Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-16 / 33. szám

1953. augusztus Тб. Ъго9а& Folelwiílwís 7 kDraklorállomásaink hírei 1шшш111шк11ш11ш1т1111тNoт11м1н1н1шнNo111»1ш111ш!ш111ш11шшш1ннжн1и111н1шпн1н1ш11н1ш1!111н1!н11111ш11н1111шш11шнт11м1111ш1ш111н111 A feledi gépállomás harca a betakarításért A csallóközi szövetkezeti tagok az aratast és a cséplést már lassan el is felejtik. Most a felstlszlovákiai gépál­lomásokon a sor. Az aratási és cséplési munkák azonban távolról sem halad­nak olyan gyorsasággal, mint Délszlo­­vákiában. A feledi génállomás is latba veti minden erejét és igyekszik a késést behozni. A besztercebányai KNB se­gítségére siet a szövetkezeteknek és felhívta az egész kerület ipari mun­kásságát, tisztviselőit, valamint a népi széniek dolgozóit, hogy legyenek a kcdve~őtlen időjárás következtében eímaradt szövetkezetek segítségére a gabona minél előbbi betakarításában. Mindnyájunk közös érdeke, hogy min­den gabonaszemet megmentsünk, hogy ezzel ■ is gyarapítsuk a nép kenyerét,, — hangzik a felhívás. A brigádok éjjel hordják be a termést A gépállomás, valamint a brigádok dolgozóinak munkafegyelme példás. A bátkai brigád abban az eltökéltség­ben. hogy pártunk és kormányunk ha­tározatait végrehajtsa, látván az ottani szövetkezetek nehézségeit, éjjeli mii­­szakban behordta a szövetkezet összes gabonáját. Elhatározásuk annak a bi­zonyítéka, hogy a brigád minden egyes tagja öntudatos és megérti az id&k szavát. A brigádközpont a többi bri­gádokat is versenyre hívta, melynek győztese az lesz, amely az éjjeli mű­szakban a legtöbb gabonát behordja. Ezt a felhívást mindenütt a legna­gyobb megértéssel fogadták. Trakto­­r snink tudják, hogy az éjjeli behor­­dással megmentik azt a gabonát, amely még a földeken van. A brigádok tag­jai. hogy a szövetkezeti termést, meg­mentsék, feli? ’ozzák még az éjjeli pi­henőjüket is. Ebben a nemes elhatáro­zásukban segíti őket a párt, valamint a népi szervek dolgozói is. Ahol a brigádoknak ilyen dolgozói vannak, ott a reakciónak az a terve, hogy я szövetkezetét • meggyöngítse, nem fog sikerülni. Az uzapanyiti traktorosok példamutatása Az uzapanyiti brigád már я ké­nyéi...hona learatását elvégezte, az árpa és a zab kaszálása azonban még hátra van, amelyet azonban szintén rövidesen elvégeznek. A tagok a le­aratott gabonát keresztekbe rakták, de ugyanakkor a háradékot hosszú so­rokban otthagyták a földön, úgyhogy a brigád a tarlóhántást elvégezni nem tudja. A szövetkezet és a brigád közti együttműködés hiányát legjobban az bizonyítja, hogy maguknak a trakto­rosoknak kellett 160 keresztet áthe­lyezni, hogy a tarlóhántást maradék­talanul elvégezhessék. így csak ter­mészetes. hogy a hernyótalpas gépeket sem tudták teljesen kihasználni és a felmerült akadályok következtében na­ponta csak három hektár tarlóhántást végeztek el. A traktorosbrigád az idő­veszteséget ra’amint a keresztesek át­rakását a szövetkezet számlájára írja. amit meg kell nekik fizetniök. Ebben a szövetkezetben augusztus 5-ig a cséplést még meg sem kezdték, sőt még a learatott gabonát sem hordták össze. Még mindig aratnak Hogy az aratással ennyire elmarad­tak, azt nem lehet egyszerűen az idő­járás -omlójára írni. A szövetkezeti tagok nem tettek meg mindent a gyors betakarítás érdekében, sőt sok helyen még a traktorosbrigádot is gátolták a tp adataik elvégzésében. Az ozsgyai szövetkezetnek augusztus 6-án még 10 hektár búzája nem volt learatva és a zabhoz hozzá sem nyú'iak. A hára­dékot nem gyűjtötték össze, ami vé­gett a tarlóhántást a brigád nem vé­gezhette el. A szövetkezetnek két gép csrpel. A csépi és azonban nincs jól megszervezve. Egyenest a kocsikról csépelnek és a gépnek gyakran állnia kell. mert a kocsik az odahordást nem , győzik Bajcsík elvtárs, a brigád ve­zetője többször kérte az ozsgyaiakat. hogy a gabonát asztagolják, amiáltal elejét vennék a folytonos várakozás­nak. A szövetkezet vezetősége azonban a jó szóra nem hallgat. A bátkaiak a tarlóhántással lemaradnak A bátkai traktorosbriaád már min­den gabonát learatott. A brigád veze­tője Puhl elvtárs a~4 mondja, hogy az ottani szövetkezeti tagok a tarlóhántás elvégzését a háradék késői összegyűj­tésével akadályozzák. A brigád ennek dacára, ott, ahol lehetett, a tarióhán­­tást elvégezte. A cséplést idáig csak egy géppel végzi, de így sem folya- j matosan.- A' szövetkezeti tagok а да- j bonát nem asztagolták és így a gép- I пек я lassú hordás miatt állandóan j várni kell. A jánosi brigádnak is ele­inte sok nehézsége akadt a tarlóhán­tásban de most már rendben végzik és úgylátszik, hogy a tarlóhántásban az elsők között lesznek. Az aratással itt is lemaradtak. A szövetkezetnek még augusztus 7-én 20 hektár learat­­lan búzája és 5 hektár árpája volt. — 15 hektár len tépését is el kell rövi­desen végezniök, amellyel már amúgy is elmaradtak. A traktorosoknak Is kell enni A feledi gépállomás körzetéhez tar­tozó szövetkezetek közös vonása, hogy a traktorosok ellátásával senki sem akar törődni. A bottovói traktoros-bri­gád az aratás gyors elvégzése végett Simányiból kapott traktorost, akinek azonban élelmezését nem biztosították és így kénytelen volt ismét vissza­menni hazai állomáshelyére. Ennek a következménye az volt, hogy ötven hektár gabona még auausztus 6-án nem volt learatva. Hegedűs elvtárs. az úzkopanyiti brigád vezetője az ot­tani helyzetről így nyilatkozik: — „A j szövetkezet tagjai a brigád ellátásáról í gondoskodni nem akarnak. Mi ezt a j kérdést úgy oldottuk meg, hogy az j aratási és cséplési csúcsmunkák ide- I jére megegyeztünk a Jednota fogyasz­­j tási szövetkezet üzemi konyhájával és I onnan kapunk élelmet. A brigád mun­kafegyelme máskülönben nagyon jó. Bánk János a nyári munkák terhét 64 százalékra teljesítette és ezenkívül esős időkben még fuvarozott, tehá: akkor />em maradt tétlen. Szórni, mi azért nem fogunk a nehézségektől meghát­rálni” — fejezi be beszédét Hegedűs elvtárs. Alaptalan indok A nagybalogi traktorosbrigád már a szövetkezet összes gabonáját learat­ta. Már csak a zab vun hátra, amelyet, azonban rövidesen 'szintén elvégeznek. Sok düön a kér eket még nem hord­ták össze, amiáltal a traktorosbrigádot akadályozzák a tarlóhántás elvégzésé­ben. Ahol a kévéket összehordták, ott megint a háradékot nem gereblyézték össze. A szövetkezet vezetői attól tar­tanak. — természetesen indok nélkül, — hogyha a traktorosok szántanak, akkor ők nem tudnak a fö dön rende­sen mozogni a szekérrel. A brigád tagjai azonban a tarlóhántást minden esetben úgy végzik el, hogy az ott­­lévő kereszteket könnyen megközelít­hessék és a tarlóhántás a behov dóst ne akadályozza. A csépiésbe két aéitet kapcsoltak be. A rozsot előzetesen osztagokba rakták és így a csép'ést még kevésbé kedvező idő esetén is végezhetik. A szövetkezeti tagok mun­kafegyelme azonban gyenge. A hiányos együttműködés következménye A gépállomás dolgozói igyekeznek a fennálló nehézségek ellenére is fel­adataikat becsületesen teljesíteni. A nyári munkákra alaposan felkészültek. Gépeiket lelkiismeretesen megjavítot­ták. Ennek a körültekintő munkának meg is lett az eredménye. Az aratási és cséplési csúcsmunkák idején az üzemtelen gépek száma még az 1 szá­zalékot sem érte el. A meglévő gép­állományukat. azonban nem tudják kel­lőképpen kihasználni, mert a szövet­kezetek vezetői a gépállomással nem működnek szorosan együtt. A gépállomás körzete a tarlóhántás tervét csak 24.6 százalékra teljesítette. A baj az, hogy a szövetkezetek tagjai a tarlókat nem hárítják fel, vagy ha össze is gereblyézik, a háradékot a tarlón hagyják. Az ilyen és hasonló akadályok következtében a gépállo­mások július 7-én 15 hernyótalpasa tétlenül állt. Ez a jelenség a hónap folyamán többször is megismétlődött, így júUus 8-án 15, 10-én 7, 11-én 8. 13-án 10. 14-én 10. 15-én 9, 16-án 10, 17-én 11, 18-n pedig 11 hernyótalpasuk­nak nem volt mit tennie. Július hóban összesen 164 gép nem volt kihasznál­va, ami gyakoriať-an annyit jelent, hogy maga a gép vezetője sem doboz­hatott. A szövetkezeti tagok nem­törődömségét nemcsak a gépállomás de a szövetkeze44 tagok is megs:ny'ik és végeredményképpen ebbői súlyos nemzetgazdasági kár is keletkezik A pártszervezet. a népi szervek vezetői a gépállomás vezetősége tegyenek meg mindent, hogy ilyen jelenségek a jövőben ve ismétlődjenek meg. Г. J. Több, mint 800 szovjet kombájn segít az idei aratásban A Szovjetunió segítsége évről évre mindinkább megmutatkozik a mi me­zőgazdaságunkban is. Az idei termény­­begyűjtésnél 819 szovjet kombájn se- I gít a csehszlovák földműveseknek. A múlt év folyamán 459 szovjet kom­­j bájn dolgozott, amelyek főképpen mun­kaerő-megtakarításban és az aratás gyors bevégzésében voltak nagy segít­ségünkre. Az idáig szerzett tapasztalatok a­­lapján nagyobb figyelmet szenteltek a kombájnosok kiképzésére és a tanfo­lyamokat is jobban megszervezték, így aztán az aratást is jobban előké­szíthették. A gépátcsoportosítások le­hetővé tették a gépek összpontosítását azokba a kerületekbe, ahol a gabona éppen érett volt. Ennek az eredménye már most megmutatkozott. Tavaly au­gusztus 8-án egy kombájnra 50.1 hek­tár esett átlagosan, ugyanakkor az idei aratásban ugyan ezen a napon 59 hek­tár teljesítményt értek el kombájno­­saink. A kombájnok szlovákiai eredményes munkájuk után most Morvaországban és Csehországban aratnak, ahol főkép­pen a hegyes vidékeken lakó szövet- I kezeti tagok gabonáját takarítják be. Több üzemképes gépet a rozsnvói gépállomásnak A rozsnyói gépállomás a nyári mun­kák tervét 48 százalékra teljesítette. Az aratási és cséplési feladataival ala­posan elmaradt, amelyet csak 17.19 százalékban végzett el. Ennek főkép­pen az az oka, hogy nem szervezte meg a két műszakot. A traktorosok in- I kább/dolgoznak meghosszabbított^ mű­­j szakban, mint két váltásban. Az üzem- i képtelen gépek száma is elég magas. Hat kerekes és két hernyótalpas gép jelenleg is javítás alatt' áll. A cséplő­gépek szintén nincsenek kellőképpen kihasználva: Negyven cséplőgép kö- I zül csak 14 csépel. A többi gépnek j nincsen gépésze. — A sziticei Deli testvérekkel a gépállomás nem megy sokra. Mind a kettő kulákivadék, volt cséplögéptulajdonosok, akiknek a gép­állomáson semmi keresnivalójuk nin­csen. A traktorosbrigádok közül a gom­baszegi a legjobb brigád. Az aratási tervét 65.81, a cséplési tervét pedig 8.1 százalékra teljesítette,. Ä tarlóhán­­tással is az élen jár, 17 százalékra el­végezte azt. Közvetlen utána a rozs­nyói brigád következik 49.4 százalékos aratási és 11.3 százalékos cséplési terv­teljesítéssel. Stitníki brigád az utol­sók közt kullog. Aratási tervét mind­össze 9.4. cséplési tervét lsedig augusz­tus 6-ig mindössze csak egy százalékra teljesítette. A brigádok traktorosai a lassú munkát azzal indokolják, hogy a gabonák .rendkívül dűltek és csak egy oldalról lehet aratni őket. A gyors betakarítás érdekében azonban a szö­vetkezeti tagok sem tettek meg min­dent és sok helyen hiányzik az egész­séges. együttműködés a brigád és a szövetkezet között, ami nélkül ered­ményeket elérni nem lehet. A védnökségi üzemek cséplési segítsége A nyitrai kerület szövetkezeteinek segítségére vannak a védnökségi üze­mek. Éjjeli műszakban csépelik a gabonát, ho°v ezzel is siettessék a munkát. A nyitrai „Úsvit” bútorgyár dolgozói, akik a mezökeszi szövetkezet védnökei, három éjjelen át dolgoztak és három vagón gabonát elcsépeltek. A legnagyobb teljesítményt Škorec Pál 26 tagú csoportja érte el. Éjjeli mű­szakban 1200-as cséplőgéppel 96 má­zsát csépeltek. A mezei csoportok is nagyon szép eredményeket értek el, amelyek egymást közt a versenyt is megszervezték. Stefánovics János cso­portja verekedte ki az elsőbbséget. E csoport átlagos napi teljesítménye 1'70 métermázsa. A nyitrai bútorgyár dol­gozói háromtonnás teherautóval segí­tették a keszi szövetkezetét, hogy az állam iránti kötelezettségüknek minél előbb eleget tehessenek. A többi ipari üzemek is, amelyek védnökséget vállaltak egyes szövetke­zetek fölött, résztvesznek a cséplési j munkákban. Így a kerületi felvásárló I vállalat dolgozói az újlaki szövetke- I zetesek csépi ésében segédkeztek és 96 mázsa gabonát elcsépeltek. A Pieta üzem dolgozónál az alsókereskénvi sző i vetkezetben dolgoztak A nyitrai épi­­j tő közüzemek dolgozói pedig a nagy- I eműkei szövetkezetei segítették csép­lési tervük gyors teljesítésében. A kombátnná! borsói is lehel csépelni A borsó behordásanál előforduló nagy szemveszteséget a boldogfai szövet­kezeti tagok úgy akadályozták meg, hogy borsót mindjárt a helyszínen kombájnnal elcsépelték. Ezzel a módszerrel a szemveszteséget a legalacso­nyabb fokra csökkentették. A kombájn alkalmazása különféle termények betakarítására A következő évek egyik legfontosabb feladata a gépállomások rendelkezésé­re álló gépek termelékenységének fo­kozása. Ezen belül egyik legjelentő­sebb feladat a kombájn munkaterületé­nek kiszélesítése. A kombájn aránylag magas beszerzési ára, a beépített mo­tor, elektromos felszerelés stb. indo­kolttá teszik, hogy a kombájnt a ga­­bonabetakarftáson túl egyéb termények betakarítására is felhasználjuk. Egyes takarmánynövényeinknél a ké­zi erővel történő betakarítás igen nagy, sokszor az összes mag-termés 40—50 százalékát kitevő szemveszteséget e­­redményez. A kombájn előnye ezzel szemben az, hogy az egyébként álta­lában rendkívül széttagolt betakarí­tási munkákat egyetlen munkafolya­matban egyesíti, s emellett nagyszámú munkáskezet szabadit fel. Az eredményes munkához azonban a kombájnon a betakarítandó növényfé­leséghez kisebb-nagyobb átalakításokat kell végrehajtani, Az a kombájnvezető, aki nem veszi figyelembe az egyes nő vény féleségek egymástól eltérő sa­játságait, elmulasztja a szükséges át­alakításokat, több kárt okoz, mint hasznot. A kombájnon szükséges átalakítások általában egyszerűek. Ennek következ­tében a gépállomások házilag elkészít­hetik. A következőkben az egyes növények sajátosságainak megfelelő módosításo­kat ismertetjük. Borsó- és babcséplés A borsót és babot kombájnnal nem lehet aratni. Tekintettel azonban a be­­hordásnál fellépő nagy szem veszteség­re, célszerű a cséplésnél a kombájn alkalmazása. A kupacokból való hely­színi csépléssel a szemveszteséget a minimálisra lehet csökkenteni. A bor­só- és babcséplésnél különösebb áta­lakítás nem szükséges. A gép előkészí­tése során leszereljük a kaszavédő új­­jakat, a pengesort és a motollát. A központi szállító elé vagy etető asz­talt, vagy ami a szemveszteség szem­pontjából még jobb, gömbvasból ké­szült keretre egy ázemfelfogó ponyvát vagy zsákot szerelünk. A borsó- és babcséplésnél a dobot alacsony fordulatszámmal 400—500 fordulat percenként, tág kosárállás mellett kell járatni. A .törekrosta zsaluját teljesen ki­nyitjuk s olyan erős légáramot haszná­lunk, amely mellett borsó (bab) még nem távozik el a gépből. A borsó ru­galmasságából eredő szemveszteséget szemgátló ponyva beszerelésével aka­dályozzuk meg. A szemgátíókat úgy helyezzük el, hogy a törek és szárré­szek távozásához elegendő hely ma­radjon. . Füfélék, angol perje betakarítása Hazánkban már az elmúlt években alkalmazták a magánjáró kombájnokat fűfélék betakarítására. A betakarításhoz különösebb átala­kítás nem szükséges. Ha az aratást is kombájn végzi, a vágószerkezetet a legmélyebb helyzetben keli üzemeltet­ni, tekintettel arra, hogy a szárrész takarmányként jól hasznosítható. Az alacsony vágás biztosítására a vágó­szerkezet alá csúszótalp serelhető. Egyébként az S-4-es és az AC-400- as magánjáró kombájn minden különö­sebb változás nélkül könnyen alkal­mazható magfüvek betakarítására. A dob fordulatszáma azonos a ga­­bonacséplésnél alkalmazott fordulat­számmal. A dob és dobkosár közötti hézagot olyan szűkre kell állítani, hogy a mag teljes kiverése biztosítva legyen. A törekrosta zsaluját teljesén le kell zárni. A fűfélék magjainak kis fajsúlya miatt csak gyenge széláram használ­ható. A magfelhordó csigájának végére u­­gyancsak a ’kis fajsúly miatt könyvé­ből vagy zsákból toldatot kell szerel­ni. A fűféléknek éppen úgy, mint a lu­cernánál és herénél, nagy előnyökkel jár a szalmagyűjtö kocsi használata. A Szovjetunióban jelentős sikereket érték el a mag füveknek kombájnnal való betakarítása terén, pl. a mulle­­rovoi, pjetrovi, kalacsejévl gépállomá­sokon magánjáró kombájnokkal 1949- ben több mint 14.000 hektáron végez­ték el sikerrel a fűfélék magjának be­takarítását. A repce cséplése A repce betakarítását is a nagy szemvesztesség jellemzi. Ez a szem­veszteség a vágásból, de főképpen a cséplőgéphez történő szállításból adó­dik. Ezt a szemveszteséget csak a kom­bájn alkalmazásával lehet kiküszöbölni, illetve a minimumra csökkenteni. A repcét a kombájnnal kupacról-ku­­pacra vándorolva, a kombájn mozgér konyságát kihasználva, cseréljük ki. A repce cséplését, betakarítását csak a megfelelő átalakítások elvégzése után lehet megkezdeni. A repce csépléséhez a rendes nyolc veröléccel felszerelt dob felhasználható. A dob kerületi sebességét 18 m/sec-re kell csökkenteni. Ezt az ékszíjtárcsák megfelelő állításával lehet szabályozni. Van megoldás arra is, hogy a dobot változatlan fordulatszámmal üzemel­tessük. Ez esetben csak 4 verőlécet hagyunk meg, gondoskodni kell ez e­­setben a dob kiegyensúlyozásáról. A dob és dobkosár közötti hézagot a nö­vény állapotához képest kell beállítani. Az állítás átlagos értéke felülről le­felé 80—25 mm. A szalmnrázóládák átejtő felületét nem kell megváltoztatni, mert eredeti formájában is alkalmas arra, hogy a szárrészek nagymértékű áthullását megakadályozza. A törekrosta lyukböségét (átejtó nyílásait) úgy állítjuk be, hogy a lyuk­­bőség kb. 10 mm legyen. Ugyanez vo­natkozik a pelyvarosta átejtő felületé­re. A repcemag tisztításához gyenge széláramot kell használni. Kukoricabetakarítás csépiőgéppel A kukoricát csövestül együtt vágják le és a föld végére állított cséplőgép­hez szállítják és ott csépelik. A cséplőgép dobját, — amely 1370 mm szélességű — úgy állítják be, hogy annak a fordulatszáma ne legyen több | percenként 300-nál. Ezenkívül a szíj- 1 Iárosát a szokásosnál 55 cm-el nagyobb átmérőre, a búzacséplésnél használt rostákat a 'egnagyobb lyukúra cserélik és a lehelő legnagyobb szelet adják a tisztítóra A kukorica cséplése a búzához ha­sonlóim történik, csak nem kévékbe, hanem 8—10 bálianként adogatják. A cséplőgép külön választja a kukorica, a csutától és morzsolt állapotban öm­­leszti a zsákokba. Az új módszer sze­rint egyszázalékos szemveszteség van. ami előfordul a búzánál is. A kukori­caszárat már ott a gépnél be lehet si­lózni, tehát a kukorica betakarítása e­­gészen a silózásig gépesíthető. A régi módszer szerint 7 hektár ku­korica betakarításához 151 munkanap­­j ra volt szükség, az üj módszer szeriül í a kukorica betakarításának és feldol­gozásának ideje mindössze 50 mun«*­­napra korlátozódik. Ш

Next

/
Oldalképek
Tartalom