Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-16 / 33. szám

A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. augusztus 16. Ára 40 filler IV. évfolyam 33. szám. Legsürgősebb feladatunk : az esész nr«7,4L dolgozóinak segítségévet gyersan betaka наш kicsépelni a gabonát és beadni a- államnak járó részt, kitépni, kicsépelni és k'ázratm a lent, meggyorsítani a tarlóhántást és augusztus 20-ig elvetni a lepcét. GYORSÍTSUK MEG A NYÁRI MUNKÁKAT Pártunk és konnányunk aratási és j őszi munkákról szóló felhívása, vala- ; mint a földművelésügyi miniszter fel­szólítása jelentős segítséget jelent sző- ; vetkezeti tagjaink, kis- és középföld­­muveseink és egyben mezőgazdaságunk minden dolgozója szamára. Szövetkeze­ti dolgozóink és földműveseink túlnyo­mó része megértette, hogy az idei gaz­dag termést a lehető legrövidebb idő alatt és veszteség nélkül kell betaka­rítani. A másik oldalon akadnak olyan EF­­Sz-ek is, mint pédlául Csécsénypatony­­ban és Felsopatonyban, ahol a szövet­kezeti tagok nem készültek fel kellő­képpen az aratás és cséplés gyors, veszteségnélküli elvégzésére. Ugyanez vonatkozik több traktorállomásra is, melyeknek dolgozói nem tették meg mindent, hogy idejében és minöségesen teljesíthessék a nyári munkákban rá­juk eső feladatokat. Hanyagul jártak el például a verebélyi traktorállomás dolgozót. Nagy mulasztást követtek el, mert kihasználatlanul hagytak 18 ön­­kötözögépet. Számos szövetkezet a cséplésben is elismerésre méltó eredményt ért el. A szvätoplukovói EFSz tagjai például a Bredjuk-féle cséplési módszer alkail­­zasávai óránként 40 mázsa gabonát csépeltek el. A szenckirályfai szövet­kezeti tagok egy cséplőgéppel naponta 298 mázsás cséplési eredményt értek el átlagosan A féli EFSz-ben példásan folyik a kombájnnal való egyetemes aratás. Ebben az EFSz-ben egy nap alatt 10 hektár gabonát learattak, ki­­csepeltek, közben kazlakba rakták a szalmát, kitisztították a magot, fel­szántották a tarlót és elvégezték a má­sodnövények vetését is. A szövetkezet és a traktorállomás közti jó együtt­működés biztosítéka annak, hogy az idei gazdag termést idejében és vesz­teség nélkül betakarítják. A szövetkezeti tagoknak és az egýé­­nileg gazdálkodó földműveseknek e­­zekben a napokban minden erejüket a hordásra és a cséplésre kell összpon­­tosítaniok. Nem szabad a földeken hagyni a gabonát, hanem osztagokba keil összehordani azt, hogy igy az e­­setleges esős időjárás ne tehessen kárt benne. Ez annál is inkább fontos, mert a meteorológiai jelentések alapján az időjárás változó lesz. A nemzeti bizott­ságok IX. osztályai és a traktorállomá­sok ezért segítsék meggyorsítani a hordási és a cséplési munkákat. Több helyen a len már túlérett és így a nyűvésnél nagy veszteségekre kerül sor, sót ugyanakkor a rost is veszít minőségéből. A lennyűvés további ha­logatása újabb nagy veszteségeket je­lentene Még most is vannak lentépő­gépek, amelyek nincsenek teljes mér­tékben kihasználva, «őt sokszor egy­általán nincsenek kihasználva. A lévai járásban például fi lentépőböl csak egy dolgozik. A losonci járásban 7 gépből csak kettő van üzembehelyezve. Ha­sonló a helyzet a tapolcsányi, a bá­­novcei és más járásokban is. Az agro­­nómusok, de ugyanakkor minden me­­. zőgazdasági dolgozó feladata, hogy gondoskodjon a lentépőgépek teljes ki­használásáról. Azokon a helyeken, ahol a len nagyon elgyomosodott és nem lehet a szedést géppel végezni, azonnal hozzá kell a kézi nyűvéshez, esetleg er­­! re a célra brigádokat