Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-23 / 34. szám
8 Л/rtXaiŕ i— _ Földmű#** auqu47tt>4 23. £3 га k fo rá Horná sa i и k h í r e i Gépállomások, amelyek már teljesítették a uyári munkák tervét A komáromi gépállomás a nyári munkák tervét elsőnek teljesítette. Augusztus 14-én elérte a 108.1 százalékos tervteljesítést és ezzel az összes gépállomásokat megelőzte. A szenei gépállomás a nyári munkák feladatait augusztus 14-ig 100.2 százalékra teljesítette. Ez a gépállomás érte el az egy traktorra eső legnagyobb teljesítményt, azaz 132.1 átlagos hektárt. Az érsekújvári gépállomás a nyári tervet 100.4 százalékra teljesítette. U- tána az ógyallai gépállomás következik 100.1 százalékos teljesítménnyel. A nyitrai kerület legjobb traktorosbrigádja a töri brigád. A brigádközpont a nyári munkák tervét 189.9 százalékra teljesítette. Minden egyes traktoeg у ség re 163.9 átlagos hektár esik és emellett 856 liter üzemanyagot takarítottak meg. A pozsonyi kerületben a nagyborsai brigád az első helyezett, amely a nyári tervét 137 százalékra teljesítette. Beniak Sándor, a nyitrai kerület legjobb traktorosa. Nyári munkatervét 314 százalékra teljesítetté és 530 liter üzemanyagot takarított meg. Beniak elvtárs ezt az eredményt hernyótalpas traktorral érte el. Varga Lajos, a pozsonyi kerület legjobb hernyótalpas traktorosa, a kispakai traktorosbrigád tagja. A nyári munkák tervét 205 százalékra teljesítette. Utána Gál János következik, aki a nagyborsai brigád tagja. 201 százalékos eredményt ért el és 202 liter üzemanyagot takarított meg. Mit kell tudni a vetőmagtisztító gépekről A szelektort vízszintes helyzetben, időjárástól védett helyen kell felállítani, úgy hogy a gép kezelése közben könnyen hozzáférhető legyen. A poros levegő, elvezetésére porkamrát kell épiteni abban az esetben, ha a por közvetlenül nem vezethető ki a szabadba A porkamrának legalább 2 négyzetméter alapterületűnek és a munkahelyiségekkel megegyező magasságúnak kell lennie., A porelvezetőcső hossza 5 méternél nagyobb ne legyen. Kerülni kell a csőszükítést és a szögletes hajlatokat, nehogy a levegógátlás az osztályozó szél munkáját hátrányosan befolyásolja. Az előtisztító és az osztályozó drótszövet betétjét állandóan tisztán kell tartani. Üzembeállítás előtt két-háromórás próbajáratot kell végezni és az üzemközbeni 950 fordulat-percet szigorúan be kell tartani. A gépek csapágyait és kenőhelyeit .le kell kezelni és a csavarokat utána kell állítani. A törött rugókat és a ..törött keféket, ki kell cserélni. Minden gépet ej kell látni tartalék farúgóKkal, mélyek készítésénél ügyelni kell arra, hogy a fűrészéiés szélirányú legyen. A szíjak. feltevése előtt a tárcsákat meg kell tisztítani. A szíjakat nagyon megfeszíteni nem szabad, mert az károsan befolyásolja a szi.i rugalmasságát és a csapágyakat is túlságosan igénybe veszi. A gabona feltöltése előtt a következőket kelj elvégezni: a felvonót leeresztés után rögzíteni kell, a felöntögaratót a felvonó helyére kell illeszteni. A triör-garatba a felvonóhoz vezető lemezcsőveket fel kell erősíteni, a garat tolózárját el kell zárni. A kifolyónyilásokat zsákokkal kell felszerelni, a szerelő kifúvóra a szélzsákokat rá kell akasztani. A széltisztítás beállítását, az előtisztító főosztályozást végző széláram erősségét szabályozó karokkal kell beállítani. A , baloldali fogantyú az előtisztítás fogantyúja, ennek beállítása a zárcsappantyú 'hulladékából állapítható meg. A hulladékban könnyű tisztátalanság, zúzott szemek, pelyva, könnyű árpa vagy zab van. Nehéz szemeket nem szabad tartalmaznia. Az előtisztító szokásos beállítása: búza, rozs 2.5—5 árpa 2.0—2.5 zab 1.0—.1.5 A szélosztályozás beállítását, a jobboldali szabályqzőkarra! úgy keli végezni, hogy az azonos derékméretű magvak közül a kisebb fajsúlyúakat válassza ki, illetve szívja fel. Ä szélosztályozó fogantyú szokásos beállítása: búza árpa rozs zab Rostok berakása A felső rostot úgy kell megválasztani, hogy a gabonamagvak és az apró magvak a lyukakon átessenek, a nagyobb hüladékok: rög, kukorica, vadborsó. bükköny, a rostán lecsúszva a keresztcsatornába távozzon. Bükkönyös .tisztátalansággal bíró anyaghoz körlyukazatú rostát kell alkalmazni. 4 —4.5 2.5— 5.5 5-4 1.5— 2 Különböző vetőmagok tisztításánál a kö-vetkező rostaméreteket kell alkalmazni Rögrosta lyukböség mm Szemrosta lyukbőség mm 3—3.45 3.5— 2—2.25 2.25— A rostlyukak tisztítását elősegítő gumikalapácsot az állítókerékkel úgy kell beállítani, hogy szemszóródás ne legyen. A szemrosta megválasztását úgy kell végezni, hogy a vékony szemek, gyommagvak a rostán átessenek és egyenlő derékméretű magvak maradjanak rajta. A rostatisztító kefeszerkezetet a rosták alsó síkjain egyenletesen kell fektetni. A derékméret — és fajsúlykülönbség alapján megtisztított magvakat a triőr osztályozza. Búzánál és rozsnál a triőr hulladékgyűjtő csatorna végén és alatti fogantyút ki kell húzni, árpa és zab tisztításánál teljesen le kell zárnL A hulladékgyüjtöcsatorna választó éleit mélyre kell állítani, hogy a gömbölyű gyom-Rozs Árpa Búza, zab 5.5— 5.75 2.5— 2.75 3.75 3 —3.25 2.5 1.8—2 magvakat és tört szemeket jól elválassza. Apró magvak tisztításánál az előtisztításhoz külön rostát kell alkalmazni. A szelelő fordulatszámát csökkenteni kell, a szélcsatorna szitabetétjét sűrűbbre kell átcserélni. Más magtisztításnál való áttérésnél a szelektort teljesen ki kell járatni és a felöntő garatot, valamint a csatornákat erős széláram segítségével ki kell tisztítani és a tisztítandó mag minőségéhez megfelelő rostákat kell berakni. A gépállomásoknak mindent el kell követni annak érdekében, hogy a csépléssel egyidőben helyszínen végezzék el a szelektorozást, a tapasztalatcsere folyamán bemutatott újítás alkalmazásával. A magyarországi gépállomások és állami gazdaságok versenye A magyar gépállomások és állami gazdaságok legjobb cséplőcsapatainak augusztus 20. tiszteletére indított versenyében nagy küzdelem alakult ki. A kiváló traktorosok és cséplőcsapatok szorgalmas munkájának eredményeként máris sok állami gazdaságban és gépáhomáson elvégezték a cséplést. A gépállomások közül a legjobb eredményt az egyeki gépállomás érte el: cséplőgépei augusztus 4-én befejezték körzetükben a munkát, s már Tiszacsege, Polgár és Nagyhegyes termelőszövetkezeteit és egyénileg dolgozó parasztjait segítik. A versenyben az első helyet Nagy János, az egyeki kiváló traktoros és Cseh Kálmán csáplőcsapata tartja, akik 1070-es gépükkel már 72 vagon ás 81 mázsát elcsépeltek. A felsöszemerédi gépállomás az élen A felsöszemerédi GTÄ kerületi viszonylatban az első helyre küzdötte fel magát. Jelenleg a nagykürtösi gépállomással folytat versenyt, melyben a szemerédiek 3 százalékkal állandó előnyben vannak. A siker mindenekelőtt a jó munkafegyelemnek és a jó politikai munkának köszönhető. A dolgozók most éppen a tízpercesen vitatkoznak, ahol Marek Csulen elvtársnak, a Pravdában megjelent „A népi közigazgatáb új munkamódszerével megerősíteni az EFSz-et" című Vezércikkét értékelték. Menyhért elvtárs színes ceruzávai aláhúzta a cikk fontosabb részeit. A dolgozók főképpen azt a részt helyeselték, amelyben a cikk megállapítja, hogy a pártszervezetek, népi szervek, valamint a járási és kerületi nemzeti bizottságok földműves osztályai a szövetkezetek gondoskodásáról megleled - keztek. Az állomás igazgatója a vezércikk ama részét hangsúlyozta ki, amelyben Csulen elvtárs kijelenti, hogy végre már el kell érnünk, hogy agronómusaink, zootechn kusamk, növényorvosaink és többi szakembereink necsak hivataloskor janak. hanem a termelés közvetlen megszervezőivé váljanak. Éjszakai műszak — kevesebb gép — nagyobb teljesítmény A felsöszemerédi traktorosbrigádnak két gépje csépel a szövetkezetnek. Az alsószerosrédi EFSz, amely ehhez a brigádhoz tartozik még egy gépet ' ér. hogy a rséoiést nőné! előbb elvégezhesse Gép azonban kevés van. A brigádnak tartalékgépig nincs és ezért úgy határoztak, hogy a felsöszemerédi szövetkezettől a cséplőgépet elviszik. A szövetkezet tagjai azonban erélyesen tiltakoznak a gép elvitele ellen. Főképpen я helyi pártszervezet titkára volt az, aki a gépáthelyezést ellenezte. Szabados elvtárs, a brigád vezetője látván a tagok elégedetlenségét úgy határozott, hogy a gépet nem viszi el. hanem ahelyett Alsószemeréden megszervezik az éjjeli műszakot és így ők sem maradnak el a csépléssel. Hegyes-völgyes terepen 172- hektáros teljesítmény Az önkötözőgépekkel dolgozó traktorosok közül Vykukal János tűnt ki 172.84 hektáros teljesítményével. Másodiknak Lőrincz József helyezkedett el 144.30 hektáros eredménnyel, míg a harmadik helyre Kunštál elvtárs került 127.40 hektáros teljesítményével. Külön dicséretet érdemelnek azért, hogy ezeket az eredményeket hegyesvölgyes talajon, kedvezőtlen terőpen érték el. A mozgóműhelyek beváltak A gépállomás műhelyében vadonatúj kétméteres esztergapad áll. Vykukal elvtárs, alig húszéves, szőke, mosolygós arcú esztergályos dolgozik rajta. Tegnap még kint járt a mezőkön és két társával, Pšenica Lászlóval és Guzmann Ernővel javította az üzemképtelenné vált önkötözőgépeket és kombájnokat. Ő volt a mozgóműhelyek vezetője. Az aratást már befejezték és Vykukal elvtárs arról beszél, hogy hogyan váltak be az idei aratásban a mozgóműhelyek: „Egy bizonyos, — mondja Vykukal elvtárs — a mozgóműhelyek nélkül az aratást még nem tudtuk volna befejezni. Naponta négy-öt. sőt hat helyre is hívtak bennünket és az elromlott önkötözőgépeket, kombájnokat és traktorokat ott a helyszínen megjavítottuk.” — Beszédjéből kitűnik, hogy a mozgóműhelyek komoly szolgálatot tettek az idei aratásban. Megtörtént az, hogy a nyéki szövetkezet földjein ä kombájn1 főkerete eltörött. Nyék az állomástól körülbelül 30 kilométerre van. Ha a mozgórriűhelyt nem szerveztek volna meg, úgy a kombájnt az állomásra kellett volna vontatni, ami egy teljes napot vett volna igénybe. Ugyanennyi kellett volna a visszavontatásra is. A mozgóműhellyel azonban kimentek a helyszínre és a keretet'' villannyal meghegesztették. Az egész művelet reggel félhat órától délig tartott. Ennél a munkánál tehát a vontatás elkerülésével két napot takarítottak meg. A villanyhegesztést nagyon leleményesen oldották meg. A hegesztőagregátot Zetor géppel hajtatták és így a villanyhegesztést a helyszínen elvégezhették. A gabonák dúsak — az aratás nehéz A szécsénkei szövetkezeti tagok önkötözőgépének kaszát hajtó tengelye eltörött. A tengelyen kívül a kaszát -ángató csapágy is összetörött. Mozgómühely hiányában az elromlott gépet ismét a gépállomásra kellett volna vontatni, ami két napba került volna. A tengelyt itt is a helyszínen jlineohegesztették és a törött csapágyat kicserélték. Az egész javítást 3.5 óra alatt elvégezték. Az idei aratás rendkívüli módon igénybevette az önkötözőgépeket. A kedvező időjárás és a kiadós esők nemcsak a gabonát növesztették, de nőtt a gyom is, ami pedig az önkötözőgépek legnagyobb ellensége. Megtörtént az, hogy a gépek nem kötöttek, vagy szakították a zsineget. Sokszor a csónak nem tartotta a zsineget, a récéi elkoptak és ezzel kitágult. Ilyen esetekben a mozgóműhelyek gyors segítséget nyújtottak és az üzemképtelen gépek számát a legkisebb mértékre csökkentették. A pereszlényi szövetkezet körülbelül 20 kilométerre fekszik az állomástól. Az itt dolgozó kombájn szalmahordó láncai elszakadtak. A hiányzó láncszemeket kicserélték és a rázkódás következtében leszakadt védőlemezeket is meghegesztették. E javításnak reggel fogtak neki és már délre be is fejezték. A viskiek a kombájnnal való aratást nem szervezték meg úgy, hogy a kicsépelt szem szállítása akadálymentesen történjék. A kombájnnak a pótkocsira folyton várnia kellett. Több szállítóeszközt pedig nem bírtak biztosítani. Zsákjuk volt elég a viskieknek. Erre-a kombájn vezetője kihívta a mozgóműhelyt, a kombájnt átszerelték zsáktöltésre és az aratás folytonosságát ilymódon biztosítottak. Visk 16 kilométer távolságra fekszik a gépállomástól és a kombájn oda- és visszavontatása két napot vett. volna igénybe. Aminek a jövőben nem szabad megtörténnie A mozgóműhelyF gyors és eredményes szolgálatát az is előmozdította, hogy a személyzete már este mindig tudta, hogy másnap reggel, hova kell mennie. Az aratás folyamán minden egyes szövetkezetét felkerestek, de v !t olyan szövetkezet is, amelyet hatszor is* meglátogattak. A mozgóműhelyt háromtonnás pótkocsira szerelték és az önkötözőgéphez szükséges öszszes pótalkatrésszel ellátták. Ennek az előrelátásnak, mint ahogy a fentiekből is kitűnik, nagy hasznát vették. A gépállomás azonban csak egy mozgóműhelyt szervezett meg és ez a csúcsmunkák idején kevésnek bizonyult. Jövőre okvetlen gondoskodni kell a második műhely megszervezéséről is. A sok üzemzavar azonban azt is bizonyítja, hogy a gépeket a központokban csak felületesen javították meg. Máskülönben a nyári munkák folyamán nem szabad lett volna annyi üzemzavarnak előfordulnia. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a törések és hasonló üzemzavarok nemcsak az idei dús terméssel indokolhatók, hanem azzal is, hogy a szövetkezeti földeket nem a legegyenletesebben művelték meg. A barázdák helyeinek eltüntetésére például nagyon kevés figyelmet szenteltek. A talaj is hepe-hupás volt és így mind a kombájnok, mind az önkötözőgépek nem tudtak simán, nyugodtan dolgozni. A jövőben a földet szélességében kell megszántani. Ez a módszer biztosítja legjobban a barázdák eltűnését és a talaj simává tételét. Csak üzemképes géppel lehet aratni A gépállomás üzemképtelen gépeinek száma a csúcsmunkák idején elég magas volt, (8 százalék), ami egyrészt a gépek erős igénybevételének a következménye. Azonban az olyan eseteknek, mint amilyen a deméndi szövetkezetben is előfordult, a jövőben nem szabad megtörténnie. A deméndi szövetkezeti tagok 6 önkötözögéppel kezdtek aratni, de az aratás első három napjában az üzemképes gépek száma egyre apadt, úgy hogy a szövetkezet egy híján majdnem teljesen gép nélkül állt. Tóth elvtárs, a brigád vezetője hiába fordult a gépállomásra gépekért. Az állomás tartalékgépekkel nem rendelkezett. Ekkor a szövetkezet tagjai Sinka elvtárssal az élen a Földművelésügyi Megbízotti Hivatalhoz fordultak, melynek közbelépésére Zólyomból kaptak gépeket. Csak így tudták az aratást befejezni. A szövetkezetek csak úgy tudnak feladataiknak eleget tenni, ha a gépállomás üzemképes, megbízható gépeket bocsát rendelkezésükre, amelyekkel a betakarítást akadálymentesen elvégezhetik. A gépállomás dolgozói az idei aratás és a nyári munkák alkalmával bő tapasztalatokra tettek szert. Ezek felhasználásával, valamint a szovjet tapasztalatok kibővítésével az őszi munkákat sokkal jobban megszervezhetik. E. J. A komáromi és az ógyallai gépállomások példát mutatnak * A gépállomások főigazgatóságának | jelentős mértékben megjavult. 1953. jelentése szerint az utolsó öt napban, j augusztus 13-ig a kerületek nyári felvagyis ez év auausztus 6—11-ig a gép- I adataik tervét a következőképpen telállomások nyári tervének teljesítése I jesítették: Kerület tervteljesítés százalékban nyári munkák aratás in сл 33 и Ä 'СО Si *о N •О Ф С ф сл ф n 'Ф О..* \ф s S а N сл сл сл >Ф о с 'Ф сл о о с :0 О) :0 m c 'СО Ф £ ~ ^ C- •—1 O) 'СО 'Я -l_> SZ N CL) 3 $ 3 U U CO CD Ф Pozsony 66.8 77.2 66.8 113,-104.5 66.5 64,-51.5 Nyitra 72.4 76.1 62.7 113.7 104.3 62.7 58.7 68.5 Besztercebánya 39.8 65.2 41,-92.5 89.4 35.1 32.4 16.3 Zsolna 8.8 17.-53.-18.2 19.5 8.-33.2 3,Kassa 20.2 34.2 56.1 52.7 52.9 15.5 30.5 6.2 Eperjes 13.3 25.4 26.3 42.8 42.2 9.6 25.5 3.3 Szlovákia 47.4 59.6 61.2 86.4 83.3 43.8 51.9 35.1 Össz-szlovákiai viszonylatban a gépállomások a tervteljesítésben még mindig elmaradtak. Főképpen a tarlóhántás és a cséplés távolról sem kielégítő. Az utolsó öt napban a teljesítmények a nyitrai kerület kivételével mindenhol csökkentek. A nyitrai kerület ezekben a napokban 11.8 százalékos előrehaladást tett és ezt akkor érte et, amikor az időjárás kedvezőtlen volt. Szlovákiában az utolsó öt napban a nemhasznált traktorok száma elérte г 9.4 százalékot. A pozsonyi kerületben 3,6, nyitrai kerületben 1,7, besztercebányai kerületben 4, zsolnai kerületben 18, kassai kerületben 23, az eperjesi kerületben pedig 25.6 százalékban nem használták ki a gépeket. A cséplőgépek naponta átlagosan csak 54 százalékban dolgoztak. Az aratásban a nyitrai kerület érte el a legjobb eredményt, ahol a napi üzemben lévő gépek száma átlagosan eléri a 86—92 százalékot. Az egy gépre eső átlagos napi cséplési teljesítmény meghaladja a 81—90 mázsát. A kettős műszakok bevezetése sem kie- Iégítő. A pozsonyi kerületben 11.2, a nyitrai kerületben 15,1, a kassai kerületben 2.5, az eperjesi kerületben pedia csak 4.1 százalékban vettek részt az éjjeli műszakban. A besztercebányai és a zsolnai kerületben az utolsó öt nap alatt második váltásban egy traktor sem dolgozott. Az előadódott helyzet megköveteli, hogy a traktoristák olyan megoldáshoz forduljanak, amely lehelévé teszi a késes behozását. Kövessek a komáromi gépállomás példáját, amely tervét augusztus 11-ig 101.9 százalékra teljesítette. Ezév augusztus 12-én az ógyallai gépállomás dolgozói is teljesítették nyári feladataikat. Az ógyallaiak fraktoregységenként 125 hektár teljesítményt értek el és 15.685 liter üzemanyagot megtakarítottak. Ez a gépállomás az önkötözőgépek aratási terhét 134, a kombájnok tervét 75 százalékra teljesítette, emellett a tarlóhántást is 103.9, a cséplési feladatuk«! p-«d ■ a 90 százalékra vé#«zték el