Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 3. szám
2 FoldinM) 1954. január 17. Törvényjavaslat a nemzeti bizottságokról A Csehszlovák Köztársaság Nem- I zetgyülése a következő törvényt hozta • 1. rész. Az államhatalom helyi szervei 1. 8 1. A kerületekben, járásokban és ■ községekben az államhatalom helyi szervei a nemzeti bizottságok. 2. A nemzeti bizottságok a dolgozó nép szervei. Szervezi)* a dolgozók alkotó erőit úgy, hogy Közös munkájukkal minden áĽampolgá. runk életét gazdagabbá és boldogab. bá tegyék. Körzetük valamennyi polgárát megnyerik, meggyőzik, m ák ts . «.e részvételre az állam gazdasági és kulturális építésében, a köztársaság fejlesztésében és felvirágoztatásában, a dolgozók szocialista jólétének biztosításában és közös törekvésükben a nemzetek közötti béke megőrzésére. 2. 8 1. A kerületekben az államhatalom helyi szervei a kerületi nemzeti bizottságok, a járásokban a járási nemzeti bizottságok, a községekben a városi, körzeti és helyi nemzeti bizottságok. 2. A városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottság szintjén állnak. A kormány meghatái ózza, meiy községekben fogniig városi nemzeti bizottságon mii (ión lett azt is meghatározhatja, hogy a városi nemzeti bizottság néhány környékbeli községben közvetlenül irányítsa a helyi nemzeti bizottságok működését. 3. Azokban a nagyközségekben, ahol városi nemzeti bizottság műkő dik, a kerületi nemzeti bizottság városkörzeteket alakíthat, amelyek ben körzeti nemzeti bizottságok mü. ködnek. 4. A kerületi nemzeti bizottság határozatával több község számára egyetlen helyi nemzeti bizottság is létesíthető. 3. § 1. A nemzeti bizottságokat a nép választja. A nép legjobb képviselőit küldi a nemzeti bizottságokba, akik méltók arra, hogy a nép képviselni legyenek és akikben megvan a ke.' zesség arra, hogy a nép bizalmával nem élnek vissza. 2. A kerületi nemzeti bizottságokba és a prágai városi nemzeti bizottságba legalább 50 és legfeljebb 150 tag választható. 3. A járási nemzeti bizottságokba legalább 35 és legfeljebb 60 tag választható. 4. A városi nemzeti bizottságokba és a prágai körzeti nemzeti bizottságokba legalább 35 és legfeljebb 150 tag választható. 5. A helyi nemzeti bizottságokba és a körzeti nemzeti bizottságokba legalább 9 és legfeljebb 50 tag választható. 6. A nemzeti 'bizottságot tagjai számának meghatározására vonat, kozó alapelveket a nemzeti Bízott, ságokbá va ó választásokról szóló törvény határozza meg. 2. rész. Területi közigazgatási egységek 1. A Csehszlovák Köztársaság területe kerületekre, a kerületek járásokra és a járások községekre oszlanak. A területi körzetek eddigi rendezésén ez a törvény nem változtat. 2. Kerület létesítése -vagy megszüntetése, vagy területének lénye, ges megváltoztatása, vagy a kerületi nemzeti bizottság székhelyének megváltoztatása csak törvény útján lehetséges. Más módosításokat a kerületek területén a kormány esz közölhet. Kormányrendelettel járá sokat lehet alakítani vagy megszüntetni, vagy megváltoztatni te. rületüket és a járási nemzeti bizottságok székhelyeit. Más változtatásokat a járás területén a kerü. letí nemzeti bizotságok hajtanak végre. A kerületi nemzeti Bizottságok községeket alakíthatnak és szüntethetnek meg és megváltoztathatják határaikat. 3. A járások területének megváltoztatásáról szóló pontok ugyanúgy vonatkoznak azokra a városokra is, amelyekben városi nemzeti bizottság működik. 3. rész. Prága íöváros 5. 8. 1. A prágai városi nemzeti bizottság a kerületi * nemzeti bizottság szintjén áll. A prágai városkörzetekben a járási nemzeti bizottság színvonalán álló körzeti nemzeti bizottságok működnek. 2. Prága főváros területe önálló területi egység. 3. Prága főváros területének lényeges megváltoztatása csa^ törvény útján lehetséges-. Más változtatásokat Prága főváros területén csak a kormány eszközölhet. 4. Kormányrendelettel lehet létesíteni, megszüntetni és változtatni a prágai városkörzeteket; más módo. sításokat ebben a városi nemzeti bizottság eszközöl. 4. rész. Kapcsolat a néppel 6. 8 1. Minden egyes polgárnak joga van indítványaival és panaszaival a nemzeti bizottsághoz vagy tagjához, vagy a nemzeti bizottság tanácsa hoz fordulni és attól bizonyos határidőn belül értesítést keli kapnia ügyének elintézéséről. 2. A nemzeti bizottságok körzetük dolgozóival a legszorosabb kapcsolatban működnék. A nemzeti bizottságók és tagjaik a jelentősebb kérdések megoldásánál és feladataik végzésénél közvetlenül a polgárokhoz fordu’nak. nyilvános gyűléseket hívnak össze, megrendezik a példás dolgozók összejöveteleit. A nemzeti bizottságok tanulnak a dolgozók tapasztalataiból, felhasznál, ják és fejlesztik kezdeményezésüket és egyre nagyobb számban bevonják őket a nemzeti bizottságok munkájába 3. A po.gárok elvitatnatatlan joga ellenőrizni a nemzeti bizottságok tevékenységét és bírálni munkájú, kát. A nemzeti bizottságok kötelsek gondosan figyelembe venni ezt a bírálatot és felhasználni tévé kenységük megjavítására. 4. A nemzeti bizottságok kötele sek számot adni a választóknak te vékenységükröl és rendszeres jelen, téseket tenni működésükről. 5. rész. A nemzeti bizottságok fei« Pata ŕ működése 8 X. A nemzeti bizottságok alapvető feladata a kormány alapvető irányelvei értelmében a városokban és faivakon építeni és megszilárdítani a szocialista rendet, mindenképpen gondoskodni az ember jólétéről. A nemzeti bizottságok mindenekelőtt arról gondoskodnak, hogy a dolgozók mindennapi életszükségleteit a legjobbban és legteljesebben kielégítsék, a nép életfeltételeinek állandó javításával, főleg a lakásviszonyok és az egészségügyi intézmények, valamint az ifjúság iskolai nevelése teltételeinek megjavításával és a dolgozó népet szolgáló összes intézmények tökéletesítésével gon doskodnak a nép kulturális színvo nalának emeléséről. (2) E feladat biztosítása a nemzeti bizottságok kötelességévé teszi, hogy a dolgozók tömegeire támaszkodva hatáskörükben megszervezzék és irá nyítsák a gazdasági, kmturális és társadalmi építést, főleg szervezzék és irányítsák, tervezzék éis ellen őrizzék a helyi jelentőségű gazdasá gokat, gondoskodjanak a helyi tér melés állandó javításáról és a köz szolgáltatások biztosításáról, hogy egyre elégedettebb legyen a lakos ság, gondoskodjanak a maguk szaka, szán az összes tartalékok kihaszná. lásáró), főként a felhasználatlan tér melési lehetőségek és nyersanyagfor rások felhasználásáról és biztosítsák ä helyi lakosság teljes foglalkozta tottságát, gondoskodjanak a lakosságot szolgáló közintézmények tervszerű karbantartásáról és építéséről, a lakj házak karbantartásáról és építésé ről, az egészségügyi intézmények szolgálatainak megjavításáról, legyenek jó gazdák, kezdeménye zöen biztosítsák helyi forrásokból a feladataik teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket, állítsák össze a költségvetést és Őrködjenek gazda sági teljesítése fölött, gondoskodjanak a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztéséről és nö veléséröl, egyúttal gazdaságilag és szervezetileg szilárdítsák meg az e»yes földművesszövetkezeteket, se gítsék őket és nyújtsanak segítséget a kis és középparasztnak i gondoskodjanak a .lakosság ellátá. sáról mindenfajta élelmiszerre) és ipari cikkel, a kereskedelmi hálózat megjavításáról, a mezőgazdasági termékek begyűjtési feladatainak tel jesítéséről a kerületben. gondoskodjanak területük gazdasági és kulturális felvirágzásáról as fellendüléséről, biztosítsanak kedvező feltételeket, a népgazdaság állami tervének teijesi tésére, neveljék a polgárokat új munkaviszonyokra és támogassák a szocialista munkaverseny kifejlödé sét, működjenek együtt a központi és egyéb hivatalokkal és szervekkel, vállalatokkal, üzemekkel és szerve zetekkel és segítsék őket feladataik teljesítésében, vegyék ki részüket a békés alkotó munka védelméből a külső és belső ellenséggel szemben, •' tartsák be lelkiismeretesen a törvényeket és neveljék a polgárokat a törvényes rend tiszteletének szellemében, védjék a szocialista tulajdont és késztessék a polgárokat a nemzeti tulajdon kímélésére és a vele való lelkiismeretes bánásmódra. (3) A nemzeti bizottságok üléseiken megtárgyalják az összes komoly helyi és országos jelentőségű Kerde seket, főként a kormányhatározato kát, tanácsuk, albizottságaik és tag jaik jelentései alapján értékelik az elért eredményeket, irányítják és el lenörzik végrehajtó szerveik, tagjaik, albizottságaik és az alsóbbfokú nem zeti bizottságok működését (4) A nemzeti bizottságok figyelemmel kísérik az állami igazgatás és más szervek tevékenységét, területű kön, értékelik, teljesítik e és hogyan feladataikat és megkönnyítik fel adataik teljesítését. 8. § (1) A nemzeti bizottságok rend szeresen tartanak üléseket és pedig a kővetkezőképpen; a prágai városi nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok évente legalább négyszer, a járási és városi nemzeti bizottságok, vaiamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok évente legalább hatszor, a körzeti és helyi nemzeti bízott Ságok havonta legalább egyszer. (2) A nemzeti bizottság tagjai leg alább egy negyedrészének vagy egyes áliandó albizottságaiknak vagy a felsőbb nemzeti bizottságnak, vagy tanácsának' óhajára és amennyiben a prágai városi nemzeti bizottságról és a kerületi nemzeti bizottságokról van szó, a kormány óhajára össze kell hívni a nemzeti bizottság rendkívüli ülését. (3) A'nemzeti bizottság ülését a tanács határozata alapján az elnök hívja össze. A tanács előkészíti a nemzeti bizottság tárgyalását. A nemzeti bizottságok ülései elvileg nyilvánosak. i л nemzeti bizottság kötéiező ér.-.j-u határozatot hozhat, ha tag jainak többsége jelen van; a határozat érvényességéhez a jelenlevő tagoa szavazatainak egyszerű többségé szükséges.' 9. § (1) A nemzeti bizottság ülésének hatáskörébe tartozik; a) megválasztani és visszahívni a nemzeti bizottság végrehajtó szer. veit, főként az elnököt és tanácsot ég kijelölni az előadó osztályok és közigazgatási osztályok vezetőit, b) megválasztani és visszahívni az állandó albizottságok tagjait, felül vizsgálni működésüket ás a nemzeti bizottság tagjainak működését, c) jóváhagyni a nemzeti bizottság költségvetését és könyvviteli kimu tatásait, d) megtárgyalni azok a t a további intézkedéseket, amelyekről külön elő írások szerint vagy a felsőbb szervek határozatai alapján a nemzeti bizottságnak határozatot kell hoz. nia, e) általánosan kötelező rendelete. kelt kiadni és jóváhagyni a nemzeti bizottság tanácsa által sürgős és ha laszthatatlan esetekben kiadott rendeleteket. 10. § Az alsóbbfokú nemzeti bizottságot a felsőbbfokú nemzeti bizottság, a prágai városi nemzeti bizottságot és a kerületi nemzeti bizottságokat Közvetlenül a kormány irányítja. A nem zeti bizottságok tevékenységükért fe. lelnek az őket irányító szerveknek és e szervek, valamint a felső szervek határozatai számukra kötelezők. Ezeknek a szerveknek joguk van az áltamk irányított nemzeti bizottsá gok határozatait és intézkedéseit is felülvizsgálni, módosíthatják okét, vagy érvényteleníthetik. A felsőbbfokú nemzeti bizottság tanácsánál* joga van megszüntetni az alsóbbfokú nemzeti bizottság határozatának ér vényét. 11. 8 (1) A nemzeti bizottságok, ameny. nyiben ez feladataik teljesítéséhez szükséges, általánosan kötelező ten de,eteket adhatnak ki. A nemzeti bizottságok általánosan kőtelező rendeletéinek nem szabad ellentétben állmok a törvényekkel és a felsőbb fokú nemzeti bizottságok vagy a kormány által kiadott, előírásokkal vagy a törvénynek vagy a kormány határozatának végrehajtására a minisztériumok, vagy más központi , hi vatalok által kiadott előírásokkal. (2) A nemzeti -bizottság általáno san kötelező rendeletéig az elnök és a titkár írja aiá. E rendeletek csat: akkor hirdethetők ki, ha a felsőbb fokú nemzeti bizottság vagy tanácsa jóváhagyja őket; ha pedig a prágai városi nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok rendeletéiről van szó, ezeket a kormány hagyja Iává. (31 Az általánosan kötelező rende letek a kihirdetésüktől számított 15 napon belül lépnek hatályba, azokat a rendeleteket kivéve, amelyeknek hatály balépését későbbi időpontra határoz ták meg és hatálybalépésüktől szánt! tott két évig vannak érvényben, ha csal* nincs bennük rövidebb érvényes, ségi idő megszabva. (4) Szükséges és halaszthatatlan esetekben a felsőbb szerv beieegyezé sével a második bekezdés alapján a nemzeti bizottság tanácsa ts kiadhat általánosan kötelező rendeleteket. Ha a nemzeti bizottság legközelebbi ülésén nem hagyja jóvá ezt a rendeletet, érvényét veszti. 5. Azokhoz a rendeletekhez, amelyeknek kiadására külön törvény vagy kormányrendelet hatalmazta fel a nemzeti bizottságot, (az alkotmány 3. cikkelyének 90. §-a) nem kell a második bekezdés szerinti jóváhagyás és hatálybalépnek kihirdetésük napiával. 6. rész A nemzeti bizottság állandó bizottságai 12. § 1. Minden egyes nemzeti bizottság első ülésén állandó albizottságokat választ, megválasztja elnökeit és titkárait. Az állandó albizottságokba rendszerint a nemzeti bizottság tagjait választják. 2 Az állandó albizottságok a nemzeti bizottság munkaszervei. Tagjaiknak a lakosság körében végzett munkáját arra használják fel, hogy a mindennapi tapasztalatok alapján felülvizsgálják a nemzeti bizottságnak és végrehajtó szerveinek működését és kidolgozzák azokat a kérdéseket, amelyeket a nemzeti bizottság ülésén meg kell tárgyalni. Az állandó albizottságok saját kezdeményező javaslatot tesznek a nemzeti bizottságnak, kifejezik véleményüket azokról a javaslatokról, amelyeket a tanács és más szervek a nemzeti bizottságnak előterjesztenek és teljesítik a nemzeti bizottság által rájuk ruházott további feladatokat. 3. Az albizottság munkája elvégzésére munkatársak testületét alakítja meg, amely az albizottság működési szakaszán tevékenykedő jól bevált dolgozókból és szakemberekből áll. 4. Az állandó albizottságok rendszerint a nemzeti bizottság egész választási időszakán át működnek. 5. Az állandó albizottságoknak nincs döntési joguk. 7. rész A nemzeti bizottságok tagjainak jogai és kötelességei 13 § 1. A nemzeti bizottság tagja körzete választóinak képviselője a nemzeti bizottságban. 2. Köteles ezért állandó kapcsolatban állni választóival, figyelmesen meghallgatni kívánságaikat és panaszaikat, a körükben végzett munkában szerzett tapasztalatait és ismereteit érvényesíteni a nenjzeti bizottságban és albizottságaiban. Arra kell irányítani választóit, hogy a népi demokratikus állam öntudatos polgárai legyenek és ezért példát kell nekik mutatnia "állampolgári életében ég munkahelyén. 3. A nemzeti bizottság tagja megismerteti választóival a kormányhatározatokat, a nemzeti bizottság feladatait és azokat a határozatokat, amelyeket a nemzeti bizottság e feladatok teljesítésére hozott. Megnyeri a polgárokat a leghatékonyabb együttműködésre a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében. 4. Minden polgár és a dolgozók minden egyes szervezete támogatja a nemzeti bizottság tagját működésében és segíti öt feladatainak teljesítésében. A nemzeti bizottság tagjai munkájukkal, személyes példává] és főleg gondoskodással a dolgozók életszükségleteiről erősítik választóik bizalmát, rendszeres beszélgetéseket rendeznek a választókkal, amelyekben számot adnak működésükről és lehetővé teszik, hogy választóik kifejezzék véleményüket munkájukról és az egész nemzeti bizottság munkájáról. 14. § A nemzeti bizottság tagjainak, mint a dolgozó nép választott képviselőinek, joguk van a tanács tagjaihoz, az előadói és közigazgatási osztályok vezetőihez működésűkkel Összefüggő kérdéseket intézni. Ezek 14 napon belül kötelesek választ adni a kérdésekre. 15. 8 1. A nemzeti bizottság tagja köteles részt venni a nemzeti bizottság ülésén és teljesíteni mindazokat a feladatokat, amelyeket a nemzeti bizottságtól kapott, főleg lelkiismeretesen betölteni a tanácsban és az állandó albizottságokban funkcióit, amelyekkel a nemzeti bizottság öt megbízta. 2. A nemzeti bizottság tagjának tisztsége tiszteletbeli. A nemzeti bizottság tagjait azonban biztosítják arról, hogy funkciójukat anélkül láthassák el, hogy ez таит kakeresetük rovására menne és & tisztségük betöltésével járó bárminemű tényleges költségüket fedezik 3. A nemzeti bizottság tagsági kötelességek teljesítése nem vezethet a munkaviszonyból eredő jogok és igények megrövidítéséhez. 8. rész Végrehajtó szervek A nemzeti bizottság tanácsa 16. 8 1. A nemzeti bizottság tagjainak köréből tanácsot választ, amely a nemzeti bizottság elnökéből, fielyet(Folytatás a 3. oldalon,,