keil szervezni. Nagyon helytelenül jártak el a tapol­csányi járásban lévő brezám szövetke­zeti tagok, akik brigádosokat rendel­tek, de amikor megérkeztek és a csép­lőgép még nem volt előkészítve, haza­­küldték őket, ahelyett, hogy a lennyö­­vést végeztették vona velük. A tarlóhántás gyors elvégzése is é­­gctős kérdés. Szövetkezeteink az idén j meggyőződhettek arról, hogy azokon a földeken, amelyeken tavaly nem vé­­! gezték el a tarlóhántást, most nagyon ; elhatalmasodott a gyom. Éppen ezért ne engedjék, hogy a jövő évben ez új­ra megismétlődjön. A traktorállomások minden alkalmas gépet kapcsoljanak be a tarlóhántás gyors elvégzésébe 4 szövetkezeti tagok pedig a fogatokat I használják ki erre a célra. Egy gép, . egy fogat se maradjon kihasználatla­nul ! A másodnövények vetésében is van behoznivaió. Ezen a téren nagyon he- I lyesen járt el a nagymegyeri, és so­­mórjai járás, amelyekben a másodnö­vények vetési tervét már több mint 80 százalékra teljesítették. Ugyanakkor számos olyan szövetkezet van, ahol el­hanyagolják a másodnövények vetését. A pozsonyi kerület EFSz-ei a tervet j ezen a téren csak 48, a nyitrai kerü­­■ letben pedig csak 35 százalékra telje­sítették. Sok helyütt elterjedt az a né­zet, hogy a másodnövények vetése már későn van. Ez nem felel meg a való­ságnak, mert a több csapadékkal ren­delkező helyeken még a most vetett másodnövények is jó termést adnak. Azokban a járásokban, amelyekben rendszeresen értékelik az aratási és cséplési munkák menetét, és szükség esetén azonnal megteszik a lépéseket a hibák kiküszöbölésére, mint például a nagymegyeri, somorjai, szenei, ga­­lántai és más járásokban, ott jó ered­ményekről számolhatnak be. Ellenkező esetekben, vagyis ahol a munkák rend­szeres értékelésére nem fordítanak kel­lő figyelmet, nagy elmaradások észlel­hetők: nem használják ki teljes mér­tékben a gépeket, nem megy rende­sen a cséplés, elmarad a tarlóhán­­tas, a másodnövények vetése és a töb­bi nyári munkák, mint például a len­­nyovés. így van ez a tapolcsányi és a verebélyi járásokban. Előfordul, habár csak ritka esetek­ben, hogy a szövetkezetek a magter­melési parcellákon termesztett vető­magot is felajánlják beadásra. Ez pe­dig nem egészséges jelenség. A szö­vetkezeti tagoknak, az EFSz-ek agro­­nomusainak, de éppúgy a traktorállo­­masok és a járások agronómusainak gondoskodniok kell arról, hogy ilyen esetekre ne kerüljön sor. Biztosítaniok kell, hogy a földművelésügyi minisz­ter utasítása szerint a magtermelési parcellákról a többitől különválasztva takarítsák be a termést és hogy a mag a raktározásnál össze ne keveredjen a többi gabonával. A jövő évben csak ak­kor lesz a szövetkezeteknek jóminősé­­gú vetőmagjuk, amelyet aztán idejében elvethetnek, ha most a termés beta­karításánál a magtermelési parcellákra különös figyelmet fordítanak. Még egy nagyon fontos feladat előtt állunk, amelyet ezidáig hiányosan tel- , jesítünk. A len nyűvéséröl van szó. | Nem feledkezhetünk meg a többi nyári munkákról sem. Itt van a ta­karmányfélék betakarítása, amelyet u­­gyancsak veszteség nélkül kell megva­lósítani. A mostani napokat a silózásra is fel kell használni. Küszöbön van a burgonyaszedés, valamint a zöldségfé­lék betakarítása, amit az időterv sze­rint kell elvégezni. Főleg a hagyma és a petrezselyem betakarítására kell összpontosítani a figyelmet, hogy a dolgozók szükségleteinek fedezése ezen a téren biztosítva legyen. A cukorré­páról sem szabad megfeledkezni. Sok­helyen a cukorrépaföldeken ismté na­gyon sok gyom kinőtt, ezeket el kell távolítani. Végül pedig fontos feladatként áll előttünk az őszi munkákra való fel­készülés. Ezért az összes magtisztító állomásokat teljes mértékben ki kell használni a vetömagtisztításra. A mag- I termelési részeken termelt vetőmag- I ból mintát kell küldeni az Ellenőrző I Intézetekbe, ahol megállapítják a mag j csirázóképességét. Azokban az EFSz-ekben, amelyekben az aratási tervvel együtt nem dolgoz­ták ki részletesen az őszi munkák ter­vét, most kell ehhez a munkához hoz­zálátni. Csakis a jó terv alapján lehet sikeres munkát végezni. Tudják ezt jól például az ipolyviski szövetkezeti tagok, akik a tavaszi munkák verse­nyében az első helyre kerültek, és már részletesen kidolgozták az őszi munkák tervét is. Sőt az őszirepce alá már most készítik elő a talajt, amelyet a terv szerint augusztus 15-ig elvetnek Kövessék az ipolyviski szövetkezeti ta­gok példáját mindazon EFSz-ek, ahol a terv kidolgozásával késlekednek. A Szovjetunióval együtt no és erősödik az egész demokratikus, békeszeretö tábor G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszédéből Augusztus 8-án a Kreml Palotában , befejezte munkáját a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának 5. ülésszaka. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 544 mil- ! liárd 264 millió 720 ezer rubeles be- ! vételi. 530 milliárd, 532 millió 48 ezer j rubeles k’adási összeggel hagyta jóvá a Szovjetunió 1953. évi állami költség- j vetését. A bevételek 13 milliárd 732 miilió 672 ezer rubellel haladják meg a kiadásokat A befejező ülésen beszédet mondott G. M Malenkov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsénak elnöke akit vala­mennyi jelenlévő viharos éljenzéssel fogadott. Malenkov elvtárs beszéde elején rá­mutatott arra, hogy az állami kö'teég vetés tervezete, ameiyet a kormány a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülés­szaka elé terjesztett, megvitatásra, tel­­tesen biztosítja a népgazdasági fejlesz­tését szolgáló ftladrtok pénzellátását !953-ban. annak az 5 éves tervnek harmadik évében, amelynek teljesíté­se nagy lépés lesz előre a kommunista társadalom kiépítésében a Szovjet­unióban. Malenkov elvtárs ezzel kap­csolatban a következőket mondta. A lakosság az idei év költség vetéséből összesen 192 milliárd rubelt, a költségvetés összes ki­adásainak több mint 36 százalé­kát kapja, szemben az elmúlt évi 147 milliárd rubellel. A dolgozók ugyanakkor személyes jövedel­mükből, adók és illetékek, vala­mint kölcsönjegyzés formájában 65 milliárd rnhellel. azaz az el múlt évinél 21 milliárd rubellel kevesebbel járulnak hozzá a költ­ségvetéshez. Malenkov elvtárs azutan rátért az ipar és mezőgazdaság területén fenn­álló feladatokra és a nép anyagi jó­létének további emelését szolgáló in­tézkedésekre. Elmondotta, hogy az 1953-as év első félévének, valamint az 1951. és 1952. év gazdasági eredmé­nyei azt mutatják, hogy a szovjet ipar sikeresen teljesíti az ötödik 5 éves terv feladatait. Az 1953. évi ipari ter­melés körülbelül két és félszerese lesz a háborút megelőző 1940. évnek. Rá­tért a nehézipar fejlesztésében elért sikerekre és kihangsúlyozta, hogy a nehézipar eddigi sikereinek alapján minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy megszervezzék a közfogyasztási cikkek termelésének rohamos fellendülését. Ezzel kapcsolatbapa többek között a következőket mondotta: Halaszthatatlan feladat, Hogy két-három esztendő alatt erősen fokozzuk a lakosságnak élelmiszerekkel és ipari árukkal — hússal és húsárukkal, hallal és halkészítményekkel, vajjal, cukor­ral, cukrászati készítményekkel, szövetekkel, ruházattal, lábbeli­vel, edénnyel, bútorral és egyéb kulturális életeziikségleti, vala­mint háztartási cikkekkel való ellátottságát, jelentősen emeljük a lakosságnak valamennyi tömegfogyasztási áruval való ellátottságát. A továbbiakban elmondotta, hogy ahhoz, hogy biztosítani lehessen a közfogyasztási cikkek termelésének rohamos fellendülését, mindenekelőtt a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről és fellendítéséről kell gondoskodni, hi­szen a mezőgazdaság látja el a lakos­ságot élelmiszerrel, a könnyűipart pe­dig nyersanyaggal. A mezőgazdaság­ban elért óriási sikerek kiemelése után a még fennálló hiányosságokkal és azok kiküszöbölésével kapcsolatban a következőket mondotta. Döntő fontosságú kötelességünk, hogy a legrövidebb időn belül vé getvessünk az elmaradó körzetek ben és kolhozokban a mezőgazda ság elhanyagoltságának, biztosítsuk a kolhozok közösségi gazdaságának gyors fejlesztését és megszilárdítását és ezen az alapon jelentősen növeljük a kol­hozparasztoknak a munkaegység után járó pénz, gabona és egyéb termékek mennyiségét. Fel kell számolnunk az vá!latte nyésztés fejlesztése terén mutatko zó tűrhetetlen elmaradást, szilárd takarmánybázist kel) teremtenünk, biztosítanunk kell az állat és ba romfiállomány számára szükséges helyiségeket, erősen fokozni kell az állattenyésztés hozamát, el kell ér ni, hogy az állatállomány, különö­sen a szarvasmarhaállomány erős ütemben növekedjék. Le kell küzdenünk az elmaradás? I a burgonya és zöldségtorme’ésben. j hogy komolyan megjavítsuk a vá rosok és ipari központok lakosságé j nak ellátását ezekkel a termékek I kel és a legközelebbi két évben a burgonya és zöldségtermelést olyan méretekig fejlesszük, amely nem­csak teljes mértékben megfelel a lakosság és a feldolgozó ipar szűk ségleteinek, hanem megfelel az ál lattenyésztés burgonyaszükségletei nek is. A továbbiakban így folytatja: E feladat sikeres megoldása ér dekében a kormány és a párt köz ponti bizottsága szükségesnek véli több nagyszabású intézkedés vég- I rehajtását a mezőgazdaság további 1 gyors fejlődésének biztosítása érdé j kében, mindenekelőtt olyan intézke j déseket, amelyek fokozzák a kol hozok és a kolhozparasztok gazda sági érdekeltségét a mezőgazdaság elmaradó ágazatainak fejlesztésében. Nem lehet normálisnak tekinteni azt a jelenleg fennálló ' helyzetet, hogy a mezőgazdaság egyes ágaza tainak és egyes mezőgazdasági nö­vényeknek, mint például a gyapot ! nak, a cukorrépának, a teának, a citrusféléknek fejlesztésére megte­remtettük ugyan a kolhozokat és kolhozparasztokat ösztönző szüksé ges gazdasági eszközöket, viszont több más növény — a burgonya, a zöldségfélék — termesztését és különösen olyan döntöfontosságú ágazat, mint az állattenyésztés fej lödését az állam részéröl nem moz- i ditjuk elő kellőképpen, j Természetesen nem arról van szó, j hogy kevesebb gazdasági ösztönzési I adjunk a kolhozoknak és kolhozpa rasztoknak abban, hogy növeljék I a. gyapot, a cukorrépa és más nővé­­í nyék termelését, amelyet az állam : ösztönzően támogat. Ellenkezőleg, i a továbbiakban is gondoskodni fo­­: gunk e fontos növények termelésé nek minden eszközzel való fejlesz j téséröl. Arról van szó, hogy egész sor I intézkedést tegyünk annak érdeké­ben, hogy a kolhozoknak és kolhozparaez­­toknak nagyobb anyagi érdeke fűződjék a burgonya és a zöld ségfélék termesztésének növelésé hez, valamint az állattenyésztés fejlesztéséhez. A kormány és a párt központi bizottsága elhatározta, hogy mái ebben az évben, a kiskereskedelmi árak növelése nélkül, töretlenül folytatva az árak tovább] leszálli tásának politikáját, emelni fogja a begyűjtési árat a kolhozok és kol hoz parasztok által a kőtelező be szolgáltatás keretében az államnak beadott hús, tej, gyapjú, burgonya és zöldségfélék után, nagy arányok­ban megszervezi a gabona, a zö'd­­ség, a burgonya, a hús, a tej és egyéb mezőgazdasági termékek magasabb áron való állami felvá­sárlását azoktól a kolhozoktól és kolhozpai asztoktól, amelyek és akik már teljesítették a kőtelező beszol­gáltatást: széles körben fejleszti a kolhozkerebkedelmet, segíti a kol­hozokat és mezögazdar.agi termés­­feleslegeiknek a kolhozpiacokon és a fogyasztási szövetkezeteken keresztül- történő elhelyezése meg­szervezésében. Amellett, hogy növeljük a kol­­hozparasztok anyagi érdekeltségét a közös tulajdonban lévő gazdaság fejlesztésében, a kormány és a párt központi bizottsága azt is elhatá. rozta. hogy komolyan kijavítja és megváltoztatja azt a helytelen ma­gatartást, amely a kolhozparaszt személyi tulajdonában lévő háztáji gazdasága iránt nálunk kialakult. Ismeretes, hogy a kolhoz fö erő­jét képező közösségi* tulajdonban lévő gazdaság mellett a mezőgaz­daság artyelj alapszabályzatának megfelelően, minden kolhozparaszt­nak van háztáji gazdasága a kol. hozesalád egyes személyi szükség­leteinek kielégítésére, mivel ezeket a szükségleteket még nem lehet teljes mértékben az artyeljgazda­­ságból kielégíteni. A kolhozparasztok személyes tu­lajdonban lévő háztáji gazdaságá­val szemben alkalmazott adópoliti­kában meglévő hiányosságaink kö­­vetkeztében az utóbbi években elő­fordult, hogy csökkent a kolhozpa­rasztok jövedelme a személyes tu­lajdonban lévő állatállomány, első­sorban a szarvasmarhaállomány, ami ellentmond pártunk kolhozépi­­tése terén folytatott politikájának. Ezzel kapcsolatban a kormány és a párt központi bizottsága szükséges­nek tartotta, hogy jelentősen csők­­kentse a kolhozparasztok személyi tulajdonban lévő háztáji gazdaság után járó kötelező beszolgáltatások normáját, elhatározta — amint er­ről Zverjev elvtárs pénzügyminisz­ter már beszámolt — hogy meg­változtatja a kolhozparasztok me­zőgazdasági adójának ^kivetési' rendszerét, átlag köriilbelü] felére csökkenti minden kolhozparaszt pénzbeli adóját és teljesen törli a múlt évekről fennmaradt mezőgaz­dasági adóhátralékot. Az állami költségvetésben elő­irányzatok vannak az állati termé­kek, burgonya és zöldség begyűj­tési árának emelésére, figyelembe vettük a költségvetés bevételeiben a mezőgazdasági adó csökkentése, valamint a kolhozparasztokra kirótt állati termékbeadás mérséklése kö­vetkeztében beállott változásokat. A kolhozok és kolhozparasztok gaz­dasági ösztönzésére Irányuló rend­szabályok, valamint az adópolitika terén foganatosított rendszabályok végrehajtása következtében a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmei már 1953 ban több mint IS milliárd rubellel _ a teljes évre számítva több mint 20 milliárd rubellel — növekednek. Az állami költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezögaz­­dasag gépesítése és villamosítása ügyének megjavítására, a műtrá­gyatermelés növelésére, valamint a kolhozparasztoknak nyújtandó ag­ronómiái és zootechnikai segély fo­(Folytatása a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom