Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-04 / 14. szám

% i&l&tifM’ 1954, április 4, / Népgazdaságunk további fejlődéséért és dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért (Folytatás a 3. oldalról.) Elvárjuk, hogy a mezőgazda, ság gépesítésére irányuló törek­vésben legrövidebb időn belül lé nyeges javulás áll be azzal, hogy a földművelésügyi minisztérium és az állami tervhivatal kidolgozzák né­hány évre előre a gépesítés tervét és így biztosítják a termelés rendes előkészítését a gépipari üzemekben, amelyek idejében fogják szállítani a szükséges gépfajtákat és beren­dezéseket. Ugyancsak gondosan ki kell dolgozni a pótalkatrészek ter­melésének tervét, tekintetbe véve a meglévő géptípusokat és azok életképességét, valamint gondoskod­ni kell a pótalkatrészek rendes el­osztásáról és felelősségteljesen kell gazdálkodni velük. A földművelés­ügyi minisztérium által kidolgozan­dó intézkedésekben gondolni kell a gép- és traktorállomások rendes ki­építésére, jóminöségü és szakképzett káderekkel való ellátására, ügy hogy munkájuk színvonala a legrö­videbb időn belül lényegesen emel­kedjék. Ugyancsak szükséges lesz. hogy a vegyiipar a mezőgazdaság ponto­san körülírt követelményei szerint a műtrágyák termelésének fokozá­sára és azok ideién való és jóminö­­ségfl szállítására törekedjék a mező. gazdaság szükségletei szerint. A földművelésügyi minisztériumnak gondolnia kell arra is. hogy mennél alaposabban és szigorúan tudomá­nyos alapon biztosítsa a mütrágvák alkalmazását a föld összetétel® sze­rint. továbbá gondoljon az istálló trágya és a trágyalé lehető legtöbb kihasználására és lénvegesen fokoz­za a mész. a tőzeg és az ipari hul­ladék felhasználását. Olyan intéz­kedéseket kell kidolgozni, amelyek az istállóterületek és egyéb gazdasági épületek felépítésében levő komolv hiányosságok kiküszöbölésére irá­nyulnak és biztosítani kell azoknak a nagy beruházási eszközöknek ren­des és célszerű kihasználását, ame­lyekben a mezőgazdaság részesül. 3. Elegendő számú dolgozó biz­tosítása a mezőgazdasági termelés számára. A mezőgazdasági Igazga­tásnak mindeddig nincs pontosan kidolgozott terve sem a hiányzó me­zőgazdasági munkaerők megszerve­zésére, sem pedig agronómusok, zoo­­technikusok, gépesitők, javitők. va­lamint egyéb közép- és magasabb szakkáderek szerzésére és helyes el­osztására. Ezért a fejlődés minded­dig meglehetősen magára utalt. Az oktatásra és tanfolyamokra fordított óriási összegeket nem használják ki rendesen és nem gon­doskodnak szervezetten, rendszere­sen a mezőgazdasági termelés egyes összetevőinek biztosításáról és a nemzeti bizottságoknak szakképzett káderekkel való ellátásáról. Az utób­bi hónapokban ugyan az iskolák és tanfolyamok száma tovább emelke­dett, tje nem biztosították e tantő lyamok megfelelő színvonalát. Mind­az, ami szorosan összefügg a ká­derekről való gondokodással, kezd­ve az új káderek kiválasztásától és nevelésétől egészen helyes elosztá­sukig, a fontosság és sürgősség alapján és egészen a káderek szak­képzettségének fokozásáig, a mező­gazdasági szakaszon még mindig nagyon alacsony színvonalon áll. Nagy hiányosságok mutatkoznak a határvidék betelepítésének megszer­vezésében. Elvárjuk ezért, hogy a földmű­velésügyi minisztérium felelősségtel­jesen intézkedéseket dolgozzon ki­­a káderekről való gondoskodás lé­nyeges megjavítására, a gép- és traktorállomások, állami gazdasá­gok és gazdasági igazgatóságoknak egészen a járásoktól a minisztériu­mokig szakképzett káderekkel való biztosítására és hogy jól megfontolt tervet terjeszt elő munkaerők szer­zésére minden szántóföld rendes megművelése végett. 4. Komoly hiányosságok a roezö­­gn/(lasági termelés szervezésében és irányításában. Kiderült, hogy a me­zőgazdasági termelés terve összeál­lításának eddigi módszere túlságo­san központosított, nem fordítanak kellő figyelmet az egyes kerületek és járások lehetőségeire, sajátosságai­ra, gátolják a helyi szervek kezde ménvezését я termelés fokozásában Ezt az állapotot a terv túlságosan nagyszámú mutatója és a bonyolult áttekinthetetlen kimutatások Is okozzák. Ezért le kell vonni a kö­vetkezményeket a mezőgazdasági termelés tervezésében és irányításá­ban lévő eddigi hiányosságokból és javaslatot kell benyújtani megjaví­tásukra. Ahhoz, hogy gyökere® fordulatot érjünk ej a mezőgazdasági terme­lés fejlődésében, elsősorban szük­séges, hogy maguk a mezőgazdasá­gi dolgozók, főként a szövetkezeti tagok és a szövetkezetek funkcio­náriusai, az állami gazdaságok, va­lamint a gép. és trak tor ál 1 o m ások. a nemzeti bizottságok dolgozói, és elsősorban a földművelésügyi mi­nisztérium dolgozói megértsék, hogy a párt becsületbeli harci feladatuk, ká teszi, hogy minden téren gon­doskodjanak a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről, minden talpa­latnyi föld megműveléséről és ki­használásáról, kitartóan és szívó­san törekedjenek a hektárhozamok és az állatok hasznosságának fo. kozására minden egyes faluban, minden állami gazdaságban. Szük­séges továbbá, hogy az ipari, épít­kezési, közlekedési, kereskedelmi, helyi gazdálkodási dolgozók — mindazok, akik a mezőgazdaság ér­dekében álló feladatokat teljesíte­nek, e /feladatok teljesítését szintén feltétlenül biztosítsák. Végül szük­séges, hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése az egész párt, a nemzett bizottságok a Nemzeti Arc­vonal összes “ erőinek szívügyévé váljék és hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről való gondos, kodást szorosan egybekapcsol iák a munkások parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségének állandó megszilárdítására irányuló törek­véssel. Nem kételkedünk abban, hogy a pártnak és kormánynak a dolgo zók életszínvonala emeléséről való gondoskodására a szövetkezeti ta­gok. a kis. és középparasztok és az összes mezőgazdasági dolgozók fokozott erőfeszítéssel felelnek a tavaszj munkák példás és idejében való elvégzésére, az állattenyész­tési termelés feladatainak teljesí­tésére és túlteljesítésére, a tehenek tejbozamában és az állatok hasz­nosságában щ liras' mutatószá.mok elérésére. A javasolt árlesztállítás biztosí­tásának feladatával nagyon szoro­san összefügg, hogy elkerülhetet lenül szükséges lényegesen megja­vítani a begyűjtési minisztérium, az egész begyűjtési apparátus mun. káját és lényegesen megjavítani a nemzeti bizottságoknak ezen a té­ren végzett munkáját. A begyűjtés] tervet az idén nagyon is elégtele­nül teljesítik. A búsbegyűjtést ja miárban és februárban 86.5 száza. Iékra teljesítették, ebből a sertés­­húsbegvüjtést 79,3 százalékra. A begyűjtési feladatokat különösen Szlovákia nem teljesíti kielégítően, mégpedig elsősorban súlyos szerve­zési hibák miatt. Ennek az álla­potnak fő okát a begyűjtést mi nisztérium elégtelen munkáiéban kel] látnunk. A begyűjtési gépezet és általában a begyűjtés hiányos­ságaival már töbhszór foglalkoz. tunk. A hiba azonban ott van, hogy nem látható semilyen javu­lás. Ennek az az oka. hogy a be­gyűjtési minisztérium nem vonta le a megfelelő tanulságot a múlt hi­báiból és fogyatékosságaiból és szá­mos helyen a begyűjtési apparátus­nak nincs világos és pontos elkép. zelése arról, hogy az új körülmé­nyek között a párt és a kormány irányelvei alapján hogyan kell dol­goznia. A begyűjtési gépezet dol­gozói gyakran passzivitásba estek és a begyűjtést nem szervezték meg rendesen. Nem gondoskodtak arról, hogy a parasztokat jól meg­ismertessék a begyűjtési normák­kal, a különféle előnyökkel és köny­­nyitésekkei és erről szóló új ren­delkezésekkel. Nem biztosították a rendszeres együttműködést a kerüle ti, járási és helyi nemzeti bizott­ságokkal és ezért gyakran nem is­merik jól a termelés helyzetét az egyes faluk és szövetkezetek sze­rint Az adminisztratív gépezet túl­burjánzása a végrehajtó dolgozók kárára szintén iksőá'voz. za a begyűjtési gépezet munkájá­nak megjavulását. A begyűjtési terv rendszeres teljesítésének ©lőfel. tétele, hogy minden figyelmet és minden erőt közvetlenül a falvakon végzett munkára összpontosítsanak, jól ismerjék körzetük helyzetét és szorosan együttműködjenek a nem­zeti bizottságokkal és a parasztok, kai. A begyűjtési dolgozóknak biz­­tosítaniok kell, hogy az egész eljá rás igazságos lesz, pontosan be­tartják az állami fegyelmet és a begyűjtés operatív irányát, úgy­hogy a begyűjtési feladatokat egyenletesen teljesítsék, necsak hó­­napok szerint, hanem rövidebb, he. ti és napi időközök szerint is. Szükséges, hogy a begyűjtési mi­nisztérium ezekből az elvekből Id­­indulva a pártszervek elé terjessze a legrövidebb időn belü] a nemzeti bizottságokkal való legszorosabb együttműködés biztosítására irá­nyuló konkrét javaslatok tervezetét és javasolja az alkalmas dolgozók áthelyezését az adminisztratív gé. pezetbö] az operatív begyűjtési gé­pezetbe és ezzel biztosítsa a mező­gazdasági termékek begyűjtése és felvásárlása tervének teljesítését. A pártszervek és szervezetek fel­adata lesz, gondoskodni arról, hogy minden járásban és minden faluban feltétlenül teljesítsék azokat a be­gyűjtési feladatokat, amelyek a dolgozók élelmiszertermékekkel va­ló ellátásának alapját képezik. A pártszerveknek és szervezeteknek kell biztosítaniok, hogy a begyűj­tési gépezet emellett mindig úgy járjon el, hogy a munkásosztály es a kis- és középparasztok szövetsé. ge szüntelen megszilárdítása politi­kájának hatásos eszköze legyen. A párt és a kormány további kedvező előfeltételeket teremtenek az állattenyésztési termelés megja­vítására és az állami beadások tel jesítésére azzal, hogy április 1-től a vágóborjú begyűjtési árait 80— 120 fillérrel emeli kilogrammon­ként és a- vágószarvasmarha árait kilogrammonként 20—80 fillérrel emeli. Ezzel az egységes földműves szövetkezetek és a parasztok bévé telei évi átlagban 106 millió Koro­nával növekednek. Široký elvtárs ezután kitért a gaz­daságosság néhány kérdésére Rámu­tatott egyes hiányosságokra, amelyek­nek kiküszöbölése fontos előfeltétele a dolgozók anyagi és kulturális színvo­nal további Tm"iésének. Így például a Beruházási Bank gyekor-' felületes és formális muükuj az önköltség csök­kentésében mutatkozó hibák, a normán felüli készletek felszámolásában mutat­kozó lassú előrehaladás, a még gyako­ri selejtmunka, a bérelszámolás hiá­nyai — mindez olyan kérdés, amelyek­nek gyors megoldására összpontosítani kel! erőnket. Široký elvtárs ezzel kap­csolatban még a következőket mon­dotta: Végül meg kell jegyezni, hogy a gazdaságosság fokozására irá nyúló törekvésünk csak akkot jár sikerrel, ha megszilárdul a pénz­ügyi fegyelem. Egyelőre nem egy olyan vállalat akad, amely nem utalja át az állampénztárnak a tervbevett nyereségtételeket, az elő­írt forgalmi adót és nem teljesíti kötelezettségeit más vállalatokkal szemben. Az a vállalat, amely megsérti a pénzügyi fegyelmet, sú­­lyosan vét az állam érdekei ellen. Az árleszállítások politikája, amelyet következetesen végrehaj­tunk, növeli a gazdaságosság rend-' szerének jelentőségét. Ezért elvár ható, hogy az iparcikkek és élelmi­szerek árainak harmadik leszáll!, táisa az állami és gazdasági szer vek minden dolgozója számára hat­hatós ösztönzést jelent majd arra, hogy fokozott gonddal igyekezze­nek csökkenteni az önköltségeket, teljesíteni és túlteljesíteni a tervbe vett feladatokat, minden munkahe­lyen alkalmazni a szigorú gazda­ságosság rendszerét. Az így nyert tartalékok kiadós források lesznek a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelésére. A gazdaságosság szigorú rend­szerének bevezetését és a pénzügyi fegyelem megszilárdítását gazda sági életünk minden szakaszán nem biztosíthatja csupán gazdasági szerveink céltudatos törekvése. A gazdasági szerveik nem biztosít! hatják ezt a hosszú időre szóló feladatot, ha a párt. és szakszer­­ve? 1 u nem, fordítanak rá foko. zott figyelmet és nem harcolnak napról napra a tékozlás és a fe­gyelmezetlenség ellen. Elzárt a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom­nak az a feladata, hogy minden­napi figyelmet fordítson e felada­tó^ teljesítésére, amelyek gazda­ságunk további egészséges fejlődé, sének alapvető feltételei. Az árleszállítás következtében lé­nyegesen nő az árukeres! et és a kiskereskedelmi hálózatnak 5—6 milliárd értékű élelmiszerrel és iparcikkel többet szállítunk. Az ár­leszállítás fokozza tovább a fo­gyasztók igényeit, az áruk minő. sége, csomagolása és az új árufaj­ták iránt. Ezzel kapcsolatban is­mét foglalkoznunk kell a közszük­ségleti cikkek gyártásával és a ke. reskedelena munkájával, mivel nem elégíthet ki bennünket a közszük. ségleti cikkek termelése fejlődésé­nek a minőség megjavítására, az új árufajták piacra juttatásának és az áru csomagolásának eddigi fejlődési irama. A Központi Bizottság tavaly ja­nuárban és szeptemberben meg tartott ülésein elvi irányvonalakat tűzött ki az e szakaszokon vég­zendő munkához. Azóta már elér­tünk bizonyos eredményeket. Sok üzemünk jobb minőségű árut szállít piacra, gazdagabb választékban. Vannak azonban olyan üzemek, sőt egész iparágak, ahol továbbra is meg nem engedhető módon lenéző­en kezelik a közszükségleti cikkek termelését. Az ipari termelés fejlődése min den lehetőséget megad arra, hogy feljes mértékben kielégítsük a la­kosság szükségleteit mindenfajta iparcikkek szempontjából. Ennek ellenére továbbra is áruhiányt ta­pasztalhatunk, nevezetesen a villa­mostechnikai és fémáruk szakaszán, mivel a gépipari minisztérium nem fordít elég figyelmet az úi áru fajták fejlesztésére, jóminöségü előállítására és a termelés fokozá sára. Noha a kohászati és gépiparnak nagy a termelési kapacitása, nem fedezte lakosságunk szükségleteit gazdasági eszközökben, ipari szer­számokban és hengerelt vasanyag­ban. E termékek elégtelensége és gyakran rossz minősége nehézsége két okoz mezőgazdasági, szövetke­zeti és kisipari termelésünknek Az élelmiszerek termelésében bi­zonyos eredményeket értünk ugyan el, de ezen a téren is gondoskod­nunk kell új árufajták bevezetésé cöl és a minőség megjavításáról, ami elsősorban a kenyér, sütemé­nyek. hús- és haltermékek és kon­­zervek, sajtok és tejtermékek tér melésére vonatkozik. Már beszéltem arról, mik az okai a hússal és hústermékekkel való el­látásban tapasztalható hiányoknak. Meg kell azonban mondani, hogy a búsfogyasztás nem vaJami ala­csony, hanem ellenkezőleg, egyre növekszik. 1954 első negyedében a húsfogyasztás 1953 megfelelő idő­szakához képest 10 százalékkal. 1952 első évnegyedéhez Képest 18 százalékkal nagyobb. A Közellátás ban fellépő hiányok oka többek között az is, hogy nem “léggé ru­galmas az áru pótlása és elosztása az egyes kerületekbe, fontos váró­­sokba és egyéb helységekbe; ezen a téren azonnal gondoskodnunk kell a hiányon kiküszüböléséröl. Az a véleményünk, hogy a köz szükségleti cikkek gyártása és a lakosság ellátása megjavításának egyik alapvető feltétele, hogy ki­használjuk a termelési és kereske­delmi dolgozók kezdeményezéseit és javaslatait. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a terme­lés tervezésének jelenlegi egész ségtelen rendszerű centralizálása, valamint a közszükségleti cikkek szerződéskötéseinek egészségtelen központosítása ezt a kezdeménye, zést nemhogy kihasználná, hanem ellenkezőleg, megbénítja. Tekintettel a fokozott igényekre, az 1954. évi tervben is intézkedé­seket kell majd végrehajtanunk és már ma ki kell tűznünk a felada­tokat, amelyek az 1955. évre is biz tosítják a közszükségleti cikkek áruböségét. Ugyanakkor nagyobb figyelmet kelj fordítanunk arra is, hogy üzemeink gyártási berendezé­seit megfelelően kihasználtuk, hogy határozottan olyan minőségű és választékú áruk gyártását vegyük tervbe, amilyenekre fogyasztóink­nak szüksége van. Ezen a téren fontos feladat há­rul a belkereskedelmi minisztérium­ra. A szocialista kereskedelem mai színvonalán csak akkor teljesítheti feladatát, ha jól megszervezi a piackutatást, ha ismeri a fogyasz­tók szükségleteit és kívánságait, ha szakképzett áruismerői vannak és ha idejében felhívhatja aa ipar figyelmét a keresett fajtájú és vá­lasztékú közszükségleti cikkek gyártására. Ezért lényegesen fo­koznunk kell a kiskereskedelmi há­lózat elárusítóinak szakképzettsé­gét és gondoskodnunk kell a szo­cialista kereskedelem kiválóan kép­zett szervezőinek neveléséről. Feladataink sikeres teljesítésében nagy jelentősége van a külkeres­kedelem jó munkájának is. A párt mindezideig nem lehet elégedett a külkereskedelem munkájával, amely sem a kivitelnél, sem a behozatal­nál nem tanúsít megfelelő felké­szültséget és tettrekészséget. A külkereskedelem révén cseréljük ki azokat az árucikkeinket, amelyek­ből fölöslegünk van, olyan árukért, amelyeket üzemeink és mezőgaz­daságunk nem termelnek elegendő mennyiségben. Ezért a külkereske­delem jő munkája a kibővített szó. cialista termelés fontos előfel­tétele. E feladat sikeres teljesítésé­hez azonban nem elegendő a kül­kereskedelem jó munkája; ipari üzemeinknek is sokka] nagyobb gon­dot kell fordítamiok az exportszál­lításokra, hogy ismerjék a külföldi piac igényeit és minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a kivi­teli feladatok sikeres teljesítéséhez. Elvtársak! A javasolt árleszállítással kap­csolatban mindenekelőtt azokkal a szakaszokkal kellett foglalkoznunk, amelyek közvetlenül befolyásolják e fontos intézkedés végrehajtását. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a javasolt méretű árleszállítás nép. gazdaságunk fejlesztésének tervén alapul és föltételezi azt, hogy nem­zeti jövedelmünk elérje a tervezett összeget. Ezért fontos, hogy nép­gazdaságunk minden szakaszán teljesítsük a termelési tervet. Be­bizonyosodott, hogy egyes gazda­sági ágak, nevezetesen közlekedé­sünk és tüzelöanyagtermelésünk nem készült fel a téli munkára és nem küzdötte le megfelelően a fa­gyok okozta nehézségeket. Nehéz­ségek léptek fel a szénellátásban, amelyek átmenetileg zavarokat okoztak egyes üzemekben. A szénhiányt »azonban leküzdöt­tük. márciusban mégis nem telje­sítik egyes fontos szakaszokon a ter­vet. A terv nemteljesriésének okai­ról semmi újat nem mondhatunk. Ugyanazokról az okoktó, van szó, amelyekkel már gyakran toglalko­­zott a Központi Bizottság. Ezek az okok a rossz vezetésben, a tettrekész cselekvökepesseg hiányában, a sze­mélyes felelősség elvenek elégtelen alka'mazásaban. az egyes miniszté­riumok egyáltalában ki nem elégítő együttműködésben rejlenek A lema­radóit iparágak dolgozói előtt az a haladéktaian feladat ál), hogy be­hozzák az elmulasztottakat és bizto­sítsák a terv egyenletes teljesíté­sét Široký elvtárs beszámolója végén ezeket mondotté: A szocialista írszágépités felada­tait nem oldjuk meg és nem old­hatjuk meg a zöld .asztal mellett, hanem, csakis az üzemek és szö­vetkezeti földek dolgozóival szoros kapcsolatban. Ezért szélesedjék ki még jobban a párt X. kongresszu­sának tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalások mozgalma. Fejlődjék ki teljes egészében a dol­­• gozó к kezdeményezése. Gondoskod­junk arról, hogy drága kommunista pártunk X. kongresszusa a szocia­lista munkaverseny hallatlan fellen­dülésének jegyében üljön össze. Az a boldog tudat, hogy népünk ön­feláldozó munkája meghozza gyü­mölcsét lelkesítsen minden kommu­nistát, hogy fokozott lendülettel biztosítsák pártunk politikájának teljes sikerét azét a pártét, amely köztársaságunk népeit a boldogság és a jólét felé vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom