Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-06-27 / 26. szám
1954. június 27. Földművé* 3 Királyhelmecról jelentik : \ Munkaversennyel harcolunk a kongresszusi irányelvek teljesítéséért Versennyel a gazdag dohánytermésért A királyhelmeci járási nemzeti bizottság tanácsa az elmúlt napokban értékelte a tavaszi mezőgazdasági munkákban folytatott szocialista munkaversenvt Dolgozóink a növénytermelésben. azok ápolásában, valamint az állattenyésztés terén figyelemreméltó eredményeket értek el. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy dolgozóink nagyobb mértékben alkalmazzák a gazdag szovjet tapasztalatokat, a jel bevált munkamódszereket. A VERSENY KIÉRTÉKELÉSÉNÉL, az e' • helyet a kistórkányi EFSz érte el, ahol 35 személyből álló két növénytermelési — egy 20 személyből álló zöldséges- és egy 23 tagú gyümölcstermelőcsoport dolgozik. — Az egyes csoportok és csapatok között munkaverseny folyik. Ennek köszönhető, hogy a kapások gondozását a burgonyánál 100 százalékban. a cukorrépánál 90. a takarmányrépánál 100 százalékban elvégezték és minden alkalmas időt kihasználnak a kapások további művelésére. Hogy ebben a szövetkezetben a legjobb eredménveket érték el, ezt annak köszönhetik, hogy a munkát jó1 megszervezték és rendszeresen ellen őrzik az egész évi termelési tervet Azonkívül bevezették a tagok igazságos jutalmazását és a pótjutalmazást. A X. KONGRESSZUS TISZTELETÉRE vállalták, hogy az év folyamán tervenfelül beszolgáltatnak 40 má/sa sertéshúst, amiből már eddig 24 mázsát be is adtak. A versenyben a második helyre a vékei szövetkezet került, ahol szintén állandó munkacsoportok végzik a munkát. A tavaszi munkák megkezdése előtt minden egyes csoportra kidolgozták a munkatervet és eszerint végezték munkájukat. A mezei csoportok versenyben állanak egymással. Annak ellenére, hogy az esős időjárás hátráltatta a munkát, 80 százalékban elvégezték a cukorrépa, zöldség kapálását. A X kongresszus tiszteletére vállalták, hogy terven felül beadnak 8 mázsa sertéshúst, de ezt И mázsával túlteljesítették. Tojásból 4000 darabot vállaltak és eddig több mint tízezer darabot adtak be Úgyszintén vállalták. hogv 15 hektáron négyzetesen vetik el a kukoricát, amit be is tartottak. ta ki a többi csoportot a cukorrépa ^'megmunkálásánál. A MUNKAFEGYELEM nagyon jó a szövetkezetben, érvényesítik és betartják a mintaalapszabályokat, helyesen jutalmazzák a munkákat és bevezetté’- a pótjutalmazást. Májusban 9 и terei teiófGgrot értek el — A hízósertéseknél 0.80 kilogrammos súlyszaporulatot értek el darabonként. А X. kongresszus tiszteletére vállalt tervenfeiüli beadásuk értéke ószszesen 145 ezer koronát tesz ki. A legjobb mezei munkacsoportok . . A vékei szövetkezetben Lőrinc László csoportja a legjobb amely állandóan előre kidolgozott munkaterv szerint végzi munkáját és a csoportok versenyében mindig ő a győztes. - Eredményeket azért érnek el, mert igyekeznek alkalmazni a jól bevált haladó munkamódszereket. Kádár Miklós vezetése alatt a királyhelmeci EFSz zöldségcsoportja a legjobb, amely elsőnek termelte ki a korai zöldségeket és június 1-ig nagymennyiségű salátát, hagymát és retket adott át a közellátás részére. A bodrog-mezei szövetkezetben Szabó Ferenc csoportja az, amely feladatát példásan teljesíti és vezet a csoportok közötti versenyben. A kuk) ricán kívül a kapások gondozását is elvégezték Az állattenyésztésben kitűntek ... A leleszi szövetkezetből Papp Imre csoportja kiváló, amely a gazdag szovjet tapasztalatok alkalmazásával nagyon szép eredményeket