Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-10 / 41. szám
10 földműves 1954. október 10. vadbszati szemle Safotákicii Vac/asavécíegyľefe/г űísad^&s GzdVefséqeneíb kii/a£afos Capj I. évfolyam, 3. szám. 1954. október 10. A meheszkedes és a kaptárkérdés fejlődése Й vad beadása, elsőrendű kötelességünk A vad gondozása szé Országos szövetségünk küldöttei az 1954. május 29-én megtartott közgyűlésen kötelezettséget vállaltak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának szellemében az összes vadászgazdák a lőtt vadat elsősorban a közélelmezés céljaira adják be s csak a kötelező beadás teljesítése után fogják azt saját céljaikra felhasználni. Ezen vállalás teljesítésének érdekében mindenekelőtt szükséges, hogy minden vadászklub és vadásztársaság megkösse a felvásárlási szerződést az illetékes vállalattal. Ezen kötelezettség teljesítése terén még egyes járásokban lemaradás észlelhető. Vadászati védegyleteink kötelessége gondoskodni arról, hogy a felvásárló vállalattal a szerződést megkössék. Kötelesek ellenőrizni magát a felvásárlást, annak menetét s az esetleges hiányosságokat minden esetben küszböljék ki. Különös figyelemmel legyenek a beadott lőtt vad minőségére, nehogy egyes vadászgazdák silány minőségű, roncsolt, vadat adjanak be. Tekintettel a hibákra, melyek a .múlt évben előfordultak, fel kell hívп. a vadászgazdák figyelmét arra, hogy a vadat beadás előtt rendesen megtisztítsák. A csulkös vadat teljesen ki kell zsigerelni s a nemi szerveket, vastagbelet, továbbá a nyelvet a gégével együtt el kell távolítani, tehát nem szabad felületesen kizsigerelt vadat beadni. A kizsigereles után a bendőben maradt vért, esetleg bélsárt stb. el kell távolítani száraz törléssel. Vízzel nem szabad mosni, mert ez a hús gyors megromlását ide I elő. Szállítás előtt a bendöt belül ki kell peckelni, hogy szellőzhessen. Ezek után a vadat hűvös, lehetőleg huzatos helyre kell kiakasztani. Olyan darab beadásánál, melynek feje hiányzik, beadás előtt a nyakrészt be kell csomagolni. A nyulat minden esetben ki kell nyomni, nehogy a benne maradt húgy megrontsa a hús zamatját; a nyulat meg kell tisztítani a ráragadt sártól, s egyéb piktól s szét kell rakni, hogy kihűlhessen. Kocsira csak rúdra fűzve rakjuk a nyulat, hogy állandóan érje a levegő s így meg ne pálljon. A szárnyasvadat ki kell belezni s jól kihűtenl. Felvásárló vállalatunk üzemei felelősek az átvételért, a vad idejében való szállításáért s elhelyezéséért. Ezért elvárhatjuk tőlük, hogy a rájuk háruló munkát lelkiisn -retesen elvégzik. Ha mindenki elvégzi kötelességét a vad beadásánál, kezelésénél és szállításánál, megszűnnek majd az eddigi -abálytalanságok és hanyagságok, lg azután minden k’ gramm vadhús dolgozóink asztalára kerül. Ezzel nagyban hozzájárulunk pártunk X. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez. RUMAN eredményekhez veze Pozsonypüspökin van országos sző. szövetségünk mintaterülete, melyen a magasvad nemesítését űzik. Itt a szarvasvad különösen trófeában volt satnya. Most‘múlt négv éve, hogy ezt a területet megkaptuk s már tavaly esett egy tizenhatos bika. Súlya 270 kg volt. az agancs súlva 9 és fél kilogramm! Ezidén már esett néhány darab szép erős bika. Ezt az eredményt a fokozott vadvédelemmel s különösen a selejtes vad kilövésével érték el. Nagyon fontos, hogv a vadnak állandóan legyen sója, meglegyen a megszokott helyen az elesége, ahová rendszeresen kijár s ahol jól meg lehet figyelni s itt kiválasztani s eltávolítani a selejtes vadat. A többi sik' . rpkről még be fogunk számolni. Vadászatra alkalmas kutyák használata a vadászatokon A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 1950. vi június 26-án kelt VII/3-1911/189-1950. ez. körlevele a vadászkutyák használóétósági vizsgájáról. Az összes kerületi és járási nemzeti bizottságoknak, illetve központi nemzeti bizottságnak Braitistavában. 1. A vadászatra használható ebek vizsgáztatása A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ezen körlevele kioktatja az összes kerületi és járási nemzeti bizottságokat, valamint a bmtislavai központi nemzeti bizottságot a vadászebek használhatóságának megállapítására. Az 1947. évi 255 sz. vadásztörvény 25. §-e szerint minden vadászgazda köteles a vadászati jog gyakorlása közben vadászatra alkalmas vadászebet használni. Ezt a használhatóságot az illetékes járási nemzeti bizottságnak-kell megállapítania. Mivel ezek a bizottságok nagy elfoglaltságuk miatt ezzel a kérdéssel nem foglalkozhatnak részletesen, ez a vadászati védegyletek kötelessége lesz s így nekik kell majd tagjaikat kioktatni, .ogy mik a használhatóság feltételei s az egyleti életen belül a tagokat használhatósági vizsgák tartásával s oktatással vadász-‘ alkalmas ebek tartáséra ösztönözni. 2. A megkívánj vizsgateljesítmények A kutyától csak olyan teljesítményt lehet követelni, amelyre neki a helyi viszonyokhoz mérten szüksége van. Például kisvadas területen nem kell vizsgáznia nagyvadas csapásra, dermedte csaholásra stb. Viszont olyan területen, ahol csak nagyvad (csülkösved) van, nem kell. vizsgáztatni például a körvadásza toknál szokásos teljesítményekből stb. Olyan kutyák, melyek a vadat kikezdik, elkaparják, félnek 1 a lövéstől, nem alkalmasak vadászatra. 3. A vizsgabiztosok: Az egyes vadászati védegyletek körzetében, az illetékes vadászati védegyletek által kinevezett szakértők működnek, akik a Csehszlovák' Vadászati Szövetség tagjai. Ezek kiválasztásánál a főeúlyt egyéni megbízhatóságukra kell fektetni. 4. Az osztályozás: A vizsgákon nincs osztályozás, sem díjazás. Egyszerűen a kinevezett, illetve a küldött vizsgabiztos írásbeli véleményt ad ki a vizsga eredményéről, amely szerint a kutya vagy alkalmas vadászatra, vagy nem alkalmas. 5. A vizsgák helye és ideje: A vizsgát azon vadászati védegylet körzetében kell megejteni, amelynek területén a kutyát nem használják' A vizsgára elsősorban a vadászgazda vezeti elő a kutyát, azonban az illetékes vadászati védegylet engedélyével elővezetheti a megszokott kísérője (akivel járni szokott), legyen az vendég, al- 1-.aknázott stb. A vizsgát lehetőleg kint a területen, a vadászati idény alatt, természetes módon kell megejteni. A vizsgák helyét és idejét az illetékes vadászati védegylet a vadászgazdákkal és a szakértőkkel való előzetes megegyezés alapján jelölj ki. A vizsgákat rendesen egy vizsgabiztos végzi Külön bizottság egybehívása nem szükséges. 7. Kötelező vizsga: Az 1947. évi 255. számú törvény alapján használt kutyát elő kell vezetni vizsgára. A vadászati védegyletek minden év végén jelentést tesznek az illetékes járási nemzeti bizottságnak miijen eredménnyel végződött a vadászebek használhatóságának megállapítása\ a.z elmúlt évben. Figyeljétek a pásztormadarat A „Magyar Vadász” című havi folyóirat foglalkozik a vadászat kérdéseivel s ez egyúttal a Magyar Vada. szók Szövetségének hivatalos közlönye is. A lap augusztusi számában érdekes híradás van a pásztormadárról, melynek jelmondata ,,Reszkess sáska”. A cikk jelenti, hogy ez a szép madár ismét megjelent Magyarországon, ahol már négy éve nem látták. A madár a seregély rokona, háta és hasa rózsaszínű. másutt fényes, csillogó fekete tollazatú. Lehet, hogy nálunk a síkvidéken szintén ráakadtak néhány példányra s ezért mi is kérjük vadásztársainkat, ha ilyen madarat láttak, közöljék velünk, hol, mikor látták s hány darabot. A jelentést küldjék a „Sväz poľovníckych ochranných združení na Slovensku, Jiráskova 3. Bratislava" címre. A madár akkora, mint a seregély. Testszíne a hason, háton rózsaszín, a fej, nyak, szárny és farka fekete, bíborvörös ércfényű zománccal. Fejét nagy visszahajló keskeny toliakból álló bóbita díszíti. A madárnak több neve is van, nevezik sáskamadárnak, rózsaseregélynek is. Magyarországon ezidén már három helyen látták. Szíjj József a Madártani Intézet vezetője a madár megjelenésével kapcsolatban megjegyezte, hogy ez a né. hány darab, amelyet láttak, csak elő. őrse a nagyobb beözönlésnek, amely rendszerint a kővetkező évben szokott megtörténni, amikot a fősereg megérkezik. Négy évvel ezelőtt Gyomén nagy csapat telepedett meg s akkor kétezres csoportokat is megfigyeltek. Gyoma közelében 400 pár fészkelt. A pásztormadarak első nagy vendéqjárá. sa Magyarországon 1837-ben volt. hasonló nagy tömegben jöttek be 1907. ben. amikor ct, Hortobágyot ellepte a marokkói sáska. Abban az esztendőben ez a madár Magyarországon köl. tött is. A pásztormadár keletről, E 1(1- ázsiából, Kazahsztánból jön be hozzánk. Ez a távolság a madárnak meg se kottyan. Erre van egy érdekes adat. Egy Novaion (Borsod megye) 1925. június 30. gyűrűzött példány. 1926. április 8-án már az indiai Lahoreban volt, tehát igen kitartó és gyors röptű madár. Miután ennek a madárnak fO- tápláléka a sáska, az a feltevés, hogy megjelenése összefüggésben van egy sáskajárással. Erre ugyan nincs bizonyíték, de lehetséges s ezért a pász. tormadarat ebben a tekintetben is meg kell figyelnünk. A sáskán kívül elfogyasztja ugyan a szöcskét is, meg. eszi a bogyót, szedret is, de mégiscsak a sáska a főeledele. A híres magyar madártantudós Hermann Ottó erről a madárról feljegyezte, hogy olyan szenvedéllyel esik neki a sáskának, hogy csak a századikat eszi meg, előtte azonban 99-et elpusztít... Mivél ennek az érdekes madárnak megjelenése nálunk is lehetséges, kérjük vadásztársainkat. ha meglátnák valahol, je. lentsék a megadott címre, hogy hoz. zájárulhassunk az értékes megfigyelések sikeréhez. S. (II1.) A méhek közvetlenül a természetből élnek. Élelmüket (mézet és virágport) ott szerzik be, azért a természeti ösztönük csakis oda köti őket. Mivel lakást nem képesek maguknak csinálni, ezt a földüregben, sziklarepedésben, de leginkább a faoduban keresték. Ez utóbbi számukra a legmegfelelőbb. Értékes vagyonukért — mézükért az ember üldözni kezdte tiket. Később kivágta a mézes tönköket és a lakásához közelebb hozta őket, így kezdett méhészkedni. A nehéz tönkökkel való munka kínos volt és nem volt gazdaságos. Szaporodáskor (rajzáskor) új „méhlakásokról” kellett gondoskodni. Eleinte fát vésett ki, azután vesszőből, gyékényből, szalmából font kasokat, később fából tákolt köpüket és bödönöket. Tehát látjuk a fokozatos haladást a méhlakás gyártásánál, de ezt ma csak indulópontnak tekinthetjük. A méhlakás gyártásában mindig jobban és jobban mutatkoztak a tökéletesítés rengeteg lehetőséggel. Azzal a ténnyel, hogy a tökéletesítés könnyítést és jobb termést hozott, az előrehaladás biztosítva volt. Ezen a téren a legnagyobb haladást a keretes kaptár feltalásávai érték el a XVIII. és a XIX. . évszázadban. Eleinte csak a felsó tartólécet alkalmazták, de me.: így továbbra is csak nehéz volt a lépek kiszedése, megpróbáltak teljes kereteket alkalmazni. E- leinte sokáig még nem ismerték a korlátolt méh-járatát (7—8 mm) úgy odakötötték a méhek Ц kereteket a kap- | tár falaihoz, hogy megintcsak nehéz volt kiszedni őket. Itt az a törvényszerűség szerepel, hogy ha a léputca kisebb, mint a méh járat, akkor összeragasztják, ha pedig nagyobb, akkor pedig sejteket építenek közéje. Tehát ilyen alapvető törvényszerűség megismerése után a méhészkedés tökéletesebb formát kapott, gazdaságossá vált és nagy fellendülésnek indult. A kaptárak sokféle típusai kezdtek születni, melyeknek nagy része már eltűnt a használatból. A tökéletesebbek, versenyképesebbek kiszorítják a töbieket a forgalomból. Ami a kaptárak minőségét illeti, nemcsak a szaktudással rendelkező méhészek, hanem az Állami Méhbiológiai Kutató Intézeteink hoznak róluk pontos bírálatot, ahol a szakmérnökök modem műszerekkel végzik kutató vizsgálataikat. Minden méhésznek fontos tudni, hogy a méhlakások csakis izoláló anyagból készüljenek. A kaptárkérdés múltja hosszú utat taposott ki. Az elé t eredmények nem egy agynak, hanem sok elsőrendű szakember fáradozásának gyümölcse. Világos, hogy az eredményes méhészkedés megkíván szakismeret és a hordási lehetőségek mellett megfelelő kaptárt is! Megfelelő kaptárnak csak olyan kaptárt minősíthetünk, amely a méh biológiai és fiziológiai törvényszerűségeinek megfelelő a saját környékén és az év minden időszakában. A méhcsalád életére, fejlődésére, munkájára káros hatással van nemcsak a hideg, hanem a nagy meleg is, ez pedig nálunk gyakori. Szükséges tehát, hogy szigetelő anyagból készül a méhlakások, mert így a külső behatások, amelyek némelykor kataszrófálisak, fékezve vannak. Ami a méhlakás terjedelmét illeti, itt sok hibát látunk. Némelyek túl nagyokat, mások meg túl kicsinyeket „gyártanak”. A legfurcsább, hogy minden méhész azt állítja, hogy az övé * legjobb. A keretek méretei is különbözők és annyifélék, ahány méhész készíti őket. Ezeket a kérdéseket csak szakemberek oldhatják meg. Ezt meg is oldották, mind hazánkban, mind más országokban, a saját környeztüknek megfelelően, csak fontos, hogy foglalkozzunk is vele. Kiindulva abból a tényből, hogy a szlovákiai vidékek különbözők, nem lehetett egy méretre készíteni a kaptárakat, mert amely méret megfelel nálunk Dél-Szlovákiában, az nem felel meg a Tátra vidékein és fordítva. (Folytatás következő számunkban.) SZI.TJÄRTÖ GYULA, méhészeti szaktanító. Mit beli tudnia a méhésznek a telelésről 1. A jól szigetelt kaptárnak olyannak kell lennie, mint a pincének. Nyáron hűvösnek, télen pedig melegnek. 2. Minél nagyobbak e hőmérsékleti különbségek a külső és a belső meleg között, annál jobb a szellőztetést lehetőség. Jobb a nyirkosság elvonása és a széndioxid eltávolításé. A rossz szellőztetés nyirkosságot és penészedést okoz. 3. Ha egyenlő a külső és a belső hőmérséklet, megszűnik a levegőcsere, a méhek lélekzéséből származó levegőpárák összegyűlnek és leülepednek a kaptárbe-4. A jól betakart és erős családoknak téldré nagyobb röplyuket kell hagyni, főleg enyhe télen. 5. Gyenge családokat levegőmentesen be kell takarni és kis röplyuket kell hagyni. 6. A képtárakat minden oldalról jól be kell takarni, de főleg azon oldalról, ahonnan a legnagyobb hideget kapják (északi szél). Hogyha a kaptárnak valamelyik oldala hidegebb lesz, azon fognak a párák lecsapódná. 7. Ha kettősfalú kaptár bélelése, vagy a téli takaró nedves, ez a fészek melegét csökkenti. 8. Gyönge családok telelésére igen alkalmasak a köpenyék. 9. Minél gyöngébb a család és téli fészke, minél gyöngébben van betakarva, annál több mézet fogyaszt e meleg fejlesztésére. 10. Zárt helyiségben telelő méhek téli takarójának 4—6 fokos melegnél és 80 százalékos levegőnedvességné! szellöseknek kell lenni, gyöngébben kell őket betakarni és nagy röplyukat hagyni. 11. A rendes víz körforgása a téli fészekben megkívánja, hogy a téli fürt közvetlen közelében hidegebb levegő legyen, mert ha a hideg levegő a fürttől távolebban eső részeken találkozik, ott csapódnak le a párák, a méhek pedig szomjaznak. 12. Hideg időben, (fagyban) a méhek nagyon érzékenyek minden zavarásra. Télen a méh^enek bármilyen zavarása a jó telelés rovására megy. 13. Azért, mert a méhek télen nem mennek át más léputcákba, fontos, hogy minden lécben legyen legalább 20 kg, hidegebb vidéken 50 kg méz. 14. Túlságosan betakart erős családok szenvednek a szomjúságtól, korán . tbomiik náluk a télifürt, az anya idő előtt fiasít, s ennek következménye, hogy az ilyen családok vérhasban szenvednek. 15. A jó telelést oiztosítjuk, ha a családokat melegen betakarjuk, ha azok erősek, egészségesek, ha edzettek a hideg ellen s főleg, ha sok fiatal méhhel mentek a telelésre. Védekezziink a darazsak ellqn Egy áji méhésztársam panaszkodott, hogy egy család méhét a darazsak teljesen elpusztították és ezenkívül újabb két család életét veszélyeztetik. Ez gondolkodóba ejtett és másnap megnéztem az erdőszélen elhelyezett mé. keimet a Péterháza nevezetű tanyán Ott is hasonló volt a helyzet, mint Ájban. Korán reggel és estefelé, amikor a méhek telelőgömbbe szorultak a darazsak meglepték a kaptárakat Lopták a mézet és a védekező félig dermedt méheket megölték' a darazsak Szerencsére a kaptároktól mint. egy 7 méterre megtaláltam a fészküket. A földben laktak. A fészkük 40 cm átmérőjű gömbalaku üregben volt elhelyezve. Az összes darázs olyan második raj méh mennyiségének felelt meg. A zsivány, sárga bogarakat égő szalmával kiperzseltem. Másnap még mindig jöttek új darazsak a kaptárak. ra. Ezeknek már nem kerestem a fészküket, hanem a kaptáraic fölé és közelükbe sötétszínű literes üvegeket heUieztem el. Minden üvegbe egy dec» cukorszirupot öntöttem. A darazsak a könnyebb élelemszerzést választották. Az üvegekbe mentek az édességért. Igaz, hogy vesztükre. Valamennyi a szirupba fúlt. Fehér üvegbe nem ió a cukrosvizet önteni, mert akkor a méh is belemegy, csupán a hosszúnyakú sötét üvegek alkalmasak a darazsak összefogdosására. Csuritta Jesse)
