Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-07 / 45. szám
ЙГЙ. movember 7. 9 A nyíri fejőgulyások AZ MIAMI« GAZDASAGOK МЖ11 Munkasikereinkkel ünnepeljük november 7-ét Október elején villámújságok adták hírül, hogy a duneszerdahelyi álfiami gazdaság versenyre hívta ki a keület összes gazdaságait a cukorrépa idejében való betakarítására. A verseny pontjai és az állami terv szerint a cukorrépa betakarítási idejét október 21-ével állapítottuk meg. Mi ezt a feladatunkat a kitűzött határidőre sikeresen teljesítettük. Dolgozóink elhatározták, hogy a betakarítás meggyorsítása céljából még a vasárnapot is kihasználják, nehogy a bekövetkező esős idők keresztülhúzzák számításainkat. így is történt. Az elszállítást ugyancsak jól teljesítettük. Nagy segítségünkre voltak az állami automobilüzemek tehergépkocsijai. Gazdaságunk szép eredményeket könyvelhet el a beadásban is, hiszen tervünket csaknem 100 vagon répatöbblettel léptük túl. Az említett eredmények elérésében nagy részük van dolgozóinknak, akik ez egyes részlegeken példás és jó minőségű munkát végeztek. A vérkonyi és a melomhelyi részlegen például Csóka József és Szabó Béla munkacsapata 2 hektáron 1.240 mázsás termést ért el. Ez ennyit jelent, hogy 620 mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek. Bizonyára sokan kiváncsiak erre, hogy az említett elvtársak, hogyan biztosítottak ilyen magas répahozemot? Erre a kérdésre saját maguk a termelők adják meg a választ: — Ügy tudtuk, hogy a répa eiőveteménye búza volt — mondották — és a tavalyi termés is gazdagon fizetett. He e búze jól megtermett, akkor e cukorrépa is gazdagon fizethet. A talajt jól megműveltük. Tarlóhántás után 450 mázsa istéfflótrágyát szórtunk el hektáronként. A trágyát középszántássa! szántottuk alá. Azután meg gőzekével végeztük el a mélyszántást. A téld időszakban pedig trágyelével öntöztük meg a területeket. Koratavasszal, miután a cukorrépát elvetettük, ugyancsak porhenyóssá változtattuk a talajt, a vetési sorokat pedig 40 cm-es távolságira szabtuk meg. Az egyelést is idejében elvégeztük s háromszor fejtrágyáztunk. Mint tehát a terméseredmény mutatja, igyekezetünk nem volt hiábavaló. Nemrégen még igen sokan voltak Várkonyon, akik lehetetlennek tartották az ilyen mennyiségű cukorrépa kitermelését. Ezek a hitetlenek az állami gazdaság dolgozóitól kapták meg a választ kételkedésükre. Várkonyon a talajt kellőképpen kihasználták, például a mák sorad közé még takarmányrépát is vetettek, ami 250 mázsás termést nyújtott. A kukoricánál pedig 52 mázsa volt a terméshozam. Dolgozóink ezekkel a sikerekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját a növénytermelésben. Igaz, nem kisebbek eredményeink az állattenyésztésben is, főleg a sertésnevelés terén. Penzínger sertésgondozó az év végéig 15 malacelválasztási átlagra vállalt kötelezettséget. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szavát valóra is fogja tudni váltani. Csóka János október 25-ig pedig egészévi elválasztási tervét teljesítette. A sertésgondozók érdeme tehát abban Szőgyéntől néhány kilométernyire fekszik egy hatalmas völgykatlanhan a hidegvölgyi állami gazdaság. Ez a részleg a nánai igazgatósághoz tartozik s már több ízben sok sikert és érdemet szerzett az igazgatóságnak. Most az őszi munkák példás elvégzésével vonta magára a figyelmet. A vetést két, míg a takarmányrépa betakarítását hat nappal előbb végezte el. Most viszont a mélyszántás befejezésit szorgalmazzák. Ezt az eredményt kétségkívül a szocialista munkaverseny segítségevei érték el. A munkacsoportok a terv alapján minden feladatukat idejében teljesítették. A szocialista munkaverseny hatása azonban nemcsak a növénytermelésben, hanem az állattenyésztésben is megmutatkozik. Egyébként nem ismeretlen előttünk már a hidegvölgyi gulyások sikere, amelyet tavaly és az idén is a tejtermelés terén elértek. A példás dolgozók jó munkája révén a gazdaság minden egyes tehéntől naponta hét liter tejet ad be. Ez az eredmény annál inkább értékes, mert számos gazdaságban a napi átlagos tejhozam sem éri el a hét litert. Az év elejétől fogva ezen a részlegen minden darab tehéntől 10.02 literes tejhozamot mutathatnak ki. Morvay Lajos fejőgulyás például 11 27 nyilvánul meg, hogy a várkonyi részleg októberben egészévi malacéi választási tervét teljesítette. A Nagy Októberi Forradalom 37. évfordulóján dolgozóink ismét a múltra emlékeznek és a felszabadulás után eltelt évek eredményeire néznek viszsza. A munkásosztály segítségével egyre több mezőgazdasági gép áll rendelkezésünkre, amelyek leveszik a munka nehezét dolgozóink válláról. Szeptemberben vezettük be az egyik részlegen a villanyt és nyomban kipróbáltuk a villanyfejőgépeket. Azóta a gulyások vígam végzik munkájukat. Nem ártana azonban, ha a több1 mezőgazdaságii szerszámokat gyártó üzemek is nagyobb támogatást nyújtanának az eszközök gyorsabb előállítását illetőleg. Kornfeld Ferenc, Dunaszerdahely literes tejhozamot ért el a gondozása alatt álló tehenektől. Rajcsanyi Pál, ugyancsak a legjobb fejögulyasok egyike, alig marad el valamivel Morvay eredményétől. Jó munkát végeznek még Hiffner Ferenc, Andrusko János, Vagyovszky Mihály, Garay János és társaik is. A tehenek gondozását a szovjet tapasztalatok alapjan végzik. Bevezették a napi háromszori fejést, a tőgymasszírozást azonban nem végzik el minden esetben pontosan. Ezzel pedig igen sokat javíthatnának a tejtermelésen. A gazdaság tervfeladatait folyamatosan, jól teljesíti. Ezt leginkább a beadások teljesítésénél tapasztalhatjuk. Vágómarha-beadásuknak már 97 százalékban elegei tettek. A borjak választásában eddig 65 százalékot értek el. Hidegvölgyben főleg az anyakocák tenyésztését szorgalmazzák. A terv 10 darab választási átlagot ír elő. Október elsejéig ezt a feladatukat is jól teljesítették, mivel csaknem nyolc kismalacot választottak el egy anyától. Az év végéig tehát a tervet 100 százalékosan betartják. A hidegvölgyi részleg dolgozói az őszimunkák tervének lerövidítésével I t> ünnepük meg november hetedikét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37-ik évfordulóját. (Sz) A nyíri állami gazdaság hatalmas parcelláin elvégezték az őszi kapásnövények betakarítását. A cukorrépa kiszedésével sem késlekedtek. Sztaho elvtárs, a gazdaság vezetője szerint a kedvezőtlen nyári időjárás befolyásolta a termést, de így is 250 mázsa körül mozog a terméshozam. Bárány elvtárs viszont a proszenyicei mozgalom módszerével termelt cukorrépa hektárhozamával dicsekedik. Az eredmény ezeken a területeken is jóval meghaladja a háromszáz mázsás hozamot. Ha a mélyszántás tervének teljesítését kisérjük figyelemmel, tapasztalhatjuk, hogy ezen a szakaszon is figyelemre méltó eredményt könyvelhetnek el. Október végéig csaknem 75 százalékban végezték el ezt a munkát. A hátralévő parcellákon azonban még a kukoricaszár „díszeleg” s ez bizony hátráltatja a mélyszántás folytatását. Pedig milyen jó lenne a gazdaságnak a kukoricákéról Úgyis takarmányhiányra panaszkodnak. Persze nagy baj, hogy a kukoricaszárat lebecsülik. Most különösen jó alkalom lenne, hogy értékes silótakarmánnyal tölthessék meg a silógödröket. A takarmányalap kibővítésére ilyenkor kell gondolnunk, mert bizony hosszú a tél és az állatoknak ez alatt az időszak alatt is tápanyagdús takarmányra van szükségük. Az őszi nap sugarai lassanként viszszahúződnak, közeleg az est. Bent az udvarban libák, kacsák hápogása kavarja fel a csendet. Az istállók felől borjúbögést hoz a meg-megiramr dó déli szél. Itt az etetés és a fejes ideje. Az istállók melletti takarmányelőkészítőben még javában szecskáznak, készítik a következő napi eleséget az állatok számára. Medo István, idősebb, nagydarab csoportvezető az istállók körül sütgölődik. Mondani sem kell. hogy milyen jó alkalmat nyújt ez az ittartózkodás arra, hogy a fejőgulyások megtegyék észrevételeiket, mint a takarmányok minőségével, mint pedig munkájukkal kapcsolatban. Halasy János, fejögulyás például a répakarajra panaszkodik. A levéizeten sok a föld s ennek a tehenekre igen káros következményei lehetnek. Luki András meg az abraktakarmány mennyiségét kevesli s bizony nem rest hozzátenni azt sem, hogy így bizony nem emelkedhet a fejéshozam. Minden egyes állatgondozó mond valamit s a csoportvezető beavatkozására támaszkodik, hogy intézkedjen a répakaraj megtisztításáról. Az etetés ideje alatt többek között a fejőgulyások jutalmazása is szóba került. Egy esztendővel ezelőtt bizony még csak az átlagmunkát jutalmazták, vagyis beosztás szerint díjazták az állatgondozókat is. Az állatok hozama alapján bevezetett jutalmazás nagy visszhangra talált a fejőgulyásoknál és azon igyekeztek, hogy a legnagyobb hasznosságot ér• jék el a gondozásuk alatt álló tehe: neknél. Egy év távlatából ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jutalmazás terén hozott módosítás több tejben és a dolgozók fokozódó keresetében nyilvánul meg. Tehát érdemes volt bevezetni a termelés szerinti jutalmazást. Másik eredménye ennek viszont a gazdaság tejbeadási tervének teljesítésében is fellelhető. Egészévi beadásuknak már november elsejével eleget tettek. A következő két hónapban terven felül adhatnak be tejet, ami ismét csak növelni fogja a fejőgulyások keresetét. — Csak hát több megértést és nagyobb odaadást kellene a fejögulyásoknak tanusítaniok a gazdaság és saját munkájuk iránt. Ogylátszik feledésbe ment a régi idők emléke, amikor még a nyíri-major az oroszkai cukorbárók zsebeire dolgozott. Mészáros Sándor például úgy látja, hogy a major régi gazdái minden tőlük telhetőt megadtak a munkásoknak. Arra persze nem emlékezik már, hogy 1923-ban és 1928-ban éppen az alacsony bérek felemelése érdekében léptek sztrájkba az urak kizsákmányoló politikája ellen. Ma már más a helyzet. Népi demokratikus rendszerünk új távlatokat nyitott meg a dolgozó nép előtt. Minden embert elvégzett munkája szerint értékelünk. Ezt természetesen a nyíri gazdaság dolgozói saját életkörülményeik változásában is érzik. Mészáros Sándornak nem kellene megerőltetnie magát, hogy lemérje családja életének javulását. De életszínvonala emelkedésével kapcsolatban vessünk esek egy pillantást elvégzett munkájára. Háromnegyedévi tervfeladatait jól teljesítette, hiszen csaknem nyolc literes tejhozamot ért el teheneitől. Összesen 10.828 liter tejet fejt ki három hónap alatt. S lám, elvégzett munkáját pénzben és megbecsülésben is kellőképpen értékelték; eredményei nyomán 4.320 korona jövedelemrtett szert. Hasonlóképpen elemezhetnénk Botytyán Ferenc fejőgulyás munkáját is. Háromnegyedévi teljesítménye eredményeképpen 3.782 korona jutalmat kapott. Luki András háromhavi keresete szintén meghaladja a négyezer koronát. A tejhozam növekedésével pedig keresetük is lényegesen emelkedhet. Ez természetesen saját maguktól függ: arra kell törekedniök, hogy minél nagyobb hasznosságot érjenek el a gondozásuk alatt lévő tehenektől. Munkájukat tehát úgy kell megszervezniük, hogy minél sikeresebb, jövedelmezőbb legyen. A takarmányelőkészítésre is gondolniok kell, mert a jól összeállított etetnivaló egyedüli alapja a tejhozam emelkedésének. SZOMBATH A. Jól teljesítik feladatukat vetkezeti tagok nem akartak hinni szemüknek, amikor két nap múlva a traktorosok a szövetkezet összes gabonájának learatását jelentették. Erre a hírre valóságos búcsújárás indult meg a brigád felé és a falu magángazdálkodói sorban kérték a brigádot, hogv arassa le beérett gabonájukat. A következő évben bezzeg már nem kellett könyörögni a szövetkezeti tagoknak! Még az év elején szerződést kötöttek minden gabonájuknak géppel történő learatására. Amikor a brigád az éjszakai cséplést akarta bevezetni, újabb nehézséggel kellet megküzdenie, de végül mégis a traktorosoknak lett igazuk. Amikor már a földművesek is meggyőződtek A haladó kereszt- és szűksoros vetési rendszer bevezetése sem ment minden nehézség nélkül. Azért vet a brigád keresztsorosan — nem minden gúny nélkül, — állapították meg a szövetkezet tagjai, mert amikor egyenesen vetett, kihagyott a gépe. Ezen a mondáson persze sokan nevettek és volt mit hallgatniok a szegény traktorosoknak! De nem sokáig élcelüdtek. Amikor cséplésre került a sor, maguk a szövetkezeti tagok állapították meg. hogv azokon a földeken, ahol keresztsorosan vetettek — hektáronként 3—4 mázsával is több termett, mint azokon a dűlőkön, „ahol a gép nem hagyott ki”, és csak egy irányban vetettek. — Bizony sokat dolgoztunk, küzdöttünk, csakhogy megismertessük és megszerettessük a haladószellemü szovjet földművelést földműveseinkkel — fakadt ki végül Sárkány József, a nádszegiek volt brigádvezetője. Akárhogy is történt, ez már mind a múlté és ma már egész mezőgazdaságunkban diadalmaskodik a szovjet tudomány. „A haladás ellensége az elmaradottság és a kettő harcának kimenetele nem kétséges!” A “elántai gépállomás vezetőségének azonban nemcsak a szövetkezeti tagokkal voltak nehézségei, hanem magukkal a traktorosokkal is. Sok traktorosbrigádnál a minőségi munka ismeretlen fogalom volt. Ezt látván, a szövetkezet ellenségei rossz hangulatot teremtettek a brigáddal szemben- Az ilyen munka hosszú ideig rákfenéje volt a traktorosbrigádoknak és fordulat csak akkor következett be, amikor a traktorosokat is érdekeltté tették a szövetkezetek termelésében. Ma már a ió munka szinte a traktorosok vérében van és a szövetkezetek is mind ritkábban emelnek kifogást az elvégzett munka miflőeége ellen. Csökkentik a termelési költségeket A haladó szovjet földművelési módszerek bevezetésének következtében a galántai gépállomás ma már sokkal olcsóbban dolgozik a szövetkezetnek, mint pár évvel ezelőtt. — Valamikor a traktor csak egy vetőgépet vontatott és 3 méteres sávot vetett be egyszerre. Ma már 3—4 vetOgépbOi álló gépcsoportot vontat és 9—12 méteres sávot vet be. Amilyen mértékben fokozódik a munka irama. olyan mértékben csökken a termelési költség. Ma már a gépállomás nem csupán fuvaroz, szánt, vet a szövetkezeteknek. hanem igyekezete odairányul, hogy gépesítse az összes mezőgazdasági munkát. Az elmúlt 8 év alatt a galántai gépállomás — éppúgy mint a többi gépállomások is — a vetésből a termés betakarításáig egész sor munkát gépesített és ezzel megszabadította földműveseinket a nehéz testi munkától. Ma már gépek végzik a tarlóhántást, a közép- és mélyszántást, sőt még a szülő alá is előkészítik a talajt 40—50 cm mélységben. A talaj előkészítése. a műtrágvaszórás, a vetés, a gabonaneműek és a kapásnövények ápolása ma már géppel történik. Különösen a kapásnövények géppel való megművelése jelent telbecsülhetetlen segítséget szövetkezeteinknek Az aratás és cséplés pedig ma már nem gond földműveseink számára, sőt a gépállomás még a gabona elszállításáról is gondoskodik. A galántai gépállomás 8 éven keresztül sok értékes tapasztalatra tett szert. Az 1953-as év különösen emlékezetes marad a galántaiak számára. Ebben az évben az egész vonalon visszaesés mutatkozott. A gépállomás vezetősége nem fektetett súlyt a szövetkezetekkel való együttműködésre; ellentétek keletkeztek a szövetkezetek és a traktorbrigádok között. S ez mindkét félre káros volt. A szövetkezetek panaszkodtak a brigádok munkájára, különösen a minOségi munkával nem voltak megelégedve. A traktorosok nem nagyon törődtek a szövetkezeti tagok érdekeivel és feladataikat gépiesen vében a hektárhozamokban is visszaesés gezték. A megnemértés következtémutatkozott, s ennek végül is a tagság vallotta kárát. A gépállomás fűigazgatósága időben felismerte a helyzetet és a galántai gépállomás vezetőségét leváltotta. így került a gépállomás élére Ocsovszky Ernő, aki már a csallóköz-csütörtöki gépállomáson is tanujelét adta rátermettségének. Fontos a gépállomás és a szövetkezetek közti jó viszony Ocsovszky elvtárs a szövetkezetesek és a gépállomás szoros együttműködésének kérdését súlyponti feladatnak tekintette. Személyesen kereste fel a szövetkezeteket és igyekezett jó viszonyt teremteni velük. A rokonszenves külsejű', nyugodttermészetű igazgató munkája eredményeképpen rövidesen örvendetes javulás mutatkozott. Ocsovszky a jogos sérelmeket azonnal orvosolta, rendet teremtett a brigádokban, helyreállította a munkafegyelmet, a traktorosokat pedig minOségi munka végzésére serkentette. A galantai gépállomás ie enleg elégséges gépállománnyal rendelkezik. Közvetenül az Őszi munkák megkezdése előtt 30 sűrűsoros vetőgépet kaptak. Nehéztal aj megmunkáló DT 54-es gépekre azonban szükségük lenne. Ezen a hiányon most úgy segítenek. hogv a gépeket éjjel-nappal dolgoztatják. — Ha még néhány DT 54-et kapunk és megszervezzük meglévő g_éoeink alkatrészeinek utánpótlását, nem lesz semmi baj, — jegyzi meg Sárkány fügépész. A gépállomás dolgozói egyébként egy kivétélével, az összes UNRA- gépet kiselejtezték és ócskavasba küldték. A kezdeti gépállományból már csupán egy, IDAR mintájú gépük maradt meg. amely ugyan még működik, de már ezt is inkább csak mutatóba tartogatják. Ma a gépállomás gépállománya már csak hazai és szovjet gyártmányú gépekből tevődik össze. A hazai gépek könnyű' talajmegmunkálók. a szovjet gyártmányúak ezzel szemben nehéztalajmegmunkáló gépek. A DT-54-es és az S-8 0-as hernvótalpasokat felesleges dicsérni. Kiválóságukról beszédesen tanúskodik a sok százezer hektár mélyén megszántott föld, amely a többtermelés következtében hatalmas mértékben emelte a szövetkezeti tagság jövedelmét. Az 1952-ben érkezett S-4-es és S-6-os kombájnok az aratás és cséplési munkákat egyenesen forradalmosították és ezzel még jobban emelték a szovjet gépek jó hírnevét. Nyolcévi küzdelmük nem volt hiábavaló A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37-ik évfordulóján a galántai gépállomás dolgozói visszapillantanak a múltba és elégtétellel állapítják meg, hogy nyolcévi küzdelmük a falu szocializálásáért nem volt hiábavaló. Tudják jól, hogy a szovjet gépek sohasem érkeztek volna meg hazankba. a dicsőséges Októberi Forradalom nélkül. A szovjet gépek megjelenése mezőgazdasági termelésünkben kis- és középparasztjainkat meggv"zte a szövetkezeti gazdálkodás előnvérül. Amilyen mértékben érkeztek a szovjet gépek a gépállomásra, olyan mértékben szaporodtak az új földművesszövetkezetek. A járás földművesei tömegesen tértek át a nagyüzemi gazdálkodásra. A szovjet gépek áldásos munkájának köszönhető, hogy a galántai járásban már csak elenyésző számú kis- és középparaszt dolgozik egyéni gazdálkodásban. Az elért sikerek még nagyobb elhatározásokra ösztönzik őket. Már épül az új gépállomás korszerű termeivel, amely új, kényelmesebb otthont biztosít a gépállomás dolgozóinak. Ez mind a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyümölcse. Ennek tudatában a galántai gépállomás valamennyi dolgozója, a nagy ünnep tiszteletére, 156 egyéni és 7 együttes kötelezettségvállalást tett. Fűképpen az üzemköltségek csökkentésére, az üzemanyag megtakarítására és a terv túlteljesítésére. A vállalások összértéke meghaladja a 104.000 koronát. A galántai gépállomás legöregebb dolgozói, Gál Ferenc, kovácsmester, Hamar Lajos, a tallósi brigád vezetője, Flaskár László, szerelő, Csmerka József szerelő és Sárkány József, a gépállomás jelenlegi íőgépésze voltak azok, akik mindvégig kitartottak és nem futamodtak meg a felelősségteljes munka elől. A gépállomás fellendítésében nagy érdemeket szereztek. A legnehezebb feladatot mar megoldották. Tizenhét jól megszervezett traktorosbrigád vesz részt a járás szövetkezeteinek megerősítésében. Méltóbb módon, meggyőzőbben nem is ünnepelhették volna meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját, amely egybeesik a galántai gépállomás fennállásának nyolcadik esztendejével is. FÜRY JÓZSEF