit félteniök. A mázsán elhelyezett kaptár 20 kilogramm, a mai nap két kilogramm mézhordást mutat. A kaptárak emeletessé váltak. mert tegnap felkerült a másik méztér is. Lesz Щ kétszer, háromszor is pergetés! Nagy Bertalan sóhajt egy nagyot, utápa megszólal: — Megérdemlem. Nézz fel a hegyre! Ezt a tömérdek mézelőfa t mind én ültettem. Már régen, nem is kell mondanom, látod, már nagyok. Életem párja segített, bíz' isten, nem bántuk meg ... Sok ezer fa ez ... ЩеЯ; vizet is rekesztettem, nehogy a parton levőket kimossa. Az élet rohan, ép, öregszem, de a méhek nem, ők minden éven újra szeletnek. igen. Nagy Bertalannál újra születnek. A méhek iránti végtelen szeretete megmutatkozik abban, ahogy kezein, gondozza őket, mert 35 évi méhészkedése alatt, nem pusztult el egyetlen családja sem. Tisztaság, rend uralkodik a kaptárak körül. A tégla, rongy, papír, ami sok méhésznél ott „ékeskedik”, цет fedezhető fel sehol. Méhészek, tanuljunk Ше ] A sötétség egyre mélyül, harmat Üli meg a hegyoldalt, a zotdpázsitot. A vérszopó, kiéhezett szúnyogsereg előtör a sötétlombú fák közül. Otthagyjuk a méheket, bár nézésükkel nem teltünk be. Bent a szobában előkerültek a naplók, jegyzetek, a 35 éves munka értékes tapasztalatainak megörökítése. — Nagy elvtárs forgatja a füzeteket, egy-egy' részt felolvas belőle. Érzéssel olvassa minden sorát, pedig ez nem regény, csak egyszerű feljegyzés. Az idő későre jár, már éjfél lehet, nyugovóra tér a család, s reggelig megpihennek Nagy bácsi fáradt tagjai... Virradatkor a méhek százezrei hagyják el a kaptárt, ellepik a hegyoldal fáinak virágait, azokét, melyeket emberi kéz ültetett, kitaszorgalommal és nagy szeretettel. Méhecskék gyüjtsetek sok mézet, fizessétek meg Nagy elvtárs kitartó mukáját! SÁNDOR GÁBOR
