Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-30 / 35. szám

6 Foldimiv*»* 1953. augusztus 30. Akik jól dolgoztak, szép jutalmat kaptak a gútori EFSz-ben A terrriészetbeniek igazságos elosz­tása és a pótjutalmazás serkenti a szö­vetkezet tagjait a tervfeladatok telje­­sííésére, magasabb terméseredmények elérésére, 'a gazdasági haszonállatok termelékenységének fokozásráa, a szo­cialista mezőgazdasági tudomány és gyakorlat ismereteinek teljes, érvénye­sítésére. A gútori szövetkezeti tagoknak, akik szorgalmas munkájuk után, gazdag ju­talomban részesülnek, most nagy le­hetőségük van bevételük növelésére a magas felárakon beadott terményekért. Ez elősegíti a tagok jólétét, fokozza vásárlóképességüket. Nem egy fényes példa bizonyítja, hogy a szorgalmas munkának meg van a látszata. A 27-éves Kacor Etel, a szövetkezet számyasállatainak gondozója. Elége­detten mosolyogva végzi munkáját s érdeklődésünkre elárulja, hogy párna­pos asszony, most ment férjhez. — Már 1952. június 10. óta dolgo­zom itt —mondja jókedvvel. — A múlt év elég sikeresen telt el, de az eredménnyel még sem voltam megelégedve. A szövetkezet vezetősé­ge az év elején a pótjutalmazással kapcsolatban megállapodást kötött ve­lem, melyszerint a terv 80 százalékán felül felnevelt csibékből minden 5-ik csirke pótjutalomként engem illett. Március 13-án kaptam 100 darab kis­csirkét. Megérkezésük pillanatában láttam, hogy nem lesz pótjutalom, ha sürgősen be nem avatkozom, mert a hirtelen erős hidegben, a szállításnál a kiscsibék megfáztak és szinte meg vol­tak dermedve. Mindent elkövettem te­hát, éjt nappallá téve, hogy legjobb tudásom szerint gondozzam kis szár­nyasaimat. Ennek meg is lett az ered­ménye. Tizenkilenc csirke — pótjuta­lomként — Nyolchetes korukban csibéim 89 százaléka elérte az 1—1.20 kilogramm súlyt. Mikor megkaptam jó munkám után a szép csirkéket, nagyon örül­tem. Ekkor megfogadtam, hogy a jö­vő évben én magam megyek el a csir­kékért és az első pilanattól kezdve 8 hétig úgy fogok rájuk vigyázni, hogy ne 19, hanem 40 darabot kapjak pót­jutalomként. Csirkéim értéke a szabad­piacon megért volna 2400 koronát. Én nem adtam el belőlük egyet sem, el­használtam őket a konyhára. A pénzre nem volt szükségem, mert munkám u­­tán jó • fizetést kaptam. Július végéig ledolgoztam 511 munkaegységet. Ezért pénzben kaptam 4599 koronát és a fél­évi természetbeni járulékom pedig 854 kilogramm búza, 213 kg árpa, 213 kg zab és 160 kg rozs volt. Ez kitesz 14.1 mázsa gabonát. — Férjem, aki a szö­vetkezetben traktoros, félévre szin­tén kapott 5 mázsa gabonát. Ez 19.4 mázsa félévre. Milyen bol­dogság tölti el a házasokat ennek tu­datában. Bátran néznek a jövő felé, nincsenek anyagi gondjaik, szövetkeze­tüktől szorgalmas munkájuk után megkapták a megérdemelt jutalmat. Hazugság, hogy a szövetkezetiben nem lehet megélni. Tudja a becsületes tag­ság, hogy csak az nem tud megélni, aki nem akar dolgozni. Újvári József 58-éves szövetkezeti tagot márciusban operálták. Felgyó­gyulása óta a szövetkezetben dolgozik. — Egész aratás alatt a körülkaszá­­lást végeztem kiskaszával, hogy a gé­pek zavartalanul dolgozhassanak. Ed­dig ledolgoztam 210 munkaegységet, de ha a betegségem nem gátol, most 300-on túl vagyok. Tavaly 16 mázsa gabonát kerestem, elegendő volt az e­­gész esztendőre. És most is elegendő lesz. Szövetkezetünk biztosítja szá­munkra a jó megélhetést, — fejezi be beszédét Újvári József. Sághy Albert, aki kocsis a szövetke­zetben, 328 munkaegységet ért el. Ez­ért félévre kapott 939 kg gabonát. Mint kisgazda lépett a szövetkezetbe. Meg van elégedve, mert szorgalmas munkájának megvan a gyümölcse. Ott