Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-19 / 51. szám

12 FSÍdmäves 1954. december 19. Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, Európa kollektív biztonságának megteremtéséért! A felháborodás hulláma Európaszerte tiltakoznak a szellem emberei.., önti el a becsületes emberek szívét. Ti/ év távlatából újra íelrémlenek az átéli szörnyűségek. Iszonyat és bor­­zadály fut végig rajtunk arra a gon­dolatra. hogy a nyugati „szabad vi­lág” jóvoltából ismét fegyverbe állhat a német militarizmus, amelynek csiz­mája oly véres nyomokat taposott Európa népeinek hátán, miközben tíz­es tízmillió ártatlan ember életét ol­totta ki a gyilkolás legkegyetlenebb eszközeivel. Nos, ime hát, ez a „sza­bad világ” az ő értelmezésükben: a gyilkolás szabadságának helyreállítása bármi áron. A becsületes emberek kollektív biztonsága helyett nekik a gyilkosok kollektív biztonsága kell. béke helyett háborús tűzfészek, a nyugodt, boldog emberi, családi élet helyett bizonytalanság, rettegés, ideg­roham. Micsoda elvetemültség! Micsoda ki­hívás az ép ész, a nemes gondolko­dás ellen! Micsoda cinizmus kell az olyan — bocsánat! — baromi észjá­rású kijelentések megtételéhez, ami­lyenre egy svájcisapkás, amerikai parancsnokiás alá rendelt szigetor­szági tábornok vetemedett az utóbbi időben! Micsoda röhögő ábrázat vi­gyorog az emberiségre a világ egyik iegtelelö-ebb helyéről holmi „történel­mi önvallomások“ során. A rothadó kapitalista rendszer, az imperializmus Az EŇSz különleges politikai bizott­ságának december 9-i ülésén a Szov­jetunió küldöttsége a következő ha­tározati javaslatot terjesztette a „Pa­nasz a Kínai Népköztársaság elleni agresszív cselekmények miatt és az Egyesült Államok hadiflottájának fe­lelőssége, e cselekedetekért” kérdését tárgyaló bizottság elé: „Ä közgyűlés megállapítja, hogy az utóbbi időben a koreai háború meg­szűnése és az indokínai béke helyre­­állítása következtében kedvezd feltéte­lek keletkeztek más megoldatlan problémák rendezésére és a nemzetközi feszültség további enyhítésére, de ag­godalommal állapítja meg, hogy Taj­van és a kínai tengerek vidékén az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló fegyveres erük agresszív cselek­ményeket követnek el. ami abban jut kifejezésre, hogy provokatív fegyveres támadásokat intéznek Kína városai és partvidékei ellen, új háborús tűzfé­szekké változtatják ezt a körzetet és komolyan fenyegetik a békét. Megál­lapítják továbbá, hogy az említett kör­zetben állomásozó fegyveres erük ka­lóztámadásokat intéznek a nyílt ten­geren különböző országok kereskedel­mi hajói ellen, elfogják ezeket a hajó­kat és durván erőszakoskadnak le-I bűzhödt portréját látjuk azokban az egyre kevesebbszámú figurákban akik az „erőpolitika“ rémképeivel már hatni eléggé nem tudván, most fél­millió Hitler legényt állítanak csizma - talpra, hogy holnap kitudja hány mil­lióra növeljék ismét a gyilkosok szá­mát. Mert minden újabb gyilkos újabb halottat, minden újabb halott újabb profitot jelent számukra. Ne­kik a háború — pénz, pénz és pénz A szegény emberek pénze, mely az ő zsebükbe vándorol. Ők pénzt akarnak tehát háborút. Soha az emberiség olyan feszült figyelemmel nem követte az esemé­nyeket, mint ezekben a hetekben. A háborús bestiák szinte nyílt kártyával játszanak: visszautasítva minden be­csületes ajánlatot, a tárgyalások min­den formáját, erőszakosan viszik ke­resztül szándékaikat, befejezett té­nyek elé akarják állítani az emberi­séget. „Majd aztán tárgyalunk!