Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-07 / 45. szám
6 vfödiniftves 1954. november 7. GAZDA KALENDÁRIUM Haladéktalanul fogjunk hozzá a rétek és a legelők feljavításához A X. pártkongresszus határozatai világosan rámutatnak arra, hogy az állattenyésztési termelés gyorsabb emelése egész nemzetgazdaságunk életbevágóan fontos kérdése. Hogy ennek a fontos mezőgazdasági szakasznak az elmaradását kiküszöböljék, és hogy lényegesen növeljék az állatállomány létszámát, de főleg annak hasznosságát, haladéktalanul szükséges, hogy ennek érdekében szilárd takarmányalapot biztosítsanak. A nagykiterjedésű rétek és a legelők alapforrásai a széna téli tartalékának, valamint a nedvdús takarmányoknak is. Mezőgazdaságunknak ez a szakasza volt eddig a legjobban elhanyagolva, pedig éppen itt találhatók a legnagyobb tartalékok. Erre a hiányosságra mutatott rá a X. pártkongresszus is. A mezőgazdasági dolgozók feladatává tette, hogy a következő 3 évben a rétek és a legelők hektárhozamát az 1953-as évhez viszonyítva 50 százalékkal emeljék. Ezt a fontos feladatot már ■ sok EFSz, helyi nemzeti bizottság és több szlovákiai legeltető társaság teljes egészében a magáévá tette. így teljes erővel kihasználják az őszi időszakot a legelők és rétek alapos megműveléséhez, trágyázásához és feljavításához. De az EFSz-ek, HNB-k és a legeltető társaságok tudatában vannak annak is, hogy ezeknek a munkáknak a szocialista verseny a legjobb szervezési formája. Szlovákia kerületei élenjáró szö-Az életkor megnövelésének szükségességét maga a gyakorlat vetette fel azzal az általános tapasztalható ténnyel, hogy üzemeinkben sokkal korábban kerülnek selejtezésre tenyészállattaink, mint azt a szarvasmarhák természetes elöregedése, termelőképességének. természetes szapo. rodási hajlamának csökkenése és egyéb tényezői indokolnák. A külöribözö, selejtezést előidéző okok főként a helytelen tenyésztői munkában. a természetszerű tartás ' hiányában, a kiválasztásnál, csak a' tejtermelést mérlegelő egyoldalúságban, a betegségek elleni védelem fogyatékos, ságában keresendők. Induljunk ki a jelenlegi helyzetből. Ma a tenyésztésben tartott öszszes teheneink átlagos életkora 7—8 esztendőre tehető és a selejtezések százalékaránya is ebben a korban a legnagyobb. Ebben a korban vedig teheneink még el sem jutottak termelőképességük csúcsára. Termelő* képességüket tehát még korántsem aknázzuk ki. mielőtt, elhagyják a tenyészetet. Ismerünk eseteket és az állattenyésztési szakirodalom bőven szolgáltat adatokat arra, hogy az átlagos tehénéletkort messze felülmúló egvedek nem tartoznak a ritkaságok közé. Ezek rendszerint kimagasló termelésükkel és sok borjúval tűntek ki Hivatkozunk Stejmanra, a kosztromai szarvasmarha kitenvésztőjére, aki ugyancsak öreg tehenekre alapozta tenyésztői munkáját. Stejman tenyészetében ma is 10-nél több 15 esz, tendősnél idősebb tehén van. • Itt nem egv 20 éven felüli. ..családa'an tó” tehenet láthatunk utódaival. Ezek az öreg tehenek ma is rendsze lesen borjaznak, fejőképességük még ma is az istállóátlag felett áll, borjaik ellési súlya, fejlüdőképessége nem marad el a javakorabeli tehenek borjaitól. Természetesen nem minden leb"n rendelkezik a hosszú életnek ilyen hajlamával.' ilven kimagaslóan tastos termelőképességgel és termékenységgel. Miért termelik olcsóbban a tejet a magas kort megért, tartósan tejelő tehenek? ismeretes, hogy a felnevelési költség egyaránt terheli mindazoknak az egyedeknek a termelését, amelyek már 7—8 éves vagy 14—15 éves korukban kerültek selejtezésre. Az is ismeretes, hogy a 7—8 évei korban selejtezett tehén életteljesítménye azonos viszonyok esetén meszsze elmarad a 12-14 éves korban selejtezett tehenek életteljesítménye között. Természetes, hogy a felnevelési költség jónéhánv 1000 kg-ma! vetkezeteinek és a legeltető társaságainak vezetői október 27-én összejöttek a Földművelésügyi megbízotti hivatalban, ahol alaposan megtárgyalták a rétek és a legelők feljavítása érdekében hozott szocialista verseny feltételeit és mutatóit. Elhatározták, hogy valamennyi EFSz-t, HNB-t és a legeltető társaságot szocialista versenyre hívják, s ilymódon is hozzájárulnak ahhoz, hogy a rétek és a legelők feljavítása minden szövetkezeti tag, minden földműves és a gépállomások minden dolgozója előtt elsőrendű feladattá váljék. Ezeknek a feladatoknak biztosítása érdekében, a verseny értelmében, a szövetkezetek és a legelőtársaságok között kettős versenycsoportokat létesítenek. A verseny feltételeinek pontos meghatározása után, a kettősök kölcsönösen ellenőrzik az elvégzett feljavítási feladatokat, hogy ezzel is elősegítsék a munka jó minőségének biztosítását. A verseny feladatai a következők: a) a legnagyobb méretben végezni jóminőségű felszíni javítást, b) a legnagyobb területet megtrágyázni istálló- és műtrágyával, c) a kis hasznosságú rétek és legelők szántása, d) a vizes rétek lecsapolása, e) a meszezés. A gyűlés utáni vita során a jelenlévők beszámoltak arról, hogy helyes ápolással milyen eredményeket értekei a legelők és rétek feljavításában. A zsolnai kerületből a mártoni szötöbb tejre, magasabb életteljesitményre oszlik meg — az 1 liter tej előállítási költsége lényegesen kisebb. Ez a terhelés, mely a felnevelési költségből esik egy-egy liter tejre. nem lebecsülendő, ha számbavesszük. hogy a tenyésztésbevételig föíetetett takarmányból 6—10.000 liter tejet tudnánk termeltetni. Annál olcsóbb tehát a termelt tej, minél magasabb teheneink termelési élettartama s az ezzel egvüttjáró élettelj esítmén ve. A gazdaságosabb termeiéi szempontjain túl még az erősebb felépítésié, szilárdabb szervezetre való törekvés is indokolja, hogy teheneink élettartamát nagyobb figyelemre méltassuk. El kell fogadnunk ugyanis, hogy az állat, amely hosszú időn keresztül tartósan termelt, ellenállt a megbetegítő körülményeknek és a nemi életének lanyhulása csak az aggsáqgal következik be — kivételesen szilárd, ellenálló, egészséges szervezetű. Bizonyítható, hogy az ilyen alkattal rendelkező egyediek a hosszú élet hajlamát utódaikra is átöröklik. Ha ilyen egyedekre alapozzuk tenyészetünk fejlesztését, ne essünk abba a hibába, amely a pillanatnyi magas termelés hajszolásával áldozatul követeli a nagy életteljesítménvekre képes szilárd felépítést. Az a jó tenyésztő, aki a gazdasági és élettani célkitűzéseket egységbe tudja kovácsolj és bármelyik csorbítása nélkül, mindkét irányban egyidejűleg fejleszteni tudja tenyészetét. A korszerű tenyésztőmunkának nem utolsó követelése tenyészállataink átörökKlképességének ismerete. Az örökítőképesség vizsgálatának legmegbízhatóbb alapja — mai tudásunk szerint — az utódok minősége, termelése. Ahhoz, azonban, hogy a bika vagy a tehén átörökítőképességét megbízhatóan ellenőrizhessük, legalább az utódok elsőéves tejtermelésének ismerete szükséges. Amikorra ezt módunkban van megismerni, akkora a szülők körülbelül 6 évesek lesznek. Tehát az átörpkítőképesség és egyben a tenyészéríék ismerete gyakorlatilag csak akkor lesz értékesíthető, ha tenyészállattainjc hosszabb ideig tenyésztésben maradnak és a kiváló tenyészértékll egyedek után hosszabb élettartam mellett még sok kiváló utódot tudunk tenyésztésbe állítani. Mindezek az okok állítják állattenyésztőink elé azt a feladatot, hogy a hosszabb élet hajlamával rendelkező egvedeket kutassák fel és különös gönddal becsüljék meg. vetkezet elnöke, Jrna János hangsúlyozta, hogy jó megművelés révén az elmúlt esztendőben 42 mázsával emelték a rétek hektárhozamát. Két évvel ezelőtt a széna hozama ugyanazon a réten csak 15—20 mázsát tett ki. Ta/aly ősszel eltávolították a bokrokat, kiegyenlítették és baromfitrágyával, valamint komposzttal megtrágyázták a földet. Ez évben a mártoni szövetkezet a feljavított rétekről 8 vagonnal több szénát takarított be, mint a múltban. Ez év őszén a mártoni szövetkezet 120 hektár rét feljavítását és trágyázását vette tervbe. Egy hattagú takarmányozó csoport, Stuchlý Pál vezetése alatt, eddig már 60 hektár rét feljavítását és 13 hektár megtrágyázását végezte el. A mártoni szövetkezet elnökének szavai szerint ez a feljavítás és trágyázás 60 vagon szénaterméssel jelent többet, mint amennyit az idén takarítottak be. Ennek nagy hatása lesz az állatok hasznosságának növelésében és a munkaegységek emelésében is. A zólyomszlatinai szövetkezet elnöke, Pavlik János, arról beszélt, hogy a völgyben és a patak mentén fekvő rétek felszíni javításával és trágyázásával 10 mázsával emelték a széna hektárhozamát. A három esztendővel ezelőtt felszántott rétek ez évben hektáronként 650 mázsa jóminőségű termést hoztak. Igen szép eredményeket értek el azokon a földeken is, melyeket az elmúlt esztendőben szereztek meg. A mezokeszi EFSz biztosította a takarmányt A mezOkeszi szövetkezet tagjainak jövedelmét nagyban emeli az állattenyésztés. Ezért annak fejlesztésére és növelésére különös gondot fordítanak. Tudják azt, hogy az állatállomány hasznosságát bő és jóminCségű takarmánnyal lehet kellően fokozni, ezért nagy súlyt fektettek annak termelésére. Ez évben arra is ügyeltek, hogy elegendő nedvdús süótakarmányuk legyen. A nyár folyamán a tavaszi keverékek terméséből 20 vagon jóminöségU silótakarmányt készítettek. A nyitrai járásban a mezőkesziek elismert takarmányrépa-termelők. Nem csoda, mert ez évben is 750 mázsás termést értek el hektáronként Ebből a gazdag termésbő már 20 vagont elvermeltek és további 20 vagon vermelése folyamatban van. A mezilkeszi EFSz nem csupán takarmányrépa-, de cukorrépatermésére is büszke lehet. E szövetkezet tagjai voltak ugyanis kezdeményezői a tavaszon országos méretben megindult versenynek, amely a cukorrépa magasabb hektárhozamát irányozta elő. A verseny keretében időben és jól megmunkálták a cukorrépát s ilymódon a tervet magasan túllépték. Ezzel nemcsak a szövetkezet pénztárát gazdagították, hanem nagymenynyiségü takarmányhoz is jutottak. A téli időszakra több, mint 180 «agon* répaszeletet és 120 vagon répafejet silóznak le. A mezőkeszi szövetkezet tagsága nyugodtan nézhet a tél elébe. Marhaállományuk és sertéseik számára biztosították a taketrmányt s ezzel egyidejűleg az állatok hasznosságának növelését is. Érdemes volt kendert termelni Az idén a királyhelmeci járás több egységes földművesszövetkezetében szép eredménnyel végezték a kender ápolását. A szövetkezet tagjai meggyőződtek arról, hogy ennek a fontos ipari növénynek ápolása magas jövedelmet biztosít számukra. A királyhelmeci szövetkezet 10 hektáron termelt kendert. Erről a területről terven felül csaknem 280 mázsa kenderszálat adtak be, amelyért 5.553 korona jutalmat kaptak. Ezenkívül 190.2 méter anyag jutányos felvásárlására is igényt tarthatnak. A'bácskai szövetkezet tagjai 2.882 koronával kaptak többet, a nagygéresi szövetkezet 1.338 koronával, a bodrogmezői szövetkezet pedig 2.500 koronával emelte jövedelmét. De nemcsak a szövetkezetesek, hanem a kis- és középföldművesek is többet adtak be a kendertermésből, amint azt a szerződés számukra előírta. Csákó János, Szentmarjáról, 1.800 koronát kapott a beadott kenderért Ebből 323 koronát tett ki a jutalom s ezenkívül még 7.40 m anyagot vásárolhat jutányos áron. Murincsák nos, radi földműves pedig 114 koronával növelte jövedelmét és 3 méter olcsó anyagra kapott vásárló utalványt. Legsürgősebb feladat: a vetés mielőbbi befejezése. Az Őszi vetési munkák sürgős befejezése mezőgazdasági termelésünk leg fontosabb feladata. Az állami gazdaságok, EFSzek túlnyomó többsége már befejezte az ősziek vetését, betartotta ez agrotechnikai intézkedéseket, sőt jó' el a határidő lejárta előtt teljesítette ezirányú feladatát. Vannak azonban még olyan szövetkezeteink, kis- és középgazdáink, akik nem fejezték be az ősziek vetését. A késlekedők halad éktelenül gyorsítsák meg munkájukat, mert ettől nagyban függ a jövőévi bő termés. ♦ Rendkívül vigyázzunk az őszi mélyszántás minőségére. Az őszi mélyszántással nemcsak a talaj tápenyegkészletét növeljük és növényeink részére a szükséges csapadékot tartalékoljuk a nyári hónapokra, hanem így a talaj fizikai szerkezetét is javítjuk. Az őszi mélyszántásnál morzsailékossá tesszük a talajt. Az idejében végzett őszi mélyszántásnál nagyon fontos a gyorsaság is. Fogattal mindig bizonytalan az őszi szántás befejezése. A késést elkerülhetjük, ha már most mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gépek teljesítő képességét tökéletesen kihasználjuk, vagyis két műszakban végezzük. a mélyszántást. ♦ Vigyázzunk a meglévő takarmánykészletre. Az árok- és gödörsilókat állandóan kísérjük figyelemmel s ha a silón horpadást veszünk észre, nyomban töltsük fel földdel, hogy a siló te'eje domború legyen, különben megáll rajta az esőié s a beszivárgott csapadék rothadást okozhat és egész sóJótakarmányunket tönkreteheti. Az ároksilót mindig csak az egyik végén bontjuk fel és úgy fogyasztjuk, mint a kazalozott takarmányt. ♦ Sok kicsi sokra megy, — tartja a régi közmondás. Ha valaki számításokat végezne arra vonatkozólag, hogy például 100 szarvasmarhából álló tehenészetben egy-egy etetés alkalmával a gondatlan kezelés következtében elszóródó széna, vagy abrak egész esztendőre mennyit tesz ki — bizonyára megdöbbenne ee eredményen. Ha nem több, mint egy marék széna szóródik el egy-egy állat etetésénél, az 100 állatná! 20 kilogramm naponta. Ez egy év alatt 73 mázsa széna ©lezáródását jelenti. Ennyi vész kárba e gondatlan kezelés következtében. Ez 7 tehén egészévi szénaszükségletét fedezi. Gondoljuk meg tehát,hogyan bánunk a takarmánnyal. ♦ Őszi munka a legelőn. Általában október végéig legeltetünk. A később beszüntetett legeltetés — amikor a fagyok beálltáig, vagy az első hó leeséséig legeltetnek — igen káros, mert nemcsak a legelők tiprása miatt csökken a jövőévi termés, hanem csökken a hófogás lehetősége i6, az állatok pedig könnyen átfáznak és megbetegszenek. A túlságosan lelegeltetett gyep növényei téli időre tartalék-téplálóanyag nélkül maradnak. A kiszúrt, Jeikaszált gyomnövényeket gyűjtsük össze és égessük el. A legeltetés befejezése után a gyepet keresztben és hosszában fogesoijuk meg, hogy utat nyissunk a téli csapadéknak. Az Ö6szetóport legelőt részben ezáltal szellőztetjük. Az összetiport gyep levegőztetésére és az elhullott trágya részbeni bedolgozására használjunk boronát. A boronálást ezo-nban óvatosan végezzük, hogy ne rongálja, vagy pusztítsa a gyepállományt. Különösen az utoljára legeltetett szakaszon legyen erre nagy gondunk. Nem messze Losonctól, az enyhén hullámzó hegyek között terül el Nagyfalu községe, amelv már négy év óta gazdálkodik a szövetkezet egyesített földién. A szövetkezetbe tömörült kis- és középföldmfívesek napról-napra szebb eredményeket érnek el. Emelkednek a mezőgazdasági növények hektárhozamai, az állatok hasznossága és gyarapodása is egyre fokozódik. A növénytermelést Kuris János növénytermelő vezeti, aki igen jó szervező s amellett tudását rendszeresen a szovjet és a saját mezőgazdaságink szakirodaimának tanulmányozásával egészíti ki. A választások előtti gyűlésen a polgárok a Nemzetgyűlésbe jelölték Kuris elvtársat. A nagy.falusiak javaslatát megtárgyalták és jóváhagyták a Nemzeti A tél beálltáig minden üres anyakocát búgassunk be! Az őszi búgetások előnye többek között az, hogy az ebből származó ellesek következő év január és fetr lár hónapjára esnek. Ez igen lényeges, mert mire a malacok választásra kerülnek, eddigre kitavaszodik és így e választott malacok és süldők igen kedvező tartási viszonyok közé kerülnek. Az ellesek idejét a búgatásokkal úgy irányítjuk, hogy ahol téli malacozásra alkalmas istálló áll rendelkezésre, ott azok zöme januárra essék, ahol viszont az istáfflók nem a legmegfelelőbbek, inkább februárra. ♦ A baromfiélősködők nega ismerése és a baromfiak gondatlan kezelése eredményeképpen egész baromfiállományok is tönkremehetnek. Éber figyelemmel legyünk tehát a barom fiélősködőkkel szemben és lépjünk fel ellenük a védekezés minden eszközével. Főleg a belső élősködők — a bélférgek okoznak komoly veszteséget. Ezek az állatok beleiben élősködnek és sok tápanyagot vonnak el az Sitiét szervezetéből. A súlyosan bélférges tyúkok beszüntetik tojástermelésüket, a növendékállatok pedig fejlődésükben visszamaradnak még a legbőségesebb takarmányozás mellett is. Vannak bizonyos takarmányok és anyagok, amelyek feletetése után a béíférgek eltávoznak az állatokból. Hyen például a zúzott fokhagyma is. ♦ Erjedés után az újbort gyakran vizsgáljuk meg. Különösen ügyeljünk arra, hogy rendellenes változás ne * következzen be. A töltögetést kezdetben hetenként, később kéthetenként ismételjük meg. Gondos töltögetéssel az újbor virágosodásre és ecetesedésre való hajlamosságét nagymértékben csökkentjük. Ha a borgazdasági tisztasági követelményeknek legmesszebbmenően eleget teszünk, a bor fejlődését biztos alapra helyezzük. ♦ A fiatal gyümölcsfák törzsét nyúlrágás ellen náddal, vagy tüskés gallyakkal kössük be. Szalmát, vagy kukoricaszárat erre a célra ne használjunk, mert a mezei egér belefészke! és megrágja a fa héjját. A gyümölcsösben a lehullott lombot, valamint gyümölcsöt gyűjtsük össze és semmisítsük meg, illetve használjuk fel. Oj telepítéseknél, vagy pótlásoknál csak teljesen egészséges és kártevőktől mentes gyümölcsfacsemetéket ültessünk ki. ♦ A káposzta savanyítása A másodosztályú, nyers, eltartásra, vermelésre nem alkalmas káposzta, savanyítás által tárolhatóvá válók. Mindig kellemes, jóízű és vitaminban gazdag tápláló eledel. A szedésnél fhegsériilt, kissé hibás és nem tetszetős fejeket használjuk erre a célra. Feldolgozása gondossággal és körültekintéssel mindenütt elvégezhető, különleges berendezés nélkül. Vigyázzunk azonban, mert a nagyon zöld fejek nem adnak megfelelő minőségű és főleg tetszetős savanyított káposztát. Néhány fej nagyon hibás, rothadt — foltos káposzta egész nagymennyiségű káposztánkat tönkreteheti és megrothaszthatja. A fejeskáposzta nyári fajtái csak néhány hétig tarthatók él savanyítással. ♦ Magtárban a gabonazsizsik most húzódik el téli pihenőjére. A fal, burkolat, gerendák stb. részeit agyaggal, cementtel vagy gyantás fűrészporral tömjük be, hogy i kánevőket kirekesztve búvóhelyükről, megnehezítsük életlehetőségüket. Front szervei is. A község lakói igen büszkék arra, hogy soraikból jelö'tek képviselőt, örömük kifejezéseként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Vállalták, hogy az ősziek vetését agrotechnikai határidőre befejezik. Azonkívül a közellátás részére 25 mázsa sertéshúst és 50 mázsa marhahúst adnak be terven felül. A nagyfalusi szövetkezet tagjai szavatartó emberek. Az állati termékek köteles beadását magasan tú1- szárnyal.iák. Gyorsított ütemben befejezték a sertéshizlalda építését, amelybe már október második felében összpontosították az állatokat. November 20-ig az állami gazdaságok részére 50 darab elválasztott malacot adhatnak át. Teheneink életkorának meghosszabbítása Ilyen jelölt még nem volt Nagyfalun