Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-11 / 15. szám
2 1954. április 11. Швшине» Ismerjük meg a választási törvényt Szimő dolgozói készülnek a választásokra A nemzeti bizottsagokbu való választások törvénye kimondja, hogy nálunk a választójog általános, egyenlő es közvetlen. Ez is igazolja választási rendszerünk demokratikus jellegét. -Ugyancsak a demokratikus jellegről tanúskodik az is, hogy a fenti alapelveknek végrehajtása semmiféle belső előírástól nem függ, amint ez a kapitalista választási rendszerben szoicasos, ahol az imperialisták a burzroa polgári jogok és szabadságok utolsó maradványait éppen ezzel a bevált módszerrel rombolják le. Mit jelent az általános választójog ? Az általános »választójog azt jelenti, hogy bizonyos kort, rendszerint a nagykorúságot elért polgárok választójoggal rendelkeznek és megválaszthatok. Az általános választójog megköveteli, hogy a polgárok részvételét a választásokon semmi se korlátozza. A nemzeti bizottságok választásáról szóló törvény alapján minden nagykorú polgárnak tekintet nélkül nemzetiségére, foglalkozására, vagy iskolai végzettségére és lakhelyére, választójoga van. A nők a férfiakkal egyenlő választójoggal rendelkeznek és a fegyveres testületek tagjai a. többi polgárokkal egyenlő választójog alapján szavaznak. A törvény még az osztályellenségnek is választójogot ad. Itt a dolgozó népünkbe vetett határtalan bizalom nyilvánul meg, melynek az államhatalom szervei választásának eredményeit kezébe tették le. A dolgozó nép maga nem engedi meg, hogy örök kizsákmanyölóit a volt gyárosokat, földbirtokosokat és kulákoícat a nemzeti bizottságokba válasszák. A nemzeti bizottság tagjául egyébként minden választójoggal rendelkező és 21. életévét betöltött polgárt lehet megválasztani. — Választójoguktól egyedül a lelki betegeket és azokat a személyeket fosztjuk meg, akiket bíróilaq polgárjogaik elvesztésére ítélnek. Ez azonban a választók egész számából lényegtelen százaléktöredéket jelent. A kapitalista országok alkotmányai rendszerint ugyancsak általános választójogot hirdetnek, a választások azonban valóságban nem általánosait, mert sokszor ezeknek az országoknak alkotmányával ellentétben a legkülönfélébb korlátozásokat vezetik be. toy volt ez nálunk is a burzsoa köztársaság idején. A választójog általánosságának ezeket a korlátozásait, amelyeket már abban az időben a „választójog elrablásának” jelöltek meg, a bwzsoák, azzal indokolták, hogy az országos és a járási kép viselőtestület tagjainak harmadát kinevezik és a választójogot diszkreditálhatnák azzal, hogy ezeknek a képviselőtestületeknek választó tagjai minőségükkel nem érnék el azok színvonalát, akiket a kormány nevez ki. Érvényben volt például az is, hogy az a választási csoport, mely mandátumot nem kapott, jelölőlistája sokszorosításával kapcsolatos kiadásait köteles volt megtéríteni. A nép jogai es szabadságai eme korlátozásának kicsúcsosodása volt a községi bíró, úgynevezett megerősítése. Ha a megválasztott bíró az uralkodó burzsoázia képviselőinek nem tetszett, öt nem erősítették meg és a választások egész eredményét meghiúsították. — így festett tehát u burzsoa köztársaságban az az elv, hogy minden államhatalom egyetlen kútforrása a nép és a törvény előtt minden polgár egyenlő. Sok kapitalista országban megfosztják választójogaiktól a katonai személyeket és sok esetben még a nőket is. Svájcban, Argentínában, Görögországban, Egyiptomban és másutt még a mai napig sincs választójoguk a nőknek. Mit jelent az egyenlő választójog ? Az egyenlő választójog azt jelenti, hogy a nemzeti bizottságok választásánál a polgárok közül kiváltságokkal senki sem rendelkezik. Minden polgárnak csak egy szavazata van és az illetékes nemzeti bizottságban egy képviselőt mindig egyenlő számú polgár választ, minthogy a választásokat a lakosság száma alapján megszabott választókörzetek szerint bonyolítják le. Ezen a helyen is úgy tűnik fel, hogy természetes dologról van szó. A valóságban a kapitalista országokban egyenlő választójog nem létezik. A burzsoázia mandátumainak mesterséges növelését a választási geometria segítségével éri el, mely abban rejlik, hogy a burzsoázia által lakott központi városnegyedekben a lakosok kis száma részére létesítenek választókörzeteket, míg a sűrűn lakott murikáskerületekben a lakosság nagy számával alakítanak választókörzeteket Ezzel azt érik el, hogy a bankár, vagy a gyáros szavazata a munkások néhány szavazatával egyenlő. Ezenkívül például Angliában a vállalkozóknak már a törvény biztosít két szavazatot, mert egyrészt vállalatuk székhelyén, másrészt . lakhelyükön szavazhatnak. Ezzel szemben a mi választótör lényünk a választókörzeteket úgy szabja meg, hogy megközelítőleg egyenlő számú lakossággal rendelkezzenek és ugyanannak a nemzeti bizottságnak minden tagja egyenlő számú választót képviseljen. Ezzel biztosítják, hogy minden választó-szavazat egyenlő súhilyal essék latba. A választók képviselőiket közvei énül választják A közvetlen választások a legdemokratikusabbak, minthogy az államhatalom szerveinek a dolgozók széles tömegeivel fennálló kapcsolatát szilárdítják meg. A választók kiválasztott jelöltüket jól ismerik, lehetőségük van arra, hogy jelöltjükkel a legszorosabb kapcsolatot tartsák fenn, munkáját figyelemmel kísérhetik és őt magát ellenőrizhetik. Mindez a nép képviselőjének választóival szembeni felelősségét növeli. A közvetlen választások alapján a dolgozók az államhatalmat közvetlenül hozzák létre, az államhatalom szervei közvetlenül a népből erednek és a népnek ezek fölött a szervek fölött ellenőrzési joga van. A nép ilyen szélesméretü jogai csakis a népi demokratikus államrendszerben lehetségesek. A választások titkossága A választótörvény végül biztosítja, hogy senki sem tudhatja meg, kire szavaz a választó. A kapitalista államokban. a választások a kapitalistny. nagybirtokosok, bankárok és egye1' kapitalista harácsolok részéről a választókra gyakorolt nyomás légkörében folynak le. Első köztársaságunk tapasztalataiból tudjuk, hogy aki például a Zbrojovka-gyárban akart dolgozni, annak zsebében az agrárpárt igazolványát kellett hordania, vagy legalább biztosítékát adnia annak, hogy az agrárpártra szavaz. Magától értetődő, hogy az ilyen választásokat, jóllehet a titkos szavazás alapelvét formálisan kihirdették, sem szabad, sem demokratikus választásoknak nevezni nem lehel у Csakis az olyan rendszer, ahol az egész életet a munkások, kis- és kőzépparasztok és a dolgozó értelmiség kölcsönös együttműködésére, kölcsönös barátságára építik, biztosíthatja a választási aktus teljes szabadságai A nemzeti bizottságokba a dolgozok legjobb képviselőit kell választani. Annak érdekében, hogy a jelölteket a nemzeti bizottságokba demokratikus módon válasszák ki és ezek a nemzeti bizottságnak mint a dolgozók legszélesebb méretű szervezetének funkciójára megfeleljenek, amely a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség kötelékét képviseli, a választótörvény a Nemzeti Arcvonal, a városok és a vidék dolgozó népe kötelékének kifejezője. A Nemzeti Arcvonal törekvése világos cél felé mutat: minden dolgozót hazánk szocializmusának felépítésére tömöríteni. A Nemzet Arcvonal programmja a párt és a kor mány programmja. A kapitalista államokban nincs az a szemérmetlenség és nincs az a szem télén szélhámosság, amit a burzsoázia ne használna föl, hogy a parlamentbe és a helyi önkormányzati szervekbe olyan jelölteket válasszanak, akik az ő szekerét tolják. Ismeretesek a mi első köztársaságunk olyan esetei is amikor mandátumokat adtak és veitek, sőt amikor a megfizetett, de new leszállított mandátumok végett bírósági tárgyalásra került sor. A válasz tási kampányt, a nép becsapására ál Irtják be és mindig a választási időszakra a kizsákmányolok némely csoportjának hatalmát kell biztosítania A dolgozó nép a megválasztott személyeket nem ismeri, minthogy a vá- Tiasztások súlypontja az egymással versengő pártok hivatalos képviselőinek választáselőtti dulakodásában tükröződik vissza, akik egymást kölcsönösen vesztegetéssel, sikkasztással és hasonlókkal vádolják. Ha Szimő községben járunk, nagy változatosságot veszünk észre a választások előtt. Mindennap délután 5 óra után megszólal a falu hangszórója, melyet a választásokkal kapcsolatban a községháza előtt állítottak fel. A hangszóró zajos hangja átjárja a falu zeg-zúgos utcáit, melyben ismerteti a jövőbeni választások helyes formáit. A leadóben a HNB titkára, valamint Kantár József szövetkezeti tag beszél. Bőven ad felvilágosítást a falu dolgozóinak, hogy milyen formában készüljenek a választásokra, hogy ez élenjáró dolgozókat válasszák be a HNB-ba. A- zokat a személyeket, akikben a jövőbeni jó vezetőket tátják és akik a nép érdekeit becsületesen fogják képviselni. Az agitközpont is megnyílt, szépet, kidíszítették és minden este oda várják a lakosságot beszélgetésre, hogy bővebb felvilágosítást adjanak a rét kapitalista, valamint a mai legigazságosabb demokratikus választások formáiról és mindkettőt öszszehasonlították. Kutruc elvtárs, az agitközpont egyik beosztott tagja viszi a szót, aki helyesen ecseteli a régi és a mai választásokat. Többek között ezeket mondja: „Nem véletlen az, hogy ma már nem kell Újvárba 18 km-t nyakig sárban gyalogolnunk, lehetőségünk van naponta 3-szor autóbusszal bemenni. Nem kell már az érsekújvári kulákoknál 18 ingyenes lapot szolgálni, hogy arathassunk tizenegyedikért, száraz kenyéren. Szövetkezetünk biztosít bennünket sajátunkban dolgozni, és biztosítja mindennapi bőséges kenyerünket. Nem véletlen az sem, hogy községünkben utat építünk, új vaskompot kaptunk az államtól. Mozival és kultúrházzal is el vagyunk látva. Pártunk és kormányunk lehetőséget adott arra, hogy új házakat építhetünk hose .ú lejáratú kölcsönre. Gyermekeink a 11 éves iskolába járhatnak már, amire ezelőtt soha nem volt lehetőségünk.” A kiárusítás, valamint a többszörös árleszállítás lehetővé tette azt, hogy olcsóért, jó és tartós ruhát tudunk vásárolni. Tehát nem kell folt hátán foltos nadrágban járnunk. így '.eszélhetnénk tovább estétől reggelig, hogy községünk milyen, fejlődésen ment át 1945 óta, mind gazdasági, mind kulturális vo ilon. Ezt mind a HNB-on keresztül értük el a párt- és kormányhatározatokból kiindulva. A múltban Szimő község lakói kubikos munkára vándoroltak, talicskát, lapátot, csákányt vittek magukkal, gyönge silány ruházatiján gyalogoltak mezítláb, néha több 100 kilométert is, amíg munkát találtak. Ha kaptak is munkát, lakás után egyedül kellett járniuk, kora tavasztól késő őszig kunyhókban zöld ágakból eső- és szélmentes búvóhelyeket biztosítottak maguknak. Napi eledelük a paprikás krumpli volt, amit munka után, vagy munka közben sajá: maguk készítettek el. Nem így van ez ma. Ma a kubikosokból öntudatos dolgozók lettek, akik minden munkájukban becsületesen megállják helyüket, mert tudják, hogy az onszágot raguknak építik. Ma már nem zsákban, a vállukon gyalogolva hordják ruházatukat és élelmiszerüket, hanem elegánsan kiöltözve indulnak a legközelebbi autóbuszmegállóhoz. BOKOR JÓZSEF A rét ň agitkettősök munkájából A szenei járásban lévő Rété községben március 16-án nyitották meg az agitációs központot. Azóta minden nap várja az agitációs központ a dolgozókat. Szívesen jár ide a falu népe, mert a központ berendezése mindenki számára nyújt valami érdekeset. Különböző könyvek, folyóiratok, újságok és más dokumentációs anyag szolgálják azt a célt, hogy a dolgozók otthon érezzék magukat és, hogy hozzászóljanak bátran a felmerülő kérdésekhez. Elmondhatjuk, hogy a rétéi agitációs központ a legjobban működik a szenei járásban. Ennek a titka azonban nemcsak abban rejlik, hogy a berendezést és a műsort gondosan összeállították. Rétén nagyon jól dolgoznak az egitkettősök. Minden agitkettős 10-10 családot látogat. Megmagyarázzák a dolgozóknak, miért fontos, hogy összejöjjenek és hogy közösen megvitassák.^;, választási törvényt, hogy közösen készüljenek a választásokra, ami fontos előfeltétele annak, hogy a nemzeti bizottságokba a legjobb dolgozókat választják. Kiss Károly és Kleberc Valentin agitkettős, amikor beköszöntött Gyurcsiékhez és elmondották mi járatban vannak, a házigazda ezeket válaszolta: „A mai választások? A mi rendszerünk? Gyerekeim, én magam járhatnék názról-házra agitálni és meggyőzni a polgárainkat, mert én bizony próbáltam a régi választásokat és tisztán látom azt, hogy ezelőtt milyen módon igyekeztek becsapni a népet, s hogy ma mi mindent köszönhetünk népi demokráciánknak.” Hasonló tapasztalatokat szereztek a többi agitkettösök is. Jó munkájuk nyomán a rétéi dolgozók magukénak tekintik a választásokat és jő munkával, vidáman készülnek arra, hogy az urnákhoz járuljanak. Ellenőrizzük a hozamszerzőrlések teljesítését Nemzetgazdaságunk fejlesztésének terve az 1954. évre a mezőgazdasáyi termelés 12 százalékkal való növelését írja elő. Ennek a feladatnak a teljesítése mindenekelőtt a növényi termelés fokozásán múlik. Ezért szövetkezeti tagjainknak és a traktorállomások dolgozóinak legfontosabb kötelességévé kell, hogy váljon az, hogy a gondjaikra bízott földterületen a lehető legmagasabb hektárhozamokat érjék el az összes terményeknél. Az EFSz-ek és a traktorállomások között megkötött hozamszerződések is ezt a célt szolgálják. Ezért a hozamszerződésekben benne kell, hogy legyen az egyes növények termelésével kapcsolato1 minden munka pontosan ki kell jelölni, melyik táblán mikor és ki fog dolgozni és milyen minőségű munkát kell végezni. Ez ugyanúgy érvényes azokra a munkákra, amelyeket a traktorállomás fog végezni, mint azokra, amelyeket maguk a szövetkezeti tagok végeznek. Amikor a szövetkezet és a traktorállomás aláírta a hozamszerzödést, abban a percben a szerződés érvénybe lépett és a szerződéses feleknek pontosan teljesíteniük kell a rájuk háruló kötelességeket. Ezt kell tudatosítani, mert az, hogy a szerződést megkötötték, magába véve még nem jelent semmit. A szerződést teljesíteni kell Hogy pedig ezen a téren ne legyen hiba. ahhoz az szükséges, hogy a munkát, a szerződés teljesítését rendszeresen ellenőrizzék a traktoríllomásokon, 'a brigádokban, az EFSz-ekben és a járási nemzeti bizottságokon. A hozamszerződés teljesítésének első, közvetett ellenőrzése az, amikor a traktoros munkakimutatásán a szövetkezet dolgozója aláírásával átveszi a munkát. Ekkor a szövetkezet elnöke, vagy csoportvezetőj ellenőrzi az elvégzett munka mennyiségét és minőségét. A második és a tulajdonképpeni ellenőrzés a traktjrosbrigád tanácsának ülésén történik, amelyen részt vesznek a brigád és a szövetkezet küldöttei is. Éppen ’zért nagyon fontos, hogy a brigádtanácsok ezeket az értekezleteket nagyon jól megszervezzék. Hetente legalább egyszer kell összeülni. Az értekezleten szépen sorjába kell menni a felek kötelességeinek teljesítésén. Ha bármilyen hibára is bukkannak, azonnal meg kell tenni a szükséges lépéseket a hiba kiküszöbölésére. Ha így hetente megrendezik a brigádtanácsok értekezleteit, akkor hatásosan közbe lehet lépni a munka megjavítása és a hibák eltávolítása érdekében. Ezzel kapcsolatban az elmúlt év folvamán számos értékes tapasztalatot szereztünk. Ahol a szövetkezeti tagok és a traktorállomás dolgozói helyes álláspontot f glaltak el a brigádtanáccsal kapcsolatban és ahol megvolt a szoros együttműködés, ott idejében el tudtak távolítani a hibákat. Ilyen példás brigádtanács működött például Szőgyénen, Nagyfödémesen és Nagygurabon. Ezek a brigádok i ieg is kapták a „Legjobb brigád” elnevezést. \zok a brigádok, amelyek mellett nem működött rendesen a tanács és amelyek nem működtek szorosan együtt a szövetkezeti tagokkal, nem teljesítették rendesen feladatukat sem. Nem volt meg az ellenőrzés, nem tartották be az agrotechnikai határidőket. Mindez a szövetkezet elégedetlenségét váltotta ki, mert hát sokszor, a hiányos feljegyzések kö etkeztében nem lehetett értékelni a munkák folyamatát, A végső következmény pedig az lett, hogy nem érték el a tervezett hektárhozamokat és nehézségek voltak a szerződések végső pénzügyi értékelésénél. A szerződést azonban nemcsak a brigádtanácsokon kell értékelni. A szövetkezeteknek, a csoportvezetőknek nap, mint nap tisztázni kell a napi munka eredményeit. Akik kint dolgoznak a földeken, látják a legjobban a munka folyamatát, s ők veszik észre leghamarább, hol kell közbelépni, hogy minden a rendes mederben haladjon. Ha előfordul, hogy a traktoros akár hanyagsápból, akár valamilyen géphiba következtében nem végez rendes munkát, a szövetkezeti tagoknak idejében figyelmeztetni kell a brigádvezetőt, s akkor nem fordulhat elő nagyobb kiesés. Csaknem minden esetben meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket a hibák eltávolítására. Az mindenki számára természetes, ha a hibákat akkor sorakoztatjuk fel, amikor későn van, amikor mondjuk már nem lehet helyrehozni, akkor annak nem sok értelme van. Ebben az esetben nem lehet helyrehozni a terv teljesítését, de a munka minőségét sem lehet teljes mértékben pótolni. A traktorállomások és a szövetkezet agronómusainak kell mindenekelőtt azzal törődni, hogy a brigádtanács rendszeresen összeüljön és hogy következetesen ellenőrizze a hozamszerződésből eredé feladatok teljesítését mind a traktorosok, mind a szövetkezet részéről. Megállapítást nyert és sok helyen a szövetkezeti tagok maguk meggyőződtek arról, h 'gy a traktorállomá« hiányos tervteljesítése következtében nem lehetett betartani az agrotechnikai határidőket. Hogy elkerüljük a félreértés« két, még egyszer össze kel1 egyeztetni a szövetkezet tavaszi munkatervét a brigád tervével. A tervek összhangja lényegesen megjavítja a munkát, mind a szövetkezet, mind a traktorosbrigád részéről. A traktorállomás igazgatój-a, a főagronómus, a brigádvezető és a szakaszagronómusok személyesen felelősek a munka minőségéért és a terv teljesítéséért. Ha a traktoros hanyagul dolgozik, meg kell ismételnie a munkát, vagy pedig ki kell egészítenie, természetesen anélkül, hogy ezért a munkatöbbletért fizetést kapna. A szakaszagronómusoknak, a rájuk bízott területen minden nap ellenőrizni kell a terv teljesítését, a munka minőségét. Figyelemmel kell kisérniök, a traktorosok nunkakimutatását és a feljegyzések helyességéről meg kell győződniök. A traktorállomás igazgatója a tavaszi munkák után köteles összehívni a traktorállomás tanácsát, amely értekezleten értékeli a szerződések teljesítését. Ez az értékelés csakis akkor lesz örömteljes, ha most, amikor a munkák teljes ütemben folynak, szintén ellenőrizzük a feladatok teljesítését. Napjainkban az idei termés sorsáról van szó. Ahogy most végezzük a tavaszi munkát és ahogy majd elvégezzük a növényápolást, olyan lesz termésünk Nagy és jelentőségteljes idők tehát ezek napok, hetek Nagy feladatainkat csak akkor telje« ‘hetjük, ha állami közigazgatásunk, ha nemzeti bizottságaink még hatásosabb segítséget nyújtanak szövetkezeteinknek, egyénileg gazdálkodóinknak, traktorállomásainknak. Nekik is ügyelniök kell a traktorállomás és az EFSz közötti szerző- I dés teljesítésének pontos ellenőrzésére Sajnos, vannak olyan járást nemzeti bizottságok, amelyek igvet se vetettek a szerződésekre. Súlyos mulasztás ez. Főleg a mezőgazdasági ügyosztályoknak kell naponta figyelemmel kisérniök, hogyan haladnak a munkák, hogyan teljesítik feladatukat a traktorosbrigádok és a szövetkezetek. Nemzeti bizottságainknak a róluk szóló törvény értelmében sokkal jobban kell betölteniök szervező és irányító küldetésüket. Hogy ez így legyen, ahhoz Lmerniök kell, most a tavaszi munkák időszakában, a soronlévő feladatokat és következetesen kell harcolniok azok teljesítéséért. Az idén nem szabad annak előfordulni, ami a múlt évben történt, íogy míg a hozamszerződéseket december végéig kellett volna értékelni, addig ez a határidő csaknem két teljes hónappal elhúzódott. Ezt az okozta, hogy a vitás kérdéseket, amelyekre az év folyamán előfordult hibák idejében való el nem távolítása következtében került sor, nem tudták megoldani. így volt ez például a királyhelmeci járási nemzeti bizottságon. Fontos tehát, hogy a királyhelmeci, de egyben minden járási nemzeti bizottság levonja ebből a szükséges tanulságot és most cselekedjen, most tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy idei munkánk eredményes legyen, hogy az idei értékelés mindenkit büszkeséggel tölthessen el. A hozamszerződések jelentőségével és ellenőrzésével sokkal többet kell foglalkoznak a járási földmüvesujságoknak. Az elmúlt év folyamán nagyon <evés járási újságban lehetett felfedezni akár egy-két rövid hírt is a hozamszerződések teljesítéséről. Sajnos az idén is keveset foglalkoznak ezzel kérdéssel. Pedig nagy munkát végezhetnének és kell is végezniük ezen téren. Tisztán állnak tehát előttünk feladataink. M ist már minden azon múlik, mit teszünk azok teljesítésének érdekében.
