Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-03 / 40. szám

12 Földműves 1954. október 3. A dollár árnyékában: A parasztok nyomorúságos helyzete Uruguay-ban Uruguay, Brazília és Argentína kö­zött fekszik. Keleti határát az At­lanti Óceán hullámai mossák. Terü­lete 186 ezer négyzetkilométer, la­kosainak száma mindössze 2 és fél millió, amelynek nagyrésze fővárosá­ban, Montevideóban él. A lakosság egyrésze szarvasmarha és juhte­nyésztéssel foglalkozik. Iparát az állati termékek feldolgozása képezi. Fagyasztott húst, konzervet, húski­vonatot, bort és gyapjút szállít kül­földre. Bányászata jelentéktelen. Az ország egyetlen számottevő kohásza­ti üzeme amerikai érdekeltség. A malom-, húsfeldolgozó- és textilipar vállalatainak részvénytöbbsége u­­gyancsak az USA milliárdosaié, ók szabják meg a kiviteli árakat és a vámtarifát is. Az amerikai húskon­zervgyárak Uruguayban befektetett tőkéje évente 35 százalékos tiszta nyereséget hoz a monopóliumok szá­mára. Az ország fővárosában, Mon­tevideóban, hetekig nem lehet húst kapni, holott az ország kivitelének 74 százalékát ez alkotja. Az orszác őslakosai az indiánok voltak, de az európai hódítók irtó­hadjáratai következtében már több mint száz éve kipusztultak. Az or­szág lakossága túlnyomó részben spanyol eredetű, az államnyelv is spanyol. Uruguay egész története a nemzeti függetlenségért és a nép szabadságáért vívott harcokról be­szél. 1817-ben brazíliai fennhatóság alá került, 1828-ban lett ismét ön­álló. Utána megkezdődött az állam­csínyek és összeesküvések sorozata. Az egymásután következő köztársa­sági elnökök mind arra törekedtek, hogy minél többet összeharácsolja­nak. Terra elnök 1934-ben a parla­ment hatáskörét annyira korlátozta, hogy a nép parlamentáris önkormány-I zati jogának még a látszatát is meg­szüntette. Uruguay az örök nyár országa, de a tűző napfény ma sem az uruguayi nép számára éneli a kalászt. Az or­szág termőföldjeinek több mint a fele a földbirtokosok kezén van. Míg 56.000 parasztgazdaság egyenként i 1—10 hektárnyi parcellákon kínlódik, azalatt ;gves földbirtokosok számára 30—40 ezer hektárnyi termőföld biz­tosít pazar életmódot. A teljesen földnélküli parasztok kénytelenek bérbevenni kis földecskéiket a föld­­birtokostól. Ezeket a bérelt parcel­lákat fele haszonrészesedéssel dol­gozzák m. '. Ennek folytán a föld­­birtokosok minden további tőkebe­fektetés nélkül óriási nyereségeket vágnak zsebre. Ez a haszonhajhászó agrárpolitika gátolja a mezőgazdaság technikai fejlődését, s a földművelés hanyatlásnak indult. Egy idő óta a bérlőket is kezdik elűzni a a földek­ről és h lyettük bérmunkásokat al­kalmaznak, akik könnyebben kizsák­mányolható, olcsóbb munkaerőt je­lentenek. A nagybirtokosok melletti nyomortanyákon, a mezőgazdasági munkások a legnagyobb nélkülözé­sek között élnek. Földkunyhókban, szalmával fedett vályogházakban lak­nak összezsúfolva. Egy ilyen földbe­­vájt üregben, vagy agyagházban 10- en 15-en is meghúzódnak. Jelenleg több mint 100.000 földmunkásnak jut osztályrészül ez az embertelen élet­mód. Nem csoda, ha még a hivatalo­san bevallott adatok szerint is ezer csecsemő közül 99 elpusztul. Uruguay eleinte az angol imperia­lizmus érdekkörébe tartozott, de az amerikai versenytárs fokozatosan ki­szorította az angolokat a zsíros ha­szonnal kecsegtető piacról. Az ame­rikai trösztök néhány év alatt ötszö­rösére emelték tőkebefektetésüket.----------------- + -------------------­Uruguay jelenlegi kormánypolitiku­sai épúgy üzletnek tekintik az or­szágvezetést, mint összes elődeik. Az áruba bocsátott ország az USA im­perialista hálójában vergődik. A pénz vásárlóereje állandóan csökken, az állami költségvetésben nagy deficit észlelhető. Uruguay ipari munkás­rétege mindössze 150.000 főt szám­lái. A munkások bérei alacsonyak, úgyhogy nem elegendőek a legele­mibb életszükségletek fedezésére sem. A mindenütt tapasztalható la­kásínség következtében a lakbéreket felemelték A gyárakban az alkalma­zottak a legrosszabb munkaviszonyok között dolgoznak, az egészségvédelmi felszerelések ismeretlenek. A politi­kai vezetők egymás után kötötték meg az USA-val a legkülönbözőbb gazdasági, kereskedelmi és katonai egyezményeket. Hadi támaszpontokat, nyersanyagot, hadifelszerelést bo­csátottak rendelkezésükre, sőt a ko­reai -háborúban katonákat is toboroz­tak. Az uruguayi nép egyre nagyobb bizalommal ford’1 az Uruguayi Kom­munista Párt felé, melynek most szeptemberben van megalakulásának 34-ik évfordulója. A kék uruguayi ég alatt egyre nő az új szabadságharco­sok serege, azokból a dolgozókból, akik most félgyarmati sorsban él­nek. A kisemmizett földbérlők és a kényszerlaknelyek nyomorultjainak mindennapi élete leleplezi a béke és szabadság ellenségeinek, az USA ha­lálgyárosainak és uruguayi bérencei­nek embertelenségét. Az uruguayi nép azonban nem áll egyedül a nem­zeti függetlenségéért vívott harcá­ban, az USA gyarmatosítóival szem­ben Kővetni fogják hazájuk nagy fiának, Jose Artigaz, a spanyol nyar­­matosítók elleni 1811-es szabadság­­harc hős vezére példáját.-G. I,­Véres összeütközésre került sor Szaigonben, Dél-Vietnam fővárosáben úgynevezett „menekültek” — kiket e francia hatóságok erőszakkal távolítot­tak el északvietnami lakóhelyükről — és a baodajiste kormány rendőrsége kö­zött. A rendőrség sortiizének két ha­lálos és számos sebesült áldozata van ♦ Megérkezett Albániába Haziu Ji-hszin, a Kínai Népköztársaság első tiranai rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete — jelenti az „Albán Távirati Iro­da”. ♦ Manilosz Glézosz, Görögország hőse kiszabadulása után emlékiratot intézett e kormányhoz, az ellenzéki pártokhoz, a tömegszervezetek vezetőihez és az újságok szerkesztőségeihez s az egész görög nép nevében követelte a politi­kai bebörtönzöttek megkegyelmezését. ♦ A Pekingbe-utazott 176 tagú szov­jet állami népi táncegyüttes október elsején, a Kínai Népköztársaság kikiál­tása 5. évfordulójának ünnepségein vendégszerepelt. ♦ Szeptember 15-én Vlissingeben át­adták a Szovjetuniónak e holland „De Schelde” hajógyárban készült 6000 ton­nás „Eniszei” jégtörőt. Az „Eniszei” immár a harmadik jégtörő, amelyet ez a vállalat épített a Szovjetunió számá­ra. ♦ Az Egyesült Államokban a gazdasági válság rendkívül súlyosan érinti a gép­­kocsiiper munkásait: mintegy negyven­ezer gépkocsiipari munkás vált munka­nélkülivé. ♦ A bonni kormány belügyminisztere kijelentette: Dr. Ottó Johnnak, az al­­kotmányvédő bizottság volt elnökének esete a hidegháború kudarca e háború láthatatlan . -cvonalán s a szövetségi köztársaság legnagyobb politikai bot­ránya”. ♦ Sajtójelentések szerint az amerikai hatóságok megtagadták Graham Gree­ne, angol regényírótól az Egyesült Ál­lamokba szóló beutazási vízumot. ♦ A Kínai Népköztársaság országos né­pi. gyűlése szeptember 20-án egyetlen ellenszavazat nélkül, egységesen sza­vazta meg az új alkotmányt, eme'yef még ugyanazon a napon hivatalosan ki­hirdettek. Választási előkészületek a NDK-ban Olasz kormánykörök amerikai kézre fátszák az ország petróleumát Miután az amerikai monopóliumok megkaparintották a szicíliai kőolajme­zőket, most arra törekszenek, hogy Olaszország valamennyi kőolaj forrásá­ra kiterjesszék befolyásukat. A MONDO OPERAIO című folyóirat rámutat arra a veszélyre, amellyel az olasz kőolajipar számára az amerikai ttlke beszivárgása jár és megjegyzi, hogv Olaszország ezen az úton Irán, Irak, Szaudi-Arábia és Venezuela sor. sára juthat. Sok olasz nem tudja — írja tovább a lap —, hogy az amerikai trösztök között 1945-ben létrejött egyezménv értelmében Olaszországot két befolyási övezetre osztották. Az „osztozkodás” alapján Észak. Olaszország a Standard Oilnak, a déli övezet — Szicíliát is beleértve — más petróleum trösztöknek jutott. Az olasz kormány — az amerikai trösztökkel összejátszva — 1950-ben olyan törvényt hozott, amely szabad­kezet nyújt a külföldi (amerikai) kezdeményezésnek. Szicíliába bevonult a „Gulf Oil Company” a „Mac MiHan' és több más amerikai vállalat. Az olasz kormány most újabb tör. vénvt akar kierőszakolni a parlament­ben. Ennek értelmében az északoiasz­­országi kőolajat kiszolgáltatják a 1eg­­kapzsibb amerikai petróleumtrösztnek, a „Standard Oil”-nek. A kormány a törvénytervezetet azzal indokolja, hogv az olasz ipar nem tudja kiaknáz­ni az ország északi részében lévő kő­olaj forrásokat. Az UNITA ezzel a kérdéssel kapc.so latban egyik vezércikkében halomra dönti a kereszténydemokrata ko:­­mánvkörök érveit és az olasz közvéle­mény dönt'! többségének akaratához híven, követeli, hogy a kormány a nemzet érdekeinek megfeleljen oldja meg a küolaikérdést. A Demokratikus Németország Nem. zeti Frontja a demokratikus vártok cs tömegszervezetek határozata alapján egységes jelölő-listát nyújtott be a Né­met Demokratikus Köztársaságban ok­tóber 17.re kitiízött parlamenti és ke-Anglia tele van amerikai légitámasz, ponttal, s ami ezzel együtt jár: ame­rikai katonákkal. Az USA kormánya szerint ezek a katonák „ápolják a brit-amerikai kapcsolatokat és kivív­lak az angol nép szeretetét”. A „Man. ehester Guardian” című angol lap így ír erről a „testvéri s^eretetríll”: „Az amerikaiaknak nem ajánlatos egyedül megjelenni Manchester. Li­rületi képviseleti választásokra. Az egységlista vezetőjelöltjei, köztük a kormami tagjai, valamint a pártok ét tömegszervezetek vezetői vasárnap or­szágszerte népgyüléseken mutatkoztak be a lakosság képviselőinek. verpool, vagy London utcáin. Az ame­rikai katonákat beráncigálják az Ox­­ford-street valamelyik kis mellékut­cájába, különösen, ha egyedül van. Ott azután egy alkalmas helyen jól helybenhagyják. Ha onnan ép bőrrel kerül ki. a rendőrök úgy tesznek, mintha semmit sem láttak volna”. Igv szeretik őket... Hogyan szeretik az angolok az amerikaikat Az aiomkérdéssel kapcsolatot szovjet-amerikai tárgyalásokról MINT ISMERETES, A SZOVJET KOR­MÁNY, következetesen kitartva béke­szerető politikája mellett, többízben javasolta az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, hogy kössenek nemzetközi egyezményt az atomfegyver, a hidro­génfegyver és a többi tömegpusztító fegyver feltétlen eltiltásáról, a hagyo­mányos fegyverzet lényeges csökkenté­séről és e megállapodások végrehajtása fölötti hathatós ellenőrzés megterem­téséről. Amikor a szovjet kormány e­­zeket a javaslatokat előterjesztette, abból indult ki, hogy azok megfelelnek a fegyverkezési hajsza beszüntetésére irányuló és a népek által mind c-élye­­sebben hangoztatott követeléseknek, kiindult továbbá abból, hogy halaszt­hatatlan intézkedésekkel meg kell sza­badítani az emberiséget egy pusztító atomháború borzalmaitól. A július 9-i keltezésű amerikai em­lékiratban foglalt állítás ellenére nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Ál­lamok kormánya akadályozta meg mindezideig, hory valamennyi szuverén és egyenjogú állam számára elfogad­ható feltételek mellett megkössék az említett egyezményeket. Annak a körülménynek azonban, hogy mindezideig nem sikerült elérni ilyen egyezményeket ,nem szabad csök­kentenie azon erőfeszítések jelentősé­gét, amelyek célja az elengedhetetle­nül szükséges megállapodás elérése az érdekelt hatalmak között. Ezért jelen­tette ki a szovjet kormány annakide­jén, hogy kész résztvenni bizalmas, vagy diplomáciai tárgyalásokban Eisen­hower elnök 1953. december 8-i javas­latáról, amely az atomerő békés ren­deltetésű nemzetközi felhasználására vonatkozott. A TÁRGYALÁSOK SORÁN AJÁN­LOTTA, vizsgálják meg egyidejűleg a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy az egyezményben részvevő államok a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló törekvéstől vezérelve vállalják magukra azt azt ünnepélyes és feltét­len kötelezettséget, hogy nem alkal­maznak atomfegyvert, hidrogénfegy­­vart és egyéb tömegpusztító fegyvere­ket. A szovjet kormány hangsúlyozta, hogy az e kérdéssel kapcsolatos nem­zetközi megállapodás létrejötte fontos lépés lenne afelé, hogy teljesen kivon­ják az államok fegyverzete közül az atom- és hidrogénfegyvert, egyben szigorú nemzetközi ellenőrzést terem­tenének, amely biztosítaná az atomerö háborús célokra való ha'sználatát eltil­tó egyezménv végrehajtását. Az okmányok azonban azt mutatják, hogy az Egyesült .Államok kormánya elutasító álláspontra helyezkedett a a Szovjetuniónak ezzel a javaslatával szemben is. A közzétett okmányok arról tanús­kodnak, hogy a szovjet-amerikai tár­gyalások jelenlegi szakaszában még számos lényeges kérdésben nem sike­rült összeegyeztetni a felek álláspont­ját. A tárgyalások folyamán a szovjet kormány kitartott és továbbra is ki­tart olyan nemzetközi egyezmények szükségessége mellett, amelyek bizto­sítanák, hogy nem engedik meg az a­­tomerő háborús célokra való alkalma­zását, s amelyek az atomerőnek csu­pán békés szükségletekre, az emberiség javára való felhasználását tennék le­hetővé. MINT ISMERETES, A SZOVJET TU­DOMÁNY kimagasló sikereket ért el az atomerő békés célokra való íelhasz­­nálásáért folytatott harcban. A Szov­jetunióban már működik a világ első atomerőt hasznosító áramíejlesztőtele­­pe. Köztudomású másfelől, hogy az E- gyesült Államok kormánya szintén ki­jelenti, miszerint az atomerö békés felhasználásának előmozdítására törek­szik. Minthogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok álláspontja összeegyez­tetésének e kérdésben igen fontos je­lentősége van az atomerő békés fel­­használását célzó nemzetközi megálla­podás létrehozása szempontjából, a szovjet kormány kívánatosnak tartja, hogy mindkét kormány további erőfe­szítéseket tegyen a felek álláspontjá­nak közelítése végett. A felek állás­pontja összegyeztetésének lehetőségeit nem lehet kimerítettnek tekinteni. A szovjet kormány szeptember 22-i emlékiratában felhívta az Egyesült Ál­lomok kormányának figyelmét néhány fontos elvre, amelyeket nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni az atomerő bé­kés felhasználása terén létrehozandó nemzetközi együttműködés kérdésének megvizsgálásakor. Az ilyenirányú nem­zetközi együttműködés lényeges elő­feltétele, hogy semmiféle ilyen egyez­ménynek nem szabad egyeduralmi hely­zetet biztosítania valamely országnak, vagy országok valamely csoportjának, aminek következtében ez az ország, vagy az országoknak ez a csoportja rá­­kenyszeríthetné saját akaratát más ál­lamokra. az Államok között megterem­tett megfelelő megegyezés alapján létrehozott bármilyen nemzetközi szerv csakis abban az esetben töltheti be feladatát, ha illetékességét — amely elég széles lesz ahhoz, hogy hatéko­nyan eleget tehessen a reá ruházott feladatoknak — nem fogják más álla­mok biztonságának rovására felhasz­nálni. Ez a nemzetközi szerv csak abban az cselben fog megfelelni rendeltetésének, ha illetékessége és feladatai, valamint egész gyakorlati tevékenysége össz­hangban lesz az ENSZ-alapokmány ál­talánosan elismert elveivel. A szovjet kormány osztja az Egye­sült Államok kormányának azt a véle­ményét, hogy a megfelelő nemzetközi szerv tegyen jelentéseket tevékenysé­géről a biztonsági tanácsnak és a köz­gyűlésnek. Magátólértetödő dolog, hogy valahányszor ezzel kapcsolatban egyes államok biztonságát érintő kérdések fognak felvetődni, a megfelelő dönté­seket éppen a biztonsági tanácsnak kell meghoznia illetékességének megfelelő­en, mint olyan szervnek, amely legfő­képpen felelős a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért. Amint a szeptember 22-i emlékirat rámutat, a „a szovjet kormány tudo­másul véve az Egyesült Államok kor­mányának azt a kijelentését, hogy bár­mikor kész felújítani az atomerö bé­kés felhasználásával kapcsolatos tár­gyalásokat, a maga részéről kijelenti, hogy kész folytatni ezeket a tárgyalá­sokat mind a szovjet kormány javas­latának, mind az Egyesült Államok kor­mánya javaslatának megvitatására. E NYILATKOZAT VII " IÁNÁL szük­ségképpen meglepetést _.íoz az a tény, bogy Lodge, az Egyesült Államok kép­viselője az ENSZ-közgyúlés főbizott­ságának szeptember 24-i ülésén azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió nem hajlandó résztvenni az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi szerv létrehozásának tervében. S. J. Visinszkij, a Szovjetunió kép­viselője erre az alaptalan kijelentésre válaszolva, jogosan jegyezte meg. hogy Lodgenak az a kijelentése, miszerint a Szovjetunió megtagadta az együttmű­ködést a nemzetközi atomszerv létre­hozása kérdésében, nem felel meg a valóságnak. A Szovjetunió és az Egyesült .Álla­mok között az atomkérdés tárgyában lezajlott megbeszélésekkel kapcsolatos összes okmányok nyilvánosságrahozá­­sát a szovjet kormány javasolta szep­tember 22-én, hogy a közvélemény tá­jékozódva legyen a tárgyalásokról. Egyszersmind rámutatott arra, hogy a tárgyalásokra vonatkozó dipolmáciai levélváltás közzétételét szükségessé teszi az a körülmény, hogy a sajtóban napvilágot láttak olyan jelentések, ame­lyek pontatlanul világították meg a felek álláspontját. Köztudomású többek között, hogy néhány amerikai lap az amerikai közvélemény félrevezetése cél­jából többízben megpróbálta eltorzítani a Szovjetuniónak az atomerő kérdésé­ben elfoglalt álláspontját. Az okmányok nyilvánosságrahozása végetvethet min­dennemű pontatlanságnak e fontos kérdés megvilágításában, amely kérdés nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem a világ valamennyi né­pének érdekeit érinti. A VILÁG BÉKÉJÉÉRT ÉS BIZTON­SÁGÁÉRT fáradhatatlanul küzdő Szov­jetunió mindig védelmezte és védel­mezi az atomkérdés olyan megoldását, amely elháríthatná az atomháború ve­szélyét és jelentős lehetőségeket nyit­na meg az atomerő nem pusztító, ha­nem építő rendeltetésű, az emberiség haladását szolgáló felhasználása előtt. Szabad Földműves, a FöldmQvelésügy Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal. Bratislava. Krtžková 7. — Telefon 332-29. — Szerkesztőség, Bratislava, Krfiková 7. — I-lef’И ж — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Stát. jsfldohosp nakladateľstvo” n. p., závod Bratislava. Krtžková 7. — — Nyomja: Merkantilné tlačiarne, n. p. zz„ Bratislava. Ul. Nár. Puve.i-.iu» 41. — Trlnvftä postahivatal: Bratislava, 2. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden év végén akt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D-51532 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom