Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-23 / 34. szám
ш 1953. augusztus 23. A DUNATÖKÉSI CSÉPLÖBRIGÁD PÉLDÁT MUTAT A dunaszerdahelyi járásban tapasztaltuk, hogy nemcsak a szövetkezetek között, hanem népi szerveink vezetői között is hatalmas méretű verseny folyik. a lehető legjobb eredmények eléréséért. E nemes verseny szálai szervesen összefüggnek a szövetkezetek munkaeredményeivel és ütemét, lendületét e napokban, a gabonabeadás túlteljesítésének vagon és mázsaszáma határozza meg. A verseny irama készteti Szamaranszky Károly elvtársat, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági előadóját, hog> czombat délután négy órakor a hivatalos időn kívül ís még ott tartózkodjon hivatalában, jegyzőkönyvet készítsen, összeadjon, kivonjon, hogy pontos képet kapjon arról, melyik szövetkezet teljesítette a hozzája fűzőt* várakozásokat és melyik községben szükséges gyűlést tartani és az egybegyült tagságot felvilágosítással arra serkenteni, hogy minél több kenyeret juttasson dolgozóink asztalára. Miközben Szamaranszky elvtárs készíti a jegyzeteket, munkatársat egymásután porosán érkeznek a falvakból és hozzák a jobbnál jobb híreket. Igv többek között megtudjuk, hogy a bős: szövetkezét 20 vagonnal, a várkonyi 14 vagonnal és a dunatőkési szövetkezet, mely mindössze 254 hektáron gazdálkodik, több mint 6 vagon gabonával túlteljesítette beadási kötelezettségét. Megtudjuk ezenkívül, hogy a várkonyi EFSz tagsága a természetbeni osztalékból 4 vagon, a nagyabonyi tagság 2 vagon gabonát adott be. Mint csörgedező patak, olyanok e kiragadott számok, a végösszegbe űgv futnak össze, mint egy folyóba. A áunaszerdahelyi járásban közel 120 vagon körül mozog a gabonabeadás túlteljesítése. Tisztán a reggeli pártaktíván a szövetkezetek elnökei, funkcionáriusai egymással versenyezve 82 vagon gabonát ajánlottak fel. E jó hírekre már azért is szükség van, mert Szamaranszky elvtárs úgy érzi, hogy sérelem érte a dunaszerdahelyi járást, elvitték innen a kerületi versenyzászlót és átadták a nagymegyeri járásnak. — Igen, — mondja komoran. — Elvitték Kisfaludról és odaadták Tanynak. Az bánt, hogy nem tudom, nr vei volt Tany jobb, mint Kisfalud. Magáról a járásról nem is beszélek. Biztos vagyok benne, hogy a beadás túlteljesítésében a nagymegyeri járás nem fog bennünket, utolérni. —Szamaranszky elvtárs hangját, mondanivalóját a verseny heve fűti, annak a versenynek a heve. amelynek szabályai a szívbe futnak össze és onnan ágaznak széjjel. Hangján érezni, hogy nemcsak azt tudja, hogy mit jelent egy vagon gabona, hanem azt is tudja, hogy mit jelent az aratás és cséplés. Nemrégen ő maga is traktoros volt, apja pedig ma is kombájnos a dunaszerdahelyi gépállomáson, méghozzá jó kombájnos. Mint jó gazda, aki birtoka minden zugát számon tartja, úgy ő is minden szövetkezet munkaeredményeit fejében őrzi. — Szövetkezeteink — folytatja — ezidén jól gazdálkodtak. Bősnek több, mint félmillió korona tiszta haszna van félretéve a bankban. De nemcsak Bós. hanem a járás valamennyi szövetkezete annyi pénzt tett félre, hogy egész esztendőre biztosítva van a munkaegységek kifizetése és emellett a munkaegységek után járó természetbeni járulékot is minden szövetkezetben