Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-23 / 21. szám
12 Foldmfiirô* 1954. májtls 23 A Német Demokratikus Köztársaság első negyedévi tervjelentése A Német Demokratikus Körtársaság Állami Központi Statisztikai Igazgatósága közzétette jelentését a népgazdaság! terv teljesítéséről 1954 első ne<r ''dévében. Л jelentés szerint az ipar brutto térni г lése 111 százalékra emelkedett az előző év megfelelő időszakához képest, termelési tervét pedig 97 százalékra teljesítette. Bár az egész ipar tervteljesítése nem ért'1 e! a 100 százalékot, több nagyfontosságú cikkben túlteljesítették 8 tervet, mim a kőszén-, vasérc-, heng"relt színesfémgyártmányok, golyóscsapágyak, gőzturbinák, műtrágya, pen'ciün. perion (nylonhoz hasonló műanyag) stb. A szocialista iparban, nem végleges adatok szerint, 5.9 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége és 8.6 százalékkal az átlagos bér az előző év első negyedéhez képest. A mezőgazdaságban az év első három hónapjában 463-inai emelkedett a IH. típusú termelőszövetkezetek száma. A gép- és traktorállomások 1006 új traktort, 1494 ekét és kultivátort, 575 cséplőgépet, 223 burgonyaültetőgépet stb. kaptak. A szarvasmarha- és sertésállomány tervbevett növelését nem sikerült elérni. Az állami beruházások teljes összege az előző év harc hónapjához képest 107 százalékra emelkedett, ezen bellii a könnyűipar 237 százalékra, az energiaipar 184 százalékra emelte beruházásainak összegé*, a közoktatásra 46. az egészségügyre 45 százalékkal több beruházás jutott. A kohászati beruházásokat ezzel szemben 51, a gépipariakat pedig 32 százalékra szállították le. A lakásépítkezésre fordított beruházások összege az előző év megfelelő Időszakához képest megkétszereződött, az építőipar azonban csak 77 százalékra teljesítette az első negyedévi tervet. A bel- és külföldi kereskedelem forgalmát a jóvátétel elmaradásának eredményeként 128 százalékra sikerült emelni az első negyedévben. Az árucsere a demokratikus országokkal 123 százalékra, a kapitalista országokkal pedig 142 százalékra emelkedett. Nyugat-Németországnal 120 százalékra emelkedett az árucsere. A jelentés hangsúlyozza, hogy ennek azonban még jelentősen növekednie kell. Befejezésül a jelentés hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságának állandó fejlődése megmutatja Nyugat-Németország minden dolgozójának a helyes utat az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németország felé. A francia Országos Béketanács nyilatkozata A francia Országos őéketanács nyilatkozatot adott ki, amelyben „felhívja e közvélemény figyelmét e kormány politikájának komoly veszélyére. A kormány figyelmén kívül hagyja az ii dokínei pusztító h 'ború tanulságait és új intézkedő jekk 1 a konfliktus nemzetközivé tételének előkészítésére, vagyis az Egyesült Államok katonai b evetkozásával és Kína elleni háborúval törekszik az indokínai konfliktus .. öndezésére”. A nyilatkozat a továbbiakban kije'e-iti. hoc. az indokínai békét csak a harcoló felek kölcsönös tárgyalásaival, rém pedig megfélemlítéssel lehet elérni ..A f ncia diplomácia csak egy feltétellel érhet el elfogadható döntést Leniben — ha valóban kívánja ezt”. „a francia közvélemény semmiesetre ?"m kívánja a háború kiterjesztését. Tisztességes békét láván Indokínában. 4 közvéleménynek ezt a nemzet képviselői tudomás ra kell hoznia. Követelnie kell, hogy a képviselők ne bújja iák ki a felelősség alól, hanem tanúsítsanak éberséget és követeljék a kormánytól. hogy cselekedetei tükrözzék az őrs békeakaratát”. A nyugati hatalmak szovjet kormány jegyzékére adott válaszáról Anglia, az Egyesült Államok es Franciaország kormánya válaszolt a szovjet kormány ez év március 31-i jegyzékére, amelyben a szovjet kormány kijelenti, hogy kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való részvétele kérdését. A szovjet kormány — mint ismeretes — hangsúlyozta, hogy az európai béke fenntartása céljából és az egyetemes béke érdekében hatalmas jelentőségű volna az összeurópai biztonsági rendszer megteremtése valamennyi európai állam kollektív erőfeszítésének alapján. A jegyzék rámutatott továbbá. hogy a szovjet kormány nem látja akadályát annak, hogy pozitívan oldódjék meg az Egyesült Államoknak az „összeurópai kollektív biztonsági szerződésben” való részvétele kérdése A szovjet kormány — mutatott rá a továbbiakban a jegyzék — nem osztja az EgyesüH Államok. Anglia és Franciaország kormányának azokat az ál1, tásait. hogy az ..Északatlanti Szerződés Szervezete” védelmi jellegű es nem irányul sémi! ven állam vagy államcsoport ellen sem. Ellenkezlheg. ez a szerződés „zárt államcsoportosu lást létesít, figyelmen kívül hagyja az új német agresszió elhárításának feladatát és minthogy a Hitler-eü en'.s koalícióban résztvett nagyhatalmak közül ebben a szerződésben csupán a Szovjetunió nem vesz részt, az északatlanti szerződést feltétlenül a Szovjetunió ellen irányuló agresszív szerződésnek kell tekinteni. ” A szovjet kormány ezzel kapcsolatban békeszerető külpolitikájának ren dületlen elvéit követve és a nemzetközi feszültség csökkentésére törekedve kijelentette, hogv kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való részvétele kérdését. „Ebben az esetben az „Északatlant.i Szerzlldés Szervezete” nem lenne többé államok zárt katonai csoportosulása. nyitva1 állana más európai országok csatlakozása számára is. Ez a hatékony európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett igen nagyjelentőségű volna az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából.” A három nyugati hatalom válaszában elutasította a szovjet kormány iavaslatait. alaptalanul azt állítva, hogy ezek a javaslatok nem segíthetik elő az európai feszültség enyhülését és a szakadás megszűnését. A jegyzékek azt is állítják, hogy a kollektív biztonsági rendszer megteremtése az Egyesült Nemzetek tekintélyének aláaknázását okozná. A válasz szerző) nem gondolnak arra, hogyan egyeztethető össze a mostani északatlanti szerződés létezése az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyének megóvásával A Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való részvételéről szóló szovjet javaslat elutasítását a nyugati hatalmak jegyzékeiben „a védelmi szövetségek szétesésének” veszélyével in dokolják. Ezeken a „védelmi szövetségeken” a megalakított vagy megalakítás alatt álló, más államok ellen irányuló katonai államcső portosulásukat értik. A három nyugati hatalom tenát nyíltan beismeri, hogy Európa mai k-ttészakítottságának fenntartása mailett van, habár a Szovjetunióra próbálja hárítani ezért a feleltisséget. Á szovjet javaslatok elejüktől végig a hatékony európai kollektív bizton.sá gi rendszer megteremtésére irányulnak az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya elveinek megfelelően. „Ez a feladat sikeresen megoldható, hogv az európai államok egymással szembenálló katonai csoportosulásai helyett Európában valamennyi európai állam együttes erőfeszítésein alapuló biztonsági rendszer létesül”, mutatott rá a szovjet jegyzék. A válaszjegyzékek megkísérlik a Szovjetunióra hárítani a felelősséget azért, hogy a berlini tanácskozáson nem oldották meg Németország újraegyesítésének és az osztrák államszerződésnek kérdését. Pedig ismeretes hogv a berlini tanácskozáson éppen a Szovjetunió terjesztett elő ezekben a kérdésekben építő javaslatokat. Ezeket a javaslatokat a három nyugati hatalom elutasította. A szovjet kormány az „európai védelmi közösséget” az európai békét fenyegető komoly veszélynek tekinti. Viszont a nyugati hatalmak jegyzékeiben védelmüklr veszik ezt a „közösséget”, de nem titkolják, hogy a „közösségnek” az a hivatása. hogy „megoldja Németországnak a védelemhez való hozzájárulását ’ azaz elősegítse az agresszív Wehrmacht megteremtését és szabadkezet adjon a német militarizmusnak. A szovjet jegyzék joggal hangsúlyozta, hogy ,,a német militarizmus újjáteremtésének és az európai katonai csoportosulások alakításának útján .járni nemcsak azt jelenti, hogy nem segítik elő a béke megszilárdítását, hanem ellenkezőleg azt, hogy új háború előkészítése felé viszik a dolgozókat.” A szovjet kormány jegyzéke különösen ellenséges hangú visszahatást keltett hivatalos amerikai körökben Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már akkor sietve elutasította a szovjet jegyzéket, amikor azt Washingtonban még kézhez sem kaptáK. Ezt követően az amerikai burzsoá lapok és több szenátor mintegy parancs szóra szembehelyezkedett a szovjet javaslatokkal. Ez a sietség zavart és csalódást kei tett Nyugat-Európa közvéleményében. A „News Chronicle" című angol lap azt írja: „az Egyesült Államok úgy utasította el a szovjet kormány jegyzékét, hogv láthatólag nem gondolt kellőképpen arra, hogy az ilyenfajta taktika nyugtalanságot és elégedetlenséget kelthet a NATO országaiban” (azaz az északatlanti tömbben résztvevő országokban) Herbert Morrison. a volt munkáspárti kormány külügyminisztere ánrjiis i_én a március 31 -i szovjet jegyzékkel kapcsolatban az alsóházban kijelentette, hogy „az Egyesült Államoknak nem kellett volna azonnal az angol kormánnyal való tárgyalás né’kül nyilatkoznia.” Morrison hozzátette, hogy az angol kormánynak foglalkoznia kellett volna az európai biztonság problémájával, „függetlenül attól, mint mondhat egy másik kormány.” Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya elutasította a Szovjetunió március 31-i javaslatait. Ennek feltétlenül meglepetést és csa'ódást kel! keltenie — és kelt is — a különböző országok közvéleményében. Ezeknek az országoknak demokratikus körei látják, hogy a nvugati hatalmak és mindenekelőtt az Egyesült Államok ezzel a lépéssel bebizonyítja. nem érdeke a nemzetközi feszültség enyhítése, a békének, Európa és az egész világ biztonságának biztosítása. „A hathatós európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért“ A „Pravda közölte 1. Alexandrov cikkét, amelyben kommentálja a három nyugat'' hatalomnak a március 31. szovjet jegyzékre adott válaszát. Alexandrov a következőket Írja: A szovjet kormány március 31-i jegyzékével minden alapot megvont azoktól ez európai kollektív biztonsági rendszerrel szemben teť ellenvetésektől, amelyeket a nyu ati hatalmak Berlinben kifejtettek. A szovjet kormány beleegyezett abba, hogy megvizsgálja az Egyesült Államoknak az európai kollektív biztonsági rendszerhez való csatlakozása kérdését és ugyanekkor felvetette a Szovjetunió csatlakozásának kérdését ez Észak-Atlanti egyezményhez. Az Egyesült Állam v, Anglia és Franciaország kormán a hosszas és • megokoletlan huze-vonák után elutasította a szovjet jegyzéket., anélkül, hogy érdemben megvitatta volna a szovjet javaslatokat. E kormányok nem tudtak és em tudnak semmi* szembeállítani az európai kollektív biztonság gondolatával. M„ duntalan csak az „egyöntetűen gondolkozó államok védelmi szövetségeit” magasztalják, vagyis a régi katonai csoportosulásokat, csak új elnevezéssel. A három nyugati hatalom lényegétó nyíltan beismeri, hogy állástfoglal Európa jelenlegi széttagolt állapotának fenntartása mellett, bár ezért igyekszenek a felelősséget a Szovjetunióra hárítani. Nem meglepő, hogy semmi mondanivalójuk sincs a szovjet kormánynak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy kész tárgyalásokat kezdeni az Észak-Atlanti szerződés szervezetében való részvételről, megfelelő feltételek mellett. Amikor még megtárgyalni sem akarják a Szovjetunió belénése lehetö-A „Pravda“ cikke ségének kérdé-ét, mindenné! ékesszólóbben eLrulják e szervezet igazi céljait: az Atlanti tömb, Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul. A