van Farkas Károly, aki Í2.48, Vajas Péter pedig 12.45 mázsa gabonát ka­pott á félévi elszámolásnál. A becsüle­tesen dolgozó tagoknak nincs okuk pa­naszra. Hazudnánk azonban, ha azt állíta­nánk, hogy a gútori EFSz-ben minden­ki meg van elégedve úgy, mint a töb­bi szövetkezeti tagok. Azokról van szó, akik magatartásukkal rontják a szö­vetkezetét a sikeres gazdálkodásban abían, hogy tagjainak még nagyobb jövedelmet biztosítson. Hudoba Mihály csak féllábbal lépett be a szövetkezetbe. Mint kocsis azok­kal a lovakkal dolgozik, amelyeket mint magángazdálkodó vitt az EFSz-be, s amelyek még most is a saját istál­lójában vannak elhelyezve. Délben és este, amikor a lovaknak készít haza ta­karmányt, egyúttal saját tehenének is visz haza a közös szövetkezeti takar­mányból, sőt még ezen túl is készít be a padlásra. Hudoba Mihály körülbelül 100 mun­kaegységet dolgozott le és így termé­szetesen jutalma nem lehet annyi, mint Sághy Alberté, aki 328 munkaegysé­get szerzett az elmúlt félév alatt. Ez azonban abból ered, hogy Hudoba Mi­hály a háztáji gazdálkodást a szövet­kezeti gazdálkodás fölé helyezte. Elha­nyagolta a szövetkezet közös munká­ját, azért nem lehet akkora jövedel­me, mint a becsületesen dolgozó szö­vetkezeti tagoknak. Hudobának nincs oka az elégedetlen­ségre. Ne a szövetkezetben, de saját magában keresse a hibát. Ugyanez áll fenn. Bretka Pálnál is, aki hathónapi munkája után egyszerű­ben otthagyta a szövetkezetét. Ezután ismét visszakönyörögte magát de ak­kor is csak a napot lopta. Félév alatt mindössze hetven munkaegységet dol­gozott le. Most ő is elégedetlenkedik akárcsak Hudoba, holott ha becsülete­sen dolgoztak volna, ők is kaptak vol­na a többi szövetkezeti tagokhoz ha­sonlóan 10—15 mázsa gabonát. A szövetkezet vezetőségére és be­csületes tagságára hárul az a feladat, hogy megvédjék a szövetkezet vagyo­nát, ne tűrjék a fegyelmezetlenséget, serkentsék a hanyag tagokat fegyel­mezett munkára és ha a fáradozásuk hiábavaló volna, zárják ki őket soraik­ból. A HNB elnökének felesége be­vezeti Malinyinova módszerét A helyi nemzeti bizottság elnöke Farkas István. Felesége 57-éves, 1950- től a szövetkezetben dolgozik. — Július 13-án múlt egy éve, hogy fejőnő vagyok, — mondja. — Napon­ta reggel és este 16 tehenet fejek. Már bevezettem volna Malinyinova módszerét, de állataink a gyönge ta­karmányozás mellett keveset adnak. Most azonban meg van rá a mód, meg­mutatom fiatalabb társaimnak, hogy e módszer bevezetésével többet lehet fejni. Kétszáztíz munkaegységem van eddig, holott otthon is vannak tyúk­jaink, kacsáink és két disznónk. Hat mázsa gabonát kaptam és még ennyit kapok újévre. A szövetkezet vezesse be a fejes u­­táni pótjutalmazást is, úgy, ahogy a cukorrépánál tette. Ha a terméshozam túlhaladja a hektáronként tervezett 230 mázsa cukorrépát, akkor a termés­többlet jövedelméből 25 százalék a tagoknak jár. A megígért pótjutalma­­zásnak köszönhetik, hogy jó munká­juk révén, amint a jelek is mutatják, 300 mázsát is elérnek hektáronként. A tagság úgy kívánja, hogy a jövőben minden szakaszon . vezessék be a pót­jutalmazást. Az őszirepce elvetése után már hordják a trágyát a cukorrépa alá, hogy a tervezettnél magasabb hektár­hozamot érjenek el, s hogy ezzel több pótjutalomhoz jussanak. Klátyik Mihály sertésgondozó 1950- ben 6 hektár földdel lépett a szövet­kezetbe. — Földjeimen — mondja munkájá­val kapcsolatban — nem tudtam kiter­melni az előírt mennyiséget. A sok a­­dósságból a bankban és a hitelezőknél nem tudtam törleszteni. Gondterhelt volt az életünk. Most más a helyzet. Szorgalmasan dolgozom, 48 darab a­­nyakocát és 100 darab kis- és válasz­tott malacot gondozok. Ebben a mun­kámban a feleségem is segédkezik. Meg is van az értelme, mert a félévi elszá­molásnál kaptam 790 kg búzát, 198 kg árpát, 198 kg zabot, 140 kg rozsot. Tehát szépen hozott számomra a szö­vetkezeti gazdálkodás és nyugodtan állítom, hogy sokkal könnyebb a szö­vetkezeti tagnak, mint a magángazdál­kodónak. Kalúz Vilmos, csoportvezető, szor­galmas munkájával köszöni meg álla­munknak, hogy fia, aki 1950-től trak­torista volt, most kijárta a tanítókép­zőt és szeptember 1-től tanító lett. A múltban ez nem volt lehetséges, hogy a munkás fia tovább tanulhasson. — Ezért harcot folytatok — hangsú­lyozza nyomatékosan — a szövetkezet megszilárdításáért és a magasabb hek­tárhozamok eléréséért. Sándor Gábor. Hogyan értelmezik a munkaszervezést aberzétei EFSz-ben míg hazánk nagyrészében elvégezték a nyári munkákat, addig a rozsnyói járásban lévő berzétei szövetkezetben még javában folyik a cséplés. Ez a község ugyanis, mint a járás többi fa­luja északabbra fekszik s így természe­tesen később érett a gabona, úgyhogy az aratási és cséplési munkák jóval eltolódtak. A szövetkezet azonban min­dent elkövetett, hogy idejében beta­karítsa ezidei gazdag termését. A trak­torállomás segítségével időben elvégez­te az aratást, de mindennek ellenére a csépléssel kissé elkésett. Mindezideig csupán az árpát sikerült elcsépelniök, amiből 23 mázsás átlagos hektárhoza­­niot értek el, vagyis a tervezett hat vagon gabona helyett 750 mázsát taka­rítottak be. A cséplés mellett azonban a szövet­­kezgt lényegesen elmaradt a takar­mánykeverékek vetésével, noha az a­­ratással egyidőben végeztek a tarló­hántással. Pedig nagy szükségük lenne jominöségű takarmányra, mivel mind­­ezideig nem biztosították állataik szá­mára a téli etetni valót. Ebben a szö­vetkezetben is, mint általánosságban mindenütt ott, ahol a munkákat nem helyesen szervezik meg, állandóan munkaerőhiányra panaszkodnak, holott minden lehetősége adva van az EFSz­­nek, hogy jó munkaszervezéssel még a csúcsmunkák idején is biztosíthas­sa a munkák sikeres elvégzését. Ügy látszik a szövetkezet vezetősé­ge nem látja, vagy nem veszik észre, hogy az állattenyésztésnél némi mó­dosítással munkaerőket lehetne nyer­ni, ha az állatgondozás munkáját ész­szerűbben megszerveznék. A berzétei szövetkezetben ugyanis, ha csak a te­henészetet vesszük alapul, kilenc mun­kaerő dolgozik, mégpedig 67 tehén kö­rül, holott a tehenek ’etetésével és fe­jősével járó munkákat az asszonyok is elvégezhetnék, akik ezidőszerint ki­zárólag csak fejnek. Mennyivel na­gyobb jövedelmük lehetne a fejőnők­nek, ha a fejést és az etetést együtt végeznék. Özv. Mezey Béláné, ifj. Ba­csó Jánosné, Bacsó Béláné, Penger Já­­nosné és Lukács Margit például csak fejnek, míg Gyurék István, Misko Dá­niel, Imre István és Tóth Lajos etetik az állatokat. Az öt feiőnő, mint a szö­vetkezet hiteles adatH is bizonyítják, egyenlően 43 munkaegységet kap egész havi munkájáért. Az állatgondozók pe­dig ugyancsak egyenlően, tekintet nél­kül arra, melyikük ér el nagyobb hasz­nosságot, 41.5 munkaegységet kapnak havonként. — Nem lehetne ezt leegyszerűsíte­ni? — Bizonyára igen. Egyúttal emelkednék az állatgondo­zók jövedelme is, mert például, ha Mezey Béláné a fejésen kívül gondo­zásba venné a teheneket, akkor több, mint nyolcvan munkaegységet szerez­hetne egy hónap alatt. Az eddig szer­zett munkaegységei arányában, 43 egy­ség után, nyolc koronájával, mert ennyi a munkaegység értékének az 50 százaléka, összesen 344 korona ju­talomban részesül. Viszont, ha saját maga gondozná a teheneket, akkor még 41.5 munkaegységgel, pénzben pedig 332 koronával gyarapodna egész hóna­pi jutalma, ami összesen 676 korona bevételt jelentene számára. Nincs a­­zonban kizárva, hogy még ennél az összegnél is többet kapjon. Ha a gon­dozás alatt álló teheneket lelkiismere­tesebben eteti, ezáltal nagyobb lesz az átlagos tejhozam, így természetszerű­leg növekedne a jutalmazása is. Mint látjuk, mindnyájan előnyöseb­ben jönnének ki, ha a fenti példa sze­rint bekapcsolódnának az asszonyok az állatgondozásba. Hiszen számos nőt sorolhatnánk fel, akik szövetkezetben, vagy állami gazdaságban az állatte­nyésztésben, de bármely munkaszaka­szon is egyenértékű munkát végeznek a férfiakkal. Csak egyet említsünk meg közülük, például Vibustyok Mária a víglasi kutatóintézet egyik legjobb fe­jőnője, aki az általa gondozott 12 te­héntől 26 liter tejet fej ki naponta darabonként. Jó munkaszervezéssel tehát a berzé­tei szövetkezetben is megoldható a munkaerőhiány kérdése, abban az eset­ben, ha felhasználják és alkalmazzák majd a szövetkezeti alapszabályzatot is. A munkaerőhiánynak Berzétén még egy másik oldala is van, mégpedig az, hogy a szövetkezet tagjai, ahelyett, hogy bekapcsolódnának a cséplés mie­lőbbi elvégzésébe, a rozsnyói szövet­kezetbe járnak részért sarjút kaszálni. — Kinek kaszálják ezek a tagok a füvet? — Talán a szövetkezetnek? — Dehogyis! Saját állatuk részére, melyeket ház­táji gazdálkodásukban tartanak. A szövetkezet vezetőségének oda kell hathia, hogy az ilyen tagokat felvilá­gosítsa a közös munkákban való rész­vétel nagy előnyeiről, melyeket a közös gazdálkodás biztosít mindazon tagjai számára, akik becsülettel helytállnak a munkákban és így elősegítik a, szö­vetkezet további megszilárdulását. (Szombath A.) Két heti késedelem, hét mázsa gabona­veszteség hektáronkint Az imelyi szövetkezet tagjai időben fejezték be a nyári munkálatokat. A termés betakarításánál négy munka­­csoport dolgozott, melyek szocialista munkaversenyben álltak egymással. A nyári munkaversenv győzteseként az I. csoport került ki, amelyet Vrábel Károly vezet. Ez a csoport különö­sen az aratásban, míg a cséplesben a IV. csoport tüntette ki magát. A negyedik csoport, melynek vezetője Miskovics Sándor elvtárs, a cséplési két műszakban szervezte meg és na­ponta 200—220 mázsa gabonát csé­pelt el. Mindkét csoport a jó munka szervezésnek köszönheti sikerét. Ezek a csoportok fel vannak osztva csapa­tokra és így sokkal mozgékonyabbak, mint a másik két csoport, ahol még mindig nincsenek csapatok. Ugyan­csak elősegítette a sikert az is, hogy úgy az első, mint a negyedik csoport tagjai mindennap értékelték az el­végzett munkát és kijelölték a to­vábbi feladatokat s igyekeztek helyre­hozni az előforduló hibákat. A szövetkezet tagjai a betakarítás­nál fényes bizonyítékát látták annak, hogy. mit jelent a szovjet tapasztala­tok alkalmazása. Ugyanis egy 10 hek­táros keresztsorosan vetett árpatáblá­ról átlagosan 33.33 q-t takarítottak be, míg a rendes vetésű árpánál 23 mázsás volt a hektárhozam. Hasonló­kép azt is tapasztalták, mit jelent, ha a gabona vetését idejében végzik el. Tavaly az ősz foh anrin munkájuk az új tagok belépése folytán kissé összetorlódott s így 90 ha býzát két héttel későbben vetettek el. Az idő­ben elvetett búza csaknem hét má­zsával hozott többet hektáronként, mint a későbbi vetésű, holott a talajt egyformán készítették elő, és a nö­vényt egyformán ápolták. Természetes, hogy ez a szemlél­tető példa most arra serkenti a szö­vetkezet tagjait, hogy a helyi trakto­ros brigáddal szorosan együttműköd­ve, minden munkát idejében végez­zenek el. Ezért részletes őszi tervet dolgoztak ki, pontosan kijelölték a csoportok, csapatok és egyének fel­adatait, majd a tervet részletesen megvitatták a taggyűlésen. A gon­dos terv lehetővé teszi a szocialista munkaverseny további kiszélesítését, ami legfőbb biztosítéka annak, hogy az imelyi szövetkezet tagjai az idén valóban az agrotechnikai határidőn belül végeznek el minden munkát és végrehajtják a modern agrotechnika intézkedéseit, hogy a jövő esztendő­ben még gazdagabb termést takarít­hassanak be mint az idén. Meg kell említenünk azonban, hogy a szövetkezet már teljesítette a begyűjtési tervét, biztosította az ösz­­szes alapokat s a napokban hozzáfog­tak a természetbeni járandóságok szét­osztásához, amit az első félévben le­dolgozott munkaegységek alapján fél­­■ évre osztanak szét, míg az év máso­dik felére tervezett munkaegységek­ért járó gabonát elraktározták és azt az év végén osztják ki a tagok kö­zött A jó munkaszervezés eredménye — gazdag jutalom A lehotai EFSz a rozsnyói járás egyik legjobb szövetkezete, pedig ha­tára a hegyek között, a tengerszint­­től mintegy 700 méter magasságban terül el. Azáltal, hogy igen lejtős a vidék, a gabonák nagyrészét kézierő­vel kellett a szövetkezet tagjainak le­­aratniok. Mindemellett a nehezen megközelíthető dűlőkön részben a gépek is elősegítették a szövetkezet mielőbbi gabonabetakarítását. Ebben a szövetkezetben főképpen rozsot termelnek. Az elmúlt évi ten méshez viszonyítva, most négy má zsával többet termeltek hektáron­ként, vagyis a hektárhozam 22 má­zsa volt. A szövetkezet tagjai minden erőfeszítésüket latba vetve, sikeresen harcoltak gazdag termésük betakarí- I tásáért, Ezideig befejezték a gabona csépiését, sőt beadásukat is teljesí­tették. Három vagon és 17 mázsa ga­bonát egyenesen a cséplőgéptől be­adtak s amint az előjelek mutatják, még terven felül is adnak be termé­sükből. Ami a munkaszervezést illeti, a szövetkezetben két állandó munka­­csoport Babis András és Figura elv­társnő vezetése alatt, munkaverseny­ben gyorsította, meg az aratás-csép­­lés elvégzését. A csoportok szép ered­ményekkel dicsekedhetnek. Hiszen tagjaik között olyan elvtársak van­nak, mint Hedmeg András, aki eddig mintegy hatszáz munkaegységet dol­gozott le a szövetkezetben. A jól vég­zett szorgalmas munkáért pedig gaz­dag jutalom jár, mely e szövetkezet­ben munkaegységenként pénzben 1Л koronát, természetben meg két kilo­gramm gabonaneműt és öt kilogramm burgonyát jelent. Így természetesen Gregus János is megkapja megérde­melt jutalmát, hiszen ötszáz munka­egységet szerzett az első félévben. — Vojtek Mária ugyancsak kivette ré­szét a közös munkákból. Így félévig 320 munkaegysége után kapja meg járandóságát. A növénytermelés után meg kell említenünk még a szövetkezet fejlett állattenyésztését is, mely Falata An­drás vezetésével napról-napra szebb eredményeket mutat fel. Mindezt hí­ven visszatükrözi a szövetkezet be­adási tervének teljesítése is, hiszen sertéshúsból 114 százalékra teljesítet­ték beadásukat, míg a - marhahúsban 124 százalékot értek el. A tejhozam ugyancsak egyre emelkedik, mely mostanában átlag 10 litert tesz ki naponta és tehenenként. Ugyanez meglátszik a tejbeadásban is. Tervü­ket 106 százalékra teljesítették. Mint azt a szövetkezet termelési eredményei is mutatják, minden szor­galmasan dolgozó tag gazdag juta­lomban részesül annál is inkább, mi­vel betervezték a pótjutalmazást, me­lyet — csak napok kérdése — és a ter­mészetbeni járandóság kiosztásával együtt elosztanak a tagok között — Mindenesetre az elért eredmények még jobb munkára serkentik a szö­vetkezet tagjait, hogy a jövő évben még gazdagabb jutalomban részesül­hessenek. —sz— Folyik a nyári burgonya begyűjtése

Next

/
Oldalképek
Tartalom