Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-30 / 22. szám

x ÍZalH IC l A szocialista faluér Földműves A FÖLDMŰ VELÉSOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. május 30. Ára 40 tillér V. évfolyam, 22. szám \ LAPUNK TARTALMÁBÓL: A CsKP KB elnökségének javaslata. — 1„ 2., 4. és 5. oldal. Asszonyok a növényápolásban. Mindent megteszünk értük ... Zseliziek! Előre a magasabb hektárhozamok eléréséért. Jó könyvelő aranyat ér a szövetkezetben. Minden magángazdálkodó példát vehet tőlük. Használjuk fel az élenjáró takarmánytermelók tapasztala­tait. Beszámoló az angol—magyar mérkőzésről. Képzett szakkádereket a mezőgazdaság fontos szakaszaira Elsőrendű lelad ata a nemzeti bizott­ságoknak, hogy necsak gondoskod­janak a meglevő szakkáderek megfele­lő elhelyezéséről, de gondoskodjanak új szakembertk ne eléséről is. Mert, amint L'her elvtárs mondotta 1953. de­cemberében, a CsKP KB plenáris ülé­sén: „A mezőgazdasági termelés továb­bi fejlődése és a falu szocializálásának irama főleg attól függ, milyen kádere­ket állítunk a döntő fontosságú he­lyekre ” A s~ kkaderek nevelése terén az ed­digi nemzeti bizottságok már komoly lépéseket foganatosítottak és joggal mondotta Tóth Mihály, a nagykeszi HNB elnöke, hogy népi demokratikus hazánkra nemcsak az a jellemző, hogy új házak épülnek, hanem az is jellem­ző, hogy az új házakban, új, erős em­berek nőnek, fejlődnek. Az új emberek erőssége pedig a tudásban rejlik. Mon­danivalója hitelességét misem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, hogy fia Bratislavában gépészmérnöknek, lánya pedig Komáromban szakképzett óvó­nőnek tanul. Mindez természetesen csak kormányunk támogatása, segítsé­ge mellett vált lehetővé. K> rlátlar. lehetőségek á' iák dolgo­zóink rendelkezésére. Tanfolyamok, szövetkezeti, mezőgazdasági iskolák és egyetemek kapui tárva-nyitva állanak előttük. Ezeket a lehetőségeket azon­ban észszerűen fel kell használni. A nemzeti bizottságoknak az a feladata, hogy ma, amikor a fökérdés a mező­gazdaság fejlődésére irányul: — nagyobb falat kenyértől, hústól, vajtól függ mindannyiunk jólétének növelése, hogy | a mezőgazdasági tudomány elsajátíta-, sára irányítsa az ifjúság figyelmet. Micsoda nemes és követésre méltó példát láthatunk a nagymegyeri állami gazdaság egyik osztályán, Üjmajoron, ahol az elvtársak a nemzeti bizottság segítségével arra vezették rá Nagy Sándor tehenészt, hogy magánúton vé­gezze el a kétéves gazdasági iskolát, utána pedig irat! ozzék be a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola ötéves távtan­folyamára. Nagy Sándor képzettsége révén ma vezetője lett az újmajori gaz­daságnak, szakértelemmel tudja irányí­tani a munkákat, kiváló munkameg­szervezésével lelket önt a szocialista munkaversenybe és nemcsak a gazda­ság fejlődését, terméshozamának növe­lését, hanem a dolgozók jövedelmének emelését is biztosítani tudta. Tudásával megnyerte a dolgozók bizalmát és ha Nagy Sándor megmagyarázza a dolgo­zóknak. hogy az új módszer beveze­tésével többet tudnak termelni, min­denki azt is tudja, hogy munkája ré­vén nagyobb jövedelemben részesül, ezért szinte lesik, hogy valóra válthas­sák minden szavat. Érthető ilyen körül­mények között, hogy Üjmajoron min­den tehenész lelkiismeretes gonddal végzi el fe'adatát, valamennyien, a fe­jesnél szigorúan ragaszkodnak a Ma­­linvinova-módszerhez, a fejéselötti togvmasszázshoz és a fejésutáni mély­­masszazshoz, sőt az egyedi takarmá­­nvozást is szem előtt tartják. Joggal mondta az egyik fejő, hogy az ered­mény meg is mutatkozik nemcsak ab­ban. hogy január óta két literrel emel­kedett a tejhozam, hanem abban is, hogv fizetése havonta meghaladja az 150П—1600 koronát. Hasonló példával találkoztunk ugyan­csak a nagymegyeri járásban Kusy Pál esetében. A sofőrből lett komba Jnos. a kombájn-tanfolyamon szovjet meste­rektől sajátította el az arató-cséplőgép kezelésének csínját-binját, és ugyan­csak tőlük tanulta meg a gép minden alkatrészének ismeretét és annak kí­mélését Ennek köszönhető, hogy Szlo­vákia első kombájn >sa lett. Nem fér kétség hozzá, hogy mind Nagy Sándor, mind Kusy Pál, akik ma a nemzeti bizottság tagjai lettek, ta­pasztalataikkal oda hatnak, hogy rá­vezessék az ifjúságot és az arra meg­felelő dolgozókat, hogy képességeiket fejlesszék, gyirapítsák tudásukat a sa­ját, a közösség és haza érdekeinek a javára. A káderek kiképzésére nagy gondot fordít a somorjai iárási nemzet bizott­ság is. Illésházán, ahtl a szövetkezet "Inöke részt vett az elnökképző isko­­'án. mar 80 hektár kukoricán elvégez­-li a fogasolást és a tagok a sorkö­zökben az elnök kezdeményezésére ba­bot ültettek. A vetőmagot maguk a ta­gok adták és a termésből természete­sen megkapják a munkájuk után járó, megfelelő részesedést. Ám itt nemcsak az elnök, hanem Moravik László zoo­­technikus és Kolláth Gyula I. csoport­­vezető is szakiskolázásban részesült. Ennek révén a tavaszi munkák gyors irama szakadatlanul folyik. Az istállók­ban és ólakban rend, tisztaság uralko­dik és a kapásnövények szétosztásánál nemhogy nehézségek merültek volna fel, hanem a tagok szívesen mégegy­­szerannyit vállaltak volna, mint ameny­­nyi jutott nekik. A jó munkán,egszer­­vezés természetesen magával hozza a munkaegységek kiváló jutalmazását is, amelynek előlege 12 koronában lett megállapítva Illésházán. A szövetkezet­re az is jellemző, hogy a szakkáderek irányítása révén a kezdeti nehézsége­ket is sikeresen leküzdik. így például, miután csak most készült el fiaztató­­juk, az anvasertéseket a tagoknak ad­ták át gondozásra, akik márciusban és áprilisban 6.4 átlagszaporulatot értek el egy ellés után. Ezt az eredményt a pótjutalmazás bevezetése által biz­tosították olykép, hogy a gondozók a malacszaporulat 20 százalékát kapták meg. Ma, amikor a közös fiaztatóban gondozzák az anyákat, hasonló eredmé­nyeket biztosítanak, mert . sertésgon­dozó minden 15 kiloorammos elvá- I tott malac után 2.5 munkaegységet kap, hapedig túlhaladja a 15 kilogram- j mot, akkor minden 10 kilogramm után ' 0.5 munkaegységben részesül. A szak­szerű gondozás és a képzett vezetők irányítása révén, a szövetkezet nem­csak biztosítani tudta a beaJast, ha­nem a X. kongre zus tiszteletére kü­lön szerződést kötött a felvásárló szer­vekkel, hogy 200 mázsa sertéshúst, 40 mázsa marhahúst és 10.000 liter tejet ad be terven felül. A képzettség, a szakértelem ragyogó példáját mutatja Králik G-örgynek, az Ifjúság Faluja agronómusának kiváló szaktudásán a'apuló munkássága. A haladó mezőnazaasági módszerekkel va­ló gazdálkodást töretlen ugaron és mo­csaras talajon kezdte meg, ahol csak­is vízlevezető és öntözócsatomák kié­pítésével lehetett termékennyé tenni a földet. Itt Králik elvtárs Micsurin­­kört alapított, és az ott szerzett ta­pasztalatokat átvitte aztán a szövet­kezet gazdálkodásába. Többek között elérte a négyzetes kukoricaültetéssel és a gondos ápolással, hogy a tervezett 40 mázsa helyett, 75 mázsa csöves­­kukoricát ért el. Gabonában az agro­technikai intézkedések szigorú betar­tásával 150 hektáros területen a 30 mázsás hozamot érte el, ugyanakkor a kísérleti parcellákon 40 mázsa termett hektáronként. A cukorrépa kísérleti parcelláin a proszenyicei mozgalommal 750 mázsa termett egy hektáron. Mind­ezekben az eredményekben Králik elv­társnak nagy érdemei vannak, mert kezdeményezője volt a haladó munka­­módszerek alkalmazásának és népsze­rűsítésének a szövetkezetben. A felsoroltakból kiviláglik, milyen döntő szerepe van a nemzeti bizott­ságoknak a szakemberek n elésénél és a megfelelő helyen való elhelyezésénél. Vonatkozik ez egyaránt elnökökre, ag­­ronómusokra, csoportvezetőkre, trak­torosokra, kombájnosokra, de ugyan­akkor az egész szövetkezeti tagságra és az egyéni gazdálkodókra is. Fal­­vainknak nyújtott gazdag segítség fel­tételei között, mezőgazdaságunk ter­melésének gyors növelése mindinkább attól függ, hogy a falu dolgozó népe, tehát mind a szövetkezeti tagok, mind az egyéni gazdálkodók milyen odaadás­sal, lelkesedéssel, kezdeményező erő- I vei, hozzáértéssel és szaktudással lát­nak hozzá a mezőgazdasági termelék j fellendít séhez. Épp ezért, amikor pár- i tunk és kormányunk a szaktanfolya- i mok és mezőgazdasági iskolák létesí­­! tésével megadja minden dolgozónak az I anyagi lehetőségeket is a tovabbkép­­j zésre, a nemzeti bizotságoknak az a feladatuk, hogy különös gonddal irá­nyítsák figyelmüket 0 zövetkezeti tagok i és egyéni gazdálkodó' gyermekeire hogy válasszák a mezőgazda«agi pályái mert szaktudásukkal nemcsak maguk hanem valamennyiünk állandóan emel­­edö jólétét biztosítják. Sz. B. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2—3 éven belül való lényeges növelésére vonatkozó irányelveire Az első ötéves terv sikeres tel­jesítésével jelentős sikereket ér­tünk el Csehszlovákia népgazdasá­gának fejlesztésében, főleg az ipar átépítésében. A párt és a kormány a legna­gyobb figyelmet szenteli a nehéz­ipar, mint hazánk szocialista köz­gazdasága alapja építésének és a CsKP IX. kongresszusa irányel­veit követve, egyidejűleg intézke­déseket tett a mezőgazdaság szo­cialista fejlesztésére és a dolgozo parasztok helyzetének tartós javí­tására. Az állam pénzbeli és anya­gi támogatásban, előnyös hitelnyúj­tásban részesítette a mezőgazdasá­got, növelte a mezőgazdaságnak juttatott gépesítő eszközök, mű­trágyafélék. nemesített vetőmagok, palánták és egyéb eszközök szál­lítmányait. Az 1953 szeptemberi kormány­­nyilatkozat után nagy lépéseket tettünk a mezőgazdaság megsegí­tésére. A kormánynyilatkoza’ irányelvei szerint felemeltük egyes mezőgazdasági termények begyűj­tési és felvásárlási árát, csökken­tettük a kötelező beadások nor­máit, lényegesen kibővítettük és előnyösebbé tettük a mezőgazdaság­nak folyósított hitelt, fokoztuk a beruházási építést és további gé­­pesitőeszközöket juttattunk a me zőgazdaságnak- Az állami kiskeres­kedelmi árak, főleg az ipari ter­mékek árának harmadszor történt leszállítása további előnyt jelen­tett a földművelő lakosságnak. A végrehajtott intézkedéseknek és a szövetkezeti dolgozók, parasz­tok, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások dolgozói áldozat­kész munkájának alapján az el­múlt években jelentős sikereket érhettünk el különösen a falu szo­cialista átépítésében Ezek a sike­rek kézzelfoghatóan megmutatkoz­tak a szövetkezeti dolgozók jöve­delmének növekedésében. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy az EFSz-ek bevétele egy hektái meg­művelt terület után 1953-ban 1952- hez viszonyítva egy negyedével fo­kozódott. Ennek ellenére a mezőgazdaság) termelés átlagos színvonala min­­dezideig nem kielégítő, elmarad a népgazdaság szükségletei mögött és nem képes teljes mértékben ki­elégíteni a lakosságnak az élelmi­szerellátással, az iparnak pedig э nyersanyagszállítással szemben tá­masztott egyre növekvő igényeit, ami szükségessé teszi a mezőgazda­­sági termények nagyarányú beho­zatalát és gátolja az életszínvonal emelkedését. A mezőgazdasági termelés eddi­gi lassú növekedését egyéb hiá­nyosságokon kívül elsősorban me­zőgazdaságunk jellege befolyásolja. Mezőgazdaságunkban ez ideig az alacsony munkatermelékenységű és piacra keveset termelő kisüzemi termelés van túlsúlyban. Országunk dolgozói jólétének to­vábbi fokozása, a kiskereskedel­mi árak csökkentése politikájának rendszeres megvalósítása a mező­­gazdasági termelés lényeges növe­léséhez van kötve. Ezért a mező­­gazdasági termelés lényeges növe­lése a párt egyik jelenlegi kulcs­fontosságú feladata. Emellett fon­tos, hogy 1957-ig legalább egyhar­­maddal több húst. ebből legalább a felével több sertéshúst termel- Folytatás a 2-ik oldalon. Minden perc számit! JÓ agrotechnikával a bó termésért A vezekényiek 144 hektár lucernát takarítanak be A galante: járásban lévő egységes földművesszcvetkezet tagjai részletesen áttanulmányozták Uher elvtársnak a takarmány betakarításával kapcsolatos felhívását. Alaposan felkészültek erre a fontos munkára. Május 20-án a ga­­lántai trakto állomás dolgozóival, még­pedig Énekes Dezső, Forró József és Hobot József traktorosokkal kivo­nultak a földekre, hogy megkezdjék a 30 hektáros lucerna lekaszálását. Mind­járt az első паре 5 hektárt lekaszál­tak. Összesen 144 hektár lucernát kell betakarítaniok. Ezt a nagy munkát si­keresen elvégzik, mert pontos terv szerint dolgoznak. Bobor János elvtárs, a szövetkezet agronómuse nagy segít­séget nyújt a munkák megszervezésé­ben. A magas cukorrépatermesért A párkányi járásban lévő libádi egy­séges földművesszövetkezet tagjai tisz­tában vannak azzal, hogy milyen fon­tos iparcikkünk a cukor. Ezért min­den erejüket latba vetik, hogy a le­hető legmagasabb cukorrépatermést érjék el. A cukorrépa egyelését már be is feje" ék. Naponta 120-an is szor­goskodtak a répaf'üdeken. A szocialista munkeverseny lényegesen elősegítette a munka gyors befejezését. Hogy a kártevő rovarok ne garázdálkodjanak a fiatal növényben, kétszer beszórták az egész répaterületet dinociddel. A sarebolást is sikeresen elvégezték, mégpedig kétszer egymásután. A mun­kaversenyben Juhász Ferenc csoportja vezet. Befejezték e cukorrépa egyelését Az újonnan választott nemzeti bizottság Hegyétében megkezdte működését. Ez megmutatkozik a ta­vaszi munkáknál is. A sikeres mun­kaszervezésben sokat segít Hájas Ferenc, az újonnan megválasztott helyi nemzeti bizottság titkára. Ugyancsak jól megszervezték a szocialista munkaversenyt. 19>4. május 21-ig a szövetkezet tagsága 14 hektáron elvégezte a cukorrépa egyelését. A cukorrépát 24 árun­ként felosztották a tagság között Ez a munkamegosztás és a jó meg­győző munka eredményezte, hogy időben elvégezték az egyelést. Holly Jánosné, a nőbizottság el­­nöknője, példaképül szolgál az asz­­szonyoknak. Elsőnek egyelte ki a reá eső 24 ár cukorrépát. A többi kapásnövényt is felosz­tották. A takarmányrépából egy­­egy tagra 12 ár, a krumpliból 19 ár jut. Ugyancsak megkapálták már a krumplit is és a takarmányrépa egyelése is jól halad. A szövetkezetben a tejhozam is emelkedik. Ez annak tulajdonítha­tó, hogy megkezdték a zöld futó­szalagban lévő őszi lendek eteté­sét. Törődnek a jövő évi takarmány­alap biztosításával is. Ezért a szö­vetkezet 5 hektár gyenge minőségit rétet felszántott, amelybe aztán sűrű kórót vetett el. Krajesovics Ferdinánd, Dunaszerdahelv. A nagymihályi GTA jól felkészül a nyári munkákra A nagymihályi traktorállomás a ta­vaszi munkák tervét már május 17-én 131.4 százalékra teljesítette. Ez többek közt annak köszönhető, hogy a trak­torosok között egészséges versenyszel­lem alakult ki. Az ő példájukat követik a gépállomás javítói is, akik a nyári munkához szükséges gépek javítását ugyancsak szocialista munkaverseny jegyében végezték. Ennek köszönhető, hogy május 12-én már az utolsó csép­lőgépet is megjavították és így két héttel lerövidítették a cséplőgépek ja­vításának idejét. Száz százalékra elő­készítették már a villanymotorokat és a kombájnokat is. A kombájnnal való aratásra szerződést kötöttek a szövet­kezetekkel. A pozdišovcei és a veiké zaluzsicei szövetkezetekben 34 hektárt fognak learatni kombájnnal. A gépjaví­tások a befejezéshez közelednek, még elevátorokat és egy-két önkötözőt kell meg javítaniok. A homonnai traktorosok a magángazdák megsegítéséért A homonnai traktorállomás szakasz­­agronómusai ezekben a napokban nagy elfoglaltságban vannak. Most kötik meg ugyanis a szerződéseket a szövetkeze­tekkel, állami gazdasagokkal, valamint a kis- és középföldművesekkel a nyári ! munkákra. Eddig 73.10 százalékra biz­­! tosították szerződésileg az aratást és a ! cséplést. Az egyénileg gazdálkodókkal 1 3769 átlagos hektárra kötöttek szerző- J dést. Nagy könnvebbséget jelent ez ■ az egyénileg gazdálkodók számára. A traktorosok segítségével jól megy a munka a kispakai EFSz-ben A választási győzelem arra kész­tet bennünket, kispakai szövetkezeti tagokat, hogy még jobban megszilá­­dítsuk szövetkezetünket és még job­ban -'égezzük a soronlévö munkákat. A tavaszi munkák második szakaszá­ba léptünk. Már ozáfogtunk a mun­kához, hogy mindent agrotechnikai időben elvég zhassunk. 20 hektár répán»' 50 százalékát már kiegyel­tük. Harcolunk a kártevők ellen; azért idejekorán dinociddal kétszer egymás után, beporoztuk a növényt. A lencse félékre sem sajnáltuk a ji­­nocidot Két nap alatt 5 hektár nap­raforgót kapáltunk be, melyet aztán kiemeltünk Azonkívül már hordják az 1955 évi '«n: alá a trágyát. Szor- I gos kezek 40 hektár kukoricán el­végezték a sintelést és megkezdték a kapálást. Állattenyészetünkben is nagy ja­vulás állt be. Gyapjúkontigentünkel 120 kilogrammal túlléptük, úgy, hogy a második nyírás már teljesen sza­badáru lesz. A gyapjúért 31.000 ko­ronát kaptunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez igen fontos iparcikk, melyre dolgozó népünknek nagy szüksége van. Szarvasmarha-állomá­nyunk hozama is egyre nő, mind a súlygyarapodás, mind a tejhozam te­rén. Most, amikor zöldtakarmányo­­zá‘ fogtuk teheneinket, a tejhoza­muk meglepően feljavult. A szép tej­­hozamban nagy része van Varga Já­nos csoportvezetőnek, aki jó munká­jával elérte, hogy amíg azelőtt egy tehén tejhozama csak 3.5 liter volt, ma már átlag 6 literes hozamot mu­tat fel. Megvan rá minden eshető­ségünk, hogy a tejtermelésben elér­jük a tervezett hozamot. Ugyancsak a jó takarmányalap -dőfeltételeit is megteremtettük, most a jó termést várjuk. Földjeinket elsőrendűen meg­műveltük. A gépállomással karöltve dolgozunk. A traktorosok lelkiisme­retesen végzik munkájukat. Németh Dezső, a traktorosbrigád vezetője és többi dolgozói nagy gonddal teljesí­tik a rájukbízott feladatokat. Meg vagyunk arról győződve, hogy az ilyen szép együttműködés meghozza a tyümölcsét. POSVANC BÉLA — KISPAKA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom