Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-17 / 42. szám
10 1954. október 17. ŕSídmbes VADÁSZATI SZEMLE ^ SzCcH/äkmi TtacfaezvécfegyCeíetz foszä^ö-s izäVefseqened Piii/afafos Cajoj 4. évfolyam, 4. szám. 1954. október 17. Mire szolgál a rétnzsinór ? Már a neve ,s mutatja, hogy olyan zsinórról van szó, mely rémít. Ezt a különös zsinórt a vadászok használják — vagy legalá э is hesználniok kellene — ott, ahol a vad kijár a kukorica és burgonyaföldekre, s bizony tetemes károkat okoz a parasztoknak. Ilyen zsinór elkészítése nem ördöngösség. Megfelel a jó erős szárítókötél, sőt о cukorspárga 's. s ha ez nincs, lehet rozsdás, öreg drót is. Erre azután rángatunk sorjában mindenféle zörgő, csörgő, kolompoló jószágot, amilyen pl. ez öreg eldobott konzerves, szardíniáé doboz, darab bádog stb. Ha azután ez így feldíszített zsinórt kifeszítjük s kis karókra erősítjük a terület azon részén. ahol a vad ki ezokott járni az ültetvényekre, jó darabig békességünk lesz a vaddisznótól, szarvastól, mert amikor a zsinórt eléri, belebotlik s megcsörren. э vad eszeveszetten ugrik vissza a sűrűbe s csak jósokéra mer újra kilépni s újra rálép a zsinórra, amely megint visszariasztja. Az ilyen zsinórral nagyon jól el lehet zárni a terület határát, hogy a vad a területről át ne váltson. Évekkel ezelőtt ajánlottam a rémzsinórt az egyik társaságnak. melynek vadjára a szomszéd pályázott s az ő kontójára meg is fizette az elég magas bérösszeget. A szervasbögés előtt 3 nappal kihúzták a zsinórt. Egy darabig csend volt, de 14 nap múlva megjött a panasz, hogy a szomszéd vadászterület bérlője, mint valami orvvedász, elzárta valami ördöngős dróttal a terület határát s most egy agancsos se akar onnan kiváltani, pedig a bőgés idejének már végén va-A Földmjvelésüp Megbízotti Hivavata! 1954. évi IV. 2-án kelt 99. H. 1. számú hirdetménye 1954. január 1-től területek bérösszegére vonatkozik. Az új hirdetmény a területeket két csoportra osztjaa) kisvadas területekre b) nagyvadgs (csülkösvadas) terűtekre. Kisvadas területek bérét a terület minőségi osztálya szerint állapítják meg a téli nyúlállomány alapján 100 hektáronként. A bérösszeg hektáronként 40 fillér és 2 korona 20 fillér között mozog. Az 1. és II. minőségi osztályba tartozó területeken a fogolyállományért további 10 százalék emelést határoztak meg s további 10 százalék pótlékot kell fizetni ^az 1.—III. minőségi területeken a fácánáliományért. Ha e területen csülkös vad is ven, ezért külön bérösszeget állepítagyunk s így vadászzsákmány nélkül, hosszú orral kell fizetni a szomszéd vadjának kontójára kialakult bérösszeget. Ez a zsinór különösen arrp jő, hogy megakadályozza — amint már írtam — a vadkárokat. Az 1947, évi 226 sz. vadásztörvény rendelkezése szerint ugyanis a vadkárokat azon terület bérlője. illetve tulajdonosa téríti, ahol a kár történt. Sok helyen gondot okoz e károk ilyetén való térítése, mert amíg az erdei terület bérlői vadásznak a megasvadra, a károk a szomszédos mezei területen vannak s ezekért a mezei terület bérlője fizet, aki bizony nem igen vadászhat erre a vadra. Ezért te■ hát egyik legolcsóbb és legmegbízhatóbb módja a vadkárok meggátlásánek a rémzsinór felszerelése a terület határán. A zsinórt a körülményekhez képest a földtől körülbelül 30—40 centiméternyire kell felszerelni s fákhoz, bokrokhoz erősíteni, esetleg kis karókra kötni. Aki nem akar vadkárt fizetni. próbálja meg. Ha a vad bizonyos zajt már megszokott, nem riad meg tőle. Ezért azután a zsinórt úgy kell felszerelni, hogy a hangokat változtathassuk rajba. Lehet felaggatott dolgokat cserélni: például konzerves dobozok helyett kis szardíniái dobozokat kötünk a zsinórra, esetleg máshangú pléheket, hogy újfajta zaj keletkezzen, mely a vadat elrémíti. A rémzsinór felszereléséhez sok sikert kívánok mindazoknak, akik megkísérlik, s kérem ökt, adjanak hírt ez elért eredményről az Országos Szövetségnek Bratislavában, Jiráskova 3. címre. Š. nak meg a hirdetmény 6. paragrafusa szerint. Például: 800 hektárnyi terjedelmű terület, melynek állománya 100 hektáronként 20 darab nyúl. Ez a terület a hirdetmény 3 paragrafusa szerint e II. minőségi osztályba tartozik s hektáronként a bérösszeg 1 korona 70 fillért tesz ki, összesen tehát 1.360,— Kčs. A területen van azonban fogoly és fácán is s így a bérösszeg további 20 százalékkal, azaz, 272 koronával emelkedik. Az évi lelövési terv szerint engedélyezve van továbbá 2 őzbak letevése is, melyek értéke, darabját 15 kilogrammal számítva a hivatalos kilogrammonkénti 4 korona 40 fillér, arra, 126,— Kčs. Ebből az összegből te kell vonni 30 százalékos általány árleszállítást. (könnyen hozzáférhető, a vasútállomástól 8 kilométernyire fekvő területről van szó) s így az őzvadért felszámítható bérösszeg 88 korona 20 fillér. Az egész évi bér tehát 1.720.— koronát tesz ki. (Következő ezémunkben folytatjuk). A vadászvizsga kézikönyve Az új törvények szerint, amikor a vadászvizsga kötelezővé vált, szükség volt jó tankönyv kiadására, amelyből a jelöltek elkészülhettek a vizsgákra. Az ilyen tankönyv akkoriban meg is jelent, ma már II. kiadásban is kapható. A magyarlakta vidékeken nagyon sok mtgyar nemzetiségű elvtársimk jelentkezett az 1949—50 évben vizsgára s mindenünnen érkeztek kérelmek a szükséges taneszköz iránt, de bizony nem volt kéznél alkalmas könyv Ezért 1952-ben ezt a könyvet magyarra fordítottuk és kiadtuk. Nagyon sok magyarajkú vadászunk van, aki bár a kötelező vadászvizsgát e könyv hiányában is sikeresen letette, még sincs tisztában a vadászat problémáival Ezért nagyon fontos, hogy ezt a könyvet minden vadász beszerezze, mert a tanultakra nagy szükí ť 8 8 ť S f K ÍS f i. LE Ľ f í t Í ségük van. A kézikönyv nemcsak a jelöltek számára felel meg, hanem az öreg vadászok is találnak benne tanulságos dolgot. Ezért felhívunk minden egyes vadászt, s különösen a vadásztársaság figyelmét, hogy szerezzék be a könyvet, amíg a készlet el nem fogy. Ara: 7.60 Kčs. Megrendeléseket átvesz: Sväz poľovníckych ochranných združení v Bratislave, Jiráskova č. 3. Vadászati védegyleteink, ha egyszerre 10 példányt rendelnek, 18 százalékos kedvezményt adnak. Ez annyit jelent, hogy a könyv ára csak 6.20 Kosba kerül. A könyvet bérmentve szállítjuk. A vadászterületek bérösszege Milyen illetéket kell fizetni a vadászebek után? Ezen illeték összegét e a fizetés módját az „Oradné noviny” (hivatalos lap) 1953. augusztus 1-i számának 98 sorszám elett megjelent 276/1953. sz. hirdetmény állapítja meg. A hirdetmény második részében az illeték összegéről intézkedik. A vadászkutyák utáni Petéket a Mezőgazdaságügyi Minisztérium a Csehszlovák Vadáezszövetség indítványára leszállította, sőt egyes esetekben ez az összeg egész összegében elengedhető. A hirdetmény 4. paragrafusa szerint a vadászkutyák után következő illeték van meghatározva: a) A 3000 lakosú községekben évi 20.— Kčs. b) a 300 lakodon felüli községekben évi 40.— Kčs. c) Prágában, Brnóben és Bratislavában évi 60.— Kčs. A hirdetmény 6. paragrafusa szerint vadászkutya utáni illetéket csak olyan vadászkutyára vetnek ki, melynek tulajdonosa igazolja, hogy a kutyának vadászati használhatósági vizsgája van (értsd: vadászkutyák vizsgája), bejegyezték a törzskönyvbe s a kutyát vadászetálag használják s a tulajdonosnak érvényes vadás jegye van. A használhatósági vizsgáról a tulajdonos lakhelye szerinti illetékes járási védegylet adja ki a bizonyítványt. Ezt a bizonyítványt csak a kynológiei előadó felelősségére s közreműködésével lehet kiadni. A 7. paragrafus b) pontja szerint a vadászkutyák kereszteződéséből származó kutyák is a vadászebek közé sorolhatók, ha az illetékes Vadászati Védegylet igazolja, >gy alkalmasak vadászatra. A 8. paragrafusban ez illeték alól való felmentést ismertetik. E szerint a nemzeti tanács az ileték fizetése alól a következő esetekben adhat felmentést: a) a Csehszlovák Vadászszövetség tenyészállomáseinek, b) külön kérelmére azon vadászkutya tulajdonosoknak, akik az illetékes védegylet útján igazolják, hogy a kutyát vadászatilag idomítják s vezetik. Az illeték fizetése alól való felmentés csak egy évre szól. Amennyiben a vadászkutya után megállapított illeték elismeréséhez használhatósági, esetleg vadászkutya versenyen velő részvétel igazolása szükséges, a Védegyletek kötelessége, hogy tagjaik számára rendezzenek ilyen vizsgákat, hogy az illetéket vadászkutya után ismerjék el, esetleg el is engedjék. Felhívjuk összes Védegyleteinket s elsősorban ezek kynológiai előadóit, hogy értesítsék erről valamennyi vadászklubjukat és vadásztársaságukat, rendezzenek használhatósági vizsgákat a tagok kutyái számára, hogy az előírt kedvezményben részesülhessenek. A legjobban bevált kaptárakkal méhészkedjünk (H/2). A normalizálő bizottság, amely legjobb szakembereinkből áll, háromféle típusú kaptárt ismert el, (А, В, C): 1. А-típus. Ez kisméretű (40x20 cm a keret belvilágé). Megfelel a hegyes vidékekre, ahol sok a fenyő, mézharmat, amit el kell venni a méhektől a betelelésnél és pótolni kell téli .élelmüket cukorral. 2. B-típus, a közepes méretű (40x25 cm) a legelterjedtebb nálunk. Előnye az, hogy a költőfészek és a méztér keretei egyformák, ami megkönnyíti a kaptárak kezelését. 3. C-típus, méret nagy 40x34,5, legjobban a fekvő vándorkaptárakben vált be, különösen e két-három anyás rendszerrel. Továbbá úgymint nálunk, más országokban is „versenyzik” a rakodó kaptár a fekvő kaptárral; valamint az „*Й- sóröpnyílású” a „felső-röpnyílásúval”. Érdekesség szempontjából összehasonlíthatjuk: A rakodó kaptár I. A. Előnyei: 1. Nagyságának alkalmazkodása, 2. Egész keretcsoportot el tehet venni. vagy kicserélni. B. Hátrányai: 1. Vándorlásra kevéebbé alkalmas, 2. Ha vizsgálni akarjuk a családot, le kell emelni a mézkamrát. A fekvő kaptár: II. A. Előnyei: 1. Kezelése kényelmes 2. Vándorlásra alkalmasabb. B. Hátrányai: 1. Méhesbe nem velő, mert sok helyet igényel. 2. Terjedelmét nem lehet fokozni. . Az alsó és felső röpnyílású kaptárak összehasonlítása: I. Az alsó röpnyilás A. Előnyei: 1. A téli mézfogyasztás kisebb, 2. Kisebb a metegveszteség, 3. Jobb a tavaszi fejlődés. B. Hátrányai: 1. A szellőztetés gyengébb, lassúbb, 2. A védekezés átlag nehezebb. II. A felső röpnyilás: A. Előnyéi: 1. A szellőzése jobb (gyorsabb levegőkeringés), 2. Védekezése alkalmasabb 3. A pára lecsapódása kisebb. B. Hátrányai: 1. A melegveszteség nagyöj^i (ez hátrárltatja a tavaszi fejlődést.) 2. Nagyobb a mézfogyesztáse, 3. Nehezebb a takarítása. A kaptárak és keretek terjedelmének megszabásánál ismerni kell: 1. a hasítás terjedelmét és a téli méhgomo'.yug terjedelmét, ami Škvaril szerint 27.5x 27,5x35 cm, 43 négyzetdeciméter; továbbá virágporkészletre 8.6 négyzetdeciméter, mézkészletre 27 négyzetdeciméter, heresejtek 2 négyzetdeciméter, átmeneti sejtek 6 négyzetdeciméter, átjáró sejtek 6 négyzedeciméter, takaró lépek 11 négyzetdeciméter. Ez öszszesen 98.P négyzetdecimétert tesz ki, amelyben a sejtek száma kb. 79.200. Ezek a számok egy normális méhcsalád maximális méreteit fejezik ki. A normalizált kaptfrak megtervezésénél és gyártásánál ezeket a biológiai törvényszerűségeket vették tekintetbe. Jól izoláló anyagokból vannak készítve e technikai tudomány alkalmazásával. Tehát, he mi saját magunk készítünk, vagy készíttetünk képtárakat, bátran válasszuk a normalizált kaptárak egyikét, me-t az legjobban megfelel a méhészkedésre. Szijjártó Gyula, méhészeti tanító. A méhek teleltetése gödörben Mivel telelőhelyiségem nincs, háztáji méhészetemet minden esztendőben szabadban teleltetem. 1951-ben azonban úgy határoztam, hogy méheimet 1951/52. telén gödörben teleltetem át. A gödröt 3 m szélesre, 4 m hosszúra és 1,5 m mélyre készítettem, úgy számítva, hogy 8 méhcsaládom elférjen benne. A méheket november 5^én raktam be a gödörbe; az idő száraz volt, kisebb fagyokkal. A föld a gödörben száraz volt. A kaptárakat karókra helyeztem. A 8 családot két csoportra osztottam. A két csoport fészkét télire különböző módon készítettem el. Négy család fészkében 11—11 lép volt, oldalsó takarás nélkül, választódeszkával lerekesztve. Felülről szalmapárnával takartam. Élelmük 18 kg volt. Az alsó röpnyílást 10 cm-re, a felsőt teljesen nyitva hagytam. A másik csoport fészkében 10-10 lép volt oldaltakarással. A fészek fölé vásznat terítettem, erre szalmatakarót és vattapárnát helyeztem; csak az alsó röpnyílást hagytam nyitva 10 cm-re. Az egerek behatolása ellen a röpnyilásra egész hosszában bádogból készült, fogas szükítőt szereltem. A kaptárak gödörben való elhelyezése után a gödörre 4 gerendát fektettem, ezekre a léceket, erre száraz burgonyaszárat 50 cm vastag rétegben. A burgonyaszár fölé szalmát terítettem, hogy a gödör be ne ázzék. Szellőzést úgy biztosítottam, hogy a gödörbe 4 drb 1,5 m hosszú deszkából készült szellőzőkürtöt állítottam. A gödör hőmérsékletét a kürtön át leengedett hőmérővel mértem. A hőmérséklet télen át + 1 és + 8° között ingadozott. A méhek novemberben és decemberben nyugodtan teleltek. Januártól a második csoport zúgni kezdett- Februárban a zúgás erősödött. Az első csoportban a méhek egész idő alatt nyugodtan teleltek. Zúgásukat a csövön keresztül alig lehetett herlláni. Csak márciusban erősödött kissé zúgásuk. Ugyanakkor a másik csoport méhei erősen zúgtak. Nem vártam meg a tavaszi meleg időt, hanem az első meleg, szélmentes napon (március 30-án) 14°-os hőmérsékleten, a méheket a gödörből állandó helyükre raktam ki. A második csoport családjai, rögtön a kihordás után élénk tisztulókirepülést tartottak. Az első csoport csak akkor repült ki, mikor a felső takarást leszedtem, hogy a nap a tetőt átmelegítse. A tisztulókirepülés után a helyzet a következő volt: Az első csoport családjai gyönyörűen teleltek. A fogyasztás 6 kg volt, Fiasltás 2 lépen. Hulla alig volt. A második csoportban a családok átlag mintegy 15 kg mézet fogyasztottak. Hulla sok volt. A fészekben nagy volt a nedvesség, a takarókat penész borította és nedvesek voltak. Fiasítás 4—5 lépen volt. Ez a kísérlet bebizonyította, hogy a méhcsaládok gödörben jól telelhetnek, ha a takarás mérsékelt és két röpnyilás van nyitva — felső és alsó. Vaganov V. V.