ért el az állattenyésztés terén. A borjak nevelésénél eredményesen alkalmazzák a hideg nevelést a Stejmann-féle bódékban. A bélyi szövetkezetben Szabó 3. Bertalan csoportja, amely 75 tehén gondozását végzi pontos és szakszerű etetéssel, a tejhozamot 6 literről 8 literre emelte darabonként. Ez a csoport vállalta, hogy tervenfelül 15 ezer liter tejet szolgáltat be a közellátás részére. A legszorgalmasabb dolgozók a növénytermelésben ... EFSz — Lelesz, Czomoly Lidia rendszeresen eljár munkába és feladatait példásan teljesíti. * * * EFSz — Bacska. — Pandi J. János, aki munkáját példásan, becsülettel végzi és időben, eleget tesz kötelességének. A legjobb állatgondozók . .. EFSz — Bély. — Battyáni József, aki 70 darab sertést gondoz és az év elejétől 397 darab malacot választott el 12—14 kilogramm átlagsúlyban. * * * EFSz — Királyhelmec. — Hornvák Imre. juhgondozó. aki a gyapjú nyírásánál 4.5 kilogrammos átlagot ért el és 258 darab anyajuhtól 310 darab növendéket választott el. * * * í EFSz — Lelesz. — Csápos Sándor, j sertésgondozó, aki 55 darab anyakocát gondoz és májusban 88 darab malacot választott el. Ebben a hónapban fizetése 1800 koronát tett ki. * * * Szövetkezeteink dolgozói saját tapasztalataikon is meggyőződtek arról, hogy a szocialista munkaverseny elősegíti munkájukat a hektárhozamok és az állattenyésztés hasznosságának fokozásában. Ezért lelkesedéssel fogadták el a nyári mezőgazdasági munkálatok versenyfeltételeit. melyek elősegítik az aratási és cséplési munkák elvégzését. Kulik Gellert A nagygéresi EFSz л tavaszon versenyre hívta •< királyhelmeci járás dohánytermelő szövetkezeteit, hogy dohányból ki fogja a legkimagaslóbb, jómínőségű termést elérni. Habár az dőjárá6 miatt talán kissé elmaradtunk a növényápolással, ha kitekintünk a határra, megnyugszunk, mert a szövetkezeti dolgozók ezreit látjuk, akiknek minden igyekezetük arra irányul, hogy minél előbb behozzák a lemaradást. Ehhez hozzájárul a versenyfelhívás is, amely még jobban serkenti őket a mun* kára. Nézzük meg a bácskai EFSz-et, hogyan fogadta el a nagygéresi EFSz versenyfelhívását. A bácskai EFSz dolgozói ezen az éven már sokkal céltudatosabban dolgoznak, mint az elmúlt esztendőkben. Pirkadástól egész az esti órákig kint vannak a határban. Belátták, hogy csak akkor van valami, ha dolgoznak. Egymással versenyeznek és boldogan vették tudomásul a versenyre való kihívást. Mi, szövetkezeti tagok a pártkongresszus ideje alatt nagy figyelemmel kísértük s tanácskozásokat Valamenynyien tudatában voltunk annak, hogv a kongresszus határozatai és azok teljesítése kiemeli mezőgazdaságunkat, eddigi lemaradottságából. Június 12-én a lévai járási földművelési osztály közös értekezletre hívta össze a szövetkezet vezetőit, hogy akkor, amikor a legjobb féríiaink és aszszonyaink országos méretben vitatják meg a mezőgazdasági problémákat, mi szövetkezeti dolgozók ugyanezt tegyük járási viszonylatban. Az értekezletet Besina elvtárs, a JNB elnöke nyitotta meg. Besina elvtárs 4 évig dolgozott mint szövetkezeti elnök, így ismeri a szövetkezetek problémáit, nehézségeit. Éppen ezért konkrét és határozott feleleteket tudott adni a feltett kérdésekre. De nemcsak a JNB elnök, hanem a szövetkezeti elnökök és agronómusok maguk is adtak feleletet az elhangzott kérdésekre. Például, az óbarsi szövetkezet elnöke tanácsot kért, hogy mitevő legyen abban az esetben, amikor a tagok nem kapcsolódnak be eléggé a növényápolási munkákba. Ezért kérte a járási vezetőséget, hogy segítsenek Erre Bukoven elvtárs, a derzsenyei szövetkezet elnöke válaszolt. Azt tanácsolta az óbarsi szövetkezet elnökének, hogy a mi feladatunk rendet csinálni a szövetkezetünkben és nem veil mindennel a járási vezetőséget terhelni, hiszen mi ismerjük a legjobban a helyi problémákat. Továbbá rámutatott a szocialista munkaverseny menetére, kiér-A dohány termelő-csoport vezetője, Bodzás János, gyorsbeszédü, de szakmájában nagyon tapasztalt ember. Csoportjának zömét asszony képezi. Megismertette velük a versenykihívást, erre ők megígérték, hogy a kihívást elfogadják. Azt is megjegyezték, hogy fel kell kötni mindenkinek a nadrágját, aki versenyezni akar velük. Még az öreg János bácsi is hozzátette, hogy a bálban csak azzal fog táncolni, aki a legjobb munkát fogja végezni. Ezután megindult a munka. Volt olyan nap, mikor 24.000 palántát is kiültettek. A legodaadóbb munkát Kis Gyuláné, Moksa Miháiyné és Kosztyu Andrásné végezte. Most már э dohánykapálást végzik gyors ütemben. így áll a dolog a bácskai szövetkezetben, ahol a munkakedv, csaK úgy lüktet. Egész nap csörögnek a kapák, a gépek és más termelőeszközök, hogy előre vigyék az EFSz gazdálkodását. tékelésére, ami a derzsenyei és devicsányi szövetkezetek között jött létre. Rámutatott, hogy ók nem várnak arra, hogy a járás, vagy a kerület jöjjön kiértékelni a versenyt, ók maguk kéthetenként összeülnek, megvitatják és kiértékelik. Bukoven elnök további szavai mindenkit megleptek. Ugyanis beszédéből kitűnt, hogy a két szövetkezet egymást segíti. Például a devicsányi szövetkezet kőműveseket küldött a derzsenyei szövetkezetbe, hogy minél hamarább befejezhessék a 100 férőhelyes tehénistállót. Janó Károly, a kisoszmányi szövetkezet elnöke szintén beszámolt a szocialista munkaverseny menetéről és rámutatott arra, hogy nem elegendő a kötelezettségvállalásokat csak papírra vetni, hanem meg is kell azokat valósítani. Sipos elvtárs, az alsószecsei szövetkezet elnöke, azt javasolta, hogy a gazdasági év végén vizsgálják meg, hogy például melyik szövetkezet hogyan teljesítette kötelezettségvállalását. ^ Gyurcsik elvtárs, a kálnai traktorállomás igazgatója értékelte az eddig elvégzett munkájukat és felhívta a szövetkezetek vezetőinek figyelmét, a mezőgazdasági gépek kihasználására, valamint ismertette, hogy egész soro- , zat új mezőgazdasági géppel gazdagodott a géppark, többek között 27 új kombájnnal. Ez nagy segítség az aratási munkák gyors elvégzésében. HENZSEL MIHÁLY agronómus. Alsószecse. А X. kongresszus határozatai még jobb munkára serkentenek Mosoly ül az uccunkon, ha látjuk a szép ringó búzatáblákat. Akármerre nézzünk, m'nd a gebone, mind a cukorrépa, kukorica és krumpli gazdag termést ígér. A kertészetben is jó munka folyik. Az utóbbi időben 15 ezer kalarábét, 5 mázsa uborkát, 1000 darab zöldpaprikát és 1 vagon korai káposztát adtunk be a piacra. Kertészetünk szép, bátran elmondhatjuk, hogy nincsen párja a környéken. Azt azonban meg kell mondanunk, hogy ezek a szép eredmények szorge - más munkánk révén születtek. Közös munkával és jó szervezéssel a cukorrépa és a kukorica kapálását is a tervezett határidő előtt végeztük el. A .aktrmány betakarítására is igen nagy gondot fordítunk, mert tudjuk, hogy csakis a jómínőségű és elegendő takarmány biztosításával növelhetjük állataink hasznosságát. , Már betakarítottuk 21 hektárról a herét és 18 hektáron most végezzük a betakarítást. Idejében gondolunk arra is, hogy az új gabona tiszte és száraz helyre kerüljön. Nagyon szépen folyik a munka az építkezésnél is. Most 40 ló részére készítünk istállót. Vágsellyei szövetkezetünk eddig is szép eredményeket ért el, de а X. pártkongresszus határozatai még jobb munkára serkentenek bennünket, mert csak így tudjuk felépíteni dolgozóink szebb és boldogabb holnapját. Hankó József — VágseHye. Kalapos József — Bacska. A lévai járás szövetkezetei a mezőgazdaság fejlesztéséért Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelveiből Folytatás a 2-ik oldalról répaíermőkukorica termo tíurgonyatermő hegyvidék búza 24—27 23—26 20—23 16-19 rozs 23-26 10-22 19—22 16-19 burgonya 140-150 110-120 170—180 130-140 cukorrépa 290—300 267-277 262—272 — repce 13—16 — 13—16 9-12 len 22—24 — 22—25 18—21 A komlóban körülbelül 15—16 mázsa hektárhozamot kell elérni. 2 A városok és ipari központok zöldségellátásának, különösen korai zöldséggel való ellátásának megjavítása érdekében 1957 végéig 150.000 négyzetméterrel kell kibővíteni a melegágyak területét, 120.000 négyzetméterrel pedig a gőzzelfűtött üvegházak területét; e célra fel kell használni az ipari üzemek felesleges gőzéből és melegvízéből képződő, eddig kihasználatlan hőforrásokat. 1957-ig 80.000 hektárra kell kiegészíteni az öntözőberendezéseket és az öntözött területen 500 mázsa cukorrépahozamot, 150 mázsa korai burgonyahozamot, 16 mázsa dohányhozamot kell elérni hektáronként. Biztosítani kell a szárazság sújtotta vidékek halastavainak megújítását és új halastavak építését. 3 Mindenképpen támogatni és terjeszteni kell a haladó agrotechnikai módszereket, a burgonya és kukorica négyzetes-fészkes ültetési módszerét, a kereszt- és sűrűsoros vetési módszert és más módszereket. 1957-ig biztosítani kell a kukoricaterület 60 százalékának heterózis vetőmaggal való bevetését. Be kell fejezni a vetőmagtermelés és ellenőrzése, a fajtákkal végzett kísérletek, a nemesitett vetőmagok es ültetvények begyűjtése és elosztása rendszerének kiépítését, hogy teljesen megfeleljen a mezőgazdasági termelés szükségleteinek. Állandó vetőmagtartalékokat kell létesíteni. Különös figyelmet kell szentelni a jóminőségű, termékeny, bő cukortartalmú cukorrépafajták vetó'magtermelésének, a takarmányfélék, különösen a lucerna, a lóhere és a füvesnövények magtermelésének. Minél nagyobb gondot kell fordítani az EFSz-ek vetőmagrészlegeinek vetőmag- és ültetvénytermelésére. 4. A mezőgazdasági dolgozók figyelmét az istállótrágyának és a trágyalének, mint a termékenység fokozása legfőbb eszközének teljes felhasználására kell irányítani. Nagy mértékben kell komposztot készíteni és a tőzeg, valamint a városok, ipari és egyéb üzemek összes rothadó hulladékanyagainak felhasználásával bővíteni a humusztrágya termelését. E források felhasználására tökéletesíteni kell a tőzegfejtést, gépesítőberendezéssel kell ellátni a gép- és traktorállomásokat a folyékony és félig folyékony fekáliumok és rothadó hulladékanyagok feldolgozására és szállítására. Berendezéssel kell ellátni továbbá a komposztok elkészítésére. A városokból szervezetten kell szállítani trágyázás! célokra a fekáliumokat, az ipari üzemekből pedig az összes rothadó anyagokat, amennyiben nincsenek más módon felhasználva. Teljesen fel kell használni a műtrágyaféléket és a helyi forrásokból nyert meszes anyagot; e célból meg kell szervezni a leállított, vagy használatlan nagy mésztartalmú kőbányák, mészkőbányák és agyaggödrök feltárását a földek mésszel trágyázására. 1953-hoz viszonyítva a következőképpen kell fokozni a mezőgazdaságnak juttatott szállítmányokat. 1955-ben a nitrogént 61 a foszfort 33 a káliumot 24 1956-ban 1957-ben 72 77%-kal 42 50%-kai 41 57%-kal 5. Hatékony küzdelmet kell szervezni agrotechnikai, vegyi, gépi- és biológiai eszközökkel a gyomnövények és a növényi kártevők ellen Lényegesen csökkenteni kell az egyes termények betakarításánál és magtározásánál keletkező veszteségeket. 6. A komlótermő járásokban és községekben úgy kell módosítani mezőgazdasági termelésük tervét, hogy lehetővé tegye figyelmük és a rendelkezésükre álló eszközök lehető légi óbb összpontosítását a komlótermesztésre. 7. Fejleszteni kell a gyümölcs- és szőlőtermelést pontos hosszúlejáratú terv szerint és fokozott gondoskodással egyre nagyobb gyümölcs- és szőlőtermést kell elérni. Kultiválni kell a ligeti szántóföldeket és teljesen fel kell használni a mezőgazdasági termelés céljaira. III. Az állattenyésztési termelés és a takarmánytermelés növelésére 1. ) 1957-ig 1953-hoz viszonyítva 26 százalékkal kell növelni a hústermelést, ebből a sertéshús és zsír termelését 1955-ben 34 százalékkal, 1956- ban 47 százalékkal. 1957-ben pedig 51 százalékkal. 1957-ig 31 százalékkal kell növelni a tejtermelést. Az 1957. év végéig 1954-hez viszonyítva 41 százalékkal kell növelni a haltenyésztést. 2. ) A termelés növelését elsősorban a gazdasági állatok hasznosságának fokozásával és a haladó zootechnika! módszerek széleskörű alkalmazásával kell elérni. A szarvasmarhák átlagos vágási súlyát 19 százalékkal, a sertésekét 11 százalékkal, a tehenek tejhozamát 32 százalékkal, a gyapiúhozamot pedig 36 százalékkal kell 1957- ig növelni. A 100 tehéntől felnevelt boriak számát 75-re. az anvasertésnél felnevelt malacok számát 10-re, 100 anyajuhtól felnevelt bárányok számát 100-ra kell növelni. Vezessék be különösen a helyi és járási szervek, a gazdasági állatok hasznossága fokozásának havonkénti rendszeres megfigyelését. A szarvasmarhaúllománv hasznosságának megjelölésére az ellenőrzött állatok szarvába egységes számozást kell beégetni. 3. ) A sertéstenyésztésből ki kell küszöbölni a tavaszi hónapokban felmerülő rendszeres malachiánvt. valamint az őszi hónapokban mutatkozó fölösleget azáltal, hogv a fiatal anyasertéseket mindenekelőtt augusztusban és szeptemberben fogják be tenyésztésre, az elaggott anyasertések kiselejtezését jedig ellésük után a tavaszi hónapokban végzik. Az évenkénti kétszeri elles elérésére az anyasertések 75 százalékának pároztatását úgy kell megszervezni, hogy állomé-: nyuk 55—60 százaléka állandóan be legyen fedezve. A 9 hónapnál öregebb befedezett anyasertések százalékát már 1954. szeptember végéig el kell érni. 4. ) Az állatok gondozásának megjavítására, helyes etetéssel, megfelelő istállózással és megelőző intézkedésekkel lényegesén csökkenteni kell a borjak, malacok, bárányok, csikók és tyúkok elhullását. 5. ) A borjak elválasztásakor 42 százalékra kell növelni a bikaborjak számát; évente szeptember végéig osztályozni kell a marhaállományt tenyészmarhákra és vágómarhákra, a takarmánytartalékok szerint az év végéig vágóhídra keli küldeni azokat a vágómarhákat, melyek számára nincs biztosítva a téli takarmány. Az állatállományt az év vége helyett október l-ig kell tervezni. 6. ) Lényegesen javítani kell a fajnemesítö munkát, főleg a marhaállomány, a sertések és juhok tenyésztésében. A fajmarhaállomány tenyésztésben a cseh országrészeken folytatni keli a vöröstarka marhák hagyományos fajnemesítését. Szlovákiában pedig a barnafoltos és a pinzgaui marhafajtát kell nemesíteni. A sertéstenyésztésben a nemesített cseh fehérsertést. egyes vidékeken pedig a pŕešticei és mangalica fajtát kell nemesíteni. (Folytatás a 4. oldalon.)