három nyugati hatalom jegyzékének szerzői — mutat rá Alexandrov — du.ván eltorzítják a szovjet javaslat alapgondolatát és azt igyekeznek bizonyítgatni, hogy a kollektív biztonsági szerződés állítólag ... Németország kettéosztásán alapul és nem viszi előbbre az orszáo egyesítésének ügyét. A kollektív biztonság szo lét tervezetével szemben az ilyesféle „ellenvetéseket” azok kedvéért emlegetik, akik európai politikájuk alapjává a nyugatnémetországi agresszív erők feltámasztását tették. Azok az emberek, akik magukra vállalták a kollektív biztonság gondolata ellen: harc há'átlen felaaatát. kénytelenek voltak elvetni a logik elemi szabályait és amin' látható, humorérzéküket is elvesztették. Komoly ábrázattal hangoztatják példát1 tney olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amilyent a szovjet kormány javasol „szükségszerűen az Egyesü’t Nemzetek tekintélyének aláásását vonna maga után”. A Szovjetunió az ENSZ tekintélye növelésének híve. Az a véleménye, hogy már régóta .deje lett volna véget vetni az ENSz alapokmánya durva megszegésének. El. ösorban meg kell adni a Kínai Népköztársaságnak ENSZ-beli törvényes Jogait. Az európai biztonság megszilárdítása és az Egyesült Nemzetek Szervezetének megszilárdításé két halaszthatatlan feladat, ee e két feladat megoldásához éppen a Szovjetunió mutatt meg az utat. Ezek a feladatok nincsenek ellenté oen egymással, mint azt bizonygatni próbálják azok az emberek, akik hadat üzentek az európe kollektív biztonság gondolatának. Csak képmutatásnak lehet nevezni a március 31-i szovjet jegyzékre adott válasz megszerkesztőinek azt a kísérletét, hogy a nyuoati hatalmakat a német és az osztrák kérdés megoldást híveiként tüntessék fel. Nem mások, mint éppen a nyug-ti hatalmak utasították vissza a .met és az osztrák kérdésre vonatkozó építő szovjet javaslatokat. Az európai kollektív biztonságról szóló szovj. i javaslat bírálata tarthatatlannak bizonyult — foglalja össze Alexandrov. — Lényegében nem is volt semmiféle bírálat. Csupán kísérlet történt arra, hogy különböző mesterkedések révén megkerüljék az európai kollektív biztonság kérdését. A három nyugati hatalom válasza összeállítóinak kudarca érthető. Ki akarják elégíteni azokat a köröket, amelyek hallani sem akarnak az európai kollektív biztonságról. Udvariakkor meg kell látniok a nyugateurópai országokban azokat a jelentős társadalmi erőket, amelyek állhatatosan síkraszállnak az európai béke megszilárdítása mellett. A váleszjegyzék szerzői ezért mesterke . és hamis érvekkei próbálják „megindokohr” elutasl ' ál1 íspontjukat. Semmiféle hamis érvelés nem tud fátylat borítani arra tényre, hogy a válaszjegyzék szerzői, midőn elutasították a szovjet javaslatokat, az égés? viláq előtt megmutatták, hogy nem érdekük a nemzetközi feszültség enyhítése ét az aurópei biztonság biztosítása. De bármennyire erőlködjenek is a három nyugati hatalom diplomatái és propagandahösei, a kollektív eszméje szükségszerűen egyre újabb és újabb j híveket szerez Európában a végső fo- | kon feltétlenül 'h'ada’maskodni fog. Az amerikai és liszinmanista mesterkedések a koreai békés rendezés eHen Az amerikai hatóságok Li-Szin-Mant használják fel eszközül arra, hogy aláaknázzák a koreai kérdés megtárgyalását Genfben és menakadályozzák 8 békés rendezést. Li Szin Man május 13-án az „UP” jelentése szerint kardcsörtetve kijelentette: „Ideje beismeri, hogy Genfben kudarcot vallotta) a kommunistákkal való béketárgyalások”. A „Reuter” iroda jelenti, hogy Dél-Korea genfi küldöttei szerint „a koreai tárgyalások kudarcra vannak ítélve”. Amerikai és brit hírügynökségek szerint Li Szin Man utasította genfi küldötteit szilárdan tartsanak ki amellett a képtelen követelés mellett, hogy csak Észak-Koreáben legyenek választások, mégpedig az ENSZ, vagyis az egyik hadviselő fél ellenőrzése alatt. Az amerikai hatóságok is egyre céltudatosabban törek.,zenek a békés rendezés megakadályozására. Az „INS” jelentése szerint washingtoni diplomáciai körökben nyíltan fenyegetődztek azzal, hog az Egyesült Államok fontolóra akarja venni a Genfben Koreáról folyó tárgyalások megszakítását és hogy „nem lenne meglepő, ha ez a lépés a közeljövőben bekövetkezne”. A „Reuter” iroda jelentése szerint az amerikai küldöttség hamarosan véget akar vetni a koreai tárgyalásOKnak, közölve a kommunista féllel, hogyha nem hajlandó elfogadni az ENSZ ellenőrzése alatt tartandó összkoreai választások tervét, akkor nincs értelme a további megbeszéléseknek. A technika csodája Hiába, a tudomány halad. Amerikában feltaláltak egy csodálatos készüléket, amelynek exportját külföldre ti tervezik. A készüléket „bátorító”-nak hívják. Leírása egy amerikai technikai folyóiratban található. Működése röviden: egy önműködő kar szelíden hátbaváyja a készülék tulajdonosát, s a hordozható elektrofon a kővetkező szavakat harsogja: „De hisz az bn ügyei nagyszerűen állnak! Ön egy remek fickó!" Az ember első pillanatban nehezen talál szavakat a találmány méltatására, olyan lélegzetelállítóan. mondhatni hátbavágóan újszerű. Aztán is csak a tudomány segíti ki bámulatából. ■ ■ Minden felfedezést lény egébe ttü kor történelmi szükséglete hoz tétre. így volt ez a köbaltával, meg a gőzgéppel és így van nyílván a „bátorító’’-készulékkel is. Mikor a társadalomnak gőzgépre volt szüksége. valaki felfedezte a gőzgépet Amikor Amerikában egyeseket csüggedés fog el, valaki feltalálja a „bátorító”-készüléket. Persze némi különbség van, mert a gőzgép aktívan és pozitívan beleavatkozott az ügyekbe, a „bátorító”-készülék legfeljebb annyit ér, mint az a homok, amelybe a strucc szokta belefúrni a fejét, legfeljebb kényelmesebb, hiszen a „bátorítotť’ számára fölöslegessé teszi ezt a túl » к fáradságot és mozgást igénylő műveletet __ Hogy ki volt a lángész, aki a gépet felfedezte, nem tudni. Áldásos hatását is majd csak ezután fogja éreztetni. Lehet, hogy termékenyen fog hatni az egész gazdasági életre. Esetleg az amerikai diplomáciára ti. Mennyivel kellemesebb lett volna, például Dulles számára is legutóbbi genfi balsikere után, ha az önműködő kar szelíden hátbavágja és a hordozható elektrofon, amely mindig optimista, a következő varázsigét mormolja a fülébe: ..De hisz az ön ügyei nagyszerűen állnak! ön egy remek fickó!” Ugyan mit számított volna ezekután, hogy miket mond a vüág, mit panaszkodnak a szövetségesek ... Vagy milyen felséges lett volna, ha elküldték volna az ügyes Ids gépet Dien Bien Phu francia parancsnokának — minthogy exportról ti szó van — ledobták volna neki esetleg éppen abban a percben, amikor végleg elvesztette a csatát, hogy azért az önműködő kar még idejében hátbavághassa őt és a hordozható elektrofon derűs szavaival megmentse őt a végső kétségbeeséstől: ..De hisz az Ön ügyei nagyszerűen állnak ...” Egyébként a végső kétségbeesés így is elmaradt, legalább is erre mutat, hogy De Castris tábornok a beígéri hősi halál, helyett a fogságot választotta ... De mindegy. Ez a néhány példa ti mutatja, milyen égető szükség volna a gép sürgős azonnali bevezetésére. Végre ti fő a töretlen önbizalom, a hagyományos amerikai mosolygás — nemde? G a. Szabad Földműves, a FöJdmüvelésügy Megbízotti Hivatal hetilapja - Kiadóh'vatal. Bratislava. Krížková 7. - Telefon 332-29 - Szerkéz:őség. Bratislava, Krížková 7. — Telefon 243-46. — Fószerkesztó- Major Sándor. — Kiadja лг . Stáf pôdohosp nakladaiefstvo” n p, závod Bratislava Krížková 7 — _ Nyomja: Merkantilbe tlačiarne, n. p. zz„ Bratislava, Ul. Nár. Povstania 41. — Irányító postahivatal: Bratislava, 2. — Évi előfizetés Kés 20.80. félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden é v végén okt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D-50916
