Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-11 / 28. szám
A szocialista faluéri! fza lŕC tcf Földműves A -FÖLDMŰVEL E SOGYl MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. július 11. Ara 40 fillér V. évfolyam 28. szám LAPUNK TARTALMÁBÓL: A szovjet ember: példaképünk Egy koreai faluban A nemzeti bizottság munkája nyomán új élet indul Gyürkiben A búcsi traktorosbrigád segíti a szövetkezetei Ne hagyjuk a földben az ezreseket Az édes otthont, a földet szeretik fiataljaink A kombájn nyomában Ebeden Az aratás-cséplés alatt se feledkezzünk meg a növényápolásról! A szorgos munka lázában ég most a határ. Az egész ország kenyerének betakarításáról van szó Az aratás ezidén a fokozott gépesítés jegyében történik Az az i yekezetiink, hogy szem veszteség nélkül, gyors ütemben takaríthassuk be idei gazdag gabonatermésünket Első kötelességünk: idejében learatni. Ehhez azonban szükség van helyi nemzeti bizottságaink minden tagjának munkájára is, mert csak akkor állanak hivatásuk magaslatán, ha a szemveszteség nélküli betakarítás érdekében mozgósítani tudják a falu összes erejét. Mivel esős nyárra van kilátás, nagyon észszerű a gabonakévék asztagokba hordása. így kevésbbé van kitéve az eső általi csírázás veszélyének. A jól betetejezett, jól összerakott asztagok hosszabb esőzést is kibírnak anélkül, hogy beáznának. Nagy előnye az asztagokból való cséplésnek az, hogy nyomban az eső után hozzáláthatunk a esépléshez, míg a keresztekből (kepékből) való csépléssel egy-két napot is késhet a munka. Eddigi csé 'ési tapasztalataink azt mutatják, hogy nem használjuk ki sok helyen a cséplőg рек legnagyobb teljesítőképességét. Erre vall a Bregyukféle gyorscséplési módszer nem kielégítő alkalmazás? is. Márpedig e módszer alkalmazá ával lényegesen lerövidíthetnénk a gabonacséplés időtartamát. Az így nyert időt egyéb igen tonlos munka elvégzésére használhatnánk fel. Lapunk e heti számában kimerítő módon foglalkozunk e gyorscséplési módszer alkalmazásának jelentőségével és a technikai eljárások ismertetésével. Kétségtelen, hogy a legfontosabb munka most: az aratás, tarlóhántás, másodvetés, hordás, cséplés, de nem szabad elhanyagolni kapásnövényeink nyári ápolását sem. Az aratás-cséplés munkája közepette gondoskodjunk olyan munkaszervezésről, amely e munkák mielőbbi elvégzését segíti elő, de egyidejűleg a termésfokozás érdekében nagyon fontos negyedik kapálást is befejezhessük. Sokan még idegenkednek a nyári kapálástól, abból a téves nézetből kiindulva ( és i.em a tapasztalatból), hogyha a nyári száraz időben kapálunk, a talaj mégjobban kiszárad; holott ennek éppen az ellenkezője igaz; ha van valami, amivel a szárazság hátrányos hatását csökkenthetjük, az a nyáron is alkalmazott kapálás. Egy-egy ilyen nyári kapálással például 5—6 mázsával is növelhetjük hektáronkénti kukoricatermésünket. Ha az ország egész kukorica vetésterületén végeznénk nyári kapálást, az így elért terméstöbbletból számtalan sertést felhizlalhatnánk, s temérdek húsmennyiséggel növelhetnénk hús- és zsíradékellátásunkat. A gabona és a kapásnövények hektárhozamaina!. emeléséből igen nagy segítségére lehet a növénytermelő csoportoknak a képzett agronómus. Ezt szemléltető ...ódon bizonyítja az ifjúságfalusi EFSz példája is, ahol Králik György agronómus bátran nyúlt a szovjet tapasztalatokhoz. A kukoricánál keresztezést alkalmazott; a „Szlovák” sárga fajtát apaként, a „Felismann"-féle ' ukoricát anyaként használta. A kukoricát négyzetesen ültettél kétszer keresztbe-hosszába sarabolták és kétszer megkapálták. így ötvenöt hektáron átlagosan 73 mázsa kukoricatermést értek el hektáronként. Ennek következtében a kukorica .názsánkénti termr si költségét — 41.70 koronát — csaknem a felére sikerült Icszoritaniok. Ebhez az eredményhez hozzájárult az is, hogy a kukorica előveteményének letakarítása után nyomban elvégezték a tarlóhántást 5—6 centiméter mélyen és utána a talaj a Szovjetunióban már széltében-hosszában elterjedt mélyített közepszántást kapott. Hasonló eset áll fenn a cukorrépa’ermesztésnél is. Gyakorlott földműve•eink. akik mögött több évtizedes tapasztalat van. tudják, hogy nagyon is helytálló az a közmondás, hogy a cukorrépába „bele kell kapálni” a cukrot llgy nis egy-egy kapálással a cukorrépa hektáronként 20—30 mázsával ad ngvnbb termés,, ami hektáronként ’—3 mázsa cukortöbbletet jelent az "■s/йппак Nem nehéz tehát kiszámítani, hogy ez a többlet hány család évi cukorszükségletét ‘'edezi. Nem szólva arról, hogy ez a mennyiség jelentős hasznot is nyújt mind az EFSz-ek állami gazdaságok, mind az egyéni gazdálkodók részére. Mindezt helyesen értelmezték a nyitrai járásban ’evő mezőkeszi EFSz tagjai, akik a proszenyicei mozgalom elvei alapján megművelt cukorrépaföldjeikről 322 mázsa cukorrépát takarítottak be átlagosar hektáronként, a múlt év őszén, A csallóközaranyosi állami gazdaság őrsújfalusi üzemegysége viszont még enné- is szebb eredménnyel dicsekedhet átlagos cukorrépa hektárhozamuk 370 mázsa volt. E termésfokozó módszereket minden EFSz-ben, állami gazdaságban alkalmazni lehet. Tehtt cukorrépatermelöink éljenek ezzel a lehetőséggel; kövessék a’ élenjáró EFSz-ek, állami gazdaságok, egyéni qa dálkodók példáját. Ez csak hasznukra válhat, mert így több jövedelemhez jutnak. A nyári növényápoláson kívül az aratással egyidöLen gondoskodnunk kell a takarmán,, alap biztosításáról is. Ezen a téren vannak bizonyos eredményeink. így a széna és herefélék termését iparkodtak mezőgazdaságunk dolgozói különböző szárítási módszerek alkalmazásával meggyorsítani, s kihasználták a ’ edvezö időjárást, valamint a fiatalokat, asszonyokat egyaránt bevonták ebbe a munkába. Követendő példának említhetjük meg a yalántai állami gazdaságot, ahol nemcsak a szénatermést takarították be, hanem már a lucernát másods/f is lekaszálták, melynek termését be is kazaloz! iák. Semmivel sem kisebb a bajcsi állam! gazdasághoz tartozó anyalai üzemegység dolgozóinak érdeme, akik bár az aratási munkákat is sikeresen folytatják, egyben az összes takarmánytermésüket is betakarították. Ezenkívül a másodnövények vetéséről sem feledkeztek meg. A learatott ősziárpa területeken elvéaezték a tarlóhántást és több, mint 50 hektárba takarmánykeveréket vetettek. Ezen eredményekkel azonban mégsem lehetünk megelégedve, mert vannak még olyan kerületek, főleg a besztercebányai, ahol jócskán megkéstek a szénatermés betakarításával. A fű elöregszik, elveszi! minőségét, s ez nagymértékben kihat állattenyésztésünkre, a tej- és húsbeadás elégtelen teljesítésére. A nedvdús takarmány szinte nélkülözhetetlen a jó takarmányalapnál. Tehát a tavaszi takarmánykeverékek jó részét több szövetkezetben — e szükségleteket figyelembevéve — lesilózták, a többit felszárították, avagy zölden feletették. A silózás jelentőségét igen nagyra becsülik a dunaszerdahelyi járásban, ahol már tavaly is verseny folyt az egyes EFSz-ek között: „Melyik EFSz biztosít több silótakarmányt!” jelszó alatt. Ez a verseny szép eredményeket hozott, mindamellett nem volt mentes a hibáktól sem. Egyes EFSz-ek, mint például a bősi szövetkezet tagjai, úgy gondolták, hogy elegendő, ha a mennyiségre törekednek. A gyakorlat azonban azt igazolta, hogy lényegesen fontos a silózásnál a minőségre való törekvés, innék figyelembevétele nélkül egész silótakarmánykészlet mehet veszendőbe — mint ahogy az meg is történt. Mindebből a bősi szövetkezet tagjai s л többi EFSzek is levonták a tapasztalatokat. Most újra nagy lendülettel folyik a járás szövetkezetei közötti silózási verseny Krajcsovics Nándor dunaszerdahelyi levelezőnk arról ír levelében, hogy a mihályfai EFSz-ben 1400, Pódafán 1540 Várkonyon 2300 mázsa őszi ledneket besilóztak. Hasonió igyekezel tuti a többi EFSz tagjait is. А X. kongresszus irányelv i szerint megállapított állatonkénti 25 mázsa silótakarmányt mind a mihályfai, mind a pódafai szövetkezetesek túlszárnyalják. Gép- és traktorállomásaink dolgo zóira nem kis feladat vár a mezőgazdasági munkák meggyorsításában. Nekik kell segítséget nyújtani ahhoz hogy a szövetkezetek tagjai a nag> munka- ellenére is el bírják végezn feladataikat. Ez egyben azt is jelenti hogy egyetlen egy traktornak sem szabad e nagy munkaidő alatt hevernie hanem üzemképes állapotban segíteni a ga’ onbetakarítás mellett a többi soronlévő munkák folyamatos elvégzését Minden erőt a termés betakarításáért ..........................................................................................................................IMI......I.....Iliin......Illllllllllll......Illlllllllll.....Illllllll.....IIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII A nagymegyeri járásban már 19 szövetkezet befejeszte az ősziárpa aratását Július 1-én megkezdték Nagyme. gyérben ez ősziárpa aratását, melyet azonban az esős időjárás miatt abba kellett hagyni. Héfön, július 5-én az ógyallai gépállomás számos önkötözőgéppel és 26 kombájnnal megkezdte az aratást.. Július 6-ig e balonyai, csilizradványi, alistáli, szapi, okányikovói és 'öbb más, összesen 19 szövetkezet, be fejezte a nagymegyeri járásban az ösziárpa aratását. Hétfőn július 5. és 6-án a csffizradványi, patasi és tanyi szövetkezetek megkezdték a rozs aratását. A pedányi alistáli szövetkezetekben megkezdték azonkívül' -a gazdag búzatermés aratását is. Az utóbbi napokban kezdetét vette a bogyai és apáca-szakáliasi szövetkezetekben a tavaszi árpa aratása. Az ekecsi, balonyi és csicsó; szövetkezetekben teljes ütemben megkezdték a rozs, búza és a tavaszi árpa betakarítását. ★ Képek a határból A marcellházi szövetkezét az új technika vívmányaival, a kombájnok és aratógépek segítségével gyors iramban aratja a dús kalásztengert. Janik István kombájnos, Lichnej Sándor hemyótalpasvezető, Minczér János segédmunkással mindent elkövetnek, hogy az aratás zökkenőmentes legyen és a gazdag gabonatermést minél előbb szemveszteség nélkül betakarítsák. A galántai gazdaságban leije» ütemben folyik az aratás A galántai állami gazdaság a gab >nabetakarítását e héten kezdte meg. amikor az ösziárpán kívül hozzáfogott a búza és a többi kalászosok aratása hoz is. Eddig beérkezett jelentések alapján a nebo.jszai farmon folyik legjobban és leggyorsabban á munka. Július 5-ig az Csziárpán kívül több mint 40 hektár búzát arattak le. A legjobb traktorosnak ezideig Kakubesik József bizonyult, mivel napi munkanormáját 20—30 százalékkal túlteljesítette. Ezenkívül két kombájnt kapcsoltak be a betakarítás mielőbbi elvégzéséért. s ezek két nap alatt 26 hektár termését aratták le és csépelték el. Nagy munkájuk mellett a gazdaság dolgozói egy pülanatra sem s< - edkeznek meg a tarlóbuktatásról és a másodnövények vetéséről. Eddigi adatok szerint több, mint 9 hektár területen vetettek be takarmánykeverékeket. ★ A kombájn zengő hangját szinte élvezik Gál Vilmos és Kormos István kombájnosok, akik a búcsi szövetkezet gabonatábláin aratnak. A hegedű a mulatságon nem szól szebben. Öröm nézni, ahogy a kombájn hatalmas szája nyeli az érett gabonát. A kombájn magfelfogó-tartálya rövidesen megtelik az acélos gabonaszemekkel, ki kell üríteni. A szövetkezet teherautója mellé áll a kombájnnak s pár perc alatt üres a tartály, mehet tovább a munka. Й fiatalság jelentkezik a mezőgazdaságba Hjúságunk a határmentéért A zsolnai kerületből eddig már -több mint 250 GsISz-teg ment nyári mezei munkára a cseh határmentére. E napokban egy mártoni 50 tagú fiatal szakképzett csoport, amely most végezte az állami 24. számú tartalék iskolát, indult útnak. A fiatal kőműveseknek és építészeti munkásoknak elég alkalmuk lett volna Szlovákiában is elhelyezkedniük. Mégis a teplici Severosta-v n. v. építészeti vállalatnál helyezkedtek el, hogy munkájukkal elősegítsék a családi házak mielőbbi építését az állandó áttelepülők számára. Mostanában er 60 tagú liptószentmiklósi brigádcsoport követte példájukat. A dunaszerdahelyi járásban az iskolát elvégzett fiatalok közül már 360 fiú és leány jelentkezett az EFSz-ek re és állami gazdaságokra. A fiúk és leányok friss erővel és vidáman hagy ták ott az iskola padjait, hogy azután részt kérjenek az ország építéséből, segítsenek mezőgazdáságunk fellendítésében. A bősi szövetkezet 40 fiatal munkaerővel szaporodott meg. De ne» sak a gazdaságokban hely ezkedtek el fiataljaink, hanem továbbtanulásra is jelentkeztek. Magukévá tették pártunk és kormányunk X. kongresszuson elhangzott irányelvett, amelyek szerint fokozni kell a mezőgazdaságban az ifjúság szaktudását. Szabad Julianna, egy eperjesi iskola nyolcadik osztályának tanulója, a vágsellyei egyéves kertésziskolára jelentkezett. Szabad Julianna azt akarja, hogy szakemberré váljon és az iskola elvégzése után szaktudásával hozzájáruljon szövetkezetük kertészetének fellendítéséhez. Ugyancsak Eperjesről Keszőce József úgy határozott, hogy traktorjavító lesz s ezt a szakmát az Ifjúság Falujában fogja elsajátítani. Zsemlye András Bősről az állattenyésztés szakmáját akarja Bélán elsajátítani. Fiataljaink tudják, hogy övék a jövő, érzik pártunk és kormányunk gondoskodását, így nemcsoda, ha a dunaszerdahelyi járásból már 53 fiatal jelentkezett mezőgazdasági szakiskolára. Krajcsovics Nándor Dunaszerdahely----- Levelezőnk írja Vágsellyérdl: -----------------— -A növényápolást befejeztük — megkezdtük az aratást Örömmel jelentjük, hogy növénytermelési miinkáinkat 100 százalékban július l-ére elvégeztük. Ebben a munkában nagy segítségünkre voltak asszonyaink. Ugyanis, míg az asszonyok a növényápolásnál dolgoztak, addig a férfiak ,a here és a széna kazalbarakásáirils voltak elfoglalva. A kazalozásnál kitűntek Ladies, Slávik és Cserhát Jánus, akik a 700 kocsi herét a kazalba rakták össze, de úgy, hogy az ellenség sem találna hibát benne. A kocsisok kora reggeltől napestig hordtak az illatos takarmányt Ezenkívül egy traktor is hordta pótkocsival, amelyre annyi szénát raktunk, hogy elég lett volna 5-6 invaskoi-sinak is elhúzni A betakarításnál derekasan kivették részüket a munkából Hankó, Balázs, Botka és Szabó is. Ezeket a munkákat befej'ezve most nyugodtan aratunk és naptól pirosrasült férfiak, asszonyok szorgalmasan hordják keresztbe az új kenyérnek való gabonát. Négy kormosarcú, fiatal traktorista erősen olajozta, zsírozta, jól előkészítette az önkötözögépeket, hogy az aratás fennakadás nélkül menjen végbe. A traktoristák versenyben állnak egymással és azon vannak, hogy a gabona minden szeme mielőbb a raktárba kerüljön A kombájnos is utat vágott magának a gabona rengetegében és a kombájn szája tátongva nyeli c gabonát, s nyomban ömlik a piros búza a tartályokba. Öröm tölt el bennünket, hogy egészévi munkánk gyümölcsét, a bő termést már arathatjuk. Minden épkézláb ember kint van a határban és szorgoskodnak a keresztek összerakásánál. Az aratással egyidöben folyik c tarlóhántás is. Ezzel már a jövő termés alapját biztosítjuk. A kocsisok is felkészültek a nagy munkára. Ügyszintén az állatgondozók, a zöldséges csoport tagjai is részt vesznek ebben az örömteli munkában. Ezek szerint minden jel arra mutat, hogy az aratást a tervezett idő előtt befejezzük. Hankó József, Vágsellyo
