Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-06 / 36. szám
fi/rWrtf 2 ľ«ldrtliiVf‘S Cséplés közben 10^7 C7ap(.f,m^)pr p UZSVALD ÁRPÁD: Készíts új hegedűt Szépet írni — ez is •mii vészét — de ú iy. hogy mindenki megértse. Tanítani még szebbre a népet, ez legyen előtted a mérce. Szivedből írj le minden betűt, holt a betű. ha nincs mi fűtse. Siess hat! készíts új hegedűt, csodás húrokkal teli tűz ve. Dal Karskarivgós gyalogösvé ny a réten, Ring a kosár Balogh An na kezében. Megfordulnak utána a legények, I aratóknak viszi ki az ebédet. я Hogy kiér a dimbes-dom bős határba, ismerősként köszönti az akácfa. Búzavirág kéklik a két szemében, göndör haját szét eresz ti a szélben. Mosás a patakban Loccsan a víz, mosott ruha szaga száll, lebben a szoknya, dúdol gat a szellő, a szomorú fűz olyan mi nt az ernyő.. -. Asszonyok mosnak, barn ák mint a nyár. Ősz felé Sárga már a rét virága, , tarka lepkék szállnak ja. Egy kis csokrot összesze dtem estefelé odatettem a' rózsámnak ablakába. A füleld Csemadok az EFSz-ek megszilárdításáért Részlet F. Hec«ko „Falu a hegyek közt” című SfTamdíjjal kitüntetett regényéből. A kiváló mű magyarnyelvű fordítása az őszszel 'élenik meg a Magyar Könyvkiadóvállalat kiadásában. Múcsináék Pavója mindenkinél dühösebb: haragszik a két cséplőgépre, az Alvégre meg a Felvégre! A Rongyoson iakm. szérűiének talaja lejtős, azért idér sem vették be a sorshúzásba, csak beírták, hogy utoljára majd nála csépelnek. Pavó attól tart, h a szép időt két-három nap múlva esők ronthatják el, az jár a fejében, hogy egyszer már ő is lehetne első a csépléshen. Elmegy a Sehnár-portára. Az vdvnrori tand ékkel meg Grajciarmi találkozik. A paraszt«?övétség elnöke legyint a kezével: — cda se menj úgy se írja alá... — Maid meaiátnm. — Pavó tovább megy a szérű felé és csak most jut az eszébe, hogy a zsebe teli van belépési nyilatkozatokkal. Pavlá Mártonnak rossz a kedve.. Időnként tenyérével merít a zsákba folyó magból, megnézi, aztán káromkodna a többihez dobja. Múcsináék Pavója kiabálni kénytelen hogy túlordítsa a traktor zakatolását és a gép zúgását. — Hogy önt? Pavló nem válaszol, csak a homlokát ráncolja Pavó menvigasztaljá; — Ne félj jövőre jobb lesz! — Miért lenne jobb? — Hát utoljára csépelsz mint gazda Jövőre már szövetkezeti tag leszel. A gazda úgy néz a látogatójára, mintha ki akarná kergetni a világból. — VJcir neked is elment a józan eszed ? Múcsináék Pavója segít Mártonnak élhordani a teli zsákot a mázsára, A zsák lukas, szalmával betömi a rést és összeszedi a kihull ott búzát. — Szép, csak üszügös! — Mit csináljak? — sóhajt Márton — Hiába csávázom a magot, az sem használ’ Ha mindnyájan tisztítanák, dé annak a gazembernek hiába beszélsz ... Már mint Mikidámk ... A szél elhordja egyik földrő' a másikra ... Nem is üszögös, inkább rozsdás! Ha meglesz az egységes szövetkezet, rendet teremtünk a rozsdával, no meg, Mikulával is! Hallottam, hogy ősszel nem vetnek többé búzát, csak rozsot, tavasszal pedig árpát meg zabot ... — Nekem senki se parancsoljon! Márton számol. Pénzben egy mázsa búza két mázsa árpával is felér. — És a szővetke~ef öl hogy vélekedsz? Ugye, te is közénk állsz? Csak nem maratsz a Mikula pártján? Megválasztunk gazdasági intézőnek... — Soha! Pavló Márton otthagyja a zsellért e mázsánál és visszarohan a zsákokhoz. A gép szélén az egyik zsák' lecsúszott a JÓI és a mag a.földre folyik. Márton helyrehozza a hibát. Aztán mégegyszer a látogatójára pillant és dühösen megismétli: — Soha! A pehfvarakás mellől, a por sűrűjéből felbukkan Pavló Zuza. A zsellér alig ismer rá — olyan, mintha keresztül bujt volna egy kormos kályhacsövön. Zuza a férjének támad. — Állat se bírná ott ki, nem hogy ember! Küldj oda mást, vagy — próbáld meg magad .:. Márton körülnéz, keres valakit, aki leválthatná Zúzát. Észreveszi Jurkót, aki kévéket adogat az etetőnek. — Eridj az anyád helyett pelyvát hordani! Megértetted? A diákfiú a nagy zajtői nem hallja. — Eridj pelyvát hordani, Juró! — ordít az apja. — Még rr;í nem! — visit fel Zu~a. — Még szárazbetegséget kap a portál! Eridj magad! Jurkó engedelmesen lemászik a gépről és eltűnik a porfelhőben. Ha az ember nem tudná, hogy búzát csépelnek, még azt hinné — valami ég. Zuza a fia után rohan és megmenti öt — a szárazbeteységtől. Mucsírnék Pavója ledobja a kabátját, leveti az ingét és hordja a pelyvát, amíg el nem csépelik az összes búzát. Mártonnak eszébe se jut tiltakozni. Amikor kicserélik a cséplőgép rostáit — búza után most zab kerül sorra — Zuzka egy üveg pálinkával, a kezében kiperdül a konyha-ajtón Múcsináék Pavója magasra emeli a poharát és a gazda mérgére ilyen áldomást mond: — Arra az egységes földműves szövetkezetre! Zsebemben a belépési nyilatkozat, akár mindjárt alá is Írhatod! Márton most már sajnálja, hogy elfogadta a zsellér segítségét. Nem volna illő dolog, h? most összeteremtené. Csak úgy magának pusmogja: — Szamárság! Zuza megkérdezi: — Asszonyokat is felvesznek? Add ide a poharadat, hadd öntöm teli... Múcsináék Pavója felhörpinti a pálinkát. Nem is nyeli csak úgy csurgatja le a gégéjén. — Persze, hogy fölveszünk! Különösen olyanokat akiknek a (érje nem elég okos... Írd alá te a nyilatkozatot és’ kész! « +- Sohase volt a szoknya úr a házban — dünnyögi Marton, mert komolyan tart tőle. hogy felesége megint valam•' ostobaságot csinál. — És ki fog dolgozni a gazdaságban? Pavó elment a házunkból, Marka sincs otthon többé, Jurkó iskolába jár ... Magam szakadjak meg a munkában? Megbetegszem aztán mi lesz? Csak, azért is aláírom! — De akkor aztán takarodj a házamból! A cséplőgép ismét felzúg, a dobban eltűnik az első zabkéve. Pailó Zuza • duzzogva visszaviszi a pálinkásüvegei a konyhába. Múcsináék pavója megmosakszik a kútnál. Álmában sam jutna az eszébe hogy Zuza komolyan szem beszól Ina a férjével. Különösen olyankor, amikor vagyonról van szó... Zuza törülközőt hoz Pavónak. És mialatt a zsellér törülközik, az aszszony a gép felé kémlel: a férje két munkát is végez egyszerre — a zsákokat ügyeli és a pelyvát is elhordja. — Add ide, aláírom! De gyorsan! Pavó villámgyorsan előhalássza kabátzsebéből a nyomtatványt, ceruzát nyom Zuza kezébe és ujjúval mutatja, hol írja alá. Zuza a konyhaajtóra simítja a papirost és sietve alákanyaríntja a nevét... Mire Márton előbukkan a porfelhőből — gazdaságára már ki is mondták az Ítéletet... ; — Hol lődörögsz olyan soká? — harsan fel Pavló hangja. — Ne'félj, megyek már.-.. Fontotosabb dolog is van, mint a te pelyvád, — pusmogja a gazdaasszony és ‘a cséplőgéphez siet. Múcsináék Pavója, mint ha lőtték volna futva hagyja el a Sehnár-portát. Még megnézi a másik cséplőgépet is, a Mikuláét. Éppen most költöztetik át Sztruhár János szérűjéről Pjontek Mátéhoz. Pavó segédkezik a gép felállításánál, így aztán jogot szeréi rá, hogy kérdéseket tegyen fel és válaszoljanak is neki. Azok után, ami Sehnáréknál történt, no meg a két pohár pálinkától valósággal lázban ég. Világéletében nem követett el ilyen betyáros csínyt. Soha sem kísérelte meg, hogy valami rendkívülit vigyen végbe. Most sikerén felbátorodva Pjonteket szeretné beszervezni. A gazda birtoka nyolc mérősnél valamivel nagyobb. Pavó vár, amíg. csépelni kezdik a rozsot. Kezével merít a magból. — Sok termett? — Talán egy kévével több, mint neked, — feleli Máté. — A magtárakban belülied, a barázdában a hó alatt megrohad a mag. Tudod, olyan keskenyek a földek, mint a nadrágszíj ... Gyöngén önt, —- dugja Pjontek a gép szája alá a kezét. — De jóféle, — dicséri Múcsináék Pavója a termést és tüstént a szövetkezetre fordítja a szót, — és még mennyivel jobb volna, ha nagyobb földeken termett volna ...! Én már csak a szövetkezettől várom a jobb termést... A pap is ajánlja. — Az inkább hallgasson. Múcsináék Pavója védelmébe veszi a lelkek pásztorát. — Nem akar rosszat... — Nem mondom én, hogy rosszat akar... De a Felvégnek akár angyalul kukorékolhat! Sztruhár Jozsó beie is ment volna a dologba, de mikor hallotta, hogu Púplava Misónak is benne van a ke. kijelentette, hogy • semmi pénzéit! Jozsó apja is haragban vrlt a plébános apjával . . Mikula Jozsó pedig alig aludt egy keveset. a szabadulás után, már reggel ötkor sorba járta a házakat hogy emberek n° higyjenek .a papnak ... — Mit beszélt? — faggatja Pavó a gazdát. — Hát te is tudod, miket szokott mondani. — Az emberek meg hisznek a taknyosnak. Nekem a plébános száz ilyen semmirekellőnél is többet ér. Pjontek Máté pillantásából látszik, hogy rájött, mit is akar látogatója. Elmosolyodik. — Azért jöttél, hogy rábeszélj a belépésre? Elkéstél! — Neked is megzavarta az eszedet az a kölyök? — Azt nem, de reggel már aláirtom .landek Istvánnak. Sajnálom is kissé... A fene tudja mi lesz a dologból — jó semmiesetre sem... Múcsináék Pavója még vagy tizenkét házba betér, de esnir egy aláírást szerez — Szikácsék Janójától. A többi házban — vagy nem voltak otthon, vagy már aláírták a belépési nyi’atkozatpt Csurink Máténak, vagy pedig — egyszerűen összeszidták Pávát.. . Hogy visszanyerje lelke nyugalmát, c'áirja a saját jelentkezéseit és összeveszik a feleségével... Ettől olyan rossz lesz a kedve, hogy valami jóravnló munkát keres, amitől 'helyre jöjjön. Elmegy a Répásra és estig írtja egy darab fával a kövér férgeket, amelyek a káposztafejek egybekunkorodó leveleit zabolják ... Este utolsónak érkezik meg az előkészítő bizottság ülésére. Az asztalon Jandek István előtt ha'nmbtm fekszenek a belépési nyilatkozatok. — Te m.it végeztél, Pavó? — kérdi a helyi nemzeti bizottság elnöke. — Előbb c?ak dicsekedd el te..: Nekem nem nagyon sikerült... Duval István öt nevet sorol el. Múcsináék Pavója eltátja a száját. Azt -dadogja: — De hisz éppen ezek szidtak ki engem ,r portájukról! — Neked talán másutt volt szerencséd, ahonnan engem dobtak' ki... Múcsináék Pavója egyenként adja át az előkészítő bizottság elnökének a belépési nyilatkozatot: Először a magáét, aztán a Janóét, végül pedig... Jandek István kirúgja maga alól a széket és úgy kiabálja, kezével eltakarva az utolsó nyilatkozaton az aláírást: — Csoda történt! Ez minden kincsesei felér! Képzeljétek csak Pavó fogta a ' „nagyobb halat! Mit gondoltok, kit? Hiába találgatják, nem jönnek rá. • Jandek még mindig az aláíráson tartja a kezét, a bizottság tagjai köréje дуй nek. — Gyere ide Pavó, — vonja — magához az elnök Sehnárék Páváját és megmutatja neki a jelentkező, keresztnevét. Zuza ... az anyám! Sehnárék Pavója nem nagyon örül a dolognak. Szívesesébben látná a papiroson apja nevét. Kissé — sirhalnékja van. Végül is szíve dobogását hallva, elmosolyodik. Pavó Zuza tettével, amellyel semmibe vette hitvestársi hűségét, felgyújtotta a házi békességet. Márton kegyetljnül berúgott és míg kijgzanodott, Zuza anyjánál aludt. Aztán arra vart, megveri-e férje. A tűz azonban nem kar-tt lángra, csak parázslóit. Márton elszomorodott, hajába egyre több ősz szál vegyült, a munkába is mintha belefáradt volna. Zuza azonban helyette is húzza az igát. Férje bánatát látva, lelkiísmeretfurdalást érez. Ha tudta volna, hogy ez lesz a vége, nem írta volna alá azt a nyilatkozatot. És ha nem gondolna a fiára, Pavóra, aki elindította a szövetkezet dolgát, elvenné Jandektől a papirost és összetépné... Nem telt pele egy hét és — Zuza segítségével tető alá hozták az egységes földmífvesszövetkezetet. A Felvég két tóban szakadt. Az utolsó belépési nyilatkozatot Z óba Ondró küldte. Szép és nagy a mi hazánk, és naponta szebbé és boldogabbá teszi az ország dolgozó népe. Ennek tudatában indult el a füleki Csemadok lelkes csoportja, az aratási és cséplési brigádba. Az aratási munkáknál 450 órát, a cséplésnél pedig 550 órát dolgozott le. július és augusztus hónapban Fülek határában, a vízlevezető árok ásásánál szintén ledolgoztak 320 órát. A Csemadok dolgozói tudatában •vannak annak, hogy a falu fejlődésének az útja csakis az EFSz-en keresztül vezethet a szocializmushoz, ezért mind gazdasági, mind kulturális téren fokozottabban segítik elő az EFSz-ek megszilárdítását. Ezért határoztuk el, hogy felvilágosító munká-A galántai járásban már elkészültek az aratási-cséplési és beadási munkákkal, amelyeket mindenütt kisebb-nagyobb kultújmegmozdulások tettek szebbé, változatossá. A jól végzett munka után most még nagyobb lendülettel fognak a Csemadok-csoportok a kultúrmunkához. Készülnek a járási Csemadok-napra, amely Felsőszeli községben lesz megtartva szeptember 6- án. Eddig beneveztek a diószegi, galántai, tallósi, felsőszeli, tótnyárasdi és a vágai helyicsoportok azon igyekezettel, hogy elnyerjék a járási vándorzászlót, amely jelenleg a diószegi csoportnál van. Dallal, tánccal, jó munkával készülnek a Csemadok-csoportok — szoros együttműködésben a járási vezetőséggel — a Csemadok országos A tornaijai járásban három kultúrbrigád járta a falvakat és minden alkalommal nagy sikert arattak a szövetkezeti dolgozók között. E három helyicsoport a rimaszécsi, sajógömöri és a gömörhonkai, melyek eddig tíz alkalommal látogatták meg a járásban lévő EFSz-eket. Minden kultúrfellépésnél a termelőmunkába is bekapcsolódtak. és elbeszélgettek a dolgozókkal a szövetkezet fejlődéséről. A kultúrműsor összeállításait ügy szervezték meg, hogy az mindig a jobb eredmények elérésére serkentse a dolgozókat. Rigmusok, ajándékdalok és jelenetek tarkították és tették érdekessé a fellépést. Hibát azonban ott követtek el, hogy a falu nagyszámban összegyűlt dolgozóinak jelenlétét, nem használták fel mindig kellően a szövetkezetek politikai megerősítésére. Egyes helyeken, ahol azt megtették és helyesen muval a kis- és középparasztokat meggyőzzük a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Falvaink dolgozó népe elé példának állítjuk a Szovjetunió parasztjait és pártunk irányításával a többi szervezetekkel együtt mindent megteszünk annak érdekében, hogy hazánk felvirágoztatását elősegítsük. A jövőben fokozni fogjuk a népnevelő munkánkat, öntudatosítjuk a dolgozókat, hogy munkánk eredménye már a miénk, és ezért kötelessége minden dolgozónak teljes tudását és képességét latba vetni a magasabb terméshozamokért. Magunkévá teszszük Gottwald elvtárs szavait: „Politikánk tartó pillére a munkás-parasztszövetség”. Tóth Lajos konferenciájára, ahol majd beszámolnak az egész évi munkáról és főleg arról, hogy а IV. országos konferencia tiszteletére Hidaskürtön, Kismácsédon és Kajaion is megalakult a helyicsoport. Reméljük, hogy Kossuthi magyar dolgozói is feleszmélnek és harcos hagyományukhoz híven arra törekszenek, hogy náluk is megalakuljon végre a Csemadok helyicsoportja, sőt erre serkentik a még lemaradt egy-két községet is, hogy a Csemadok IV. országos közgyűléséig ne legyen egy magyarlakta falu sem a galántai járásban, ahol nincs Csemadok-csoport, ahol nem viszik előre a szocialista kultúra zászlaját. Fehér Dóra. tattak rá a hibák okaira és azok kiküszöbölésére, dolgozó parasztságunk megértette ezt és új lendülettel fogott hozzá a munkához. Tehát hasznos volt a kultúrbrigádok munkája, de még jobb eredmények születtek volna, ha a járás 28 helyicsoportjából még' többen alakítottak volna hasonló kultúrbrigádot. Pl. a tornaijai helyicsoport, amelynek jó példával kellett volna előljárni, lemaradt. A járást székhelyen rendezett békeünnepségen sem vett részt. Sajnálatos ez annál is inkább, mivel ez ünnepélyen a gömörhorkai helyicsoport kultúrbrigádja lépett fel és megérdemelték volna azt, hogy műsorukat végignézzék. Szükséges azért, hogy a tornaijai helyicsoport vezetősége még jobban aktivizálja a tagságot, mert csak így tudnak eredményt elérni, Tóth János Versenyben a Csemadok galántai járási versenyzászlajáért A tornaijai járási szervezetek tevékenységéről
