Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-17 / 42. szám

1954. október 17. tíídfflüv«» 7 J\e csak a vetéssé/, hanem a kapások betakarító sávál is igyekezzen az ipolynyéki EFSz — Nagyon jó leme, ke végre abba­hagyná' már ae esi). Ha hotnap jó iÜC lesz, azonnal munkához látunk — tanácskoznak az ipohynyéki EFSz iro­dájában. Ott ran ae cugronármis, a z»a technikus és a könyvelő. A vita az őszí munkák körül toroö — Ügy terveztük, hogy október 15- io befejezzük a vetést — mondja Bannstein elvtárs. a szövetkezet agro­­nómusa. — így tervünk aligha sikerül. Az eső csak nem akar alábbhagyni. De azért nem ijedünk meg, kifogunk az időjárásón, — teszi hozzá határa, zott hangon. Ar agronámus azért beszélhet ilyen határozottan, mert a szövetkezet я vetés túlnyomó részét már elvégezte, у flsziárpa 43 hektáron, a rozs 15, az '".'szí keverékeke vedig 19 hektáron szépen zöldéinek már, sőt 44 hektár búzát is földbe tettek. Most már csak a búza vetés befejezése van hátra. Váj­jon minek köszönhető ez a nagy igya. kezet? A választ a jelenlevők szinte kórusban adják meg: — Először is városversenyben va. gyünk az ipolyszécsénkei szövetke­zettel. — Ebben a versenyben győzni akarunk. Meg azután — folytatja most már az agronómvs — ,.ki mint vet, ágii arat", vagyis cook akkor tár­hatunk ló termést, ha idejében fölébe tesszük a magot. Tanultak a múlt év tapasztalatai­ból. Az elmúlt évben lassan ment a vető. A szövetkezet a vetés agrotech­nikai határidejét lekéste. A talajelö_ készítést sem végezték el elég jól. Ezek után nem csoda, ha a termés nem lett olyan, mint amilyenre szá­mítottak. Rozsból például átlagosan csak 14.70 mázsa, búzából pedig ‘7 mázsa termett. Más volt a helyzet az ösziárpánál. Az Osziárpa alá ugyanis idejében és jől elkészítették a talajt, határidőre elvetettek, s ígti 24 mázsa termett hektáronként. Ezeken az ered­ményeken meggyőződött a szövetke­zet tagsága arról, hogy mennyire fon­tos a jó tala jefőkészités, a szakszerű trágyázás és az idejében történő vetés. A; idei őszön a szántást például elO- hántós ekével végezték. A szükséges műtrágyát is megadták a földnek. A vetőmagot pedig jóminöségű nemesí­tett vetőmagra cserélték be. A vetést szűk- és keresztsorosan végzik. A jó eredmények elérését nagyban elősegítették a traktorosok. Dobos Ferenc és Jámbor Sándor például két rá!fásban dolgoznak a hernyótalpason. Munkájuk mind minőségi, mind meny. nyiségi szempontból az egész tagság megelégedését kiváltja. Hiányzik az asszonyok szorgalmas munkája. Az őszi vető mellett más nagyon fontos feladata is van a szövetkezet­nek: a kapások veszteségnélküli beta­karítása. Ez a munka azonban nem halad kielégítően, vagyis olyan jól, mint a vetés. Ennek az egyik főoka az, hogy az asszonyok nem vesznek részt kellően a szövetkezeti munká­ban. A 76 férfitag mellett csak 5 a szövetkezet női tagja. Pedig hány és hány iUpjeskezű dolgozó nő van Ipoly, nyéken! A szövetkezet vezetőségének és a helyi nemzeti bizottságnak kelle­ne meggyőző munkával odahatniók, hogy az asszonyok nagyobb számban vegyenek részt a közös munkában. A munkaerőhiány, amit éppen oz asszonyok be nem vonása okozott, megmutatkozik a cukorrépa és a többi kapás termésénél is. Cukorrépából alig várhatnak hektáronként több termést, mint 100-150 mázsát. A kukorica sem ad többet' hektáronként 25 mázsánál. Pedig ha már a kapások ápolásába bevonták volna az asszonyokat, akkor négyszer is kapálhattak volna, aminek következtében egészen biztos, hogy lényegesen több termett volna uz ipolynyéki. EFSz földjein. Mi tehát a teendő? Először is a szövetkezet ve­zetőségi tagjai mutassanak jó példát azzal, hogy saját feleségeiket meg­győzik a. közös munkába való részvé­telre. Ezzel sikerül elérniük azt, hogy a többi tao felesége is eljár a közösbe dolgozni. Nem lesz akkor munkaerő­­hiány, lesz elég dolgos ké.z a szövet­kezetben. Amire büszke ehet a tagság . . . A szövetkezet állattenyésztése jó úton halad. Bátran mondhatjuk "zt, ha tudjuk, hogy 4 évvel ezelőtt a tag. ság 3 tehénnel, 3 pár lóval és 2 anya. disznóval kezdte a közös gazdálkodást. Ma már 10 pár ló, 160 szarvasmarha, 450 sertés, 420 juh és 600 baromfi van a szövetkezet állattenyésztésében. .4- hogy gyarapszik az állatállomány, o. lyan ütemben folyik a szövetkezeti építkezés is. Két 50 férőhelyes tehén. 1 istállót, továbbá egy 100 férőhelyes növendékmarhaistállót már felépítet­tek. A sertéseket is korszerű közös istállókban helyezték el. A juhakol is befejezés előtt áll. A jó gazdasági épületekben a mun­ka is jobban megy valahogy. Err-Vl mi sem tanúskodik jobban, mint például az. hogy egészévi sertéshúsbeadását 100 százalékra teljesítette a szövetke. zet, sőt terven felül beadott 150 má­zsa sertéshúst. Ugyancsak terven fe­lül járult hozzá a tagság közellátásunk * 4r + megjavításához 30.000 darab tojással. Biztosították már a jövő évre az első. negyedévi húsbeadást is. Ötven darab 60 kg-os sertés falatozza jóízűen a ta­karmányt. Ezenkívül büszkén mutatja a szövetkezet^vezetősége a 80 darab egymázsás körüli sertéseket. Bizony dicséretére válik a szövetkezetnek, ha ezeket a szép állatokat a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére beadják közellátásunkra. Amin feltétlenül javítani kell . . . Hiba lenne azonban, ha azt hin­nénk, hogy az ipolynyéki szövetkeze,t állattenyésztésében minden rendben van. A tehenészetben. Vagyis a fej­­hozam körül bizony hibák vannak. Petrezsely Sándor zootechnikus bizony kissé szégyenkezve ismén be: „Átla­gos tejhozamunk alig haladja túl a 3.09 litert’’. Mi ennek,az oka? Talán takarmány nincs elég a szövetkezetnek? Nem. A silózás is teljes ütemben folyik, meg száraz takarmányból sincs hiány. A hiba máshol van. A tehenészeket nem tették érde­keltté a hasznosság növelésében. Hi­ányzik a pót jutalom. Együtt etetnek, együtt fejnek, s azzal senki sem tö­rődik. hogy ki milyen hasznosságot ér el a gondjaira bízott állatoknál. Ennek következtében a gondozók nem is na­gyon törődnek munkájukkal. Megtör­ténik például ae., hogy a teheneket megetetik, de innivalót nem adnak nekik. A tehenek sokszor majd el­szaggatják láncaikat, annyira szom­jasak. A munkaszervezést tehát feltétlenül meg kell javítani и tehenészetben. Osszák s—'t egyénekre a tehenek gon­dozását és minden tehenész aszerint kapja jutalmát, amennyi tejhozam.rt. i:agyis amilyen hasznosságot elért a gondjaira bízott állatoknál. Slezák Imrének, őz állattenyésztési csoport vezetőjének pedig nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre. Először azonban ,.sa/ját szénáját kell rendbe hoznia’’. Milyen példamutatós az a tagságnak, hogy lovat tart, amelyet saját céljaira használ, de ugyanakkor a közös takaimányból etet. Ez nagy hiba egy vezető funkcióban lévő dől. gozótói. Slezák elvtárs haladéktalanul változtasson ezen. Az ipolynyéki szövetkezetben is van tehát hiba. amit a továbbfejlődés ér­dekében feltétlenül ki kell küszöbölni Ez az előfeltétele annak, hogy méo gazdagabb legyen a szövetkezet, még többet adhasson államunknak és még több jusson a tagságnak is ZATYK.0 JÓZSEF Használjuk ki a szerződéses hizlalás előnyeit A gyorshizlalási akciót a Földműve­lésügyi Minisztérium és a Begyűjtési Minisztérium közösen indították azért, hogy lokozzák a hús termelését és fo­gyasztását. A „szerződéses hizlalás” nagy visszhangra talált a nyitrai ke­rületben. Az akció lényege abból áll, hogy a termelő szerződésileg kötelezi magát marhái, borjú, vagy sertései ki­hizlalására, avégböl előnyös áron kap takarmányt aa. illetékes felvásárlási ü­­zemtől — viszont a hizlalás befejezté­vel a felvásárlási üzem kihizlalt állato­kat ugyancsak előnyös áron veszi át. Ebbe až akcióba jelentkezhetett és je­lentkezhetek még ma is minden mező­gazdasági üzem, (tehát EFSz és ma­gánszektor egyaránt), amely a begyűj­tési üzemmel megkötendő szerződést idejében teljesítette a húsbeszolgáltatás részfeladatait, melynél adva vannak az előfeltételek ahhoz, hogy 1955. első fe­lében húsbeszolgáltatási kötelezettsé­geit teljesíti. De jelentkezhetnek azok is, akik nem rendelkeznek földdel, a­­kiknek így nincsenek előírt húsbeszol­gáltatás: és termelési feladataik és mód­jukban áll a marhákat, borjúkat, vagy sertéseket kihizlalni. A begyűjtési üzem választja ki azo­kat a mezőgazdasági üzemeket és föld­nélkülieket — akiknél megvannak a szerzód'-ses hizlalás törvényes előfel­tétele Ő köti meg a szerződést az e­­gyes termelőkkel s a szerződés után az egves állatokat tetoválja. A begyűj­tési üzem .Hittatja el a megfelelő ta­karmányt üzletenkívüli, tehát lényege­sen olcsóbb áron. Ez az üzem ellen­őrzi az'an a hizlalást, a takarmány fel­használásának módját, súlygyarapodást és az állatok egészségi állapotát s u­­gyancsak ez az üzem az — mely a hizlalási folyamat befejezése^ után az előnyös felvásárlási árat kifizeti. Az akció gyakorlati súlypontja tehát az e­­gyes -begyűjtési üzemeken fekszik. A marhákra vonatkozólag szeptember 1 —töl egész december 31-ig lehet hiz­lalás! szerződéseket kötni, az állatnak főként — kisbikáknak — vagy ökrök­nek — 200—280 kg-ot kell nyomniok. A termelő minden egyes állat után 400 kg magtakarmányt kap, 200 kg-ot a szerződés aláírása után 14 napon belül, míg a többit a hizlalási idő négy hó­napja alatt. A termelő a szerződésben kötelezi magát arra, hogy milyen mi­nőségű állatot ad majd át, legkevesebb 400 kg súlyban és legkésőbb 9 hónapon belül a szerződés megkötése után. A legközelebbi határidő április 1-e, a leg­távolabbi szeptember 30. Persze már az 1955-ös évben. Egyébként az átadás időpontja a termelő és a begyűjtési ü­­zem szabad megállapítását képezi a fen­ti keretekben. A borjak legkisebb súlya 55 kg lehet, nem lehetnek idősebbek 8 hétnél, a szerződéskötés időszaka u­­gyanaz, mint a szarvasmarhánál. A ter­melő darabonként 150 kg magnemű ta­karmányt kap, felét 14 napon belül, másik felét 3 hónapon át. A begyűjtési üzem csak úgy veszi át a borjúkat, ha azoknak megvan az előírt minősége és legalább 200 kg a súlyuk. Legkésőbb 7 hónapon belül kell őket átadni, az első határidő április 1-e, az utolsó július 31-e. A begyűjtési üzem a vágóállatok kontingensen felüli árát fizeti meg, akár a szarvasmarhánál, azzal a különbség­gel, hogy itt a termelő élősúly kilo­grammjáért méq 2,50 Kčs hozzáfizetést is kap. Igen nagy érdeklődés mutatkozik a sertéshizlalás iránt. A szerződést csak olyan malacokra lehet megkötni, me­lyeknek legalább 15 kg a súlyuk és 1954. szeptember 1-e és 1955. március 1-e közötti időben. A termelő itt da­rabonként 200 kg magtakarmányt ap, mégpedig 100 kg-ot 14 napon belül, a többit 3 hónapon át. A takarmányt ke­reskedelmen kívüli áron kapja meg. te­hát lényegesen olcsóbban. A sertés minimális súlva kell, bogy 100 kg le­gyen, 8 hónapon beKil kell átadni, leg­hamarabb 1955. április 1-ével, legké­sőbb 1955. szeptember 31-ével. A vá­gósertésekért a begyűjtési üzem ’gén előnyős árakat fizet, nevezetesen 101 — 105 kg-ig 14 Kčs-t, élősúlv kilogramm­jáén 105—115-io 14.50 Kčs-t, 115— 125 kg-ig 15 Kčs-i, míg 125 kilogram­mon felül 15,50 Kčs-t. A nyitrai kerület köztársaságunk e­­gyik legjelentősebb mezőgazdasági ke­rülete Nyitrán van Szlovákia legna­gyobb begyűjtési üzeme, természetes, hogy érdeklődésünk feléje fordult, hogy megtudjuk, milyenek a szerződé­ses hizlalás gyakorlati eredményei. Fel­kerestük tehát Molnár elvtársat, a nyit­rai begyűjtés- üzem igazgatóját, aki elmondta, hogy ez már a harmadik ha­sonló akció, melyet vezető tényezőink elrendeltek, de ez a harmadik ígérkezik méreteiben a legnagyobbnak. — Az akció már teljes ütemben folyik, bár­csak nemrégiben láttunk hozzá — mon­dotta. — Dolgozóink sorra látogatják a fal­vakat és kötik a szerződéseket. — Mint­hogy naponta vannak szerződéskötések, most még áttekinthető számot monda­ni időelőtti volna. — Matejka elvtárs, az állatfelvásárlási ügyosztály vezetője arról értesített bennünket, hogy már a második akció is szép eredményeket mutatott fel s vagy 500 sertésre vo­natkozólag kötöttek szerződést. Sok EFSz igen szép példával járt elő, így a vicsápapáti EF. , vagy a suránykai EFSz — melyek 100 sertésre kötöttek szerződést,, hasonlókép a nagycétényi EFSz, mely 60, vagy a tormosi, mely 30 sertést hizlalt fel. Ha ezekből a szá­mokból indulunk ki, valamint abból a tényből — hogy ez a harmadik akció, nemcsak a sertésekre, de a szarvasmar­hára és borjúkra is vonatkozik, továb­bá tekintetbe vesszük dolgozóink érdek­lődését az áj akció iránt, úgy fel kell tételeznünk, hogy ez az új, méreteiben legnagyobb akció sikerre fog vezetni. A magánszektorral is kötöttünk szer­ződéseket, ami örvendetes tény. Az új akció indulása tehát Ígéretes Most már csak dolgozóinkon a sor, hogy az akciót kellőkép értékeljék és akkor nem is marad el a kívánt ered­mény Emelkedni fog a hústermelés — ami elösegí i a dolgozók életszínvona­lának fokozását. M. L. Kiállítási képek A szewtgyörgyi mezőgazdasági kiállításon szépen szerepeltek a somorjai já­rás szövetkezetei. earkóci György, a varannói járásban lévő hrusovi magángazda gyönyörű fajbikát nevelt. A 18.000 koronás ár mellett elismerő oklevelet és fényké­pezőgépet is kapott. ★ ★ ★ Szedik a cukorrépát a vágsellyei EFSz-ben A vágsellyei szövetkezetben jól ha­­lad a cukorrépa szedése. Nagy az ér. deklödés, a tg gok kiváncsiak, kinek mennyi termett a részére kimért, megmunkált parcelláján. Most fogják megtudni, hogy melyik tag, hogy dol­gozott és iparkodott a répa gyomtala­nításánál. Egyik tag kérdezgeti a ma. síktól, milyen Zsitnyák István répája. Elmondhatjuk, hogy szép. De milyen lesz Szabó Pista és Szilágyi Dezső ré­pája? Sajnos ezek a tagok nem fordí. toltak nagy gondot a szövetkezet kő. zös vagyonának gyarapítására. Ez a vezetőség hibája is. mert nagyobb gondot kellett volna iorditanioíc a meggyőző munkára, a munka ellenőr, -evn,e, különösen (i Ifauvag tagoknál Szilágyi Dezsőiknek pedig tudniok kell, hogy csak olyan tagokra van szüksége a szövetkezetnek, akik mun. kájukat becsülettel elvégzik. Az emberek egy része a silózást végzi. Azt akarjuk, hogy a répalevél és a répaszelet frissen, jól el legyen raktározva, A jó és bő takarmány eredményeképpen szárpasmarhaállo. nyukat bármikor akárki megnézheti. Az építőcsoport tagjai gyors ütem. ben építik a 40 férőhelyes lóistállót, mert ez évben szeretnénk a lovakat összpontosítani. Olyan szép és korsze­rű istálló lesz ez, hogy a környéken nem lesz párja. HANKÓ JÓZSEF Váase'i trp (Dud j átok, коду ... a békák 28 fokos hideget veszély nélkül elviselnek. Testük ilyenkor olyan kemény, hogy darabokra lehet törni, de óvatos felmelegítésére lassan mozogni, ugrálni kezdenek. Ezen kívül a hastífusz elleni védeke­zés legfontosabb tényezője a védőd, tás. * * * ... a holló élettartamának a határa 100 esztendő. • * * ... a disznótoros ételeknek, a kol. basznak, a hurkának, no meg a fehér­­pecsenyének nélkülözhetetlen fűszere a majoránna. Népünk a kacsát, vagy a libát továbbra is majoránnával süti és a bab., a burgonyáiőzeléket babérle­vél helyett majoránnával ízesíti. * * * ... a rizsnek 19—25 fok melegre van szüksége az éréshez. * * * ■ ■ .ha a hangforrás tőlünk oldalt van, a hang a feléje eső fülünket va­lamivel hamarább éri el, mint a má. sikat. ez a különbség az oka annak, hogy megérezzük az irányt, ahonnét a hang érkezik. * * * ... a gyermek általában életének ti. : enegyedik- tizen kettedik hónapjá ban kezd járni és beszélni. * * * ... a leghatásosabban tisztasággal védekezhetünk a betegségek ellen Gyakran mossunk kezet, ételeinket tartsuk tisztán, óvjuk a legyektől. ... a csillagos égbolt már a legré­gibb időkben is foglalkoztatta az em­berek képzeletét, azonban csak a tér. mészettudományok elég magas fedett­ségi fokán merülhetett fel a bolygó, közi utazás gondolata. * * * ... a melegvérű élőlények — az em­ber is — oxigén nélkül egy pillanatig sem tudnak ellenni. * * * . • • fagy esetén a füstölésre szánt kupacokat egymáshoz közel kell elhe­lyezni. hogy minél vastagabb füst pa­lást tudjon kialakulni a védendő nö. vények felett. * * * ... a nagytenyészértékü borjakat 4-6 hónapig szoptatják, a kevésbbé értéke. • seket pedig 2 és fél — 3 hónapig. * * * ...a XIV. és XV. században Euró. pában megégették, vagy elevenen el­temették azokat a kereskedőket, akik meghamisították a sáfrányt (egy ázsiai liliom bibéjéből előállított fűszert). * * * ... az aranyos bábrabló nagyon hasznos bogár, mert nagy tömegben pusztítja a rendkívül kártékony szövő, lepkék hernyóját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom