Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-21 / 47. szám

1954. november 21. FSÍdnifives 5 A szovjet könyv - tanácsadónk, segítőtársunk ÄKOSSY LAJOSNÉ LÉVÁRÓL ÍGY ÍR: „Özvegyasszony vagyok, férjemet a háború végén nyilas banditák gyilkol­ták meg. Két kis ikergyermekem van, egy fiú és egy kisleány. Állásba nem járok, magamát egészen az otthon­nak, gyermekeimnek szentelem. Így akarom pótolni nekik korán elvesz­tett édesapjukat. Az állam gondosko­dik arról, hogy szerényen, szépen él­hessünk és neveljem gyermekeimet. Mindig szerettem olvasni és erről, ma sem mondok le. Este, ha a gyerme­kek még tanulnak vagy már lefeküd­tek, gyakran veszek elő egy könyvet. Nagyon meghitt perceim ezek. Az év elején jutott a kezembe Erenburg könyve, a „Kilencedik hullám". Nincs gyakorlatom, hogy könyvekről szak­szerű véleményt mondjak, csak arról beszélhetek, tetszett-e a könyv vagy nem. Hát ez a könyv nekem nagyon tetszett és még egy könyv sem tett rám ilyen mély és maradandó benyo­mást ... A háború kegyetlen veszte­ségeket okozott nekem. Sokáig ke­délybeteg voltam és csak az a tudat, hogy gyermekeim vannak, tartotta bennem a lelket Irtózom a háború gondolatától is. Megrázott ez a köny , mert általa bepillantást nyertem abba a hatalmas küzdelembe, amely az CSÚZI LEVÉL A NAGY OKTÓBERI SZOCIALIS­TA FORRADALOM 37. évfordulójának és barátsági hónap megnyitásának ünnepe még élénken előttem áll. szinte újra hallom azt a mondatot, melv az ünnepi beszédben elhangzott: ..A szovjet emberek életéről, mun­kájáról rendezett beszélgetések a szovjet, könvv és sajtó hónapja, az előadások és esztrádműsorok egy kö­zös célt szolgálnak: megtanítani né­pünket jobban dolgozni és szebben élni.” Ebben a mondatban sűrítve találjuk meg a feleletet arra a kérdésre, mit nyújt nekünk a szovjet irodalom. De megpróbálom ezt, a kérdést elemezni úgv.ahogy én látom. A mezőgazdaság­ban a szovjet szakkönyvek je'enUi.-en segítik nagyüzemi gazdálkodásunk fej­lődését. Például a kereszt- és szűkso­ros vetés alkalmazása hektáronként 28.41 métermázsát adott szövetkeze­tünkben. míg a közönséges vetés 20—• 22 mázsát. Ha látjuk a különbséget, nincs szükség bővebb magyarázatra. Az állattenyésztésben is találkozunk hasonló esetekkel: a szovjet könyvek tarítása szerint 100 százalékra bevá't náluk a borjak hidegnevelési módsze­re. Vagy nézzük a szövetkezeti mun­kaiskolák jelentőségét, melyekből a gazdálkodáshoz ért!!, öntudatos szövet­kezeti tagok kerülnek ki. Beigazolódik a micsurini tudomány, mely azt mond­ja. hogv ....... emberi beavatkozássá1 minden élőlény, vagy novéňv formá­ját oly irányban lehet megváltoztatni, mely az ember számára kívánatos ...” A „Légy jó mindhalálig“ a komáromi Csemadok előadásában . . . Olvassunk szovjet könyveket Bepillantás egy könyvesbolt életébe DERŰS, SZÉP NOVEMBERI NAP délelőttién Kassa széles főutcáját ro­vom. Elvegyülök az utca sokszínű, tarka emberforgatagában, mint eső­csepp a tengerben. Az árucikkek bő­ségét. változatosságát visszatükröző ki­rakatokat szemlélem. A Dóm közelsé­gében egy könyvesbolt megkapóan szép, rendezett kirakatai hívják fel magukra a figyelmet. ízléses kivitelű MILYEN SEGÍTSÉGET JELENTENEK a szovjet könvvek munkánkhoz? Erre a kérdésre felelni hasonló, mintha vizsgán felelnénk. De különben is naponként felelünk: beszélünk arról az útról, melyet járunk, a célról, mely felé haladunk. Különösen mögt a választások előtt kell jól felkészül­nünk az agitációs munkára. S ebben is sokat segít a könyv. Valóságos té­nyekkel tanít arra, ami az igazság, ígv naponként tudatosíthatjuk annak fontosságát, hogy amiért harcolunk — a béke és a szocializmus — csak a jó könyvek tanácsa, olvasása révén lesz gyorsabban elérhető. Ez azt jelenti, hogv a múltban kisemmizett munkás ma nyűgödtabban, a jövőben boldo­gabban éljen. Itt egy vers foszlányai jutnak eszembe, melyek igazolják, hogy mi­lyen sokat köszönhet az ember az írott betűnek ... „A könyv mint árnyék, híven követ végig. kora gyermekségtől, késő öregségig.” * * * ........hogy lelkünk érzelem s érte­lem özönje, ember emberségét a könyvnek köszönje.” PAPP JOLÁN, Csúz A felszabadulás után, amikor a meg­tépázott ország felett a szovjet csa­patok nyomán újra e béke terméke­nyítő napja ragyogott, megindult az az építő munka, mely a nép jólétét, boldog és vidám életét volt hivatva biztosítani. A szocializmus építése közben hány­szor tapasztaltuk az Idősebb testvér, „ hatalmas Szovjetunió segítő kezét. Legkiválóbb újítóit küldte el hozzánk, hogy munkamódszereik átadásával megkönnyítsék munkánkat. Az ipar, a mezőgazdaság, j bányászat hány­szor érezte a nehézségek áthidalásá­nál a Szovjetunió baráti támogatását, hany szép eredményt köszönhetünk a szovjet népnek. A sok szál közül, melyek népein­ket, országainkat összefűzik, nem utolsósorban foglalnak helyet a kul­­túrkapcsolatok sem. A magas színvo­nalon álló szovjet kultúra, tudomány, művészet előtt már több mint egy évtizede nyitva áll az út hazánkba, hogy újra és újra meghódítsa az em­beri lelkeket. A szovjet művészek vendégszereplése, a filmek és köny­vek azok, amelyek közel hozzák hoz­zánk a szovjet embert, annak életét, bemutatják őt teljes valóságában, egyénisége ezerszínü csillogásában s belehelyezik őt a szovjet élet kere­tébe, megvilágítják a családhoz, az emberekhez, munkájához és hazájá­hoz való viszonyát. Nem úgy látjuk őket mint valami­lyen távoli, szinte mesebeli tökéletes lényeket, hanem éppen olyan küzdő, hibázó és boldogságra vágyó embe­reknek, mint mi vagyunk. Nem ide­genek szívünknek, mert bennük is ugyanaz a szenvedély, akarat, vágy és hit lobog, mint mindannyiunkban. Ezért követjük sorsukat figyelemmel, vitába szádunk velük néha, féltjük őket s nem egyszer őszintén csodál­juk. Tanulunk tőlük és gondolatban sokszor szorítjuk meg kezüket meg­hatottam A szovjet könyvön keresz­tül eljött hozzánk a szovjet ember és megcsap annak a világnak áram­lata, melyet mi is építünk, mi is el akarunk érni. Ezekből a könyvekből számosat már lefordítottak magyar nyelvre. Most, a szovjet könyv hónapiában nem érdektelen megtudni, hogy az olvasók a foglalkozási ágak legkülön­bözőbb területeiről milyen szovjet könyveket olvastak, melyek nyerték meg leginkább tetszésüket és mi a véleményük róluk. Megkérdeztünk néhány olvasót, számoljanak be ne­künk, mi ragadta meg őket legjobban kedves könyvükben, mit gondoltak, mit éreztek a könyv olvasása közben. RÉVÉSZ ILONA, A CSEHSZLOVÁK Állami film dolgozója ÍGY VÁLASZOL: Több könyvet olvastam szovjet íróktól, de legjobban Azsajev — „Tá­vol Moszvkától“ — című műve kapott meg. Valószínűleg azért, mert éppen abban az időben kaptam olyan magas beosztást, ami teljes felelősséggel járt s előttem a munkának olyan szakasza nyílt meg, amelynek terü­letét még nem ismertem. Minden tu­dásomat. igyekezetemet latba kellett vetnem, hogy megálljam a helyemet. Sokáig úgy nézett ki, hogy a nehéz­ségeket. melyek elém tornyosultak, nem sikerül legyőznöm. Bevallom, ilyenkor a munkából fáradtan, siker­telenül hazatérve, sokszor sírvafakad­­tam El akarom felejteni a munkát, a küzködést és azt gondoltam, leg­jobb kikapcsolódás lesz. ha belemerü­lök egy jó könyvbe. Már hetekkel ezelőtt kölcsönkaptam Azsajev regé­nyét. Nem volt sok kedvem hozzá­fogni, de nem volt más kéznél. Elein­te nem tudott lekötni bosszankod­tam. hogy itt is csupa munkáról, szinte emberfeletti erőfeszítésről van szó és én éppen erről akartam meg­feledkezni. De másnap, harmadnap aztán valahogy önkéntelen párhuza­mot kezdtem vonni a könyv hősei és magam között. Megfogott lelkesültsé­­gük. eszmegazdagságuk, az a csodá­latos emberi akaraterő és főleg az a céltudat, amellyel a nehézségeket le­küzdötték. Mire a könyv végére ér­tem, olya*n erőt éreztem magamb — amit a könyv szereplői öntöttek belém — hogy a munkahelyemre kedvvel siettem és eltökéltem maga­mat arra, hogy igenis, nekem is si­kerülni fog, én sem akarok keveseb­bet érni könnyebb körülmények kö­zött, mint Azsajev hősei. Most már örömem telt a harcban és pár hét múltán sikerült elérnem azt, hogy ura lettem a helyzetnek, kiismerte n magam mindenben, elmúlt a bizony­talanság és kétség érzése. Olyan jól­eső öröm fogott el, hogy mindjárt megvásároltam Azsajev könyvét és visszaadtam ismerősömnek. Az övét, az „eredetit” tartottam meg magam­nak és azóta is ez a legkedvesebb a szivemhez nőtt könyvem, az első könyv életemben, amelytől — úgy érzem — igazán sokat, értékeset kap­tam. Az egész köztársaság dolgozói fel­figyeltek a népművészeti alkotások prágai fesztiváljára, melyen a komá­romi Csemadok műkedvelő együttese nyerte meg a versenyt Gergely Sán­dor „Vitézek és hősök“ című szín­darabját mutatták be s művészi tel­jesítményükről nem kisebb ember nyilatkozott teljes elismeréssel, mint Dr Nejedlý miniszter elvtárs. Az agilis színjátszó együttes most újabb darabbal lépett a szlovákiai dolgozók nyilvánossága elé s bemu­tatta Móricz Zsigmond a nagy ma­gyar parasztíró híres darabját a „Légy jó mindhalálig“-ot. A bemutatót há­rom teltházú előadást követte a ko­máromi szabadtéri színpadon, s z együttes most tervbe vette, hogy a darabot bemutatja Komárom falain túl is. Első útja Nyitrára vezetett, ahol 1954. november 7-én lépett fel a darabbal s a hatalmas méretű nyit­­rai színház is színültig megtelt dol­gozókkal. Sokan eljöttek a darabot megtekinteni a zoboraljai magyar falvakból is. Móricz Zsigmond munkájának igazi értékét csak most, a szocializmus hajnalán látjuk meg. Most látjuk csak milyen megdöbbentő nyíltsággal és merészséggel mutatott rá a magyar falu kapitalizmus alatti szomorú hely­zetére. Ebben a darabban is a magyar falu egyik kérdését érinti, a vidéki kisdiák életét és általában a ma yar nevelés kérdését a nagyvárosi kollé­giumban Nyilas Misi, egy szegény ács fia, a debreceni kollégium IV osztályának tanulója, lelkiismeretes diák, akinek édesanyja egy mondatot egész világon folyik; a békeakarók harcába a háborús uszítok ellen. Jó tudni, hogy van egy hatalmas ország, amely a béke őre, küzd, hogy a világ dolgozói, s azok gyermekei sfcámára megőrizze a békét. Jó tudni, hogy a nyugati országokban is egyre többen vannak, akik szívvel-Iélekkel csatla­koznak ehhez a harchoz. Erenburg nagyon nagy író és ami a legfőbb, úgy érzem, hogy őszinte képet fest mindenről; nem szépít, úgy tárja elénk a valóságot ahogy van. Nyugal­mat, reményt s életkedvet nyertem a könyvtől Szeretnék legalább kicsit hasonlítani a könyv békeharcos hő­seihez. * * * Megható vallomások ezek, két asz­­szony véleményét hallottuk csak kel­tőét, de hányán vannak, akik hasonló szeretettel tudnának beszélni a szov­jet könyvről. Meleg kézszorításunkat és üdvözletünket küldjük a szovjet íróknak azzal a kívánsággal, hogy sok hasonló alkotásukkal találkozzunk még, amelyek a legnemesebb emberi érzéseket és gondolatokat küldik hó­dító útjukra, továbbá segítenek ab­­j ban, hogy épülő szép hazánk minél j értékesebb emberekkel és azok még eredményesebb munkájával gazdagod­jék- 0. K. A SZOVJET KÖNYVEKET DOL­GOZÓINK szívesen vásárolják és falusi könyvtá­rainkban keresettek. E könyveket vonzókká teszi igazmondásuk és sokak kezéből kiszorították az értéktelen ponyvaregényeket. A szovjet könyvek a valósághoz hűen foglalkoznak a mindennapi élettel és közvetlenül tár­gyalják azt. Könyvük főhőse: a mun­ka hőse. Azért van nagv nevelő ha­tása a szovjet könvvnek. mert érthető­en, világosan szól olvasóihoz. Sok mii­ről lehetne itt említést tenni, de csak egyet említek: ez pedig a: „Szívvel, lélekkel" című könyv. A könyv tartal­mát röviden, de találóan szemlélteti a cím is. Valóságosan visszatükröző­dik minden során a szívvel-Iélekkel végzett munka, mely egyben közel­hozza az olvasóhoz a könvv főhősnőjét. Csodálatos az a lelkieril, mely munká­jában visszatükröződik s egyre na­gyobb eredmények elérésére ösztönzi őt. Erős akaratában gyönyörű példá­ját látjuk a közösség iránti határozott és mély szeretetnek. Grunya annyira öntudatos, hogy nem nézi a maga hasznát, de munkájában a közösség javát keresi. Itt párhuzamot lehet vonni a szovjet nő és a mi asszonyaink jelleme között. Elismeréssel beszélhe­tünk arról, hogy hasonló lelkiismeretes dolgozó asszonyok nálunk is vannak, de vannak olyanok is. akik nem tö­rődnek azzal, hogy milyen felelősség­gel tartoznak a köznek. Két célt szol­gál ez a regény: szórakoztat és nevel és az olvasót megtanítja hazáját ts munkáját szeretni. adott útravalóul, amikor elhagyta a szülői házat: „Légy jó mindhalálig!" Misi szívesen tart a felnőttekkel, mert nem tudja elviselni diáktársai csínyjeit, akik szétlopják a csomagját és még csizmapucoló zsírját is fel­falják. Hogy valami kis pénzmaghoz jusson, házitanítóságot vállal Doro­­giéknái és napi egy krajcárért felol­vas a vak Pósalakynál Pósalaky egy ízben egy forintot ad neki, hogy ve­gyen rajta sorsjegyet s ez a sorsjegy meg is nyerte a főnyereményt. Az utalványt azonban ellopta tőle az egyik Dorogi lány léhűtő udvarlója, fel is vette a pénzt s még egy tízest is csempész az ártatlan kisdiák mel­lényzsebébe, mintha a szelvényt meg­vette volna tőle, A gyanú Nyilas Mi­sire hárul. Öt hajkurásszák a csen­dőrök, őt kínozza kihallgatásával áju­­j lásig a tanári fegyelmi tanács, míg a j végén kiderül ártatlansága és az igaz­ság. Am a kisfiú rádöbbent egy má­sik igazságra is: a felnőttek világa még hamisabb és aljasabb, mint a csintalan diákoké, ahonnan ide mene­kült. Kell-e hatalmasabb vádirat a kapi­talizmus erkölcsi világnézete ellen? Az együttes nagyon helyesen tette, hogy ezt a darabot műsorába iktatta és megismertette Nyitra és a nyitra­­környéki magyar iulvak dolgozóival. Mázsás igazságokat tár fel ez a da­rab és olyan művészi formában, hogy a nagy zárójelenet után alig marad szem szárazon a nézőtéren. Különö­sen jó szolgálatot tesz most, a vá­lasztások küszöbén, amikor is a né­zők akaratlanul is összehasonlítják a kapitalizmus gyermeknevelését a szo­cializmus gyermeknevelésével, a ka­pitalizmus zülött erkölcsi „rendjét” a szocializmus tiszta erkölcstanával. Ne is vegye le az együttes ezt a da­rabot egyhamar a műsorról és járja be vele a magyarlakta vidékeket. * * * A darab igényes és nagy technikai felkészültséget, valamint tudást köve­tel meg. Tíz képből áll s ezek válta­kozása forgószínpad nélkül még a legnagyobb igyekezet mellett is el­húzza a darabot s vagy negyven sze­replőt igényel, ami viszont rengeteg kiadást jelent minden előadás alkal­mával. Másfelöl a darab az emberi lélek mélyébe markol és csupa nehéz, lélektani jelenetből áll. Természetes tehát, hogy a darab előadása nem sikerülhetett úgy, mint a „Vitézek és hősök”. De hiszen épp az az érdeme a komáromi együttesnek, hogy bátran nekivágott a darab előadásának, olyan darabénak, mely annakidején a buda­pesti színházak felkészültségét is pró­bára tette. Még nagyobb az együttes érdeme, ha tekintetbe vesszük, hogy a közönség megállapítása szerint a darab előadása általában jól sikerült, még ha nem is volt olyan csiszolt, mint a „Vitézek és hősök“ előadása. Különösen a főbb szereplők mutattak egészen művészi alakításokat, mint Nyilas Misi — Cibulka Gabriella, az öreg tanár — Veleba Antal, Dorogi Viola — Banghy Rózsi, Törökné és a leánya — Dobis llus és Adamek Klá­ra, az igazgató. — Kadlecsik István, vagy a tanár — Hollóssy József. szovjet könyvek, képes folyóiratok gyönyörködtetik az arrajáró szemét. A könyvesbolt cégtábláján — eltérően a már megszokott kétnyelvű szlovák­magyar felírásoktól — cirill, vagyis orosz betűk láthatók. Az értelmük magyarul ez: SZOVJET KÖNYV. A kíváncsiság szinte húz befelé a könyvesboltba — így hát betérek. A tágas, korszerűen berendezett köny­vesboltba lépve, kellemesen csengő női hang szólít meg. Arra kiváncsi, mi járatban vagyok ... majd egy so­vány, magastermetü férfihez irányít. Közben azon gondolkozom — amt már az utcán, a kirakat előtt is mé­lyen foglalkoztatott — vájjon hány darab szovjet könyv, brosúra, képes szovjet folyóirat vándorolhat innét szét, a kerület városai, falvai dolgo­zóinak kezébe ... A sovány férfi ba­rátságosan fogad, majd nyomban hellyel kínál. Az illető nem más, mint a könyvesbolt vezetője. Megtudom tőle, hogy már harmadik éve vezeti a könyvesbolt munkáját. Beszédéből kitűnik, hogy munkáját nagy lelke­sedéssel végzi és szereti hivatását. — Örömmel közli, hogy az ifjúsági köny­vek, képes folyóiratok, szak-folyóira­tok értékesítése terén kimagaslóan szép eredményeket érnek el. — NAGYON KAPÓSAK A GYER­MEKEK RÉSZÉRE nyomtatott, Ízlé­ses és olcsó képes meséskönyvek — mondja Jaská Béla boltvezető. Persze a gyermekek szüleiktől várnak feleletet a kérdésekre, amelyeket nem értenek a meséskönyvben. Hogy a gyermekeiknek választ tudjanak ad­ni, ők is szorgalmasan tanulják az orosz nyelvet. — Rendkívül nagy a kereslet az „OGONYOK" című képes folyóirat iránt. Alig győzzük kielégíteni vásár­lóinkat. A szak-folyóiratok iránt sem kisebb az érdeklődés. így például at Építészeti ipariskola havonta 450 da­rabot vásárolt belőlük. Az állatorvosi főiskola hallgatói szintén a szovjet szakönyvek útján gazdagítják tapasz­talataikat, s lelkes terjesztői a szov­jet könyveknek, szovjet folyóiratok­nak. Beszélgetésük során azt is megtud­tam, hogy évente mintegy 200 ezer szovjet könyv és brosúra jut a dolgo­zók, főleg pedig a diákok, főiskolások és szakemberek kezébe. A BARÁTSÁGI HÓNAP KERETÉN belül 345 helyen rendeznek a szóban­­forgó könyvesbolt alkalmazottai a szovjet könyvekből kiállítást. Ebb>'i 15 járási és 1 pedig kerületi. A Tech­nikai Főiskola külön kiállítást rendez speciális szovjet szakkönyvekből. — Az utóbbi időben — fűzi tovább a szót Jaskó elvtárs — kapcsolatot te­remtettünk a járási zootechnikusokkal is. Meggyőztük őket arról, hogy mennyire fontos számukra a szovjet állattenyésztési szakkönyvek, brosú­rák közvetlen tanulmányozása. Ezál­tal nagy mértékben tökéletesíthetik, megjavíthatják munkájukat, ugyanak­kor eredetiben ismerkedhetnek meg a haladó szovjet állattenyésztési mód­szerekkel. hogy azután munkaterüle­tükön gyümölcsöztethessék azt. Jaskó elvtárs, mint érdekességet említi meg, hogy a Szovjetunióban már megjelent „Politikai gazdaságtan tankönyve" hazánkba ugyan még nem jutott el — ők körülbelül 400 darabot fognak kapni belőle, — de máris oly nagy az érdeklődés iránta, hogy ed­dig 150-en jegyeztették elő. E tan­könyv szintén jó szolgálatot tesz majd dolgozóinknak. Tanulmányozása elő­segíti politikai színvonaluk emelkedé­sét, politikai tisztánlátásukat, meg­erősíti a szocializmusba vetett bizal­mukat. * * * A FENTIEK HATÁROZOTTAN MEGGYŐZNEK bennünket arról, hogy a szovjet könyv mind fordítás­ban mind eredetiben, hasznos segítő­társunk. tanácsadónk legyen akár szépirodalmi, akár szakirodalmi. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom