Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-24 / 43. szám

1954. október 24. rSídműves 3 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett vállalások segítik a kongresszusi irányelvek teljesítését deáki EFSz-ben Minél több parasztdalait a télt esti'iskolákba Ki törődött a régi vüác/Ьап as­zal, hogy a falun élő parasztfiata­lok hogyan élnek, mit csinálnak, van-e lehetőségük arra, hogy ta­nuljanak, fejleszthessék tudásukat! Az urak. a földbirtokosok dehogyis törekedtek arra, hogy a paraszt­­ifjúság tanuljon. Éppen ellenkező­leg. Az volt az érdekük, hogy Ok is olyan visszamaradottságban él­jenek, mint apjaik, csak dolgozza­nak, minél olcsóbban, s aztán igyák meg keresetüket a falusi kis­kocsmákban, hogy ezzel elterelVd. jön figyelmük arról, hogy a föld­birtokos, a kulálc, az ö verejtékük­ből* gazdagszik — henyél. Ma, népi demokratikus hazánk­ban egészen megváltozott a pa­­rasztfiatabk helyzete is. Nem csak hogy életkörülményeik lényegesen megjavultak és egyre több szóra­kozási lehetőség áll rendelkezésük, re. hanem pártunk és kormányunk arról is gondoskodik, hogy otthon, a faluban tovább tanulhassanak, hogy kelW szakismereteket szerez­zenek ahhoz, hogy többet tudjanak termelni, s hogy ezen keresztül ke­resetük. bevételük nagyobb legyen, hogy jobban élhessenek. Ezt a célt szolgálják a téli esti iskolák is. Az ; idén széleshálózatban nyílnak meg j az esti tanfolyamok azoknak a pa. j rasztfiataloknak a számára, akik и I 8 általános iskola elvégzése után i otthon maradtak, s a szövetkezel, j ben dolgoznak. November 1-én I meg. gilnak a tanfolyamok карт j A tanítás minden héten egyszer i> i órát tesz ki. Az iskola április 30- j ig tart. Egy.egy tanóra 45 perce..: ] lesz. A tanítást szakképzett előadok j fogják végezni olyan módon, hogy ] a tananyagot a hallgatók jól meg- \ értsék, és hogy elsajátítsák а те. ! tógazdasági tudomány alapjait. Az j iskolázás befejezése után vizsgák j lesznek és az eredményekről min. I den tanuló bizonyítványt kap. Nagyon fontos az, *hogy falun j élő paras.ztfiat.aliáink kihasználják ] ezt a tanulási lehetőséget és minél I többen részt vegyenek a téli esti- ] iskolán. Szorgalmuk és kitartó in- j nulásük gazdagon meghozza gyű. j mölcsét: könnyebben hasznosabb \ munkát tudnak majd végezni, ami- j bői először is nekik, de egyben j egész népünknek haszna szárma- I zik. i Jól halad az Őszi munka, mert asszonyaink segítenek A női Bizottságba az élenjárókat jelölik Д deáki EFSz földjein traktorok ** dübörögnek, nyomukban ekék hasogatják a földet: készítik az ősziek vetüágyát. Uhrin András és Petró György bátor tekintetű' traktorosok vígan ülnek a traktor nyergében. Né­ha-néha visszatekintenek az ekékre, hogy úgy megv-e a munka, mint ahogy azt Ok akarják. Egy másik par­cellán Gubányi Mátyás hemyótalpas traktorával a mélyszántást végzi. Om­lik a fekete föld: szaporodik a fel­szántott hektárok/száma. — Sokat érnek ezek a kormosára! fiúk — mondja Kántor János, a szö­vetkezet elnöke. — Munkájukat mind mennyiségileg, mind minőségileg jól végzik. A szövetkezet vezetősége érdekeltté tette a traktorosokat a termelésben. Így ők azon igyekeznek, hogy minél jobb munkát végezzenek. Minden traktoros az elért hektárhozam szerint kapja jutalmát. Azonkívül a gépállo­mástól még külön megkapják fizeté­süket. Megy a munka tehát, mint a karikacsapás. A jól előkészített talaj­ban. szép sűrű sorokban zöldéinek a koraősziek. A búza 70 százalékát is elvetették már. A mélyszántást eddig 3d százalékra végezte el a szövetkezet. A kapások betakarításánál szintén nagy segítséget nyújt a szövetkezet­nek a gépi munka. A krumplit, ami 200 mázsát adott hektáronként, már régen betakarították. Kukoricát 55 mázsát, cukorrépát pedig 300 mázsát takarítottak be hektáronként. Bátran mondhatjuk, hogy a deáki szövetkezet szép eredményeket ért el a kapás-k lie1" hozamánál. XI a í jon mi idézte elő ezeket a ’ szép eredményeket? — — Először is a jó talajelökészí-tés és a lagok szorgalmas munkája — vála­szol az agronómus. Zöld György. A tagokat pedig a pótjutalmazás serken­ti jó munkára. Helyesen cselekedett a szövetkezet vezetősége, amikor a kapásokat fel­osztotta egyénekre és bevezették a pót jutalmazást. Minden tag azon igye­kezett. hogy minél jobb munkát vé­gezzen. mert a tervenfelül kitermeli medménvek után 40 százalékos oőt­­jutalomban részesül. A pótjutalom serkentette Gombos Mihályt, Szviira Mihályt, Tóth Józsefet és még számos szövetkezeti tagot arra az elhatáro­zásra. hogy a cukorrépánál a tervezett 222 mázsa helyett 280 mázsát termel­jen hektáronként. Vállalásukat a ta­gok nemcsak teljesítették, hanem azt túl is lépték. Kuzma János 7 tagú csoportjával a marhaállomány körül végez kiváló munkát. Azon igyekeznek, hogy minél nagyobb hasznosságot érjenek el az állatoknál, mert ők is aszerint kapjak jutalmukat. A seját érdekűn,к hogy jól végez­zük munkánkat — mondja a csoport, vezető, — mert, ha nagyobb a hasz­nosság. akkor több a jövedelmünk és erősödik a szövetkezet, ami megint csak a mi jólétünket szolgálja. ТуГ eg van tehát az előfeltétele an­­nak, hogy a deáki szövetkezet egyre erősebb, a tagok élete egyre jobb legyen. Van elegendő és jóminö­­ségü takarmánya is a szövetkezetnek. Silót már előbb is készítettek és még 400 köbmétert a cukorrépa leveléből, kukoricaszárral és- répaszelettel ke. verve készítenek. Nem kételkedhetünk tehát ezek­­után abban, hogy Kuzma János cso­portjával vállalta, hogy az év végéig 4900 liter tejet fejnek ki terven felül. Vállalásukat már ezidáig teljesítették, süt már túl is szárnyalták. A szövet­kezet ugyanis terven felül 20.000 liter iet adott közellátásunknak Hasonló jó munkát végeznek a Ser­tésetetők is. Ezt misem bizonyítja job. ban. mint az, hogy a szövetkezet SO mázsa sertéshúst adott terven felül Ugyancsak szabadpiacra adott a szö­vetkezet az utóbbi időben 25 mázsa marhahúst. Mindezek a példák- azt bi­zonyítják, hogy a deáki szövetkezet tagjai ragaszkodva a X. pártkongresz­­szus határozataihoz azon igyekeznek, hogy egyre több élelmiszert adhassa­nak dolgozóink asztalára. Értékes kötelezettségválallást tett a szövetkezet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére. Először is fogadalmat tettek, hogy a jövőév­ben a hektárhozamokat az ideihez mérten a kongresszusi irányelvek alap­ján növelni fogják. Ennek az előfelté­telét már most, az őszi munkáknál jó talajelőkészítéssel, szakszerű trá­gyázással. a vetés agrotechnikai határ­idejének betartásával teremtik meg. Az őszieket mind szüksorosan vetik el. Ugyancsak az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalta a szövetkezet, hogy a községük határá­ban lévő 140 hektár gazdátlan földet átveszi. Ennek a megművelését már most az ősszel végre is hajtják. A cu­korrépa gazdag terméséből pedig a kötelező 80 vagon helvett 150 vagont ad a szövetkezet iparunknak az októ­beri forradalom tiszteletére. Mindez azonban nem valósulhatna meg a nemzeti bizottság segítsége nél­kül. A nemzeti bizottság szorosan együttműködik a szövetkezet vezető­ségével. Minden egyes nemzeti bizott­sági gyűlésre meghívnak a szövetke­zet vezetőségéből legalább két tagot. A tagok a gyűlésen beszámolnak a szövetkezet munkájáról, eredményei­ről és hiányosságairól. Közős erővel, közös elhatározással dolgoznak a szö­vetkezet megszilárdításáért. — Az újonnan választott nemzeti bizottság fordulópontot jelentett a szövetkezet életében — mondja a szó. vetkezet elnöke. — Bizony még a múlt évben igen hátul kullogott szö­vetkezetünk — jegyzi meg — de eb­ben az évben már az elsők között foglal helyet. Ezt nagyban köszönhet­jük a nemzeti bizottság munkájának is. /'’’siernik György, a deáki nemzeti '-'bizottság elnöke, középtermetű, határozott jellemű, erős fiatalember. Munkáját mint elnök, becsületesen teljesíti, A szövetkezet fejlődését és községük előrehaladását, tartja főfel­adatának. Kellő támogatást nyújt a nemzeti bizottság a községben lévő magángazdálkodóknak is. Csiernik elvtárs szívesen beszélget a nemzeti bizottság munkájáról. — Tudom, hogy nagy feladataink vannak — mondja az elnök. — Mun­kánktól függ a község lakóinak anya­gi és kulturális jóléte. Ez azonban mind teljesíthető, csak akarat Kell hozzá. A deáki nemzeti bizottság tagjai először is saját állampolgári köteles­ségüknek tesznek eleget. Minden egyes tagnak van egy könyvecskéje, amiben először is az ő neve szerepel. A név után a föld területe, utána pe­dig szép sorban a beadási kötelessége és annak teljesítése van feltüntetve, A többi lapon hasonlóan van kimu­tatva mindazoknak a névsora, akik az d körzetébe tartoznak. Ezzel a könyvecskével bizonyos időközönként a tag meglátogatja választóit. Elbe, szélget velük, meghallgatja kérései­ket. Megtárgyalják közösen azt is, hogy áll az illető a beadás teljesíté­sével. Ez a munkamódszer, helyes. Bizony csak az állhat ki a nép elé. és csak az serkenthet jó munkára, aki maga is megállja a helyét. — A Nemzetgyűlésbe való válasz­tások után, még jobb munkát tudunk kifejteni — mondja az elnök. — Dol­gozó népünk megválasztja a legjobb fiait és lányait, akik segítségünkbe sietnék majd, hogy még jobban meg tudjuk valósítani dolgozó népünk ál. landóan fokozódó igényeinek a kie­légítésével kapcsolatos feladatainkat. Д deáki nemzeti bizottság nep­­gyűlésen ismertette meg a dol­gozókat Mokos Máriával, nemzetgyű­lési jelöltjükkel, aki mint példás dol­gozó 1951-től a farkasdi szövetkezet­ben végzett kiváló munkát. Jelenleg a farkasdi bölcsődének alkalmazottja. Mokos Mária megállta a helyét eddig is minden munkájában, megállja majd akkor is, ha dolgozó népünk megvá­lasztja a Nemzetgyűlésbe, ahol mint a törvényhozó testület tagja, körze tének és az egész ország dolgozó né. pének érdekét fogja szolgálni. ZATY-K-Ó JÓZSEF. A csúzi szövetkezetben a dohányt és a paprikát már teljesen leszedtük. A napraforgó cséplése is befejezes előtt áll. Ezeket a munkákat mondhatjuk — legnagyobb részét nők végezték. Ebben nagy segítséget je­lentett Vrzala Mária elvtársnilnek a nők között végzett szervező munkája. A meggyőző munkát jó példával kap­csolta össze. Ugyanis naponta elsők között résztvett a soron lévő mun­kákban. Vallási Annát ugyancsak ott láttuk minden nap a szövetkezet földjein. Dicséretet érdemel Skopzcz Jánosné, aki kis gyermeke gondozása mellett otthon 200 zsinór paprikát felfűzött. Ezzel nemcsak a szövetke­zetnek segített, de szépen keresett is. A csoport többi tagja is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a munkákat határidő előtt elvégeztük. De nemcsak a Vrzala, — hanem a többi csoport­ban is megtaláljuk azokat az asszo­nyokat és lányokat, akik munkasze­retetükkel és eredményeikkel kitűn­nek. — Ezek többek között: Hlavatý Imréné, Rosszival Béláné, Esek Jó­zsef né, Pánisz Magda, Lackó Magda, Nagy Mária. Miskó Ibolya, stb. A nőknek a munkához való viszo­nyát csak a felszabadulás után . érté­kelték hazánkban. Most. amikor a nők egyenjogúságának újabb távlatai nyíltak „a Női Bizottságokba váló választásoknál, vegyük figyelembe és válasszuk ki azokat, mondhatnánk, a jók közül is a legjobbakat — akik­nél meg van amnak a feltétele, hogy a rájuk bízott munkát ezen a téren is a legjobban fogják elvégezni. Ná­lunk ennek alapján történt a Női Bizottságba való jelölés. Ezek közül, hogy csak egy párat említsek Vrzala Mária, Rosszival Erzsébet, Nagy Mária és Pánisz Magda, mind, mind munká­jukkal adtak tanúbizonyságot arró1, hogy a Női Bizottságokba váló meg. választásukra i— becsületes munká­val válaszolnak. A burgonya szedését is befejezzük, mikorra levelem napvilágot lát. A nu­­korrépa. szedését is megkezdtük, f most ez a munka teljes ütemben fo. lyik. A kukorica törését később kezd­tük meg. A vetésnél ez nem hátrál, tat, mert a vetés alá kerülő területek rendben vannak. Mind a répaszedés­nél, mind a kukoricánál meg van rá a biztosíték, hogy ezek a mukák a legjobban mennek. A kapásoknál jól bevált a módszer, mely szerint szét­osztottuk az ápolást egyénekre. 4 munkáért személy szerint felelősségre tudtuk vonni azt, aki ott dolgozott. Ezek szerint mindeki a maga részét rendesen megművelte. Mivel a hozam szerinti jutalmazást alkalmazzuk senki sem akart lemaradni. A terven felüli hektár hozamokból 25 százalék ré­szesedést kapnak a tagok. PAPP JOLÁN Csúz. Szilárd munkás-parasztszövetség - népi demokráciánk alapja A Nemzeti Arcvonel gerince a mun-, kás-perasztszövetség, amelynek szilár­dítása mind a munkásoknak, mind a dolgozó parasztságnak egyaránt érde­ke. i Minden lépéssel, amellyel szoro­sabbra fűzzük a munkások és a dolgozó ■ parasztok közötti barátsá­got, a Nemzeti Arcvonal talpkövét szilárdítjuk meg. A munkásosztály vezette munkás-pa­rasztszövetség valamennyi eredmé­nyünk forrása, népi demokráciánk szi­lárd alapja. A dolgozó parasztság népi demokrá­ciánkat erősíti, politikai és társadalmi aktivitásának növekedésével erősödik tovább és lesz tartós a munkás-pa­rasztszövetség, a nemzeti egység, így lesz folyamatos az a gazdasági fellendülés is, amely a X. párt­­kongresszus után a mezőgazdasági termelés fejlesztését és fal veinket jellemzi. Arról van most szó, hogy mindenek­előtt mezőgazdasági dolgozóink köves­senek el mindent a kongresszusi irányelvek teljesítéséért. A Nemzetgyűlés és a Szlovák Nem,­­zeti Tanács, közelgő választásai előtt vissza kell pillantanunk a múltba és látjuk, hogy a kapitalizmus milyen szakadékokat mélyített ki az ipari és mezőgazdasági termelés között. A fel­­szabadulás véget vetett a burzsoázia hatalmának, az urak országából a nép hazájává lett a Csehszlovák Köztársa­ság. A felszabadulás folytán elért e­­reďményeink meggyőzően bizonyítják, mire képes a nép, ha egyesíti erőit és a legfontosabb közös feladatokra összpontosítja akaratát. Az 1948-as februári események után nyilvánvalóvá vált dolgozó parasztsá­gunk előtt, hogy a széttagolt, elapró­zott parcellákon folytatott és a kézi munkára alapított mezőgazdasági ter­melés nem képes betölteni azt a fel­adatát, amelyet a népi demokratikus köztársaság népgazdasága megkövetel. A munkásosztály hatalmas arányú segítségével és a Szovjetunió gaz­dag tapasztalatai alapján kis- és középparasztjaink tízezrei döntöt­tek az egységes földművesszövet­­kezietek megalakítása mellett. E-zál-tal megteremtették a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének alapjait. Pártunk a népgazdaság feljesztésé­­ben és a dolgozó nép életszínvonalá­nak emelésében mindig a tömegekre támaszkodott Ennek köszönhető, hogy az első ötéves terv után fal­­vaink jellege lényegesen megváltozott. Ma már országunk területén, több mint 47 0/0-ban szocialista nagyter­melés folyik. Szövetkezetbe tömö­rült parasztságunk a mezőgazdasági területek 43 százalékát műveli és több, mint 45 százalékban veszi ki részét a termelésből. Terményeinek 56,9 százalékával pedig hozzájárul közellátásunkhoz. E-FSz-eink egyre több mezőgazdasági termékkel látják el a piacokat. Ezzel szemben a két hektárnál rendelkező kisparasztok termel vényeikből., csupán 23 százalékot értékesítenek a piaco­kon. A két hektártól öt hektárig ter­jedő mezőgazdasági egységek beadása pedig alig haladja meg a 34 százalé­kot. A közös nagybani termelés elő­nyei tehát mindennél világosabban bi­­zor ’ítjék a szocialista gazdálkodás magasabbrendűségét. Munkásosztá­lyunk segítséoe a termelés fokozásá­ban a gépesítés révén mutatkoz'k meg, ezenkívül a műtrágyajuttatás, pénzsegítség és egyéb segítség áldá­sait is egyre hatékonyabban érzi dol­gozó parasztságunk. A munkás-parasztszöveség megszi­lárdításának alapjait kétségkívül a mezőgazdaság gépesítésében láthatjuk. A München előtti köztársaságban kis- és középparas-ztjainknál nem lehetett szó gépesítésről. Az elap­rózott parcellák és az anyagiak hiánya hátráltatták kis- és közép­­parasztjaink termelését. A kapitalista köztársaságban 1,500.000 tízhektárosnál kisebb mezőgazdasági egységre csupán 78 traktor jutott. A burzsoá köztársaságnak persze nem volt érdeke, hogy felkeltse az érdek­lődést a termelés fokozása iránt. Ezt csak a szocialista államban vihettük keresztül a munkásosztály támogatá­sával. Jól emlékeznek Füss község dolgozó parasztjai, amikor öt 1 évvel ezelőtt öt lóval és 17 szarvasmarhá­val megkezdték a közös gazdálkodást. A füssi határ földjei megkívánják a jó mélyszántást, amelyet a lovasíö­­gatok és az erejükből kiszűrődött te­henek semmiképpen sem tudtak biz­tosítani. Akárhogy is szántották a föl­det, 18 mázsánál nagyobb hozamot sohasem értek el. De mihelyt a trok­­torállomás jó traktorokat küldött a szövetkezet segítségére és mélyen megszántoták a földet, szemlátomást nőtt benne a növény. Ha összehason­lítjuk a szövetkezet 1950-ben elért terméseredményeit, akkor azt látjuk, hogy csak búzából 17 mázsáról 1934- ben 24 mázsára emelték a hektárho­zamot. Kukoricából 1950-ben 15 má­zsás termést takarítottak be. Tavaly a hozam 50 mázsára növekedett és idén csaknem 70 mázsás termést értek el. Ezt az eredményt semmiképpen sem érhették volna el a munkásosz­tály által küldött korszerű segítség nélkül. A kapitalizmus a mezőgazdaság el­hanyagolása mellett nem sokat törő­dött a falvak kulturális színvonalának emelésével sem. A város és a falu között hatalmas űr tátongott. Falvaink kulturális és gazdasági felemelkedése a felszabadulás után és az első ötéves terv eredménye­képpen hatalmas arányú méreteket öltött. 1948-tól 13 százalékkal e­­melkedett falvaink villamosítása. Ma már falvaink 97 százaléka él­vezi a villanyfény áldásait. Az öt­éves terv alatt hazánk minden fa­luját bekapcsolták a telefonháló­zatba. Az ötéves terv azonban különösen Szlovákiában változtatta meg az eddig elhanyagolt falvak képét. A szalma­­tetős és a nádfedeies házikókon ma már szürke eternit és piros cserép ra­gyog. Falvaink nagy többsége ma már autóbuszjáratokkal rendelkezik, pa­rasztságunknak ma már nem kell 20 —30 kilométert gyalogolnia. Falvaink csaknem 66 százalékát modern autó­­buszjáratok kötik össze a városokkal. De falvaink kulturális fellendülése más vonatkozásban is szembetűnő. Sok faluban működik a filmszínház, azok­ban a községekben pedig, áhol a vil­lanyt még nem vezették be, vándor­mozi keresi fel a lakosságot. Köztársaságunkban a népműveiő­­désre is nagy súlyt fektetünk. Bi­zonyítják ezt azok a jól felsze­relt és szebbnél-szebb könyvekkel bővelkedő könyvtárak, amelyek ma már minden faluban fellelhetők. Falveinkban ma már örömteli és vi­dámabb az * élet. Az asszonyok mun­kájának megkönnyítése érdekében ez ötéves terv alatt 422 óvodát és 100 bölcsödét létesítettünk. Ezenkívül több községben kiváló mosógépek működ­nek. Munkásosztályunk hatalmas segítsé­ge mellett sem tudtuk azonban meg­szüntetni az ipar és mezőgazdaság kö­zött fennálló aránytalanságokat. Amíg az ötéves terv alatt az ipari termelés csaknem 100 százalékos emelkedést ért el, addig a mezőgazdasági terme­lés csupán 30 százalékkal növekedett. Ezek az aránytalanságok nagyban aka­dályozzák népünk életszínvonalának emelését. Éppen ezért a mezőgazdasági ter­melés emelése napjaink és a mun­kás-parasztszövetség megszilárdítá­sának fontos kérdése. A párt és kormány a munkásosztály hatalmas segítségéből kiindulva meg­állapította, hogy mezőgazdaságunkban közel sincsenek kihasználva azok a tartalékok, lehetőségek, amelyek se­gítségével legalább megkétszerezhet­nénk jelenlegi eredményeinket. Pár­tunk és kormányunk mindent elkö­vet, hogy a közös gazdálkodás mellett az egyénileg gazdálkodók termelése is lényegesen emelkedjék. Ezért számos intézkedést hozott, hogy kölcsönök nyújtásával minden mezőgazdasági ü­­zem megteremthesse a termelés eme­lésének feltételeit. A X. kongresszus irányelvei világo­san megmutatták az utat, amelyen a mezőgazdasági termelés emelése vé­gett parasztságunknak haladnia kell. Ez annyit jelent, hogy a munkásosz­tály több kombájnt, traktort és egyéb gazdasági felszerelést juttat dolgozó parasztságunknak. Ezért az irányelvek nagy feladatokat tűztek ki, mind fal­va ink, mind városaink dolgozói elé. Az irányelvek teljesítése pedig még job­ban megerősíti a munkás-parasztszö­­vetséget, népi demokratikus államunk szilárd alapját. (Sz.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom