Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-16 / 20. szám

8 VÄMmávee 1954. május 16. Hogyan dolgoznak a pódatejedi traktorosbrigádon? Mindnyájan, brigádközponti dolgo­zók büszkék vagyunk a földművelés­­ügyi minisztérium elismerésére, ame­lyet az 1953. őszi szocialista verseny­ben elért első helyünkért kaptunk. - Azért mondom, hogv mindnyájan, mert ezt az első helvet nem egyéni teljesítménnyel, hanem az egész ko­­leKtív munkájával értük el. Brigádközpontunk két szövetkezet­nek dolgozik, az egyik a pódatejedi, a másik a nagvmádi szövetkezet. A sző v-tk =>?otek 4R7 hektár azint/ifo1 -gyón ügyelek arra, hogy brigádom minden dolgozója megismerje a rá­bízott feladatát, hogy munkájára ala­posan felkészülhessen. A tervet közös gyűléseken vitatjuk meg, ahol aztán a traktorosok megállapítják, hogy a terv mennyiben teljesíthető, Ezzel a módszerrel elérem azt, hogy így mind­nyájan egyformán felelősek a terv teljesítéséért. S őszintén mondhatom, hogv szívesen vállalják a felelőssé­get. Ez különösen észrevehető a trak­torosok vondos műszak' karbantartásán Kacsmarik József, a királyhelmeci gép­állomás óagronói a, aki a tengeri négyzetes nyolcsoros - 'etőgépét meg­szerkesztette. dön és 400-hektár réten és legelőn gazdálkodnak. A szövetkezeti mun­kákra 8.9 traktoregységet számit a brigádközpont Hála a jó munkaszer­vezésnek és az EFSz-el való szoros együttműködésnek, továbbá a gépek helyes kihasználásának, a hozamszei­­ződés tervét magasan túlléptük. A középszántást 164 százalékra, a mély­szántást 240 százalékra, a napraforgó kaszálását 100 százalékra, a boroná­­lást 304 százalékra, a simítózást 300 százalékra, a műtrágya szétszórását 100 százalékra, az ősziek vetését 164' százalékra, így az őszi munkák rész­leges tervét 164 százalékra teljesítet­tük. Mivel nem volt hengerünk, így a hengerelést nem tudtuk elvégezni, ehelyett leokefogasolást alkalmaztunk. A cukorrépa kiszántását sem teljesí­tettük, mert nem volt hozzá gép­ekénk. Mint a brigádközpont vezetője, na­s igyekezetuKou, no*» кершк üzem­képesek legyenek. Ezzel elérik azt, hogy akadálytalanul teljesíthetik ter­vüket, melyért egyénileg felelősek. Brigádközpontunkban elképzelhetet­len egy olyan traktorista, aki ne dol­gozna ma már gépcsoporttál. A gé­pek teljes kihasználása — ez trakto­ristáink .jelszava, Ezért minél több gépcsoportot akarnak, de egy trak­toron sem akarják elhagyni a második műszakot. A második műszakban a szövetkezet traktoristái dolgoznak, .л traktorista munkakimutatásának pon­tos nyilvántartása lehetővé teszi azt, hogy saját magukat ellenőrizhessék, továbbá azt, hogy milyen és mennyi munkát végzett egy műszakban és vé­gül, hogv mennyi üzemanyagot hász­­nált el A traktoristák munkateljesít­ményét a brigádos, az EFSz agronó musa, a GTÄ ellenőrzi, s az elvégzett munkát 24 órán belül nyugtázzák. — Még egyszer sem fordult elő, hogy rossz minőségű munkát végeztek voj­na. Ezt nagymértékben a traktoristák fejlettségének és szaktudásának tu­lajdonítom. Brigádközpontunk trak­toristáinak három, sőt több évi szak­­gyakorlatuk is van. Csakis igy volt lehetséges, hogv tavaly az őszi idő­szakban Bartalos Géza 1219 liter, Szi­lágyi Mihály 1091 liter, ifj. Bartaios Géza 1086 liter, Virágh Imre 982 li­ter, Nagy Béla 517 liter és Bobák Já­nos 509 liter naftát, összesen tehát 5414 litert takarítottak meg. A N pártkongresszus tiszteletére tett szo­cialista vállalásokban a traktoristák kötelezték magukat, hogy még jobb munkával járulnak hozzá szocialista hazánk építéséhez. Hogy a traktoristák reggel ne ve­szítsenek munkaidejükből, a következő napi munkájukat még előző este osz­tom be számukra. Minden este a szö­vetkezet és a brigádközpont agronó­­musával közösen készítjük el a más­napi munkatervet. Aztán egyénileg osztom szét a munkát, melyik trakto­rista hol fog dolgozni. A munka szét­­írásában nagyon következetes vagyok, így pontosan tudom, ki és hol dolgo­zik, s bármikor ellenőrizhetem a trak­toros munkáját. A brigádközpont ad­minisztrációs munkáit a gazdaság ve­zetője végzi. Az ellenőrzési, valamint más írásbeli munkát, melyet nekem egyedül kell megtennem a reggeli órákban, 6-tól 7-ig intézem el. A nap többi részét, hacsak nem kell a bri­gádközpontból eltávoznom, az ellen­őrzésnek szentelem. A traktoristák jól tudják, hogy rendszeresen egy es ugyanabban az időben jövök ki hoz­zájuk, s számíthatnak azzal, hogy üzemzavar esetén azonnal intézkedem annak kiküszöbölésére. Meggyőződtem róla. hogy az ellenőrzésre szánt idő nem felesleges. S a jövőben is így fogok cselekedni. A traktorista azt is tudni akarja, hogyan dolgozik, s lehet-e még job­ban dolgoznia. E célból a brigádköz­pontunkban három táblát készítet­tünk, melyre a gazdaság vezetője na­ponta a következő adatokat írja: Az első táblán: milyen és mennyi munkát végzett a traktoros, mennyit keresett, s mennyi üzemanyagot ta­karított meg ezzel a munkájával. A második táblán: melyik traktorista emelkedett ki munkájával és melyik hanyatlott a mai napon, továbbá, kik az idény elejétől kezdve a legjobbak, kik a legrosszabbak, hogyan teljesíti a brigádközpont a napi és az idény­tervét százalékban. A harmadik táblán: melyik trakto­rista és mennyi átlaghektárt, milyen anyagmegtakarítás mellett és milyen százalékban végezte aznapi munkáját. A tábla alján a brigádközpont teljes tervteljesítése van feltüntetve. A traktorista első útja a munkája után a táblákhoz vezet. A gépek mű­szaki karbantartása után a traktoris­ták összejönnek a központ irodájában, hogy megvitassák hiányaikat, sikerei­ket és tapasztalataikat, melyek a táb­lán feltüntetett eredményeket befo­lyásolták. így a traktoristák kiküszö­bölhetik a hiányosságaikat, s jó mun­kamódszert sajátítanak el. No, de a jó munkamenet legfonto­sabb tényezője a szövetkezettel való szoros együttműködés. A szövetkezet agronóiAusával tartott napi gyűlése­ken kívül, szombat délután az irodá­ban rendszeresen központi tanácsot tartanak. Ezen a brigádközpont egész heti munkáját értékeljük. A szövetke­zet és a brigád vezetői kölcsönösen nyíltan rámutatnak a hibákra, s azok helyes eltávolítására. A központi ta­nács jegyzőkönyvileg átadja a brigád­központ egész heti elvégzett munká­ját. A gyűlésen a traktoristák is részt­­vesznek, hogy személyesen meghall­gassák a szövetkezet bírálatát. A kö­zös munkát még az is elősegíti, hogy a brigádközpontból is rendszeresen résztvesz valaki a szövetkezeti tag­gyűlésen. Mindnyájan úgy akarunk tovább dolgozni, hogy megtarthassuk első he­lyünket továbbra is. Szilágy István, I a pódatejedi brigád­központ vezetője. A négyzetes ültetés megkönnyíti a kapásnövények sorközi megművelését Az idei tavasz sokkal Ígéretesebb és örömteljesebb földműveseink számára, mint az eddigiek voltak. Több géppel rendelkeznek, amelyek bevetésével nagyban hozzájárulhatnak a kapásnö­­vények hektárh mának emeléséhez. A múlt évben főképpen a kapásnövé­ny sorközi megművelésében mutat­kozott lemaradás, amely végeredmény­ben az állattenyésztés alacsony hesz­­nothejtóságában mutatkozott meg. A királyhelmeci járásban tavaly pél­dául nagy károk keletkeztek azáltal, hogy a gépállomások csak kevés fi­gyelmet fordítottak a kapásnövények ápolásának. Igaz, hogy nem állt elég nö­vényápológép rendelkezésünkre, de ta­gadhatatlan az a tény is, hogy a meg­lévő gépeket sem használták ki. Ta­valy mindössze csak 249 hektár sara­­bolást végeztek el, amely bizony távol­ról sem jelent komolyabb segítséget a szövetkezet tagjainak. De hibásak sok­helyütt a szövetkezetek tagjai is, mert meglévő eerabolóik'at , a szövetkezetbe való belépéskor nem adták be és így gátolták a kapásnövények géppel való megművelését. / A múlt évben főképpen a cukorrépa, tengeri, burgonya és a hüvelyesek meg- i üvelése volt hiányos. Ezért a fele­lősség nemcsak a szövetkezetek tagsá­gát, hanem elsősorban a gépállomások dolgozóit terheli. A királyhelmeci gépállomás dolgozói a tavalyi tapasztalatokból tanulva, a kapásnö-'ánvek idei sorközi megműve­lésére sokkal jobban felkészültek. Z- 25-ös növényápoló gépeikkel két mű­szakban megszervezték a növények sorközi művelését, -lenleg a cukorré­pa sarabolási munkáit végzik. Egy nö­vényápoló gépre a terv szerint 212 hek­tár sorközi megművelés esik, vagyis majdnem annyi, mint amennyit a járás összes gépei tavaly elvégeztek. Nagy Zoltán, a királyhelmeci gépál­lomás főgépésze elmondja, hogy már a burgonyaültetést is géppel végezték. — Két gépből álló burgonyaültető­gépcsoportot szerkesztettünk — mond­ja — amellyel egyszerre 4 sort beül­tettünk — majd így folytatja: — Az első kapálás a legnehezebb. A sorközi megművelést ugyan itt is géppel vé­gezzük, de a sorokat még külön kéz­zel is meg kell kapálni. A töltögetés azonban már csak gép-el történik és így kézi beavat' ozásra nincsen szük­ség. A gépállomás dolgozói azonban nem elégednek meg ezzel a segítséggel. Ar­ra törekednek, hogy a növényápolási munkáktól a szövetkezet tagjait telje­sen tehermentesítsék. Kacsmárik József, a gépállomás főeg­­ronómusa olyan négyzetes kukorica­ültetőgépet szerkesztett, amely egy­szerre 8 sort vet négyzetesen. így ez­zel a munkamódszerrel a gépesített nö­vényápolást is lehetővé teszi. Kacsmárik elvtárs valóban lelemé­nyesen oldotta meg a tengeri négyze­tes ültetését. De újításáról hadd be­széljen ö maga: —Már az év kezdetén tisztában vol­tam azzal, hogy ha földműveseinknek komoly segítséget akarunk a sorközí megművelésben nyújtani, rá kell tér­nünk a négyzetes vetési módszerre. Ez óv februárjában érlelődött meg ben­nem a gondolat, hogy légyzetes kuko­­rtos-ültetőgépet szerkesztek. A gép megszerkesztésére a szovjet szaklapok ösztönöztek, amelyek fényképekkel áb­rázolt 8-soros vetőgépet mutattak be. Tervemet közöltem a gépállomás igaz­gatójával és Nagy Zoltán főagronómus­­sal, akik segítségével hihetetlen rövid idő alatt, vagyn április 27-ig a gépet el is készítettük.. A géppel 8 óra alatt 8—10 hektárt is be lehet vetni. Előfeltétele azonban e jól elkészített, porhanyós talaj és a gép szakszerű kezelése. Működéséről Kacsmárik elvtárs a kö­vetkezőket mondja: — Még mielőtt az ültetést megkez­denénk, a dűlőt megmérjük. A géphez egy 500 méteres sodronykötél is tar­tozik, amelyen minden 70 cm távolság­ban csomó van. A kötelet kihúzzuk és .befogjuk az ültetőgép' váltójába. Ahogy a gép megindul és a sodrony csomója a váltót minden 70 cm-be átváltja, a traktor dinamója által irányított vil­lamoskapcsoló mind a 8 magtár nyílá­sát szabaddá teszi és ebben a pillanat­ban 2—3 szem tenger, esik a fészek­be. A gépet kipróbáltuk és várakozáson felüli eredményt értünk el Már eddig több mint 15 hektár tengerit elvetet­tünk vele. A közeljövőben tervbe vet­tük még néhány ilyen gépnek a meg­szerkesztését. Kacsmárik elvtárs ezzel az újítással óriási lépéssel vitte előre a négyzetes ültetési m< iszer ügyét. Kéthónapi szüntelen munká 4 sikerült megszer­keszteni Szlovákiában az első nyolcso­ros négyzetes tengeri-vetögépet és ez­zel nagyban hozzájárult a tengeri sor­közi megművelésének teljes gépesíté­séhez. F-y Kusy Pál, Szlovákia első kombájnosa kerületi jelölt Kusy Pál 29 éves kombájnos hús­­vétkor nősült és már mint fiatal házas­ember abban a ’'büntetésiben részesült, hogy jelölték bratislavai kerületi nemzeti bizottságba. Egyébként alistá- 11, de ha valaki a karlové-vary-i kerü­letbe megy, azt- tapasztalja, hogy a cseh dolgozók is jól ismerik kiváló munkája révén, dicsérőle,., nyilatkoznak róla, mert ott is, amikor ezen a vidé­ken dolgozott, a kombajnistákka 1 való versenyben az első helyre került. Országos híre ellenére Kusý elvtárs igen szerény ember. 4y!lt, őszinte te­kintete elárulja, hogy mindig egyenes úton járt, sze ibe tud nézni a valóság­gal és le tudja gyűrni a nehézségeket. 1951-ben a nemesócsai gépállomásra mint sofőr került és r c, mivel szerette kusy Pal a földet és a gépel et, nyomban trak­torista lett. Am, amikor-híre érkezett a szovjet kombájnnak, azonnal jelent­kezett egyheti gyorstanfolyamra és u­­tána ráült a hatalmas arató-cséplőgép­re és máris dolgozott. Amikor elsőízben ült a kombájnon, egész lényét a féltés, az óvatosság izgalma hatotta át. Arra gondolt minduntalan, ha a gépállomás ilyen drága gépet bízott rá. akkor na­gyon vigyáznia kell rája, mert ha va­lami baja torténne, akkor a nép vagyo­nában esne súlyos kár. Abban az esz­tendőben 80 hektár gabonát aratott és csépelt el anélkül, hogy a kombájnt a legcsekélyebb hiba érte volna. Ez a munka azonban csele arra volt jó, hogy tovább képezze magát. Mihelyt az idény végétért, azonnal 4 hónapos komibájn­­tanfolyemre jelentkezett, ahol szovjet mérnökök tanítása mellett megismerte a kombájnvezetés csinját-binját és a hatalmas gép minden alkatrészét. 1952-ben már rendesen, az idény ele­jétől bekapcsolódott kombájnjával az aratási-cséplési munkákba és tervét 220 százalékosan teljesítette. Pontosabban kifejezve 406 hektáron végezte el az aratást-cséplést anélkül, hogy a kom­bájn megrongálódott vola.’. Ezt a bra­vúrt a fiatal kombájnos tavaly, 1953-ban megismételte, amennyiben 387 hektáron végezte, el a munkáját. Természetesen a két szám közötti különbség feltűnt nekünk és megkér­deztük, mi volt annak az, oka, hogy az 1953-i év eredménye 19 hektárral kevesebb volt, mint az 1952-es eszten­dőé. Kusý elvtárs azonban nem jön za­varba. Mosolyogva válaszol. — Ha az ember csak a hektárok szá­mát veszi tekintetbe, akkor, persze le­sújtó eredményhez jut, de ha a teli zsákokat számítja, akkor mindjárt más képet kap a munkáról. Az a helyzet, hogy amíg 1952-ben a gabonahozam át­lag® egy hektárról 18 mázsa volt, ad­dig 1953-ban 21 m, ':sa gabonát tett ki. Tehát számítsd ki: Amíg 1952-ben munkám eredménye 7.308, ’ addig 1953- ban 8.127 mázsa gabona volt. Kusý elvtárs diadalittasan mosolyog és rámutat ■ arra, hooy mint minden gaunkánál, itt is a 1 élményeket tekin­tetbe kell venni, mert a tavalyi búza­­kalászok súlyosak voltak a terméstől és így. a szalmaszálak igen megedződ­tek, ez pedig kihatott a kombájn mun­kájára. De hozzáto-^zi mindjárt, hogy nem bánná, ha ezidén 300 hektárról takarítana be annyi termést. Kusý elvtárs hangsúlyozza, hogy ezt a teljesítményét azért érhette el, mert nagy gondot fordított a gép karbantar­tására és minden nap e hajnali órák­ban már ott volt a gépnél és megtette a megfelelő intézkedéseket, hogy mire a napsugarak felszárítják a kalászokról a harmato', a kombájn megolajozva és megtisztítva kész legyen a munkára. Az 1952-es kiváló teljesítményéért egy szép rádiót kapott ajándékba ta­valy a földművelésügyi minisztérium­tól, ezidén pedig 1953-as munkájáért 3.000 koronát és egy t ép ruháraveló szövetet kapott kitüntetéskép. Amikor néhány hónappal ezelőtt átvette Prá­gában a pénzjutalmat, azt mondta Uher f’ldművelésügyi miniszternek, hogy jobban örült volna annak, ha kitünte­téskép kiküldik a Szovjetunióba, ahol példaképeitől, a szovjet kombájnisták­tól sokat tanulhatott volna. A minisz­ter erre azt válaszolta neki, hogy ami késik, az nem múlik és eljuthat még a Szovjetunióba is. Arra a kérdésre, hogy érzi magát, mint kerületi jelölt, Kusý elvtárs igen talpraesetten a következőket válaszol­ta: — Hát valahogy úgy, mint amikor először a komba-- . ültem és félve, óvatosan irányítottam a. .gépéig nehogy valami baja essen. Vigyáztam minden mozdulatára, minden hangjára, hogy bebizonyítsam a állomás' vezetőinek és dolgozóinak, hogy bizalmukra ér­demes vagyok. Ma, amikor a nép en­gem javasolt jelöltnek a nemzeti bi­zottságába és azzal a hatalommal ru­ház fel, amely nekünk dolgozóknak a 1 gdrágább kincsünk, mindent' el fogók követni, hogy a nemzeti bizottságban legalább olyan jól végezzem a munká­mat, mint a kombi jrion. Sz. B. Д tavaszi munkák tervét elsőnek teljesítették Az eperjesi kerületben levő gépállo­mások a tavaszi munkák tervét május 7-ig 100.1 százalékban, a köztársaság­ban legelsőnek teljesítették. Az elő­irányzott tervet a kerületben összesen 6 gépállomás, mégpedig a vranói, eper­jesi, nagymihályi, szabíni, szobránci és a nagykaposi gépállomások elsőknek teljesítették. A kerület 41 traktoros­brigádja közül a nagykaposiak halad­nak az élen. Kocsis János brigádvezető — aki a JNB jelöltje — a tavaszi munkák tervét brigádjával tízliteres hektáronkénti üzemanyagfogyasztással már eddig 191 százalékra teljesítette. Az egyéni versenyben ^69 traktoros I tett eleget vállalásának. Vajda János j a kerület legjobb kerekes-traktorosa I a tavaszi tervét Z 25-ös gépével má- I jus 7-ig 276 százalékra teljesítette, 1 Ugyancsak a nagykaposi traktorosbri­gád rendelkezik a kerület legjobb her- i nyótalpas vezetőjével, Tóbiás Gyulával, j aki DT 54-es gépével az előirányzott tervét hektáronkénti 8 literes Uzem­­j anyagfogyasztással 245 százalékra tel­jesítette. j A tavaszi munkák elvégzéséről érte­sítették V. Široký miniszterelnököt, Jindrich Uher földművelésügyi minisz- i tért és Stefan Gažik földművelésügyi I megbízottat. Szlovákiában eddig 5.000 hektár parlagon heverő földet műveltek meg Szlovákia traktorosai május 5-ig összesen 4.936 hektár parlagon heverő földet műveltek meg, amely jelentős mennyiségű takarmányt és gabonát biztosít földműveseink számára. A leg­több elhagyott földet a kassai kerü­letben lévő gépállomások műveltek meg és 1.500 hektár földet tettek termővé. Csak maga a kézsmórki gépállomás 515 hektár parlagon heverő földet mű­velt meg. A nagyszemerédi traktoro­sok 400 hektár földet a zseliziek pedig 300 hektár parlagon heverő földet mű­veltek meg.-I_________ Védnökségei vállallak a terebesi gépállomás felett A terebesi élelmezési közüzemek tervének teljesítése attól függ, hogyan teljesítik a termelőszövetkezetek, a cukorrépa, zöldség, tej, vaj. hús stb. beadását. A közüzemek dolgozói ennek tudatában elhatározták, hogy a mező­gazdasági termelés fokozásé érdekében a gépállomásnak ha:hatős segítséget biztosítanak és a helybeli GTÄ fölött védnökséget vállalnak. A védnökségi egyezmény — amelyet mindkét fél részéről jóváhagytak — részletesen meghatározza azt a politi­kai,' anyagi és szakmai seqítséget, ame­lyet a közüzemek dolgozói a jövőben a gépállomásnak szándékoznak nyújta­ni. Kölcsönös látogatások, munkaszer­vezés és ez irányítás terén szerzett i tapasztalatcsere, valamint a ceúcsmün­­kák idején nyújtandó munkaerősegít­­j ség minden bizonnyal a terebesi. gép­­! állomás dolgozóit feladataik elvégzésé­­j ben hathatósan fogja támogatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom