Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

6

Földmftwes

Í934. 'fantiáf 3.

Д mezőgazdasági termékek begyűjtésének sikeres teljesítésére irányuló intézkedésekről

re és a begyűjtési feladatok biztosítására.

A begyűjtési apparátusban lévő pártszervezeteknek nem utó.so sorban rá kell venniök a begyűjtési dolgozókat, hogy teremtsék meg a begyűjtési feladatok teljesítésének előfeltételeit, vagyis, hogy gondoskodjanak a begyűjtési feladatok teljesítéséről, a hektárnozamok emeléséről és az állatok hasznosságának fokozásáról. Rá kell venniök őket arra, hogy a szovjet tapaszta. latokat propagálják és segítséget nyújtsanak bevezetésüknél, valamint a szocialista munkaverseny fejlesztésénél.

Ki kell küszöbölni’ azokat a hiá. nyosságokat, amelyek az idei begyűjtés biztosítása folyamán mutatkoztak, véget kell vetni a begyűjtés adminisztratív biztosítása módszereinek. Mindez megköveteli, hogy a begyűjtési apparátusban lévő pártszervezetekben az eddiginél erősebben érvényesüljön a bolsevik Ы. rálát és önbírálat. Hogy ez megtörténjék, szükséges, hogy ehhez a szervezet tagjainak lehetőséget adjanak, hogy betartsák a pártonbe lüli demokráciát és hogy összehívják rendszeresen a taggyűléseket. Itt a járási bizottságok címére meg kell jegyeznünk, hogy továbbra nem nézhetik el azt, hogy a begyűjtésben lévő pártszervezetek sokszor egész hónapokon keresztül nem tartanak gyűlést, mégpedig főleg a begyűjtési kampányok folyamán, amikor erre a legnagyobb szükség volna. A járási funkcionáriusoknál véget kell vetni annak a helytelen és a párt számára ártalmas elmélet, nek, hogy az akciók idejében nincs idő gyűlésekre.

A CsKP kerületi bizottságainak a CsKP járási bizottságokat arra kell vezetniök, hogy a begyűjtésnek az eddiginél nagyobb gondot szenteljenek, a begyűjtést tartsák a munkásosztály és a kis- és középparasztok szövetsége megszilárdítás sa egyik legfontosabb gazdasági tényezőjének és a begyűjtési appará. tusban levő pártszerveket alkalmas oktatókkal, a járási bizottság irodájának vagy apparátusának tagjaival segítsék.

Szükséges, hogy a CsKP járási bizottságai a begyűjtési apparátusnak és általában a begyűjtésnek rendszeres gondoskodást szenteljenek és nemcsak, minf eddig, csupán a gabona, és burgonyabegyüjtés időszakában. Szükséges. hogy a CsKP kerületi és járási bizottságai, nak irodái a begyűjtési szakaszon dolgozó kommunisták részvételével rendszeresen értékeljék a terv teljesítését és ezzel egyidejűleg a begyűjtési apparátus munkamódszereit. Törődniük kell azzal, hogy a begyűjtési dolgozók politikai és szakmabeli színvonala szüntelenül emelkedjék és hogy megakadályozzák az ártalmas fluktuációt, amely eddig főleg a begyűjtési meghatalmazottak apparátusában nyilvánul meg.

A begyűjtési üzemek pártszerve, zeteinek, a kommunistáknak figyelmét a begyűjtési üzemköltségek csökkentésére kell irányitaniok, a mezőgazdasági termékek elraktározásánál és eladásánál, továbbá a gabonáról való jó gondoskodás biztosítására és a mezőgazdasági termékek átvételének megjavítására.

Véget kell vetni annak, hogy a gazdasági vezetők és pártszervezetek közömbösséget tanúsítsanak a pazarlás eseteiben. Ki kell küszö. bölni azt, hogy a begyűjtési üzemek dolgozói elszigetelődjenek a begyűjtéstől és a mezőgazdasági termeléstől. A begyűjtési apparátust közel kell hozni a termelés problémáihoz, fokozni kell az EFSz-eknek és a többi mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szakmabeli segítséget.

A begyűjtésben fontos feladatok hárulnak a falusi pártszervezeteinkre. Д. falusi kommunistáknak az állami

beadások teljesítéséért és túlteljesítéséért vívott harc élén kell állniok, maguknak kell példával elölj ámiok. nem szabad belenyvgodniok a hiányosságokba, hanem a szövetkezeti tagokat, a kis. és középparasztokat úgy kell nevelniök, hogy az állami beadási kötelezettségek teljesitését hazafias kötelességüknek tartsák. A falusi szervezeteknek rendszeresen meg kell tárgyalniok az EFSzek, az egyénileg gazdálkodó parasztok és az egész község beadási feladatainak teljesitését, a politikai tömegmunka minden eszközét fel kell használniok a széles paraszttömegekre gyakorolt befoiyás megerősítésére és fokozniok kell éberségüket úgy, hogy megakadályozzák a kulákok szabotázsait.

★

A mezőgazdasági termelésben és begyűjtésben hozott új intézkedések kétségkívül hozzájárulnak ahhoz, hogy a parasztok érdekeltsége növekedjék abban, hogy a lehető legproduktívabban kihasználják a földeket. Megnyilvánulnak a piac számára termelt mezőgazdasági termé. kék magasabb termelésében és hozzájárulnak a város és a fain közötti egész áruforgalom kibővüléséhez.

A mezőgazdasági termelésben és begyűjtésben foganatosított új intézkedések nem jelentik azt, hogy letérünk a szocializmus építésének útjáról és hogy feladjuk az egységes földművesszövetkezetek építését. Az egységes földmüvesszövetkezeteknek a gép- és traktorállomások útján, műtrágya és gépek szállításá val, a begyűjtés keretében nyuj tott könnyítésekkel, stb., sokkal nagyobb támogatást fogunk nyújtani és nyújtunk, mint bármikor azelőtt

Igyekezni fogunk azonban, hogy minden téren fejlődjék az áruforgalom a város és a falu között, hogy begyűjtés útján, a mezőgazdasági termékek magasabb árakon való felvásárlásával és fogyasztási szövet kezetek által való felvásárlásokkal, a mezőgazdasági termékeknek az egységes földmüvesszövetkezetek által történő szabad eladásával a földmüvespiacokon, egyszóval, hogy a várost minden úton ellássák a mezőgazdasági termékekkel és a falvakra egyre több ipari fogyasztási cikk kerüljön.

Elvtársak!

Azok az intézkedések, amelyeket ma a központi bizottság javasol, újabb bizonyítékai a párt nagy gondoskodásának népünk szükségletei, röl, kifejezői népi demokratikus rendszerünk erejének és szilárdságának. Üiabb bizonyitékai annak a szilárd elhatározásnak, hogy teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket népünk életszínvonala tartós emelésének biztosítása céljából tűzünk ki.

Minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy kitűzött céljainkat teljesítsük is. Egy dolog kell ehhez, hogy pártunk, valamennyi kommunista dolgozóinak élére álljon az akadályok és nehézségek leküzdésé, ben, hogy a gyakorlatban megvalósítsák pártunk alapszabályzatát, amelyet éppen egy évvel ezelőtt or. szágos konferenciánkon fogadtunk el és amely minden kommunistát arra kötelez, hogy a párthatározatok teljesítéséént tevékenyen harcoljon, megszilárdítsa a tömegekkel való kapcsolatát, a párton kívüli törne geknek megmagyarázza a párt politikájának és határozatainak értelmét.

Pártunk nagy bizalommal viseltetik dolgozó népünk széles tömegei iránt. Ezt a bizalmat meg kell erösí teni és meg kell sziláditami. ^-zdaságunk szüntelen fejlesztésének és népünk életszínvanla emelésének programmját megvalósítva megszilárdítjuk városaink és falvaink dől. gozóinak felbonthatatlan egységét és pártunk vezetése alatt további győzelmeket érünk el a szocializmus építésében.

Ukrajina és Oroszország újraegyesítésének

300. évfordulói a

Az SzKP központit bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elhatározta, hogy 1954 . januárjában széles körben megünneplife Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulóját. Ez az évforduló az ukrán és az orosz nép s velük együtt a Szovjetunió valamennyi népének nagy nemzeti ünnepe.

A határozat megállapítja, hogy e nevezetes eseménnyel fejeződött be az ukrán nép sokévszázados harca a külföldi rabtartók ellen azért, hogy egységes orosz államban egyesüljön ismét ez orosz néppel.

Az ukrán nép az ó-orosz népcsoport egységes gyökeréből származik. Az eredet egysége, egész történelmi fejlődésének rokon és közös volta fűzi össze az orosz néppel. Az ukrán nép állandóan arra törekedett, hogy egyesüljön a testvéri orosz néppel. Ukrajna hoszszú időn át idegen járomban sínylödöt. Kegyetlenül pusztították és dúlták a török-tatár kánok nomád hordái, súlyos helyzetbe sodorta a lengyel slahta (nemesség) elnyomó uralma. Az ukrán népet a megsemmisülés veszélye fenyegette. Az ukrán nép állandóan harcolt az idegen rabtartók elnyomó uralma ellen. Az 1648—1654. évi felszabadító háborúban az ukrán nép hősi harcot vívott Bogdan Hmelnyickij, a kiváló államférfiú és hadvezér irányításával, hogy Ukrajna felszabaduljon a lengyel slahte uralma alól, s újból egyesüljön Oroszországgal. Bogdan Hmelnyickij történelmi érdeme, hogy az ukrán népnek az orosz néphez fűződő szoros szövetségre irányuló törekvését kifejezve, helyesen értelmezte az ukrán államiság feladatait és perspektíváit, s az ukrán nép mentsvárát a nagy orosz néppel való egyesülésben látta.

A felszabadító háborúban a fő erő az elnyomott parasztság volt, amely harcolt, hogy Ukrajna megszabaduljon az idegen rabságból és szembeszállt a hűbérurak elnyomásával. Az ukrán népnek a lengyel slahta ellen vívott harca

nagy visszhangra és együttérzésre talált a lengyel hűbérurak jármában nyögő lengyel parasztság körében. A felszabadító háborúban kialakult népi mozgalom nagy lendületét és kiváló sikereit elősegítette az orosz állam, éi különösen ez oroszországi néptömegei állandó segítsége és támogatása.

Ennek az össznépi harcnak befejezéseként Perejaszlavlban összegyűlt a Rada és 1654 január 8-án (18-án) határozatban mondotta ki Ukrajna újraegyesülését Oroszországgal. E Határozat a szabadságszerető ukrán nép hatalmas akaratnyilvánítása, évszázad« törekvéseinek és reményeinek kifejezése volt, s fordulópontot jelentett íz ukrán nép életében. Az ukrán nép ■rökre összefűzte sorsát a testvéri oraz néppel, amelyben mindig megbízhtó védelmezőjét és szövetségesét lá1a. Ezzel megmentette és fenntartotta omagát. mint nemzetet.

Ukrajna újraegyesülésének Oroszrszággal — bár Oroszország élén akor a cár és a negybirtokososztály állott— hatalmas progresszív jelentősége olt az ukrán és az orosz nép további юlitikai, gazdasági és kulturális fejlőése szempontjából. A két nagy szláv lép egyesülése, a cárizmus, valamint ez orosz és ukrán hűbérurak s burzeák reakciós politikája ellenére közelhzta egymáshoz Oroszország és Ukrajnanépeit. E népek az egyedül helyes itat választották a külső ellenség, a jzös elnyomók, a hűbérurak és a burzsázia ellen, a cárizmus és a kapitalista "abság ellen vívott harcukban.

Az orosz nép legjobb fiai, a vad emzeti-gyarmati elnyomás cári reteiós politikájával szembeszállva elismlék, hogy Ukrajnának joga van a nnzetá függetlenséghez, Ezért az ukrá nép legjobbjaival harcoltak együtt ez toszország népeit egymás ellen uszít szégyenteljes politika ellen, amely az orosz és ukrán nagybirtokosok в a burzsoázia, valamint segítőtárs«, a nagyhatalmi soviniszták és az ikrán nacionalisták folytattak.--------------------------------------------------------------Az elnyomók ée az orosz és ukrán

földekre törő külföldi martalóeok elleni közös harcban fejlődött és erősödött a két nagy testvéri nép vérrel pecsételt, megbonthatatlan barátsága. E barátság nagy eredményei világosan és meggyőzően rántják le a leplet az Ukrajna és Oroszország újraegyesülésében megmutatkozó burzsoa-nacionalista ferdítések népellenes lényegéről. Világosan mutatja ez, hogy a Szovjetunió ukrán, orosz és más népei megbonthatatlan szövetségének aláaknázására és szétrombolására a burzsoa-nacionalista törekvések hiábavalók.

Az orosz és ukrán nép, valamint O- roszország más népei további fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt, hogy a történelem porondján megjelent a világ legforradalmibb proletariátusa, az orosz proletariátus és harcos élcsapata, a kommunista párt..

Oroszország népei a kommunista párt vezetésével vívták meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, tépték ’e a kapitalista szolgaság láncait és nyitották meg a népek számára a szocializmus felé vezető utat. Az ukrán nép az orosz nép után elsőnek indult el a szocializmus útján. Kivívta é- százados álmának megvalósulását, megteremtette az ukrán nemzeti államot, s ezzel megvetette történelme új, valóban dicső korszakának alapját. Az orosz és ukrán nép testvéri szövetsége és barátsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, a belső ellenforradalom és a külföldi katonai intervenció ellen vívott polgáháború tüzében, a szocialista építésben, a Nagy Honvédő Háború során a német fasiszta rablók ellen vívott történelmi jelentőségű harcokban mind szilárdabbá vált.

Az orosz és az ukrán nép hatalmas sikereket aratott a gazdasági és kulturális építésben, s országunk valamennyi testvéri népével együtt magabiztosan halad a kommunista párt Irányításával a kommunizmus felé vezető úton.

Az új esztendőben még jobban fogunk gazdálkodni

Három év telt el azóta, hogy községünkben Alistálon megalakult az egységes földművesszövetkezet. A falu lakosságának 10 százaléka tömörült a fiatal III. típusú EFSz-ben. A tagság nagy része földmunkásokból, kisebb része pedig kis- és középföldm.űvesekbtll tevődött össze. Ott voltak azonban a kulákok is, akik azt a taktikát vála ztották, hogy mindjárt a megalakuláskor beférkőztek a szövetkezetbe, hogy már a kezdet kezdetén biztosíthassák maguknak a vezető helyeket. Természetesen nem azért törekedtek funkciókba, hogy ott a párt és a kormány irányvonalát átvigyék a gyakorlatba, hanem azért, hogy továbbra is kizsákmányolhassanak, hogy továbbra is parancsolgathassanak a földmunkásoknak és a kisparasztoknak. Hogyan leselkedtek például állataik és gazdo,sági szerszámaik beadásánál ? A kulák spekulált. Eladogatta állatait és pusztakézzel, no meg rossz szándékkal lépett a szövetkezetbe, lón volt ez Szuhánszkiral, aki 30 hektár földön gazdálkodott. Földje után csupán egy 15 éves tehenet, egy öreg lovat és egy csézát adott be. Az utóbbit azonban fenntartotta saját szükségleteire (megtehette, mert elnök voltf?), hogy azzal járhasson be a nagymegyeri viacra feketeüzleteit lebonyolítani. — Mit' tett a többi állattal, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a 30 hektár föld mellett több jószága is volt. A szövetkezetbe való belépése előtt eladott I pár 16 mázsás ökröt. 9 növendékállatot. 30 darab juhot stb. Ugyancsak nagyobb mennyiségi! jószágot saját háztáji gazdaságában hagyott, hogy legyen mibő! feketéznie. Ugyanez érvényes sertésállományára is, ami körülbelül 21 darabot tett ki. Szuhánszkihoz hasonlóan Matin kulák is arra törekedett hogy funkcióhoz jusson és hogy a szövetkezetét minél jobban ki tvdia használni. Magához ragadta a főkönyvelést és ugyanúgy ártott a becsületes szövetkezeti tagoknak, mint annak idején, amikor még 22 hektáron gazdálkodott. Megcsinálta például azt. hogy a szövetkezet számláit hónapokon keresztül elhanyagolta, és aztán kamatokkal együtt kellett a szövetkezetnek kifizetnie azokat. Az említett kulákok és társaik bizonv sokat ártottak közös gazdálkodásunknak A jegenyefák azonban nem nőhettek ez alkalommal sem. az égig. A párt segítségével becsületes tagságunk leleplezte kártevő munkájukat, és kizártuk őket soraink közül.

Mint egy fellelekzés. úgy hatott ez a tisztítás a szövetkezeti munkában. A tagok most már másképpen nézték a közös gazdálkodást, meri nem volt ik ott azok, akiktől azelőtt rettegniük kellett, akik őket шщ it esek Ыгяактлnyolni akarták. A munkafegyem ikezdett helyreállni.

Lényeges változást és határkőét jelentett szövetkezetünk életen az EFSz-ek alapszabálya, melyem első szövetkezeti kongresszuson Í3. ev elején hagytak jóvá. Tagságik arra igyekezett, hogy mielőbb azti törvény szerint folyjon gazdálliásunk. Elő zör is a munkaszervezés írén teremtettünk rendet. Megalakíttuk az állandó munkacsoportokat, rután 5 növénytermesztő csoport m'elte a 2.273 hektárt kitevő hatónkat. — Ugyancsak megalakítottunk У állandó munkacsoportot, amely t állattenyésztésben végezte a munkát és a szükséges takarmányt biztootta állatállományunk számára.

Termelésünkben egyre john alkalmaztuk a szovjet tapasztalatot. Igaz. először többen idegenkedtelőlük, de amikor saját magunk kézzoghatóan meggyőződtünk arról, hogfnennyire érdemes az úi módszerek irint dolgozni, termelni, a szovjet tisztái atop szövetkezetünkben is hódi útjukra indultak. így volt ez a kertsoros vetési módszer bevezetésévek. Először csak kisebb táblán vetetik keresztsorosán. mégpedig tavaszi zát. Csípléskor aztán viláaosan mefutatkozott a különbség. A keresztstsan vetett búza hektáronként átlagot 3 mázsával többet fizetett, de Ivenként ez a különbség meghaladta 5 mázsát hektáronként.

A korszerít és célszerüazdálkodás érdekében bevezettük a vetésforgót is. Ez mintegy, iyképet ad szövetkezetünkben. Mérire tudjuk melt/ik földbe mit vetünmilyen trágyázást fogunk végezni,f hogy melyik földön kell elvégezv mélyszántást. hogy tárolni tudjia téli nedvességet. hogy ezzel is fosítani tudjuk a jövöévi magasabFermést. A füves vetésforgóval теИ'Шик elhnhanyagolt földjeinket, umusztartalmat és nitrogént biztomk számukra. ami ugyancsak a msabb hektárhozamok elérését. segHíő.

Az EFSz-ek alapszi-uaihoz, igazodtál. rendet teremtetk a háztáji gazdaságokban is. Kttfezdve tagságunk egyre jobban rit. hogy a fő bevételi forrás a közdazdálkndás. s a háztáji gazdaság csri ennek a főforrásnak a kieoészitfísze. Ez pedtn a szövetkezeti munkahetem további meciszilárdítását eredivezte.

A nősténytermelésbhaeonlóan sok nehézséget, kellett lekenünk az állattenyésztésben ť*, thézségek mindenekelőtt onnan sraztak. hogy a megalakuláskor a 1 hektár földterülethez csupán szarvasmarhát tudtunk összpontosít Tudtuk, hogy az állattenyésztés к leggyengébb pontunk, amelyen fősen változtatni kellett. Arra törekedtünk tehat, hogy a tervezett állományt mielőbb biztosítsuk. Törekvésünk eredménnyel járt, к újabb nehézségekbe ütköztünk. Nagyobb mennyis'.nü állatot vásároltunk ugyanis hazánk északi részeiből, amelyek azonban nagyon nehezen szoktak rá a mi éghajlatunkra. Ennek következtében pár állat elpusztult, s több még máig is betegségben szenved. Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy mindenekelőtt salát nevelésünkből kell biztosítanunk a tervezett állatállományt. Csakhogy itt megint probléma merült fel. Hogyan lehetne több állatot felnevelni? Mi a titka annak, hogy egy-egy tehéntől több kisborjút válasszunk el, hogy az anyasertések többet malacozzanak. Figyeltük a szovjet kolhozok tapasztalatait és azt, hogy a mi élenjáró szövetkezeteink hogyan birkóztak meg ezzel « kérdéssel. Ennek alapján mi is tervet készítettünk, amelynek következetes betartása egészen biztos eredménnyel fog járni az 1954-es évben Elhatároztuk ugyanis, hogy 1954-ben minden állatgondozó aszerint fogja kapni а jutalmat, hogy milyen hasznosságot ér el a gondjaira bízott állatoknál. — Tervünkben szerepel az is, hogy következetesen alkalmazzuk az új esztendőben Malinyínová módszeréi, vagyis a háromszori fejést és etetést, az egyedi takarmányozást. Az állatok táplálkozása így i'óltnzatosabb és célszerűbb lesz, a pótjutalmazás bevezetésével pedig állatgondozóink nagyobb felelősséget éreznek majd i hasznosság emeléséért. Erre alapozzuk tehát mi, hogy az új esztendőben megjavulnak eredményeink az állattenyésztési termelésben is.

Szövetkezetünk pénzügyi helyzetén nagyon sokat segített az 1953. szeptember 15-iki kormányhatározat. A kamatok leszállításával és a többi kedvezménnyel együtt szövetkezetünk 500 ezer koronát nyer. Ez a támogatás nj lendületet adott tagságunk munkájának. Megmutatkozott ez főleg az őszi miinkák elvégzésében. Ügyeltünk az agrotechnikai határidők betartásom, <t munkák jóminőségű és gyors dvégsésére. Ennek tudható be, hogy szövetkezetünk. amely hosszú ideig járási, viszonylatban az utolsó helyen kullogott, most c má'-odik helyre került.

Nagy utat tettünk meg eddig is, de ez még nem minden. Az új esztendőben még következetesebben betartjuk az F.FSz-ek ala-'szabálvzatát. még nagyobb gondot fordítunk a munkaszervezésre. a szovjet tapasztalatok bevezetésére, hogy eredményeink még jobbak legyenek horní a járásban ne я masodikok. hanem az elsők legyünk.

BÍRÓ' FERENC, az sírtál i EFS* rtmflhs