Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-02 / 31. szám
Földműves 1953. augusztus 2. Ésszerűbb, gazdaságosabb takarmányozást az állattenyésztésben A gazdaságos takarmányozásnak te, — mint ahogy minden munkafolyamatnak — meg vannak a maga szabályai. Hogy az állattenyésztés területén a hasznosság fokozása, az önköltség csökkentése terén lényeges javulás álljon be, meg kell javítani takarmányozási technikánkat. Sokkal pontosabban be kell tartani a takarmányozás szabályait. Minden állatnak annyi táplálóértéket adjunk a takarmányban, amennyire éppen szüksége van, tehát sem kevesebbet, sem többet. Mind a kettő egyaránt pazarlás. Ha az állat nem kapja meg a szükséges táplálóértéket, leromlik, ebben az állapotban pedig csökken az ellenállóképessége a különféle betegségekkel szemben. Azonkívül pedig a leromlott állatokat később újból visszajavítani eredeti kondíciójába mindig költségesebb, mintha jól tartottuk volna. Erősebb leromlásnál az ál'at szervezetében olyan káros elváltozások is történhetnek, hogy az állatot már nem is lehet eredeti állapotába visszaállítani. Ne változtassuk hirtelen a takarmányokat! Általában ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön sor gyakran a takarmányok változtatására. Helytelen az a módszer — ami egy-két szövetkezetünkben még előfordul — hogy külön etetik a szénát, ennek elfogyta után a silótakarmányt stb. A zöldtakarmányozás idénye alatt <s vannak változtatások, amikor át kell térni az egyik zöldtakarmányról a másikra. Ezeknél is tartsunk némi átmenetet. először a kettőt vegyítse, ma.id utána térjünk át egészen a másikra Különösen fontos a fokozatos átmenet a tavaszi és őszi takarmágyváltozásnál. mert akkor egészen más jellegű, más étrendi hatású takarmányokra térünk át. A takarmány legyen Ízletes! A takarmányokat azért kell kevernünk, hogy az ízletes összevegyüljön a kevésbbé Ízletessel s az állat egyiket a másikkal^ jobban elfogyasztja. ízletessé tehetjük a takarmányt pl. pácolással, besavanyítással. Ha többféle takarmányt etetünk külön, akkor először mindig a kevésbbé izleteset adjuk. Az etetés kezdetén az állat éhesebb. akkor a kevésbbé izleteset is megeszi s utána adjuk a neki izletesebbet. Legyen a takarmány változatos! Lehetőleg ne csak egyféle takarmányt etessünk, hanem egyidöb°n többfélét. Ez a változatosság nemcsak az Ízletességet szolgálja, hanem a takarmány jobb kihasználását is elősegíti Az egyes takarmányok ugyanis az emésztőszervezet és annak különböző szakaszait nem egyformán veszik igénybe. Egyoldalú takarmányozásnál előfordulhat az emésztőszerv valamely szakaszának túlterhelése, ami a takarmány rossz kihasználásához vezet. Változatos takarmány etetése mellett az állat emésztőszerve arányosabban van igénybe véve. Legyen a takarmány könnyen rágható! A rághatóság az etetésnél nagyon fontos. A rág hatóságot a takarmány felaprózásával (darálás, szecskázás, szeletelés .stb.), továbbá annak megpuhításával (áztatás, füllesztés) segítsük elő. Ügyeljünk a takarmányok étrendi hatására! Egyes takarmányok felfúvódást okoznak, mások hasmenést, sőt vannak olyanok is, amelyek nagyobb mennyiségben etetve, mérgező hatásúak. Ezekből tehát ne etessünk sokat, hanem keverjük olyan takarmánnyal, ami a hátrányos étrendi hatást ellensúlyozza (pl. hasmenést okozó taakrmányokat szalmaszecskával). Milyen sorrendben éltessük az egyes takarmányokat? A takarmányok ízletességénél említettük, hogy lehetőleg a kevésbbé izieteset adjuk először. Vannak azonban más szempontok is, amelyek a gyakorlatban kialakították az egyes takarmányok etetésének legjobb sorrendiét Lovakkal például nem etethetünk pácolva kevert takarmányt (kivéve a hidegvérű lovakat, amelyekkel így is szoktunk etetni), ezek tehát elősző"- az abrakot kapják, utána a szénát, maid végezetül a szalmát Fejősteheneknek legjobb pácolt takarmánykeveréket adni. Ha nem pácot kapnak, először a vizenyős takarmányt adjuk, amire rászórjuk, vagy előre belekeverjük az abrakot, azután a szénát, majd utána az inkább csak qvomortölteléknek számító ballasztot (szalma, kukoricaszar stb.). A hízómarhák egész takarmányé! lehetőleg pácba keverten etetjük általában — de különösen nagyteljesítményű és így nagy takarmányigényü állatoknál — helytelen volna az etetést a kisebbértékű ballaszt-takarmánnyal kezdeni. Ne éheztessuk az állatokat! Ez alatt nem azt értjük, hogy az állatnak nem adunk elegendő takarmányt. hanem azt. hogyha túl nagy időközökben etetünk, akkor az állat túlságosan megéhezik. Ilyenkor éhségében nagyon mohón eszik, a takarmányt hanyagul rágja meg és ennek folytán rosszul emészti. Esetleg túlságosan sokat is vesz magához, ami emész*ési zavart idézhet elő. Hogy naponta hányszor etessünk, ez sok körülménytől függ, mint például- az állatok fajától, korától (fiatalabbakat többször kell etetni, mint az idősebbeket), teljesítményétől stb. A bevezetett etetési rendet pontosan tartsuk be. Tehát, ha pl. naponti 3 szór etetünk, ezt következetesen tartsuk is be, sőt az etetés időpontja is legyen mindig ugyanaz, vagyis ne egyszer korábban, máskor meg sorrendben. Ugyanígy a takarmányokat minden etetésnél a bevezetett sorrendben adjuk. Tartsuk be az itatás rendjét is. Akár etetés előtt, akár közben, vagy utána itatunk, azt kövessük mindig. Minden eltérés a bevezetett rendszertől megzavarja az állat emésztését és ez már kihatással van a teljesítményre is. Fordítsunk nagy gondot kapás-növényeink nyári ápolására A rendkívül csapadékos időjárás tbhb szövetkezetünkben nagy mértékben hátráltatta a kapásnövények ápolását úgy hogy el is maradtak vele. A falai felszíne erősen megtömödött, sőt meg is repedezett Ezeken a repedéseken keresztül rengeteg talajnedvesség elpárolog A nyári kapálással e nedvesség elpárolgását megakadályozhatiuk, ha csekélyen porhanyós réteget képezünk a talaj felszínén, ugyanakkor kedvező feltételeket teremtünk a talaiélet számára Vgyancsak a nyári kanálás teszi lehetővé a záporesők besziváraását a talajba. Nyáron imiv a legnagvobh szüksége a növényeknek a falai nedvesséaére énpen ezért a lehetősedhez képest mindent tegyünk meg hogy azt megőrizzük. A kukorica nyári kapálásával megpl/nrsítiuk annak fejlődését s elősegítjük termése teljes beérését A nyáron megkapált kukorica után az őszi gabonák is erőteljesebbev fejlődnek. A kukorica nyári növényápolásához tartozik az iiszöodaaanatnk eltávolítása is. Az üszögdaaanatokat még felfakadasuk előtt a növényi részekkel együtt gondosan el kell távolítani. Az eltávolítás után meg kell semmisíteni, el kell égetni, vagy mély gödörbe elásni Nagyon ajánlatos, hogy ezt megtegyük, mert nemcsak a talajt fertőzi meg hanem az üszög még ugyanabban az évben új daganatokat fejleszt a ku koricán. ha kedvez neki az időjárás Az üszögöt* ha idejében el nem távolítjuk. a termés csökkenésében látjuk annak kárát. Nagy gondot kell fordítani a nyári ütetésü burgonyára is, hisz a jövő év, vetőgumókat ezek a parcellák adiál majd A kikelés után azonnal sarabnl iuk vagy kapáljuk meg és mindaddig irtsuk a gyomot míg a lombozata be nem árnyékolja a talajt. Folyamatosan végezzük a rizsparcellákon a gyom irtását és fejezzük be A gátakat tartsuk endben