Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-07-26 / 30. szám
АЛнн! Földműves 1953. július 26. A deákii EFSz törődjön többet a cséplési verseny irányításával ШЖ * • ■^ ■ •. •. > >i llftitl 'Ш .ú ■iggg.-f; A munkaverseny segítségével nyolc nappal előbb fejezte be az arafást a füri szövetkezet A vágsellyei járásban lévő deákii EFSz határa a szövetkezeti tagok szorgos munkája nyomán egyik napról a másikra egészen új arcot öltött. Ezelőtt, körülbelül egy héttel még az aranysárgává érett termést a nyári szél ringatta. A határ képe azóta sokat változott. A temérdek gabona le van aratva, keresztekbe összerakva. Tarlószántásukat nagyrészben szintén elvégezték s a táblák szélén két cséplőgéppel folyik a cséplés. A betervezett 30 hektár másodtakarmányt elvetették és már zöldéi is. Az aratással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy még hamarabb is végezhettek volna, ha a szövetkezet vezetősége több gondot fordít a csoportok közötti munkaverseny irányítására. Elkövették ugyanis azt a hibát, hogy az értékelést elhanyagolták, így azután a verseny elvesztette munkáramozgósító jellegét, s csupán egyes tagok vetélkedésévé vált. így, történhetett meg. hogy az aratási tervet sem tudták pontosan teljesíteni: 11 nap helyett 12 nap alatt arattak le. Ha naponta elvégezték volna a munkaverseny kiértékelését és annak eredményét közölték volna az egész tagsággal villámújság, hangszóró stb. útján, egész biztos, hogy az eredmény sokkal több lett volna. Teljesen téves és helytelen Kántor elvtársnak, a szövetkezet elnökének az a megállapítása, hogy a szövetkezet tagjai nem tudják elviselni azt, ha közülük valakit jól végzett példás munkájáért megdicsérnek. — Ez rontaná a munkafegyelmet — állapítja meg Kántor elvtárs. Az egészen természetes, hogy vannak lusták, akik a szövetkezetét hanyag munkájuk elfedésére használják fel. Nem örülnek a verseny értékelésének, ellenkezőleg, kígyót-békát kiabálnak rá, hogy arra nincs szükség. Ez érthető, mert a munkaverseny értékelése során „kibújik a szög a zsákból" és kitudódik. ki, hogyan dolgozik. A munka-, verseny során jó eredményeket felmutató szövetkezeti tagokra az egész tagság csak büszke lehet, s követésre méltó példáúl szolgálhat munkájuk. Boldoczky jól ért mesterségéhez Az árnyék már jócskán megnyúlt. A délután már az estébe hajlik, de a nap még Oly melegen süt, hogy az uzsonnára készülődő kazalozók és a többi dolgozók hátán oda tapadt az ing. Az izzadságtól, portól kissé megtisztítják magukat az emberek s az árnyékba telepednek, hogy nyugodtan elfogyaszthassak uzsonrtSjukat. A pelyva és a törekhordó lányok a gördülő felett, viháncolnak, hevetgélnek, oda se nekik a munka. Később megtudtuk, hogy ők nem állandóan a cséplőgép mellett, hanem a kertészetben dolgoznak. Most „brigádon” vannak. Minden nap 7 tagot ad a kertészeti csoport a cséplőgéphez. A cséplőgép mellett dolgozó többi tagok pedig Néma Kornél építési munkacsoportjához tartoznak. Az a helyzet, hogy befejezésig az építkezések szünetelnek. A legfontosabb feladat most a termés szemveszteségnéiküli betakarítása. Cséplőgépük általában jól bírja az iramot. A cséplési napi norma 110 métermázsa és rendszerint 150—160 mázsát csépelnek ki 1200-as gépiikkel. A kicsépelt búza 81,9 fajsúlyú. A gép mellett összesen 24-en dolgoznak. Külön ki kell emelni Boldoczky elvtársat, aki jó kazalrakómester. A mester szó itt helyénvaló. Jó, formás kazlakat nem minden ember tud rakni, ahhoz érteni kell. Márpedig Boldoczky elvtárs ért ehhez a mesterséghez. Olyan pompás kazlakat rak. hogy csaknem megszólalnak. A kazal oldalait többméter hosszú lécre szerelt gereblyével fésülgeti, csinosítja. — Fontos a kazlak jó elkészítése — mondja Szász Kálmán, a szövetkezet elnökhelyettese — azért is, hogy be ne ázzon, mert biz akkor több marad almozásra, vagy szükség esetén etetésre is. Ha viszont a kazal elkészítését, megrakását — felületesen végzik, elmegy benne az esőié, hóié, s a szalmaegy része elrothad — kárbavész. Szász Kálmán megállapítása teljes mértékben helyes. A kazalosokat nem érheti nagyobb szégyen, mint az, ha a kész kazal úgy néz ki, mint a kétpúpú teve háta; nyerges, vagy ha egyik felébe rakták és féloldalas, s minden percben azzal kell számolni, hogy eldől. Jó a munkakedv Hogy mennyire él a szövetkezet Ragjaiban a munkakedv, azt néhány órai ottartózkodásunk alatt úgy a férfiak, mint a nők részéről tapasztaltuk. Ez kitűnt az egyik szövetkezeti tag szavaiból is, aki jóleső örömmel az arcán, büszkén újságolta másik kocsis társénak, hogy egy fordulóval megelőzte a kévehordásban. Osztényi Gyula gyengébb testalkata ellenére is derekasan helytáll az etetésnél. Egymás után, szépen, egyenletesen eteti a cséplőgépet. Sokan azt hiszik, hogy a gép gyorsan forgó dobjának mindegy, akárhogyan adják bele a kévét. Osztyéni vigyáz arra, hogy ne kuszán, hanem egy irányban érjék a kalászok a dobkéseket. A zsinegvágó lány, — aiki a kévéket adogatja az etetőnek — már felületesebb munkát végez: nemhogy összegyűjtené a zsineget, hanem bele engedi a dobba s fel kerül a kazalra, kárbavész. Pedig a szövetkezetnek a gépállomás részéről éppen a sok kilogramm zsineg emeli az aratási költséget. Erre Néma elvtárs figyelmének ki kellene terjedni. De a többiek — akik látják az ilyen esetet — szintén hibásak, mert nem figyelmeztetik a kéve. illetve zsinegvágó lányt kötelessége teljesítésére. Az é’Jft említettük Boldoczky kazalrakó mestert, szükségesnek tartjuk Július 21-én örömteli napja volt a tanyi szövetkezet tagságának, amikor is délután négy órakor gabonából teljesítették szerződésbeli kötelezettségeiket. Ebből az alkalomból a szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy e hét végéig 400 mázsa rozzsal. 300 mázsa búzával 600 mázsa sörárpával többet beadnak. A szövetkezet tagjai ezáltal a rozsért 82,000 koronát megjegyezni, hogy munkafeladata sikeres és jó elvégzéséhez a kazalon dolgozó többi tagtársának becsületes munkája elengedhetetlenül szükséges. Ezt pedig társai részéről megkapja. A fiatal fűtő gondosan ügyel arra, hogy tűz ne támadjon. A tűzszekrényből lehulló parazsat lohasztja, oltja, a mindig készenlétben álló fecskendővel. A másik — alig 50—60 lépésnyire levő — cséplőgépnél Hudák János csoportja dolgozik, azaz, hogy dolgozna, ha el nem törött volna cséplőgép szalmarázója. Délután öt óra körül történt a baj. A csoporttagok nem szívesen fogadták e váratlan eseményt. Ügy érte őket a szalmarázó eltűrésének híre, mint a mennyköesapás. Hogyne, hiszen ennnél a gépnél úgyszólván naponta üzemzavar miatt több-kevesebb ideig — amíg kijavítják a gépet — álmok kell a munkával. Nagy a zaj most is a cséplőgép mellett dolgozó tagok között. Száll az „áldás” a gépállomás javítómunkásaira; az egyik asszony így szól: — Tegnap is elment a nap, ma is, teljesítmény meg nincs. A gabonánk így nem fogy. Mi nem akarunk két hónapig csépelni. — A másik pedig hozzáteszi: — Jó idők vannak, nem esik ez eső és itt kell rostokolnunk. Dolgozni szeretnénk. Kántor János EFSz-elnök azzal fejezi be: „Februárban már kikiabálják, hogy 100 százalékra készen vannak a gépjavítással s most itt van a látszatmunka eredménye: naponta 70—80 métermázsát tudunk ezzel a géppel csak kicsépelni. Tavaly is, baj volt a cséplőgépekkel. Időben figyelmeztettük a gépállomást a tavalyi esetre, nehogy megint a cséplés közben javítással bajlódjunk, de- úgylátszik. a szó nem használt." A