Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-07 / 45. szám

ЙГЙ. movember 7. 9 A nyíri fejőgulyások AZ MIAMI« GAZDASAGOK МЖ11 Munkasikereinkkel ünnepeljük november 7-ét Október elején villámújságok adták hírül, hogy a duneszerdahelyi álfiami gazdaság versenyre hívta ki a keület összes gazdaságait a cukorrépa idejé­ben való betakarítására. A verseny pontjai és az állami terv szerint a cu­korrépa betakarítási idejét október 21-ével állapítottuk meg. Mi ezt a feladatunkat a kitűzött határidőre si­keresen teljesítettük. Dolgozóink elhatározták, hogy a betakarítás meggyorsítása céljá­ból még a vasárnapot is kihasz­nálják, nehogy a bekövetkező esős idők keresztülhúzzák számításain­kat. így is történt. Az elszállítást ugyan­csak jól teljesítettük. Nagy segítsé­günkre voltak az állami automobil­üzemek tehergépkocsijai. Gazdaságunk szép eredményeket könyvelhet el a beadásban is, hiszen tervünket csak­nem 100 vagon répatöbblettel léptük túl. Az említett eredmények elérésében nagy részük van dolgozóinknak, akik ez egyes részlegeken példás és jó mi­nőségű munkát végeztek. A vérkonyi és a melomhelyi rész­legen például Csóka József és Sza­bó Béla munkacsapata 2 hektáron 1.240 mázsás termést ért el. Ez ennyit jelent, hogy 620 mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek. Bizonyára sokan kiváncsiak erre, hogy az említett elvtársak, hogyan biztosítottak ilyen magas répahoze­­mot? Erre a kérdésre saját maguk a termelők adják meg a választ: — Ügy tudtuk, hogy a répa eiőve­­teménye búza volt — mondották — és a tavalyi termés is gazdagon fi­zetett. He e búze jól megtermett, akkor e cukorrépa is gazdagon fizet­het. A talajt jól megműveltük. Tarló­hántás után 450 mázsa istéfflótrágyát szórtunk el hektáronként. A trágyát középszántássa! szántottuk alá. Azután meg gőzekével végeztük el a mély­szántást. A téld időszakban pedig trá­­gyelével öntöztük meg a területeket. Koratavasszal, miután a cukorrépát elvetettük, ugyancsak porhenyóssá változtattuk a talajt, a vetési sorokat pedig 40 cm-es távolságira szabtuk meg. Az egyelést is idejében elvégez­tük s háromszor fejtrágyáztunk. Mint tehát a terméseredmény mutatja, igye­kezetünk nem volt hiábavaló. Nemrégen még igen sokan vol­tak Várkonyon, akik lehetetlennek tartották az ilyen mennyiségű cu­korrépa kitermelését. Ezek a hitet­lenek az állami gazdaság dolgozói­tól kapták meg a választ kételke­désükre. Várkonyon a talajt kellőképpen ki­használták, például a mák sorad kö­zé még takarmányrépát is vetettek, ami 250 mázsás termést nyújtott. A kukoricánál pedig 52 mázsa volt a terméshozam. Dolgozóink ezekkel a sikerekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját a növényter­melésben. Igaz, nem kisebbek eredményeink az állattenyésztésben is, főleg a sertés­­nevelés terén. Penzínger sertésgondo­zó az év végéig 15 malacelválasztási átlagra vállalt kötelezettséget. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy szavát valóra is fogja tudni váltani. Csóka János október 25-ig pedig egészévi elválasztási tervét telje­sítette. A sertésgondozók érdeme tehát abban Szőgyéntől néhány kilométernyire fekszik egy hatalmas völgykatlanhan a hidegvölgyi állami gazdaság. Ez a részleg a nánai igazgatósághoz tarto­zik s már több ízben sok sikert és érdemet szerzett az igazgatóságnak. Most az őszi munkák példás elvég­zésével vonta magára a figyelmet. A vetést két, míg a takarmányrépa be­takarítását hat nappal előbb végezte el. Most viszont a mélyszántás befe­jezésit szorgalmazzák. Ezt az eredményt kétségkívül a szocialista munkaverseny segítségevei érték el. A munkacsoportok a terv alapján minden feladatukat idejében teljesítették. A szocialista munkaver­seny hatása azonban nemcsak a nö­vénytermelésben, hanem az állatte­nyésztésben is megmutatkozik. Egyéb­ként nem ismeretlen előttünk már a hidegvölgyi gulyások sikere, amelyet tavaly és az idén is a tejtermelés terén elértek. A példás dolgozók jó munkája ré­vén a gazdaság minden egyes tehén­től naponta hét liter tejet ad be. Ez az eredmény annál inkább értékes, mert számos gazdaságban a napi át­lagos tejhozam sem éri el a hét li­tert. Az év elejétől fogva ezen a részlegen minden darab tehéntől 10.02 literes tejhozamot mutathatnak ki. Morvay Lajos fejőgulyás például 11 27 nyilvánul meg, hogy a várkonyi rész­leg októberben egészévi malacéi válasz­tási tervét teljesítette. A Nagy Októberi Forradalom 37. év­fordulóján dolgozóink ismét a múltra emlékeznek és a felszabadulás után eltelt évek eredményeire néznek visz­­sza. A munkásosztály segítségével egyre több mezőgazdasági gép áll rendel­kezésünkre, amelyek leveszik a munka nehezét dolgozóink vállá­ról. Szeptemberben vezettük be az egyik részlegen a villanyt és nyomban ki­próbáltuk a villanyfejőgépeket. Azóta a gulyások vígam végzik munkájukat. Nem ártana azonban, ha a több1 mezőgazdaságii szerszámokat gyártó üzemek is nagyobb támogatást nyúj­tanának az eszközök gyorsabb előállí­tását illetőleg. Kornfeld Ferenc, Dunaszerdahely literes tejhozamot ért el a gondozá­sa alatt álló tehenektől. Rajcsanyi Pál, ugyancsak a legjobb fejögulyasok egyike, alig marad el valamivel Mor­vay eredményétől. Jó munkát végez­nek még Hiffner Ferenc, Andrusko János, Vagyovszky Mihály, Garay Já­nos és társaik is. A tehenek gondozását a szovjet tapasztalatok alapjan végzik. Bevezet­ték a napi háromszori fejést, a tőgy­­masszírozást azonban nem végzik el minden esetben pontosan. Ezzel pedig igen sokat javíthatnának a tejterme­lésen. A gazdaság tervfeladatait folyama­tosan, jól teljesíti. Ezt leginkább a beadások teljesítésénél tapasztalhat­juk. Vágómarha-beadásuknak már 97 százalékban elegei tettek. A borjak választásában eddig 65 százalékot ér­tek el. Hidegvölgyben főleg az anyakocák tenyésztését szorgalmazzák. A terv 10 darab választási átlagot ír elő. Október elsejéig ezt a feladatukat is jól teljesítették, mivel csaknem nyolc kismalacot választottak el egy anyá­tól. Az év végéig tehát a tervet 100 százalékosan betartják. A hidegvölgyi részleg dolgozói az őszimunkák tervének lerövidítésével I t> ünnepük meg november hetedikét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37-ik évfordulóját. (Sz) A nyíri állami gazdaság hatalmas parcelláin elvégezték az őszi kapás­növények betakarítását. A cukorrépa kiszedésével sem késlekedtek. Sztaho elvtárs, a gazdaság vezetője szerint a kedvezőtlen nyári időjárás befolyá­solta a termést, de így is 250 mázsa körül mozog a terméshozam. Bárány elvtárs viszont a proszenyicei mozga­lom módszerével termelt cukorrépa hektárhozamával dicsekedik. Az ered­mény ezeken a területeken is jóval meghaladja a háromszáz mázsás