Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 5. szám

\

1954. Január 51.

6 FéláfflftvM

Az érsekújvári szövetkezeti munkakonferencia megvilágította az EFSz-ek megszilárdításához

vezető utat

Az érsekújvári járás szövetkezeteinek kiküldöttei ianuár 23-án tartottak II munkakonferenciájukat. mely úiabb határkövet lelent e szövetkezetek feilődésében Nem fér kétség hozzá hogv a szövetkezetek l. országos kongresszusa óta eltelt idő alatt szét eredmények s/ü'ettek" Különösen a növénytermelés terén mutatható ki a feilödés a legszemléltetőbb módon. A tavalvi hektárhozamok az 1952 es év vei szemtien a búzánál 4 9. rozsná 5 9. árpánál 7.9. zabná' pedig 28 ;ná zsáva! eme'kedtek. л járás szövetkezetei a haladó agrotechnikai módsze rek alkalmazásával 631 vagón eabo nával termeltek többet, mint az 1952 es évben

Pavol Sadovskv a JNB, elnöke elő adói bes/édeben hangsúlyozta— Járásunk területén a szövetkezeti gazdálkodás már mél ven gyökeret v=?tt a szlovák és a rmgvar fö'dművesek között A szövetkezetek — mini tóttá — megszilárdultak gazdálkodásún« javításának irama meggyorsult különösen az EFSz-ek mintaalapsza bálvzatának a gyakorlatban való alka mazása irtán.

A szövetkezetek szarvasmarhaállo mánva a fö'dterGiet növekedésével szintén felszaporodott, az 1953-es évhez viszonyítva egvötódiel nőtt A szövekezeti tágok anvagi ”s kulturális színvonal örvendetes mólon emel kedett Ezt támasszák alá a szövetke zetek évi zárszámadásának eredményt i is. Példának hozzuk fel: Andódon Czuc7or Sándor és családja a ledől gozott munkaegységek után 59 80 ma zsa gabonát. 14 mázsa burgonyát. * mázsa szénát. 7 mázsa takarmányrépát és 13 604 koronát kapott.

Vagy vegyük például a? érsekúivári II számú EFSz ben dolgozó Morvav Jánost és családját, aki 58.6 mázsa gabonát, valamint 19.554 koronát kapott.

így lehetne felsorolni a szövetkezeti tagok százait, akik tudatában vannak hogv a iól végzett munka után való ban biztosítva van a nvugodtabb gondtalanabb élet. -Az érsekúivári iárás szövetkezetei között is akad azonban olvan, ahol a tagok keveset törődtek azzal, hogy az a’apszabálvzat szerint gazdálkodjanak Ennek az lett a” 'eredménye, hogy az ilven szövetkezet adósa maradt álla munknak. helytelen gazdálkodás következtében nem tudta elérni a tervezett hektárhozamokat. Igv azután csökkent a munkaegység értéke és az előirányzott természetbeni járandósá got sem tudta kiadni a ledolgozott munkaegységek után.

A szövetkezet mintaalapszabályzata világosan kimond . hogv a szövetkezet tagiáriak háztáii gazdaságában nem 'nhet több fél hektárnál, bele értve a kertet., szőlőt, továbbá 1 tehenet borjúval, 1 anvaseriést. 2 hízót és baromfit tetszés szerint tarthat. Mégis akadnak olvan szövekezetek mint például a kürti sztóvák-mcc,veri, tardoskeddi és knltai. ahol egyes fele'őtlen tápok megsértették a min taszabálvzatót vagvis több állatot tar 'tnttak háztáii gazdaságukban, több mint fél hektár öldet használtak. Ez telies mértékben heh' lén. mert az ilven szövekezeti ' sunk rendszerint Kivonják magukat közös munka ától ami azután káros hatással van a terméshozamok il'etve az állatok hasznosságának fokozására

A vita előtt a ’ onferencia küldőt tei üdvözölték az érsekúivári ELEK TROSZVIT dolgozói*, akik a kormánv Vörös Zászlaián&k birtokosai, továbbá á iárás ’egiobb védnökségi üzeme is A sz-imöi szövetkezét fotóit vállaltak védnökséget s az ebből eredő felada taíkat tel i esi tett v*. Több ízben meglátogatták a szövetkezetek dolgozóit gyűléseit alka'mával. Az üzem és a S7Öveikezet közötti kapcso'at elmélyítését szoiffá'ta például az '.s. hogy az üzem áTandó-oktatást adott az aratás -cséplési kampány ideiére é<s rms alkalomkor is kellő segítséget nvúi tott a szövetkezetnek. Igv például a gabonabohord.'.s ideiére egv gépkocsit kői-snnzött az üzem. A szövetkezetét töhhízben kultúrműsorai is meglátogatták Kisebb mértékben a többi üze mek is mint a Dohái.'gvár. az Építkezési váľalat. i Trepa- kenderfeldolgozó a kórház, a Járási Kisipari Szövetkezet sth. segítettek a szövet * kezeteknek Ezen üzemek dolgozó* megértették a munkás-paraszt szövet ség kiépítésének és szilárddá tételének fontoÄsáeát igazi kü’detését.

A Helvi Eűtőház a Paprikamalom és a többi üzemeknek az új gazdasági évben az eddiginél sokkal1 na gvobb segítséget kell nyúitaniok a védnökségük ala*‘ lévő szövetkezeteknek hogv érezzék harcokban edzett munkásosztályunk segítő kezét

Az értékes vita során a küldött-'k rámutattak szövekezetük eddig elért eredményeire, de ugyanakkor bírálták

a közös gazdálkodásukban mutatkozó hibákat, fogyatékosságokat is.

Smida József, - csúzi EFSz példás elnöke vitafe1 ólalásában kihangsú Ivozta az új. haladó rotechnika alkalmazásának el In veit. a kereszt és szűksoros vetési m* ’szer jelentőségét melynek révén 23.35 vagón gabonával tórmoitek többet, mint azt tervezték

A konferencia tiszteletére a csúziak köte'ezettséget vállaltak, melynek alapián a gabonafélék hektárhozamát- Ю százalékkal emelik s a nővénvterme'ésben versenyre h'vták az udvardi szövetkezetét. Persze, hogy a ió példa nem marad hatás nélkül, hanem kövptőkre talál. Az andódi szövetkezel kiküldötte a szímői EFSz-t hívta pá ros versenyre U"V az egvik. mint a másik versenyfelhívást az illetékes szövetkezetek el foga ák.

Szádovszkv elvtirs előadói beszédében bírálta az andódi szövetkezetét ь? ’Iszi takarmánv-keverékek vetéstervének nem tejesítéséért. Az -andódi EFSz küldötte az említett vetésterv nem tejesítését azzal tódoko’ta. hogv van elegendő siló*''karmán vük. Ez az indokolás nem helves, mert hiszen soha sóm kell megijedni a „van”-tól és takarékoskodni is csak akkor lehet ha takarmány 1 óségesen áll rendelkezésünkre. Párt >nk és kormányunk a kiadott határozató1 mindig hangsúlyozta a takarmányai ap bitosításának jelentőségét és az állattenyésztés egvik legfontosabb alapfeltétele ként jelölte meg E^e hívta fel a figyelmet szeretett Gottwald elvtáfsunk is mert másképpen nem tudjuk emel ni állataink hasznosságát.

Műk István, az udvardi EFSz elnöke többek között ezeket mondotta

„Szövetkezetünk az elmúlt évben szép eredményeket ért el. Az 1951-et évhez viszonyítva hektárhozamaink átlagosan 7 mázsával emelkedtek. A ledolgozott munkaegységekre összesen 1 millió 990 ezerháromszáz koronát fizettünk ki és 74 vagón gabonát osztottunk ki természetbeni járandóságként. Az elért Gazdasági sikereink 45 kis- és közénparaszt szövetkezetbe va ló belépését eredményezték.”

Hasonló szép eredményekről számolt be a koltai szövetkezet küldötte Bújnák elvtárs is.

— Habár szövetkezetünknek mindössze 84 tagia van — mondotta — gabonafélékből mégis 15 vagonnal többet termeltünk, mint a községünkben lévő egyénileg gazdálkodó földműves.

A koltai szövetkezet példája is azt mutatja, hogv 'csakis a szövetkezet nagyüzemi gazdálkodás az egyedüli heives út a maga* bb hektárhozamok elérésére, a gondtalanabb élet, a jólét megteremtéséhez.

A szimői EFSz küldötte bátran fel tárta az elkövetett hibákat, amelyekből levonták a szükséges tapasztalatokat. A tavalvi hibákból okulva most már a tervkészítőnél körültekintőb ben járnak el és a kapásnövénveket az idén egyéni kre osztják fel. ezzel az a céhük, hogy a tagok munka iránti feletóségérzefét növeljék és több termelést érjenek el.

Cseresznvík elvtárs. Szlovákia Kommunista Pártja kerületi pártbizottsá gának képviselőié a takarmánvalap kibővítéséről, a kormánv EFSz-eink fejlesztésére fordítót. nagyaránvú se gítségéről, továbbá a mintaalapsza bálvzat és a házi munkai end betartásának fontosságáról beszélt, továbbá h ráita a iárás szövetkezeteit a szak káderek hiányos kiképzése miatt Utalt a suránvi szx-" tkezeti elnökkénző tanfolyamra, ahol a tervezett 30 halig*1+ó helyi tt mindössze 12 van. azok is többnyire az ország más részeiről való1'

Asszony, aki sikeresen

Márie Protívinská, e moravekobudejovici járásban a pulkai EFSz elnöknője. Most, amikor a közös gazdálkodás első évét sikerrel be végezték, Protivinská elvtársnő megelégedéssel értékelheti munkáját. A tehénistállókban ott állnak két sorben a jól tejelő fejőstehenek, más istállókban a borjúk és más tenyészállatok, e közös hizlaldában a sertések. A község határában pedig most fejezik be a tyúkfarm építését. A szövetkezet 12 nappal hamarább teljesítette beszolgáltatását. Abban ez időben e szövetkezeti tagok minden igyekezetüket latba vetették, mert tisztában voltak a cséplés és a beadás gyors végrehajtásáról szóló kormányhatározat fontosságával. Az őszi munkákat is sikeresen elvégezték a burgonyebeadást 102 4 százalékra teljesítették. 27 hektárt pedig két nappal a tervbevett idő előtt szűk- és ke,resztsorosan vetettek be. A szövetke„A kassa; kerületben eltudják küldeni hallgatóikat a szövetkezetek erre a né -on is fontos tanfolyamba. * nyitrai kerületből ellenben nem — állapította meg.”

Ezzel az érsekúivári járás sem dicsekedhet, mert a nevezett tanfolyamnak mindössze 1 hallgatója van, mégpedig Kürtről

Beszéde további részében a Mákokról — akik a kis- és középparasztok és a szövetkezetek legmegátaikodottabb eJ1emségei a falun — a következőket mondotta:

„A kulákok taktikát változtattak. Nem maguk léptek ki nyíltan a porondra, hanem céljaik elérésére,^ a szövetkezetben levő rend felbontására stb. az ingatag kis- és középföldműveseket. szövetkezeti tagokat bú j - togatták fel.”

E gonosz céljukat csak olyan szövetkezetekben skerül elérni, ahol a vezetők megfeledkeznek az éberségről. szájtáti módon viszonyulnak a falun dúló osztályharc kérdéséhez, nem avatkoznak bele cselekvőén, és igv mega’kuvás üti fel a fejét. E jelenség ellen a legszigorúbban fel kell léoni; a szociái demokratizmust csírájában kell elfojtani.

Gyarmati elvtárs. a gépállomás fiatal föagronómusa a gépállomásnak a szövetkezetekkel való szoros együttműködés fontosságára hívta fel a konferencia részvevőinek figyelmét. Majd az andódi. esúzi. szímői és fűri szövetkezeteket hozta fel a géoállomással való jó együttműködés példájaként. Megjegyezte, hogv ezek a szövetkezetek a legjobb tagjaikat adták traktorosnak.

„A szövetkezeteknek — mondotta — sokka! jobban kell gondoskodnánk a traktorosokról, mint azt eddig tét ték Elitélendő az a helytelen nézet, hogy ,.Te neked nem jár. mert. a gépáTomás alkalmazottja vagy”Vonatkozik ez azon szövetkezetekre, ahol még mind a mai napig nem kapnak $ traktorosok gabonát természetbeni járandóságként.

Jirout elvtárs, a CsKP Központi Bizottsága nevében üdvözölte a II-ik munkakonferencia részvevőit. Rámutatott a kormánv és a párt decemberi határozatára, melynek alapiránvelve a munkás-paraszt szövetség megerősítése, a szövetkezetek állandó gazdasági javulása s ezzel párhuzamosan a szövetkezeti tagok anyagi és kultúrális színvonalának emelése.

A konferencián elhangzott vita felszólalásokat Dvorsky elvtárs SzlKP Központi Bizottságának küldötte értékelte. у

— Az egyik vitafelszólaló — mondotta Dvorsky elvtárs — helytelenül úgv állította be az 58 sertés gondo zásával megbízott dolgozót, hogy azért példás, mert a megállapított normán felüli állatokat *s gondoz. A példás dolgozót — folvtatta — nem a ledolgozott munkaegységek alapján értékeljük, hanem az elért eredmény*” szerint. Majd a továbbiakban a termelési terv°k jó elkészítéséről beszélt Megemlítette, hogy egyes szövetkeze tek a múlt évben 23,- -25 sőt 30 ко rónát is terveztek, persze, hogv ez csak papíron volt, ami a nem reáli* tervezés eredményeképpen született

— Az egészévi termelési terv jo elkészítése nélkül, a reális lehetőségek figyelembe vétele nélkül szövetkezeti gazdálkodást folytatni lehetetlenség — fejezte be szavait Dvorskv elvtárs.

A szövetkezeti munkakonferencia küldöttei határozatot fogadtak el. amely a felmerülő fogyatékosságok ki küszöbölését segíti elő s a szövetkezetek további megszilárdulására mutatja meg a helyes utat.

Kovács István

vezeti a szövetkezete!

zet ugyan kicsi, de lelkiismeretes dolgozói varrnak. A zárszámadás megmutatta az EFSz életképességét. A munkaegységek után járó jutalmat, valamint a természetbeni osztalékot is pontosan terv szerint kapták meg ч tagok.

Protivinská elvtársnő, mielőtt a szövetkezetbe lépett volna más földművesnél dolgozott, mert egy hektárny, földjéből nem tudott megélni. A szövetkezet alakuló gyűlésén a parasztok megkérték Protivinská elvtársnőt, hogy vegye át a szövetkezet irányítását Soha azelőtt ilyen feladat elvégzésére nem gondolt. Sokat kellett tanulnia hogy a földművesek bizalmát és belé vetett hitét el ne veszítse. Hiszen idáig csak ...kenyéredóinak” parancsait teljesítette.

A tőrei EFSz tagsága újult erővel fog hozzá munkája elvégzéséhez

Egységes jóLdművesszövetkezetemk most tartják évzáró taggyűléseiket amelyeken értékelik az elmúlt év eredményeit és megbírálják a hiányosságokat és javaslatokat tesznek az idei gazdálkodás megjavítására.

Egyéb szövetkezeteink közül január 26-án tartotta évzáró gyűlését a tőrei EFSz is A szövetkezet tagjainak nagy érdeklődése előzte meg ezt az ülést, mivel itt hozták nyilvánosságra az elő ző gazdasági év eredményeit. A falu kultúrháza, melyet a téli hónapok alatt alakítottak át. ünnepi díszben várta az EFSz szorgos tagjait. Nem csoda, tehát, ha a tagok a termet zsúfolásig megtöltötték.

Benyó János elvtárs, a szövetkezet elnöke beszédében rámutatott azokra a tényekre, amelyek elősegítették a szövetkezet fejlődését.

— Szövetkezetünk — mondotta — mintegy 600 hektár földön gazdálkodik, amelyben csaknem 70 család veszi ki részét a közös munkákból. Míg az 1952-es esztendő kevés sikert hozott szövetkezetünknek, addig az elmúlt év, a fejlődés és gazdaságunk megszilárdulásának éve volt.

Hogy ennyit gyarapodott a közös szövetkezeti vagyon, bizonyítja az te. hogy ezúttal a nyolc koronás előleg mellett még az elszámoláskor hat koronát osztottak szét a tagok között minden ledolgozott munkaegységre.

Dudás elvtárs sertésgondozó például előlegként az elmúlt évben pénzben 15.794 korona jutalmat kapott. Most az évvégi zárszámadás eredményeképpen pedig ezt az összeget még 11 847 koronával toldották meg. Őszszesen tehát az 1953-as esztendőben 27.637 korona készpénzt, ezenkívti’ 54.51 mázsa búzát, 24.33 mázsa árpát stb., kapott.

Világos tehát a kép: mikor volt ilyen jövedelmük egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjainknak a múltban'’ Bizony ilyen gazdagon sohasem jutalmazta meg a föld parasztjainkat egyénileg gazdálkodásuk idején. A szövetkezeti gazdálkodás, a közös munka és az összefogás eredményeképpen Antal András, szövetkezeti tag családja is megkapta megérdemelt jutalmát. — Pénzben több mint 20.000 koronát, és mintegy 57 mázsa gabona természetbeni m-ulékot kavott. És még tovább sorolhatnánk azoknak a szorgalmas

szövetkezeti tagoknak a neveit, akik munkájukkal tevékenyen resztvettek a javak kitermelésében.

A szövetkezet sikereit fényes bizonyítékok támasztják alá. Ezek az eredmények mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben fellelhetők. Búzából például 74 mázsás hektárhozamot terveztek s a végeredmény 26.60 mázsát mutat. A tervezett 23 mázsás árpa hektárhozama helyeit 15.18 mázsát termeltek ki.

Ha az évzáró taggyűlés mérlegelte az elért eredményeket, a szövetkezet tagjai nem haboztak feltárni a gazdálkodásban előforduló fogyatékosságokat sem. A legnagyobb baj az volt hogy a kukorica átlagos hektárhozama csak 13 40 mázsa volt, pedig átlag 28 mázsát terveztek. A cukorrépa hektárhozama ugyancsak nem volt kielégítő. A terveze 270 máz helyett csak 162 mázsás eredményt értek el. A dohányból ugyancsak nem teljesítették termelési tervüket.

A szövetkezet tagjainak vitafelszólalásaiból kitűnt, hogy az alacsony terméshozam igazi okozója a munka helytelen jutalmazása volt Előfordult, ugyanis, hogy a munkát nem a menynyisége és minősége alánján értékelték, hanem mindenkinek egyenlően írták be a munkaegységet, aki csak abban a munkafolyamatban résztvett, tekintet nélküli 6- , hogy ki-ki milyen gonddal és minőséggel végezte a reáváró feladatokat.

Furinda elvtárs szintén belekapcsolódott a rátába, aki a munkacsoportokban előforduló hiányosságok okait elemezte. Többek között rámutatott arra a tényre is, hogy a szövetkezet vezetőséqe nem osztott fel a kávásnövények megmunkálását egyénekre. Mennyivel szebbek lehettek volna a terméseredmények, ha a kissallói szövetkezet példáján Tőrén is alaposabban szervezték volna meg az összes növénytermesztési munkákat. Ezután sok szó esett az állrttenyésztésbeii fennálló hibák eltávolításáról is.

Az új vezetőség megválasztása során a tagság arra kötelezte magát, hogy ebben az évben újult erővel lát munkája elvégzéséhez, hogy az 1954- es zárszámadás még több örömet és a közös szövetkezeti vagyon még nagyobb arányú gyarapodását eredményezze. Sz. A.

Az egyéni gazdálkodók is tanulhatnak belóle

Már nem mai gyerek, körülbelül ötven éves lehet Trcha Rudolf, a vágsellyei szöiietkezet állatgondozója. — Tizennégy darab tehenet etet és fej, ezenkívül hat boriul bíztak gondjaira

— Gondozott-e már azelőtt is teheneket — kérdezzük a cigarettára gyújtó Trcha bácsitól

— De gondoztam ám — feleli kedésünkre. — Hisz két tehenet hoztam magammal a szövetkezetbe és egy üszőt. No meg a három hektárt De ne gondolja senki, hjogy rosszul gazdálkodtam, aztán, azért léptem a szövetkezetbe. Nem, nem! Az én földiem jó termést hoztak és ment is a gazdálkodás. Amikor azonban megtudtam, hogy könnyebb oldala Is mn e gazdálkodásnak és eltűnnek a nadrágszíj földek, megszűnnek a barázdák traktorok szántanak, gépekkel lehet aratni, gondoltam egyet és 1949-ben baléptem a szövetkezetbe.

Amiben Trcha elvtárs bízott, az 1553-ban megvalósult. Elérte azt, hogy három hí ..tar földje termését nem tudta összehasonlítani azzal, amit a nagyüzemi gazdálkodás, a közös munka, a szövetkezet biztosított neki.

Hadd mondja el maga Trcha elvtárs hogy mennyi osztalékhoz jutott az elmúlt évben.

— Ott kezdem — mondja, hogy naponta 80 liter tejet fejek. Minden 100 liter után két és fél munkaegységet kapok. Ezenkívül minden háromhetes borjú után 10 műnk gységet. Folyatásért egyet. Ha a tehénnél megálla- O'tható a terhesség, szintén eayet. — Fiam is itt dolgozik, 0 a takarmányozócsoport tagja. Feleségem nyáron a mezei munkánál segédkezett. Így hárman együtt 1500 munkaegységet dolgoztunk le.

Ez a szám rávilágít a Trcha család becsületes törekvéseire és most még nagyobb érdeklődéssel hallgatjuk a zárszámadás eredményeit.

— Hát felsorolom most — folytatja - mit kaptam. Búzát 40:33 mázsát, kukoricát 19.43 árpát 10 45 és 6 marsa burgonyát. Ezenkívül 2 kg mákot ís 1 kg mézet. Ez nem minden, men a fél hektár termését is bele kell számítani mert az is az én padlásomat nyomja. Azon termett 16 mázsa kukorica, 4.5 mázsa árpa, és 3 mázsa burgonya.

— Mondja Trcha elvtárs — kérdezzük, — melyik magángazdának van

annyi jövedelme, mint magának?

— Nem hiszem — válaszolja — hógjj a magángazdálkodóknak a beadáson kívül ennyi gabonájuk maradt volna, és ennyi jövedelmük lett volna, mint nekem.

— Hát maga is csak beadta.

— Be azt a 25 mázsa felesleget, de szabad áron. A disznó is kihízott 3 mázsára, a két növendék is szépen fejlődik. Még né v számoltam el mindennel, de azt hiszem, _ még pár mázsa kerül a szabadpiacra. Muszáj pénzhez jutni, mert építkezni akarok Ez évben már összespóroltunk egy kis pénzt, hisz csak előlegként kaptunk 13.446, most pedig végelszámolásnál 6-000 kormát. Végre olyan összeg van a kezemben, amellyel megkezdhetem az építkezést. Le kell. bontanunk azt a százéves házat hisz egyszer csak ránkdől. A zsupfödelet évente igazgatni kellett, hogy az eső ránk ne csurogjon.

Ebből igazán láthatja minden ma gángazdálkodó, hogy Trcha elvtárs, ha jól is gazdálkodott a három hektár földjén, nem tudott építkezni. Most kölcsönt sem vesz fel, mégis szép családi házat fog építeni. Mi azt hisszük, hogy a Trcha-családmk ez évben olyan bevétele volt, hogyha pénzzé tette volna osztalékát, ez maga is elég lett volna házépítésre. Ezt mindjárt bebizonyíthatjuk.

A 40.33 mázsa búza értéke 12 179 korom. A kukorica, a fél hektár termésével együtt 35.34 mázsa, ami pénzben 8.773 koronát jelent, az árpáé t 4.126, burgonyáért pedig 504 koronát kapott volna. A készpénzelőleg 13.446, az évvégi elszámolásnál pedig 6 oao koronát kaptak. Ha összeadjuk mm - ezt, akkor pénzben i észévi here A Un 45.028 koronát tesz ki. Ez régi pénzben majdnem negyedmillió korona-Fogjanak a magángazdálkodók papírt és ceruzát, végezzenek számolási és győződjenek meg arról, vájjon hány hektár föld kell ahhoz, hogy ekkora bevételhez fussanak. De ez mé§ nem minden, a szövetkezet minden évben gazdagabb lesz, a munkaegység értéke egyre emelkedik s a szövetkezeti tagok a gazdag zárszámadás eredményében bízva, örömmel gondolnak pártunk és kormányunk intézkedéseire, amelyek az r über jólétéről való gondoskodást szolgálják.

5. П