Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-02 / 31. szám
5 1953. augusztus 2. féWfflÄws A BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGEK MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉÉRT Első gabonánkat az államnak adtuk A nádszegi EFSz-ben már befejezés felé közeledik a cséplés. Szövetkezetünk tagjai boldogan vizsgálják a cséplőgépekből áradó gabonát, amely népünk kenyerének biztosítéka. Az aratási munkákat 10 napra terveztük, de a tagok ió munkája következtében a tervet egy nappal 'lerövidítettük. Még nagyobb időmegtakarítást tudtunk volna elérni, ha az eső nem zavar bennünket a munkában. Óriási segítség volt a 4 önkötözögép és a szovjet kombájn. A rossz időjáráson úgy fogtunk ki, hogy amikor nem lehetett géppel dolgozni, a szövetkezeti tagok fogták a kaszákat és kézimunkával igyekeztek az aratást mielőbb befejezni. A nádszegi EFSz versenyben ál! a felsőszeli szövetkezettel. Eddig a nádszegi viszi az elsőbbséget. Hogy a traktorosok és a szövetkezeti tagok munkafegyelme és munkalendülete olyan jó volt az aratásban és a csépiéiben, a* többek között annak köszönhető, hogy a szövetkezet külön jutalomban részesíti az élenjáró dolgozókat. Nem kisebb hatással van a jó munkamenetre a szocialista munkaverseny. A vándorzászló váltakozott az arató csoportoknál, mert hiszen minden csoport tagsága első akart lenni. Hasonlóképpen a legjobb traktorosok is a versenyzászlóért versenyeztek Gombos Mihály traktoros 5 napig megtartotta a győzelem zászlaját, mely állandóan ott lengedezett a Z-25-Ö5 traktorán. De Varga Dániel és Molnár Imre traktorosok is kiharcolták maguknak átmeneti időre a zászlót. A cséplést július 13-án kezdtük meg ■ 2 cséplőgéppel. A cséplőgéptől az első gabonát az államnak adtuk. Július 22-ig 26 vagon gabonát szállítottunk az állami raktárakba. Július 20-án már 6 cséplőgép dolgozott, melyeknek hangjától az egész határ visszhangzik. Esténkint a szövetkezet irodáján a csoportvezetők jelentést tesznek az eredményről. Jön Lovas István, jelenti, hogy aznap 172 mázsa árpát csépeltek. Sándor Vilmos 168 mázsa. Juhas Dezső pedig 158 mázsa árpa kicsépeléséről tesz jelentést. Külön meg kell emlékeznünk aszszonyainkról. A szövetkezet vezetőségétől külön cséplőgamiturát kértek. Kérésüknek eleget téve július 21-én hozzáláttak a munkához. Vannak köztük 5 gyermekes családanyák, akik szorgalmas -munkával jelenleg a cséplőgépnél építik gyermekeik boldogabb jövőjét. Külön ki kell emelnünk Nagy Albinne 4 gyermekes anyát. Juhos Józsefnét, Farkas Rudolfnét és Nagy Erzsébetet. Ezek az asszonyok tényleg kitesznek magukért és hogy helyes utón haladnak, arról mi sem tanúskodik jobban, hogy szövetkezetünk határozott lépésekkel halad előre és a szövetkezeti tagok egyre módosabbá válnak. Anda Ferenc, Nádszeg. Hat vagón gabonát terven felöl Az aratást a nagybalogi szövetkezetben is késleltette a kedvezőtlen Időjárás. A szövetkezeti tagok azonban nem hagyták, hogy az esősés miatt kárbamenjen gabonájuk. Minden alkalmas percet kihasználtak arra, hogy arassanak. Ahol nem lehetett géppel dolgozni, ott kézikaszával láttak munkához. Eddig 294 hektár búzát, 36 hektár rozsot és 107 hektár tavaszi árpát arattak le. A terv szerint az aratást augusztus 3-ra kellene befejezni, de ezt a határidőt 3 nappal lerövidítik. | Négy munkacsoport arat. Közülük a legjobb Csúr Sándor csoportja, amely egyébként a szövetkezet építkezéseit végzi. Most az aratásban nagyon kitettek a csoport tagjai magukért. A gabona nagyon dőlt, de mégis napi aratási tervüket 120 százalékra teljesítik. Nem mondható ez el Kresnye János és Pál Dénes csoportjáról, melynek nap teljesítménye csak 80—90 százalék. Az aratással egyidejűleg folyik a tarlóhántás is, mégpedig két műszakban. Az ilyen szervezés hozzásegíti a szövetkezetét ahhoz, hogy már most biztosítsa a jövőévi jó termés alapjait. Közben folyamatban van a dohány- j törés is. Eddig kb. 300 mázsát fűztek fel. Augusztus 15-ig 10 mázsa dohányt beszolgáltatnak. A termés gabonafélékből nagyon jó, sosem volt ilyen. Jut gabona arra is, hogy terven felül magas árakért is beadjanak. Eddigi számítás szerint 6—7 vagon gabonát adnak a nép államának terven felül. Vas Zoltán, Nggybalog Jó munkaszervezésnek köszönhetik sikereiket Egy héttel ezelőtt még a középtúri határ úgy nézett ki, mint egy óriási buzatenger. Egy hét azonban nagy változást hozott. A szövetkezet szorgalmas tagjai hozzáláttak az aratáshoz. Mindenekelőtt a jó munkaszervezésnek köszönhető, hogy a néha kedvezőtlen időjárás ellenére is rövid idő alatt, a lehető legkisebb szemveszteséggel learattak. Ádámi István 20 tagú aratócsoportja a traktorosok segítségével szinte csodákat művelt. Makrai József traktoros és Taraba József szövetkezeti tag — önkötözőgép-kezelő bámulatba ejtették a kíváncsiskodókat. Naponta 9 hektárt learattak. Az egész aratás alatt egyetlen komolyabb géphiba sem fordult elő, s az időveszteségeket Miközben dánok községben teljes ütemben folyik a cséplés. egy visszapillantást teszünk a múltba. A falu lakossága kizárólag földműveléssel foglalkozott. A maradi gazdálkodási módszerekkel azonban nem sokra mentek. A földek egyharmada állandóan ugaron volt. És hogy mindez hogy tükröződött vissza a dolgozók életében, arról azt hiszem nem kell beszélni. Ma a jánokicknak csaknem fele az iparban dolgozik. A másik fele szövetkezetei alakított, vagyis a közös gazdálkodás útjára tért. A kezdeti nehézségeket leküzdve, egyre előbbre jut a szocialista mezőgazdaság kiépítésében. A jó vezetés és a jó munkaszervezés következtében nincsen már dánokon parlagon heverő föld. A munkák rendben mennek. Különösen megmu-A haraszti szövetkezet mult hét szerdáján a rossz időjárás ellenére is befejezte az aratást. A tervezett határidőt betartották. Két önkötöző elvégezte azt a munkát, amelyen azelőtt az egész falu hetekig gürcölt. A traktorosok nagyon jól dolgoztak az aratásban. Ferencsik Pál pl. 190 százalékra teljesítette normáját. Hasonlóképpen Zatvkó traktoros is. Csery József agronómus például így nyilatkozik róluk: „Ügyes két gyerek ez! Nem tudom mit csinálnánk nélkülük!" Az aratással egyidejűleg a tarlóhántást is végzik. A szövetkezet termése natívon ió. is teljesen a minimumra csökkentették. Az aratás befejezése után a szövetkezeti tagok azonnal hozzáláttak a csépléshez. Mindeddig minden a legnagyobb rendben megy. A gép szakadatlanul csépel, ami arról tanúskodik, hogy Lauko János, szövetkezeti gépkezelő gondosan megjavította a cséplőgépet. Hogy mielőbb befejezhessék t cséplést is. még vasárnap sem szünetelt a munka. A termés nagyon jó. Az ösziárpa hektáronként 28 mázsát, az őszi búza 27 mázsát, a rozs 19-et a tavaszi búza 22-öt, a tavasziárpa pedig 20 mázsát fizetett hektáronként. Hasonló lázas munka folyik a dohányföldeken is. A töréssel jól haladtatkozott ez az idei aratás és cséplés alatt. Az aratást határidő előtt befejezték és a cséplés is teljes ütemben folyik. Nótaszó vegyül a cséplőgép bugásába. Dr nehogy azt higyjük. hogy a cséplés mellett minden más munka szünetel. Egyúttal a cséplés alatt a szövetkezeti építkezések is foh так A szénabegyűjtést is elvégezték. Egy szemléltető példát hozok fel. A csécsi szövetkezet országszerte mint jó szövetkezet szerepel. Most úgy áll a helyzet, hogy dánok messze maga mögött hagyta Csécset. Most már az a fontos, hogy az elsőbbséget továbbra is tartsák a szövetkezet tagjai, amiben azt hisszük, nincsen hiány. Csurüla dózsef, Udvarnoki. Általában 5—6 mázsával több termett, mint az egyénileg gazdálkodóknál. Az ősziárpa hektáronként 23 mázsát adott. Az állam iránti beadási 'kötelezettségüket ősziárpából már teljesítették, de a többi gabonefélékhől is utolsó szemig beadják, ami kötelezettségük teljesítéséhez szükséges. A két növénytermelési csoport Rados Lajos és Benedek Ferenc vezetése alatt az aratásnál és cséplésnél, ha kell még éjjel is dolgoznak. A fontos munkáknál nagy segítséget nyújtott a Csemadok helyi csoportja. Zatvkó József. Dacsókeszi nak. Eddig 11 hektáron törték le a 1 porleveleket. A szövetkezetnek van villanyszárítója. A dohány szárítása is rendben megy. Ezen a téren különösen az asszonyok és a lányok szorgoskodnak. Minden jel arra mutat, hogy a dohánytermés is nagyon jó lész. Most már az a fontos, hogy a középtűri szövetkezeti tagok ne elégedjenek meg eddigi eredményeikkel, hanem tartsák meg munkalendületüket, hogy közös gazdálkodásukban még kimagaslóbb eredményeket érhessenek el. Ennek első sorban is maguk látják hasznát. Tóth Géza, helyi titkár Túlteljesítettük a beadást A marcelházai EFSz-ben első kötelességünknek tartjuk, hogy eleget tegyünk az állam iránti beadási kötelezettségünknek. Búzából már beadtunk 45 vagont. Az utóbbit 150 mázsával túlteljesítettük. Nem feledkeztünk meg a szociális alap biztosításáról sem. Állataink részére is biztosítottuk a szükséges magtakarmány-alapot és vetőmagról is gondoskodtunk. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy a természetbeni jutalom a jő munka után. minden becsületes dolgozónak kijusson. Az aljas propaganda most mar nem vezetheti félre a szövetkezet tagokat,' valamint a kis- és középföldműveseket. mert azok látják már, hogy a közös gazdálkodás mennyire emeli a szövetkezeti tagok életszínvonalát. A Malinyinova-módszer helyes alkalmazásának előnyeiről is meggyőződhettünk. 3 nap alatt 1.7 százalékkal emelkedett darabonként a tejhozam Pontos takarmányozással és a napi háromszori fejéssei értük el ezt a szép eredményt. Kara Péter, szövetkezetünk állatgondozója, nagy ügyességgel és szorgalommal végzi ezt a munkát A tornaijai járásban. Kövecsesen szak tanfolyamot végzett. Ennek a szaktudásának, valamint annak, hogy a szovjet munkamódszereket helyesen alkalmazza, gyümölcse meglátszik szövetkezetünk fellendülésében és az állatállomány fokozott hasznosságában. Nagy igyekezettel irányítja ebben a munkában társait is. Százötven tehenükből egyelőre 35-öt Malinyinova módszere szerint nevelünk. de ennek sikeres alkalmazását most átviszszük még a többi 127 tehénre is. Rozieska elvtárs 230 disznót gyors hizlalásra fogott. Két hónap alatt átlag 130 kg súlyra hizlalja őket. Gondoskodunk arról, hogy a harmadik negyedévi beadási kötelezettségünket is teljesíteni tudjuk. hogy dolgozó népünk közellátása zavartalan legyen. Marikovec Aladár, Marcelháza A jánokí EFSz előre tőr Jó traktorossá! Jól megy a munka Javítsa meg munkáját a pereszlényi szövetkezet Pereszlény község határa a hesztercebányaí kerület egyik legtermékenyebb részére esik. A faluban voltak jó egynéhányan olyanok, akik más verejtékéből akartak megélni, vagyis, ahogy csak lehetett, kizsákmányolták a szegény dolgozó parasztot. Azután a háború is mély nyomokat hagyott a községben. A tavasz sokatigérően kezdődött. A fiatal szövetkezet munkához látott, hogy lefektesse a jó termés alapjait. Elvetettek 50 hektár árpát, 50 hektár kukoricát, 10 hektár cukorrépát, 19 hektár takarmányrépát, 16 hektár hurgonyát, zöldséget és még más kultúrnövényeket. A határban érdemes megnézni a szép táblákat. A falu szélén az első táblán a tagoknak a háztáji gazdálkodásra szétosztott félhektárok vannak. Minden parcella gondos megművelést árul el. Hiszen egy-egy kukoricaszáron 3—4 cső is mutatkozik. E tábla után következik a szövetkezet cukorrépája, itt már nem lehetünk megelégedve. Annak ellenére, hogy a, répa megművelését szétosztották az egyes tagokra, hogy ki-ki saját maga feleljen a munkák jó elvégzéséért, a gyom mégis ellepi a födlet. Hasonló a helyiét a szövetkezet kukoricatábláján is. Az 10 hektár erdőnagyságú kukoricatábla úgy néz ki, mintha nem is lett volna megkapálva. Pedig egy kis gondos ápolás mellett nagyszerű kukoricatermést érhetett volna el rajta a szövetkezet. Mi a helyzet az aratásnál és a cséplésnél? A búzatáblán három önkötözógép arat. A traktorosokon meglátszik, hogy igyekeznek, mielőbb befejezni az aratást. Közben a faluban cséplőgép bugása hallatszik. Két cséplőgép csépel egyenesen a félkeresztekből. Itt is hibára bukkanunk. A tagok nem vesznek rendesen részt a munkában, ami bizony rontja a többi rendesen dolgozó szövetkezeti tag munkakedvét. Indulunk a cséplőgéphez, hogy beszéljünk az emberekkel, Féltizenkét óra van, éppen ebédelni mennek. Ogy gondoljuk, hogy előbb ebédelnek, tehát utána több munkához látnak. Csakhogy tévedtünk. Várunk és várunk, 1 óra, 2 óra, senki sem jön. A házak előtt álldogálnak az emberek. Megkérdezzük őket, hogy mire várnak. Azt a választ kapjuk, hogy a többieket várják. A „többiek” pedig a kocsisokat várják. Felkeressük a kocsisokat, hogy miért nem fognak már be. A felelet az, hogy az embereket várják, no ‘ meg az egyik tovon nincs patkó és kovács sincs a közelben. Mikor végre sikerül megmagyarázni a tagoknak, hogy egy patkó miatt mégsem állhat a munka, nagynehezen elindultak a cséplőgéphez. Másnap a munkaegységekre járó előlegeket fizették. Koskötő elvtárs, sertésgondozó 2.000 koronát kapott. Jövedelme még nagyobb lehetett ”Olna, ha napközben ő is bekapcsolódott volna a cséplésbe s így több munkaegységet szerzett volna. Erről beszélgettünk vele. A kis meggyőző munka hatására már ő is segített a cséplésnél ... Ezekután le kell szögeznünk, hogy a pereszlényi szövetkezetben sok alapvető hiba van. Elsősorban is hibás a vezetőség, mert nem fektet kellő súlyt, vagy egyáltalán nem törődik a tagok nevelésével. Türelmes meggyőző munkával nem hat oda, hogy a tagok megértsék, hogy a háztáji gazdálkodás jövedelmüknek csak a kiegészítő része, a fő bevételi forrás a szövetkezet. Nem helyes tehát, ha a háztáji gazdálkodásuk virágzása mellett elhanyagolják a szövetkezeti munkát. Hiba az is, hogy a terveket a vezetőség nem vitatja meg kellően a tagsággal es így sok esetben fejetlenségre kerül sor. A csoportok megszervezése is helytelen, a vezetők utasításai^ a tagok nem teljesítik. Lényeges átszervezésre van tehát szükség a pereszlényi szövetkezetben. Először is új vezetőséget kell választani a legjobb dolgozók soraiból, olyan vezetőket, akik élvezik a tagok bizalmát, tudnak rájuk hatni, hogy munkához való viszonyuk megváltozzék. A tagság soraiból pedig el kell távolítani azokat, akik a munkát hátráltatják és hanyagságukkal, nemtörődömségükkel rontják a munkafegyelmet. Az EFSzek alapszabályzatához híven a munkacsoportokat is át kell szervezni, mert a csoportok képezik a szövetkezeti munka alapját. Ilyen intézkedések után a pereszlényi szövetkezet virágzásnak indul, ami elsősorban a tagok éietszínvonalán mutatkozik meg. Major Lajos, Ipolyság A szövetkezeti elnökök leleszi tanfolyamáról Most fejeződött be a szövetkezeti elnökök számára rendezett féléves tanfolyam Léleszen. Nagyon örülök, hogy résztvettem ezen a tanfolyamon. Sokat tanultam. Most látom csak igazán, hogy a múltban milyen helytelenül gazdálkodtunk. Azelőtt is szántottunk, vetettünk, kapáltunk, de végeredményben nem tudtuk miért. Mindig azokat a munkákat végeztük, amelyeket azelőtt apáink és nagyapáink végeztek. Műtrágyát is használtunk, de sok esetben nem olyat, amilyent kellett volna. így eőlfordult, hogy ahelyett, hogy a műtrágya használt гю1па. ártott. Hallottunk mi azelőtt a növény életvilágáról, aszimilációról, mitrifikációról, tejsevas erjedésről? Soha. Most azonban, megtanultuk az összefüggéseket, az egyes természeti jelenségek okát és feltudjuk a természet törvényeit használni saját érdekeinkben; Ugyanezt elmondhatná többi társam is. Azt hiszem, sőt meg vagyok győződve arról, hogy mindannyiunk nevében mondhatom azt, hogy érdemes volt ide jönni. Visszatérve a munkahelyemre, a nagydaróci EFSz-Ье, most már sokkal nagyobb felkészültséggel tudom vezetni a szövetkezetét. Kőszönetemet fejezem ki többi társam nevében is Pártunk és kormányunk iránt, hogy lehetővé tette számunkra, hogy tanulhassunk. Fukács Nándor, Nagydarőc; A komáromi járásnak is szüksége van szakképzett szövetkezeti elnökökre E napokban fejezte be 20 szövetkezeti elnök a komáromi 5 hónapos gazdasági tanfolyamot. A résztvevők itt elsajátították a modem nevelési módszereket, hogy aztán ezeket gyakorlatilag szövetkezeteikben sikéresen érvényesítsék, A szaktanítók is minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a hallgatóik megtanulják a többtermeléshez vezető szovjet módszereket, a modern mezőgazdasági technikát, á szövetkezet helyes vezetését, az állattenyésztés és növénytermelés minden ágában. Jano Károly a lévai, Marcsek Ignác az ipolysági, Werner István a királyhelmeci járásokból pompás felkészültségükkel bámulatba ejtették a vizsgáló bizottságot. Hiba az, hogy a komáromi járásból egyetlenegy hallgató sem vett részt a tanfolyamon. A keszegfalvai, kavapusztai, ekeli, őrsújfalusi, cserhátpusztai, megyercsei, aranyosi, gútai és a többi EFSz-ek értsék meg, hogy milyen jelentősége van annak, ha szövetkezetük élén szaktudással bíró elvtárs áll. Az ilyen szövetkezetben magasan túllépik a tervezett hektárhozamot, s ezzel magas jövedelmet biztosítanak a szövetkezetnek és emelik a munkaegységek értékét is. Kvas Lajos ■— JNB dolgozója, Komárom. Véget ért a csekfe'jzi műszaki iskola Befejeződött Cseklészen az egy éves magyamyelvú műszaki iskola. 14 hallgató közül 9-en kitüntetéssel végeztek. Most széjjelmentek a hallgatók az ország minden részébe, hogy tudásukat a gyakorlati életben hasznosítsák, s a dolgozók munkáját megkönnyítsék. Az iskola szép eredményében érdeme van az iskola vezetőségének, valamint a tanítói karnak, akik semmi fáradságot sem kímélve, minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a hallgatók minél több és hasznosabb szaktudást sajátítsanak el. Takács elvtárs, mindég úgy foglalta össze .előadását, hogy azt minden hallgató könnyen megérthesse. Az iskola hallgatói megfogadták, hogy mindig a párt és kormány határozatai szerint fognak dolgozni és a műszaki karbantartásról szerzett, valamint a többi ismereteiket átadják a többi traktorosnak. Ifj. Lojt József, Sáró A bátoríalusi Csemadok a gyors betakarításért A bátorfalusi Csemadok szervezet most a nyári időszakban elsőrangú feladatának tartja, hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa az aratási és eséplési munkák elvégzésében. Az aratás megkezdése előtt kultúrműsort rendezett a szövetkezeti tagok és a falu dolgozói számára. Másnap pedig megkezdődött az aratás. A nyényei traktoros-brigád ragjai jelentős mértéiben hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet idejében learassa a gabonát. Külön kitűntek Varga János és Nyeri Ferenc önkötözOgép-kezelők akik nótával az ajkukon nagyszerű teljesítményeket értek el. Mindketten Csemadok tagokhoz méltóan vették ki részüket az aratásaik Az asszonyokról sem feledkezhetünk meg. Horváth Mária Hlacsok Rozália és Csesztven Borbála pontosan eljártak a munkába Az élenjáró dolgozókat a kultúrcsoporl jó nótával köszönti. Kremnicsán József, Kővár.