ho­zamot. Ha a mélyszántás tervének telje­sítését kisérjük figyelemmel, tapasz­talhatjuk, hogy ezen a szakaszon is figyelemre méltó eredményt könyvel­hetnek el. Október végéig csaknem 75 százalékban végezték el ezt a munkát. A hátralévő parcellákon azonban még a kukoricaszár „dísze­leg” s ez bizony hátráltatja a mély­szántás folytatását. Pedig milyen jó lenne a gazdaságnak a kukoricákéról Úgyis takarmányhiányra panaszkod­nak. Persze nagy baj, hogy a kuko­ricaszárat lebecsülik. Most különösen jó alkalom lenne, hogy értékes siló­takarmánnyal tölthessék meg a siló­­gödröket. A takarmányalap kibővíté­sére ilyenkor kell gondolnunk, mert bizony hosszú a tél és az állatoknak ez alatt az időszak alatt is tápanyag­dús takarmányra van szükségük. Az őszi nap sugarai lassanként visz­­szahúződnak, közeleg az est. Bent az udvarban libák, kacsák hápogása ka­varja fel a csendet. Az istállók felől borjúbögést hoz a meg-megiramr dó déli szél. Itt az etetés és a fejes ideje. Az istállók melletti takarmány­előkészítőben még javában szecskáz­nak, készítik a következő napi elesé­­get az állatok számára. Medo István, idősebb, nagydarab csoportvezető az istállók körül sütgölődik. Mondani sem kell. hogy milyen jó alkalmat nyújt ez az ittartózkodás arra, hogy a fejőgulyások megtegyék észrevéte­leiket, mint a takarmányok minősé­gével, mint pedig munkájukkal kap­csolatban. Halasy János, fejögulyás például a répakarajra panaszkodik. A levéizeten sok a föld s ennek a tehenekre igen káros következményei lehetnek. Luki András meg az abraktakarmány mennyiségét kevesli s bizony nem rest hozzátenni azt sem, hogy így bizony nem emelkedhet a fejéshozam. Minden egyes állatgondozó mond va­lamit s a csoportvezető beavatkozá­sára támaszkodik, hogy intézkedjen a répakaraj megtisztításáról. Az etetés ideje alatt többek között a fejőgulyások jutalmazása is szóba került. Egy esztendővel ezelőtt bi­zony még csak az átlagmunkát jutal­mazták, vagyis beosztás szerint dí­jazták az állatgondozókat is. Az álla­tok hozama alapján bevezetett jutal­mazás nagy visszhangra talált a fe­jőgulyásoknál és azon igyekeztek, hogy a legnagyobb hasznosságot ér­• jék el a gondozásuk alatt álló tehe­­: neknél. Egy év távlatából ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jutalmazás terén hozott módosítás több tejben és a dolgozók fokozódó keresetében nyilvánul meg. Tehát ér­demes volt bevezetni a termelés sze­rinti jutalmazást. Másik eredménye ennek viszont a gazdaság tejbeadási tervének teljesítésében is fellelhető. Egészévi beadásuknak már november elsejével eleget tettek. A következő két hónapban terven felül adhatnak be tejet, ami ismét csak növelni fog­ja a fejőgulyások keresetét. — Csak hát több megértést és na­gyobb odaadást kellene a fejögulyá­­soknak tanusítaniok a gazdaság és saját munkájuk iránt. Ogylátszik fe­ledésbe ment a régi idők emléke, amikor még a nyíri-major az orosz­kai cukorbárók zsebeire dolgozott. Mészáros Sándor például úgy látja, hogy a major régi gazdái minden tőlük telhetőt megadtak a munkások­nak. Arra persze nem emlékezik már, hogy 1923-ban és 1928-ban éppen az alacsony bérek felemelése érdekében léptek sztrájkba az urak kizsákmá­nyoló politikája ellen. Ma már más a helyzet. Népi de­mokratikus rendszerünk új távlatokat nyitott meg a dolgozó nép előtt. Min­den embert elvégzett munkája szerint értékelünk. Ezt természetesen a nyíri gazdaság dolgozói saját életkörülmé­nyeik változásában is érzik. Mészáros Sándornak nem kellene megerőltetnie magát, hogy lemérje családja életé­nek javulását. De életszínvonala emel­kedésével kapcsolatban vessünk esek egy pillantást elvégzett munkájára. Háromnegyedévi tervfeladatait jól tel­jesítette, hiszen csaknem nyolc lite­res tejhozamot ért el teheneitől. Összesen 10.828 liter tejet fejt ki három hónap alatt. S lám, elvégzett munkáját pénzben és megbecsülésben is kellőképpen értékelték; eredményei nyomán 4.320 korona jövedelemr­­tett szert. Hasonlóképpen elemezhetnénk Boty­­tyán Ferenc fejőgulyás munkáját is. Háromnegyedévi teljesítménye ered­ményeképpen 3.782 korona jutalmat kapott. Luki András háromhavi kere­sete szintén meghaladja a négyezer koronát. A tejhozam növekedésével pedig keresetük is lényegesen emel­kedhet. Ez természetesen saját ma­guktól függ: arra kell törekedniök, hogy minél nagyobb hasznosságot ér­jenek el a gondozásuk alatt lévő te­henektől. Munkájukat tehát úgy kell meg­szervezniük, hogy minél sikeresebb, jövedelmezőbb legyen. A takarmány­előkészítésre is gondolniok kell, mert a jól összeállított etetnivaló egyedüli alapja a tejhozam emelkedésének. SZOMBATH A. Jól teljesítik feladatukat vetkezeti tagok nem akartak hinni szemüknek, amikor két nap múlva a traktorosok a szövetkezet összes ga­bonájának learatását jelentették. Er­re a hírre valóságos búcsújárás in­dult meg a brigád felé és a falu ma­gángazdálkodói sorban kérték a bri­gádot, hogv arassa le beérett gabo­nájukat. A következő évben bezzeg már nem kellett könyörögni a szö­vetkezeti tagoknak! Még az év elején szerződést kötöttek minden gaboná­juknak géppel történő learatására. Amikor a brigád az éjszakai cséplést akarta bevezetni, újabb nehézséggel kellet megküzdenie, de végül mégis a traktorosoknak lett igazuk. Amikor már a földművesek is meggyőződtek A haladó kereszt- és szűksoros ve­tési rendszer bevezetése sem ment minden nehézség nélkül. Azért vet a brigád keresztsorosan — nem min­den gúny nélkül, — állapították meg a szövetkezet tagjai, mert amikor egyenesen vetett, kihagyott a gépe. Ezen a mondáson persze sokan ne­vettek és volt mit hallgatniok a sze­gény traktorosoknak! De nem sokáig élcelüdtek. Amikor cséplésre került a sor, maguk a szövetkezeti tagok ál­lapították meg. hogv azokon a földe­ken, ahol keresztsorosan vetettek — hektáronként 3—4 mázsával is több termett, mint azokon a dűlőkön, „ahol a gép nem hagyott ki”, és csak egy irányban vetettek. — Bizony sokat dolgoztunk, küz­döttünk, csakhogy megismertessük és megszerettessük a haladószellemü szovjet földművelést földműveseink­kel — fakadt ki végül Sárkány Jó­zsef, a nádszegiek volt brigádvezetője. Akárhogy is történt, ez már mind a múlté és ma már egész mezőgaz­daságunkban diadalmaskodik a szov­jet tudomány. „A haladás ellensége az elmaradottság és a kettő harcának kimenetele nem kétséges!” A “elántai gépállomás vezetőségé­nek azonban nemcsak a szövetkezeti tagokkal voltak nehézségei, hanem magukkal a traktorosokkal is. Sok traktorosbrigádnál a minőségi munka ismeretlen fogalom volt. Ezt látván, a szövetkezet ellenségei rossz hangula­tot teremtettek a brigáddal szemben- Az ilyen munka hosszú ideig rákfenéje volt a traktorosbrigádoknak és fordu­lat csak akkor következett be, amikor a traktorosokat is érdekeltté tették a szövetkezetek termelésében. Ma már a ió munka szinte a traktorosok vérében van és a szövetkezetek is mind ritkábban emelnek kifogást az elvégzett munka miflőeége ellen. Csökkentik a termelési költsége­ket A haladó szovjet földművelési módszerek bevezetésének következté­ben a galántai gépállomás ma már sokkal olcsóbban dolgozik a szövet­kezetnek, mint pár évvel ezelőtt. — Valamikor a traktor csak egy vető­­gépet vontatott és 3 méteres sávot vetett be egyszerre. Ma már 3—4 ve­­tOgépbOi álló gépcsoportot vontat és 9—12 méteres sávot vet be. Amilyen mértékben fokozódik a munka ira­ma. olyan mértékben csökken a ter­melési költség. Ma már a gépállomás nem csupán fuvaroz, szánt, vet a szövetkezetek­nek. hanem igyekezete odairányul, hogy gépesítse az összes mezőgazda­­sági munkát. Az elmúlt 8 év alatt a galántai gépállomás — éppúgy mint a többi gépállomások is — a vetésből a termés betakarításáig egész sor munkát gépesített és ez­zel megszabadította földműveseinket a nehéz testi munkától. Ma már gépek végzik a tarlóhán­­tást, a közép- és mélyszántást, sőt még a szülő alá is előkészítik a talajt 40—50 cm mélységben. A talaj elő­készítése. a műtrágvaszórás, a vetés, a gabonaneműek és a kapásnövények ápolása ma már géppel történik. Kü­lönösen a kapásnövények géppel va­ló megművelése jelent telbecsülhe­­tetlen segítséget szövetkezeteinknek Az aratás és cséplés pedig ma már nem gond földműveseink számára, sőt a gépállomás még a gabona el­szállításáról is gondoskodik. A galántai gépállomás 8 éven ke­resztül sok értékes tapasztalatra tett szert. Az 1953-as év különösen em­lékezetes marad a galántaiak számá­ra. Ebben az évben az egész vonalon visszaesés mutatkozott. A gépállomás vezetősége nem fektetett súlyt a szövetkezetekkel való együttműkö­désre; ellentétek keletkeztek a szö­vetkezetek és a traktorbrigádok kö­zött. S ez mindkét félre káros volt. A szövetkezetek panaszkodtak a bri­gádok munkájára, különösen a mi­­nOségi munkával nem voltak megelé­gedve. A traktorosok nem nagyon törődtek a szövetkezeti tagok érde­keivel és feladataikat gépiesen vé­ben a hektárhozamokban is visszaesés gezték. A megnemértés következté­­mutatkozott, s ennek végül is a tag­ság vallotta kárát. A gépállomás fű­­igazgatósága időben felismerte a helyzetet és a galántai gépállomás vezetőségét leváltotta. így került a gépállomás élére Ocsovszky Ernő, aki már a csallóköz-csütörtöki gépállo­máson is tanujelét adta rátermettsé­gének. Fontos a gépállomás és a szövet­kezetek közti jó viszony Ocsovszky elvtárs a szövetkezete­­sek és a gépállomás szoros együtt­működésének kérdését súlyponti fel­adatnak tekintette. Személyesen ke­reste fel a szövetkezeteket és igye­kezett jó viszonyt teremteni velük. A rokonszenves külsejű', nyugodt­­természetű igazgató munkája ered­ményeképpen rövidesen örvendetes javulás mutatkozott. Ocsovszky a jo­gos sérelmeket azonnal orvosolta, rendet teremtett a brigádokban, hely­reállította a munkafegyelmet, a trak­torosokat pedig minOségi munka vég­zésére serkentette. A galantai gépállomás ie enleg elégséges gépállománnyal rendelke­zik. Közvetenül az Őszi munkák meg­kezdése előtt 30 sűrűsoros vetőgépet kaptak. Nehéztal aj megmunkáló DT 54-es gépekre azonban szükségük lenne. Ezen a hiányon most úgy se­gítenek. hogv a gépeket éjjel-nappal dolgoztatják. — Ha még néhány DT 54-et ka­punk és megszervezzük meglévő g_é­­oeink alkatrészeinek utánpótlását, nem lesz semmi baj, — jegyzi meg Sárkány fügépész. A gépállomás dolgozói egyébként egy kivétélével, az összes UNRA- gépet kiselejtezték és ócskavasba küldték. A kezdeti gépállományból már csupán egy, IDAR mintájú gé­pük maradt meg. amely ugyan még működik, de már ezt is inkább csak mutatóba tartogatják. Ma a gépállo­más gépállománya már csak hazai és szovjet gyártmányú gépekből tevő­dik össze. A hazai gépek könnyű' ta­lajmegmunkálók. a szovjet gyártmá­nyúak ezzel szemben nehéztalajmeg­­munkáló gépek. A DT-54-es és az S-8 0-as hernvótalpasokat felesleges dicsérni. Kiválóságukról beszédesen tanúskodik a sok százezer hektár mélyén megszántott föld, amely a többtermelés következtében hatalmas mértékben emelte a szövetkezeti tag­ság jövedelmét. Az 1952-ben érkezett S-4-es és S-6-os kombájnok az ara­tás és cséplési munkákat egyenesen forradalmosították és ezzel még job­ban emelték a szovjet gépek jó hír­nevét. Nyolcévi küzdelmük nem volt hiábavaló A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37-ik évfordulóján a galántai gépállomás dolgozói visszapillantanak a múltba és elégtétellel állapítják meg, hogy nyolcévi küzdelmük a fa­lu szocializálásáért nem volt hiába­való. Tudják jól, hogy a szovjet gé­pek sohasem érkeztek volna meg hazankba. a dicsőséges Októberi Forradalom nélkül. A szovjet gépek megjelenése mezőgazdasági termelé­sünkben kis- és középparasztjainkat meggv"zte a szövetkezeti gazdálkodás előnvérül. Amilyen mértékben érkez­tek a szovjet gépek a gépállomásra, olyan mértékben szaporodtak az új földművesszövetkezetek. A járás föld­művesei tömegesen tértek át a nagy­üzemi gazdálkodásra. A szovjet gépek áldásos munkájának köszönhető, hogy a galántai járásban már csak el­enyésző számú kis- és középparaszt dolgozik egyéni gazdálkodásban. Az elért sikerek még nagyobb elhatáro­zásokra ösztönzik őket. Már épül az új gépállomás korszerű termeivel, amely új, kényelmesebb otthont biz­tosít a gépállomás dolgozóinak. Ez mind a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyümölcse. Ennek tuda­tában a galántai gépállomás vala­mennyi dolgozója, a nagy ünnep tiszteletére, 156 egyéni és 7 együttes kötelezettségvállalást tett. Fűképpen az üzemköltségek csökkentésére, az üzemanyag megtakarítására és a terv túlteljesítésére. A vállalások összér­téke meghaladja a 104.000 koronát. A galántai gépállomás legöregebb dolgozói, Gál Ferenc, kovácsmester, Hamar Lajos, a tallósi brigád veze­tője, Flaskár László, szerelő, Csmer­­ka József szerelő és Sárkány József, a gépállomás jelenlegi íőgépésze vol­tak azok, akik mindvégig kitartottak és nem futamodtak meg a felelősség­­teljes munka elől. A gépállomás fel­lendítésében nagy érdemeket szerez­tek. A legnehezebb feladatot mar megoldották. Tizenhét jól megszer­vezett traktorosbrigád vesz részt a járás szövetkezeteinek megerősítésé­ben. Méltóbb módon, meggyőzőbben nem is ünnepelhették volna meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 37. évfordulóját, amely egybe­esik a galántai gépállomás fennállá­sának nyolcadik esztendejével is. FÜRY JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom