Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-23 / 34. szám

8 Л/rtXaiŕ i— _ Földmű#** auqu47tt>4 23. £3 га k fo rá Horná sa i и k h í r e i Gépállomások, amelyek már teljesítették a uyári munkák tervét A komáromi gépállomás a nyári munkák tervét elsőnek teljesítette. Au­gusztus 14-én elérte a 108.1 százalé­kos tervteljesítést és ezzel az összes gépállomásokat megelőzte. A szenei gépállomás a nyári munkák feladatait augusztus 14-ig 100.2 százalékra telje­sítette. Ez a gépállomás érte el az egy traktorra eső legnagyobb teljesítményt, azaz 132.1 átlagos hektárt. Az érsekújvári gépállomás a nyári tervet 100.4 százalékra teljesítette. U- tána az ógyallai gépállomás követke­zik 100.1 százalékos teljesítménnyel. A nyitrai kerület legjobb traktoros­brigádja a töri brigád. A brigádközpont a nyári munkák tervét 189.9 százalék­ra teljesítette. Minden egyes trakto­­eg у ség re 163.9 átlagos hektár esik és emellett 856 liter üzemanyagot taka­rítottak meg. A pozsonyi kerületben a nagyborsai brigád az első helyezett, amely a nyá­ri tervét 137 százalékra teljesítette. Beniak Sándor, a nyitrai kerület leg­jobb traktorosa. Nyári munkatervét 314 százalékra teljesítetté és 530 liter üzemanyagot takarított meg. Beniak elvtárs ezt az eredményt hernyótalpas traktorral érte el. Varga Lajos, a pozsonyi kerület leg­jobb hernyótalpas traktorosa, a kispa­­kai traktorosbrigád tagja. A nyári mun­kák tervét 205 százalékra teljesítette. Utána Gál János következik, aki a nagyborsai brigád tagja. 201 százalékos eredményt ért el és 202 liter üzem­anyagot takarított meg. Mit kell tudni a vetőmagtisztító gépekről A szelektort vízszintes helyzetben, időjárástól védett helyen kell felállíta­ni, úgy hogy a gép kezelése közben könnyen hozzáférhető legyen. A poros levegő, elvezetésére porkamrát kell é­­piteni abban az esetben, ha a por köz­vetlenül nem vezethető ki a szabadba A porkamrának legalább 2 négyzetmé­ter alapterületűnek és a munkahelyi­ségekkel megegyező magasságúnak kell lennie., A porelvezetőcső hossza 5 mé­ternél nagyobb ne legyen. Kerülni kell a csőszükítést és a szögletes hajlato­kat, nehogy a levegógátlás az osztá­lyozó szél munkáját hátrányosan be­folyásolja. Az előtisztító és az osztályozó drót­­szövet betétjét állandóan tisztán kell tartani. Üzembeállítás előtt két-három­­órás próbajáratot kell végezni és az üzemközbeni 950 fordulat-percet szi­gorúan be kell tartani. A gépek csap­ágyait és kenőhelyeit .le kell kezelni és a csavarokat utána kell állítani. A törött rugókat és a ..törött keféket, ki kell cserélni. Minden gépet ej kell lát­ni tartalék farúgóKkal, mélyek készí­tésénél ügyelni kell arra, hogy a fű­­részéiés szélirányú legyen. A szíjak. feltevése előtt a tárcsákat meg kell tisztítani. A szíjakat nagyon megfeszíteni nem szabad, mert az ká­rosan befolyásolja a szi.i rugalmasságát és a csapágyakat is túlságosan igénybe veszi. A gabona feltöltése előtt a követke­zőket kelj elvégezni: a felvonót le­eresztés után rögzíteni kell, a felöntö­­garatót a felvonó helyére kell illesz­teni. A triör-garatba a felvonóhoz ve­zető lemezcsőveket fel kell erősíteni, a garat tolózárját el kell zárni. A kifo­­lyónyilásokat zsákokkal kell felszerel­ni, a szerelő kifúvóra a szélzsákokat rá kell akasztani. A széltisztítás beállítását, az előtisz­tító főosztályozást végző széláram e­­rősségét szabályozó karokkal kell be­állítani. A , baloldali fogantyú az elő­tisztítás fogantyúja, ennek beállítása a zárcsappantyú 'hulladékából állapítható meg. A hulladékban könnyű tisztáta­­lanság, zúzott szemek, pelyva, könnyű árpa vagy zab van. Nehéz szemeket nem szabad tartalmaznia. Az előtisztító szokásos beállí­tása: búza, rozs 2.5—5 árpa 2.0—2.5 zab 1.0—.1.5 A szélosztályozás beállítását, a jobb­oldali szabályqzőkarra! úgy keli végez­ni, hogy az azonos derékméretű mag­vak közül a kisebb fajsúlyúakat vá­lassza ki, illetve szívja fel. Ä szélosztályozó fogantyú szo­kásos beállítása: búza árpa rozs zab Rostok berakása A felső rostot úgy kell megválaszta­ni, hogy a gabonamagvak és az apró magvak a lyukakon átessenek, a na­gyobb hüladékok: rög, kukorica, vad­borsó. bükköny, a rostán lecsúszva a keresztcsatornába távozzon. Bükkö­­nyös .tisztátalansággal bíró anyaghoz körlyukazatú rostát kell alkalmazni. 4 —4.5 2.5— 5.5 5-4 1.5— 2 Különböző vetőmagok tisztításánál a kö-vetkező rostaméreteket kell alkalmazni Rögrosta lyukböség mm Szemrosta lyukbőség mm 3—3.45 3.5— 2—2.25 2.25— A rostlyukak tisztítását elősegítő gumikalapácsot az állítókerékkel úgy kell beállítani, hogy szemszóródás ne legyen. A szemrosta megválasztását úgy kell végezni, hogy a vékony sze­mek, gyommagvak a rostán átessenek és egyenlő derékméretű magvak ma­radjanak rajta. A rostatisztító kefe­szerkezetet a rosták alsó síkjain egyen­letesen kell fektetni. A derékméret — és fajsúlykülönbség alapján megtisz­tított magvakat a triőr osztályozza. Búzánál és rozsnál a triőr hulladék­gyűjtő csatorna végén és alatti fogan­tyút ki kell húzni, árpa és zab tisztí­tásánál teljesen le kell zárnL A hulla­­dékgyüjtöcsatorna választó éleit mély­re kell állítani, hogy a gömbölyű gyom-Rozs Árpa Búza, zab 5.5— 5.75 2.5— 2.75 3.75 3 —3.25 2.5 1.8—2 magvakat és tört szemeket jól elvá­lassza. Apró magvak tisztításánál az előtisz­tításhoz külön rostát kell alkalmazni. A szelelő fordulatszámát csökkenteni kell, a szélcsatorna szitabetétjét sű­rűbbre kell átcserélni. Más magtisztításnál való áttérésnél a szelektort teljesen ki kell járatni és a felöntő garatot, valamint a csa­tornákat erős széláram segítségével ki kell tisztítani és a tisztítandó mag mi­nőségéhez megfelelő rostákat kell be­rakni. A gépállomásoknak mindent el kell követni annak érdekében, hogy a csép­­léssel egyidőben helyszínen végezzék el a szelektorozást, a tapasztalatcsere folyamán bemutatott újítás alkalmazá­sával. A magyarországi gépállomások és állami gazdaságok versenye A magyar gépállomások és állami gazdaságok legjobb cséplőcsapatainak augusztus 20. tiszteletére indított ver­senyében nagy küzdelem alakult ki. A kiváló traktorosok és cséplőcsapatok szorgalmas munkájának eredményeként máris sok állami gazdaságban és gép­­áhomáson elvégezték a cséplést. A gépállomások közül a legjobb ered­ményt az egyeki gépállomás érte el: cséplőgépei augusztus 4-én befejezték körzetükben a munkát, s már Tisza­­csege, Polgár és Nagyhegyes termelő­szövetkezeteit és egyénileg dolgozó pa­rasztjait segítik. A versenyben az első helyet Nagy János, az egyeki kiváló traktoros és Cseh Kálmán csáplőcsapata tartja, akik 1070-es gépükkel már 72 vagon ás 81 mázsát elcsépeltek. A felsöszemerédi gépállomás az élen A felsöszemerédi GTÄ kerületi vi­szonylatban az első helyre küzdötte fel magát. Jelenleg a nagykürtösi gépállo­mással folytat versenyt, melyben a sze­­merédiek 3 százalékkal állandó előny­ben vannak. A siker mindenekelőtt a jó munkafegyelemnek és a jó politikai munkának köszönhető. A dolgozók most éppen a tízpercesen vitatkoznak, ahol Marek Csulen elvtársnak, a Prav­dában megjelent „A népi közigazgatáb új munkamódszerével megerősíteni az EFSz-et" című Vezércikkét értékelték. Menyhért elvtárs színes ceruzávai alá­húzta a cikk fontosabb részeit. A dol­gozók főképpen azt a részt helyesel­ték, amelyben a cikk megállapítja, hogy a pártszervezetek, népi szervek, valamint a járási és kerületi nemzeti bizottságok földműves osztályai a szö­vetkezetek gondoskodásáról megleled - keztek. Az állomás igazgatója a vezér­cikk ama részét hangsúlyozta ki, a­­melyben Csulen elvtárs kijelenti, hogy végre már el kell érnünk, hogy agro­­nómusaink, zootechn kusamk, növény­orvosaink és többi szakembereink ne­­csak hivataloskor janak. hanem a ter­melés közvetlen megszervezőivé vál­janak. Éjszakai műszak — kevesebb gép — nagyobb teljesítmény A felsöszemerédi traktorosbrigád­nak két gépje csépel a szövet­kezetnek. Az alsószerosrédi EFSz, a­­mely ehhez a brigádhoz tartozik még egy gépet ' ér. hogy a rséoiést nőné! előbb elvégezhesse Gép azonban ke­vés van. A brigádnak tartalékgépig nincs és ezért úgy határoztak, hogy a felsöszemerédi szövetkezettől a cséplőgépet elviszik. A szövetkezet tag­jai azonban erélyesen tiltakoznak a gép elvitele ellen. Főképpen я helyi párt­­szervezet titkára volt az, aki a gépát­helyezést ellenezte. Szabados elvtárs, a brigád vezetője látván a tagok elé­gedetlenségét úgy határozott, hogy a gépet nem viszi el. hanem ahelyett Alsószemeréden megszervezik az éjjeli műszakot és így ők sem maradnak el a csépléssel. Hegyes-völgyes terepen 172- hektáros teljesítmény Az önkötözőgépekkel dolgozó trakto­rosok közül Vykukal János tűnt ki 172.84 hektáros teljesítményével. Má­sodiknak Lőrincz József helyezkedett el 144.30 hektáros eredménnyel, míg a harmadik helyre Kunštál elvtárs ke­rült 127.40 hektáros teljesítményével. Külön dicséretet érdemelnek azért, hogy ezeket az eredményeket hegyes­­völgyes talajon, kedvezőtlen terőpen érték el. A mozgóműhelyek beváltak A gépállomás műhelyében vadonat­új kétméteres esztergapad áll. Vykukal elvtárs, alig húszéves, szőke, mosoly­gós arcú esztergályos dolgozik rajta. Tegnap még kint járt a mezőkön és két társával, Pšenica Lászlóval és Guzmann Ernővel javította az üzem­­képtelenné vált önkötözőgépeket és kombájnokat. Ő volt a mozgóműhelyek vezetője. Az aratást már befejezték és Vykukal elvtárs arról beszél, hogy ho­gyan váltak be az idei aratásban a moz­góműhelyek: „Egy bizonyos, — mond­ja Vykukal elvtárs — a mozgóműhe­lyek nélkül az aratást még nem tud­tuk volna befejezni. Naponta négy-öt. sőt hat helyre is hívtak bennünket és az elromlott önkötözőgépeket, kombáj­nokat és traktorokat ott a helyszínen megjavítottuk.” — Beszédjéből kitű­nik, hogy a mozgóműhelyek komoly szolgálatot tettek az idei aratásban. Megtörtént az, hogy a nyéki szövetke­zet földjein ä kombájn1 főkerete el­törött. Nyék az állomástól körülbelül 30 kilométerre van. Ha a mozgórriű­­helyt nem szerveztek volna meg, úgy a kombájnt az állomásra kellett vol­na vontatni, ami egy teljes napot vett volna igénybe. Ugyanennyi kellett vol­na a visszavontatásra is. A mozgómű­hellyel azonban kimentek a helyszín­re és a keretet'' villannyal meghegesz­tették. Az egész művelet reggel fél­hat órától délig tartott. Ennél a mun­kánál tehát a vontatás elkerülésével két napot takarítottak meg. A villany­­hegesztést nagyon leleményesen ol­dották meg. A hegesztőagregátot Zetor géppel hajtatták és így a villanyhe­gesztést a helyszínen elvégezhették. A gabonák dúsak — az aratás nehéz A szécsénkei szövetkezeti tagok ön­kötözőgépének kaszát hajtó tengelye eltörött. A tengelyen kívül a kaszát -ángató csapágy is összetörött. Moz­­gómühely hiányában az elromlott gé­pet ismét a gépállomásra kellett vol­na vontatni, ami két napba került volna. A tengelyt itt is a helyszínen jlineohegesztették és a törött csapágyat kicserélték. Az egész javítást 3.5 óra alatt elvégezték. Az idei aratás rendkívüli módon igénybevette az önkötözőgépeket. A kedvező időjárás és a kiadós esők nem­csak a gabonát növesztették, de nőtt a gyom is, ami pedig az önkötözőgé­pek legnagyobb ellensége. Megtörtént az, hogy a gépek nem kötöttek, vagy szakították a zsineget. Sokszor a csó­nak nem tartotta a zsineget, a récéi elkoptak és ezzel kitágult. Ilyen ese­tekben a mozgóműhelyek gyors segít­séget nyújtottak és az üzemképtelen gépek számát a legkisebb mértékre csökkentették. A pereszlényi szövetkezet körülbelül 20 kilométerre fekszik az állomástól. Az itt dolgozó kombájn szalmahordó láncai elszakadtak. A hiányzó láncsze­meket kicserélték és a rázkódás kö­vetkeztében leszakadt védőlemezeket is meghegesztették. E javításnak reg­gel fogtak neki és már délre be is fe­jezték. A viskiek a kombájnnal való aratást nem szervezték meg úgy, hogy a ki­csépelt szem szállítása akadálymente­sen történjék. A kombájnnak a pótko­csira folyton várnia kellett. Több szál­lítóeszközt pedig nem bírtak biztosí­tani. Zsákjuk volt elég a viskieknek. Erre-a kombájn vezetője kihívta a moz­góműhelyt, a kombájnt átszerelték zsáktöltésre és az aratás folytonossá­gát ilymódon biztosítottak. Visk 16 ki­lométer távolságra fekszik a gépál­lomástól és a kombájn oda- és vissza­­vontatása két napot vett. volna igény­be. Aminek a jövőben nem szabad megtörténnie A mozgóműhelyF gyors és eredmé­nyes szolgálatát az is előmozdította, hogy a személyzete már este mindig tudta, hogy másnap reggel, hova kell mennie. Az aratás folyamán minden egyes szövetkezetét felkerestek, de v !t olyan szövetkezet is, amelyet hat­szor is* meglátogattak. A mozgómű­helyt háromtonnás pótkocsira szerelték és az önkötözőgéphez szükséges ösz­­szes pótalkatrésszel ellátták. Ennek az előrelátásnak, mint ahogy a fentiekből is kitűnik, nagy hasznát vették. A gép­állomás azonban csak egy mozgómű­helyt szervezett meg és ez a csúcsmun­kák idején kevésnek bizonyult. Jövőre okvetlen gondoskodni kell a második műhely megszervezéséről is. A sok ü­­zemzavar azonban azt is bizonyítja, hogy a gépeket a központokban csak felületesen javították meg. Máskülön­ben a nyári munkák folyamán nem szabad lett volna annyi üzemzavarnak előfordulnia. A tapasztalatok azonban azt bizo­nyítják, hogy a törések és hasonló ü­­zemzavarok nemcsak az idei dús ter­méssel indokolhatók, hanem azzal is, hogy a szövetkezeti földeket nem a legegyenletesebben művelték meg. A barázdák helyeinek eltüntetésére pél­dául nagyon kevés figyelmet szentel­tek. A talaj is hepe-hupás volt és így mind a kombájnok, mind az önkötöző­gépek nem tudtak simán, nyugodtan dolgozni. A jövőben a földet széles­ségében kell megszántani. Ez a mód­szer biztosítja legjobban a barázdák eltűnését és a talaj simává tételét. Csak üzemképes géppel lehet aratni A gépállomás üzemképtelen gépeinek száma a csúcsmunkák idején elég ma­gas volt, (8 százalék), ami egyrészt a gépek erős igénybevételének a követ­kezménye. Azonban az olyan eseteknek, mint amilyen a deméndi szövetkezet­ben is előfordult, a jövőben nem sza­bad megtörténnie. A deméndi szövet­kezeti tagok 6 önkötözögéppel kezdtek aratni, de az aratás első három nap­jában az üzemképes gépek száma egy­re apadt, úgy hogy a szövetkezet egy híján majdnem teljesen gép nélkül állt. Tóth elvtárs, a brigád vezetője hiába fordult a gépállomásra gépekért. Az állomás tartalékgépekkel nem rendel­kezett. Ekkor a szövetkezet tagjai Sinka elvtárssal az élen a Földművelés­­ügyi Megbízotti Hivatalhoz fordultak, melynek közbelépésére Zólyomból kaptak gépeket. Csak így tudták az aratást befejezni. A szövetkezetek csak úgy tudnak feladataiknak eleget tenni, ha a gépállomás üzemképes, megbíz­ható gépeket bocsát rendelkezésükre, amelyekkel a betakarítást akadálymen­tesen elvégezhetik. A gépállomás dol­gozói az idei aratás és a nyári mun­kák alkalmával bő tapasztalatokra tet­tek szert. Ezek felhasználásával, va­lamint a szovjet tapasztalatok kibőví­tésével az őszi munkákat sokkal job­ban megszervezhetik. E. J. A komáromi és az ógyallai gépállomások példát mutatnak * A gépállomások főigazgatóságának | jelentős mértékben megjavult. 1953. jelentése szerint az utolsó öt napban, j augusztus 13-ig a kerületek nyári fel­­vagyis ez év auausztus 6—11-ig a gép- I adataik tervét a következőképpen tel­­állomások nyári tervének teljesítése I jesítették: Kerület tervteljesítés százalékban nyári munkák aratás in сл 33 и Ä 'СО Si *о N •О Ф С ф сл ф n 'Ф О..* \ф s S а N сл сл сл >Ф о с 'Ф сл о о с :0 О) :0 m c 'СО Ф £ ~ ^ C- •—1 O) 'СО 'Я -l_> SZ N CL) 3 $ 3 U U CO CD Ф Pozsony 66.8 77.2 66.8 113,-104.5 66.5 64,-51.5 Nyitra 72.4 76.1 62.7 113.7 104.3 62.7 58.7 68.5 Besztercebánya 39.8 65.2 41,-92.5 89.4 35.1 32.4 16.3 Zsolna 8.8 17.-53.-18.2 19.5 8.-33.2 3,­Kassa 20.2 34.2 56.1 52.7 52.9 15.5 30.5 6.2 Eperjes 13.3 25.4 26.3 42.8 42.2 9.6 25.5 3.3 Szlovákia 47.4 59.6 61.2 86.4 83.3 43.8 51.9 35.1 Össz-szlovákiai viszonylatban a gép­állomások a tervteljesítésben még min­dig elmaradtak. Főképpen a tarlóhán­tás és a cséplés távolról sem kielé­gítő. Az utolsó öt napban a teljesít­mények a nyitrai kerület kivételével mindenhol csökkentek. A nyitrai kerü­let ezekben a napokban 11.8 százalékos előrehaladást tett és ezt akkor érte et, amikor az időjárás kedvezőtlen volt. Szlovákiában az utolsó öt napban a nemhasznált traktorok száma elérte г 9.4 százalékot. A pozsonyi kerületben 3,6, nyitrai kerületben 1,7, beszterce­bányai kerületben 4, zsolnai kerület­ben 18, kassai kerületben 23, az eper­jesi kerületben pedig 25.6 százalékban nem használták ki a gépeket. A cséplő­gépek naponta átlagosan csak 54 szá­zalékban dolgoztak. Az aratásban a nyitrai kerület érte el a legjobb eredményt, ahol a napi üzemben lévő gépek száma átlagosan eléri a 86—92 százalékot. Az egy gép­re eső átlagos napi cséplési teljesít­mény meghaladja a 81—90 mázsát. A kettős műszakok bevezetése sem kie- Iégítő. A pozsonyi kerületben 11.2, a nyitrai kerületben 15,1, a kassai kerü­letben 2.5, az eperjesi kerületben pedia csak 4.1 százalékban vettek részt az éjjeli műszakban. A besztercebányai és a zsolnai kerületben az utolsó öt nap alatt második váltásban egy traktor sem dolgozott. Az előadódott helyzet megköveteli, hogy a traktoristák olyan megoldáshoz forduljanak, amely lehelévé teszi a ké­ses behozását. Kövessek a komáromi gépállomás példáját, amely tervét au­gusztus 11-ig 101.9 százalékra telje­sítette. Ezév augusztus 12-én az ógyallai gépállomás dolgozói is teljesítették nyári feladataikat. Az ógyallaiak frak­­toregységenként 125 hektár teljesít­ményt értek el és 15.685 liter üzem­anyagot megtakarítottak. Ez a gépál­lomás az önkötözőgépek aratási terhét 134, a kombájnok tervét 75 százalék­ra teljesítette, emellett a tarlóhántást is 103.9, a cséplési feladatuk«! p-«d ■ a 90 százalékra vé#«zték el

Next

/
Oldalképek
Tartalom