“ — mondják. Majd aztán? Aliig fegyver­ben diktálni akarnak és nem tárgyal­ni. Diktálni Európának, Ázsiának, az egész világnak, mint az őrjöngő Hitler akart diktálni a szuronyok hegyén. A moszkvai értekezlet valamennyi becsületesen gondolkodó ember he­lyett beszélt, midőn megálljt kiáltott a tűzzel játszó kalandor politikusok­nak. Üj szakasz kezdődött a népek génységükkel. A közgyűlés elítéli eze­ket az agresszív cselekményeket, ame­lyek fenyegetik a béke és a távol­­keleti biztonság fenntartását. és ajánl­ja az említett körzetben kialakult hely­zetért felelős Egyesült Államok kor-December 12-én befejezte munká­ját Párizsban az európai értekezlet, amely tiltakozott Nyugat-Németor­szág felfegyverzése ellen és síkra­­szálit a német kérdéssel kapcsolatos tárgyalások és a leszerelés mellett. Az értkezleten elhangzott felszóla­lások arról tanúskodnak, hogy a nyu­gat-európai népeket nagy nyugtalan­ság tölti el a párizsi egyezmények ra­tifikálása előkészületei miatt. Az értekezlet határozata A tanácskozás határozatban szögez­te le. hogv a párizsi egyezmények megakadályozzák a Kelet és a Nyugat tárgyalásait a német .kérdésiül, és a világot fegyverkezési hajszára kény­szerítik. békeharcába»: meg kell akadályozni a német militarizmus feltámadását, s ha a francia, olasz, s egyéb parla­menti rókák mégis keresztülviszik az amerikai monopoltőke utasításait — megfelelő erőt kell szembeszegezni a készülő tenevadnak. Az új szakasz új feladatokat jelent a béke mindé* egyes híve számára, mindenekelőtt a haza védelmének, felkészültségének erősítését. Több kalapácsütést és több ekevágást — ezt jelenti a békeharc új szakasza. Észszerűbb módszereket, jobb minőséget, olcsóbb árut! Több dolgos kezet — kevesebb bürokráciát' Megbonthatatlan nemzeti egységet, törhetetlen barátságot a nagy Szov­jetunióval, az egész béketábor szilárd frontjában. Az imperialisták Wehrmacht-politi­­kája világszerte új gyűlöletet ébresz­tett az egyszerű emberekben, akik nem akarnak háborút. A háborúnak és a háborúcsinálóknak ez a gyűlöle­te, a béke és kollektív biztonság esz­méje óriási erőt egyesít Kelettől Nyugatig. Mérhetetlen haraggal, lobo­gó hazafias indulattal, nagy ember­szeretettel s a biztos győzelem tuda­tának fölényes nyugalmával állunk mi is cselekvésre készen, hogy a moszk­vai értekezlet határozatainak minél teljesebb érvényt szerezzünk. (S.) mányának. tegye meg a szükséges in­tézkedéseket az említett agresszív cse­lekmények. továbbá a különbözü or­szágok kereskedelmi hajói ellen, irá­nyuló kalóztámadások megszünteté­sére.” Az értkezlet részvevői felhívják ha­tározatukban a szóbanforgó országok közvéleményét, politikusait, kormá­nyait és parlamentjeit, ébredjenek tudatára a párizsi egyezmények ve­szélyességének, utasítsák el az egyez­ményeket és lépjenek határozottan a nemzetközi feszültség megszüntetésé­ért folyó harc útjára. Az értkezlet egyhangúlag elhatá­rozta, hogy megbízza az értekezlet iro­dáját, szervezze meg a jövőben az értekezleten résztvett küldöttségek­nek és a Szovjetunió, a népi demok­ratikus országok képviselőinek talál­kozóját. A Szovjetunió és a népi de­mokráciák képviselői nem vehettek részt az értkezlet munkájában, mert nem kaptak francia beutazási , vízu­mot. Tömeggyűléseken és nyílt levelek­ben, kiáltványokban és a lapok ha­sábjain egyre-másra hallatják hang­jukat az európai szellemi élet jelen­tős egyéniségei. Különböző a hatig, a stílus, amelyen megszólalnak, — a szenvedélyes érveléstől, a tárgyilagos okfejtésig, a világnézetek sokféle ár­nyaltságával, de azzal az egységes szándékkal, hogy: messzehangzó sza­vukkal felrázzák a közvéleményt a német újrafelfegyverzés veszélye el­len. * * * Elfogadni a német felfegyver­zést, egyenlő a francia kapitu­lációval! A francia egyetemi és főiskolai ta­nárok egységes kiáltvánnyal fordultak a francia közvéleményhez: „Ez a kiáltvány pártoktól függetle­nül jött létre. A francia élet minden területének embereit egyesíti, számos olyan embert is, akik azelőtt soha sem vettek részt a politikai élet­ben . .. Egyetlen dologban egysége­sek és ez: Franciaország védelme, a béke védelme . . . Egyetlen kérdésről van itt szó és ez a német felfegyverzés. Elfogadni a német felfegyverzést, ez egyet je­lent a francia kapitulációval. .. Semmi esetre sem fogjuk azt mondani, hogy nem egészen tíz évvel felszabadulá­sunk után, Franciaország önszántából felajánlja hóhérának az európai e­­gyeduralmat és ezzel önként aláírja saját vesztét”. * * * Nem szabad ratifikálni... Gérard Philipe, ismert és népszerű filmművész a december 5-i párizsi nagy tömeggyűlésen így adott hangot véleményének: „Visszaadni a német militarizmus­­nak a hadsereget, annyit jelent, mint visszaadni neki a hatalmat, mivel el tudja pusztítani Németországban is a béke ügyét szolgáló eszméket, ér­zelmeket és embereket. Sok társam­mal együtt én is azt gondolom: ez esztelen változás. Ez annyit jelent, hogy a háborút előkészítik, a jót December 10-én a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa 7. üléssza­kának küldöttei kiáltvánvt intéztek Európa dolgozó férfiaihoz és asszo­nyaihoz. A kiáltványt hangoztatja, hogy ma komoly veszély tornyosul az európai biztonság és az egész világ megsemmisítik és a rossznak kedvez­nek. Ezért önökkel együtt kiáltom. nAi szabad ratifikálni a londoni és a párizsi egyezményeket. Tárgyalni kell, és meg kell találni az érdekelt népekkel együtt a német kérdés bé­kés megoldását, amely kizárja a mi­litarizmus uralmát". * * * Az én három fiam nem vonul be Adenauer hadseregébe Martin Niemöllert, a kiváló német békeharcost, a hesseni evangélikus egyházi körzet elnökét egy német anya tanácskérő levéllel kereste fel. Niemöller röviden, ennyit válaszolt: „Ha csakugyan sor kerül az újra­­felfegyverzésre, az. én három fiam megtagadja majd a katonai szolgálat teljesítését, nem vonul be Adenauer' hadseregébe és vállalja cselekedeté­nek várható következményeit. Az Ön fiának sem ajánlhatok egyebet, noha ebben a kérdésben, végeredményben neki kell döntenie“. * * * Aki élni akar, annak gyorsan kell cselekednie! Stefan Hermlin, német író szenve­délyes hangú levelét a Lityeraturna­­ja Gazetában így fejezi be: „A németek milliói szállnak harc­ba, hogy megelőzzék a közeledő ka­tasztrófát. Az Egyesült Német Szak­­szervezetek tagjai és az a százezer­nyi választó, aki megvonta szavát A- denauertől a nyugatnémet választáso­kon, tudja, hogy a helyzet komoly, hogy a londoni és párizsi egyezmé­nyeket nem szabad ratifikálni. Tud­ják, hogy a német hadosztályok nem­csak Németország egyesítését teszik lehetetlenné, de külön megnehezítik a nemzetközi jelentőségű problémák né­hány vitás kérdésének megoldását is. . Aki ma fellép a Wehrmacht érde­kében, a fasizmust, a háborút, a ha­lált akarja! De a népek összefognak az összeesküvők ellen, és a németek milliói már e népek oldalán állanak. A londoni és a párizsi egyezmények ratifikálása megakadályozható, ha ez az ellenállás megkétszereződik, meg­tízszereződik“. békéje fölé. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Német­­ország és más országok kormányai az „európai védelmi közösség” kudarca után megkötötték a párizsi egyezmé­nyeket. amelyek a német militarizmus feltámasztására irányulnak. A háborús gyújtogatok elleni harc­ban a legszélesebb akcióegységet kell megteremteni a szakszervezeti cso­portok közt, nemzeti és nemzetközi méretekben — hangoztatja a felhi-IDŐSZERŰ EMLÉKEZTETŐ R Szovjetunió határozati javaslata a Tajvan körüli agresszív cselekmények megszüntetéséről Befejeződött a JNyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakozó európai értekezlet Ä Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának kiáltványa Európa dolgozóihoz — A szovjet-francia szövetségi szerződés megkötésének Ю. évfordulójára — Soha még évforduló nem volt olyan időszerűen emlékeztető, mint amilyen a mostani: tíz évvel ezelőtt, 1944 de­cember 10-én írták alá Moszkvában a szovjet kormány és az akkori ide­iglenes francia kormány között létre­jött szövetségi szerződést. Franciaország népe ez alatt a tíz év alatt százszorosán meggyőződött arról, mit jelent számára ez a szö­vetség a szabadsága és függetlensége, békéje és biztonsága szempontjából. S tíz év alatt soha nem kellett olyan elszánt harcot vivnia e szövetség megőrzéséért és fenntartásáért, mint éppeň most. A francia népnek drága ez a szövetség és harcbaszáll érte azok ellen, akik hitszeg!! módon fezéi - jel akarják tépni. 1944 december . .. Párizs már négy hónapja szabad, de a szövetségesek haderői még a Siegfried vonalat ost­romolják. A francia főváros népe még a nagy felszabadulás lázában ég. de tudja, hogy halálos ellensége még nem kapta meg a döntő és végleges csapást. Az utolsó nagy csapás kelet­ről jött. Az ideiglenes francia kormány mi­niszterelnöke és külügyminisztere Moszkvába utaztak, hogy írásba fog^ lalják azt a szövetséget, amelyet any­­nyi hős francia partizán vére pe­csételt már meg. És most, tíz évre e szívvel és vér­rel szentelt szövetség után — 1954. decemberében Franciaországot a ger­mán vasszűz halálosan ölelő karjaiba akarják kényszeríteni. Mendes-France jól tudja, milyen drága a francia népnek a szovjet szö­vetség. Éppen ezért álcázni, takargat­ni kénytelen a valót. El akarja hi­tetni, hogy a párizsi egyezmények nincsenek ellentmondásban a francia —szovjet szövetségi szerződéssel.. Si­kerül-e ez a félrevezetés? Nehezen. A párizsi Chaillöt palota hangver­senytermében lezajlott az első évfor­dulós ünnepség. Petit tábornok, ez az igaz francia hazafi, aki tiz évvel ezelőtt résztvett Moszkvában a szö­vetségi szerződést előkészítő tárgyalá­sokon. felolvasta a szerződés teljes szövegét és az ünnepség rendezőbi­­zottságának nyilatkozatát:”.... Meg­hívtunk erre az ünnepségre külön­féle politikai, vallási, és filozófiai meggyőződésű személyeket, akik épp úgy mint mi, szükségesnek vélik, hogy minden tekintetben tiszteletben tart­suk a szerződésben vállalt kötelezett­ségeinket” — így végződik a nyilat­kozat. A gyűlés-termet megtöltő francia hazafiak hallgatják a szerződés szö­vegét. amely a diplomácia tárgyilagos nyelvezetével elmondja, hogy milyen életbevágóan fontos Franciaország szá­mára ez az együttműködés. S hogy ez a szövetség megfelel a két nép érzéseinek és érdekeinek, a béke ügyének. A harmadik pont kimondja, hogy a háború befejeztével közösen tesznek meg minden intézkedést, bár­milyen Németország felől fenyegető veszedelem elhárítására. És közösen ellenállának minden olyan kezdemé­nyezésnek, amely akárcsak a kísérle­tét és lehetőségét rejti magában, akár­milyen újabb német támadásnak. Az ötödik pontot, amely minden félreér­tést kizáró módon leszögezi, hogy a szerződő felek nem kötnek olyan szö­vetséget. nem vesznek részt olyan koalícióban, amely a másik fél ellen irányul ... S micsoda képmutatás Mendes- Franceék magatartása! Most a fran­cia néppel el akarják hitetni, hogy. a Nyugat-Németország felfegyverzése és befogadása a támadó „Atlanti szö­vetségbe” nincs ellentmondásban ez­zel a szerződéssel! Képmutatás? Mi­lyen gyenge, erőtlen szó ahhoz, hogy kifejezésre juttassa, amit most min­den tisztán látó, becsületes francia hazafi érez. A tisztánlátásra most nagyobb szük­ség van mint valaha. A francia nép augusztus 30-án arra kényszerítette a parlamentet, hógy NEM!-et mond­jon az európai védelmi közösségre. — Lesz-e ereje ahhoz, hogy most — ugyanilyen állásfoglalásra kényszerítse képviselőit a párizsi egyezményekkel kapcsolatban? Lesz, ha a rendelke­zésre álló rövid idő alatt sikerül le­rántani a leplet arról a népámításról, melyhez foghatót keveset ismer a tör­ténelem. A francia néppel el akarják hitet­ni: a pásztor úgy védekezik a farka­sok ellen, hogy befogadja őket a ka­rámba. El akarják hitetni, hogy biz­tonságának biztosítéka, ha a Krupp egyelőre a francia ágyúgyárosokkal együttműködve gyártja a fegyv.ert. S hogy ezt is csak „védelmi” célokra gyártja. Angol és amerikai „garanciákról” beszélnek a francia népnek és véde­lemről, csak védelemről! De ki ellen védekezz és hogyan, ha az ellenséget már beengedted a házba, ha a fran­cia hadsereg fölött Hitler-generálisok parancsnokolnak, egyelőre megbújva az „Atlanti Szövetség” amerikai fő­parancsnokságának védőszárnya alatt? Angol és amerikai garanciák? Őh, erről sokat tudnának beszélni azok az anyák, akiknek fiait 1943-b'an és 44-ben csak azért végezhették még ki Stülpnagel pribékjei, mert késett a partraszállás. És sokat tudnának mondani, ha beszélni tudnának az Ardennes-ek fái. melyekből oly so­kat kidöntöttek a német tankok az utolsó nagy német támadás idején, ugyancsak 1944 decemberében. Biztosítékról beszélnek? Igen, Dul­les — akárcsak Adenauer — óvatos diplomáciai megfogalmazásokat talál erre. De Amerikában is vannak szó­kimondó emberek, akik felfedik az igazi szándékot, mint az a texasi kép­viselő, aki kijelentette: „Mi csak a következő biztosítékokat adhatjuk szövetségeseinknek: Elpusztítunk Bel­giumban és Észak-Franciaországban hidat, vízbefullasztunk minden bányát és földdel egyenlővé teszünk minden gyárat. Mindent lerombolunk.” Védelemről beszélnek? Azok sem hiszik, akik mondják. A nyugatnémet hadsereg főparancsnoki tisztségére ki­szemelt Krüwell tábornok, a „Bon­ner Heften” című lapban nyíltan így ír katonai elképzeléseiről: „Támadni, támadni, ahol csak lehet,” Franciaország népe nem kér, nem kérhet ebből a „védelemből”. Szá­mukra az egyetlen biztosíték, az iga­zi biztosíték, a független, önálló fran­cia nemzeti hadsereg és annak a szö­vetségnek a fenntartása, amely a Szovjetunióhoz köti Franciaországot. A tízéves évforduló alkalmából en­nek a szövetségnek a megvédésére és hűséges betartására esküszik fel min­den igaz francia hazafi. B. T. vás. , Befejezésül, felszólítja a dolgozókat: „Követeljék az összeurópai kollek­tív biztonsági rendszer megteremté­sét!’. „Követeljék a Nyugat és Kelet kö­zötti szabad gazdasági együttműkö­dést!” ★ TÍr ★ Megkezdődött Belgium Kommu­nista Pártjának XI. kongresszu­sa Brüsszel Vilvoorde nevű munkáslak­ta külvárosában december 9-én meg­kezdődött Belgium Kommunista Párt­jának XI. országos kongresszusa. A politikai helyzetről és a párt munkájáról Edgar Lalmand, a kom­munista párt főtitkára tartott beszá­molót. Lalmand megviládította a nem­zetközi és a belpolitikai helyzetet, majd rámutatott a párt legközelebbi konkrét feladataira. A falusi ifjúság nemzetközi ta­lálkozója Bécsben Csütörtökön megnyílt Bécsben » falusi ifjúság nemzetközi találkozója. A nemzetközi találkozót Guy de Vauguier (Franciaország) nyitotta meg. Rámutatott, hogy most Bécsben, az emberiség tör­ténetében elsőízben gyűltek össze több mint hatvan ország falusi if­júságának képviselői, hogy beszá­moljanak munkakörülményeikről, helyzetükről és törekvéseikről. Ezután Concas (Olaszország) mon­dotta el a falusi ifjúság nemzetközi találkozója szervező bizottságának be­számolóját. Szabad Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Križková 7. — Telefon 332-29. — Szerkesztősig. Bratislava, Križková 7. — Telefon 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Štát. pôdóhosp nakladateľstvo", n. závod Bratislave, Križková 7. — — Nyomja: Merkantilné tlačiarne, n. p. zz„ Bratislava, Ul. Nár. Povstania 41. — Irányító postahlvatai!: Bratislava, 2. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden év végén akt. elsejéig. — Eng. szám: РЮ 568/S2. IV. í. D—31Ш

Next

/
Oldalképek
Tartalom