Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-21 / 47. szám
1954. november 21. FSÍdnifives 5 A szovjet könyv - tanácsadónk, segítőtársunk ÄKOSSY LAJOSNÉ LÉVÁRÓL ÍGY ÍR: „Özvegyasszony vagyok, férjemet a háború végén nyilas banditák gyilkolták meg. Két kis ikergyermekem van, egy fiú és egy kisleány. Állásba nem járok, magamát egészen az otthonnak, gyermekeimnek szentelem. Így akarom pótolni nekik korán elvesztett édesapjukat. Az állam gondoskodik arról, hogy szerényen, szépen élhessünk és neveljem gyermekeimet. Mindig szerettem olvasni és erről, ma sem mondok le. Este, ha a gyermekek még tanulnak vagy már lefeküdtek, gyakran veszek elő egy könyvet. Nagyon meghitt perceim ezek. Az év elején jutott a kezembe Erenburg könyve, a „Kilencedik hullám". Nincs gyakorlatom, hogy könyvekről szakszerű véleményt mondjak, csak arról beszélhetek, tetszett-e a könyv vagy nem. Hát ez a könyv nekem nagyon tetszett és még egy könyv sem tett rám ilyen mély és maradandó benyomást ... A háború kegyetlen veszteségeket okozott nekem. Sokáig kedélybeteg voltam és csak az a tudat, hogy gyermekeim vannak, tartotta bennem a lelket Irtózom a háború gondolatától is. Megrázott ez a köny , mert általa bepillantást nyertem abba a hatalmas küzdelembe, amely az CSÚZI LEVÉL A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 37. évfordulójának és barátsági hónap megnyitásának ünnepe még élénken előttem áll. szinte újra hallom azt a mondatot, melv az ünnepi beszédben elhangzott: ..A szovjet emberek életéről, munkájáról rendezett beszélgetések a szovjet, könvv és sajtó hónapja, az előadások és esztrádműsorok egy közös célt szolgálnak: megtanítani népünket jobban dolgozni és szebben élni.” Ebben a mondatban sűrítve találjuk meg a feleletet arra a kérdésre, mit nyújt nekünk a szovjet irodalom. De megpróbálom ezt, a kérdést elemezni úgv.ahogy én látom. A mezőgazdaságban a szovjet szakkönyvek je'enUi.-en segítik nagyüzemi gazdálkodásunk fejlődését. Például a kereszt- és szűksoros vetés alkalmazása hektáronként 28.41 métermázsát adott szövetkezetünkben. míg a közönséges vetés 20—• 22 mázsát. Ha látjuk a különbséget, nincs szükség bővebb magyarázatra. Az állattenyésztésben is találkozunk hasonló esetekkel: a szovjet könyvek tarítása szerint 100 százalékra bevá't náluk a borjak hidegnevelési módszere. Vagy nézzük a szövetkezeti munkaiskolák jelentőségét, melyekből a gazdálkodáshoz ért!!, öntudatos szövetkezeti tagok kerülnek ki. Beigazolódik a micsurini tudomány, mely azt mondja. hogv ....... emberi beavatkozássá1 minden élőlény, vagy novéňv formáját oly irányban lehet megváltoztatni, mely az ember számára kívánatos ...” A „Légy jó mindhalálig“ a komáromi Csemadok előadásában . . . Olvassunk szovjet könyveket Bepillantás egy könyvesbolt életébe DERŰS, SZÉP NOVEMBERI NAP délelőttién Kassa széles főutcáját rovom. Elvegyülök az utca sokszínű, tarka emberforgatagában, mint esőcsepp a tengerben. Az árucikkek bőségét. változatosságát visszatükröző kirakatokat szemlélem. A Dóm közelségében egy könyvesbolt megkapóan szép, rendezett kirakatai hívják fel magukra a figyelmet. ízléses kivitelű MILYEN SEGÍTSÉGET JELENTENEK a szovjet könvvek munkánkhoz? Erre a kérdésre felelni hasonló, mintha vizsgán felelnénk. De különben is naponként felelünk: beszélünk arról az útról, melyet járunk, a célról, mely felé haladunk. Különösen mögt a választások előtt kell jól felkészülnünk az agitációs munkára. S ebben is sokat segít a könyv. Valóságos tényekkel tanít arra, ami az igazság, ígv naponként tudatosíthatjuk annak fontosságát, hogy amiért harcolunk — a béke és a szocializmus — csak a jó könyvek tanácsa, olvasása révén lesz gyorsabban elérhető. Ez azt jelenti, hogv a múltban kisemmizett munkás ma nyűgödtabban, a jövőben boldogabban éljen. Itt egy vers foszlányai jutnak eszembe, melyek igazolják, hogy milyen sokat köszönhet az ember az írott betűnek ... „A könyv mint árnyék, híven követ végig. kora gyermekségtől, késő öregségig.” * * * ........hogy lelkünk érzelem s értelem özönje, ember emberségét a könyvnek köszönje.” PAPP JOLÁN, Csúz A felszabadulás után, amikor a megtépázott ország felett a szovjet csapatok nyomán újra e béke termékenyítő napja ragyogott, megindult az az építő munka, mely a nép jólétét, boldog és vidám életét volt hivatva biztosítani. A szocializmus építése közben hányszor tapasztaltuk az Idősebb testvér, „ hatalmas Szovjetunió segítő kezét. Legkiválóbb újítóit küldte el hozzánk, hogy munkamódszereik átadásával megkönnyítsék munkánkat. Az ipar, a mezőgazdaság, j bányászat hányszor érezte a nehézségek áthidalásánál a Szovjetunió baráti támogatását, hany szép eredményt köszönhetünk a szovjet népnek. A sok szál közül, melyek népeinket, országainkat összefűzik, nem utolsósorban foglalnak helyet a kultúrkapcsolatok sem. A magas színvonalon álló szovjet kultúra, tudomány, művészet előtt már több mint egy évtizede nyitva áll az út hazánkba, hogy újra és újra meghódítsa az emberi lelkeket. A szovjet művészek vendégszereplése, a filmek és könyvek azok, amelyek közel hozzák hozzánk a szovjet embert, annak életét, bemutatják őt teljes valóságában, egyénisége ezerszínü csillogásában s belehelyezik őt a szovjet élet keretébe, megvilágítják a családhoz, az emberekhez, munkájához és hazájához való viszonyát. Nem úgy látjuk őket mint valamilyen távoli, szinte mesebeli tökéletes lényeket, hanem éppen olyan küzdő, hibázó és boldogságra vágyó embereknek, mint mi vagyunk. Nem idegenek szívünknek, mert bennük is ugyanaz a szenvedély, akarat, vágy és hit lobog, mint mindannyiunkban. Ezért követjük sorsukat figyelemmel, vitába szádunk velük néha, féltjük őket s nem egyszer őszintén csodáljuk. Tanulunk tőlük és gondolatban sokszor szorítjuk meg kezüket meghatottam A szovjet könyvön keresztül eljött hozzánk a szovjet ember és megcsap annak a világnak áramlata, melyet mi is építünk, mi is el akarunk érni. Ezekből a könyvekből számosat már lefordítottak magyar nyelvre. Most, a szovjet könyv hónapiában nem érdektelen megtudni, hogy az olvasók a foglalkozási ágak legkülönbözőbb területeiről milyen szovjet könyveket olvastak, melyek nyerték meg leginkább tetszésüket és mi a véleményük róluk. Megkérdeztünk néhány olvasót, számoljanak be nekünk, mi ragadta meg őket legjobban kedves könyvükben, mit gondoltak, mit éreztek a könyv olvasása közben. RÉVÉSZ ILONA, A CSEHSZLOVÁK Állami film dolgozója ÍGY VÁLASZOL: Több könyvet olvastam szovjet íróktól, de legjobban Azsajev — „Távol Moszvkától“ — című műve kapott meg. Valószínűleg azért, mert éppen abban az időben kaptam olyan magas beosztást, ami teljes felelősséggel járt s előttem a munkának olyan szakasza nyílt meg, amelynek területét még nem ismertem. Minden tudásomat. igyekezetemet latba kellett vetnem, hogy megálljam a helyemet. Sokáig úgy nézett ki, hogy a nehézségeket. melyek elém tornyosultak, nem sikerül legyőznöm. Bevallom, ilyenkor a munkából fáradtan, sikertelenül hazatérve, sokszor sírvafakadtam El akarom felejteni a munkát, a küzködést és azt gondoltam, legjobb kikapcsolódás lesz. ha belemerülök egy jó könyvbe. Már hetekkel ezelőtt kölcsönkaptam Azsajev regényét. Nem volt sok kedvem hozzáfogni, de nem volt más kéznél. Eleinte nem tudott lekötni bosszankodtam. hogy itt is csupa munkáról, szinte emberfeletti erőfeszítésről van szó és én éppen erről akartam megfeledkezni. De másnap, harmadnap aztán valahogy önkéntelen párhuzamot kezdtem vonni a könyv hősei és magam között. Megfogott lelkesültségük. eszmegazdagságuk, az a csodálatos emberi akaraterő és főleg az a céltudat, amellyel a nehézségeket leküzdötték. Mire a könyv végére értem, olya*n erőt éreztem magamb — amit a könyv szereplői öntöttek belém — hogy a munkahelyemre kedvvel siettem és eltökéltem magamat arra, hogy igenis, nekem is sikerülni fog, én sem akarok kevesebbet érni könnyebb körülmények között, mint Azsajev hősei. Most már örömem telt a harcban és pár hét múltán sikerült elérnem azt, hogy ura lettem a helyzetnek, kiismerte n magam mindenben, elmúlt a bizonytalanság és kétség érzése. Olyan jóleső öröm fogott el, hogy mindjárt megvásároltam Azsajev könyvét és visszaadtam ismerősömnek. Az övét, az „eredetit” tartottam meg magamnak és azóta is ez a legkedvesebb a szivemhez nőtt könyvem, az első könyv életemben, amelytől — úgy érzem — igazán sokat, értékeset kaptam. Az egész köztársaság dolgozói felfigyeltek a népművészeti alkotások prágai fesztiváljára, melyen a komáromi Csemadok műkedvelő együttese nyerte meg a versenyt Gergely Sándor „Vitézek és hősök“ című színdarabját mutatták be s művészi teljesítményükről nem kisebb ember nyilatkozott teljes elismeréssel, mint Dr Nejedlý miniszter elvtárs. Az agilis színjátszó együttes most újabb darabbal lépett a szlovákiai dolgozók nyilvánossága elé s bemutatta Móricz Zsigmond a nagy magyar parasztíró híres darabját a „Légy jó mindhalálig“-ot. A bemutatót három teltházú előadást követte a komáromi szabadtéri színpadon, s z együttes most tervbe vette, hogy a darabot bemutatja Komárom falain túl is. Első útja Nyitrára vezetett, ahol 1954. november 7-én lépett fel a darabbal s a hatalmas méretű nyitrai színház is színültig megtelt dolgozókkal. Sokan eljöttek a darabot megtekinteni a zoboraljai magyar falvakból is. Móricz Zsigmond munkájának igazi értékét csak most, a szocializmus hajnalán látjuk meg. Most látjuk csak milyen megdöbbentő nyíltsággal és merészséggel mutatott rá a magyar falu kapitalizmus alatti szomorú helyzetére. Ebben a darabban is a magyar falu egyik kérdését érinti, a vidéki kisdiák életét és általában a ma yar nevelés kérdését a nagyvárosi kollégiumban Nyilas Misi, egy szegény ács fia, a debreceni kollégium IV osztályának tanulója, lelkiismeretes diák, akinek édesanyja egy mondatot egész világon folyik; a békeakarók harcába a háborús uszítok ellen. Jó tudni, hogy van egy hatalmas ország, amely a béke őre, küzd, hogy a világ dolgozói, s azok gyermekei sfcámára megőrizze a békét. Jó tudni, hogy a nyugati országokban is egyre többen vannak, akik szívvel-Iélekkel csatlakoznak ehhez a harchoz. Erenburg nagyon nagy író és ami a legfőbb, úgy érzem, hogy őszinte képet fest mindenről; nem szépít, úgy tárja elénk a valóságot ahogy van. Nyugalmat, reményt s életkedvet nyertem a könyvtől Szeretnék legalább kicsit hasonlítani a könyv békeharcos hőseihez. * * * Megható vallomások ezek, két aszszony véleményét hallottuk csak keltőét, de hányán vannak, akik hasonló szeretettel tudnának beszélni a szovjet könyvről. Meleg kézszorításunkat és üdvözletünket küldjük a szovjet íróknak azzal a kívánsággal, hogy sok hasonló alkotásukkal találkozzunk még, amelyek a legnemesebb emberi érzéseket és gondolatokat küldik hódító útjukra, továbbá segítenek abj ban, hogy épülő szép hazánk minél j értékesebb emberekkel és azok még eredményesebb munkájával gazdagodjék- 0. K. A SZOVJET KÖNYVEKET DOLGOZÓINK szívesen vásárolják és falusi könyvtárainkban keresettek. E könyveket vonzókká teszi igazmondásuk és sokak kezéből kiszorították az értéktelen ponyvaregényeket. A szovjet könyvek a valósághoz hűen foglalkoznak a mindennapi élettel és közvetlenül tárgyalják azt. Könyvük főhőse: a munka hőse. Azért van nagv nevelő hatása a szovjet könvvnek. mert érthetően, világosan szól olvasóihoz. Sok miiről lehetne itt említést tenni, de csak egyet említek: ez pedig a: „Szívvel, lélekkel" című könyv. A könyv tartalmát röviden, de találóan szemlélteti a cím is. Valóságosan visszatükröződik minden során a szívvel-Iélekkel végzett munka, mely egyben közelhozza az olvasóhoz a könvv főhősnőjét. Csodálatos az a lelkieril, mely munkájában visszatükröződik s egyre nagyobb eredmények elérésére ösztönzi őt. Erős akaratában gyönyörű példáját látjuk a közösség iránti határozott és mély szeretetnek. Grunya annyira öntudatos, hogy nem nézi a maga hasznát, de munkájában a közösség javát keresi. Itt párhuzamot lehet vonni a szovjet nő és a mi asszonyaink jelleme között. Elismeréssel beszélhetünk arról, hogy hasonló lelkiismeretes dolgozó asszonyok nálunk is vannak, de vannak olyanok is. akik nem törődnek azzal, hogy milyen felelősséggel tartoznak a köznek. Két célt szolgál ez a regény: szórakoztat és nevel és az olvasót megtanítja hazáját ts munkáját szeretni. adott útravalóul, amikor elhagyta a szülői házat: „Légy jó mindhalálig!" Misi szívesen tart a felnőttekkel, mert nem tudja elviselni diáktársai csínyjeit, akik szétlopják a csomagját és még csizmapucoló zsírját is felfalják. Hogy valami kis pénzmaghoz jusson, házitanítóságot vállal Dorogiéknái és napi egy krajcárért felolvas a vak Pósalakynál Pósalaky egy ízben egy forintot ad neki, hogy vegyen rajta sorsjegyet s ez a sorsjegy meg is nyerte a főnyereményt. Az utalványt azonban ellopta tőle az egyik Dorogi lány léhűtő udvarlója, fel is vette a pénzt s még egy tízest is csempész az ártatlan kisdiák mellényzsebébe, mintha a szelvényt megvette volna tőle, A gyanú Nyilas Misire hárul. Öt hajkurásszák a csendőrök, őt kínozza kihallgatásával ájuj lásig a tanári fegyelmi tanács, míg a j végén kiderül ártatlansága és az igazság. Am a kisfiú rádöbbent egy másik igazságra is: a felnőttek világa még hamisabb és aljasabb, mint a csintalan diákoké, ahonnan ide menekült. Kell-e hatalmasabb vádirat a kapitalizmus erkölcsi világnézete ellen? Az együttes nagyon helyesen tette, hogy ezt a darabot műsorába iktatta és megismertette Nyitra és a nyitrakörnyéki magyar iulvak dolgozóival. Mázsás igazságokat tár fel ez a darab és olyan művészi formában, hogy a nagy zárójelenet után alig marad szem szárazon a nézőtéren. Különösen jó szolgálatot tesz most, a választások küszöbén, amikor is a nézők akaratlanul is összehasonlítják a kapitalizmus gyermeknevelését a szocializmus gyermeknevelésével, a kapitalizmus zülött erkölcsi „rendjét” a szocializmus tiszta erkölcstanával. Ne is vegye le az együttes ezt a darabot egyhamar a műsorról és járja be vele a magyarlakta vidékeket. * * * A darab igényes és nagy technikai felkészültséget, valamint tudást követel meg. Tíz képből áll s ezek váltakozása forgószínpad nélkül még a legnagyobb igyekezet mellett is elhúzza a darabot s vagy negyven szereplőt igényel, ami viszont rengeteg kiadást jelent minden előadás alkalmával. Másfelöl a darab az emberi lélek mélyébe markol és csupa nehéz, lélektani jelenetből áll. Természetes tehát, hogy a darab előadása nem sikerülhetett úgy, mint a „Vitézek és hősök”. De hiszen épp az az érdeme a komáromi együttesnek, hogy bátran nekivágott a darab előadásának, olyan darabénak, mely annakidején a budapesti színházak felkészültségét is próbára tette. Még nagyobb az együttes érdeme, ha tekintetbe vesszük, hogy a közönség megállapítása szerint a darab előadása általában jól sikerült, még ha nem is volt olyan csiszolt, mint a „Vitézek és hősök“ előadása. Különösen a főbb szereplők mutattak egészen művészi alakításokat, mint Nyilas Misi — Cibulka Gabriella, az öreg tanár — Veleba Antal, Dorogi Viola — Banghy Rózsi, Törökné és a leánya — Dobis llus és Adamek Klára, az igazgató. — Kadlecsik István, vagy a tanár — Hollóssy József. szovjet könyvek, képes folyóiratok gyönyörködtetik az arrajáró szemét. A könyvesbolt cégtábláján — eltérően a már megszokott kétnyelvű szlovákmagyar felírásoktól — cirill, vagyis orosz betűk láthatók. Az értelmük magyarul ez: SZOVJET KÖNYV. A kíváncsiság szinte húz befelé a könyvesboltba — így hát betérek. A tágas, korszerűen berendezett könyvesboltba lépve, kellemesen csengő női hang szólít meg. Arra kiváncsi, mi járatban vagyok ... majd egy sovány, magastermetü férfihez irányít. Közben azon gondolkozom — amt már az utcán, a kirakat előtt is mélyen foglalkoztatott — vájjon hány darab szovjet könyv, brosúra, képes szovjet folyóirat vándorolhat innét szét, a kerület városai, falvai dolgozóinak kezébe ... A sovány férfi barátságosan fogad, majd nyomban hellyel kínál. Az illető nem más, mint a könyvesbolt vezetője. Megtudom tőle, hogy már harmadik éve vezeti a könyvesbolt munkáját. Beszédéből kitűnik, hogy munkáját nagy lelkesedéssel végzi és szereti hivatását. — Örömmel közli, hogy az ifjúsági könyvek, képes folyóiratok, szak-folyóiratok értékesítése terén kimagaslóan szép eredményeket érnek el. — NAGYON KAPÓSAK A GYERMEKEK RÉSZÉRE nyomtatott, Ízléses és olcsó képes meséskönyvek — mondja Jaská Béla boltvezető. Persze a gyermekek szüleiktől várnak feleletet a kérdésekre, amelyeket nem értenek a meséskönyvben. Hogy a gyermekeiknek választ tudjanak adni, ők is szorgalmasan tanulják az orosz nyelvet. — Rendkívül nagy a kereslet az „OGONYOK" című képes folyóirat iránt. Alig győzzük kielégíteni vásárlóinkat. A szak-folyóiratok iránt sem kisebb az érdeklődés. így például at Építészeti ipariskola havonta 450 darabot vásárolt belőlük. Az állatorvosi főiskola hallgatói szintén a szovjet szakönyvek útján gazdagítják tapasztalataikat, s lelkes terjesztői a szovjet könyveknek, szovjet folyóiratoknak. Beszélgetésük során azt is megtudtam, hogy évente mintegy 200 ezer szovjet könyv és brosúra jut a dolgozók, főleg pedig a diákok, főiskolások és szakemberek kezébe. A BARÁTSÁGI HÓNAP KERETÉN belül 345 helyen rendeznek a szóbanforgó könyvesbolt alkalmazottai a szovjet könyvekből kiállítást. Ebb>'i 15 járási és 1 pedig kerületi. A Technikai Főiskola külön kiállítást rendez speciális szovjet szakkönyvekből. — Az utóbbi időben — fűzi tovább a szót Jaskó elvtárs — kapcsolatot teremtettünk a járási zootechnikusokkal is. Meggyőztük őket arról, hogy mennyire fontos számukra a szovjet állattenyésztési szakkönyvek, brosúrák közvetlen tanulmányozása. Ezáltal nagy mértékben tökéletesíthetik, megjavíthatják munkájukat, ugyanakkor eredetiben ismerkedhetnek meg a haladó szovjet állattenyésztési módszerekkel. hogy azután munkaterületükön gyümölcsöztethessék azt. Jaskó elvtárs, mint érdekességet említi meg, hogy a Szovjetunióban már megjelent „Politikai gazdaságtan tankönyve" hazánkba ugyan még nem jutott el — ők körülbelül 400 darabot fognak kapni belőle, — de máris oly nagy az érdeklődés iránta, hogy eddig 150-en jegyeztették elő. E tankönyv szintén jó szolgálatot tesz majd dolgozóinknak. Tanulmányozása elősegíti politikai színvonaluk emelkedését, politikai tisztánlátásukat, megerősíti a szocializmusba vetett bizalmukat. * * * A FENTIEK HATÁROZOTTAN MEGGYŐZNEK bennünket arról, hogy a szovjet könyv mind fordításban mind eredetiben, hasznos segítőtársunk. tanácsadónk legyen akár szépirodalmi, akár szakirodalmi. K. I.