elraktározták. Ezt a szép eredményt hozta magával a közös munka, szövet- | kezeti tagjaink szorgalma. A cséplési [ munkát szövetkezeteink még e héten befejezik. Nálunk az a helyzet, hogy egyik szövetkezet segít a másiknak. A közös munka. gondolata nemcsak a szövetkezeten belül hat. hanem azon túl is kiterjed. Példa rá Dunatőkés szövetkezete, amely Pódatejednek segít a cséplésnél. Akik a szomszéd szövetkezetnek segítenek Miután Pódatejed mindössze 2—3 kilométerre fekszik Dunaszerdahelytői, meglátogatjuk a községet, amely járási viszonylatban híres kiváló állatállományáról. A község szövetkezete 150 —160 kilogrammnál könnyebb súlyú sertést nem szolgáltat be. Ám npmcsak a sertések húsa, zsírja elsőosztalyú. ; hanem bőrük is az. Igazolásul szolgáljon az a tény, hogy minden kilogramm disznóbőr után 15 fillér felárat kap ifj. Póda József, a sertésgondozó. Ilyen kiváló állatállomány mellett, jogosan felmerül az a kérdés, hogy történhetett meg az, hogy a szövet- I kezet lemaradt a csépléssel Nagy elv- I társ, a szövetkezet elnöke erre a kér- I désre azonban elfogadható választ ad, j Kiderül, hogy a szövetkezet tagságának közel 100 hektár ledőlt gabonát ■ kézimunkával kellett learatnia. ; A dunatőkési cséplőbrigád tehát jó helyre jött segíteni. Megy is itt a munka, mint a karikacsapás. Három nap alatt 5 vagon gabonát csépeltek el. E három- napalatt azonban köze1 egy fél napot állottak a megrongált elevátor I miatt.. Ezenkívül azt is tekintetbe kel! ] venni, hogy a brigádnak naponta 10 ki- I Jométernyi utat kell megtennie, reggel 1 és este, úgyhogy a cséplést csak fél hat tájban kezdhették meg. Otthon, , Dunatökésen már 4 órakor hajnalban | búgott a gép. Az eredmény meg is mu- I tatkozott, amennyiben naponta 250 mázsát csépeltek el. A 28 tagú cséplöbrigád teljes felszereléssel érkezett Pódatejedre. A hajnali órákban vonult be a községbe j az önetető cséplőgéppel, pótkocsis j traktorral és hét fogattal. Amint meg- j érkezett késedelem nélkül, neki látott j a munkának. Minden ember ott volt ; a maga helyén, folytatták ott, ahol ott- j hon abbahagyták. A cséplés természetesen Bredjuk- 1 módszerrel folyt. A lányok, asszonyok ; két oldalról etették a gépet. Amikor , I a zsákok megteltek, rárakták pótkocsi- j I jukra és traktorosuk, Cséfalvay Mihály j mindjárt el is szállította a gabonát a i j pódatejedi raktárba. A gabonakereszteket ugyancsak saját fogatjukkal szállították a cséplőgéphez. A brigádot nyugodtan önellátó-brigádnak lehetne nevezni, mert nemcsak munkájukat látták el teljesen önállóan, hanem szállásukról és ellátásukról is önmaguk gondoskodtak. A déli órákban pontosan megjelent egy fogat, amely elhozta Dunatökésről ebédjüket, uzsonnájukat. j — Mi segíteni jöttünk, — mondja : Mersan János, a brigád ecyik tagja — | ezért úgy döntöttünk, hogy a pódate- j jedi szövetkezetei semmivel sem ter- I heljük meg. Úgy szerveztük meg a munkát, hogy mindenről magunk gon- j doskodtunk. Segítségünk tiszta munka, és munkánk eredménye a mázsák számában mérhető fel. Tiszta munka Mersan János szabatos válasza meggondolt és alaposan megfontolt. Pontosan megfelel a tényeknek. Munkaj egységük száma a mázsák számához | I igazodik. Száz mázsa után minden