Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-28 / 13. szám
If 1954. március 28. A szovjet tapasztalatok bevezetésének élharcosa Méry Ferenc beszédéből kitűnik, hogy később Varga Ferenc kovácsmes terhez került, hogy a géplakatos mesterséget elsajátíthassa. Akárhogy is szeretett volna azonban tanulni a szakmába vágó munkában vajmi keveset dolgozott. Ehelyett a mestere 8—10 disznaját kellett másodmagával etetnie és ígv érthetői hogy az ifjú Méry a géplakatos mesterségből nem valami sokat sajátíthatott el. Igaz, hogy ezt a mestere sem kívánta. Az akkori iparosok attól féltek, hogyha a tanoncaik felszabadulnak, még eset. leg versenytársaik is lehetnek. így hát inkább arra törekedtek, hogy a tanonr minél kevesebbet tudjon és inkább a sertéshízlalás kapitalista alapokon vajó tudományával foglalkoztatták. Mérv elvtárs azonban nem sok érdeklődést tanúsított az ilyen szakmai nevelés iránt. A mesterét faképnéi hagyta és máshol keresett boldogulást. Felszabadulása után a gyOri vagon gyárba került. A békés foglalkozásnak azonban nem sokáig örülhetett és be kellett vonulnia. Abban az időben kezdett öntudatra ébredni. Sokat olvasott és figyelme fűképpen az akkori társadalmi viszonyokra terelődött. — Amikor a harctérre került, semmi ked. ve sem volt a rendszer megerősítéséért harcolni. A szovjet emberekről már sokat hallott és tudta, hogy abból egyetlen szó sem igaz, amit a fasiszták róluk hiresztelnek. Minden vágya az volt, hogy orosz fogságba kerüljön Ennek megtörténte után, mint fogoly több kolhozban dolgozott. A legnagyobb meglepetése az volt. hogy akár kis vagy nagy kolhozban járt, a közös célokért való lelkesedés mindenütt nagv volt, Mérv elvtárs majd ezeket mondja: — „A szovjet kolhozok beadási kötelezettségeiket minden felhívás nélkül teljesítik és a szovjet földművesek ünnepnapnak tekintik azt a napot, amelyen az állammal szembeni kötelezettségüknek eleget tehetnek. EbbOl az alkalomból kocsiaikat, házaikat fellobogózzák és a beadás ünnep séggel ér véget. ” Méry elvtársat a Szovjetunióban szerzett tapasztalatai arra ösztönözték, hogy hazatérte után itt is hasonló alapokon dolgozzon. Közben nálunk is győzött a diadalmas Február és Méry elvtárs nagv örömére megkezdődhetett a falu szocializálása. Falvakban földműves szövetkezetek alakultak es traktorbrigádokat szerveztek. Nemesolcsán is gépállomás alakult és Méry Ferenc 1950-ben az ottani traktorosokkal együtt vígan szántotta a szövetkezeti tagok földjeit. Az üzemi pártszervezet figyelme csakhamar Mérv elvtársra terelődött, aki rövidesen megmutatta, hogy erős akarattal, jó munkaszervezéssel milyen eredményeket lehet elérni. Mérv elvtárs traktoros társainak sokat be. szélt a szovjet munkamódszerekről, a szovjet tapasztalatokról, amelyekről nemcsak olvasott, hanem a Szovjetunióban való tartózkodásakor saját szemeivel is meggyőződhetett. A nemesolcsai gépállomáson Méryt már akkor az élenjáró traktorosok közt emlegették. Közben az alistáli traktoros, brigádhoz került, ahol brigádvezető bátyjával a járási vándorzászlót csakhamar elnyerték. Nagy kitüntetés volt ez Méry számára is, merthiszen akkor már az élenjárók jegyzékében az 0 neve is ott szerepelt és a győzelem kivívásában is alaposan kivette részét. Méry már rég szeretett volna a .párt tagja lenni, de valahogy félt a jelentkezéstől. — „Ügy sem vesznek fel”, gondolta sokszor magában. Most azonban a sikerek elérése után megbátorodott és kérte a pártba való felvételét. A helyi pártszervezet örömmel fogadta Méry elvtárs fit és egyévi várakozási idő után a párt rendes tagjává vált. — „A párttagság ú. korszakot je. lentett számomra — mondja a továbbiakban Méry elvtárs — Tudtam azonban azt is. hogy ez a kitüntetés kötelezettségekkel is jár és a párt célkitűzéseinek megvalósításáért töb bet kell tennem. A legelső feladat, amit a párttól kaptam, az volt, hogy az apácaszakálasi brigádot, — amely folyton az utolsó helyen mozgott — fellendítsem. MeggyOző munkával, jó munkaszervezéssel, a szovjet tapasztalatok átvételével sikerült elérni azt, hogy rövidesen a második helyre 'sémitek. Ezzel azonban feladatom korántsem ért vé. get. Ojabb feladatokat kaptam és a falu szocializálásának irányítását, az EFSz-ek megerősítését tekintettem főcélnak.” Ebben a munkában Méry elvtárs a részét alaposan kivette. A szövetkezet meggazdagodását a többtermelés és a magas hektárhozamok elérésében látja. Éppen ezért brigádjuk a haladó szovjet agrotechnika szerint dolgozik. Mindenekelőtt az agrotechnikai határidő pontos betartására törekszenek, amely a gazdag termés egyik fontos előfeltételét képezi. Brigádjukban csak szüksorosan vetnek. Gépcsoportokkal dolgoznak, mert így munkájukat gyorsabban, jobban és olcsóbban tudják elvégezni. Most a meginduló tavaszi munkáknál a szovjet tapasztalatok alapján 3 vetőgépbOl álló gépcsoportot használnak, amely 9 méter széles sávot fog egyszerre. A boronáló és fogasoló gépcsoportjuk ugyanilyen szélesen dolgozik. Bevezették a magtisztítást, elOcsíráztatást, fej trágyázást és a termést a legkorszerűbb szovjet géppel, az S-4-es kombájnnal takarítják be, amellyel már tavaly is szép sikereket értek el. Méry elvtárs a szovjet tapasztalatok átvitelének lelkes támogatója, a korszerű szovjet agrotechn ka követője. Minden sikerét a szovjet tapasztala, tok átvételének köszönheti és így nem fér semmi kétség ahhoz, hogy ezek következetes betartásával a jövőben még nagyobb sikereket fog elérni.-fy-Gépcsoport összeállítása A legtöbb traktor megterheléséhez ogy vetőgép nem elegendő. Azért itt is felmerül a szüksége anmak, hogy több vetőgép összekapcsolása útján gépcsoportot állítsunk össze. A sorbavető gépeknek kapcsolókészülék segítségével gépcsoportba ve1' összekötése a legnagyobb pontosságot kívánja. Ellenkező esetben a szélső csoroszlyák által vetett sorok vagy távol lesznek egymástól (kihagynak), vagy/egymásra tolódnak. A mellékelt ábrán rű lehet a traktor teljes megterhelése érdekében a kapcsoló-készüléken a traktoros vetőgépeket lófogatú vetőgépekkel kombinálni. Ha a gépcsoportot jól akarjuk Kér 24 soros verögépoő! éS SzHTZ traktorból dh Jó gépcsoport Kapcsoló Készülékek ЗА és ô vető дер számára a) támasztó csavar bemutatjuk a két 24 soros vetőgépkapcsolásának vázlatát a nálunk alkalmazott traktorokhoz. Nagyteljesítményű traktorok megterhelésénél, ha több vetőgépet akarunk a traktorhoz kapcsolni, a megfelelő kapcsoló-készüléket használjuk. Mellékelt ábrán bemutatjuk, hogyan kötünk össze a kapcsoló-készül ékkel három, négy vagy hat vetőgépet. A kapcsolókészülékhez lehetőleg egyforma típusú vetőgépet válasszunk ki. Egyes esetekben mégis célszevezetni, akkor különleges sorjelzőket kell használnunk. A sorjelző legtöbb esetben a kapcsolókészülékhez, vagy a vetőgéphez erősített vasrúd, mely a gépcsoport oldalára nyúlik ki és szabad végén tárcsa, kerék, vagy más olyan eszköz van, amely a földön nyomot hagy. A sorjelzőt olyan hosszúra készítik, hogy a gépcsoport második meneténél a traktor sorjelző nyomán haladhasson. Hogy i szélső csoroszlyától számítva megállapíthassuk a sor jelző hosszát, a vetőgép két szélső csoroszlyája közti távolságot A-val és a traktor mellső kerekei, vagy hernyótalpai közti távolságot M-mel jelöljük. A gépcsoport két szomszédos menetének középpontja közti távolság lesz a gépcsoport munkaszélessége. A jobboldali sorjelző hoszszát, amelyet XI-el jelölünk, megkapjuk, ha a gépcsoport munkaszélességéből (SZ) kivonjuk a vetőgép szélső csoroszlyái közti távolság (A)- és a traktor mellső kerekei közti távolsá.: (M) felét. Ennek a képlete a következő, A + M Sz = XI—------— 2 ebből: A + M XI = sz —----— 2 A baloldali sorjelző hossza hasonlóképpen olyan távolsággal lesz hosszabb,, amely egyenlő a traktor két mellső kereke közti távolsággal, ennek a képlete: A — M X 2 = SZ — ---------2 Feltétlenül figyeljünk arra, hogy a sorjező hosszát a tárcsától addig a pontig mérjük, amely a vetőgép szélső csoroszlyájának átellenében fekszik. Az igy beállított sorjelző lehetővé teszi a helyes vetést. A bemutatott képlet szerint számítjuk ki a sorjelző hosszát, a több vetőgépből álló csoportnál is. A nagyfödémi traktorosok vállalásai A nagyfödémesi traktorosbrigád dolgozói úgylátszik ebben az évben is az élenjárók sorában akarnak maradni. Legalább is azt bizonyltja az a számos kötelezettségvállalás, amelyet a brigád traktorosai a tavaszi munkák megindulásákor vállaltak. Juhász Pál érdemrendes traktoros például vállalta, hogy tavaszi tervét 150 százalékra teljesíti és 800 1 üzemanyagot 1.535 korona értékben megtakarít. Ezenkívü’ versenyre hívta a nanvgurabi brigád legjóbb traktorosát. Ambrózi István kötelezettséget vállalt, hogy a tavaszi munkák tervét 145 százalékra jól és időben elvégzi, azonkívül Šramka, szenei traktorost versenyre hívta. Kasnxk Pál S-30-gépével 135 százalékos tervteljesltést vállalt és kötelezte maga’, hogy az agrotechnikai határidőt 2 nappal megrövidíti. Háromszázötven liter üzemanyagot 672 Kčs értékben megtakarít és versenyre kihívta Svoreny Pál traktorost. Svoreny Pál elfogadta Kasník kihívását és 142 százalékos tervteljesítést vállalt és 881.80 Kčs értékben 335 liter üzemanyagot megtakarít. Lovci Mihály traktoros Majő Pált hívta versenyre. Mind a ketten a gép üzemképességének meghosszabbításában és műszaki karbaiftartásában versenyeznek. Lovci elvtárs mindezeken felül 143 százalékos tervteljesítést vállalt. 652.40 Kčs értékben 340 liter üzemanyagot megtakarít. Majó Pál elfogadta Lovci felhívását és a tavaszi munkák tervteljesítését 144 százalékban jelölte meg. Ugyancsak vállalta, hogy 691.2C Kčs értékben 360 liter üzemanyagot megtakarít és feladatát 2 nappal hamarabb elvégzi. Hasonló kötelezettségeket vállalt még Domanovszky István, aki Igrini Andrást hívta párosversenyre és Mancal Baltazár, aki szintén üzemanyagmegtakarításra tett vállalást. A versenybizottság a napi teljesítményeket ellenőrzi és az elért eredményeket a versenytáblán feltünteti. i — Klapnich — A tornai traktorosbrigád kétmuszakban dolgozik A tornai traktorosbrigád Túroci Benjámin vezetésével március 11-én kivonult a szövetkezetekbe, hogy az agrotechnikai határidőn belül sikeresen elvégezze a tavaszi munkákat és ezzel biztosítsa a gondjaira bízott szövetkezetekben a magasabb hektárhozamokat. A traktorosbrigád két műszakban dolgozik és minden kínálkozó percet kihasznál, amiben ösztönzésül szolgál az, hogy a csécsi traktorosbrigáddal versenyben áll. A versenyben azt vállalták, hogy két nappal előbb fejezik be a tavaszi munkákat, mint a csécsiek. A lendületes munka eredménye már abban mutatkozik meg, hogy az áji szövetkezetben Stiblár József és Kalász Gyula traktorosok a szövetkezet ötven hektárt kitevő tavaszi vetését már elvégezték. Nagy felelősség terheli azonban a szepsi traktorállomást, mivel a tornai brigád munkáját fékezi azzal, hogy a tizenegy darab erőgépből csak hetet adott át üzemképesen a brigádnak, pedig már régen jelentette hivatalosan, hogy az állomás felkészült a tavaszi munkákra. A tornai traktorosbrigádnak nincs elég agregátja sem, mivel az állomás a meglévőket nem osztotta szét helyesen. Molnár József a tornai szövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy „nálunk is nagy segítséget jelentett volna az agregát használata, raejt két-három nappal előbb •végeztük volna el a vetést, amiáltal mozgósítani tudtuk volna a szövetkezeti tagokat^ a halasztást nemtűrő tavaszi szőlőmunkák elvégzésére”. A gépállomás az agregátokat olyan szövetkezeteknek adta, ahol a talaj végett csak két hét múlva lehet hozzáfogni a vetéshez. Reméljük, hogy a szepsi traktorállomás haladéktalanul hozzáfog ezen hibái kiküszöböléséhez. M. S. Hogyan végezzük a burgonya négyzetes ültetését ? A burgonyatermelés gépesítése terén igen nagyjelentőségű a szovjet tudósok és gyakorlati burgonyatermelők által kidolgozott négyzetes fészkes ültetés. Az elmúlt évek. során több kolhozban kipróbálták ezt az ültetésmódot és kitűnt, hogy a gépi művelés teljes magvalósításán kívül még a termés is jelentősen — hektáronként 40. 45 mázsával — emelkedik. A négyzetes ültetés lényege az, hogy a burgonyafészkek egymástól 70x7о centiméter távolságra kerüljenek, a hosszanti és harántsorok egyenesek legyenek és mindegyik fészekbe két gumót tegyünk. Az a helyes, ha a két gumó a fészekben legfeljebb 8—10 centiméter távolságra van egymástól Adjunk ültetéskor fészektróg%'át is (műtrágyát, vagy szerves trágyát). A hektáronkénti vetőgumószükséglet ugyanannyi, mint a közönséges ültetésnél, mert itt 70 centiméterenként két gumót, a közönségesnél pedig 30- 35 centiméterenként egy gumót ültetünk. Ha az ültetést traktoros kultivátormi végezzük, akkor a munkafolyamat a következő: A kultivátorra egymástól 70 centiméter távolságra öt töltögei!!testet szerelünk úgy, hogy a két szélső és a középső előbbre légijén a másik kettőnél, vagyis W alakot alkossanak. A hosszanti barázdoláshoz, majd pedig a burgonya betakarításához a töltögetőtest szárnyait a közepesnél szelesebbre állítsuk. Először elvégezzük a hosszanti barázdolást, 18—20 cm mélyen, majd a keresztsorolást, 8—10 centiméter mélyen. A keresztsoroláshoz használhatjuk ugyanazt a kúltivátort, de a munkát fogatos sorolóval is elvégezhetjük. Ezután lerakjuk a gumókat a mély és sekély barázdák keresztezésére. Ha egy kisebb szakaszt már beültettünk, a traktor hozzákezd a betakaráshoz. Célszerű a kultivátor után simítót akasztani, hogy egy fogásban el is egyengessük a talajt. Ültethetjük négyzetesen a burgonyát traktoros ekével is. Ilyenkor előbb megvonalazzuk a táblát keresztbe, majd elindul a traktor a tábla hosszában. A kéttestű ekét úgy állítjuk, hogy az első eketest 40 centimétert, a második pedig 30 centimétert fogjon. A két-két gumót a barázda és a harántvonal keresztezésének helyén a barázda porhanyó oldalára tegyük. Az eke első teste takarja az előző nyitott barázdába rakott gumókat, második teste pedig új barázdát nyit. Kapa utáni ütetésnél először vo. nalozzuk meg a táblát hosszában, keresztben, majd keresztezésük helyére ültessük el a burgonyát. Befefezodölt a vtdefalvai komhájnos fanfolyam A videfalvai kéthónapos tanfolyam, amelyen a szlovákiai gépállomások legjobb dolgozói vettek részt, befejeződött. Itt ismerkedtünk meg azokkal a nagyteljesítményű szovjet kom bájnokkal. amelyek nálunk is nagyon jól beváltak. Trükala István, tanítóelvtársunk időt és fáradságot nem kímélve. arra törekedett Hogy a tanfolyam minden egyes hallgatója kellO szakismerettel felvértezve, távozzon az iskolából. Fertő Dezső, politikai oktató nagv gondot fordított ránk. Ő ébresztette fel bennünk azt a tudatot, hogy a mai szocialista társadalomban minden munka alapfoka a politikai kiképzés. Csak most tudtuk meg, hogv a kapitalista társadalomban müyen kizsákmányolásban élt a munkás. Menynyivel jobb most a dolgozóknak. Kevesebb munkával szebb életet biztosít magának és családjának. Bátran mondhatjuk, hogv mi. akik a tanfo- 1 vámon résztvettünk, új élet lehetőségeit fedeztük fel és úi emberekké váltunk. A szakszerű talaiápolási módszere két Беке Dezső elvtárstól tanultuk. Ugyancsak tőle tanultuk meg, hogyan kell a gépeket gazdaságosan kihasználni, valamint a szemveszteséget a legalacsonyabb fokra leszállítani. Amikor a vizsga napja elérkezett és a vizsgázóbizottság elé kerültünk, kissé izgatottak voltunk. A vizsgára jól felkészültünk, de mégis féltünk, hátha olyan kérdést kapunk, amelyre nem fogunk tudni megfelelni. A jó előkészületnek meg is lett az eredménye és mind sikeresen levizsgáztunk. Az iskola igazgatója ezek után mindanvnyiunkat összehívott és lelkünkre kötötte, hogy odahaza továbbra is fejlesszük tudásunkat és az itt szerzett tapasztalatainkat adjuk át a többi dolgozóknak. Gázsi elvtárs, a Megbízotti Hivatal képviselője szintén a további tanulásra buzdított bennünket. Azokat a kombájnosokat pedig, akik gyengébb oszt.lyzatot nyertek, arra kérte, hogy emiatt ne legyenek elszomorodva, hanem az aratási munkák alkalmával bizonyítsák be fejlett ségüket és képességeiket. A tanfolyam együttese.
