Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-12 / 37. szám

1954. szeptember 12. Földműves 9 JSe sajnálják a lóidtól, ami a földnek jár A csallóközaranyosi állami birtokhoz tartozó ,gazdasácion vígan ünnepelték az idei aratási és cséplési munkák be­fejezését. A zene talpcsiklandozó hangjaira nemcsak az aratóiegények és lángol: perdültek táncra, hanem még a 67 éves Vígh Péter bácsi is, aki a fiatalokat megszégyenítő fürgeséggel forgatta meg a lányokat és menyecs­kéket. Hát, aki 67 éves korában még tizennégy tehenet gondoz és fej, az még táncolhat is. A legvígabbak azonban a nagj/ke­­sziek voltak, akiknek leginkább volt minek örülni. Harminc mázsás átlag, hektárhozamot értek el és a cséplést legelsőnek végezték el, 'б nappal a tervezett határidő elOtt. Így megelőz­ték a bálványikat, akik a másodikok lettek. A harmadik helyet az újfalu­siak foglalták el. Hogy milyen módon érték el a nagy­­kesziek a harminc mázsás átlagos ter­mést, erre Kelemen Gyula, a nagyke­­szi-állami gazdaság intézője adja meg a választ. — Gazdaságunkban az 1954. gazda, sági évre 50 hektár árpát és 90 hek­tár búzát vetettünk eh Árpából a ter­vezett 21 mázsáról szemben. 32.17 mázsát értünk el hektáronként, ezt az eredményt a helyes vetésforgó betar­tásának köszönhetjük. Mind az őszi, mind a tavaszi munkáknál megszer. veztük a mezei munkacsoportokat es rendes ütemben folyt a szocialista munkaverseny. A téli időszakban ki­használtuk szabadidőnket és azt tanu­lásra fordítottuk. Megszerveztük az üzemi oktatást, ahol minden egyes dolgozónak alkalma nyílt a szovjet agrotechnika elsajátítására. Érdemes foglalkozni azokkal a munkamódszerekkel, amelyek révén a gazdaság dolgozói 37.12 mázsás árpát tudtak termelni hektáronként. Az árpa elöveteménye cukorrépa volt, amely alá hektáronként 400 mázsa jólkezelt, érett istállótrágyát szórtak. Az őszi mélyszántást 28—30 cm mélyen vé­gezték: A tél folyamán, februárban 2.5 mázsa szupperfoszfátot, 2.5 mázsa ká­lisót és 1 mázsa kénsavas ammóniákot szórtak el. A tavasz csak későn kö­szöntött be és így kissé késve, már­cius 18-án kezdték meg az árpa ve­tését, amely március 20-ig tartott. Лг élőmunkát a következőképpen végez­ték: kultivátor-simítóval. fogasolás és utána szüksoros vetőgéppel vetettek A magtakarást rögtön követte a köny. nyiíhenger, hektáronként jól tisztított, csávázott 200 kilogramm vetőmagot vetettek el. Fejtrágyának hektáron­ként egy mázsa nitrogén műtrágyát használtak. A műtrágyázás után elvé­gezték a fogasolást, ami egy kapálást helyettesített és a , bujának fejlődő árpavetést megritkította. Az ötven hektár termésből 14 hektárt kombájn­nal arattak le. A kombájnosok napi teljesítménye 9 óra alatt 242 mázsa volt. Tizenhat hektárt kézzel arattak le és 20 hektárt önkötözőgéppel. Az árpacséplésnél 1200-as gépet használ­tak és napi teljesítményük elérte a 190 mázsát. A öszivetésnél szintén be. tartották az agrotechnikai határidő­ket és szűk-, valamint keresztsoros ve. tést alkalmaztak. Mind az őszieknél, mind a tavasziaknál 50 kilogramm szemcsés műtrágyát használtak hektá­ronként. Az őszieknél a fejtrágyázást, hengerelést és fogasolást szintén elvé­gezték. A gabonanemiteknél átlagban 30.03 mázsa termést értek