Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-09 / 32. szám

A vándorműhelyek megszervezése 1953. augusztus 9. fbertrea Foldmiivo^ Юга kí о rá Ho tu á sa i и k h frei Hogyan használják ki a gépeket a kálnai gépállomáson Élmunkás-bét a VIT tiszteletére Az egész kálnai határ tele van igyekvő emberekkel. Egyesek a kévé­ket adogatják, mig mások a kocsin szorgalmasan rakogatiák \ Okét. Most van a hordás ideje. Az emberek, épp úgy mint a méhek, gyűjtik a télire­­valót A méhek zümmögését a csépi ő­­qepek sokasága helyette ti Zúgó-búgó hangjuk pontosan jelzi minden egyes kéve eIcséplését. A szem pedig sza­porodik. „47 mAzsa búza” — kiáltja oda Fábián elvtárs a traktorosnak. A cséplőgép mellett megrakott pótkocsi áll Rúgóin látszik, hogy a kocsit ala­posan megrakták. A traktorok is vala­hogy fürgébbek, mmt máskor. Ügye­sen odasimulnak a pótkocsihoz és már­tás viszik a telt zsákokat a szövetkezet raktárába Másnap azonban mindenütt csend honolt. Az éjjeli eső a csépi est alaposan megzavarta és a tegnapi nap munkairamát máj csak a kiesével t szem mennyisége és a nagy kazal szalma árulja el. A löki traktorosbrigád vezet A gépállomás legjobb traktorosbri­gádja a löki brigád. A lökiek a lyári munkák keretében az ottani szövet­kezettel 985.5 hektárra kötöttek szer­ződést. amelyből már 504 62 hektárt el is végeztek és ezzel tervüket 614 szá­zalékra teljesítették A brigád vezetője Gál Lajos. Kellemes modorával és jó szervezőképességével nagyban hozzá­járult a brigád sikeréhez. — Gál elv­­társ az idei aratási és cséplési mun­kákban mint kombájnos szeretett volna résztvenni és nagyon fájlalja, hogy a csúcsmunkák idején, amikor minden emberre kétszeres szükség van. neki a brigádvezető szerepét kel­lett vállalnia. Gál-elvtárs tavaly, mint kombájnos aratott és nagyon szép si­kereket ért el. amit az idei aratásnál szeretett volna megismételni De hiá­ba. a jó brigádvezetőre éppen olyan szükség van. mint a jó kombájnosra. A gépállomás legjobb kombáj­­nosa л A brigád kombájnján most Valacho­­vics Pál dolgozik, aki azelőtt a nyitrai KNB tisztviselője, volt. A kálnai gép­állomáson önként jelentkezett és kérte a kombájnossá való átképzését Az em­berek fejüket csóválták, sőt ilyen megjegyzéseket is tettek — „A kom­­bnjnosság nem tisztviselőnek való. — Majd megbánja, hogy erre vállalko­zott.” Vatachovics elvtárs azonban ügyet sem vetett ezekre a megjegyzé­sekre. A rimaszombati kombájnképző tanfolyamon elsajátította mindazokat о szakismereteket, amelyre m’nden kombájnosnak feltétlenül szükségé van Visszajővet bekapcsolódott a ja­vítási munkákba majd rövidesen meg­indult a gabonamezők felé. Mellette volt Bielik József segédkombájnos is. Amikor az aratást befejezték és össze­számították, hogy összesen mennyit arattak és csépeltek el, akkor kide­rült. hogy a kombájnnal 151.50 hek­tárt arattak és 3 268 mázsa szemet csépeltek. Most már egyszerre máskép néztek a tisztviselő-kombájnosra. Va­­lachovics elvtárs azonban nem az az ember, aki a nehezen szerzett babérral dicsekedne, sőt ellenkezőleg. Ha Bie­lik elvtárs nem lett volna mellettem, — mondja Valachovics elvtárs — ak­kor bizony ilyen eredményt nem ér­tem volna el Különösen eleinte na­gyon rászorultam Bielik elvtárs szak­tanácsara. aki maga is kombájnos és a múlt nyáron nagyon értékes tajnasz­­talatnlcat szerzett, amelyeket nekem is átadott. Egy nap alatt 17 hektár tarlóhántás A kálnai gépállomás körzetében az aratási csúcsmunkák idején a tarló­hántással elmaradtak. A VIT tisztele­tere rendezett élmunkás-hét azonban Kusý Pál, a tavalyi kombájnnal vég­zett aratás győztese az idén ismét ki­váló eredményt ért el. Július 23-án már túlteljesítette a kombájnok idei normáiét, mert 160.5 hektárt leara­tott. Erről a területről 147 óra alatt 420.3 tonna gabonát elcsépelt és emel­lett 2.320 liter üzemanyagot használt •1. Kusý Pál ezzel szlovákiai vtszony­meghozta a hozzáfűzött reményeket. A gépállomás dolgozói komolyan vet­ték a munkaversenyt, ami főképpen az elért eredményekben mutatkozott meg. tgy Tjóth Vümos. aki szintén a löki brigád tagja, július 11-én 15. jú­lius 16-án 16, július 23-án pedig 17 hektár tarlóhántást végzett el. Tóth elvtárs DTZ-52-es hcmyótálpas gép­pel dolgozik Gál Lajossal a traktoros­brigád vezetőjével a tarlóhántást úgy szervezték meg. hogy a gép két mű­szakban dolgozzon. A szervezésnél te­kintettel voltflk a DTZ gépek sajátos­ságára és munkablréképességére is. — Gál elv-árs elmondja, hogy a DTZ gé­pek üzemanyaga petróleum. így a folytonos munkaközben fel­melegszenek. Ezért olyan munkabeosz­tást szabtak meg. amely a legjobban megfelel a gép szerkezedének. Reaaeli négy órakor kezdődik az első műszak, amely 11 órakor végződik. 11 órától 2 óráig a gép pihen hül. — 2 órakor ismét üzembehozzák és este 11 óráig dolaoznak vele. A tartóhántást agre­gattái véoezték. amely két négyes Mars-ekéből állt Ezzel az ekével 3.20 m széles fogást értek el. A jutalom sem marad el Érdemes megemlíteni azt is, hooy mennyit keresett Tóth elvtárs szorgal­mas munkájával. A tarlóhántás normája 6 20 hektár. Egy norma három munkaegységet je­lent Eoy munkaegység értéke Ю ko­rona. tehát két norma pénzben egyen­lő hatvan koronával. Ezek szerint Tóth elvtárs napi keresete hatvan ko­rona, amelyhez még természetbeni is jár vagyis 6 kg búza 3 kg árpa és 3 kg tengeri. A két norma, azaz 12 hek­tárnak az elvégzése nem csúcsteljesít­mény merthiszen ahogy a fentiekből is kitftnik. Tóth elvtárs 17 hektár tar­lóhántást is elvégzett. Milyen az egészséges együtt­­münkálkodás? Ahhoz, hogy valamelyik traktoros­brigád az első helyre kerüljön, sok minden szükséges. így többek között a szövetkezettel való együttműködés is rendkívüli fontos szerepet játszik. A löki EFSz-et példaként lehet állí­tani az olyan szövetkezetek elé. ahol nincs meg az egészséges együttműkö­dés. A szövetkezet vezetősége minde­nekelőtt gondoskodott a traktorosok és a brigád dolgozóinak élelmezéséről[. ami vitathatatlanul nagyban növelte a brigád tagjainak munkakedvét. A gépállomás és a szövetkezet közti együttműködés terén Moravszky György szerzett kiváló érdemeket, aki a traktorosok ellátását lelkiismeretheli kötelességének tekintette Hajnau Béla a munkaszervezésben fejtett ki tevé­kenységet, ami mind a két félnek nagy előnyére vált Melovics János, a lévai közüzemek sofőré és Magyar Já­nos. akiket a kicsépelt gabona szállí­tásához rendeltek, pontos és példás munkát végeztek. Sokszor megtörtént az, hogy a kombájnosnak várnia kel­lett volna addig, amíg a kocsi megér­kezik. ezért a szemet egyszerűen a ponyvára kiöntötte. Melovics elvtárs ilyenkor késő este is dolgozott és ad­dig nem tért pihenőre, amíg az aznapi gabonát teljesen be nem szállította. A helyi és járási nemzeti bizottság azonban nem támogatta kellőképpen a brigádokat A munkaerőket sem moz­gósították idejében és így a szövetke­zet, mint a traktorosbrigád tagjai tel­jesen magukra voltak utalva. Harc a második helyért Hogy melyik a gépállomás második legjobb brigádja, azt csak nehezen le­het megállapítani. A csenkei, nagy­­köröskényi, szántói és garamkeszi latban az első kombájnos, aki a meg­szabott óránkénti egy hektárt 0,1 hek­tárral túlteljesítette. Egy műszakban 10 hektárt learatott. A legjobb telje­sítményét 13 6rás meghosszabbított műszakban érte el, amikor a termést 16 hektárról betakarította. Különös fi­gyelmet érdemel az is, hogy 160.5 hek­tárról kicsépelt 420.3 tonna gabonát, traktorosbrigád úgyszólván egyik nap­ról a másikra folyton váltakozik. Most pillanatnyilag ugyan Szántó van a második helyen, de ahogy hírlik, hol­nap már Csenke lesz a második helye­zett. A kimutatás szerint a csejkői brigád a körzet utolsó helyezettje azonban itt sem leh t hibákról beszél­ni. hanem legfeljebb csak arról, hogy a szövetkezet csak tavaly késő ősszel alakult meg és a szövetkezettel való együttműködés még nem érte el a kellő színvonalat. A gépállomás dolgozói együttesen azt mondják, hogy az idei aratás rendkí­vül nehéz volt. Be’ik László szerelő szerint az jrnkötözt'oépeknek nagy ne­hézségekkel kellett megküzdeni. Ala­posan meg voltak terhelve. A gyakori esőzés következtében a gyom is rend­kívüli módon megnőtt, ami a kötöző­­gépeket befullasztotta. Sokszor két ember is dolgozott az önkötözőgépen, hogy a gép munkáját megkönnyítsék. Mikula elvtárs, a géjjáüomás főgépe­­szete az idei cséplés tapasztalatairól beszél: „Nem vagyok megelégedve az idei cséplőgépészekkel. Megtörtént az is. hogy a cséplés színhelyére a moz­góműhelyt kérték és kiderüHhogy csak csavarmeghúzásról van szó, amit az ottani gépész percek alatt elvégez­hetett volna. Itt nemcsak azt kell számítani, hogy a gépállomás három emberét hiába hívták ki. hanem azt is, hogy addig, amíg a gépállomás em­berei meg nem érkeztek, az egész csép­lőszemélyzetnek várnia kellett. Csak kevés olyan gépészünk volt. aki gépét rendben tudta tartani. A jövőben erre is nagyobb súlyt fektetünk” — fejezi be beszédét Mikula elvtárs. Máshol is vannak élmunkások örvendetes tény az, hogy a kálnai gépállomás körzetében majdnem min­den traktorosbrigádnak vannak kiváló élmunkásai. Hornyák József és Stefiсо Filip, akik S-30-as gépen két váltásban dolgoznak, a VIT túszteleiére rendezett éhhunkás-hétben 210 hektár tarlóhán­tást végeztek el... Mráz Pál, a bát.kai traktorosbrigád tagja a nyári munkák tervét már 72 százalékra teljesítette. Lojda János traktoros, a vámosladányi brigád tagja aggregáttal naponta 10 — 11 hektári learatott. Matuska László, aki a kálnai EFSz tagja, S-30-as gé­pével 13 hektárt aratott le. Szabó Pál, a zsemberovcei brigád tagja nehéz kö­rülmények közepette is 13 óra alatt 8 hektárt kaszált le önkötözőgépével. Vannak azonban hiányosságok is a gépállomás körzetében, amelyeket a jövőben okifetlenill ki kell küszöbölni. A löki magángazdálkodók a cséplésé­­ről van szó. Megtörtént sokszor az is. hogy a cséplőgépet naponta hatszor­­hétszer is helyezni kellett. Minden ilyen áthelyezés legkevesebb három­negyed órát vesz igénybe, ami hat át­helyezésnél négy és fél óra időveszte­séget jelent. Peles János udvarában például július 23-án a gép mindössze 3.30 mázsát csépelt el. Már földi Ist­vánnál ugyanezen a napon 4 80 mázsa volt a cséplés eredménye. Magyar Andrásnál 11.30 mázsa csépelni való volt, Belus Jánosnak az összgabonája 3.30 mázsa uolí. Кramár Jánosnál 5.60, Kiss Kárólynénál 1.20, Geller Károly­nál 2.90 és Porubec Jánosnál pedig 17.70 mázsa miatt kellett költöztetni a gépet. Az ilyen munkabeosztás folytán az a furcsa helyzet állott elő, hogy a gép helyezése sokkal több időt vett igénybe, mint maga a cséplés, Lök községnek 110-120 ilyen magángaz­dálkodója van és így könnyen kiszá­mítható, hogy a cséplés ilyen körül­mények között mennyi ideig fog tar­tani. A helyi nemzeti bizottság fel­adata lett volna, hogy a magánosok cséplését észszerűbben megszervezze és a traktorosbrigád munkáját meg­könnyítse. Fűry József. ami azt mutatja, hogy Kusý kombájnos hektáronként 26 mázsát aratott és csé­pelt el. Az üzemanyag-takarékosság tétén is Kusý elvtárs érte el a legjobb ered­ményt. Mindezek a sikerek amellett ta­núskodnak, hogy Kusý Pál az idei ara­tási munkáknál az élre került és ezzel ismét ő lett Szlovákia legelső kombáj­­nosa. A vándormühelyek bekapcsolása a vetési, talajmegmunkálási, növénvápo­­lási, aratást, cséplé4i és egyéb mező­gazdasági munkákba, nagyon fontos feladat, amelyet gépállomásainknak ok­vetlen teljesiteniök kell. A vándormű­helyek felszerelésére és azok vezetésé­re a legnagyobb súlyt fektessük. Min­denekelőtt megfelelő gépkocsiról gon­doskodjunk, amelyet erre a célra át­alakítunk. A vándorműhelyt szükség esetén pótkocsira is szerelhetjük. A mozgómühelyek feladata a trak­torosbrigádok megsegítése a nehezebb és bonyolultabb gépjavítások esetében. Főképpen a traktorok, kombájnok, cséplőgépek és egyéb mezőgazdasági gépek gyors megjavítása terén vár rájuk nagy feladat. A mozgómühelyek további feladata a mezőgazdasági gé­pek pótalkatrészekkel való ellátása. A szovjet példa szerint a mozgómü­­helyeket két részre osztjuk: a) a köny­­nyümintájúkra és b) nehézmintájúkra. A könnyű, vagyis az a) mintájú mozgó­műhelyt 1.5-2 tonnás teherkocsira sze­relik. Felszerelése olyan, hogy kisebb javításokat el tud végezni. A javítások elvégzéséhez szükséges egy munkaasz­tal saruval, az alkatrészek tisztítására megfelelő kád, bakok a gépek alátá­masztására, emelő, asztali fúrógép, tá­bori tűzhely, kovácsüllő, nagykalapács, valamint szerszámok és egyéb szüksé­ges eszközök. A műhely szerelőberendezése egy teljes sorozat lehúzóból, sorozat maró­ból, .amelyeket a szelepek becsiszolásá­­hoz használnak, egy sorozat közönsé­ges és egy sorozat különleges csavar­kulcsokból áll. Szükséges továbbá g^fr­­tyakulcs, kis és nagy franciakulcs, be­törött csavarok kihúzására szolgáló kulcsok, csőkulcs, egy sorozat lyukasz­tó és egy sorozat kiütő. A lakatos­­szerszámszükséglet: fémfürész, kézi fúrógép, egy sorozat fúró, sikattyú, lemezolló. 0,5—1 kg-os kalapács, vö­rösrézkalapács, keresztvágók, ponto­zók, esőfogók, háromszögű és lapos va­karok, sorozat reszelő, goromba resze­­lők, sorozat menetvágó és menetfúró, hegesztőkészülék, szükséges ellenőrző eszközök, tolómérce, vonalzó, mérő­vessző, körző, tapintókörző, voltméter, A Földművelésügyi Megbízotti Hiva­tal jelentése szerint a pozsonyi kerü­let gépállomásai a nyári munkák mie­lőbbi elvégzésében, a nyitrai kerülettel versenyeznek, amely az aratás megkez-A csúzl traktorosbrigád dolgozói az aratási és cséplési munkák mielőbbi befejezésének érdekében munkaver­senyt folytattak. A versenyt most ér­tékelték és az elsőbbséget Hrencser István traktorosnak Ítélték, aki önkö­tözőgépével 75 hektárt learatott. A második helyezett Piskó Géza, aki S- 30-as gépével 72 hektáros teljesítményt ért el. Molnár Ernő egy hektárral ma­radt el és így ő lett a harmadik he­lyezett. Nagyon szép eredményt ért el Szalma Béla is, aki gépével 70 hektárt learatott. Az aratásban ifj. Garai Kál­mán keltett feltűnést, aki az idén elő­ször aratott és csak 7 hektárral ara­tott le kevesebbet, mint a brigád leg­a mágnes beá'lításához szükséges szer­számok és egyéb eszközök. A ,.b)”-rmntájú mozgóműhelyt 2.5— 3 tonnás teherkocsira, vagy esetleg há­romtonnás pótkocsira szerelik fel. U- gyanolvan berendezése van. mint az éi­­landómühelynek. A felszerelését esz­tergapaddal. hegesztőkészülékkel és vágófelszereléssel egészítik ki. A mozgómühelyeket pótalkatrészek­ké! is ellátják. Itt főképpen azt kel! szem előtt tartani, milyen gépek és szerszámok javítása jön tekintetbe. A mozgóműhelyek megszervezésénél nagyon fontos szerepet játszik a meg­felelő szakemberek kiválasztása. Sze­mélyzetét gondosan válasszuk ki. A következő személyzetre van szükség: Az .^"-mintájú műhelynél: Műhely­­vezető, aki egyben a körzetszerelő is, továbbá géplakatos, szerelő és gépko­csivezető, aki mint szerelő is dolgozik. A „Ь’’-mozgómühelyben a vezető egyben szintén körzeti szerelő is. Szük­ség van továbbá esztergályosra, aki a géplakatos teendőit is el tudja vé­gezni, villanyhegesztőre, szerelőre, aki egyben gépkocsivezető is. A mozgómühelyek irányítószerve a gépállomás, amelynek szerelőműhelyé­hez tartozik. A mozgóműhelyeket az állomás főgépésze, vagy annak megbí­zottja irányítja. A mozgómühelyek munkájának ered­ményessége a jól kidolgozott terven és a szervezettségen múlik. Éppen ez­ért elengedhetetlenül szükséges, hogy az állomás fögépésze alapos tervet ké­szítsen, amely felöleli az összes bri­gádközpontok szükségletét. A mozgómühelyek tevékenységének ellenőrzése céljából naplót kell vezet­ni, amelybe az összes elvégzett javí­tásokat bevezetjük, továbbá az elhasz­nált anyagot, valamint a munkaidőt is bekönyveljíjk. A jó szakemberekkel ellátott moz­góműhelyek nagy segítségére vannak az összes mezőgazdasági gépek aka­dálymentes munkájának. Irányítják traktorosainkat és nagy jelentőséggel bírnak a csúcsmunkák idején előfor­duló akadályok és üzemzavarok gyor» és eredményes eltávolításában. désekor alaposan lemaradt a pozsonyi kerület gépállomásai mögött. Jelenleg a verseny a kiegyenlítés felé halad és az utolsó jelentés szerint a helyezés a következőképpen alakult: jobb traktorosa. Ilyen dicséretes ered­mény után joggal feltételezhető, hogy a jövőévi aratási versenyben ifj. Ga­rai az elsők közé küzdi fel magát. A csúzi traktorosbrigád járási vi­szonylatban a negyedik helyen áll és az aratás sikeres befejezése után a Palárikovóiakat segíti, akik a nyári munkákban lemaradtak. A csúziak a tarlőhántásban sem ma­radtak el. Hemyótalpas gépeikkel, két műszakban dolgoznak és már Idáig 375 hektáron végezték el a tarlóhan­­tást. Az elért eredmények Dékán Fe­renc és Szatmári József hemyótalpas traktorvezetőknek köszönhetők. Esek József, £súz. Ismét Kusý Pél Szlovákia legjobb kombájnosa Gépállomásaink lelkesítsék nyári feladataikat Pozsonyi kerület Nyitrai kerület tervtel zeefteee e/#*ban Kombájnnal való aratás 56.4 47.7 ttnkötözögéppel való aratás »9 90.6 Tarlóhántás 27.6 27.7 Cséplés 10.4 13.9 Az 1 traktorra eső teljesítmény A nyári munkák tervének 46.7 40.9 összteljesitése 33.6 32.7 Hencser István veret a csűri brigád versenyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom