Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-14 / 11. szám
2 Földműves 1954. március- 14 Hazánkban a náp maga hozza és képviselői állal maga hajija végre törvényeit Tisztelt Nemzetgyűlés, Elvtársak, Testvérek! Viliam Široký miniszterelnök nemzetgyűlési beszédéből A Csehszlovák Köztársaság kor mánya a Nemzetgyűlés elé terjesz tette a nemzeti bizottságokról szó ló alkotmánvtörvény tervezetét, a nemzeti bizottságok ró1 és a nemze ti bizottságokba való választások ró) szóló törvén vis vaslatot, hogy tárgvallák meg és haeyiák lóvá Engedték meg. hogy felkériem a Nemzerwfllée kérvvise'ólt: tárgya! J^Jt meg az előterjesztett törvény livaslstokst népi demokratikus ál lamrend szerűn к további fejlődésé ben államunk további gazdasási és kulturáli« átütésében való történelmi lelentöoégűi* tudatában. Köztársaságunk dolgozóinak nasy tömegei alkotöan kivették részű két a törvénviavas'atok kidolgozá. sából. A törvénviávaslatok mostani megfogalmazásukban vlsszattlk rözik az országos vita értékes ered. ménveit. Az a tény, hogy a választásokat a demokratikus válasz tásj rendszer legkövetkezetesebb betartásával készftiük elő. hogv lé. nvegesen fokozzuk a nemzeti bi. zottsá goknak. mint az állambata lom helyi szerveinek jelentőségét és végrehajtóik a nemzeti bizottsá gok reformját, amely a hazánk fel. szabadulása óta szerzett tapaszta latokra, valamint a legdemokrati. kusabb államrendszernek, a Szov jetunió ál'sínrendszerének tapasz, talatalra. továbbá arra a tényre tá maszkodik. hogy a törvénvjavasla tokát országos vitára bocsátották a munkások, oarasztok és a dolgo zó értelmiségiek elé azt bizonyítja hogy népi demokratikus államunk építésében és a demokrácia feVesztésében köztársaságunkban fontos határkőhöz érkeztünk, hogy e szocializmus építésének útján rendszerünk demokratikus alapiai további elmélyítésének időszakába lépünk. Sírok’’ elvtárs ezután, rámutatott arra, hogy e népidemokratikue rendszer hatalomrajutása köztársaságunkban annak ez elszánt küzdelemnek eredménye volt, amelyet e munkásosztály és s dolgozó nép ez államhatalomért az igazi néd kormány biztosításáért vívott, amely harcnak az élén Csehszlovákie Kommunista Pártja állott, amely megteremtette a dolgozók 1948 februárjában íratott győzelemnek és a munkásosztály, mint a k‘s- és középpar jZtokkal és a dolgozó értelmiséggel szövetkezett uralkodó osztály hatalma végleges megszilárdítáisának legkedvezőbb előfeltételeit. Široký elvtárs külön kihangsúlyozta azt, hogy hazánk a felszabadulás után a Szovjetunió szüntelen segítségével lépett a szocializmus építésének győzelmes útjára. Ezek után rátért a nemzeti bizottságokról szóló új törvények jelentőségének és tartalmának elemzésére, m közben a következőket mondotta: Nem kevés olyan nemzeti bízott- Ságunk van, amelv a gazdasági és kulturális építés szervezésében gaz dag tapasztalatokat szerzett, a dói gozókka) sznros kapcsolatban elsa já ti tóttá a szervező és irányító te vékenység helves módszereit Sok példát említhetünk a dolgozók szükségleteiről való mintaszerű gondoskodásról. A nemzeti bízott Ságokban már sok funkcionárius feilődött népi demokratikus rend szerünk méltó képviselőjévé, meg állták a helyüket mint becsületes és a szocta izmus ügyéhez határ talanul ragaszkodó funkdonáriu вок mint olyan emberek, akiket az a törekvée hat át. hogy minden képességüket és munkaerejüket a nép szolgálatának szenteljék, mint o’van emberek akik a legmegtisz telöbb és legfelelösségteliesebb feladatnak tekintik funkciójuk be töltését, akik nem ismernek sógor Ságot. komaságot és protekciót karrierizmust. funkciótok kihasz Hálását személyes érdekekre, vagy más, a polgári társadalomtól örö kö't aljasságot. Ugyanakkor Široký elvtárs rámutatott чгге, hogy még vannak olyan funkcionáriusaink, akik meggyőzés helyett diktálnak, s így bürokretivlzmusba esnek, majd így folytatta: A nemzeti bizottságok akkor tel msithetik jól alapvető feladatukat ■ i állandóan ügyelni fognak a tör vényekben kifejezett alapelv betar. táaára, ha a kerületekben, járásokban és községekben kifejtett műkő lésükben a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szövetsé gére támaszkodnak. e szövetség nek szervei és őrei lesznek és tel jes felelősséget viselnek azď hogy helyi viszonylatban senkim se sikerüljön megbontania ezt a szövetséget, — népi demokratikus rendszerünk alaplát. Az új törvények minden előfeltételt megadnak a demokrácia kiterjesztésére és el mélyítésére a falvakon, a földmű, vés tömegek fokozottabb bekapcsolására a közéletbe és a munká. sok a kis. és középparasztok szővétségének megszilárdítására. Az előterjesztett törvény ja vasla. tok kiemelik a nemzeti bizottságok, mint hatalmi szervek helyzetét és ezért következetesen elválasztják a nemzeti bizottságokat mint az államhatalom szerveit végrehajtó szerveiktől. A nemzeti bizottság, mint az államhatalom szerve, képviselőtestület amely a szocia'izmue építése összes feladatainak megva lősitója és felelős teljesítésükért Funkciója abban van, hogy bizto altja e feladatok teljesítését, a dolgozókat mozgósítja e feladat telje, sítésére. alárendelt szervekét alakit melyeket igazgat és irányít. A törvényjavaslatok következetesen alkalmazzák a demokratikus centralizmus alapelveit. A nemzeti bizottságokat felsőbb szervek irányítják, azaz a felsöbbtokp nemzeti bizottságok és a kormány, tehát a nemzeti bizottságok felelősek ezeknek a szerveknek. A felsőbb szervek határozatai fe tétlenül kötelezik az alsóbbfokú szerveket, emellett azonban meghagyják az alsóbbfokú szervek legszélesebbkörű kezdeményező jogát. Ez azt jelenti, hogy a fő kérdések központi irányítását és megoldását egybekötik az állami végrehajtó hatalom tegszélesebbkörü decentralizá rásávai Ez az az alapelv, amely lehetővé teszi a szocializmus épité. se egységes vonalának megvalósítását és egyúttal kellőképpen tekintetbe veszi a helyi szükséglete. 4et és sajátosságokat. A nemzeti tozottságok tlymódon harmonikusan összekötik az országos és a helyi érdekeket Egyrészt országos feladatokat teljesítenek, következetesen védelmezik és érvényesítik az országos érdekeket egyúttal pedig tolmácsolják működési területük dolgozóinak szükségleteit, felkeltik a'kotó kezdeményezésüket és aktivitásukat, biztosítják működési körzetük gazdasági és kulturális fejlődését. A nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek rendszerében a két. tős alárendeltség elve fejezi ki a demokratikus centralizmust. Ezek szerint minden egyes végrehajtó szervet két vonalon irányítanak: felülrö) lefeé. ami biztosítja az egylényegü végrehajtó szervek egységes tevékenységét, e tévékenység alárendelését egységes tervnek és.a központból kapott uta. sításoknak Minden egyes végrehaj. tó szervet saját nemzeti bizottsága is irányít, am- lehetővé teszi, hogy a he'yi viszonyokhoz alkaimazkodhasson. A demokratikus centralizmus alapelvéből ered a szocialista tör vényesség és az öntudatos állami fegyelem követelménye is. A szóclaHsta törvényesség megköveteli a törvények feltétlen betartását és tel. (építését Aki tudatosan, vagy öntudatlanul megszegi a törvényeket, vét a dolgozók érdekei, a szocia. lizmus építésének érdekei ellen. A nemzeti bizottságok feadata ezért nemcsak az. hogy a polgárokat a törvényes rend iránti tisztelet szel lemében neveljék, hanem maguknak is be kell tartaniuk a törvényeket és nem Szabad megengedniük, hogy a nemzet,! bizottságnak bármely szerve, vagy tagja megszegje a szocialista törvényességet. A továbbiak során široký elvtárs kiemelte, hogy a? országos vita részvevői számos kritikai meg iegyzést tettek, melyeknek alapján szükséges, hogy nemzeti bizottságaink vessenek véget a fölösleges tanácskozásoknak és a véget nem érő gyűléseknek, mert mihaszna a hangzatos kijelentéseknek, felelőtlenségre vezetnek. „Ellenkezőleg — mondotta Široký elvtárs — fokoznunk kel! a személyes felelősséget és a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzését”. Ezután kiemelte az önbirálatot és főleg ez alulról jövó bírálat jelentőségét, melynek fontos fegyverré kell válni a nemzeti bizottságok munkájában mutatkozó hibák és fogyatékosságok elleni mindennapi harcban. Široký elvtárs a kollektív vezetés fontosságáról a következőket mondotta: A törvényjavaslatok nagy súlyt fektetnek a kollektív vezetés alapelvére. A nemzeti bizottságok és tanácsa minden tagjának köteles ségé tevékenyen részt venni a kér dések közös megoldásában, tapasztalataival és ismereteivel hozzájá-Az országos \ A nemzeti bizottságokról szó’ó törvényekkel kapcsolatos országos vita a köztársaság összes kerületeiben nagy visszhangra talált. Az országos vitában, kizárólag csak e vitának szentelt gyűléseken összesen 2 300.544 polgár vett részt és a vitához 451.000 polgár szólt hozzá. Ezenkívül a nemzeti bizottságokról szóló törvényeket számos további aktíván, gyűlésen és összejövetelen tárgyalták meg. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban 60.220 hozzászólást, 132.263 indítványt tettek a nemzeti bizottságok munkájának megjavítására és 110.157 másféle hozzászólást és javaslatot, amelyek főleg az állami igazgatás munkájának megjavítására vonatkoztak, összesen tehát a vita eredményeit feldolgozó, figyelemmel kísérő és irányító kormánybizottsághoz 302.640 hozzászólás érkezett. Az országos vita a szervezésben előforduló néhány hiányosság ellenére is nagyon eredményes volt. Megmutatta, hogy e dolgozók tudatosítják az új törvények mész szeható jelentőségét népi demokráciánk fejlődésében, hogy fontos nekik a nemzeti bizottságok jó munkája és a nemzeti bizottságok eddigi tevékenységére vonatkozó bírálatuk nyílt és pozitív volt. Polgárainkban je’entőg aktivitást keltett, növelte igényeiket a nemzeti bizottságok munkájával szemben és jelentősén hozzájárult a nemzet-: bizottságok aktivizálásához, a munkájukban előforduló hiányosságok ellen folytatott hathatósabb harchoz, gazda, sági-szervezői és kulturális nevelőtevékenységük jelentős felélénküléséhez. A nemzeti bízott ságok munkájában komoly hiányos Ságokat lepleztek le a helyi gazdaság. az á’lami és szövetkezeti kereskedelem szakaszán. Számos kritikai hozzászólás szólott a központi hivataloknak, főleg a begyűjtési minisztériumnak, a fö’dmüvelésügyi minisztériumnak. a belkereskede lemügyi minisztériumnak, stb. Szükséges, hogy a mindenfokű nemzeti bizottságok és a központi hivatalok most a kritikai hozzászólásokkal és a munka megjavításé ra irányuló indítványokkal fogai kozzanak, hogy ezeket a legrövi debb időn belül megtárgyalják és levonják belőlük a szükséges kö. vetkeztetéseket. A törvényjavaslatokat az orszá gos vitából eredő változtatások, ja vitások, kiegészítések végrehajtá sa után a nemzetgyűlés elé terjesz tették. Engedjék meg, hogy fel hívjam ч figyelmet a fő hozzászó lásokra amelyeket' a kormány elfogadott és azokra az egyes hozzá, szólásokra, amelyeket a kormány , nem talált elfogadhatónak. A kormány elfogadta a polgárok j számos hozzászólását arra vonal- I kozóiag, hogy mesrmiradjon a „PrA * ga főváros központi nemzeti bi ! zottsága”' eddigi elnevezés. Ezzel ; nemcsak Prága főváros különleges jelentőségét hangsú'yozzuk, hanem egyúttal nemzeti bizottságának kürutai a helyes döntéshez. A kollek'. tivitás alapelvének következetes be. vezetése a burzsoá parlamentarizmus csökevényeinek kisöprését, a csupán vitatkozó testületek követ kezetes felszámolását és olyan szervekkel való felváltását is íelen ti, amelyek tárgvilagosan és gya korlatileg működnek Ezért az fii törvények megszüntetik az előadók eddigi rendszerét, melyben az elő adó csupán ügyosztályának kép viselője volt és nem érzett felelős séget a tanács munkájáért. A kollektív vezetés aiapelve kap csolatos a személyes felelősséggel A tanács egyes tagjai, a szak és közigazgatás' osztályok főnökei személyesen felelősek a nemzeti bizottságok és tanácsaik határozatai. nvV végrehajtásáért. ita értekeiébe lönleges helyzetét is. amely kerületi nemzeti bizottság hatáskörével bír és amelvet közvetlenül a kor. mány irányit. Módosítottuk Brati slava városának, a szlovákiai nemzeti szervek székhelyének helyzetét is. amelynek köznonti nemzeti bizottságát a Megbízottak Testületé fogra irányítani. Egyes dolgozók joggal mutattak rá arra. hogy a referátus elnevezés a referátusi rendszer eltörlése után nem megfelelő és ezért a beterjesztett törvényjavaslatokban a referá. tűs elnevezést ügyosztály' elnevezéssel helyettesítettük, amely jobban kifejezi a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek helyzetét. Az ajánlások egész sorára vata tekintettel az alkotmánytörvénybe bevettük a korhatárról va’ó intéz, kedést az aktív választójogra vonatkozólag és a nemzeti bizottságok tagjainak fogadalomtételére vonatkozó határozatot, amelyet az alkotmányból vettünk át. A hozzászó'ásokban gyakran kérték, hogy a nemzeti bizottságokról szóló a'kotmánytörvényben szabiák meg a sztavákiai nemzeti bizottságoknak a Megbízottak Testületéhez való viszonyát, ahogyan ez a május 9-i alkotmányból folyik. Ezért az alkotmány törvénybe bevették az új 8. paragrafust, ame.y meghatározza, hogy Szlovákiában a kormány jogkörét a nemzeti bízottság irányában az alkotmány határozatainak határain be'ül a Megbízottak Testületé gyakorolja. Számos hozzászólás hangzott el a passzív választójoggal kapcsolatos korhatárra vonatkozólag. Javasolták ennek a korhatárnak 18 évre való leszál’ítását is és. 24, esetleg 26 évre való fölemelését is. A kormány elhatározta, hogy meghagyja az ddigi 21 éves korhatárt, amelyet a május 9-i alkotmány határozott meg. Egyes további indítványoknál a kormány szintén nem találta megfelelőnek, hogy e'eget tegyen nekik. Főleg arról a követelményről volt szó hogy a nemzeti bizottságokat népi tanácsoknak vagy szov. jeteknek nevezzék el és egyúttal a nemzet' bizottságok tanácsát a. népi tanács végrehajtó tanácsának, a nemzeti bizottság tagját pedig a nemzeti bizottság képviselőjének nevezzék. A nemzet' bizottságok és tanácsaik a dolgozó népnek a meg szállók ellen folytatott forradalmi harcaiban betöltött szerepükkel és a szocializmus építésében fennálló feladatukkal közéletünkben mély gyökeret vertek, e nevezésük belerögződött az emberek tudatába és ezért nincsen lényeges ok a változtatásra. Egyes vitázók ajánlották, hogy a nemzeti bizottságok hároméves működési időszakát két évre rövi dítsék le. Mások azt ajánlották hogy hosszabbítsuk meg 4—6 évre Ezeket az Indítványokat a kormány nem fogadta el, mivel a hárem éves működési időszakot célszerű nek tartja. A rövidebb időszak a nemzeti bizottságok összetételében túlságosan gyakori változásokhoz vezetne, a hosszabb időszaknak pe. dig az lenne a következménye, hogy a választások előtti kampány mozgósító hatása, amely lényegesen hozzájárul a nemzeti bizottságok munkájának megjavításéhoz, túlságosan hosszú Időközökben nyilvánulna meg. A hozzászólásoknak elemzése és megfontolása után szükségesnek mutatkozott a városi nemzeti bizottságok tagjai és főleg Prága főváros központi nemzeti bizottsága tagjai számának " fölemelése. Módosítottuk Bratislava város központi nemzeti bizottsága tagjainak számát is. Eltöröltük a kerületi nemzeti bizottságok tagjai számának felső határát. Mindezekkel a változtatásokkal a nemzeti bizottságoknak a néppel való még jobb és szorosabb kapcsolatát akarjuk elérni. Továbbá felemeltük a nemzeti bizottságok tanácstagjainak S7,ámát és páros számok helyett a tagok páratlan számát állapítottuk meg. A nemzeti bizottságok tagjainak kötelességeire és jogaira vonatkozó hozzászólásokban leggyakrabban azt kifogásolták, hogy a törvényes rendelkezésekben a nemzeti bizottságok tagjainak csupán kötelességei foglaltatnak, jogaik nem. Ezért a kormány a törvénybe különleges határozatot vett be, amely magában foglalja a nemzeti bizottságok tagjainak legjelentősebb jogait, mégpedig a nemzeti bizottságokkal, az ügyosztályokkal és a nemzeti bizottságok vezetőségével és az állami igazgatás többi szerveivel szemben is a nemzeti bizottságok toriAetén. A nemzeti bizottságok tevékenységéről és feladatairól szóló határozatokkal kapcsolatos számos hozzászólásból a kormány szükségesnek ismerte el, hogy a nemzeti bizottságoknak a dolgozók egészségére fordított gondoskodására és a testnevelés és sport fejlesztésére, valamint a köztársaság védelmi képességeinek megszilárdítására vonatkozó feladatok számát kiegészítse. Azokba a feladatokba, amelyek kizárólag a nemzeti bizottság ülésének vannak fenntartva, belefoglaltak egv további jelentős feladatot, azon terület gazdasági fejlődési tervének jóváhagyását, amelyre az illetékes nemzeti bizottság hatásköre vonatkozik. ^ A nemzeti bizottságokról szóló törvényekkel kapcsolatos némely hozzászólásoknak és indítványoknak a kormány nem tehet eleget. Itt például azokról a hozzászólásokról van szó, amelyekben azt követelték, hogy a felsőbb hatalmi és végrehajtó szerveknek az a joga. hogy megváltoztathatják vagy megsemmisíthetik az alsóbbfokú szervek döntését, pontosan megszabott feltételekhez és határidőkhöz legyen kötve. Aggodalmak merültek fel, hogy máskülönben ez a feljogosítás egyes esetekben a nemzeti bizottságok munkája stabilitásának veszélyez tetésére és a népi demokratikus iogbiztnnság megrendülésére vezethetne Ezek a hozzászólások nem tartlák tiszteletben megfelelő módon a demokratikus centralizmus alapelveit. A gyakorlatban elsősorban a törvénytelen intézkedések kikii9t.öbölésérp kell ügyelnünk. Široký elvtárs ezután kiemelte a választókkal való kapcsolat jelentőségét: A választókkal való szoros kapcsolat szempontjából nagy jelentőségű az, az intézkedés, hogy a választásokat kis választási körzetek szerint tartják és hogy minden választási körzetben egy jelöltet választanak. A választási rendszer következetes demokratizmusa megnyilvánul a választóknak abban a jogában is, hogy bármikor visszahívhatják a nemzeti bizottságnak azt a tagját, aki visszaél bizalmukkal Az Ú1 választási re-dszpr. amelyet a kormány a nemzetgyűlés elé terjeszt, népi demokratikus államunk erejéről és szilárdságáról tanúskodik. A kormány nem tartja szükségesnek, hogy az aktív vagy passzív választójogot bármilyen korlátozásnak vesse alá és meg van győződve arról, hogy a választások még jobban megszilárdítják a dolgozók egységét, még szorosabban tömörítik a Nemzeti Arcvonalba őket és hogy a dolgozók nem engedik. hogy a nemzeti bizottságokba , (Folytatás a 3. oldalon’
