Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-27 / 52. szám

1953. december 27. ___________ Földműves_____________________________________________________________

Mezőgazdasági termelésünk további fellendüléséért

(Folytatás a 10-ik oldalról)

pártmunka megjavnlását és a me. zőgazdasági termelés növekedését ezeken a területeken.

A járási pártbizottságoknak gyakrabban kell foglalkozniok a járási nemzeti bizottságokban, külö nősen a . IX. ügyosztályokon dolgozó kommunisták munkájával, értékel, niöik kell munkamódszereiket, felül kell vizsgálniok a földművelésügyi osztályok káderállapotát és ilymódon biztoáítaniok kell a felada tok jobb teljesítését és az EFSzeknek, kis. és középparasztoknak nyújtandó hatékonyabb segítséget.

A járási pártbizottságoknak őr. ködniök kell a pártmunka helyes formáinak alkalmazásán, naponta küzdeniök kell pártunk alapszabályzatának érvényesüléséért és a megfelelő következtetéseket kell levon niok minden olyan kísérlet ellen, amely a párt irányvonalának elferdítésére irányul.

A legjobb irányelvek és határozatok önmagukban nem küszöbölik ki a hiányosságokat. Döntő fontosságú az, hogyan valósítják meg gyakorlatilag a határozatokat és irányelveket. Ebből folyik a falusi pártszervezet és minden falvakon dolgozó kommunista helye és feladata.

Néhány pártszervezet munkájának színvonala a mezőgazdaságban eddig azonban nem elegendő a nagy feladatok teljesítésére. Nem irányít, ja jól a mezőgazdasági termelést, elégtelenül küzd a párt politikájáért, a kis- és középparasztok nagy tömegeinek, a gép. és traktorállomások, állami gazdaságok dolgozóinak megnyeréséért, a párt- és kormány határozatok teljesítéséért. Ezt mindenekelőtt az okozza, hogy a pártszervezetek és kommunisták gyakorlati tevékenységében nem érvényesül a párt alapszabályzata.

A párt alapszabályzatának helyes érvényesítése a pártszervezetek munkájában a mezőgazdasági szakaszra ezen ülés eredményeiből eredő feladatok biztosításában azt jelenti, hogy minden párttagot és minden mezőgazdasági dolgozót meg kell ismertetni ezekkel a feladatokkal. Ügyelni kell arra, hogy minden párttagot és tagjelöltet rendesen felfegyverezzenek, hogy ezek hatékony agitációt fejthessenek ki minden munkahelyen az emberekkel

való mindennapos kapcsolatukban, a nyilvános gyűléseken és beszélgetések alkalmával.

teremteniük az ifjúság pezsdülő kulturális élete kibontakozásának föltételeit.

dése a tömegek körében végzett mindennapos gyakorlati politikai munkára. A pártoktatási évben folytatott tanulás továbbá lehetővé teszi a párttagoknak, hogy könynyebben felismerjék az ellenséges ideológia megnyilvánulásait, hatékonyan küzdjenek e megnyilvánuld sok ellen, leleplezzék a kulákok bűnös tevékenységét, és elszigeteljék őket a kis- és középarasztoktől. Ezért minden egyes pártszervezet, minden egyes falusi pártfunkcionárius legsajátabb érdeke gondoskodni a pártoktatási év magas színvonaláról ég sikeres lefolyásáról és ezzel biztosítani párttagjaik politikai és szakmai színvonalának állandó emelkedését.

Elvtársak!

Nagyok, felelősséggel és örömnjel teljesek azok a feladatok, amelyeket pártunk mezőgazdaságunk elé tűz. Teljesítésük azt jelenti, hogy megsokszorozzuk az ipari és mezőgazdasági termékek bőségét és választékosságát, építjük egész dolgozö népűnk boldog életét.

Erőnk és lehetőségünk van arra, hogy becsülettel teljesítsük ezeket a feladatokat. Munkánkban és törekvésünkben a Szovjetunióra és meg. bonthatatlan barátságára, a Szovjetunió Kommunista Pártjának felbecsü'hetetlen értékű harci és építő tapasztalataira, pártunk egységére és akcióképességére, az egész Nemzeti Arcvonal hazafias erőire támaszkodhatunk. Van fejlett munkás osztályunk és műszaki értelmiségiink, hatalmas, technikailag fejlett, szocialista iparunk. Támaszkodhatunk szocialista iparunkra, mint népgazdaságunk hatalmas pillérére és ennek alapján mezőgazdaságun. kát egész népgazdaságunk színvonalára emelhetjük.

Mezőgazdaságunk lényeges része szocialista jellegű. Szilárdan előre haladunk szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésünk, állami gazdaságaink és egységes földművesszövetkezeteink építésében. Állandóan szilárdítjuk a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek ezeket a formáit és soha nem sejtett lehetőségeket teremtünk fej. lesztésükre. Egyúttal kedvező feltételeket teremtünk az egyénileg gazdálkodó földművesek termelésére, amelynek jelentős része van a mezőgazdasági termelésben. A gép- és traktorállomások szélesen szétágazó hálózata, melyfet fokozatosan egyre hatalmasabb és tökéletesebb gépi technikával látunk el, és amelyet mint a szocialista nagyüzemi me. zőgazdasági termelés hatalmas esz. közét építünk, lehetővé teszi előrehalad ásunkat.

A mezőgazdasági beruházások növe’ésével. az egységes földműves, szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek nyújtott anyagi és pénzügyi segítség fokozásával megteremtjük a mezőgazda, sági termelés fejlődésének további anyagi és technikai előfeltételeit és lehetőségeit.

Elvtársak!

A fő erő, amelynek a legnagyobb figyelmet kell szentelnünk és amelyre a legnagyobb gondot kell fordítanunk, természetesen az ember. Erre kell gondolnunk naponta politikai és gazdasági feladataink biztosításában és teljesítésében. Szövetkezeti dolgozónk, kis- és középparasztunk szakmailag fejlett, nemzedékek során összeevüitött gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. Ha mindezt, a föld iránt érzett szeretetét és az állat, tenyésztésben szerzett ismereteit összekötjük a fejlett technikával és a szovjet mezőgazdasági tudomány és saját mezőgazdasági tudományunk ismereteivel, a szovjet mezőgazdaság és saját mezőgazdaságunk tapasztalataival, mezőgazdasági tér. melésünkben hamarosan soha nem látott sikereket érünk el.

Elvtársak!

A népi demokratikus rendszer alapja a munkásosztály és a dolgozó kis, és középparasztok szövetsége a munkásosztály vezetésével. Pártunk előtt nem volt és nincs szén. tebb ügy, mint az egyre fokozódó osztályharc időszakában állandóan őrizni és naponta szilárdítani a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetségét. A hatalmas Szovjetunióra és a nagy béketáborra, a munkásosztály és a dolgozó parasztság felbonthatatlan szövetségére támaszkodva, városaink és falvaink dolgozóinak alkotó kezdemé. nyezésébe vetett hittel hazánkat népének boldog és örömteljes otthonává tesszük.

A pártszervezetek eddig elégtelenül érvényesítik befolyásukat az EFSz.ek gazdálkodásában. Fontos, hogy konkréten irányítsák a szövetkezetek vezetőségében dolgozó kommunisták tevékenységét, biztosítsák a pártcsoportok megalakítását a III. és IV. típusú EFSz-ekben és a pártcsoportokon keresztül elérjék az EFSz mintaszabályzatának követ, kezetes érvényesítését a szövetkezetek életében, küzdjenek a szövetke. zeti demokrácia szigor^ betartásáért és a szövetkezeti gazdálkodás továb. bi fejlődéséért.

A mezőgazdasági termelés biztosítása megköveteli, hogy a mező gazdasági szakaszon működő pártszervezetek az eddiginél sokkal jobban irányítsák a nemzeti bizottságokban, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a CsISz-ben és a többi tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták munkáját, konkrét feladatokkal bízzák meg őket, rendszeresen ellenőrizzék e fel. adatok teljesítését, és úgy válasszák ki ezeket a funkcionáriusokat, hogy felelősséget érezzenek a párt előtt a rájuk bízott funkciókból eredő feladatok teljesítéséért.

Sokkal többet kell törődni a mezőgazdaságban dolgozó egész ifjúsággal. Helytelen, hogy sok pártszervezet lekicsinyít a mezőgazda Ságban dolgozó ifjúság körében vég. zett munkát, nem törődik az ifjúsás aktív bekapcsolásával, a növénvter melés és állattenyésztés fejlesztése kérdéseinek megoldásával. Meg kell mutatni az ifjúságnak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés örőmteljes távlatát, hogy megnyerjék a mezőgazdasági munkára. Vágyat kell kelteni az ifjúságban a mezőgazdasági tudomány és a technika elsajátítására, . hogy élenjáró szakemberekké váljanak és részt vegyenek a szocialista falu felépitésének hatalmas müvében. A pártszervezeteknek ezért következetesen fel kell számolniok a falvaink dolgozó ifjúságához való egészségtelen viszonyt. A CsISz-csoportokban dől gozó kommunisták útján fokozniok kell a pártnak az ifjúság nevelésé, re gyakorolt befolyását és meg kell

A falusi asszonyok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a Központi Bizottság ezen ülésének eredményeiből eredő feladatok teljesítésének biztosításához és általában a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Ezért fontos, hogy a párt, szervezetek a helyi nemzeti bizottságok mellett létesült nöbizottságok. ban dolgozó tagjai útján fokozzák törekvésüket minden falusi nő megnyerésére, a szocialista szövetkezeti nagyüzemi termelés építésére, hogy gondoskodjanak rendszeres oktatásukról és széleskörű bevonásukról mind a mezőgazdasági termelésbe, mind a közéletbe.

A pártszervezetek munkájának megjavítása és a falura gyakorolt befolyásának fokozása érdekében ál. landóan bővíteni kell a párt sorait a legjobb, áldozatkész, a szocializmus építéséhez hű szövetkezeti dolgozókkal, kis. és középparasztokkal, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások, földmüvesiskolák dolgozóival, a mezőgazdasági tudómányos kutatás munkatársaival. Ez azt jelenti, hogy e szakaszokon figyelmet kell fordítani a legjobb dől gozókra,- befólyásolni kell nevelésüket és elő kell őket készíteni a párt\ ba való belépésre.

A pártszervezetnek ügyelnie kell a kommunisták helyes elhelyezésére, hogy hatást tudjon gyakorolni a termelési feladatok teljesítésére valamennyi munkahelyen. Ezért fon-' tos, hogy felülvizsgálja a kommunisták széthelvezését. az EFSz ek, a gép. és traktorállomások és az állami birtokok vezetőségével karöltve biztosítsa beosztásukat a térmelésnek azon szakaszaira, amelyek a mostani időben döntő fontosságúak.

Ha a pártszervezetnek fő hajtóerőt kell képeznie a mezőgazdasági termelés növelésében, támaszt kell nyújtania a szövetkezeti dolgozók, nak, kis- és középparasztoknak, lényegesen emelni kell munkájának színvonalát. E cél elérésének jelentős eszköze elsősorban a párt taggyűlése és a párttagok és tagjelöl, tek megismerkedése a marxizmus, leninizmus alapjaival, felfegyverző-A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége 1953 június 26-án megtárgyalta a Szovjetunió Minisztertanácsának jelentését L. P. Berijának, mint az idegen tőke ügynökének a szovjet állam megkárosítására irányuló bűnös tevékenységéről és elhatározta, hogy

L. P. Beriját megfosztja a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének funkciójától, valamint a Szovjetunió belügyminiszterének funkciójától és Béri ja esetét átadja a bíróságnak.

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953. augusztus 8-án jóváhagyta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének június 26-i beszámolóját.

A Szovjetunió államügyészségé most befejezte L. P. Berija hazaáruló esetének kivizsgálását.

A vizsgálat folyamán megállapítást nyert, hogy Berija visszaélve helyzetével a szovjet állammal szemben ellenséges, áruló összeesküvő csoportot alakított, amely azt a bűnös célt tűzte ki, hogy a belügyminisztériumnak mind a központi, mind a helyi szerveit felhasználja a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya ellen az idegen tőke érdekében. Ez az áruló összesküvő csoport bűnös szándékkal a belügyminisztériumot a párt és a kormány fölé igyekezett helyezni, hogy magához ragadhassa a hatalmat és felszámolhassa a munkás-paraszt rendszert és ezzel visszaállítsa a kapitalizmust és felújítsa a burzsoázia uralmát.

Az áruló összeesküvő csoport aktív részvevői, ákik hosszú éveken át közös tevékenységet folytattak Berijával együtt, a belügyi népbiztosság szerveiben, később a belügyminisztérium szerveivel, a következő vádlottak voltak:

V. N. Merkulov, a Szovjetunió volt állambiztonsági minisztere és az utóbbi időben a Szovjetunió állami ellenőrzésének m'nisztere, Dekanozov, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik szakosztályának volt vezetője és az utóbbi időben a Grúz SzSzK belügyminisztere, B. Z. Kobulov, a Grúz SzSzK belügyi népbiztosának volt helyettese, később a Szovjetunió állambiztonsági miniszterének helyettese és az utóbbi időben a Szovjetunió belügvminiszterének helyettese, Sz. A. Goglidze, a Grúz SzSzK volt belügyi népbiztosa és az utóbbi időben a Szovjet-A Szovjetunió államügyészségének közleménye

unió belügyminisztériuma egyik szakosztályának vezetője, P. J. Mesik, a Szovjetunió belügyi népbiztosi hivatala egyik szakosztályának volt vezetője és az utóbbi időben az Ukrán SzSzK belügyminisztere és L. J. Vlodzimirszkij, a Szovjetunió belügyminisztériuma rendkívül súlyos eseteket kivizsgáló szakosztályának volt vezetője.

Berija és társai hosszú éveken át gondosan álcázták és leplezték ellenséges áruló tevékenységüket. J. V. Sztálin halála után, amikor a reakciós imperialista erők fokozták a szovjet állam ellen irányuló felforgató tevékenységüket, Berija még intenzívebb tevékenységbe kezdett, hogy elérje bűnös céljait elsősorban a belügyminisztérium szerveinek a hatalom megragadására való kihasználásával. Ez lehetővé tette, hogy rövid időn belül leleplezzék a hazaáruló igazi arcát és erélyes intézkedéseket tegyenek arra. hogy ellenséges tevékenységének véget vessenek.

Amikor Berija 1953 márciusában a Szovjetunió belügyminisztere lett, kezdte a belügyminisztérium számos vezető állásába az összeesküvő csoport tagjait helyezni. Az összeesküvők üldözték a belügyminisztériumnak azon becsületes dolgozóit, akik nem voltak hajlandók teljesíteni Berija bűnös utasításait.

Berija, hogy aláássa a kolhozrendszert és élelmezési nehézségeket idézzen elő országunkban, minden téren szabotálta és megakadályozta a legfontosabb párt és kormányintézkedések megvalósítását, amelyek a kolhozok és szovhozok gazdaságának fejlesztésére és a szovjet nép jólétének szüntelen emelésére irányultak.

Megállapítást nyert az is, hogy Berija és társai azért folytattak bűnös akciókat, hogy felélesszék a burzsoá-nacionalista elemek maradványait a szövetséges köztársaságokban, hogy л Szovjetunió nemzetei között ellenségeskedéseket és súrlódásokat szítsanak és hogy elsősorban a Szovjetunió nemzeteinek a nagy orosz nemzettel való barátságát aláássák.

Mivel Berijának és társainak nem

volt semilyen támasza a Szovjetunión belül, bűnös számításaikat a külföldi reakciós imperialista erők segítségére alapozták.

Amint most a vizsgálat folyamán megállapítottuk, Berija már a polgárháború idején kapcsolatba lépett a külföldi kémszolgálatokkal. 1919-ben Berija, aki akkor Bakuban tartózkodott, árulást követett el azzal, hogy Azerbajdzsánban a muszavatisták ellenforradalmi kormánya kémszolgálatának titkos ügynöke lett. Ez a kormány az angol kémszervek ellenőrzése alatt dolgozott. 1920-ban, amikor Berija Grúziában tartózkodott, ismét árulást követett el azzal, hogy titkos kapcsolatba lépett a grúziai mensevik ohrankával, amely az angol kémszolgálat fiókszervezete volt.

A vizsgálat folyamán megállapították, hogy a következő években Berija fenntartotta és kibővítette titkos bűnös kapcsolatait a külföldi kémszolgálatokkal azon kémek útján, akiket ezek a kémszo'gálatok kiküldtek és akiket néha sikerült megvédenie a leleplezés és a megérdemelt büntetés elől.

Berija, mint hazaáruló és kém, aki eladta magát a külföldi kémszolgálatoknak, társai segítségével bűnös tevékenységének egész ideje alatt titkos kapcsolatokat tartott fenn az ellenforradalmi grúz mensevik emigránsokkal, számos külföldi kémszolgálat ügynökeivel.

Berija, aki gondosan titkolta és takargatta bűnös múltját és az idegen államok kémszolgálataival fennálló áruló kapcsolatait, legfőbb módszerének választotta a rágalmazást, az intrikát i és a különböző provokációkat a becsü- I letes párt- és szovjet dolgozók ellen, akik a szovjet állam ellen irányuló ellenséges szándékainak útjában állottat és akik akadályozták őt a hatalomra jutásban.

Amikor Berija ' és társai e bűnös uódszerek segítségével felelősségteljeíllásokba furakodtak a Kaukázuson túlon és Grúziában, azután pedig befurakodtak a Szovjetunió belügyminisztériumába és amikor áruló tetteik érdekében terveket kovácsoltak a hatalom megszerzésére, eltávolították azokat az embereket, akik kényelmetlenek voltak számukra és nem rettentek vissza önkényes és törvényellenes cselekedetektől sem, aljasul megtévesztették a pártot és az államot.

A vizsgálat folyamán megállapítást nyert Berija számos bűnös mesterkedése, amelyekkel karrierista céljait el akarta érni és meg akarta akadályozni azt, hogy leleplezzék ellenséges arculatát. így a vizsgálat folyamán megállapították, hogy Berija áruló céljai elérésére társai segítségével hosszú éveken át bűnös, áskálódó harcot folytatott Szergo Ordzsonikidze, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló dolgozója ellen, mert benne látta azt az embert, aki akadályozta további előtörését és ellenséges szándékainak megvalósítását.

Amint most megállapítást nyert, Szergo Ordzsonikidze Berijával szemben politikai bizalmatlanságot táplált. Szergo Ordzsonikidze halála után az összeesküvők továbbra is kegyetlen bosszút álltak családtagjain.

A vizsgálat folyamán olyan eseteket is megállapítottak, amikor az összeesküvők terrorista gyilkosságokat követtek el azon személyek ellen, akik leleplezhették volna őket. Így Berija és társai megölték M. Sz. Kedrovot, aki 1902 óta a Kommunista Párt tagja volt, és a GPU szervezete összorosz rendkívüli bizottságának és kollégiumának elnökségi tagja volt F. J. Dzerdzsinszkij alatt.

Az összeesküvők indokolatlanul gyanúsították Kedrovot azzal, hogy anyag van birtokában Berija bűnös múltjáról. Más terrorista gyilkosságokat is megállapítottak, amelyeket az összeesküvők azért követtek el, mert el akarták távolítani a Kommunista Párt és a szovjet kormány iránt odaadó és becsületes ‘•ádereket.

Amint a vizsgálat folyamán megállapították, Berija és társai számos áruló tettet követtek el, abból a célból, hogy avengítsék a Szovjetunió védelmi képességét.

A vizsgálat bebizonyította, hogy az összeesküvő csoport részvevői — Mer*

kulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak, akik Berijával együtt számos bűnös tettet követtek el, akik teljesítették mindazokat a bűnös feladatokat, amelyeket Berija rájuk bízott és segítettek neki eltitkolni bűnös múltját, számos, nagyon súlyos államellenes gaztettet követtek el, amelyeket már felsoroltunk.

Így megállapítást nyert, hogy Berija, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij hazaárulást elkövetve, a nemzetközi imperializmus ügynökeiként dolgoztak, mint a szovjet nép legádázabb ellenségei.

A vizsgálat folyamán olyan gaztetteket is megállapítottak, amelyeket Berija követett el és amelyek mély erkölcsi elvetemedettségről tesznek tanúságot. És ezenkívül olyan gaztetteket állapítottak meg, amelyeket Berija zsákmányoló érdekekből követett el, továbbá megállapították hatalmával való visszaélésének eseteit Is.

A vádlottak, akiknek bűneit számos tanú és hiteles okmányok bizonyították, beismerték bűneiket, beismerték, hogy számos gaztettet köveitek el.

Beriját hazaárulás, szovjetellenes összeesküvés megszervezése, terrorista cselekedetek elkövetése, a munkásosz, tály elleni tevékeny harc és a forradalmi munkásmozgalom elleni harc miatt átadták a bíróságnak, amely harcot a polgárháború alatt a muszavadisták ellenforradalmi kormányának kémszolgálatának titkos ügynökeként folytatta, vagyis az OSzSzK büntető törvénykönyve 58-lb, 58-8., 58-13., és 58-11. cikkelyében felsorolt bűntettek miatt.

Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottakat hazaárulás miatt, terrorista cselekedetek elkövetése és az ellenförra' dalmi áruló összeesküvő csoportban való részvételük miatt vagy az OSzSzK büntetőtörvénykönyve 58-lb., 58-8., 58-11. cikkelyeiben felsorolt

bűntettek miatt adták át a bíróságnak

A Szovjetunió Legfelső Tanács; j e'nökségének határozata alapján Beri■ ja, Merkulov, Dekanozov, Kobulov.

! GogLdze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak ügye az 1934. december 1-i tör- I vény alapján a Szovjetunió Legfelső 1 Bírósága ítélőszéke elé tartozik.