Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-21 / 12. szám
1954. móréit: ti 'IRghtct Földműves* Jól készítsük elő a talajt vetőmagnak A ZAB alá maradi szobásból általában sakkal hiányosabban készítik elő a talajt holott a gondos talajelőkászítést, a jó vetőágyat nagyon meghálálja, amit az őszi szántás tavaszi kultivátorozásával, tárcsázásával biztosítunk. A zab sok nitrogént igényel. Ezért hektáronként 120—160 I g pétisó adagolása — fele vetéskor, fele szárbamdutáskor — indokolt. A zabot rendszerint az árpával azonos időben, legtöbbször közvetlen utána vetjük. A kora' vetés jelentős védelmet nyújt a frittlégy — károsodás ellen. Szovjet tapasztalatok szerint a többszöri átszelelés útján kiszelektált na^yszemü vetőmag, továbbá a keresztsoros v-‘ s 25—30 százalékkal fokozza a termés memo iségét. A ROSTIÉN tavaszi előkészítésénél két fontos követelménynek kell eK jet tenni: az első a jól megmunkált egynemű porhanvó vetőágy, a második a gyommentesség. Ezeket az előfeltételeket a tavaszi kultivátorozással, fogasolássvl, majd hengerezéssel és ismételt könnyű fogasolással lehet elérni. Pétisót csak az esetben adjunk alá, ha az istállótrágyától távol es к. A szuperfoszfátot a gabonafélékhez hasonló*- mindig meghálálja, 100—150 kg kálisó pedig a rostlen minőségét jelentésen megjavítja. A rostién vetése gabonasortávolságra, 2—3 cm mélyen. A korai vetés a siker legfontosabb előfeltétele. LUCERNA, mint aprómagvú takarmánynövény kertileg előkészített, jól elmünkéit, kellően tömörített aprómorzsás és gyommentesíteti nyirkos vetőágyat kivan. A jó vetőágyat a korai simitózás után egy hétre adott gyomirtó fogasolással, vetés előtti kultivátorozássa), melyet fogas követ, majd hengerezés és ezután könnyű magtakaró fogasolással tudunk biztosítani. Foszfor- és káliigénye nagy. Üj telepítésű lucerna talajára már ősszel szórjunk hektáronként 300 kg szuperfoszfátot és 200 kg 40 százalékos kálisót. Ha ez nem történt mep tavaszi talajelőkészítéskor kell ezt pótolni Különösen gveogébb talajokon a ' ezdeti fejlődést 60—80 кд pétisóval trkentjük. Általában leqeredményesebb a lucernát tisztán vetni A védőnövénnyel való vetés csak különleges esetekben indokolt. A lucerna magja tömör vetőág/at, sekély, 2—2V2 cm-es alátakarást, gabonasortávolságct igényel. A keresztezettsorű vetése igen jelentős termelési előnyöket biztosít. VÖRÖSHERE, BALTACÍM, mindkettőt véd ínövénnyel, legáltalánosabban tavaszi árpával vetik. Talajelökészítéstik a védőnövényhez igazod k, de azért ajánlatos a magá, yat valamivel porhanyóbbra elmunkálni, mint az árpa alá szokás. Foszfor- és káliigényük ugyanolyan, mint a lucernáé. Vetésük gabonasortávolságra, 2—3 cm mélyen történjen, azonban olymódon, hogy először külön vetendő a védőnövény, a rendesnél 15—20 százalékkal csökkentett vetőmaggal s a védőnövény elvetése után kell a vörösherét, vagy baítacimot keresztben °kélyesen elvetni. A vetőmagnak a védőnövény vetőmagjával való összekeverése és együttes vetése sohasem ad jól beállított egyöntetű vetésállományt. A NAPRAFORGÓ tavaszi talajelőkészítéséhez a Vultivátort, vagy tárcsát nem nélkülözhetjük. Bár nagyobb szemű magja nem kíván olyan aprómorzsás elmunkálást, mint az igényesebb aprómagvak- A vetés előtti kuiťvátorozássa mmd a talaj gyorsabb felmelegedését, mmd 3 hatékony gyomirtást és a taiajélet kedvező kialakulását, annak révén a gyorsabb kelést, az erőteljesebb fejlődést jelentősen előmozdítjuk. / A n praforgó közvetlen istáűótrágyázva igen egy terméseket ad és indokolt esetekben a nitrogén és foszfor műtrágyákat is meghálálja. Káliigénye, különösen homoktalajon gén nagy. Szegélvnövényként való vetésénél érett porhanyó trágyával végzett fészektrágyázással kiváló terméseredményeket érhetünk el. Vetése a fajta és a talaj erő-állapota szerint 5fc—70 cm sortávolságra és 4-8 cm mélyen történik. Négyzetes vetésével jelentős munkamegtakarítást érhetünk el az ápolási munkákban s a jobb megműveléssel íg> nagyobb, biztosabb termést ad. Téfi fagyok által okozott károk a szőlőijén A gyümölcsfák hegyes gonrio7ása A szőlőgezdának éppen úgy, mint a gyümölcstermesztőnek állandó gondje, hogy szőlőjét ez időjárás mostohaságától megvédje. Az időjárási tényezők közül különösen a fagy okoz felbecsülhetetlen károkat. Tekintettel arra, hogy 1929 óta nem volt olyan kemény tél mint ezidén, fokozott figyelemmel kell kísérnünk szőlőnk állapotát. A szőlő rövid ideig tartó 25 fokos hideget is elbír, de hosszabb ideig tartó, 15 foknál erősebb hidegnél már ezámolhetunk a fagykárral. A téli fagy a tőkét megrepesztheti, a seb helyén hegszöv-1 tképződ és indul meg. (fagyrák). TTá ez a hegszövet nagyon erősen fejlődik, és daganatszerűen (tapló) nő ki a tőkéből, éles késsel a növesztő szövetig ki kell vágni, hogy a seb simán forrjon össze. Különösön túltáplált, nitrogénben gazdag talajon lévő szőlőknél találhatunk taplós tökét. Az elfagyott vessző növesztöszövete nem zöld, hanem megbámult, elhalt. Az elfegyott rügynek a kezdeménye ugyancsak barna. A vessző vagy rügy elfagyásáról a gyakorlatban legegyszerűbben úgy győződhetünk meg, ha szobahőmérsékleten 6—8 napig vízben meghajtetj'jk. Ha a rügyek megduzzadnak, e vessző és a rügy ép. Ha azonban a szőlőnk nem volt betakarva és az említett eljárással e rügyek nem fakadnak ki, nem kell kétségbeesni, mert a tőkénk nem pusztult el. Ebben *z esetben a tőkénket egy szemre vagy egészen kopaszra metszük és a háncs alól a rejtett rügyekből fogunk hajtást kapni. Azonban a rejtett rügyekből az első évben termést nem várhatunk. Az eddigi vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy főleg a nem tökéletesen beérett vesszők szenvedtek fagykárt. A vesszők beérését biztosítani tudjuk, kát. holdanként 200 kg foszforos műtrágya adagolásával. A fagyveszélyt tökéletes takarással és előző évben jól végzett munkával és műtrágyák helyes adagolásával a minimumra tudjuk csökkenteni. Ne felejtsük el azt a jó közmondást, hogy jó talajmunka több szőlő. ZIMKA FERENC szőlőskei szőlészeti és borászati iskola tanulója. A tavaszi ül!e!érre széni burgonya tér&!£si A tavaszi ültetésre szánt burgonyát meleg pincékben, pincelekásokben vagy vermekben tároljuk, anélkül azonban, hogy földet szórnánk -á. Sohasem szabad vermekben tárolni földdel beszórva. mert a veremből tavasszal kiszedett gumók nagyon lassan csíráznak (az ú. n. nyugalmi időszakot még nem fejezték be) és későn kelnek ki, ami a korai burgonya hozamának erős csökkenését okozhatja. A tavaszi ültetésre szánt burgonyát már ősszel beföldelése előtt a levegőn jól megszárítjuk, úgy hogy 10—15 napig 20 cm vastag rétegben jól szellőztetett, száraz, fedett helyiségben ta-tjuk, hogy megszikkadhasson. Ha c gumók megszikkadnak és héjuk megkeményedett, 1 cm-es rét g- I ben tárolhatjuk és elvermelhetjük. Meg kell jegyeznünk, hogy a frissen kikapált burgonya, amelynek héja még nem keményedéit meg, az első x0—15 napon fokozott mértékben lélekzik és ha vastag földréteget szórunk rá, rothalásnak indulhat. Ezért a nyári ültetésből nyert burgonyát előzetes kiszárítás nélkül nem szabad télen pincékben vagy pincelakásokban tárolnunk és beföldelnünk. Ezért tanácsos az ültetésre szánt burgonyavetőmagot 10—14 nappal ham, rább a téli helyükről felvenni és szellős helyiségekben tárolni, ahol megszikked és csírázásnak indul, ezáltal megrövidítjük tenyészidejét és hamarabb kikel. Bodnár Valéria 'A gyöngébb malacokat az elles után azonnal szoktassuk az elsír csecSbim. bókhoz, így fejlődésük az erősebbekkel egyenlővé válik. A gyümölcsfák ültetéséről, metszéséről, törzsnevelésérői sokat írnak és beszélnek, de a gyökérápolásról annál kevesebbet. Vannak kivételesen jó talajok, ahol a gyökerek tetszés szerint hálózzák be a talajt és a törzs a koronával együtt rohamosan növekszik. De ez csak k'vételes esetekben van így. Több a rossz talaj, mint a jó. Liszenko elvtárs, mikor felső gazdasági tanulmányait elvégezte, elment a nagy Micsur'nhoz, hogy vele együtt akar dolgozni Oklevelét mutatta a nagy mesternek. Micsurin azt mondta neki: „Ezt tedd el, de itt van egy csákány meg egy lapát, áss vele egy gödröt és ültess bele egy fát". így kezdődött Liszenko sikeres pályafutása és a kiültetett fa új élete. A nagy tudósok is nagy gondot fordítanak a gyökérápolásra. Mélyrétegű, kötött talajoknál is az altalaj vagy nyirok, vagy rgyag szokott lenni. A mészkőhegyek lábainál a könnyen áteresztő homoktalaj alsó rétege már úgy összetart, m'nt a beton. Vizes talajban, ha mélyen ásunk, felfakad a talajvíz. A legtöbb helyen ezért csak sekély gödröt ásnak a fának. A jó fö'det a gyökér behálózza és mikor a vad, kevésbbe termékeny talajhoz ér, újból visszafordul és addig szövi, fonja a gödör talaját, míg ott elfér. Ha a fákat megfigyeljük, a magról, dugványról szaporítva, vagy az új kiültetés után 1—2 év'g a föld mélyébe engedik gyökereiket, hogy a talajhoz rögződjenek. A fa azonban a beültetés után 2—3 évre tömegével küldi szét finom hajszálgyökereit a talaj minden irányában, hogy az ott elhelyezett tápanyagokat mi- él gyorsabban felvehesse. Már a kiültetéskor necsak mély, de széles kiterjedésű gödröket ássunk. A széles gödörben vagy a szovjet egyes ekével felforgatott talajban beültetett és megéledt fa tavasszal szépen fejlődik. Azonban nagy gondunk legyen a nedvesség megőrzésére és a föld trágyázására. Én a szárazság ellen a helyes trágyázással és a szakszerű talajműveléssel védekezem. Az őszi szántás vagy a kapálás a gyümölcsösben elengedhetetlen. A téli fagy a főidet elporhanyítja és sok nedvességet leköt. A szántás azonban nem lehet oly mély, mint másutt, mert .ok gyökeret megsértene. A nedvesség lekötésére nem műtrágyát, hanem istáliótrágyát vagy komposzt használjunk. A műtrágya is fontos, de nem a nedvesség lekötésére, hanem a gyümölcsfák termőbbé tételére. A talajból h ányzó táperőket műtrágya formájában adjuk. A legfontosabbak: nitrogén, mész, foszfor és káli. Ha módunkban van, szárazság esetén öntözzük meg -yUmölcsfáinkat vízzel, esetleg sovány talajokon felhígított trágyalével is öntözhetünk Csurilla József löbbanyás méhészkedés Ollári méhésztárs a múltkor ismertette a fekvőkaptárban való háromcsaládos méhészkedésének módját. Csurilla méhésztárs hozzászólásában bizalmatlanságát fejezte ki s edd g vártam, hogy valaki még hozzászóljon a háromanyás kaptár méhészkedésének kérdéséhez. Kár, hogy erre senki sem vállalkozik, pedig a kérdés komoly, már abból a szempontból is, mert a többtermelés kérdéséről van szó. Az én hozzászólásom a következő: 1. Célunk nem az idegen méretű kaptárak népszerűsítése, hanem az országunkban kipróbált és jól bevált szlovák normalizált kaptárokra kell áttérnünk, amelyből három fajta van: A-tíb) egyforma méretű mézkamr. járónyílással c) tudni kell a főhordás kezdi napját. Március 15-én felrakjuk В-t a2 (az alsó legyen az erősebb) alk zunk ínyarácsot (pontozott von; gyesítjük őket ujságpapirossal éí kentő etetést alkalmazunk. S? szerint bővítünk k'építetf keretű ' kamrák! -1 (ha lehet virágporos ! i kel) és a fejlődést április 28-it kentéssel elősegítjük. Ekkor értt család erősségének legmagasabb Most beiktatjuk az anyarácsot 1 nyitjuk minden méztér kijáróny Tíz nap múlva csak ott van nyitó В A ///. 15-Щ /V. 28-ý JV. 28*o/i F7Asír/isas ■|4 ß E A ľ. S-an pusú a hegyes vidékre való. B. a mérsékelt hordású vidékre, amely nálunk a legelterjedtebb. Végül a C-típusú, amelyet hazánk déli részein, különösen fekvő kaptár ‘’ormában alkalmaznak. 2. A harmadik anyát is izolálni kellett volna Ollári méhésztársnak. >gy új anyát nevelnek és a friss petézés körülbelül csak egy hónap múlva indul meg. Közben a Hasítást k keltik, amely teljes erejével csak hordást végez. Ezenkívül a kirajzás meggátlása biztosított. Ilyen tökéletesített módon méhészkedett Dugat és olyan sikerei voltak, hogy az egész világ felfigyelt eredményeire. Módszere a következő volt: Fontos: a) legalább két erős család fiatal anyákkal, (A—B) sítás, ahol az anyák ott maradtak, tehát május 8-án a két anyát az nyilt fiasításokkal elkülönítjük. I marad a négy méztérben lévő erősségű anyátlan család és rer fedett fiasítás a kikelő méhekkel után körülbelül 12 napra kezdőd akácvirágról a hordás. Ez az egy müraj szaporításon bámulatos eredményt hoz ezzel módszerrel, persze fontos, hogy tudással és technikai feltételekkel delkezzünk. Ez a módszer nehi mint az egyszerű méhészkedés, de kai hasznosabb, tehát kifizető. Örülnék, ha méhésztársaim vele I gyütt ezt megpróbálnák és ere ! nyűkről részletesen beszámolnána Szijjártó C Alsóhatár Itt a tavasz A jelenlegi időszakban minden alkalmas percet arra kell felhasználnunk, hogy méheink tavaszi fejlődését meggyorsítsuk. A meleg napsugár nemcsak a méheket csalja ki lakásaikból, hanem a fák rügyei is k bontakoznak. Elsőnek a mogyoró, jéger és különböző füzek porzói jelennek meg. Ezeknek az első virágporzó laknak a méhészetben nagy jelentőségük ven, mert családja nk virágpor nélkül . még akkor sem tudnak fejlődni kellőképpen, ha elegendő mézzel rendelkeznek. A fiasítás neveléséhez nagyon fontos a virágpor, mert a lárvák fejlődését a vir|gpq. dús fehérje és vitamintartalma biztosítja. A virágpor egy részét a méhek sejtjeikben raktározzák. Testükben is felhalmoznak bizonyos menynyiségű fehérjét. Ez különösen a munkásméhekre vonatkozik, amelyek a f ásítás gondozásával és az anya táplálásával vannak elfoglalva. Egy virágnak több tízezer virágpor-szemcséje van. Ezeket a szemcséket a méhek j rágás nélkül vérkeringésükkel részben a test fenntartásához, részben pedig nyálváladék útján a fiasítás neveléséhez használják fel. A méheknek tavasszal több melegre van szükségük, mint télen. Fontos ezért, hogy a költőtereket beborítsuk vastag tőkaróvánkossal. A vánkos vastagsága legalább 10—12 cm legyen. Öreg. szövetdarabokból és zsákszövetből készítjük. Jó szigetető anyaggal tömjük. A takeróvánkosokat még ujsáooapirral is befödjük. Olyan deszkakaptárt, amelynek vékony deszkafeneke van, alulról szintén kell szigetelni. Ezt úgy tehetjük meg a legegyszerűbben, hogy papírzsákba 15 cm rétegű pelyvát teszünk és ezt a kaptár alján állványra helyezzük. A hézagokat a kaptárban be kell tömni. Főleg arról a hézagról ne feledkezzünk meg, amely a teka'-ódeszka költötér között van. A hézagok t sere megnedvesített pap rost ha lünk. A papiros gyorsan szárad i száradt állapotban jól szigetel. ,1c magolással tavasszal egy-egy cse 2- ~ kg mézet megtakaríthatunk méhek fejlődése kevesebb fogy; mellett is jobb, mert nem kell sok meleget kifejtemök és ezálte vesebb a fogyasztás. Az első átnézés után a kaptárt rendet teszünk. Ezt e munkát az csak akkor végezzük, amikor a he séklet eléri a 15 C fokot, vagyis kor a méhek már virágport hőre Méhcsaládjainkat annyi keretre kítjük, amennyit az első átnéz fednek. A felesleges kereteket ki jük még akkor is, ha bennük 1 találunk. A mézes kereteket 2— múlva visszaadjuk a cea’ádokn, visszahelyezés előtt azonban fel gítjük és lefedelezzük a keretek I család az ilyen lé fed elezett mézei vesen áthordja másik helyre és serkentést jelent. A méhcsalád fejlődése szerint 1 jük a leszűkített költőteret. I elég, ha kéthetenként beadunk egy lefedelezett mézes keretet, biztosítjuk a család megélhetését ösztönözzük a nagyobb szaporí A serkentő etetésen kívül ajái reggelenként leng-'os vizet adagol vízbe mindig tegyünk egy csif sót. A só részben fertőtleníti a és szükséges ásványi anyagot is a méhek számára. Fontos, hogy méhcsaládjaink él mesterségesen is beavatkozzunk, a petézés nagy részben márciusb; áprilisban történjen, mert ezidő kikelt méhek még kihasználjál akácméz hordásának idejét. Simkovics RÖVID HÍREK A Szovjetunióban végzett kísérletek szerint a méhek megporzó munkája a gyümölcstermésnek nemcsak mennyiségét, hanem - minőségét is fokozza. A méhestől 100 m-re levő alma-fák virágainak 13.24 százalékából lett termés, — 1000 m-re a virágok 5.33 százalékra fejlődött gyümölccsé. A méhmegporzás hatására az almák nagysága, súlya, cukor és savtartalma is növekedett. * * * Leszik F. L. kísérleteket végzett annak megállapítására, milyen ha van a műtrágyázás a napraforgó hánka, repce, lucerna és baltacím tártermelésére ? Megállapította, a műtrágyázás a nektár mennyi növelte; rendszerint növekszik a tár cukortartalma is. * * * Szibériában a méhlegelő javítás koriandert is termesztik. A koria a méhek szívesen látogatják. Jól zel. A napi hozam 2—4 kg-ot is