el hektáronként. A gazdaság dolgozói boldogan vették tudomásul a szép hektárhozamot, jó munkájuk gyümölcsét. Most, amikor sor kerül a természetbeniek kiosztásá­ra, szép jutalmat kapnak. A jövőév. ben még szebb eredményeket szeret­nének elérni. Az üzemi oktatást ki­szélesítik, hogy minden egyes dolgozó a szovjet agrotechnikát elsajátítsa és tudatában legyen annak, hogy saját földjén dolgozik. Ebből a példából a tanulság pedig az. hogy akik jól végezték el a ve­tést, magukévá téve a haladó agro­technikai munkamódszereket és nem az időre bízták magukat, terveikben nem csalatkoznak. így kell dolgozni minden állami gazdaságban és szö­vetkezetben. Ne sajnálják a földtől azt, ami a földnek jár, ez pedig a jó és időben elvégzett munka! NÉMETH ANDRÁS, Csallóközaranyos Következetesen érvényesítsük az agrotechnika irányelveit Á kas68i kerületben lévő állami gaz­daságokon — kivéve az iglói és a nagy­­lomnici gazdaságokat — már befejez­ték e nyári munkálatokat. Ez a siker a dolgozók lelkiismeretes munkájának köszönhető. A kedvező lehetőségek el­lenére, nem minden állami gazdaság fo­gott neki a talaj előkészítésének és nem mérlegelték, hogy a talaj jó elő­készítése előfeltétele a jövőévi gazdag termésnek. A jelsavai állami gazdaság vezetői, Hinner elvtárs igazgató ée Šim­­kó Imre agrotechnikus nem biztosítot­ták a tarlóhántás elvégzését közvetlen a kasza után, sőt némely dűlőn az ara­tás elvégzése után 12—14 nappal ké­sett. Ezzel szemben a szecsovcei gazda­ság vezetői Lássák és Furman agro­technikus az agrotechnikai irány­elveket helyesen alkalmazták. U- gyanígy cselekedett a királyhelmeci gazdaság két vezetője, Sugár és Dobránský elvtársak. Némely gazdaság dolgozói még az aratás és cséplés befejezése előtt a tarlóhántás mellett nekifogtak az is­­tállótrágye kihordásának .Nagyon sok gazdaság az istállótrágyát komposzttal vegyíti s így kiváló minőségű trágyát nyer. Az istállótrágya korai kihordása azért is plőnyös, mert ennek a munká­nak az elvégzésével felszabadulnak a fogatok és így minden erejükkel neki­foghatnak a cukorrépa, burgonya beta­karításának, valamint az őszi munkák gyors elvégzésének. Azok a gazdaságok, amelyek az istállótrágyát még nem hordták ki a földekre, tovább ne ha­lasszák. A trágyát még az ősszel le kell szántani, mert csak így nyerünk magas termőképességű jó talajt. A tavasszal leszántott trágya a termést nem segíti elő, sőt azt csökkenti. Ez a hanyagság kerüle­tünknek már régi bűne, különösen az északi járások gazdaságai ta­vasszal a burgonyát frissen trágyá­zott földbe ültetik. A kereszt- és szüksoros vetési mód­szer előnyéről, valamint a szemcsés­trágya hasznosságáról ma már minden állami gazdaság meggyőződött. Különö­sen a szovjet agrotechnika az, amely az elméletet összeköti a gyakorlattal és így valósággá válik. Mától kezdve még jelentősebb mér­tékben akarjuk a szovjet tapasztalato­kat alkalmazni A kassai kerületben lé­vő gazdaságok dolgozói a kerésztsoros és a szüksoros vetések arányát 92 százalékra emelik, a szemcsés műtrá­gya használatát pedig a tavalyi szük­séglettel szemben 30—40 százalékkal szeretnék emelni. A szemcsés műtrágya használa­tának helyességét legjobban az bi­zonyítja, hogy a széliében szétszórt műtrágyát a növények csak 20—25 százalék arányban használják fel. A szemcsés műtrágyának a maggal való elvetése esetén a növények 75 —80 százalékban részesednek a trágyázásból. Az ilvmódon elvetett trágya a növény közelébe kerül, amely így könnyebben hozzájut é­­léte folyamán a szükséges éltető e­­rőhöz. A szovjet agronómusok eme tanítása beigazolódott az idei aratásbe is. A fejszési állami gazdaságban Tömösvári igazgató vezetésével gabonában 24.82 mázsás átlaghektárhozamot értek el, a csúcseredmény 30.25 métermázsa volt. A somotori állami gazdaságban Pelágyi Sándor vezetése alatt ősziárpában 25,07 métermázsa átlaghozamot értek el, e csúcstermés pedig tavasziárpában 35,05 métermázse hektáronként. Hasonló e­­redményeket értek el a buzicai, nagy­­idai udvarban és, a kassai gazdaságok­ban. Nem dicsekedhetnek ilyen szép eredményekkel a cserjeki udvar’ dol­gozói. Az idei őszi munkák keretében el kell végezni mindenütt az előszántós mélyszántást. A tavalyi eke-hiányt már eltávolították. Saját iparunk, valamint a szovjet ipar ellátott bennünket elég­séges számú jó és megasteljesítményű ekével. Rajtunk múlik tehát, hogy a traktorosokat hogy győzzük meg. Szok­tassuk meg traktorosainkat arra, hogy még kedvezőtlen körülmények között is használják az előhántót és ne tör­ténjen meg az, aminek a múlt évben oly gyakran tanúi lehettünk — hogy az előhántók az égnek meredtek és nem használták őket. A réteket és legelőket okvetlen előhántós ekével kell megszántani. Ezzel a gyomot teljesen elpusztít­juk és aprómorzsalékos talajt nye­rünk, ami előfeltétele a jövőévi bő termésnek. A mélyszántásnál már természetesnek vesszük az előhántó használatát. Az őszi vetések talajának előkészítésénél azonban ezt mindenütt használjuk. A mélyszántás szükségességét legjobban azzal lehet bizonyítani, hogy a talaj felszíne kb. 10 cm mélységben mindig kimerül, elodvesodik, porrá válik és így terméketlenné változik. Ezzel szem­ben a talaj 20—30 cm mélységben megőrzi jó mii.őségét. Az előhántóval végzett szántás je­lentősége főképpen abban csúcsosodik ki, hogy a föld összetételét jobbá teszi, emeli a termelékenységet és. abban, hogy az így megszántott földet foga­­solni nem kell és ezzel a termelési költségek is alacsonyabbak. Végül fon­tos tudni azt is, hogy a mélyszántással a gyommagvak mélyen a föld alá ke­rülnek, ahol az erős földréteg alatt el­pusztulnak. Ing. Leukanič Pavel a kassai állami gazdaság tröszt­jének foagronóinusa. A\7Z MIAMI CAZDASACCK HÍREI Az új módszerek alkalmazásának eredményei: Jobb figyelmet érdemel a garamlöki gazdaság az igazgatóság részér öl SÁRGULÓ KUKORICASZÁRAK TARKÍTJÁK szerte a határt. Az őszi szél nagy irammal kapaszkodik a szé­les táblákba és megrögzíti az egyre jobban bámuló leveleket. A kukorica­csövek pedig már rég kieresztették fekete bajuszukat és sokatigérően vár­ják a betakarítást. A cukorrépa úgy­szintén kikívánkozik már a földből, hiszen tavasz óta a szorgalmas mun­káskezek nyomán szélesre terebélye­sedhetett. Lesz bőven cukor, futja be­lőle elegendő takarmányra, sőt anya­giakban is meghálálja a belefektetett gondos munkát. így lehetne körülbelül jellemezni a garamlöki állami gazdaság dolgo­zóinak munkáját, amelyet az időjárás viszontagságai ellenére is sikeresen oldottak meg. Jól kihasználták az időt, hogy ezidén még több kukorica, cukorrépa teremjen. A fogatosok azon­ban már a jövöévi termés alapjait rak­ják le, serényen folytatják az istálló­trágya kihordását. A VASÚT MELLETT ELTERÜLŐ PARCELLÁKON szinte óráróLórira sűrűsödnek, a trágyabuckák. Sztrná­­gyik Pál elvtárs a gazdaság növény­­természeti csoportvezetője kerékpár­jával az imént érkezett meg a munka színhelyéről és bizony nem szűkölkö­dik a dicsérettel. — A trágya kihor­dása és szétteregetése — kezdi el mondókáját — mulaszthatatlan fel­adat. És fogatosaink énnek tudatában fogtak hozzá a munkához. Micsík Pál és Kúty Vilmos például egy hektár területet trágyáznak meg naponta sze­mélyenként. Egy-egy fordulóban 15— 17 mázsát raknak fel szekerükre. A gazdaság udvarán pedig a cséplő­gép bugásához hasonló hang üti meg az errejárók figyelmét. Az egyik fé­szer alatt Sípos András, Fides Tamás igyekeznek a vetőmag tisztításával. Mint mondják, két műszakban dolgozL nak, mert igen sürgős a vetőmag ki­tisztítása, hiszen napok kérdése csak és elkezdik az őszi kalászosok vetését. Míg a gazdaságban vígan folynak az őszimunkákra való előkészületek, a traktorosok kemény harcot vívnak az alaposan kiszáradt talaj felületével. A forró nyári napok bizony sok nedves, séget felszívtak a talajból annak el­lenére, hogy a tarlóhántással igyeke­zett a gazdaság. Várni azonban nem lehet, a magágyat idejében elő kell ké­szíteni, no, meg a szétteregedett trá­gya beszántását is szorgalmazni kell, nehogy elillanjon belőle a fontos táp­anyag. Nincs is baj ezen a téren a gazdaságban, mert alighogy szétszór, iák a fogatosok a trágyát, a traktoro­sok nyomban le is forgatják. Csakis így van értelme az őszi trágyázásnak. A GAZDASÁG DOLGOZÓI, IGEN HELYESEN az őszimunkák megkezdé­sét a tarlóhántás megindulásától szá­mítják. Arra törekszenek, hogy min­den munkájukat az agrotechnikai ha­táridők betartása mellett élvégezhes. sék. Az őszirepcét például már au­gusztus közepetáján vetették el s и növény azóta már szépen kisorolt, nagy hullámokban lengeti az őszi szél. Sztrnágyik elvtárs azt mondja: bi­zony nem is késlekedünk munkánk­kal. Az aratásban is, a kerület többi gazdaságát megelőzve, elsőnek telje­sítettük feladatainkat. Ide kívánkozik megemlíteni még azt is, hogy az ara­tás alatt elvetett másodnövényük ugyancsak magasra nőtt ki a talajból, de a folyamatos száraz napok késlel­tetik betakarításukat. Ha másképpen nem, legeltetésre igen jól fel tudják használni a finom, zöld takarmány­­keveréket. A vetés és a talajelőkészítő munkák mellett a gazdaságban több, mint 40 hektár cukorrépa vár betakarításra. Tavaly is volt cukorrépájuk, de vala­hogy nem ment úgy a munka, ahogy kellett volna. Ezért nem csoda, ha kissé elkéstek a betakarításával. Ez­idén már egészen új alapokra fektet­ték a munkák menetét. Az őszi mun­katerv pontosan megmondja mikor és milyen gépekkel vagy kézierővel fog­nak hozzá a cukorrépa kiszedéséhez. Ezidén már bekapcsolják a kombájnt, a répa betakarítási munkáiba. Büszke is rá minden dolgozó, mert a munka nehezéke mellett lényegesen meg is gyorsítja a betakarítást. A munka­­csoportok természetesen jól felkészül­ve várják a kapásnövények betakarí­tását, ezzel mintegy alátámasztják ed­dig elért eredményeiket. Ha a gazdaság növénytermelésében eredményekről beszélünk, feltétlen érintenünk kell az állattenyésztés fej. 1ödését is. — Rólunk keveset írnak a: újságok — jegyezte meg a gazdaság ifjú zootechnikusa — pedig van elég eredmény, lehetne mivel dicseked­nünk. Melyek hát azok az eredmények — kérdeztük Kender István elvtárstól ? — Csak a tejhozamot említem meg — kezdi a sikerek felsorolását, — amely az augusztusi hónapot véve alapul, a mi részlegünkön 14.25 l. átlagot tesz ki tehenenként. Nem sokkal alacsonyabb azonban az évi átlagunk sem, amelyet január óta állandóan tartani igyek­szünk. Lássuk hát, kik azok a dolgozók, akik ilyen csúcshozamhoz segítették a ga­ramlöki gazdaságot? A részlegen Sza­bó Jánost, mint legjobb fejőgulyást emlegetik. Meg is érdemli a dicsére­tet, hiszen a tervét magasan 174 szá­zalékra teljesítette. Tejben kifejezve ez az arányszám napi 17.44 literes át­lagnak felel meg tehenenként. Szabó elvtárs soha sem érhette va­ria el ezt a magas átlaghozamot, ha ö munkájában nem érvényesíti a haladó szovjet mesterek tapasztalatait. Malt­­nyina fejési módszere és a tőgy­­masszázs meghozta a kívánt ered­ményt. ■ÉRDEMES FELJEGYEZNI HEGE­DŰS PÁL NEVÉT IS, aki minden egyes tehéntől 14 liternél is többet fej ki naponként. A fejéstervet 133 százalékra teljesítette az augusztusi hónapban. De igyekezete nemcsak a terv teljesítésében, hanem keresetében is megmutatkozik. Szabó elvtárs után. akinek a multhavi jövedelme elérte a 2.800 koronát. Hegedűsnek 1900 ко. гопа keresete volt: így második lett a gazdaságban. Az új munkamódszerek helyes al­kalmazása tehát kifizetődik és a fá­radság magasan megtérül a dolgozók keresetében. Szabó és Hegedűs elvtár­sak nyomán Gellen és Kovács fejő­­gulyások is ráléptek az új módszerek alkalmazására és pár napi kísérlet után világosan megmutatkozott, hogy érdemes alkalmazni a haladó eljárásom kát-NEM TETTEK ÍGY TÓTH ÉS PO­­RUBEC ÁLLATGONDOZÓK. Nekik mindig kevés volt a keresetük s az okot minduntalan a zootechnikusban, a gazdaság vezetőjében csak nem saját magukban keresték. Szabó elvtárs sokszor magyarázta, hogy tévednek, de ez mint a falra hányt, borsó, kevés nyomot hagyott felfogásukban. Egy­szer azonban megtört a jég. Tóth és Porubec elvtársak, bár nem szívesen vallották be a többiek előtt, éjjel ti-, tokban próbálgatták a tőgymasszázst. Pár napi próbálkozás után jelentke. zett a kísérletezés eredménye. A havi keresetük is emelkedett olyan arány­ban, hogy már csak vár százas válasz­totta él őket az említettektől. Ma már ők is belátták, hogy az új etetési és fejési technika bevezetése nem volt hiábavaló. Azzal dicseked­hetnek, hogy a gondozásuk alatt álló teheneiktől átlag 13.95 literes' ered­ményt értek el darabonként. A több kereset tehát csakis munkájuk foko­zása annak észszerüsítése révén kö­vetkezhetett be jutalmazásukban. Nagy eredménynek számít a gazda­ságban az is, hogy a tej fokozása mel­lett egyre hatásosabban küzdenek a Bang-betegség fertőző elvetélés meg­akadályozására. Az idén csupán három újszülött borjú volt e betegség áldo­zata, tavaly viszont naponta jelentke­zett e betegség kártevő jelensége. Ez viszont lényegesen akadályozta az ál­lattenyésztés fejlődését. A betegség él. len irányuló beavatkozások eredmé­nye végül is azt mutatja, hogy augusz. tus végéig több mint 77 százalékra teljesíti borjúelválasztási tervét a gazdaság. A vágómarha- és a sertéshízlalás te­rén sincs lemaradás. A vágómarhák hizlalásánál Német István és Kom. pány József állatgondozók tűntek ki. Átlag 1.30 kg súlyszaporulattal dicse­kedhetnek naponta és darabonként, de volt olyan hónap is, ahol az átlag jó. val túlhaladta az 1.68 kg-ot. A SERTÉSHIZLALDÁBAN A MÚLT HÓNAP EREDMÉNYEIT ÖSSZESÍT­VE több, mint 52 dkg.ot tett ki az átlag súlygyarapodás. Benkó Sándor és Mirák Ferenc sertésgondozók szin­tén alkalmazzák az új munkamódsze­reket. A Surikov-féle etetési eljárás vedig igen nagy haszonnal jár, sőt a jövőben ennek következetes alkalma­zása folytán a súly'gyaravodás lénye, gesen javulni fog. Az anyakocák gondozása terén is komoly sikerek vannak a gazdaságban. Itt a malacszaxíorulat tervének teljesí­tése igen jó szinten mozog. Egészévi feladatukat jól teljesítik, amit a szü. letések arányszáma is híven bizonyít, kocánként 7.8 darab kismalacot mu­tat, míg a választási súlyátlag 17.20 kg volt darabonként. Macák Gyula elvtárs azonban eze.n a szakaszon azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az egyik kocától a kettős búgatás követkzetében 20 • kismalacot választott el és nevelt fel egészségesen. Itt az elválasztott átlag­súly 16 kg volt darabonként, míg az elhullás csupán öt százalékot tesz ki a kismalacok nevelésében. A gazdaság állattenyésztésének fej. lesztését az említett számadatok mel­lett az állati termékek beadásának tel. jesítése mutatja a legjobban. Nincs lemaradás a tojásbeadásban sem. — Annak ellenére, hogy a tyúkoktól da­rabonként 125 tojáshozamot terveztek egy év alatt Dudás Anna, a tyúkfarm egyik lelkes dolgozója augusztus vé­géig darabonként 107 tojáshozamot biztosított. Természetesen a beadási terv teljesítése itt is a 100 százalékon felül mozog. * * * A GAZDASÁG ELÉRT EREDMÉ­NYEI büszkeséggel tölthetik el mező. gazdasági dolgozóinkat, bármelyik gaz­dálkodási szakaszon is végzik munká­jukat. Példájukból erőt lehet meri. teni a további tettekre, a mezőgazda­sági termelés lényeges növelésére. BAJOKKAL AZONBAN ITT IS TALÁLKOZHATUNK. Az igazgatóság részéről különösen sok hiányosság ta. msztalható. Ez főképpen az új jutal­mazási rendszer érvényesítésében mu­tatkozik, mivel még mind a mai na­pig nem- vezették be ezt a fizetési rendszert- Arra hivatkoznak, hogy minden részlegen egyidőben térnek rá az új fizetési rendszer bevezetésére. Pedig egy kis megértéssel egy.egy részlegen is érvényt szerezhetnének e jelentős módosításnak. Ez viszont még több húst, tejet, tojást és egyéb me­zőgazdasági terméket jelentene nép­gazdaságunknak. Ezek szerint tehát megérné, ha mielőbb rátérnének az új jutalmazási rendszer érvényesítésére. SZOMBATH AMBRUS Ne halogassuk a talaj előkészítését az ősziek alá. Ha a magot időben elvet­jük, nagyobb termést nyerünk. Képünkön Kargel Erpö, társával, Urbánek Lászlóval a dénesdi szövetkezet 20-hektáros dűlőjét vetésre készíti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom