Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-07 / 10. szám
% 10 ' fiatra d n____ Földműves_______________________v мд4- március 7-Jó, ha tudják a gazdák „A nitrogénműtrágyát elsősorban az őszi kalászosok koratavasz' fejtrágyázáoára, azután a cukorrépa, burgonya, rizs, zöldség, dohány, ke-tinövények, szőlő, gyümölcs, takarmányfélék, valamint a rétek *s a legelők trágyázására kell telhasználni A foszfor- és káliummu'rágvákat tavasszal főként az ipari növénvek sortrágyázására, a kukorica és a burgonva fészektrágyázásár?, valamint a pillangós növények, rizs, zöldség, gyümölcs és szőlő alá, Egy mázsa Nitrogén Búza 2 05 Rozs 1.85 Tavasz'árpa 2 00 Zab 2 45 Kukorica 2.30 Burgonya 0.64 Cukorrépa 0.37 Dohány 3.06 Borsó 1.23 A tápanyagok utánpótlásához általaban használt trágyafélék közül egy mázsa felérett szarvasmarhatrágyában öszesen 43 deka mtrogén, 24 deka foszforsav és 48 deka kálium van. A sertéstrágya mázsánként 52 deka nitősszel pedig elsősorban az őszi kalászosok alaptrágyázására kell felhasználni”. A talaj táperö utánpótlásának k'szamitosáho-' minden jó gazdának tudnia kell, hogy a különféle növények tenyészidejűk alatt mennyi tápanyagot vesznek ki a földből Az alábbi táblázat néhány fontosabb szántóföldi növény termesztéséhez szükséges tápanyagok mennyiségét ismerteti. 1.05 1.40 111 1 80 1.05 1.55 1.20 2.10 107 388 0.33 1.4t 0.13 1.34 0 77 3 50 0.45 0.88 rogént, 19 deka foszforsavat és 58 deka káliumot tartalmaz, t.egértékesebb a tyúktrágya, amelynek mázsájában 1 kilo 63 deka nitrogén, 1 kilo 54 deka foszforsav és 1 kilo 85 deka kálium található. Ha már a nitrogén, foszfor és kálium tápanyagánál tartunk, ismerjük meg, melyik tápanyagot főkép mire használják fel a növények. A nitrogén táplálóanyagának segítségével fejleszti a növény a szálait és leveleit. A foszforsav a magképzésnél és az érésiéi játszik fontos szerepet. A kálium pedig a szénhidrátok, azaz a keményítő és a cukor fejlesztését segíti elő. A nitrogénműtrágyák közül nálunk a pétisót használják leginkább. A pétisó általában 17 százalékos nitrogént tártain az, amelynek felerésze salétrom, a másik fele pedig ammón'ák alakjában van lekötve a halványzöld apró szemecskékből álló pétisóban. A foszforsav utánpótlására a szuperfoszfát a legismertebb műtrágya mely 16-19 százalék vízben oldható foszforsavat tartalmaz. A kálium-utánpótlásához a kálisót használják. A kálisóban átlagban 40 százalék a kálitartalom, s ezenkívül mintegy 40-44 százalék klórt is tartalmaz, ezért vetés előtt szórjuk ki a kálisót. Így a klór kimosódik a talajból mire vetésre kerül a sor. Hon yan készítsünk háztáji knnyhakertet ? Ilyenkor, tél végén, tavasz közeledtével számba kell vennünk, hogy családunk jó és egészséges táplálkozása érdekében hogyan osszuk be kertünket, mit termeljünk a háztáji gazdasSoben. Egyformán goridja ez 0 termelőszövetkezeti tagnak, egyénileg dolgozó parasztnak és minden olyan csa-Sok újszülött bárány 3 hetes koráig kizárólag až anyja tején él. Aztán kezd csak későbben az anyja elé adott szénából szedegetni. Hogy a kis bárány hozzájuthasson a széna legfinomabb részéhez a levélzethez. az anyjuktól különválasztva kell őket etetni. Erre a célra külön elkerített helyet készítünk részükre, melynek bejáratán a barányka szabadon ki és bejárhat. Legjobo takarmány számukra a lucerna, vagv más apró levelű széna. Bácskái elvtárs, ak' 30 éve a leleszi szövetkezet júhgondozója, az abrak összeállí'ását a következőkép,, ajánlja; kukorica, zab, olajospogácsa, vagy borsóliszt. Fontos, hogy az abrak elegendő fehérjét tartalmazzon, e célból helyes az .abrakot vegyesen adogatni. ládnők, amely házkörüli földterülettel rendelkezik. Négyszáz négyzetméter terület nem nagy, s.ezen már szépen biztosíthatjuk egy öttagú család zöldségszükségletét. Ehhez természetesen az keil, hogy *> lyegen osszuk be kertünket. A következő táblázat a beosztás egy^c helyes módszerét mutatja: Szükséglet Terület 100 kg 80 m2 500 db 15 mz 20 kg 40 m2 20 kg 40 m2 20 kg 15 m2 100 db 8 m2 40 db 8 m2 50 kg 20 m2 20 kg 10 m2 25 kg 10 m2 50 kg 40 m2 3 kg 4 m2 50 kg 40 m2 25 kg 30 m2 10 kg 40 m2 terület 400 m2 zöldségféléknek ne adjunk önálló területet, henem köztesként termeljük. Ilyen köztesként termelhető növények a korai kalarábé, zöldbab, fejessaláta, hónapos retek, nyári retek és hagymafélék Az évelő zöldségféléket (sóska, torma, spárga, rebarbara) viszont különálló táblában termeljük. Külön táblát adjunk a fűszernövényeknek — ánizsnak, köménynek, kapornak, fűszerpaprikának, majoránnának stb, — is. Konyhakertünkben lehetőleg olyan zöldségfélét termeljünk, amilyet szeretünk és amilyenekhez t piacon ritkán jutunk. Amikor eldöntöttük, hogy miből mennyit fogunk tertnelnl, hoz'.a Kell látni a szükséges vetőmag és palánta biztosításához. Magunk is nevelhetünk palántát lécből, deszkából összeszeg élt. ládákban vagy lyukas lábasokban. A palántákat .olyan helyen tartsuk, ahol egyenletes meleg van. Igen helyesen tesszük, — ha főként a különleges zöldségfélék termelésére vonatkozóan — szakemberek t nácsát kérjük. A legtöbb zöldségfélét az első kitavaszodás után, a föld felmelegedése idején már vetni keli, ezért jóelőre gondoskodjunk évi vitamindús zöldségszüksegletünkről. Amíc a bárány nincs kifejlődve szalmát ne etessünk vele. Hathetes kortól kaphat már kevés tiszte, földmentes egészséges répát, burgonyát, vagy silózott takarmányt. Leghelyesebb a bárányokat 4 hetes korukban elválasztani az anyjuktól, eleinte csak rövid időre, majd mindig hosszabbra. Ezzel a bárányokat több széna és abrak fogyasztására szoktatjuk, s ez megkönynylti a későbbi teljes elválasztást ie. A bárányokat etessük szakszerűen, tartsuk őket *iszte ólakban, ami nagyban hozzájárul juhállományunk sikeres fejlesztéséhez.-Cap János Lelesz. Segítsünk a tél viszontagságától szenvedő vetésünkön Vetéseink ki vannak téve, a tél viszontagságainak, azaz a hőmérséklet éjjeli és nappali ingadozásának. Vetéseink pedig az időjárással szemben nagyon érzékenyek és így könnyen felfagyhatnak, ami a fejlődés visszamaradását jelenti. A visszamaradás különösen vonatkozik a növények gyökereire és leveleire. Mindkettő igen fontos része a növénynek és ezek erőteljes fejlődése nélkül nem lehet jó termést várni. Terméseinket csak akkor biztosíthatjuk, ha az időjárás viszontagságait figyelemmel kisérjük és mikor a jó idők bekövetkeznek, akkor nem mindent az időjárástól várunk, hanem magunk is siessünk a vetéseink segítségére. Vetéseinken úgy segítünk, hogy rendelkezésükre bocsájtunk olyan tápanyagokat, amelyeket nem csak könynyen felvehetnek, hanem olyan tápanyagot adunk, ami a gyökért és a levélképzést rohamosan előmozdítja, majd a fejlődést meggyorsítja. A tápanyagok közül a legjobban bevált pétisót használjuk, mert ebben van elegendő nürogén. A pétisóban lévő nitrogénből a növény könnyen felépítheti testét és helyrehozhatja megtépázott gyökérzetét és leveleit. Tehát, amikor az állandó jobb idők bekövetkezését várjuk, szórjunk vetéseinkre holdanként 50—70 kg pétisót. A további munkák a talaj és a csapadékhoz igazodnak. Ha a talaj túl laza, akkor hengereznünk kell, ha tömött, akkor fogasoljunk. Rendszerint e két munkával a megkívánható munkákat el is végeztük. Általános szokás még kisgazdáknál, hogy a vetést tövisboronázzák. Ez az eljárás rossz, mert a tövisboronával az amúgy is megcs gázott leveleket még jobban megrongáljuk, mivel a tövisborona a leveleket megdörzsöli és megtépi. Szántó János A keltetésre s>ánt tojások kivá!ogatása A csirkekeltetés sikere mindenekelőtt a tojások minőségétől függ. Ahhoz, hogy teljesértékű tenyésztojásokat kapjunk, az anyatörzset helyesen kell takarmányozni és tartani. A tenyésztojások tiszták legyenek. Hogy ilyen tojásokat kapjunk, a tojófészekben gyakran ki kell az almot cserélni. hogy piszkos ne legyen: a tojást mindig tiszta kézzel vegyük ki. Rendkívül alacsony, vagy magas hőmérséklet csökkenti a tojások kelését. — Ennek elkerülésére a tojásokat gyakrabban kell összeszedni (télen feltétlenül bemelegített kosárral.) Nyáron riem szabad megengedni, hogy a kotkodácsoló tyúkok az ólban, a fészekben tartózkodjanak. Az olyan tojás, melynek héjjá törött, vagy repedt, amely piszkos vagy szabálytalan alakú, nagyon hosszú vagy gömbölyű (50 grammnál kisebb tyúktojás), nem alkalmas keltetésre. Kotlóstyük alá, vagy keltetögépbe, csak friss tojást tegyünk. Hogy a tojás friss-e, a benne lévő léghólyag nagysága alapja a ítélhetjük meg. A friss tojásban nincs léghólyag: 2—3 nap múlva azonban már van átmérője, körülbelül 10 milliméter kerülete egyenletes. A léghólyag nagyságát a tojás átvilágításával lehet megállapítani. I ILLÉS BERTALAN. Fordítsunk nagy gondot az újszülött bárányok gondozására Csontos Vilmos levele a szerAesztöseghez Hetenként igen boldog és örömteli az a náhény perc, amikor a méhész rovatot olvasom. Mindig találok újat és olyat, ami érdekel. Neves méhészek könyveit olvastam és birtokomban vannak Ignácz A. és örösi P. Z. hatalmas könyvei a méhészetről, mégis örömmel veszem a hírt, hogy Szíjjártó méhésztárs a lapon keresztül méhésztanfolyamot indít. Kérem Szíjjártó méhésztársat és a szerkesztőséget, már a legközelebbi számban kezdje meg az anyag közlését, mivel a tavasz közeledtével sok hasznos és szükséges tanácsra lehet szükségünk, mind kezdő, mind a haladó méhészeknek. Megemlítem még azt is, hogy szívesen vennénk, ha a méh'szrovat — legalább is a méhészeti idő alatt (március-november) egész oldal terjedelmű lenne, így sok kezdő méhésznek nyújtanánk segítséget. Etetéssel segítsük a legyengült méhcsaládokat A méhcsalád egyre több mézet fogyaszt. A következő hetek végzetesek lehetnek. A gyenge családokat etetni kell. Az etetés fontosabb módjai ebben az időszakban a következők: 1. Mézeslép. Ritkán kerül rá sor, mert kevés méhésznek van ilyenkor teli mézeslépje tartalékban. Mézesléppel könnyen, gyorsan és jól lehet pótolni az eleséget. Hideg időben a lépet a fészek felső keretléceire kell fektetni. A következőkre kell ügyelni: 1. A lép inkább barna, tégi legyen, mert az nem hajlik meg könnyen. 2. Ha lehet, meleg szobában kell tartani egy nap’g, hogy a méz átmelegedjék. A hideg méz a kaptárban ugyanis lassan melegszik a méhfürttől, a méhek későbbre szállhatják meg. 3. A lépet a fészek felső keretléceire kell fektetni. 4. Oda kerüljön, ahol a léputcákban bőven vannak méhek. 5. Átjáró maradjon alatta a méheknek. 6. Védve legyen leroskadás ellen. Ügy lehet ezt a két utolsó kívánságot elérni, hogy kb. 1 cm keskeny lécecskéket fektetünk a keretekre a mézeslép alá. A nagy lép közepét is támassza legalább egy lececske. 7. A lépet végül jól be kell takarni. Rakodókaptárakbsti üres mézkamrát lehet föltenni s ha kell a mézeskeret fülét levágni. Hátsókezelésű, felső mézeskamrás kaptár fészkének fedödeszkáit ki kell szedni és helyükre borítani a mézeslépet. Enyhébb időben, ha kaptárt lehet bontani, a mézeslépet a fészek méhekkel lepett szélére tesszük. Akkor már a méhek könnyen terjeszkedhetnek, a mézhez ott is hozzáférnek. A lép éppen marad és a család a méz fogyása nyomán kiterjeszti rá a fiasítást. Ajánlatos a mézeslépet megmelegíteni beadás előtt. Oldatlan kockacukor és kristálycukor. Mindkettő megszabadít a lepénykészítéstől. A kockacukor használhatóbb; inkább a téli eleség pótlására való utolsó menedékként. Az oldatlan kristálycukor méhetetésre nem olyan jó, nvnt a kockacukor, a méhek nehezebben oldják. Cukorszörp. Mihelyt a méhek röpködni kezdtek ez a legáltalánosabb mézpótló. Egyaránt készülhet fehér kristály- és porcukorból. Az alábbi leírás kristálycukorra vonatkozik, a lényeget könnyű a másik kettőre alkalmazni. A szörp így év elején X kg cukor és 1 liter víz arányában készül. Ha nincs mérleg literrel is lehet boldogulni, 1 liter kristálycukorhoz azonban csak 9 dl. vizet kell venni. Fontos tudni, hogy hány liter lesz majd a szörp, mert aszerint osztjuk szét az etetőkben. Minden kiló cukor feloldva csak 0,8 liter víz és 1 kg cukor, tehát 1.6 litert ad. Az a szabály következik ebből, hogy a szörphöz használt cukor kgját 1,6-tal szorozva megkapjuk » kész szörp mennyiségét. Ha tehát 10 kg cukrot oldanak, a szörp 16 liter lesz. A cukrot legjobb forró vízben oldani. A vizet a cukorra öntjük és addig kevergetjük, míg a cukor nvnd föl nem oldódik. A szörpöt nem kell forralni. Szükségből hideg víz is használható, de a cukor lassan oldódik benne és a hideg szörpöt a méhek későbbre hordják el. Egyszerre 2—3 napi adagot is lehet készíteni. Ajánlatos az edényt jól befödni, mert a szörp nedves levegőből vizet szív magába, meghígul. A szörphöz más anyagokat (sav, só) keverni nem szükséges. Etetéskor a következőkre kell ügyelni: 1. Lehetőleg meleg szörpöt kell adni a méheknek. Ha a kéz éppen állja az edényt, a szörp hőmérséklete megfelelő. 2. Családonként egyszerre 0,5 liter szörpöt lehet adni. Ha a méhek ennyit nem hordanak el egyszerre, a következő alkalommal csökkenteni kell az adagot. 3. A szörp nem izgatja annyira a méheket, mint az erős illatú méz, hűvösben a méhek röpködése is korlátolt, kevéssé kell tehát attól tartani, hogy az etetés rablást okoz. Ha azonban beköszöntenek az enyhe napok és a méhek élénken repülnek, csak késő délután, estefelé szabad etetni, a röpködés megszűnte után. 4. A szörpöt közvetlenül a méhekkel tolt léputcákhoz kell tenni, hogy a méhek könnyen, gyorsan elhordhassák, 5. Etetőedény szükséges. Pörgetett méz. Ritka helyen etethetnek vele, mert nincs raktáron. A kristályos mézet előbb fel kell olvasztani vízfürdőben, vagyis a mézesedényt forróvízes nagyobb edénybe kell állítani, hogy a tűzhely melege ne érje közvetlenül. A mézet higítatlanul is be lehet adni a méheknek, de könnyebben elhordják, ha annyi literre egészítjük ki vízzel, ahány kiló. Pl. 20 kg mézhez addig kell vizet önteni, míg az egész 20 liter nem lesz. Etetéskor egyébként a cukorszörpnél közölt szabályok irányadók, csakhogy röpködés idején a méz erős szaga miatt jobban kell ügyelni a rablásra. Vigyázni kell, hogy a méz el ne csöpögjön. Ha mégis megesik alaposan el kell tisztogatni. (Méhészetből — Örösi Pál Zoltán levele) Megtörtént az első kirepülés Február 14-én már reggel szépen kisütött a nap. Édesapámmal megállapítottuk, hogy méheink a déli órákban kirepülnek. Az meg is történt. Mi pedig megtettük a szükséges előkészületeket Az anyenevelőket a pincéből a méhesbe vittük. A kinti kaptárokat szétraktuk az állandó helyükre. Leszedtük róluk a Hanemam-rá csókát és a lehullott méheket kihúztuk az aljdeszkákról, a viasztörmelékkel, fedelezéssel együtt. Minden család elhullott méheit gondosan átvizsgáltuk, nincsen-e köztük az anya... Nem volt! (A múlt éven egyet találtunk és a családot az anyanevelőből felanyásítottuk). Átvizsgálás után a méheket megszárítottuk és a viaszrészeket kirostáltuk. (A nedves méhről nehéz a hozzátapadt viaszt elválasztani.) Ezután elégettük a méheket, * viasztörmelé- Veket összegyúrtuk labdákká. A képtárak előtt szalmát szórtunk a hóba. Az első tisztító kirepülés délben kezdődött. Legelőször a felsőkijáratú szalmekaptárokból, majd a deszkakaptárakiból indultak és soron következtek az alsókijáratúak is, de ezek csak egy óra múlva. A méhek zeg-zugos vonalakban repülve kitisztultak. Voltak olyanok, melyek mindjárt visszaszálltek a kaptáraikba, de sokan a ieszórt szalmán pihentek, s csak aztán repültek vissza. A szalma fontos, mert száraz pihenőt ad/ a fáradt méheknek, a szomjas méhek pedig az átnedvesedett alsóbbszálakiról jutnak vízh’Z. Ha nincs szalma szétterítve, akkor a havon, vagy a fagyos földön megdermed a méh. A megdermedt méheket össze kell szedni rostába, s meleg helyen életre keli őket kelteni, majd szabadon engedhetjük őket. Ez, amit most leírtam még nem minden, de ha nem vigyázunk méheinkre, úgy az első kirepülésnél könnyen elveszhet eqy rajra való méh is. Cikkemet kezdő méhészeknek írtam. Ha a gyakorlott méhészek jobb eljárást ismernek, írják meg, én is szívesen tanulok mások tapasztalataiból. Csurilla József Zöldségféle: / paradicsom zöldpaprika zö'dborsó zöldbab korai fejeskáposzta korai kalaráb korai kelkáposzta téli fejeskáposzta uborka főzőtök vöröshagyma fokhagyma sárgarépa petrezselyem sóska, torma s összes Ez a táblázat — mint hengsúlyoztuk — csak egyik nódja a beosztásnak, számtalan más módon is be lehet osztani a konyhakertet eszerint, hogy kinek milyen az ízlése, melyik zöldségféléből mennyire van szüksége; melyiket szereti e legjobban. A 400 négyzetméteres terület azonban más beoltás mellett elegendő lehet, mert a zöldségfélék nagy része előveteményként, köztesként és utóterményként is termelhető. Vagyis ugyanazon a területen többszörös termést lehet b'ztosíteni. Így például az áttelelő fejessaláta után május közepén paradicsomot palántázhatunk. Mivel azonban a paradicsomot ritkán kell ültetni és így kezdetben nem használja ki a neki szükséges területet teljesen, a sorok közé még vethetünk közteseket is: júniusban céklát vagy később téli retket. Palámázha'unk a sorok közé kelkáposztát vagy késői kalarábét is. Az ősszel vetett áttelelő spenót után még ültethetünk paprikát vagy zellert. Aztán a zöldborsó után vethetünk kéj sói káposztafélét, fürtös uborkát, főzötököt. Vöröshagyma, fokhagyma után ősszel leszedhető borsót vethetünk. Általában kslombú és avorsfeilődésű