deákii EFSz tagjainak a vágsellyei gépállomással szembeni kifakadása jogos, mert nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a cséplés akadálymentesen, veszteségnélkül folyhasson Ezt a tényt — hogy a gépjavítást egyes javítómunkások felületesen végezték — a gépeket nem tisztították ki, az egyik gépész szavai is megerősítik. Haraszt Pál gépész az általa kezelt gépre ugyan nem panaszkodik, dt elégedetlenségét fejezte ki aziránt, hogy a tavalyi cséplés folyamán a gépben maradt szalmát, töreket nem tartották Szükségesnek eltávolítani. Ez felületességre vall. A vágsellyei gépállomásnak az idei cséplés folyamán felszínre kerülő hibáiból le kell vonni jövőre a tapasztalatokat, de nem úgy. mint ahogy azt tavaly tették. Kovács István a búzáért 84.000 és az árpáért 164.020 koronát kaptak. A 13^vagon gabonáért a szövetkezeti tagok összesen 330.520 koronát kapnak, a szerződésen felül felajánlott gabona vételáraként. Ezért a mennyiségért a gabona normális ára 94.520 korona Tehát a szerződésen felüli gabonáért a szövetkezet tagjai az előnyös árak következtében 236.000 korona jövedelemtöbblethez jutottak. Az érsekújvári járásban lévő füri szövetkezet tagjai tavaly 170 hektár gabonájukat 14 nap alatt learatták. Ebben az esztendőben már 542 hektár gabonájuk volt, amelynek aratását 12 nap alatt elvégezték. Tervük szerint az aratást július 25-én kellett volna elvégezni, de már 17-én készen voltak vele, ami annyit jelent, hogy pontosan 8 nappal hamarabb befejezték, mint azt tervezték. Ugyanakkor nem hanyagolták el a tarlóhántást sem, melyet eddig 80 százalékban elvégeztek. Ezt úgy érték el .hogy a traktorok nappal arattak, éjszaka végezték pedig a tarlóhántást. Nem csoda, hogy ez a nagy teljesítmény lelkesíti a szövetkezet tagjait, késő este. ha egy pohár sörre összeülnek, szívesen beszélnek arról, hogy az idén valóban megemberelték magukat, és váltig állítják, hogy továbbra is így fognak dolgozni. Az örömüket fokozza még az, hogy az idei termés va'óban gazdag. Állítják, hogy nincs a községben olyan ember, aki olyan gazdag termésre emlékezne, mint amilyen az idén volt. Nézzük csak meg, hogyan érték el a füri szövetkezet tagjai ezt a termést? Elsősorban a jó munkafegyelemnek köszönhetik, azután a jő munkaszervezésnek és főképpen a szocialista munkaversenynek. A szövetkezet tagjai felismerték a gazdag termés veszteségnélküli betakarításának jelentőségét és ezért reggel öt órától késő estig kint dolgoztak a mezőn. A muti-A pozsonyi és a oyitrai kerületekben egyre nagyobb mértékben folyik a begyűjtés. Naponta újabb és újabb járások kapcsolódnak be a begyűjtésbe. Július 16-ig a pozsonyi kerületben 9 járásban, a nyitrai kerületben pedig 12 járásban folyt a begyűjtés. Első helyen a pozsonyi kerület áll 4.4 százalékos begyűjtés eredménnyel, utána Nyitra következik 1.46 százalékos eredménynyel. A járások között első helyen áll még mindig a Nagymegyer járás, amely e hó 16-ig 17 százalékos eredményt ért el a begyűjtésben. Utána Pozsony városa következik 14 százakacsoportok és a csapatok között, sőt még az egyének között is egészséges szocialista munkaversegy fejlődött ki az aratás gyors befejezéséért. A munkacsoportok között első helyre kerül Meracska Ferenc csoportja, melynek tagjai hát nappal korábban befejezték az aratást és négy nappal korábban kezdtek el csépelni, mint tervezték. Ebben a csoportban igen nagy igyekezettel dolgoztak és jó munkát végeztek Balassik Ferenc és Pócs József traktorosok. Mind a ketten naponta 31 hektár árpát arattak le. Ott ahol pedig a rozs vagy a búza magas volt. ott tíz hektárt arattak le naponta. A traktorosok között legjobb eBedményt Balázsik Ferenc érte el, aki kötelezettségvállalását, hogy 79 hektárnyi gabonát négy nappal korábban arat le, mint terve előírja, teljesítette és a tervezett 79 hektár helyett 109 hektár gabonát aratott le. Ezért a teljesítményért Balázsik traktoros megkapta az érsekújvári traktorállomás vándorzászlaját. Melacska elvtárs mezei csoportja, a Václav elvtárs csoportjának tagjaival együtt két gépen az első két nap alatt 445 mázsa gabonát csépelt ki. A szövetkezet tagjai kora reggeltől késő estig csépelnek, mert elsők akarnak lenni a munkában és a begyűjtésben is. így járulnak hozzá a füri szövetkezet tagjai ahhoz, hogy egyre több kényé* jusson dolgozóink asztalára és egyre jobban megszilárdítsák a békét. lékkai, a negyedik helyen egyenlő begyűjtési átlaggal (10 százalék) a dunaszerdahelyi és a somorjai járások vannak, míg a további helyeket a szenei, galántai, Pozsony és környéke, nagyszombat! és a szeredi járások foglalják el. A nyitrai kerületben 6.98 százalékkal Komárom van az első helyen, utána következik Érsekújvár 5.10 százalékkal, Ögyalla 3.8 százalékkal. A többi járások között a következő sorrend alakul ki: Párkány, Verebély, Vágselylye. Surány, Zselíz, Galgóc, Aranyosmarót, Léva és Tapolcsány. A tanyi szövetkezet 236.000 koronát kap a terven felül beadott termékekért A nyitrai és a pozsonyi kerületben már több mint 21 járásban folyik a begyűjtés Keszölcés IV. típusú szövetkezete igen jó hírnévnek örvend a somorjai járásban. Hírneve visszatükröződik a beadás számaiban is, amennyiben marhahúsból már 195 százalékot teljesített és ma már mindössze 4 mázsa hiányzik az egész évi beadás teljesítéséhez. Eddig tisztán a tojásnál maradtak le 5 százalékkal, viszont a sertéshúst 118, a tejet 115 százalékra teljesítették. Anton Zifcsák és Bors János elvtársak, a pártszervezet és a szövetkezet elnökei, mint jó gazdák bizakodással, jókedvvel tekintenek a jövőbe és feltétlenül meg vannak arról győződve, hogy szövetkezetük legalább két vágón gabonával és 4.0000 liter tejjel túlteljesítik a tervszerinti beadást. — Mindketten hangsúlyozzák, hogy a szabad bú’a és a szabad tej árára nagy szükségük van, mert állandóan építkeznek. Szövetkezetük egyre nő. fejlődik és mindig szükségük van egy kis pénzmagra, újabb befektetésekre, ha gazdaságukat tervszerűen bővíteni akarják, ha a fejlődéssel lépést akarnak tartani. Most fejezik be például az új malacozó építését. Az elvtársak tisztán azt kifogásolják, hogy községükben még nincs bevezetve a villany és ez a mulasztás nagyon is hátráltatja őket a fejlődésben. Később azonban jókedvvel közük azt a hírt. hogy a járástól határozott Ígéretet kaptak hogy még ezidén őszre bevezetik községünkbe a villanyt. Munkájukkal kapcsolatban m elv-Jól dolgozik a keszőlcési szövetkezet társak a következőket mondják: — Amint látod, az aratással teljesen elkészültünk és most teljes ütemben folyik nálunk a cséplés. Szövetkezetünk kicsi, de tagságunk száma sem nagy, tehát a munka nátuak épp oly tervszerűséget követel, mint bármily nagy szövetkezetben. Együttesen kiküszöbölik a károkat Keszölcés 213 hektár szántóföldterület felett rendelkezik és 32 tagot számlál. A szántóból 91 hektár a gabona. Tekintettel arra, hogy közvetlenül az érés ideje alatt jégverés érte termésüket és gabonájuk ledőlt, kész tervüket1 meg kellett változtatníok, mert egész gabonatermésüket lehetetlen volt gépi munkával learatni. A jégverés azonban nem. hogy elvette volna a kedvüket a munkától, ellenkezőleg, arra serkentette őket. hogy erejük teljes latbavetésével kiküszöböljük az okozott károkat. Haladéktalanul munkához láttak. — Közvetlenül az aratás előtt gyűlést hívtak egybe, amelyen az egész község férfiai. asszonyai, fiataljai, öreglei résztvetíek és alapos részletességgel megtárgyalták a aratási tervet Az aratási terv jelentőségével rr ndenki tisztában volt. Ezért az egész >ak»sság egy emberként bekapcsolódott a munkába. Mindjárt a gyűlésen megalakították a két aratócsoportot Az egyik csoporthoz, amelynek az volt a feladata. hogy a tel.jeserr levert, földhöz tapadt gabonát kézikaszával learassa, harminc dolgozót osztottak be. Ebben a csoportban főleg férfiak voltak és tisztán a kévekötők és a keresztrakók voltak lányok asszonyok. Ugyanakkor az önkötözőgéphez, amelynek az volt a feladata, hogy 60 hektár gabonát learasson. 12 tagú csoportot osztottak be. A csoport valamennyi tagja aszszony volt. Az asszonyok felváltva reggeltől-déüg és déltől az esti órákig két váltásban dolgoztak. Az aratás 10 napra volt tervezve, az elvtársak kicsit szegyenkezve vallják be. hogy másfélnapi késéssel végezték el az aratást, de ugyanakkor megemlítik azt is. hogy az aratással egvidőben a takarmányt is gép segítségével lek- zálták, majd betakarították és három kazlat emeltek. Ezt a munkát főleg a község öregjei és fiataljai végezték. A szemléltető példa — A tervszerű munka — mondja Bors János elvtárs. a szövetkezet elnöke — sokat segített rajtunk. Mindenre jutott embe Amellett a ■ jégverés is arra tanított meg bennünket, hogy ezután még alaposabban foglalkozzunk a szovjet módszerekkel. Egy igen szemléltető példa előtt álltunk.. Tudniillik mi csak 50 százalékban vehettük el keresztsorosan a gabonát és, nagy meglepetésünkre azt tapasztaltuk hogy a jégverés az egyszerű vetést teljesen a földhöz verte, míg a keresztsoros-vetés bármilyen súlyos is volt a kalásza, megbirkózott a jéggel és ha itt-ott le is dőlt. alapjában megállt a lábán és az önkötöző minden nehézség nélkül learatta. Tehát ebből is azt a tanulságot vontuk le. hogy minden esetben alkalmazzuk a szovjet módszereket. — Össze] bizony tábláinkon már csakis keresztsorosan vetjük el a gabonát. A tarlóhántás is megindult ugyan, de lemaradtak vele. Eddig 16 hektáron végezték el 6 hektáron pedig másodnövényt vetettek. A tarlóhántásnál azért maradtak ie mert a gépállomás nem bocsá.jtott rendelkezésükre egy külön traktort erre a célra Egyébként Nagy Zoltán traktorista, aki az önkötöz.ögéppel dolgozott, lelkiismeretes munkát végzett. Napi átlagteljesítménye 7 hektár volt. Ha a gépen nem lettek volna javítások, akkor az aratási időt biztos két nappal megrövidítette volna. Segítenek a szarvai szövetkezetnek A cséplési terv a következő képet adja Keszőlcésen , Egy 1.200-as cséplőgéphez a csoportot a következőképpen osztották be. A határból öt kocsis hordja a kévéket a géphez. Két kocsis a géptől egyenesén Szarvára viszi a gabonát a begyujtőraktárba. Öten dolgoznak a szalmánál, négyen a töreknél, egy etet. egy a gépet kezeli, ketten pedig zsákolnak. A mérlegnél vagy az elnök, vagy a könyvelő dolgozik. A cséplés első napjaiban 160 mázsás eredményt értek el. De fel akarják vinni a 200 mázsa napi teljesítményig. Három napi cséplés után két vagon gabonát sikerült beszálütaniok Szarvára. Az a tervük, hogy 28-ig beadják az egész kontigenst. A munka alapos megszervezése lehetővé tette számukra azt is, hogy felszabadíthattak pár asszonyt, akik most már a cséplés idején bejárnak Szarvára segíteni az ottani szövetkezetnek. mert kevés munkaerővel rendelkezik. Arra a kérdésre, kik a szövetkezet legkiválóbb dolgozói az elvtársak azt válaszolják, hogy az egész tagság igen szorgalmasan dolgozik. Kiemelkedő teljesítményt azonban Kovács Ferencné és Sárközi András szövetkezeti tagok érnek el. Végül arra a kérdésre vájjon lesz-e év végén jutalékosztás, az elvtársak jókedvvel és határozottan azt felelik: — Lesz, mert szorgalmasan dolgoztunk. sz. b.
