Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 2. szám

I

1954. lamiár 10.

irttrif *

Földműves з

/■3 паду élmény

Caban István elvtárssal, az andódi

szövetkezet elnökével ugyancsak a Tátrában4 találkoztam, ahol már otthonosan mozgott. Derűs tekintetéből, az

a fajta jókedv sugárzott, amelyet a felszabadulás hazánk minden, ón'udatos dolgozója arcára varázsolt. Egész magatartásában ész'elhetö volt, hogy m inkáját szívesen és örömmel végzi.

Sok mindenről beszélgettünk, amikor feltettem neki azt a kérdést hogy mi volt az utolsó hónapokban a legnagyobb élménye. Némi tűnődés után, a következőket válaszolta:

— Te bizonyára azt várod most tőlem, hogy mint .szövetkezeti elnök most a szövetkezetről fogok beszélni Hát nem. tévedsz. A legnagyobb élményem ezdén az volt, hogy rész'vehettem Prágában az országos békekonferencián. Felejthetetlen élményt jelentett ez, hogy együtt lehettem a világ legkiválóbb békeharcosaival, hogy láthattam őket, hogy hallhattam őket és i

bár különböző nyelven beszéltek, meggyőző erejű hangjukból, valamennyien megértettük, hogy minden gondolatukkal, minden idegszálukkal e békét szolgálják. Ezek a békeharcosok példaképek lettek számomra. Megértettem, hogy ezek az emberek, akik otthon kapitalista rendszerükben kényelmesen, zavartalanul élhetnének, ha megalkuvók lennének, de ők minden kényelemnél és jólétnél szenvedélyesebben szeretik a békét és .szívük minden dobbanásával harcolnak érette. Amikor hazajöttem, mindenről beszámoltam Természetesen azt is elmondtam, amit gondoltam és éreztem akkor a béke'konferencián... Vájjon skerült-e mindent elmondanom azt nem tudom, mert hiszen csak hat elemit végeztem és nem rendelkezem még a megfelelő szókinccsel. Dehát nem baj. az én apám csak három e'emit végzett, s ezzel a tudományával 14 gyereket nevelt fel... Sejtheted, hogy nem volt arany ez életünk ... egyetlen kopott bölcsőben ringatott bennünket az anyám, azért mégis sikerült most a prágai országos békekonferencián résztvennem ... Ezért mondom, hogy felejthetetlen élmény volt.

— Sokat beszélek az elemiről — folytatta kis szünet után — de tudod ott a békekonferencián sokat gondoltam erre. Ott éreztem, hogy nekünk békeharcosoknak sokat kell tanulnunk és komolyan kell dolgoznunk, hogy diadalra v;gyük a béke eszméjét. Kitói tanuljunk?... Természetesen felszabadítónktól, a mi leghűségesebb jarátunktól, a Szovjetuniótól. Éppen ezért, amint hazaérkeztem ^Prágából, azonnal nekiláttam, hogy szövetkezetünk leggyöngébb pontját az állattenyésztést, az etetők segítségével, feljavítsam. Egy teljes hónapot úgyszólván az állatgondozók közt töltöttem és ennek a szívós munkának az eredménye meg Is I mutatkozott abban, hogy egy tehénnél

másfél, sót két liter tejjel emelkedett a tejhozam. A fősúlyt az etetőkkel a takarmányozás módjára helyeztük. Tehát értsd meg, a takarmány ugyanaz marad, ami volt, de megfelelő módon keverjük, ízesítjük. Azelőtt például, közvetlenül etetés előtt kevertük öszsze a takarmányt, most 12 órával előbb pácoljuk korpával, pelyvával, répaszelettel és takarmányárpával. És most végül, hogy bevezették nálunk a villanyt és az istállókban megindul az önitatő, rátérünk a háromszoros fejesre, a Maliny.nova módszer alkalmazására.

— Kell, szükség van — mondja meggyőzően — a szovjet módszerek alkalmazására, mert állandóan növünk, fejlődünk. Saját építő-csoportunk már három hizlaldát épített 900 hízó számára, ezenkívül két malacozót 56 anyasertésnek, két korszerű istállói 220 szarvasmarha befogadóképességgel, farmot pedig 5000 baromfinak és végül cirokszárból 450 juh számára akolt állítottunk fel. Láthatod, vagyonunk nő, gyarapodik, de ez még mind nem elég, olyan rohamosan nőnek az igényeink. Ma többé szó sem lehet arról, hogy 14 gyereket egy bölcsőben nevel ienek fel, ma minden gyereknek elegáns kocsi kell, a kocsihoz, persze a hozzávaló kellékek ... Hát ezért a kocsiért, meg sok nrndenért hozza a mi pártunk és kormányunk egymásután aranyatérő határozatait, s ezért szükséges, hogy mi, parasztok is arra törekedjünk, hogv megérdemeljük ezt az óriási segítséget, amelyről a felszabadulás előtt álmodni sem mertünk.

És a fény, a derű, a jókedv újra felraovog értelmes tckntetén, amikor közlöm vele,, hogy várakozásomnak mégis eleget tett. Annak a várakozásnak, hogy mint szövetkezeti elnök, még-'s a szövetkezetről beszélt, anélkül, hogy erre külön megkértem volna.

Becsületes szívvel mondom...

Mint nr'ndem öntudatos dolgozó, aki odaadóan végzi munkáját, mindenüvé magával viszi azokat a gondolatokat, amelyek törekvéseit, erőfeszítéseit táplálják. hogy m nél nagyobb részt vállaljon szocialista hazánk építéséből. Ilyen öntudatos dolgozó Boros József, a pálőci szövetkezet 34 esztendős elnö- 1 ke, aki Tátra-Lomnicon a Sztáün-csúci lábánál, a pálőci szövetkezet eredményeiről beszél, arról, hogy közel 200 százalékosan teljesítették ezid°n a tej- j beadást, amit követendő példának lehetne állítani valamennyi szövetkezetünk elé.

— Nagy gondot fordítottunk arra — mondja — hogy öntudatos dolgozókat helyezzünk el az állattenyésztésnél Ezzel b ztosltottuk azt, hogv á'Ia'állományunk lelkiismeretes kezekbe került, mert valamennyien megfeleltek a hozzájuk fűződő várakozásnak.

Foyenként sorolja fel az állat gitndozók nevet Kamenickí Gyula, jdecsali Ferenc, Kovács Ferenc, Marsai Lajos, Kiszeli József, Műnk Kálmán. Folyéko- . nyan mondja el valamennyinek a nevét. nem kell gondolkoznia, mintha , m rvlannyian a testvérei lennének. Az elnök hangián határozottan észle'hető, h >gy büszke ezekre a kiváló gondozókra. Amint kiejti a nevüket, szinte é'ezni. h gy arcukat is látja. sőt. úgy j tűn k. mintha munkájuk közepette' követné must mozdulataikat.

— Ezeknek a gondozóknak — folytatja — 68 tehenük van, ök takarmányőz/ák. fejik, ápolják, qondozzák szakszerűen az állatokat. Malinyinova < módszere szerint háromszor naponta fejnek és "etetnek. Nagy súlyt fektetnek a tisztaságba, ami abban nyilvánul meg, hogy havonta legalább egyszer újra meszelik istállójukat. .Lelkiismeretes munkájuk tette lehetővé, hogv egész Szlovákia szerte versenyre hívták ki az összes szövetkezeteket, hogv mely к éri el a legnagvobb eredményeket a Malinyinova módszer alkalmazásával. Az értékelést negyedévenként egyszer tartják meg s ezidén a félévi kiértékelésnél 5000 korona jutalmat kaptak a kerületi nemzeti -bizottságtól. Emellett havi keresetük ie

elég szép összeget tesz ki. Hetvennyolc-nyolc van kettő m unkáé gysé get

dolgoznak le havonta, ami pénzben 850—900 koronára rúg, a természetbeni osztalékon kívül, amely egy ledolgozott munkaegység után 3 kilő gabonát és félliter tejet tesz ki.

— Nálunk — folytatja a pálóci elnök — bárki meggyőződhet arról, hogy érdemes és kell is a szovjet módszereket alkalmazni, mert nemcsak a szövetkezet vagyona, hanem a tagság jövedelme is gyarapszik. Ez leg nkább most októberben mutatkozott meg, amikor a 10 koronás előleget 13 koronára emeltük. De senki se higyje azt, hogy nálunk könnyen ment az újfajta munkamódszer bevezetése. Nem! Bizony az első két gazdasági évben mi is sántikáltunk, mi is vergődtünk, mert nem tudtuk rendesen megszervezni a

munkát. De türelmesek és kitar'óak voltunk amíg végül fáradságos munkánk meghozta gyümölcsét és b ztos. hogy a jövőben még nagyobb eredményeket érünk el. Eddig, egy-egy tehénnél elértük a 8—9 liter át'agtejhozamot. Most azonban a téli- hónapokban, az átlaghozam 6—7 liter között mozog. Ez az eredmény persze távol- I ról sem kielégítő. Még mindig nem sajátítottuk el tökéletesen a Maliny nova > módszert, amely nemcsak a masszázs- i ban és a háromszoros fejesben nyilvánul meg, hanem a takarmány ízesítésében és végül a pontos és az egyedi etetésben. Az utóbbival még gyenge lábon állunk és eltökélt szándékunk, hogy ezután az egvedi etetésre nagy gondot fordítunk. Remélem, hogv az üj esztendőt a Malinyinova módszer teljes elsajátításával fogjuk megkezdeni.

В iros József elvtárs most távolbanézó tekintettel az otthonára gondol, ahol 4 kisfia és 1 lánykája játszadozik azokkal a játékszerekkel, amit Télapó hozott nekik az 1953-as esztendőben. Amikor az otthonáról beszél, úgy tünk, mintha a tátrai, ózondús, tiszta levegőt vinné Pálócra, otthonába.

— Becsületes szívvel mondom — folytatja, — hogy azért törődöm a szövetkezet fejlődésével, mert biztosítani akarom gyermekeim jólétét. Nekem gyerekkoromban csak száraz kenyér jutott, az én gyerekeimnek már vajaskenyérre jut. Kívánnám, hogy ellenségeink, akik bennünket állandóan rágalmaznak, egv pillantást vessenek otthonomba. Hadd lássák, hogy van szép bútorom, rádióm. Lássák gyermekeim ruhatárát és lássák, hogy minden gyermekemnek, nemcsak egy, de három pár cipője Is van. Gyermekeim virulőan egészségesek. Jelenünk és jövőnk gyermekeink gondtalan vidámságában és jókedvében tükröződik vissza és ez ad nekem erőt, hogy pártunk *s kormányunk határozatait becsületes szövetkezeti tagjaink segítségével végrehajthassam.

A pásztói fiatalok tanulnak, szórakoznak ...

Csöndes téli este. Az ipolypászr.ói csa'■ dl hazak ablakain át itt-ott «iszűrődik a petróleumlámpa sápadt ténye Fent az égen álmosan pislákolnak a csi litgi к

A tahi utcája néptelen. egv^terem tett lélekkel sem lehet találkozni. A sötét úttesten elvétve látni kisebb-nűpt/.-.hb hófoltot fehérleni.

Villanyvilágításról még nem beszélhetnek a pásztóiak habár szeretnének mielőbb e mellett tanulni, művelődni Ez különösen a falu fiatalságára érvényes. A pásztói fiatalok a hosszú téli estéket nem a korcsmában való tén fedéssel vagy kártyázással töltik. - hanem tanulnak, gyarapítják tudása

kát, amellett szórakozásra is jut idejük.

A múlt év Őszén új élet indult meg a CsISz helyi szervezetében. Az öszszel leszerelt fiatalok, amint hazajöttek, nyomban bekapcsolódtak az ifjúsági szervezet munkájába. Módot találtak arra. hogy a néphadsereg CslSzszervezetén bélül szerzett politikaiszervezési-. kulturális és egyéb tapasz talataikat átadják a fiatalabbaknak.

Az idő este 7 felé jár. Az ifjúsági otthon — amit a helyi pártszervezet segítséoérei nemrég kaptak — lass <n megtelik fiatalokkal, Amint együtt

vannak, a fiatalok ajkáról felcsendül az Ifjúság Himnusza.

„Egy a jelszonk, a béke, harcba boldog jövőért megyünk...” A 26 torokból felszálló ének ütemes akkordjai egészen betöltik a termet. A fiatalok lelkes tekintetéből kisugárzik a ■tisztaság az ember érzi, hogy nincs megfertőzve a múlt csökevényeivel, maradi nézetekkel. A kizsákmányo’ás és a megalázás nyoma sem fedezhet fel rajtuk. Szemük tett-ekészséget, öntudatot, bátorsárot sugároz. *

Farkas elvtárs, a helyi CsISz-csnpnrt elnöke a fiatalok felé for<Tul fs bejelenti a politikai iskola megkezdi sét. A lámpa rótt fényénél kabátja

A MARTOSI NAGYMAMA

Mindjárt reggeli után, a Morava szálló elegáns hallja tele volt a falu dolgozóival, akik évi munkájuk fára dalmait pihenték ki most a Tátrában Fiatal és idősebb asszonyokat, férfia kát lányokat, ifjakat lehetett itt látni csoportokban elbeszélgetni. Valamenynyien most érkeztek és nagyban folyik köztük az ismerkedés. Egyesek azonban már túlestek a kezdd, nehézkes mondatokon s már a lényeghez szólnak hozzá.

Egy id’lsebb, feketekendös asszony hangját hallom, amint egv fiatal, cop fos lánynak és egv asszonynak, akik a migléci szövetkezetben dolgoznak azt mondja: 6

— Hát én se hittem volna, hogy valaha meglátom a Tátrát. Jaj, az egész úton úgy izgultam, eléek e ide. Mert nem kicsinység az, elindulni a martosi szövetkezetből és a Tátrába jönni . . . Aztán Mitala elvtárs. a csú zi szövetkezet tagja, akivel a vonaton találkoztam megnyugtatott, hogy ne féljek, mert 6 is idejön. Hát így érkéz tünk együtt és most itt vgyok . . . Ki hitte volna? . . . Reggel érkeztem és egv csöppet sem vagyok fáradt, akár a Tátra legmagasabb .csúcsára is fel - tudnék kapaszkodni.

És valóban tetterő lüktet az asszony hangjában, gyorsan beszél és fürgén magyaráz, mintha hirtelen le szeretné poiolm a Tátra hegyoida’a t. A hím zett fekete kendőt válltól-derékig, mar tosi módon át kötötte a hátán, széles ráncos szoknyája testéhez simul és egv egv mozdulatnál fürgén reng-ring raj ta minden.

S nki sem hinné, hogv már három unokája van. Mert így van, Gvörgv M'hályné, aki ma 49 esztendős és e lőször az életben látja a Tátrát, má jórégen nagymarta.

Amikor megszólítom, a migléciek hátrálva szemérmesen távoznak, de az ő jókedve meg fokozódik. Zavartalanul fo ytatia.

— Hát Istia, ilyen soká kellett vár nőm a Tátrára. De nem baj, fontos hogv itt vágyók... — Nem késtem e semmit. Otthon először rendbe kellett mindent hozni. Most építettünk házat egy t magunknak, egyet a vömnek aki ma a elnöke a martosi szövetkezet nek. Mondom, nem késtem el semmit az mák jókor kotriídtak innen. Ez már t'bben is mondták.

— N- m ketaódta’: egykönnyejj.

— Nekem mondja? . . .

így a martosi nagymama és körülné a ha’lban a’aposan. barna szemboga гг gyorsan mozog, mintha házatáját te kintrné át. Okos szemén látni, hogy fel tudja mérni a helyzetet, fel tudj? mérni a nagy változást, amit a felsza badu’ás hozott a parasztság é'etében Mindez érthetővé válik, amikor meg tud'uk. hogy 8 és fél hektár földór gazdá'kodtak egvkor. A körű tekinUJ óvatos közéngazdák családtagjaihoz méltóan mindjárt a következőket mondja:

— Soha minálunk cseléd nem volt.

hajtókáján megcsillan a pártjelvény. Ismerteti az ifjúság előtt álló fő feladat okát, majd a szovjet komszomolistákat állítja követendő példaként, akik a Nagy Honvédő Háború idején bátor hőstetteket hajtottak végre s határtalan hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot. Beszélt Zó járói, Matroszov haláltmegvető bátorságáról, aki az ellenséges géppuskaállás kilövő nyílását elfedve saját testével fogta fel a golyózáport, hogy társainak életét megmentse Ök meghaltak a szabadságért a szovjet hazáért. Hőstetteik azonban kitörölhetetlenül élnek a szovjet nép, a szoijjet ifjúság szívében, lelkében. A szovjet fiatalok a háború után határtalan lelkesedéssel fogtak hozzá a háborúokozta károk helyreállításához, a szovjet haza felvirágoztatásához, most pedig a kommunizmus építkezéseihez.

A szovjet komsznmol fiataljaihoz hasonlóan a mi fiataljaink előtt is egyre ragyogóbb távlatok nyünak és életük egyre örömteljesebb. Felszabadult hazánkban minden tanulni vágyó fiatal korlátlan lehetőséggel indul, mert az iskolák, az egyetemek kapui tárvanyitva állnak előtte.

Ami az iskolán kívüli tanulást illeti ezen a téren szép példát mutat a pásztói CsISz tagsága. Minden héten kedden és szombaton politikai iskolát tartanak. ezenkívül népi orosz nyelvtanfolyamokat szerveztek, amelyeknek mintegy 18—20 állandó hallgatója van A fiatalok közül többen résztvesznek a kéthetenként megtartott pártiskolázáson is

A CslSz-ben megtartott politikai Iskola most indult. A kezdet hiányosságai közé tartozik az. hog az iskolán részt verő fiatalok nem jegyzetelnek s így a vita színvonala még nem áll a legmagasabb fokon; Farkas elvtársnak,

de még részarató sem . . -, Mindent magunk végeztünk — és papuesos lábain ágaskodva meghitten a fülembe súgja — megmondom én ahogy van, sajnáltuk a részaratótól a gabonát. Elítélhet ezért, de így volt, minden szem gabonára szükségünk volt, ha élni akartunk rendesen. így volt, higyje el.

— És most könnyebb?

— De mennyivel — kacag fel hangosan a nagymama — én havonta 20 munkaegységet dolgoztam le. az uram meg a vöm is szorgalmasan dolgozott. De most, hogy a legfiatalabb unokám is megnőtt már, a lányom is munkáoa áll a tavaszon így együtt, ha összeadom. harminc mázsa gabonát kaptunk. Hát nem könnyebb így? Hisz mondom, hogv két -házat építettünk. De azért nem kell ezt mindenkinek az orrára kötni. Sokakat talán eszi az írigység. de hát dolgozzanak ük is. akkor nekik is lesz. Aki ma dolgozk, annak van . . . Azelőtt bármennyit is dolgoztunk, nem volt abból az embernek sok haszna Igv. ahogy mondom Dolgoztam én az életben, amennyit bírtam, de г. Tátráig nem jutotam el . . . Mintha a Tátra nem is lett volna a miénk. Most tudom végre, hogy a tniénk.

— Hát jól -érzi itt magát?

— Jól — vágja rá határozottan, maid habozás nélkül folytatja — még csak ma reggel érkeztem, de mondhatom hogy máris jól érzem magam. Igaz. még ösmerFedem ezekkel a fényes falakkal, meg ezzel a nagy tisztasággal itt. meg ezekkel a nagy hegyekkel, de jó érzéssel ismerkedem. Ma már azt Ц tudom, hogy otthon még jobban fo^ok ügyelni a tisztaságra. Itt minden olyan nagyon-nagyon íiszta, hogy az ember haza is visz belőle. Azieifiber itt nagyon sokat tanul. Megtanulja, hogy m;t jelent a pihenés, hisz eddig én sosem pihentem.

A martosi nagymama hangja ekkor ellágyul, kissé megcsuklik, barna szemében a hála és szeretet lángja felragyog és jóság árad barna, napégette arca minden vonásából.

Az előcsarnokon ebben a pillanat ban átmegy a fotoriporter, akit megkérek, hogy fényképezze le a nagymamát. A nagymama azonban erről hallani sem akar.

— Mit. hogy vénségemre képemet az újságba tegye? . . . Soha! — és be sem várva a válaszomat fürgén fut, menekül a fényképész elől.

Fönt az emeletről hangosan nevetve visszanéz —- Csinált volna képet rólam harminc évvel ezelőtt.

— Akkor nem tehettem.

— Most meg elkésett.

— Hát itt hagy. csak úgy. minden jó szó nélkül?

— Nem, nem hagvom így. minden jó szó nélkül. Várion, hozok- magának hazai kenyeret, meglátja maid, mit termel a martosi szövetkezet. O' van fehér és tiszta a mi kenyerünk, akárcsak a tátrai hó.

Szabó Béla

az iskola vezetőjének arra kell törekednie, hogy a vitába minél több fiala! bekapcsolódjék. Egészséges folyamat az is, hegy a fiatalok nem félnek a kritika fegyverétől, bátran alkalmazzák azt. Az egyik fehérfejkendős fiatal lány, Zalabai Vilma a politikai iskola megkezdésének pontosságára hívta fel az iskolavezető figyelmét. A vita során felvetődött az a kérdés, miként lehetne megszervezni az EFSz-ben dolgozó CsISz-tagokból egy 8—10 tagú ifjúsági munkacsapatot. Ez az észszerű elgondolás egyelőre még megvalósításra vár Mindenesetre nagyon hasznos volna, ha a munkacsapat önálló földterülettel rendelkezne, kibontakoztathatnának képességeiket, a munkaverseny lendítöivé válhatnának.

Sipos András, a CsISz kultúrfélelőse — aki egyben a helyi traktorosbrigád vezetője is — a következőket mmdotta:

„Ha üyen szervezett formában segítjük a szövetkezetei, akkor a szövetkezet erősödik s m' is nagyobb támogatásra számíthatunk.”

* * *

A vita után a fiatalok nem sz&edtek szét, hanem megszólaltatták a gramofont, vlassan mindegyik párjára akad és megkezdődik a tánc, a pattogós csárdás mellett. Veres Géza nem is állja meg. hogy közbe ne énekeljen:

„Vágok olvan sttrű rendet а т7рkilene kislány nem szedi fel a héten ..”

Vannak azonban, akik sakkozr dominóznak, malmoznak. Hirrváth ' és Hegli Lajos vedig a volitikrr egyéb brosúrákat olvassák Eszük' sincs, hogy haza menjenek, pedig az idő tízre jár... Csak úgy reng a padló a táncoló párok lába alatt...

К; К