hogy r. víz el ne szökión. A rizsnél vigyázzunk az állandó és egyenletes víztartásra s lehetőség szerint többször cseréljük hogy a nagy melegben ne posvadjon meg A békanyál ellen rézgálic rászórásával védekezh et fink. Bedécs Gyula, Lelesz. Augusztusi teendők A jó talajszerkezet kialakítása, a bő termés biztosítása érdekében minél előbb végezzük el az ősziek alá a vetőszántást. A vetőszántáshoz lehetőleg előhántös ekét használjunk. A szántás mélysége legalább 20, de inkább 25 centiméter legyen, vagyis az őszi szántás mélységével egyenlő. Az eke után haladéktalanul járassunk hengert. A hengerezés megszünteti a föld ürességét, így könnyebben és gyorsabban beérik a talaj. Ha rögös a szántás, sima henger helyett gyűrűs hengert használjunk. A henger után minden esetben járassunk könvnyűboronát, amely a talaj felszínét felkarcolja, meglazítja. A vetőszántással nemcsak a jövőévi termésünket növeljük, hanem egyben a talaj szerkezetét is javítjuk és a következő évekre is lerakjuk a jó termés alapajit. ♦ Az istállótrágya kihordását nyomban a nyári terménybetakarítás után meg keH kezdeni. Az érett istállótrágyát e kihordás napján terítsük el és egy-két napon belül szántsuk alá. A nem kel'öen érett istállótrágvít pedig rakjuk szarvasba, s az őszi mélyszántással juttassuk a földbe. Az istállótrágyát elsősorban kukorica, cukorrépa, burgonya és őszi takarmánykeverékek trágyázásához használjunk. ♦ Ahol a nyári ültetésű burgonya szára elérte a 15 centimétert, ne késlekedjünk az első töltögetéssel. A töltögetén. ha lehetséges, eső után végezzük. mert ilyenkor nedves föld kerül a bokrok mellé, amely a burgonva stóláinak fejlődését jelentősen meggyorsítja. A töltögetéssel egyidőb°n végezzük el a gyomirtást is, a sorküzökbő! és a bokrokból távolítsuk el a felburjánzó gyomokat. A töltögetés után egy-két héttel végezzük el a tőszelekciót. azaz a tőkiválasztást. Ez abból áll. hogy az elfajzott töveket, satnya és idegen bokrokat kiszedjük és plvisszük a tábláról. A főkiválasztással elérjük azt. hogy minden tekintetben kiváló és teljesen egészséges vetőgumókat kapunk a következő esztendőre. ♦ A korai érésű napraforgó betakarítása akkor válik időszerűvé, ha a tányérok rozsdabarna színűvé váltak, szélükön a pikkelyek erősen töredeznek. Az aratás legjobb módszere, ha az érett napraforgó tányérját lefelé fordítva, 5—6 centiméteres csonkkal vágjuk la. ♦ Kaszáljuk le és takarítsuk be az évelő vetett, takarmányok és rétek sarjútermését. A sarjú szárítását és gyűjtését korszerűen végezzük. A vastag rendeket göngyölítsük fel laza sodrotokba és addig mozgassuk, míg a széna teljesen megszárad. A vékony rendet adó rétisarjút pedig villán szárítsuk, azaz, forgassuk meg egyszer-kétszer, utána rakjuk petrencébe majd boglyába. Az összegyűjtött sarjút ne hagyjuk sokáig a termőhelyen: hordjuk pajtába, kazalba. Mezőgazdasági szakfilm A Csehszlovák Állami Filmvállaiat új szemléltető filmet készít, amely mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik. A film népszerűsíti a szovjet, valamint a saját agrotechnikai tapasztalatainkat. A takarmány hatása hízósertéseknél a hús és zsír minőségére A takarmányok felhasználását úgy osszuk be, hogy azoknak a termelt hús és zsír minőségét esetleg kedvezőtlenül befolyásoló hatása a vágott sertésből kitermelt árún érezhető ne legyen Különösen a hizlalás utolsó szakaszán mellőzzük a zsírt túlságosan lágyító, a hús izét, szagát, eltarthatóságát csökkentő takarmány-félék egyoldalú etetését. Lágy szalonnát eredményez: a kukorica, a köles, a korpa, a napraforgő- Dogácsa. Keményíti a szalonnát: az árpa, a hüvelyesmagvak, a burgonya, a lenmag és szójabab-pogácsa. A szalonna és a hús ízét és szagál kedvezőtlenül befolyásolja az állott, zsírban gazdag halliszt, a húsliszt, a vérliszt, valamint a selyemhernvóbát mértéken felüli és a hizlalás befejezi szakaszában való takarmányozása. Vizenyőssé teszi a húst a fölözött tej. a savó. a répa egyoldalú takarmányozása. Az ilyen hús nehezen tartósítható. A mézelőméh lepje A lép sejtjeit közös alapra építi, feneküket egymás közé ékeli. A lépek függőlegesek. így pl. 1. kicsi helyen sok sejt fér el, tehát a család a fészket könnyen melegen tarthatja. A mezelöméh feleannyi léputcát száll meg. mint a féloldalas lépet építő darázs. Rokonainál ellenben a meleg kevésbbé fontos, mert családjuk nem telel át ,és a szaporodás is csak a melegebb hónapban indul meg. 2. Anyagot és munkát takarít meg. 3. A lép szilárd A viasz puha. nyúlékony. az új lép leheletszerű falai mégis több kiló súlyt viselnek a kaptár melegében. A csatlakozó sejtfalak ügy szilárdítják a lépet, ahogy a sodronykerítést a hálóvá kapcsolt szálak. Vízszintes viaszlép nem bírná a nagy megterhelést, a vízszintesre fordított teli lép könnyen szétszakad. A darázs ügy ellensúlyozza a szerkezeti hibát, hogy nem raktárai téli élelmet és fából építi lépjét. A hatszögletű bölcső jobban megköaelíti az álca és báb hengeralakú testét, mint a négyszögletes, mégsem marad a sejtek közt hézag, mint akkor, ha hengeresek volnának. Az egymásba ékelt csúcsos fenék nemcsak szilárdabb a laposnál, hanem a fiasítás testének végéhez is idomul. A sejtek iránya. A méhek legtöbbször úgy építik a lépet. hogy a sejtek csúccsal nézzenek fölfelé. Korántsem ragaszkodnak azonban mereven ehhez. Elég gyakori az ellenkező irány is. Az sem túlságosan nagy ritkaság, hogy a raj ugyanabban a keretben két lépet kezd, egyiket csúccsal, másikat lappal fölfelé irányuló sejtekkel, s a kettőt az érintkezésnél összeköti. A fiasítás fejlődésére a sejt iránya közömbös. Számok a lépről. Az alábbi számok sok mérésből megállapított közepes értékek. A valóság körülöttük mozog, de nagyobb is van, kisebb is. A sejt méretei Az új munkássejt tágassága két oldala között 5.37 mm, átlagos mélysége 12,5 mm. A heresejt tágassága 6 91 mm, mélysége 15,75 mm. A mézessejt 40 mm mély is lehet. Az olasz méh sejtjei valamivel kisebbek. A munkássejtek száma egy négyzetdeciméter lép mindkét oldalán 800—840 körüli heresejt kb. 530, Tehát 1 négyzetcentiméter lép két oldalán kb. 8 munkás vagy heresejt fér el. A lép vastagsága . A fiasításos munkáslépé leggyakrabban 25—26 mm. hereiépé kb. 4—5 mmrel több. A hizlalt mézeslép tetemesen vastagabb. A sejtek térfogata. A meg nem nyújtott munkássejt. ha legfeljebb 1—2 méh fejlődött benne, közepesen 0.282 köbcentiméter, tehát 3 sejtben kb. 1 gramm méz fér el. Meg nem nyújtott munkáslép 1 négyzetdeciméterének mindkét oldalában összesen kb. 300—330 g méz van. Viasztartalom. Egy munkássejt építéséhez kb. 10 miligramm viasz kell, vagyis 5 méh egyszeri viasztermelése, egy heresejthez pedig kb 22 mg, vagyis 11 méh egyszeri viasztermelése. Szilárdság. Egy négyzetcentiméter új munkáslép 25 fok Celsius hőmérsékleten kb. 170 g, régi bibinges lép kb. 400—800 g nyomást bir el. Műlép A műlép vagy a lép középfalát utánzó viaszlap. vagy az egész sejtes lép utánzata. Csak a viaszlap terjedt el. Akkor, amikor egyszerűen mülépröl beszélünk, ezt értjük. A műlép-lapon a sejtek hatszegletű alapjait találjuk. Határukon, a sejtfal helyén rendszerint vastagított perem emelkedik ki gyártmányonként különféle mértékben. A sejtlapok fenekét csúcsban találkozó 3 rombusz alakú lapocska alkotja. A MÜLÉP RENDELTETÉSE: 1. az építés könnyítése, gyorsítása, segítése. 2. n heresejt építésének korlátozása. 3. a lép szilárdítása. A méhek a mülépre részben a műlép anyagából, részben saját termelésű viaszukból sejteket építenek. Legtöbb viaszt a sejtminták pereméről szednek. A feneket is megvékonyítják, de keoesbbé. Öntött, hengerelt és öntvehenger.elt mítlép. A műlép készülhet úgy. hogy az olvadt viasz végleges alakban szilárdul meg (öntött és öntvehengerelt mülép) és úgy hogy a viaszlapba utólag nyomják bele a sejtek alapját, (hengerelt mülép.) Kétféle mülép tulajdonságai is különböznek. Az öntött és öntvehengerelt mülép vastagabb, merevebb, hidegben erősen törik. A kaptár melegében nem nyúlik nagyon Minden irányban ugyanolyan szilárd A s-'jtlapok pereme csak kevéssé emelkedik ki. A hengerelt műlép vékonyabb, hajlékonyabb és nyúlékonyabb. Hidegben kevésbbé törik. Szilárdsága irányok | szerint más. A sejtlapok élesebbek. A SEJT FENEKÉNEK MÉLYSÉGE. leinél nagyobb szöget zárnak be egymással, a sejt fenekét alkotó lapocskák. annál laposabb a sejt feneke 'annál sekélyebb a sejt. A természetes munkássejt fenekének rombusz alakú lapocskái kb. 1200 szöggel csatlakoznak A műlépkészítő minták kétfélék: 1. A sejtlapok sekélyek, mert a rombusz'apok 140° szöggel csatlakoznak. Ebbe a csoportba tartoznak a régi mintára készült hengerek. 2. A sejtalapok mé!yek. meri a rombuszlavok a természetesnek meofp'elő 120о szöggel csatlakoznak egymáshoz. Ebbe a csoportba tartoznak az újabb mintára készült hengerek. A méhek szívesebben fogadják a mélyebb fenekű műi épet. Gyorsabban kiépítik. A sekélyebbet nekik kell a természeteshez hasonlóvá alakítaniok. Méréskor a mülépet vagy a sajtót, úgy kell elhlelyezni. hogy a sejtek csúcsa felfelé legyen. A hosszúságot sejtfenék csúcsig mérjük. Az utolsó csúcs legtöbbször nem jut egész dmhez. Tovább kell tehát haladni a mérték mentén, míg valamelyik sejt csúcsa egész mm-hez nerr kerül. Ebből az ismert hármasszabállyal kiszámítjuk a 100 mm (—1 dm) hosszúságon lévő sejtek számát. Ha pl. a 20-ik sejtet 110 mm-nél mérjük, 100 mm-re jut 100-szor 20:110 = 18.18 sejt. A MŰLÉP SZILÁRDSÁGA. A mülép "zilárdságát legegyszerűbben úgy mérik, hogy két végén lécecskék közé csiptetett darabját fokozatosan nagyobb súlyokkal terhelik meg. míg el nem szakad. A súly neve: ..szakító megterhelés". Legkényelmesebb oh an „szakítógéppel" meghatározni, amilyennel a fonal erősségét mérik. A SEJT CSÚCSÁNAK IRÁNYA. A méhészek túlzott jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a mülép sejtelmeinek csúcsa fölfelé nézzen. A méhek egyaránt kiépítik s a fiasítás is zavarta!anúl fejlődik bármerre néznek csúcsukkal a keretben a műlép sejtjei. A csúccsal fölfelé néző sejt számítás szerint szilárdabb, de a különbség olyan jelentéktelen, hogy méréssel nem lehet bizonyítani. A hengerelt műlép sokszor éppen a sejtek csúcsa irányában gyengébb, de nem a sejt szerkezete miatt, hanem gyártási okból. A mintázó hengeren ugyanis a sejtlapok csúcsa rendesen a tengely irányába néz. márpedig a mŰlép szilárdsága éppen arra kisebb A műlépet legtöbbször úgy szabdalják, hogy éppen ez a gyengébb irány jut függőlegesen. a nagyobb igénybevétel felé. Vékony vagy vastag mülép? A vékony mülép könnyebben meamgyík, a hálószálakat nehéz beleolvasztani, a méheknek kevés segítséget nyújt. — Azonban olcsóbb mert egy kilóra több jut. A vastao mülépre mindennek éppen ellenkezőjét mondhatjuk. A méhek a vastagot kedvelik jobban: gyorsabban kiépítik.