e- I gyes tagnak két munkaegység jár. A 1 munkaegység értékét teljes egészében j kapják meg. Tehát miután Pódateje' den az előleg 8 30 koronát tesz ki, a i dunatőkési brigád tagjai 16.60-at kap! nak, hozzá a természetbeni osztalékot i is, ami két kilogramm búzát, egy kilo- I gramm árpát és 20 dkg zabot tesz ki. I Ha napi három munkaegységet ve- i j szünk alapul, akkor a cséplöbrigád ( i minden egyes tagja naponta 50 кого- I I nás jutalmat, hozzá a természetbeni j osztalékot kapta munkájáért. Amikor uzsonnaidőben megkérdez- i áük a cséplöbrigád tagjait, hogy milyen I ! érzéssel jöttek segíteni egy más szövetkezetnek, Fekete Ferenc a következőket válaszolja: — Örömmel segítünk. A jó szomszédok szívesen segítik egymás házát é- , píteni, hogy minél előbb kész legyen. Kár, hogy usa' rövid ideig tart segítségünk. Három napi munka után már haza kell mennünk, mert otthon is vár a munka. Kis községünkben mindössze 27-en vagyunk tagok és a többiekkel, hozzátartozóinkkal együtt 50-en gazdálkodunk 254 hektáros szövetkezetünkben. Cséfalvay Vincené, a 6 lány és asz- | szony nevében, akik a cséplőbrigádban ! dolgoznak, ezeket mondja: <j — Mi már azért is szívesen segt- j tünk, mert igaz ugyan, hogy ez nem a mi szövetkezetünk, de a búza, amit itt csépelünk éppen olyan közös, mint otthoni búzánk. Azt a célt szolgálja, hogy dolgozóink asztalára minél nagyobb és jobb falat jusson. — Ügy van, közös. — nevet az aszszony férje, Cséfalvay, a traktoros. — Munkánk nekünk is, meg a szövetkezetnek is segít. Mindössze 10 percig tart az uzsonna és a brigád tagjai újra elindulnak a cséplőgép felé. Egyszerre állnak fel, mozdulataikat egyazon erő, igyekezet hatja át és az ember akaratlanul is közös nevezőre hozza valamennyit. Viselkedésükön, hanghordozásukon, egész magatartásukon érezni, hogy az ispán, aki egykor arra kényszerítette őket, hogy minél több gabonát gyűjtsenek az uraság raktárába, eltűnt az életükből. Nincsen senki, aki hajtaná őket, semmi, ami kényszerítené őket, mert hiszen egész évi kenyerük biztosítva van a szövetkezetben, tisztán a segítőkészség, továbbá hogy önmaguknak és másoknak magasabb életszínvonalat biztosítsanak, ösztönzi őket arra, hogy az esti órákig teljes ütemben folytassák a cséplést. Jellemző a brigádba az is, hogy nincs vezetője. Valamennyien egyöntetűen hangoztatják, hogy a brigád minden egyes tagja felelős munkájáért. A vezetőre tisztán utalnak. Piver Dezsőt, j a szövetkezet gazdáját emlegetik, aki I nincsen velük és akiről tiszteletiéi beszélnek. Ahol nincs lusta ember Piver Dezső, ha nincs is jelen, de úgy hat a dolgozókra, mintha ott lenne. Amikor afelől érdeklődünk, nogy j jutottak eqyáltalábar. ahhoz a gondo- ■ lathoz, hogy cséplöbrigádot alakítsa- ; nak, azt a választ kapjuk, hogy Piver j Dezső szerdán, J2-én azzal a hírrel ér- 1 kezett vissza a dunaszerdahelyi, járási ! gyűlésről, hogy a járás lemaradt sző- j vetkezetei segítséget kérnek azoktól a szövetkezetektől, amelyek az .aratást már befejezték. — Természetesen — mondja Mersan János — még aznap összejött az egész cséplési csoport és közösen elhatároztuk, hogy segítünk. Így történt. Nem is kellett nekünk sokat magyarázni. Mi jól tudju_k, milyen zavar támad a szövetkezetben, ha nem tudják biztosítani az agrotechnikai intézkedések pontos betartását. — Mi a járásban — folytatja — azért végezhettünk a csépléssel elsőnek, mert szigorúan ragaszkodtunk a tervhez. Az aratást két önkötözővel, két 13-tagú csoporttal kezdtük meg Amikor a felét learattuk, a két csoport szétvált, egyik aratott, a másik csépelt. A két csoportot természetesen kiegészítettük újabb dolgozókkal, akik együtmaradtak, amíg be nem fejeztük augusztus 8-án a cséplési munkákat A cséplési csoport tagjai annyira öszszenőttek, annyira megszokták egymást, hogy a közös munkában egymási kiegészítik. — Bennünket nem kell munkára serkenteni, munkára ébresztgetni — mondja 'Cséfalvai Mihály — mi szeretjük szövetkezetünket, tudjuk kötelességünket. Nálunk nincsenek elégedetlen tagok. Ha ott lettél volna a gabonaelosztásnál és hallottad volna, hogy beszéltek a tagok a szövetkezetről, hogy örültek a közös termésnek, te is biztos velük örültél volna. — Mennyi búzát kaptál ? — kérdezzük. — Könnyen kiszámíthatod, feleségemmel együtt köze! 500 munkaegységet dolgoztunk le. , Ez közel 10 mázsát jelent. A Cséfalva.v házaspár, amelynek két gyermeke van, ezzel a gabonamennyiséggel már biztosította egészévi kenyerét. — Hát lusta ember nincs nálatok? — Nincs. Még az öregek is boldogan segítenek. Nálunk van például az öreg Bacskó János .7 hektáros gazda, aki aggkori segélyt kap, az is szívesen segít nekünk mindenütt, ahol csak módjában van. Végül még meg kell említenünk, hogy a dunatökésiek magatartása követendő példa lett a dunaszerdahelyi járásban. így a^madi szövetkezetből két brigád indult el segíteni Pódatejednek és Kürtnek. Ezenkívül Ollétejed Karosának segít és a várkonyi állami birtok ■ a bodaki szövetkezetnek nyújt segítséget a cséplésnél. Szabó Béla. Vágseliyén befelezték a cséplést és készülnek az őszi munkákra Vessünk egy pillantást vissza, hogy a vágsellyei szövetkezet hogyan szervezte meg az aratást és a cséplést. A szövetkezetnek két mezei munkacsoportja van, melynek vezetői Zsitnyák István és Hlavatý Mihály. Kétszázhatvanhat hektár aratni való volt, melyből a kombájn 22 hektárt aratott le. Két önkötözőgépet kapott egy-egy csoport. Versenyszerűen indult az aratás, de kiemelkedő eredményt nem tudott egyik csoport sem felmutatni. Átlagos aratási eredménye egy önkötözőgépnek 5 hektár volt. Hogy mi volt az oka, hogy nem tudtak 7—8 hektárt naponta elérni, arról Hatvány István, a szövetkezet agronómusa beszél: — Gabonáink az esőzésekkel nagyon megdőltek és gépeink csak nehezen tudtak benne mozogni. Igaz, a legdöltjét kézierővel arattuk le, ami 58 hektárt tett ki. A legnagyobb hiba azonban ott volt, hogy a múlt őszön traktoristáink elhanyagolták a szántást, méginkább a simítózást, és így a föld barázdás volt, ami nagyban gátolta az aratógépek munkáját.. így az aratást nem tudtuk a tervezett időre befejezni. Az aratási versenyben Hlaj/aty csoportja győzött. A cséplést szintén versenyszerűen végezték, ami a munkában jó hajtóerő volt, mert korán reggeltől késő estig csépeltek. Ennek köszönhették, hogy az állam iránti kötelezettségük teljesítésének határidejét 5 nappal lerövidítették. 8 vagon gabonát terven felül Hogy mennyivel különbözik a magángazdálkodás a nagyüzemi gazdálkodástól, azzal Kopácsefe József, a szövetkezet elnöke foglalkozik? .— Én is kisgazda voltam. Tudtam termelni, de a mostani eredményekhez az akkoriakat nem is lehet hasonlítani. A múltban 8—9 mázsái termeltem holdankint. Most a terv árpá! bó! 23, búzából pedig 24 mázsa volt j hekláronkint. Ezzel szemben árpából ; 30, búzából 28 mázsás hektárhozamot j értünk el. Ez elősegítette azt, hogy i terven felül beadhattunk államunknak j 4 vagon árpát és 4 vagon búzát. ■ Az elnök ezen állítását megerősítetj te Hlavatý csoportvezető, aki a mult- I ban 7 hektáron gazdálkodott. Már ré- i gén gondolt a földek csoportosítására, I a sok barázda eltüntetésére. A megalakuló szövetkezetbe fiával együtt az elsők között lépett be. Magával hozott egy pár lovat, 3 tehenet és az egész gazdasági felszerelését. Ezen lépést a mai napig még egyszer sem bánta meg. Jó munkájának köszönheti, hogy a t^gok bizalommal voltak iránta és megválasztották csoportvezetőnek. — Az a sok előny — mondja Hlavatý elvtárs, — amit a kisparcellás gazdálkodással szemben a nagyüzemi gazdálkodás nyújt, teljesen meggyőzte kis- és középparasztságunkat, ezért mindannyian odaadóan és örömmel végezzük munkánkat. A szovjet tapasztalatokból merítve alkalmaztuk a fejlett agrotechnikát. Gabonáink 90 százalékát keresztsorosan vetettük el. Ezért ez évben az ősziek vetését 100 százalékban keresztsorosan és sűrüsorosan végezzük. Hogy milyen nagy különbség kisparcellákon egyénileg és táblás földeken közösen gazdálkodni, arról Kopácsek Ferenc szövetkezeti tag így vélekedik — Míg nem voltam a szövetkezetben, nem tudtam a földjeimen kitermelni annyit, hogy beadási kötelezettségemnek elege*- tehettem volna. Nem láttam más megoldást, beléptem tagj nak. bár nem hittem, hogy szóvetkej zetünk eléri azt az eredményt, amilyet • ér. minden igyekezetemmel sem tudtam j elérni. Most látom már, hogy a szöj vetkezet mire képes, mért fényes bij zonvUM> okkal rendelkezünk. Szqvetke! zetünk nemcsak 100 mázsa hízósertést, hanem 8 vagon gabonát is ad terven felül. Ilyen jó gabonatermést csak nagyüzemi gazdálkodásban lehet elérni. Tejből 120 és disznóból 150 százalékra teljesítették a félévi beadást. De nemcsak a szövetkezet áll jól, hanem a tagok is vagyonosak. Minden tagnak van 1—2 disznaja, számos tyúkja, kacsája, libája és a legtöbbnek egy tehene. Minden tag kapott 41/2 mázsa árpát Hlevocky József nyugdíjas vasutas, a csoport legöregebb tagja, júliusig ledolgozott 200 munkaegységet. Érdeklődünk. miért dolgozik, ha egyszer nyugdijat kap. Szeme csillog, nagy magyarod bajuszát pödörgeti és elkezd beszélni: — Nem nézhettem tétlenül azt a nagy átalakulást, ami községünkben végbe* ment. Erőm és egészségem megengedi, hogy segítsek fiainknak kiépíteni szt, amit mi nem építhettünk. Örömmel dolgozom. A munkám utáni fizetéssel meg vagyok elégedve. A fél hektárból, amit háztáji gazdálkodásra kaptunk, 500 ölet bevetettünk közösen árpával, míg a megmaradt 900 ölbe burgonyát és kukoricát vetettünk. Az árpát kicsépeltük és egyenlően szétosztottuk, amiből 4 és fél mázsa i jutott egy-egy tagra. Ehhez hozzájön j még a természetbeni járandóság és a I megmaradt 900 öl kukorica termése. I Ebből kihizlalhatunk akár 3 disznót e, i az aprójószág >t is elláthatjuk eleseggel egész évre. Hasonlóan meg van elégedve Férőnél Sándor, akinek 388 és Boi.k-i Fe renc, akinek 332 munkaegysége van Az asszonyok és lányok aktívan bekapcsolódtak a munkába. Molrik A polónia például július végéig 'ed*dg >/<>t* 260 munkaegységet, Tavasszal a kertészetben, nyáron pedig az aratásnál i és cséplésnél dolgozott. Elmondja, hogy meg van elégedve, mert szorgalmas munkája meghozta gyümölcsét. Jól készüljenek fel az őszi munkákra A takarmánynak lekaszált bükköny tarlóját a letakarítás után azonnal megszántották és lesimították. Azután a jól összeérett talajon elkezdték a vető-szántást. Ezt a szántást nem most, hanem legalább augusztus 1-től 10-ig el kellett volna végezni. Tudniok kell, hogy a talajnak összeérni és ülepedni kel', csak 3zután vethetnek. Tehát a vetőszántást lehetőleg 30 nappal, de legalább 15 nappal a vetés előtt előhántós ekével az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységéig, lehetőleg 18 —20 centiméter mélyen kell végrehajtani. A vető-szántás az őszi talajelőkészítés második legfontosabb munkája. Utána a szántást el kell simítani, boronálni és hengerelni. — Amult hibáiból tanultunk — mondja az agronómus — traktoristáink megfogadták, hogy ez évben az őszi munkákat lelkiismeretesen és legjobb tudásuk szerint fogják elvégezni. A barázdákban rosszúl kelnek a magvak, gyengén fejlődnek a növények és a. sok csapadék hatására vízmosások keletkeznek. Az ezidei aratás világosan bebizonyította a sima talaj előnyeit a gépi munkáknál. Tehát a traktorosok jól dolgozzanak és gyorsítsák meg a talaj előkészítését, hogy a tervezett 10 hektár őszirepcét augusztus 20-ra és 10 hektár ősziárpát szeptember 1-re el tudják vetni. Ugyanakkor végezzék el a rozs és búza alá a nyári keverő-szántást. Nem szabad, hogy termelésünket az agrotechnikai idő utáni vetés megrövidítse. Készítsék el a talajt úgy, ahogy előkészítették a múlt év őszén, s ez év tavaszén a cukorrépa vetőágyát, aminek már most meg van az eredménye. A diószegi körzetben a legszebb cukorrépa — 40 hektár cukorrépánk van, — mondja Hatvány elvtárs, a szövetkezet agronómusa. — Az egész táblát a prosenicei mozgalom alapján műveljük A diószegi cukorgyártól szakértők jönnek idönkint, akik figyelik a répa fejlődését, A legutolsó vizsgálat alapján a legnagyobb napi fejlődés nálunk volt az egész diószegi körzetben. A vizsgálat alapján már most van egy hektáron 270 mázsa répa. Igaz, mi 400 mázsát terveztünk hektáronként, de minden jel arra mutat, hogy ezt túllépjük. Cukorrépánk cukortartalim 17.3 százalék. Megjegyzi még, hogy az őszön kis parcellákon több búzafajtával fognak kísérletezni, mert ez évben is feltűnt nekik, hogy némely búzafajta nálunk sokkal többett termett. Élni akar Micsurin azon tanácsával, hogy — minden környék termelje ki magának a vetőmagját, mert ez ellenállóbb az ottani időjárás viszontagságaival, ellenállóbb a betegségekkel szemben. így több termést ad, ami által a szövetkezet gazdagabb lesz. Csináljanak tehát vetőpróbát, rendes keresztsoros és szűksoros vetéssel, hogy a legjobban bevált vetési rródsze*- szerint 3 jövőben még több sikert tudjanak elérni.’ Sándor Gábor.
