Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-05 / 36. szám

1954. szeptember 5. Földműves 9 At AIIAMI CAIDA%ACCM HIRE!__ g-li---------j —....... L___L.. .L.■ , , . _'U_____U ..-Íl_____"" Példás állattenyésztési ereümények a zselízi állami gazdaságon ÉRDEMES MEGNÉZNI A ZSELlZl HATÁRT. Csupa zöld és fekete táb­la. Mint egy hatalmas nyitott könyv — a járás dolgozó parasztságának de­­rekas munkájáról, megnövekedett tér. mélési kedvéről olvashatunk benne. Az állami gazdaság hatalmas parcellái mégis, mintha mások lennének, kivál­nak a többi földek közül. Közvetlen a járási székhely mellett elterüld kukoricatábla hívja fel ma­gára a figyelmet, olyan csövek 'me­részkednek a törzseken, majd meg­haladják a fél méter hosszúságot. De a cukorrépa szerteterül0 fodros leve­lei is a jó munkát igazolják. Közele­dik az Ősz, álig két hét választ mái­éi szeptember 21-től. A munka pedig mrget, van belőle éppen elég. Nya­kunkon van az Őszi kalászosok vetése, amelyek számára jól elő kell készíteni a talajt, hogy a jövőévi gabonabetaka­rításkor még gazdagabb termést nyújt­hassanak. A ZSELlZl RÉSZLEGEN SERÉNY MUNKA FOLYIK. Raclcy elvtárs cso­portja a trágyahordást szorgalmazza. Ezzel a munkával is úgy igyekeznek, mint a repce vetésével, amelyet au. gusztus 25-ig földbetettek. A kihordott trágyát gépek segítségével nyomban clteregetik a földön és minden kése­delem nélkül alászántják. Fontos munka ez, hiszen minden várakozás nagymennyiségű tápértékét von el az istállótrágyából. A nit-oqér, pedig, a: istállótrágya fontos táptartalma döntő jelentőségű a növények fejlődése szempontjából. Kissé lehűlt már a levegő, de a traktorok egyöntetű dohogással végzik a vetőszántást. Az ekék mértani pon­tossággal rakják szép sorjába a fogá­sokat. Szinte minden egyes munka­­mozzanaton meglátszik, hogy nem kö­zönséges munka folyik e gazdaságban. — Bizony nem — teszi hozzá Var­ga József, a gazdaság sok élettapaszta­lattal rendelkező vezetője. — Mi arra törekszünk, hogy a következő évben még többet termeljünk. Ezidéit csak­nem ezer mázsával többet termeltünk s ebből több, mint 150 mázsa termé­szetbenit osztottunk ki dolgozóink kő. zott pót jutalomként. Ez természetesen még jobb munkára serkent mindnyá­junkat. A TELJES FÉNYBEN VILÁGÍTÓ NAP SUGARAI árasztják el a környé­ket. de az át-átsuhanó szellő az ősz közeledtét jelzi. Olykor-olykor meg­­rezgeti a gazdaságot övező fák leveleit melyek színpompában díszlenek. A levegőben varjúcsapat kering, mely hatalmas károgást rendez a dolgozó ember bosszúságára. De a zaj még­sem tudja eltompítani a hatalmas fák mögött elterülő gazdasági udvar zaját, amelybe tehénbőgés, lónyerítés és kis. borjak bömbölése vegyül. Itt állunk az udvaron. Előttünk az istálló épülete emelkedik a magasba. Alig tíz méter távolságra pedig a fe­nyőszálakból készült korlát egy hatal­mas csordát vesz körül. A tehenek mohón szívják magukba a park felől áramló ózondús, friss levegőt. Többen a szájukat működtetik, kérődznek. Érdekes, mindnyájan a korlát kijárata felé bámulnak. Alig várják, hogy fel­nyíljanak a sorompók és az istállóban jó étvággyal majszolhassák a szaksze­rűen és Ízesen előkészített ennivalót. DULAY ISTVÁN, az állattenyésztési csoport vezetője érkezik meg'és a te­henek ösztöpszerlíleg is megismerik gazdájukat, szinte követik lépéseit. Az istállóban persze szorgalmas elő­készület folyik. A vályúkba csapokon keresztül eresztik a vizet. Lubusky Ferenc több fejőgulyás-társával a vá­lyú szélén ül és csöndesen beszélget­nek. — Mindjárt negyed öt — mondo. gatják — be kell ereszteni a tehene­ket. Elérkezett az etetés ideje. A korlátból igyekvő állatok, — látni rajtuk, hogy hozzászoktatják őket a pontossághoz — egymás mellett ha­ladva lépegetnek az istálló ajtaja felé. A világért sem keverednének össze.­­Mindegyik megtalálja a maga helyét. AZ ISTÁLLÓ LEVEGŐJE TISZTA, szép fehér alom húzódik az állatok alatt. Dehát mi is a tehenek vacso­rája? Egyszerű szecska, csatornádéból és zöldlucernával keverve. A fiatal zootechnikus, akinek nem sikerült a nevét feljegyezni, elmondja, hogy ezenkívül minden egyes tehén fejen­ként csaknem 3.5 kilogramm abrakta, kormányban részesül Persze nem egy etetésre, hanem egész napra. Tehát csak a beosztástól függ, mikor tálal­ják vályújukba. DOBROVOĽNÝ ANTAL, A LEG­JOBB FEJŐ az abrakról a következő­ket mondja: „Az abrakot úgy osztjuk el, ahogyan a tehenek megérdemlik. Vagyis, amely több tejet ad, annak többet, amely viszont kevesebbet te­jel, kisebb adagban részesül. „Ez az igazság és mindjárt meglátjuk, ér­demes-e ezt a módszert alícdmazni. A zselízi gazdaságot, mint igazgató­ságot, a nyitrai kerületben a legjob­bak között emlegetik. Főleg abban hívta fel magára a figyelmet, hogy valamennyi többi gazdaság közül a legmagasabb tejhozamot érte el. Ez igazgatósági méretben 11.12 liter tej­re rúg. Nos hát, az eredmény eléréséhez a zálogosi, tergenyei stb. részlegeken kí­vül nagymértékben hozzájárultak a zselizi részleg fejőgulyásai is. Lássuk csák hogyan. Dobrovolný Antal a jú­liusi hónapban 3.472 liter tej helyett több, mint 4.892 litert fejt ki 12 te­héntől. Pedig kettőt szárazra állított már. így 14 biteres átlagot ért el da­rabonként. CSUDAY JÓZSEF ÚGYSZINTÉN NEVES ÁLLATGONDOZÓ. Jó mun­kája természetesen meglátszik az álla­tokon. Nemcsak külalakra, hanem teje. lékenységben is nagy hasznosságéi teheneket nevelt ki hallatlan szorgal­mával. Tejátlaga pedig szintén túl van a 13 literen. Míg Dobrovolný elv­társ 1.960, ő 1.600 korona fizetésben részesült. Ezt az összeget tisztán kap­ták a kezűkhez. Az istálló bejáratánál sorakozó te­henek mellett egy kékszemű, ügyes­mozgású leány szorgoskodik. Szecskát szór az állatok elé. De amilyen ügyes a járása, tekintete, olyan lassú a be­széde. Szinte minden szót úgy kell be­lőle kihúzni. Pedig van mivel elő­hozakodnia. A férfiak mellett dere­kasan megállja a helyét és alig ma­rad el a fejésben is a többiektől. A tervezett 3.410 liter tej helyett jú­liusban 4.130 liter tejet fejt ki a gon­dozása alatt álló tehenektől. S az augusztusi átlaga sem lebecsülendő. Fedorka Markának nevezik. Kiderül, hogy azért oly szófukar, mert törve beszéli a magyar nyelvet. A társai pe­dig magyarok lévén, csak pár szót tudnak szlovákul. De így is megértik egymást és közösen igyekeznek emel­ni a tejtermelést. Marka bevallása szerint az elmúlt hónapban tisztán 1.437 koronát keresett. De még több is lehet, amit igyekezete méltóképpen biztosít. MÍG AZ IGAZGATÓSÁG az összes többi részlegek eredményeit össze­sítve 11 literen felüli tejátlagot, mu­tat ki, addig a zselízi részleg ehhez az arányszámhoz az augusztusi hónapban nem kevesebb mint 10.94 literes át­laggal járul hozzá. Ha a tejtermelés arányáról esik szó, számba kell venni a költségeket is. Vájjon mennyibe kerül egy liter tej előállítása. Mert hát ez a fontos nemzetgazdaságunk szempontjából. A zselízi részleg minden kétséget kizár, va, jóval egy koronán alul termeli ki az említett tejmennyiséget. S ez pe­dig csúcseredmény, a tervszerű pon­tos munka dicsérete. Ez nyújt többek között alapot ahhoz, hogy a dolgozók kezdeményezéseit nemcsakiű megbecsü­lésben, hanem anyagiakban is méltó­képpen jutalmazhatják. ÉRDEMES MEGEMLÍTENI még a részleg sertéstenyésztését is. Itt Balia Lajos és felesége Margit asszony dol­gozik. Mégpedig igen eredményesen. A kollektív szerződés megkötésekor, még az év elején, azt a megtisztelő feladatot kapták, hogy az év végéig több, mint 900 mázsa sertéshúst ter­meljenek. Nem volt könnyít ez a vál­lalkozás. Vakarták is a fejüket. Dehát az akarat és a szilárd elhatározás min­den aggodalmat eloszlatott. Naponta már négy órakor talpon voltak s bi­zony igyekezniük kellett, hogy az éhes sertésgyomrokat jó eleséggel betölt­hessék. MOST UGYANEBBEN A MUNKÁ­BAN FOGLALATOSKODNAK. Nagy türelem kell az ilyen foglalkozáshoz. Az éhes szájakból oly éles visítás szö­kik ki, mintha csak öldösnék az álla­tokat. Ez pedig a fülnek nem a leg­kellemesebb. — Meg aztán vigyázni kell arra is, — teszi hozzá Balia elv­társ — hogy a sertések túl ne zabál­­ják magukat. Ez a jelenség naponta mázsákat kitevő veszteséggel járhatna- Dehát vigyázunk az állatokra„ mint saját magunkéra. Egész év alatt csu­pán két darab hullott ‘'el gondozásunk alatt. Közben a kutricák között lefekte­tett síneken elindul az ízes moslékkal, telített kocsira szerelt edény és Balia Lajos szép' sorjában lapáttal a kezé­ben osztogatja a falatokat. A hízók sivalgása egyre csökken és mire a ko­csi a sertésól végére ér. teljesen meg. szűnik. Balia Lajos feleségével kilép a hiz­laldából és most zavartalanul beszél­gethetünk. Itt tudjuk meg, hogy egészévi vállalt feladatukat augusztus végéig 100 százalékosan teljesítették. Vagyis ezután már terven felül ter­melnek. NEM LENNE KÖNNYŰ VÁLLAL­KOZÁS könyvben megírni mindazt, amit a zselízi kis mezőgazdasági rész-Ezekben a ketrecekben fejlődnek a gazdaság borjai leg magában rejteget, igen sokat, na­gyon sokat kellene ehhez ' körmölni. E9yet azonban így röviden, dióhéjban is megtettünk. Lényegében érzékeltet­tük azt a lüktető életet, ami napról­­napra egyre jobban pezseg a gazda­ságban, a dolgozók boldog csalókái ott­honában. Nem lenne teljes a kép azonban, ha a hiányosságokra nem térnénk ki. A gazdaságot a szép eredmények ellené­re sem lehet édenkertnek, csöpögő mézkútnak nevezni'. Ami hiányosság van, az főleg a pótjutalmazás hiányos ismeretéből, annak nem kielégítő alr kalmazásából ered. A vezetőség, de főképpen rajtuk keresztül az igazga­tóságon még adósak maradtak a dol­gozóknak ezzel a magyarázattal. Még mindig nem eléggé világos például Balia Lajos előtt, hogy elért eredmé­nyei után miért csak 1.200 koronát keres havonként. De ha Balia elvtárs nem érti, maga Varga József, a gaz­daság vezetője sincs tisztában ezzel a haladéktalanul megoldásra váró, égető kérdéssel. És talán mindez azért van így, mert az igazgatóságon mindent elkövettek, hogy felvilágosítsák a dol­gozókat? Nem, nem követtek el min­dent, ezzel még tartoznakRemélhe­tőleg rövidesen pótolni fogják a mu­lasztottakat. Ezt kívánja többek között tőlük a N.. pártkongresszus mezőgazdaságról szóló irányelve is. Ennek érdekében tehát mielőbb cselekedjenek. SZOMBATH AMBRUS Szemléltető tapasztalat-csere lornán Borongás az idő a hegyekkel koszo­rúzott Torna vidékén- Már kilenc felé jár az óra, mutatója és az átvonuló bá­rányfelhők között csak itt-ott szökik ki egy-egy napsugár. Esőtől nem kell félni, de tikkasztó meleg sem lesz, mint az utóbbi napokban. A vándor­szellő enyelegve játszik a hajdani Pallavichini őrgróf kastélykertjének évszázados hársfáin. A természet ze­­néjéhez még egy rezesbanda és a tor­nai híres cigánymuzsikusok szebbnél­­szebb nótákat játszanak. A Szlovák Nemzeti Felkelés 10-ik évfordulójának emlékére aratóünnep­séggel egybekötött, egész napot betöltő műsorszámok követik egymást... — Hosszú tömegsorban hatalmas menet indul ki a kastély udvarából, a Gyűr­ve, a régi vásártérre. Ott a 11 éves is­kolák tanulói. Csemadok és CsISz-cso­portok magyar- és szlovák népi tánco­kat, dalokat, gyönyörű alkalmi verse, két adtak elő a Szlovák Nemzeti Fel­kelés emlékére, valamint az arató­ünnepség alkalmából. Volt itt látni és hállanivaló egész nap. Azonban a legnagyobb érdeklő­dés mégis a mezőgazdasági kiállítást kísérte. A tornai állami gazdaságok igazgatóságához 16 udvar és 32 mun­kahely tartozik. Minddenhonnan hoz­tak valami szépet, értékeset. A somo. diák 12 kilós sütőtökje, dohány- és szőlőpéldányaik mellett, a nagyidai, csécsi, zsarnói gazdaságok gabona-táj­­fajtái, a szovjet kísérleti fajták nagy tetszést keltettek. A tornai állami gazdaságokon ez éven ágasbúzát már 20 hektáron ter­meltek és 26 métermázsa hektárhoza. mot értek el. A hatalmas konyhakerti- és melegégövi növények mellett nem maradt le ennek a vidéknek a legfon­tosabb növénye, a kukorica sem. A két, kétésfélméteres szárakon 2—3 cső is a jó eredményekre vall. A szlovák sárga faj egyik különleges szárán 4 cső volt és a gyökerektől kihajtott kétsarjú hajtáson még 1—1 cső. Az állattenyésztési részen a több­ezer tyúkból álló széplaki tyúkfarrn­­ról hófehér tollú és élénkpiros taréja tojókat, kakasokat mutattak be. Gon­dozójuk Breuer Marika, a fiatal, ked­ves szlovák lány szaktanácsokkal látja el az érdeklődőket. Magyarul nem tud, de segítenek a tornai pionírok, akik szívesen tolmácsolják. A tornai udvar jorkshirei kétmázsás anyakocája mellett 9 malac futkáro­­zik. A nézők közül az egyik nagyon elgondolkozik és végül is megjegyzi: — Ez a koca úgy néz ki, mintha fias lenne, hogy nevelhettek tőle öt hét alatt 9 darab 12 kilogrammos ma­lacot? Bizonyára ezek a malacok ide­genek és az öreghez hozzászoktatták. A kételyt az „öreg” eloszlatta. A koca mintha válaszolni akarna, lefe­küdt, a malacai hozzárohantak és mo­hó étvággyal szopni kezdtek. A jelenet kedves derűt váltott ki. pedig a java még csak ezután következett. A he­­tényi sertésgondozók Cehelnyík An­drás sertésgondozót, a koca igazi gaz­dáját kérdéseikkel ostromolják. Nem tudnak belenyugodni, hogy náluk a jobb takarmányozás ellenére is, a ko­­cánkénti malacátlag csak négy, ami­kor Tornán héjét értek él. Ennek is megvan a nyitja. Cehelnyik elvtárs sportember, jó labdarúgó volt és most a disznóknál is bevezette az edzést, ami abból áll, hogy naponta 2—3 órát kihajtja őket a szabadba, hogy futká­­rozzanak, napozzanak egy kicsit. Az etetés felől is érdeklődünk. — Az ételt nem dobálom nekik óda és azután sem hagyom őket magukra. Ha látom, hogy minden állat jóízűen evett, nem hagyott ételmaradékot a vályúban, biztos vagyok abban, hogy a. tervzett súlygyarapodás bekövetkezik — mondja Cehelnyik elvtárs. Később megtudtuk, hogy a Szovjetunióban is járt. Egy évig az Orel-kolhozban ser­tésgondozó volt. Ott nagyobb ered­ményeket ért el. egészévi átlagban kocánként 18 malacot. — Tornán is hasonló eredményt szeretnék elérni — jegyzi meg Cehelnyik elvtárs, — de ahhoz idő kell és fontos, hogy olyan berendezésünk legyen, mint a szovje­teknek. Ki kell tenyésztenünk a gaz­daságunkban lévő legjobban mdlacozó kocáktól egy új fajtát, ahogy azt az ottani kolhozparasztok is tették. Délután egy órakor megszólalt a hangszóró: — Aki a tömegmasszázst, gépi fe­jest meg akarja nézni, jöjjön ide, ahol a teheneket helyezték el. Sokaknak a vágyát teljesítették az­zal, hogy bemutatták a gépifejést. A felhívás után alig telt el néhány perc, hatalmas tömeg tolongott Gálkó Pál tehenész és a 42-es számú tehenek körül. A gyerekek otthagyták a cuk­ros-sátrakat, a pionírok a könyvkiálli. tást, a serdülő napbarnított ifjak a kastélykert hullámzó taván motorcsó­nakjukkal ügyesen siklottak el a megriadt kacsák mellett, hogy a par­ton kikössenek és ök is megnézzék a gépi fejést. Az idősebbek a templom­utcai sátrakból siettek gazdag vásár­fiával. Ott ruhát, cipőt, rádiót, gépe­ket és apró ipai;i cikkeket árusítottak, de most mindenki otthagyta, minden szem a gépi fejésre volt kiváncsi. Gal­­kó Pál tehenész hozzákezdett a mun. kához, és nem csak masszíroz és fej, hanem elmondja azt is, hogy mit, ho­gyan és miért kell csinálni. — A masszírozás már elég. rászere­lem a tehén tőgyére a csöveket, a gé­pet megindítom — így ni. Látják, mi. lyen nyugodtan áll a tehén? A fejes mindjárt készen is lesz. Két-három deci tejet azonban bennthagyunk a tőgyben és kézzel fejjük ki, nehogy üres tőgyet szívjon a gép, — mondja Galkó elvtárs. Sok helyen a gépi fejéstől még ide­genkednek, azt mondják, hogy tönkre­teszi a tehenet és így a tehén csak kevés tejet ad. Tornán ennek a hi­bás nézetnek az ellenkezőjét láttuk. A géppel kifejt habos tejből a te­henészek a szoptatóedénybe öntötték és megetették vele a Steinmann-féle hidegnevelésű ketrecben elhelyezett borjút. A kiállítás iránt való érdeklődés egyre fokozódott. A traktorista к а Tornán tervezett és készített traktor­­vontatású répakapáló gépet és szovjet kombájnt mutatták be. Méij a gépet is beindították és megmutatták, hogyan kell kezelni, esetleges hibákat elhárí­tani. Még csak tíz év telt el azóta, hogy a régi cselédek gazdák lettek, de a fejlődés olyan gyorsan tör előre, hogy ezelőtt ötven éven keresztül még a fe­lét sem lehetett elérni. A tornai gaz­daságok szeptember 10-re, a tervezett időre százszázalékra adják be a gabo. natermést a dolgozók államának. A marhahúsból 118 százalékra, sertés­húsból 240 százalékra és a tejből 101 százalékra teljesítették az eddigi ter­vet. A kiállítás alkalmából a közös ebéd és vacsorához, még reggelig tartó tánc­­mulatság is volt A tornai igazgató­sághoz tartozó állami gazdaságok dol­gozóitól sokat tanultak a környék és helybeli EFSz-tagok, úgymint a ma­gángazdálkodók, akik meggyőződhet­tek a közös gazdálkodás előnyéről. Cs. J.­Az őszi munkák jegyében Az őszi munkák előkészületeméi és azok megszervezésénél Szlovákiában az állami birtokok vezetnek, amelyek túl­nyomórésze pontosan előkészített és kidolgozott terv szerint indul az őszi feladatok elvégzésére. Az őszi munkák megindulása mindenütt az istállótrágya kihordásával kezdődik. A nyitrai kerü­letben eddig 630 hektárt megtrágyáz­tak. A megtrágyázott talajba főképpen őszirepcét és gabonaféléket vetnek. Még eredményesebben dolgoznak a pozsonyi kerületben lévő állami gazda­ságok. E napokban fejezték be 60 hek­tár ösziárpa vetését, amelyet jól meg­trágyázott és megművelt talajba ve­tettek. A gazdaság dolgozói mostan a felgyülemlett istállótrágya kihordásával foglalkoznak. A szlovákiai állami gazdaságok dol­gozói elhatározták, hogy a jövő gazda­sági évben méq jobban érvényesítik a már bevált munkamódszereket. így többek között vállalták, hogy a cukor­répa 40 százalékát a proszenicei moz­galom szerint fogják megművelni és a burgonya, valamint a kukorica felét négyzetes-fészkes módszerrel ültetik. Ä gabonaneműeket pedig 92 százalék­ban szűksorosan, vagy keresztsorosan vetik. ' A szeredi állami gazdaság dolgozói az őszi munkák eredményes és időbeni elvégzése érdekében már a munkaterv összeállításánál számoltak a haladó munkamódszerek szélesebb alapokon való bevezetésével. A 5sKP X. kong­resszusának határozata értelmében a következő feladatok elvégzésére köte­lezték magukat: szeptember 20-ig 120 mázsa ősziárpát, 1100 mázsa rozeot ki­tisztítanak és csáváznak. Ugyaneddig az időig 690 hektáron elvégzik a kö­zépszántást. Az őszirepcét és ősziárpát 105 hektáron augusztus 31-ig befeje­zik. Őszirozsot és búzát, valamint ta­karmánykeverékeket a terv szerint 585 hektáron vetnek és szeptember 30-ig a vetési munkákat befejezik. Á pontosan kidolgozott munkaterv meg­határozza a burgonya, cukorrépa, va­lamint a kepásnövények, tengeri, nap­raforgó, dohány, zöldségfélék, kender és a silótakarmány betakarításának pontos idejét. November 30-ig 1110 hektáron elvégzik a mélyszántást. Akik a gazdaság sikereit elősegítették

Next

/
Oldalképek
Tartalom