Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-20 / 51. szám

Földműves 1953. decemBef 20. í „európai védelmi dzösség“ elfogadása - hazaárulás! A „Vorwärts” című lap közli Nor­­■tand francia ügyvédnek, a Demokra­tikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége főtitkárának nyilatkozatát, aki néhány táppal ezelőtt Berlinben tartózkodott. Nyilatkozatában az „európai védelmi közösség" kérdését érintve, Normand az alábbiakat mondta: „Ez a szerződés világos példája a nemzeti szuverénitás és a demokratikus jogok megsértésé­nek. Az „európai védelmi közösség”­­ről szóló szerződés segítségével az ab­ban részt vevő országokat törvényhozói működésüktől fosztanak meg és az amerikai jogszabályokat kényszerítenék rájuk. Franciaországban ma az alkot­mány értelmében a köztársasági elnök egyúttal a hadsereg főparancsnoka is. Az „európai védelmi közösség”-ről szóló szerződés értelmében a köztársa­sági elnök elveszti ezt a jogát és' csu­pán az elnöki palota védelmére kiren­delt osztagokkal rendelkezhet. A francia jogászok — mondta befe­jezésül Normand — az egész francia néppel együtt szívósan harcolnak az „európai védelmi közösség" ellen. A francia jogászok az „európai védelmi közösség”-ről szóló szerződés elfoga­dását hazaárulásnak tekintik. ★ Interpelláció a francia kormányhoz a bermudai értekezlet záróközleménye ügyében Pronteeu kommunista képviselő in­terpellációt jegyzett be a nemzetgyű­lésben. Interpellációjában felkérte a kormányt, adjon választ a bermudai értekezlettel kapcsolatban: 1. a záróközlemény azon kitételeivel kapcsolatban, amelyek — a francia parlament vüágosan kifejezett akara­tának figyelmen kívül hagyásával — a német újrafelfegyverzés és Nyugat- Németországnaik az atlanti koalícióba való „integrálása" szükségességét han­goztatják: 2. azzal kapcsolatban, hogy miért javasolták a berlini értekezlet időpont­jául január 4-ét, amikor ismeretes, hogy ebben az időpontban a francia kormány — a köztársasági elnökválasz­tás következtében az alkotmány értel­mében gyakorlatilag már lemondott­­nak tekintendő, vagyis nem képvisel­heti érvényesen Franciaországot. ★ Jelölések a francia elnökválasztásra A francia sajtó jelentései szerint ed­dig egyes parlamenti csoportok részé­ről a következő jelölések történtek a december 17-re kitűzött köztársasági elnökválasztásra: Az MRP nemzetgyűlési csoportja, valamint a köztársasági tanács MRP csoportja hivatalosan közölte, hogy Bidault-t jelölik köztársasági elnöknek. A Francia Szocialista Párt parlamenti csoportja egyhangúlag Neegelent, Bas­­ses-Alpes megye nemzetgyűlési képvi­selőjét jelölte. Többé vagy kevésbbé hivatalos körökből származó értesülé­sek szerint a radikális szocialista párt jelöltjei: Henri Queille, Yvon Delbos vagy Cornu, a „függetlenek” jelöltjei pedig Laniel miniszterelnök, Fourcede vagy Jacqvinot nemzetgyűlési képvise­lők lennének. ★ Növekszik a munkanélküli­ség az Egyesült Államokban Az amerikai kereskedelemügyi mi­nisztérium statisztikai osztályának ada­tai szerint az októbertől novemberig terjedő időszakban az Egyesült Álla­mokban 300.000-rel nőtt a munkanél­küliek száma. A munkanélküliség leg­nagyobb fokú növekedése a feldolgo­zóiparban észlelhető. A foglalkoztatottság és munkanélkü­liség kérdéseinek tanulmányozására a СЮ kebelébe tartozó egyesült gépko­csiipari munkások szakszervezete érte­kezletet hívott össze Washingtonban. Az értekezleten Reuter, a CIO elnöke kijelentette, hogy az autóipar egyes ágaiban és a tartalékalkatrész-gyártó vállalatokban a munkanélküliség már elérte a „kritikus” pontot; a mező­­gazdasági gépgyárakban pedig „még komolyabb” a helyzet. A „Business Week” című folyóirat szintén nyugtalankodik a munkanélkü­­'iség növekedése miatt. Koreai Népi Demokratikus Köztár aság külügyminiszterének levele az ENSz főtitkárához és a közgyűlés elnökéhec A „Koreai Központi Távirati Iroda” közli annak a levélnek a szövegét, a­­melyet Nam ír, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság külügyminisztere Hammerskjöldnek, az ENSz főtitkárá­nak és Pandit asszonynak, az ENSz­­közgyűlés 8. ülésszaka elnökének kül­dött. „Jelenleg Koreában komoly helyzet alakul ki, tekintettel arra, hogy az a­­merikai fél szándékos mesterkedései következtében rendszeresen megsértik a fegyverszüneti egyezmény fontos feltételeit” — hangzik a levél. Az amerikai fél bomlasztó tevékeny­sége miatt a koreai-kínai félnek a ha­difoglyok körében végzendő felvilágo­sító munkája hosszú időre megszakadt A politikai értekezlet kérdéseiről Panmindzsonban folyó tárgyalások nem haladnak előre, sőt zsákutcába kerültek az amerikai fél részéről folytatott és a tárgyalások elhúzására irányuló ész­szerűden {aktika következtében. A koreai-kínai fél a felvilágosítások október 15—1 megkezdése óta mindösz­­sze hét napon át végzett felvilágosító munkát a koreai-kínai hadifoglyok kö­zött, november 17-én pedig a felvilá­gosító munka teljesen megszűnt. En­nek oka az, hogy az amerikai fél a Li Szin Man-féle és Csang Kai-sek-féle klikk ügynökeit felhasználva, rendsze­resen bomlasztó tevékenységet szer­vez. Nemrégiben a hadifoglyok őrzését ellátó Indiai fegyveres erők kezébe ke­rültek az amerikai parancsnokságnak a hadifogolytáborokban lévő liszintnanis­­ta és csankaisekista ügynökökhöz kül­dött titkos utasításai. Ezek az utasítá­sok világosan mutatják, hogy az egész felelősség az amerikai félre hárul amiatt, hogy a koreai-kinai fél kénytelen volt félbeszakítani a felvilágosító munkát a hadifoglyok körében. Az ügynökeinek tevékenységét irá­nyító amerikai fél akadályozza a fel­­világosító munka eljárási szabályainak érvényesítését, mivel lehetetlenné teszi a felvilágosító beszélgetéseken már résztvett hadifoglyok elkülönítését a­­zoktól a hadifoglyoktól, akik még nem vettek részt a felvilágosító beszélge­tésen. Annak ellenére azonban, hogy az amerikai fél ilyen mesterkedései miatt a koreai-kínai fél felvilágosító munkája a hadifoglyok körében meg­szakadt, a koreai-kínai fél katonai ha­tóságai felvilágosító munka kedvező végrehajtásának minden feltételét meg­teremtik. Immár hat hete — folytatódik a le­vél — folynak a tárgyalások Panmind­zsonban a koreai politikai értekezlet •kérdéseiről. Az amerikai fél továbbra is a tárgyalások elhúzásának arcátlan taktikájához folyamodik. Csupán a na­pirend kérdésének megvitatására 18 napot fordított. Az amerikai fél ilyen taktikájának megakadályozására és a politikai értekezlet sürgős összehívása érdekében a koreai-kínai fél ez év no-Chaplinnak, a világhírű művész­nek volt egy filmje, amelyben Hitlert alakította. A film egyik jelenete azt ábrázolta, amint Hitler a földgömb­­bel játszik. Labdázott vele, mint egy luftballonnal s már azt hitte, végle­gesen övé a játék, amikor a föld­­gömblutfballon váratlanul szétpuk­kadt. Valami Ilyesféle képet Idéz elénk az a közíró is, aki a „The New York Times” egyik számában a háborúk kérdésében teszi le a (imperialista) garast. Fejtegetései szerint a hábo­rúnak általában, de különösen a Trieszt, a Saar-vidék és más terüle­tek körül folyó marakodásnak és hu­zavonának az oka abban rejlik, hogy léteznek még Európában nemzeti ál­lamok, amelyek gazdaságilag és ka­tonailag már úgyis anakronisztikusak lettek és helyükbe egy „nagyobb há­zat” kell létrehozni: Európát” — hir­deti az amerikai újság és cikkírója Szinte magunk előtt látjuk a „The New York Times” e történelemfilo­zófusát, amint gondterhelten ül és azon a fogas kérdésen töri nehéz fe­jét, hogyan lehetne megváltani a tő­késvilágot a belháborúktól, hogyan lehetne a kapitalistákból békegalam­bokat csinálni, hogy ne marják már annyit egymást Triesztért, a Saar­­vidékért, Elszász-Lotharingiááért és egyebekért. S látjuk, amint a homlo­kára csap és felkiált: ide egy radírt, leradírozzuk az európai nemzeti ál­lamokat a földgömbröl, mit zavarják itt a békét! Meg van hát oldva a gordiuszi madzag — pokolba a nem­zeti államokkal, hisz oly öregek és v ember 30-án tisztességes és méltá­­tányos általános javaslatot terjesztett elő. Az amerikai fél azonban nem ta­núsított őszinteséget. A jelenleg Koreában kialakult hely­zet — mutat rá a levél — meggyőzően bizonyítja, mennyire igazságos az a le­vél, amelyet Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság központi népi kormányának külügyminisztere ez év december 7-én az ENSz-hez Intézett. Ezért kormá­nyom megbízásából teljes mértékben támogatom ezt a levelet. A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya, amely az egész világ békeszerető népeinek támogatását él­vezi, attól tartva, hogy az Egyesült Ál­lamok kormányának koreai politikája — amely semmibeveszi a békeszeretö népeknek a koreai kérdés békés rende­zésére irányuló lelkes törekvését — a koreai probléma megoldását veszé­lyezteti, szükségesnek tartja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a reá­háruló feladatot teljesítve megfelelő intézkedéseket tegyen azoknak a ve­szedelmes mesterkedéseknek megszün­tetésére, amelyeket az Egyesült Álla­mok kormánya a koreai kérdéssel kap­csolatban kifejt.” Nam ír kéri, hogy levelét ismertes­sék az összes ENSz-tagállamok képvi­selőivel, kivéve a Kuomintang-klikk képviselőjét. Az Egyesüit Államok katonai támaszpontokat akar létesíteni az indiai félszigeten Az indiai lapok felhívják a figyel­met az Egyesült Államok mesterke­déseire. Az Egyesült Államok Portu­gália és Franciaország indiai bitto­kait agresszív céljai érdekében akar­ja felhasználni. India nyugati és keleti partvidékén Portugáliának is (Goa, Daman és Diu), Franciaországnak is (Pondic­­neri, Janaon, stb ) vannak birtokai Az indiai kormánv éveken át ismé­telten lépéseket tett annak érdeké-t ben, hogy Portugália és Franciaor­szág ad iák át ezeket a területeket Indiának. A francia kormány 1948 ban visszaadta Indiának Csandema­­gort, ezzel azonban kielégítettnrk tekintette India igényeit. Az inidai sajtó hangoztatja: Fran­ciaország és Portugália az Egyesült Államok nyomására vonakodik visx­­szaadni Indiának ezeket a területe­ket. Az agresszív amerikai körök az indiai külföldi birtokokat katonai tá­maszpontokként szándékoznak fel­használni. A delhi rádió közleménye szerint november 12-én Goa nemzeti kon­gresszusának elnöke kijelentette: Bi­zonyítékok vannak, hogy Goa terüle tét külföldi segítséggel militarizálják Megállapította, hogv: amióta az Egye­sült Államok segítséget nyújt Portu­gáliának, Goa elsősorban stratégiai célokra kap pénzösszegeket. Az „Am­­rita Bazar Patrika” című indiai lap nemrég ezt írta: „Háború esetén az India területén lévő külföldi birto­kok a középkeleti tömb katonai tá­maszpontjává alakíthatók. Lehetséges hogy Franciaország és Portugália egyes nagyhatalmak befolyására vo­nakodnak lemondani indiai birtokaik ról.” Nehru indiai miniszterelnök októ­ber 9-én egy bombay-i nagygyűlésen tett nvilatkozatában kijelentette: ,.ln dia nem fogja tűrni területén a kül földi birtokokat, függetlenül attól mekkora a területük és hol vannak”' Annak a veszélvnek láttán, hogy az Indiában lévő portugál és francia bír tokok amerikai katonai támaszpontok ká válnak, erősödik Indiában a kül fö'di birtokok visszacsatolásáért foly mozgalom. Pakisztán Kommunista Pártja a demokratikus nérfoka? választási egységfrontba akarja tömöríteni Pakisztán Kommunista Pártja az 1954 februári keletpakisztáni választá­sokon demokratikus egységfront győ­zelméért küzd. Pakisztán Kommunista Pártjának ke­letpakisztáni bizottsága Dakkában no­vember 10. és 12. között megtartott értekezletén határozatot hozott, amely a válaszásokon való aktív részvételre szólítja fel a lakosságot. Az értekezlet jóváhagyta a választási harcra készült kiáltványt Is. Az értekezleten bizottságot alakltot­tak, amelynek az a feladata, hogy az összes demokratikus pártokat és de­mokratikus gondolkodású embereket választási egységfrontba tömörítse. Más keletpakisztáni ellenzéki pártok — köztük a Keletpakisztáni Népi Mu­zulmán Liga, e Keletpakisztáni Paraszt- és Munkáspárt, valamint a Keletpakisz­táni Demokrata Párt — ugyancsak tar­tományi értekezleteket tartottak és a­­zokon kifejezésre juttatták készségü­ké ez egységfront megvalósítására. mely „viszályt szül az európai kon­tinensen és amely ürügyet szolgál­tatott sok háború számára.” Pedig kár a fáradságért, mert a népek nemzeti öntudata nem kér az imperialisták militarista „gyűjtőha­zájából” — ugyanakkor Dél- és Ke­­let-EurŐj>a tekintélyes részén (a Szovjetunióról nem is beszélve) már nagyon szépen megoldották a nem­zeti kérdést a „The New York Ti­mes” erőfeszítései nélkül is s itt, elválaszthatatlanul kapcsolódik egybe a haza fiság és az igazi nemzetközi­ség. De a „The New York Times” ezt nem akarja észrevenni: nem iátom, tehát nincs — mondja ő, és jósla­tokat sugdos az „anakronisztikus” európai nemzetek fülébe, és törté­nelemfilozófiával agitál az „európai hadseregért”. Nos igen, éppen ez az. A „The New York Times” ugyanis (helyeseb­ben mondva gazdái, a tőkések és po­litikailag züllött szószólóik) nemcsak példabeszédeket zengenek a szuve­rén államok létjogosultságának ide­­jétmultságáról, hanem egész politi­kájukkal szüntelenül azon fáradoz­nak, hogy letöröljék a föld színéről az önálló államokat s az amerikai világuralmi rendszer nemzeti jelleg­nélküli, beszámozott hadigépeivé és felvonulási terepeivé változtassák ő­­ket. „Félő” azonban, hogy ez a föld­gömb is idő előtt szétpukkan — mert a felfuvalkodótt labdázók nem akarják észrevenni, hogy ők a kor­hadtak, a túlhaladottak — a békéért és nemzeti függetlenségért harcoló embermilliók pedig legyőzhetetlenek. Az amerika ak újabb katonai támaszpontot létesítenek japánban Tokióból érkezett jelentés arról számol be, hogy Japánban újabb 71 amerikai katonai támaszpontot léte­sítenek. A földművelésügyi és erdőgazdál­kodási minisztérium által a nemzet­gyűlés elé terjesztett adatok szerint a Josida-kormány elhatározta, hogy 34 gyakorlótér létesítésére 112.200 hektár, 37 repülőtér építésére pedig 14.554 hektár területet bpcsát- az amerikai megszálló csapatok rendel­kezésére. A minisztérium beismerte: ekkora földterületek átengedése, az amerikai­aknak azt eredményezi, hogv évente 4,943.000 kilogramm rizsnek megfe­lelő mennyiségben csökken a japán mezőgazdasági termelés. A Josida-kormány ezen túlmenően előkészületeket tesz arra is. hogy további 33.800 hektár területet en­gedjen át katonai célokra a rövide­sen kibővítendő úgynevezett nem­zetbiztonsági hadtest számára. ★ Az angol kormány nem mer Brit-Guyana han új választásokat, tartani Az angol alsóházban a munkás párti ellenzék ’'avaslatot terjesztett elő a kormány azon intézkedéseinek visszavonására, amellyel októberben felfüggesztette Brit-Guyana alkot­mányát. Attlee, az ellenzék vezetője mint a londoni rádió jelenti — „ezt a gondolatot vetette fel, hogy talán helyesebb lett volna új válasz­tásokat tartani az alkotmány felfüg­gesztése helyett, s így a választások eredményeként egy új párt kerül­hetett volna hatalomra.” Lyttelton gyarmatügyi miniszter ezt válaszolta: „Biztosnak látszott, hogy ebben az esetben megint csak­­a néppárt került volna ki győztesen a választásokból. Ilven körülmények között — mondotta Lyttelton egyedül az alkotmány felfüggesztése látszott a legegyenesebb és legbecsü­letesebb dolognak...” A vita után az angol alsóház több­sége jóváhagyta Brit-Guyana alkot­mányának felfüggesztését. ★ Az olasz képviselőhöz megszavazta a közkegyelmi törvén v kiterjesztését a politikai elitéltekre Az olasz képviselőház szerdán jóvá­hagyta a közkegyelmi törvény kiter­jesztését a politikai elítéltekre. Csak a kereszténydemokraták szavaztak a tör­vény kiterjesztése ellen. A keresztény­­demokraták ugyanis csak a németekkel való együttműködés miatt elitéit fa­sisztákat akarták közkegyelemben ré­szesíteni. Szerdán a képviselőház feszült lég­körben megtartott szavazással a tör­vénynek olyan megszövegezését fogad­ta el, amelynek értelmében a közke­gyelmi törvény alapján kiszabadulnak a börtönből nemcsak a fasiszták, ha­nem azok a szocialista és kommun sta partizánok is, akiket a korábbi kleri­kális kormányok tartóztattak le. ★ Francia képviselők lengyelországi látogatása Francia képviselők egy csoportja lá­togatást tett Lengyelországban. A fran­cia képviselők hétfőn a partvdékröl Wroclawba utaztak. Wroclawban a francia vendégeket Jurzak, a vajdaság: népi tanács elnöke üdvözölte. A fran­cia képviselők körutat tettek a város­ban, meglátogatták az állami vagon­gyárat és találkoztak a wroclawi egye­tem tanáraival. Este Jurzak fogadást adott tiszteletükre a városházán. A „The Observer” című londoni heti­lap címoldalon közli párizsi*- tudósítójá­nak cikkét a francia képviselők len­gyelországi látogatásáról. A tudósító hangsúlyozta, hogy a gaulleista képvi­selők elhatározása, hogy résztvesznek a lengyelországi utazáson, egybeesik De Gaulle legutóbbi beszédével, amely­ben támadta az „európai védelmi kö­zösségről” szóló szerződést. A „Scotsman" című angol napilap szintén rámutat, hogy a lengyelországi látogatás résztvevői hat politikai pár­tot képviselnek, amelyeknek parlamen­­ti tagjait az, európai hadsereg megala­kításának tervével szemben tanúsított közös ellenállás fűz össze. Szabad Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava. Krížková 7. — Telefon 332-29 — Szerkesztőség. Bratislava, Krížková 7. — Telefon 243-46 Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Štát. pôdohosp. nakladatelstvo”. n. p., závod Bratislava. Krížková 7 — — Nyomja: Merkantilné tlačiarne, n. p. zz., Bratislava, Ul. Nár Povstania 41 — irányító postahivatal: Bratislava, 2. — Ellőfizetés egy évre 20 Kčs, félévre 10 Kčs. A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. f 50509 A bölcsek köve anakronisztikusak ezek a kis euró­pai nemzeti államok — már régen idejüket múlták. Minek is Ide ez a sok avatag őskori lelet? Haladjunk előre a korral, hozzuk létre a „na­gyobb hazát”. De kérem — mondják az olyan „kis” európai nemzeti államok, mint Németország, Franciaország, Olasz­ország, Lengyelország — nekünk történelmünk van, nemzeti hagyo­mányaink vannak, amelyeket meg akarunk őrizni, fejleszteni akarunk, nekünk nemzeti hőseink vannak ... Hát ez az — feleli a „New York Times” — hogy maguk annyira odáig vannak az Ulrich von Huttenjeikkel, a Jean ď Arcjaikkal, Garibaldijaik­­kal ... Ezért nem lehet magukat ki­­ráncigálni ásatag nemzeti korlátáik­ból, mert még mindig a nemzeti ha­gyományaikon kérődznek és „ürügyet szolgáltatnak” a háborúra és egyéb perpatvarokra. Most már világos. Szóval azért megy ilyen kínnal az európai „na­gyobb haza” összeverbuválása, mert az európai nemzetek ilyen megátal­kodottak és kötik az „ebet a karó­hoz, hogy nem akarnak lemondani nemzeti függetlenségükről, nem, az istennek sem . .. Milyen kellemetlen, hogy ezek a csökönyös európai né­pek csak harcolnak, folyton csak harcolnak a függetlenségükért, a bé­kéért, holott a „The New York Ti­mes” és más bölcsek már rég szál­lítják a receptet, hogyan lehetne megoldani az „évszázados problémá­kat" — mármint a nemzeti államok és a nemzetiség problémáját — a-

Next

/
Oldalképek
Tartalom