Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-27 / 26. szám

fiaira a Földműves 1954. június 27. Irtsuk a gyomot — gazdag lesz a termés! —— ----------------------- ★ ★ ★ Harminc százalékkal kevesebb terem, ha gyomos a föld Rövid idő múlva itt. az aratás. Előtte azonban még igen nagy feladataink vannak. Ki kell használnunk most műi­den percet arra, hogy kíméletlenül folytassuk a harcot kultúrnövényeink legveszedelmesebb kártevői, a gyomok ellen. Saját érdekünk ez, s erre köte­lez bennünket a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének nagy feladata, ame­lyet a X. pártkongresszus határozatai is élénk tűztek. A gyomnövények óriási károkat o­­koznak. Kártételük nagyon sokféle hasznos növényeinket lenyomják, el­vonják a tápláló anyagot, vizet, fényt, meleget Közvetve vagy közvetlenül terjesztik a gombabetegségeket és ve­szedelmes rovarkártevőket. A tudomá­nyos kutatások megállapították, hogy a gyomok a felszabadulás előtt a dol­gozó parasztok gazdaságaiban 25—5! százalékra csökkentették a termés' Persze a kapitalista államok nem tö­rődnek vele, ha a paraszt termését a gyom eszi meg Sőt, örülnek neki. mert ha a dolgozó parasztnak kevesebb te­rem, annal drágábban tudják a nagybir­­' kosok termésüket eladni, s annál ol­csóbban kényszerülnek az éhező pa­rasztok elszegődni a nagybirtokra. Ma, ez már máskép van. Mi a több­termelésre törekszünk. Ezért kormá­nyunk minden segítséget megad mind a magángazdálkodóknak, mind a szö­vetkezeteknek. Dolgozó parasztjaink ma már tudatában is vannak a gyom­irtás fontosságának. Azonban ez még nem kieléaítő mor< ahoav a uvil) év tapasztalatai is bizonyítják, a szántó­földjeinken lévő gyom sok millió ko­ronával károsította meg a dolgozó pa­rasztságot. Ha például a kukorica a hanyag munka következtében gyomosan ma­rad. 20—30 százalékkal kisebb lesz a termésünk. Ha hektáronként 25 mázsa-------­­-V ----------------­morzsolt kukoricatermést érnénk el. tiszta állapotban, a gyomoktól szenve­dő kukorica 20 százalékkal, vagyis 5 mázsával kevesebbet terem. Öt mázsa kukoricával pedig egy 60 kilogrammos süldőt 160 kilogrammra felhizlalhatunk Ha ezt a mennyiséget nem egy. hanem 100 hektárra vesszük. 100 darab hízó­­-értés, vagyis egy vagon sertéshúst veszünk el a gyomok elől magunk és dolgozóink számára M'ndez a gyomir­tástól, vagyis a kapások tisztántartá­stól függ. Ezért állandó harcot kell folytatni a gyomok ellen, mert hiába­való a jó trágyázási és vetési munka, ha fejlődő növényeink védtelenül álla­nak a gyomok millióinak szívós táma­dása !dején. A gyomok elleni kíméletlen harc fon­tosságát bizonyítja a világ legfejlettebb i mezőgazdaságával rendelkező Szovjet­­j unió példája, ahol rendkívüli súlyt fek­tetnek a gyomok elleni küzdelemre. A mezőgazdaság dolgozóinak egyik leg­fontosabb feladata a gyomnövényze! teljes kiirtása. Minden szövetkezet, állami gazdaság és magángazdálkodó saját érdeke tehát, hogy aratásig minden percet, minden erőt felhasználjon a növényápolásra, a gyom elleni harcra. S. G. A növények panasza a gondatlan gazdák Jaj nekem., sóhajt a kukorica, s azután izgatottan szól át a szomszéd táblán lévő cukorrépának: — Mondd szomszéd, mi lesz velünk> Ezek a hálátlan emberek egyetlen­egyszer vagdaltak körül kapájukkal, azt is sak úgy hamarjában, itt van mellettem ez a mácsonya. Azt ígéri minden enni- és innivalót elszed el".­­lem, és megfojt. Jaj.. . pedig én ir­tózom tőle nagyon. — Ö pedig csak vicsorog, kinevet. Oly mélyre gyöke­reztek lábai. Attól félek, már nincs segítség. Sárgulnak a gabonák, köze­ledik az aratás, ó, és én az undok, gyomoktól körülvéve, megfulladok. Pedig, ha tudnák az emberek, mennyire szeretnék hatalmas, пади lenni, nagy cső-kukoricákat szülni. Most még jókor volna, ha kapnék kultivátort és kapát. Rettegés fog el ha lenézek, mert a szulák amely teg­nap még messze volt tőlem, már egész a lábamhoz kúszott és biztos, hogy fel­mászik testemre. Kérlek répa-koma. segíts, mert halálra vagyok ítélve. Sz' eható a kukorica könyörgése s akinek füle, szíve van, mindenki meghallja, megérti és meg is sajnálja Legjobban a sovány disznók sírnou akik- 'c v ontjain diót lehetne törni — Ha a kukorica sóvárog, röfik, ti igazán sírhattok, mert 70 kilósak ma­radtok. Belőletek csak kocsonya lesz, zsT’-ol szalonnáról szó sem lehet. Ha u rozsda eszi a kapát, a gyom eszi Hej, a cukorrépa a kukorica szavaira agy megijedt, hogy egész a földig eresztette lankadt leveleit. Hogyisne, nem elég a meleg szél, a gyomok őnala x szopják, rabolják a föld nedvét. Itt a vadrepce az összes nitrogént megeszi. A vadmohar a földvíz csepp­­ieit mind felissza. — Bíz, cukorgyár az Őszön bei0- :ünk kevés hasznot látsz! Pórul jársz gazdám, ha nem kapálsz meg engem. földjén Ne várd akkor, hogy a cukor olcsóbb legyen, ha megtűröd a gyomot földe­men. Tehenek, üszdic bőgjetek, rc­­pafejszelet, melasz nagyon kevés lesz. És a burgonya mit mond? Öt az amerikai bogár rágja, tépi. Hiába ó­­hajtozza, emberek, vigyázat, perme­tezzetek.■ A napraforgó tűri — de nem sze­reti, ha öt a gyomok bántják. Ö is a kukoricát, mit fogok enni én? Cirok, kender azt kiáltják, падуги növünk, ha tisztán tart a gazdánk. Lesz seprő, de ólai is, amivel kenik maid a motorokat. A zöldségek sem hallgatnak: kapát vizet, műtrágyát kérnek, egymásnak panaszkodva. Ember, halld meg végre a sok pa­naszt, fogd a kapát és pusztítsd a gyo­mokat1 Sándor Gábor. Kapásaink tisztán, gazmentesen lepődnek Készen vagyunk a növényápolással, jöhet az aratás. Várja is már a szak­képzett traktorosbrigád. Készen állnak a kombájnok, az önkötözögépek. hogy a gabonát idejében betakarítsuk. Ezt mondja а X. pártkongresszus határo­zata is: a mezőgazdasági termelés ro­­kozása és a gabona -szemvesztesse« nélküli betakarítása most a legsürgő­sebb fi ladat. Nagv feladat ez. de teljesíthető ■ .­­leljesíteni is fogjuk. A tavaszi munkák második szakasza nagyon iól halad. Nincs már gaz a 'id­ények mellett. A négy mezei csoport .■sak percek különbségével végezte e1 i növényápolást. A kertészeti csoport ■, szép eredményeket ér el. A napok­­oan szállítunk a piacra uborkát, kar fiolt és káposztát közellátásunk része­re. hogy dolgozóinknak állandóan friss zöldségben legyen részük. MARIKOVEC ALADÁR. Marcelháza ♦ Az ipolу béli fiatalok küzdenek a gyom ellen A nagysallói szövetkezet irodája elütt már kora hajnalban nagy a sür­gés-forgás. Vidám arcú, erőtől duz­zadó ifjak és leányok csoportja vonja magára az arrahaladók figyelmét. So­kán találgatják, kik lehetnek ezek dy korán községünkben? Az esti órákban a helyi hangszóró hangjain értesültünk csak róla. hogy nem mások, mint az ipolybéli mezőgazdasági szakiskola öntudatos növendékei, akik rövidesen egyik erősségei lesznek szövetkezete­inknek és állami gazdaságainknak. Hogy minek iöttek Nagysallóba Könnyű’ kitalálni. Nem másért, mint azért, hogy kisegítsék a szövetkezetei a tavaszi munkában. Kint a hatalmas kukoricatáblán vidám énekszó mellett csak úgy tűntek el a gyomok, a gazok Sokan arra gondoltunk, hogy ezek az öntudatos ifjak rövidesen köztünk fognak dolgozni, velünk együtt viszik majd előre a szövetkezetek és állam; gazdaságok felvirágoztatásának ügyét biztosítva a szövetkezet tagjainak -zebb és boldogabb életét. Iskoláink ez évben végző tanuló’ kövessétek ti is ezeknek az élenjárt ifíakn . példáját, hogy rátok is olyan büszkeséggel tekintsen dolgozó népünk mint mi tekintettünk az ipolybéli szakiskolásokra. BAJKAY BÉLA, igazgató-tanító. Nagysaílú várja, a kapát utána n ootbevorzá-.t A munka jó megszervezése és a szocialista verseny elősegíti a gútai EFSz fejlődésit A gútai szövetkezet hazánk legnagyobb szövetkezetei közé tartozik. Te­rülete az erdővel, réttel, legelővel és a hozzája tartozó utakkal köze! 5.000 hektárra terjed. Csupán szántóterülete 3.436 hektár, ezenkívül a tagok szá­mára szétosztott háztáji gazdálkodás területe 415 hektárt tesz ki. Tehát tisz­tán e háztáji gazdálkodás területe egy kisebb szövetkezet nagyságával vetekszik. Érthető, hogy a szövetkezet vezetőségének komoly nehézségekkel kellett meg­küzdenie, ami rendes kerékvágásba hozta e szövetkezet gazdálkodását. Zsilinszky György, a vezetőagronómus hangsúlyozza, hogy a szövetkezet megalakulása óta ilyen szép, eredményes munkát nem tudott felmutatni, mini ezidén. — Ez az esztendő — mondja — valóban a szövetkezet megerősödését, <-s megszilárdítását hozta magával, ahogy azt pártunk és kormányunk kívánja tőlünk. Éppen ezért feltétlenül hiszem és remélem, hogy а X. pártkongresszu­­son kitűzött feladatokat 3 éven belül teljesíteni fogjuk. Soha még ná'unk a kapásnövények ilyen szépen nem voltak megművelve, mint ezidén, holott nem kevesebb, mint 900 hektárt túlhaladó kapásnövényünk van, amit tagságunknak nagyrészt még kézi munkával kel! megművelnie. Tavaly ilyenkor kukoricánkat még fojtogatta a gaz, a gyom, ma viszont a második kapálásnál tartunk és mire az aratás ideje eljön, teljes erőnket bevetjük az aratás-cséplés sikeres végrehajtásába. Zsihnszky elvtárs már az idősebb generációhoz tartozik, tűi van az 50-eti, sót már közeledik 60-ik esztendejéhez, ám kora ellenére mozdulata és hangja friss, eleven és lehetetlen észre nem venni az örömöt, azt a jóindulatú izgalmat, amikor zavart meghatódottsággai folytonosan igazgatja szemüvegét és beszél szövetkezetük fejlődéséről. — Kétségtelen, — folytatja — hogy szövetkezetünkben a munkafegyelmet nagyban elősegítette az, hogy közös gazdálkodásokban ezidén szigorúan a szövetkezet mintaszabályzatához igazodtunk. A hét mezei csoportot csatákra osztottuk fel, a csatákon belül pedig egyénekre osztottuk szét a kapások ápolását és megművelését az egész esztendőre. Az a tény, hogy mindenki felelős a maga munkaszakaszáért, megszilárdította a munkafegyelmet és a tagok viszonya a munkához gyökeresen megváltozott. Ha tavaly a tagok 7—8 órakor fogtak hozzá e munkához, akkor ma azt lehet mondani, hogy már haj­nali 4 órakor kapát fognak a kezükbe és elindulnak a virágzó határba, amelyet ma már a sajátjuknak tekintenek. Nem egy eset fordult már elő. hogy a heti kiértékelés után, amikor kiderült, hogy valamelyik tag lemaradt a munkájával, a vasárnapot használta fel, hogy behozza a lemaradását. M ndezzel természe­tesen csak arra akarok rámutatni, hogy pártunk és kormányunk szava ter­mékeny talajra hullott nálunk. Zsilinszky elvtárs itt kis pihenőt tart, sőt leveszi a szemüvegét, hogy megtörülje és újra a helyére tegye. Szeme most egy árnyalattal jobban csil­log, amikor folytatja ... — A szocialista munkaverseny szakadatlanul folyik nálunk és sz is nagy­ban segít a munkák idejében va’ó elvégzésében. Nem akarok túlozni, a verseny még nem olyan mint amilyennek lenni kéne. így például a csaták között még rém folyik verseny, de biztos, hogy a csoportok közötti verseny kihat a csaták munkájára is, mintahogy a párosverseny, amit folytatunk az Ifjúság Falujá­val, serkentőleg hat a csoportok közti versenyre. A verseny elősegíti э tekar­­mányalap biztosítását Is. Eddig 326 hektáron lekaszáltuk e takarmányt, 169 hektáron kúpokba raktuk a száraz takarmányt és 27 kazalt állítottunk fel. Ezenkívül közel 60 hektárnyi területet a kaszálás után felszántottunk és nyári­­keverékkel vetettük el. A kaszálást és в takarmánybegyüjtést a terv szerint eddig 47 százalékosan végeztük el. Д párosverseny, amit a bizottság a múlt héten kiértékelt, a következő ** képet nyújtja. Míg a gútai szövetkezet 58 százalékosan végezte el feladatait,' addig az Ifjúsági Falu 63 százalékosan teljesítette azokat. A szö­vetkezet hét csoportja közül az első helyen Karasz János csoportja áll, ame’y­­nek tagja 68 százalékosan teljesítették eddig a tervet. Ezek a számok, amelyek e július 17-i értékelést tükrözik, azt mutatják, hogy aratásig a gútai szövet kezet teljesen elkészül a tavaszi munkák 11. szakaszával. Ez vonatkozik mind a növényápolásra, mind a takarmánybegyüjtésre. Az aratási terv nagyjában a következő képet adja. Július 12-én kezdik meg és 22-én tehát 10 nap alatt fejezik be az aratást. A csépléshez 18-ár, fognak hozzá és augusztus 8-án fejezik be. Az aratást a szerződés értelmében 3 kombájn, 21 önkötöző, míg a cséplést 11 cséplőgép fogja végezni. A szövetkezetben eddig 746 hektáron alkalmazták a lucernás és vörös­­herés alávetést a talaj megjavítása céljából. A vetőmag biztosítására 16 táb­­ián, 235 hektár terjedelemben vetőmagot termelnek, amelynek aratására és elraktározására külön gondot fordítanak. A szövetkezet fejlődését híven fe­jezik ki az új gazdasági épületek. Az építkezési csoport, amely 56 tagból ál’, most 3 nagy, korszerűen berendezett szarvasmarheistállót épít. Eddig 6 új istállójuk van 550 marha befogadására és egy borjúneveldéjük, ahol 50 borjút Stejman-módszerrel nevelnek. Két új sertésfiaztatójuk 100 anyasertés, to­vábbá 3 hizlaldájuk 600 sertés és 5 neveldéjük van 1.250 sertésnövendék számára. A szövetkezet területe 16 kilométernyire terjed, úgyhogy most a? újabb istállókat már egy másik telepre építik. Д fejlődő szövetkezet eredményes munkáját a beadás fejezi ki a ieg­­szemléltetöbben. Sertéshúsból már eddig egészévi beadásuk 75 száza­lékát teljesítették. A félévi beadásnak 100 százalékosan eleget tettek marha- és baromfihúsból. A tojásbeadást 105 százalékosan teljesítették, tisztán tej­ből maradtak le, amennyiben a félév: beadást csak 82 százalékosan teljesítet­ték. A tagok azonban hangsúlyozzák, hogy ezt a lemaradást rövidesen behozzák. A tagok Ígéretét szorgalmas munka támasztja alá. Ezért egész biztos, hogy ígéretüket valóra váltják. Ám hadd beszéljen a munkáról Cafrangó Ist­ván, 42 éves szövetkezeti tag, aki 1951-ben egy és fél hektárral lépett a szö­vetkezetbe és most a malacozóban dolgozik. Cafrangó elvtárs 34 anyasertést gondoz. Egy-egy anyasertés után havonta másfél munkaegységet kap és min­den elválasztott malac után 0.40 munkaegységet. Tehát hozam szerint kapja a jutalmazását. A melacszaporulat terve 10 malac agy anya után, ha ezt a számot túlhaladja, évvégén 20 százalékos pótjutelmazásban részesül a gond­jaira bízott tervenfelüli állományból. T zgalommel várjuk az év végét — mondja Cafrangó elvtárs vidáman — mert a malacozóban mindannyian érdekelve vagyunk a malacszeporu­­let. növelésében. Az úgy van. hogy mi, akik a meiaicozőban dolgozunk, két csoportra vagyunk osztva. Minden csoportban 4 malacgondozó dolgozik. Az egyik csoportnak én vagyok a vezetője, a másiknak Keszely István. Nagyban folyik hát köztünk a verseny. Egyelőre mi vagyunk előnyben, mert félévig átlagban 6-re növeltük a malacszaporulatot, míg Ke6zeliék csak 5.5-re. — A verseny és az, hogy érdekelve vagyunk a szaporulat növelésében — folytatja elgondolkozva — sok vitára ed okot, mert folyton arról tárgyalunk a malacozóban, hogy lehetne megjavítani a munkát. Így már bevezettük a szovjet módszert, a kétszeres fedeztetést Ügyelünk arra is, hogy a malacokat kétóránként szoptassuk. Vigázunk arra, hogy a malac rendesen táplálkoz­zon. Ha látjuk, hogy nem eszi a .ízemesárpát. akkor a darát leforrázzuk és így adjuk neki. Ennek a gondos munkának meg is van az eredménye. Május hónapban 9 anyától 97 malacot választottam el. így vagyunk ezzel mindany­­nyian. Most már tudjuk, hogy jólétünk valóban munkánk eredményétől függ. Bizony, most már tudjuk azt is, hogy а X. kongresszus határozatai, irányelvei egyenesen nekünk szólnak Vitatkozunk is rajtuk eleget. Tudjuk, hogy tölünk, sertésgondozöktói mit kíván a nép érdeke és én feltétlenül bízom abban, hogy azt teljesíteni fogjuk. Bízom azért, mert jókedvvel dolgozom és ha otthon malacaimról beszélek, feleségem oly jóízűen nevet rajtam, hogy jólesik hal­­anom és jólesik ha látom, hogy 7 hónapos fiam a kocsiban elégedetten "ugda­.ódzik és amint megiát a csibész, felém nyújtja apró karjait, én pedig a ma­gasba emelem. Hát — fejezi be mosolyogva — ezt hiszem ezt akarja tőlünk a párt. ezt, hogy elégedettek legyünk, márpedig én az vagyok. SZABÓ BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom