Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-12-20 / 51. szám
1953 rlppprnRer 20. Földműves 7 Az i poly vibki szövetkezet fejlődése Folytatás a 6-ik oldalról ipolyvieki szövetkezet minden ledolgozott munkaegység után, tisztán pénzben 22 koronát juttat minden tagjának. Nálunk egy szövetkezeti tag, aki 400 munkaegységet dolgozott le ezidén, annak keresete 16.942 koronát tesz ki, aki 600 munkaegységet dolgozott le, annak évi keresete 25.413 koronára rúg. Ha visszapillantunk a múltba és arra gondolunk, hogy osztályrészünk állandó rettegés volt a munkanélküliségtől, rettegés a holnaptól, a végrehajtótól, akkor valamennyien megértjük, hogy mit jelent számunkra a szövetkezet, mit jelent a munkás-parasztszövetség és mit jelent számunkra a felszabadulás. Kérdések hangzanak fel most egv másután a hallgatóság köréből Min den vitafelszólaló hangián érezni ie hetett. hogy a válasz életbevágóan fontos számára. Azt a kérdést tette fel az egyik elvtárs Bartal elvtársnak hogy is van az tulajdonképpen hogy az ipolyviski szövetkezetben közel 17.000 korona osztalékban részesül az, aki 400 munkaegységet dolgozott le. Szeretne erről bővebbet hallani. Bartal elvtárs igen készségesen a következőképp válaszolt:' — Négyszáz munkaegység ledolgozása után a tag pénzben 8.800 koronát kap. A természetbeni járulék pedig így oszlik meg: a juttatott 1200 kg búza 3.600. a 280 kg árpa 742, a 320 kg morzsolt kukorica 800 a fél hektáron termelt kukorica 3000 koronát tesz ki. Ha mindezt összeadjuk. pontosan megkapjuk a 16.942 korona végösszeget. Bartal elvtárs válaszában hangsúlyozta, hogy azokkal a napi árakkal számolt, amelyeket begvűitőszerveink a terven fel üli mezőgazdasági termékekért fizetnek. A válasz kielégítőnek bizonyult ezúttal Többnyire azonban ha feleletben csak egyetlen résnyi hézag mutatkozik, igen hevessé válik a 'Zita. sokszor tízen is jelentkeznek egyszerre szólásra, úgyhogy Markó elv hĺba bennünket Is terhel, mert még nem tudtuk őket eléggé meggyőzni a szovjet módszerek alkalmazásának hasznosságáról. A harmadik ok fedig az, hogy legelőinket évente elárasztja az Ipoly vize és ezáltal nem tudjuk azokat minőségileg feljavítani. Éppen ezért, bár a kötelező tejbeadást teljesítettük, a vállalt 30.000 liter tej terven felüli beadásával adósok maradtunk. Minden törekvésünk most odairányul, hogy megfelelő intézkedéseket tegyünk e helyzet megváltoztatására. A téli hónapokban a fősúlyt a szak- és politikai iskoláztatásra akarjuk helyezni, hogy tagjaink tisztában legyenek a szovjet módszerek alkalmazásának fontosságával. Csala István kiváló sertésgondozónk példája igazolja, hogy a tudás hatalmas fegyvert jelent a termelés fokozásában. Csak azóta ér el komoly eredményeket, amióta szakkönyveket olvas és figyelemmel kiséri sajtónkat, amely állandóan közli a szovjet tapasztalatok eredményeit. Az iskoláztatáson kívül az a szándékunk, hogy most, a tél folyamán bevezetjük a marhagondozók munkájánál a súlygyarapodás szerinti járulékot, amit eddig meg nem sikerült bevezetnünk. Fontosnak tartjuk továbbá szövetkezetünkben a pót jutalma zás elveinek ljcvezetését a munka minden szakaszán. A pótjutalmazást eddig csak a sertésgondozóknál érvényesítettük. Ezenkívül az ellenőrző bizottság tagjait aktívabb és pontosabb munkára kel! serkentenünk Egyre növekvő, fejlődő szövetkezetünk vagyona ezt megköveteli. Tisztelt elvtánsak! Hiányosságunk ellenére ezeket az eredményeket úgy értük el, hogy a lefektetett gazdasági és pénzügyi tervhez igazodtunk és mintaszabályzatunk pontjait igyekeztünk szigorúan betartani. Közös munkánk lehetővé teszi számunkra, hogj az évvégi elszámolásnál a természetbeni íárulékon kívül, mindenki megkapja a munkaegység teljes pénzbeli értékét. Ez annyit jelent, hogy az társnak, az elnöknek, aki vezeti a vitát, gyakran kell rendet teremte nie. Igen élénk vita fejlődött ki például a tej ára körül, melyet a sző vetkezet a tagoknak megszab. Érdemes itt megemlíteni, hogy volt olyan felszólaló is, aki azt ajánlotta, hogy azoknak, akik tehénnel léptek a szó vetkezetbe, olcsóbban adják a tejet E kérdéssel kapcsolatban felmerült az a probléma is, vájjon adhatnak-e természetbeni jutalékot azoknak, akik nem tagjai a szövetkezetnek, de ál landóan dolgoznak ott. Racska elvtárs, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal osztályvezetője mindkét kérdésre válaszolt. Hangsa lyozta. hogy nem lehet és nem sza bad a tagok között különbséget ten ni, mert minden tag egyforma jogok kai rendelkezik és különbséget csak is a munka mennyiségénél és minő ■ ségénél lehet tenni Mindenki elvég zett munkája után jut osztalékhoz Rámutatott továbbá arra is, hogv miután a szövetkezet fejlődése során a tagnak a tehén árát kifizeti tehát szó sem lehet arról, hogv ezért olcsóbban jusson a tejhez. Ami pedig azokat illeti, akik állandóan dolgoznak a szövetkezetben, az a véle ménye. ha nem is tagok, megérdemlik becsületes munkájuk révén, hogy t°rmészetbeni juttatásban is része süljenek. A szövetkezetnek az a fel adata, hogy bevonja a dolgozókat a közös munkába, nem pedig, hogy el távolítsa őket attól. A vita során számtalan kérdés me rült fel. amelyek a hallgatók legna gyobb megelégedésére tisztázódnak Ezekre a kérdésekre még rátérünk jövőheti számunkban Ezúttal Boros elvtárs. a palóci szövetkezet elnöké nek beszámolóját közöljük. A be számoló szövetkezeteink legégetőbb problémáiéval, az állatállomány hasz nosságának emelésével foglalkozik és igen hasznos tanulságokat tartalmaz a szovjet fejési módszer alkalmaza sának helyességéről. Palóc, a példás állattenyésztés szövetkezete Szövetkezetünk eddig elért eredmó. nyei kézzelfogható tényekkel bizo nyitják, hogy csakis a közös állatta nyésztés az alapja dolgozó népünk közellátásának és szövetkezeti tag . jaink bevételei fokozásának. Amíg a íiővénvte emelésnél az év első felében csupán a kertészet jövedelmez, az állattenyésztés meg egész éven át biz tosítja jövedelmünket. Az állattenyész tés alapfeltétele tehát legelsősorban is a kellő mennyiségű' és minőségű takar mányalap biztosításán, az új munka módszerek széleskörű elsajátításán, a jó munkaszervezésen nyugszik. Röviden elmondom, hogy mindeze két az irányelveket, hogy tartjuk be szövetkezetünkben. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy nagy súlyt fék tettünk kellő takarmánymennviség biztosítására. Szövetkezetünk a rétek és legelőkön kívül mintegy 272 hektá ron gazdálkodik. Mi ebbő! a szántóterű tből még 61 hektárt jelöltünk ki a takarmány termelésére. A takarnia n termelés a következőképpen oszlott meg. 9 hektár őszikeverék, 5 hektár tavaszi keverék, 24 hektár lucernakevdrék, 11 hektár tiszta lucerna, 10 hektár sílózásra alkalmas növények, valamint két hektár takarmányrépa. Mind az őszi. mind a ta-i vas7i keverékeket fokozatosan vetet tűk el. hogy így biztosítsuk folyama tosan a .ló minőségű zöldtakarmánvt állataink részére. Gondoltunk arra is hogv s T'takarmánvt készítünk a ta5 | karmánvkeverékekből Az őszi keve lékekből csaknem két és fél hektáit sí I őzt un к le, míg a tavasziakat jól felszántottuk mintegy két hektár területről Miután az őszikeveréket beta karitottuk. egv hektár területen meghagytunk belőle A többi területet pedig előkészítettük a silónak való kukorica vetésére. Ezt május végefelé kezdtük -elvetni, míg a többi részét június végén vetettük el A magnak hagyott terü’etről 23 mázsa rozskeverékmagot értünk el. A tavaszi keverékekből fel hektár magnakvalót hagytunk Ebből 18 mázsa termésünk volt. A korai burgonva kiszedése után sí lónak való kukoricát vetettünk el június végefelé, nüntegv 1 5 hektáron A sílózásra S7.ánt kukoricából aznnhan időközinként zölden is etettünk Е/ zel p'e tük. hogv teheneink tpíhozama nem csökkent, síit tavasztól kezdve hat 1 tf rí öl mostanáig 9 literre °me' keleti tebpnenként Ezenkívü' nagv mp-ip- sé°ű takarmánvmegtaka':tást értü-ü- el kivá'tképpen a bu-enr'n-v ami e szolgálatot tesz maid a tél f- Iramán idekívánkozik megemlítenem hogy maglucemánk is volt, melyből 10.5 mázsa, vagyis éppen annyi tér mett, hogy ebből már önellátók va gyünk. Mivel jó zöldtakarmánvtermést ér tünk el. 220—250 mázsát hektáronként még beadási tervünket is túlteljesíthettük 31 mázsa széna helyett 37 13 mázsát adtunk át Nem elégséges azonban csak a takarmány kitermelés" hanem a meglévő etetniva'ót gondo san is kell tárolni. Mi pedig ezt ugyan csak szakértelemmel elvégeztük. Most az állatok takarmányozására térek. A helyes etetést mindenekelőtt az összeállított takarrnányadagok sz gorú betartásával eszközöljük. Mind s pontosan etetünk, ettől egy pillanatr sem térünk el A takarmányéi őkész tést az alábbiak szerint végezzük először felszecskázzuk a szalmát, me Ivet vízzel hígított melasszal és sósvízzel öntözünk le. Ennek az a célja hogy a szalma lényegesen megpuhul ehetőbbé válik. Az így elkészített szecskához aztán hozzáadjuk a sílótakarmányt és a leszecskázott lucer nát. Ezt az egészet jól összekeverjük és ígv előkészítve várja a következő napot, amikor feletetjük. A fejést naponta háromszor végezzük, ugyancsak meghatározott idő közönként. A hasznosság fokozásánál igen nagy mértékben segített a szovzet tapasztalatok alkalmazása. Főképpen a Malinyinova-feiési módszer ! a műmegtermékenyítés és a borjak hideg nevelése. Malinyínova fejési és etetési módszere révén 1.5—2.5 literrel emeltük az átlagos napi tejho zamot. míg a műmegtermékenyítés ál tál 64 tehéntől 61 borjút választottunk el, tehát 95 százalékos megterméke nyitást értünk el. Az újszülött borja kát kizárólag mesterséges etetéssel tápláljuk az úgynevezett Stejmann féle ketrecekben. A borjak napi súly gyarapodása 601—70 dkg körül mozog A borjúnevelde mellett közvetlen szép ,,szülészetet” rendeztünk be teheneinknek. Ide kizárólag c-sak az el lés előtti teheneket vezetjük, amelyek az ellés után még 14 napig maradnak ebben a helyiségben. Minden,tehén az ellés előtt 50—60 nappal, szárazon áll vagvis ettől az időtől fogva már nem fejjük ki őket. Állattenyésztési feladataink teljesí fősében kétségkívül óriási szerepe var, I sertéstenyésztésünknek, ahol Német Ferenc gondozó nagy odaadással dől goz'k. A Ljuszková-féle módszer alkal mazása folytán ebben az évben anyán ként 15 malacot választott el. Igen si kérésén alkalmazza a kettösbúgatást melyet az ellés után hét vagy kilem napra eszközöl. A fiatal malacnka* mér 10—12 napos koruktól kezdvf zabsróttai eteti. Az anyakocákat pedig naponta háromszor eteti és minder etetés után egy órán keresztül kint hagvia őket a szabad levegőn mezon ni. A hízóknál napi 50—60 dkg súly szaporulatot ért el. Az egész állattenyésztés részére ľ tagból álló csoportot szerveztünk mer Ezek közül hatan a tehenek körű ketten a nevelümarháknál, ketten ; boriak nevelésénél, ketten a serté tenyészetben és egy a barnmfi-farmndolgozik. Az etetők és a fejtik ugyar az elért hasznosság szerint kapják jv talmazásukat, de olymódon, hogv mindegyik egyenlően részesül a juta1 mazásban. Ez a jutalmaiási rendsz i: pedig helytelen. Eddig még nem sik rült meggyőznünk az állatgondozókai hogy mindegyiknek az elért hasznos ság szerint kell a jutalmazást kapnia Csupán Német elvtárs jutalmazási történik az elért eredmények arányá ban, tehát a hasznosság szerint. Elért sikereink mellett őszinte öröm mel jelenthetjük, hogy az állammal szemben vállait kötelességeinket- maradéktalanul teljesítjük. Más volt a helyzet közvetlen a szövetkezet megalakulása után. Némely termékből bi zony még az előírt mennyiséget sem tudtuk -teljesíteni. Ma pedig az a helvzet. hogy az előírt 11.800 kg ma: • hahúsból 100 százalékra teljesítettük beadásunkat. Sertéshúsból pedig a 13.100 kg helyett eddig 20.100 kg-ot teljesítettünk. 49.000 liter tej helyett 83 577 litert szolgáltattunk be közellátásunknak. Itt tehát a tények beszélnek és a gyakorlati példák mutatják, hogy a szövetkezeti gondolat helyes értelmezése. annak megvalósítása örömteli eredményekben tükröződik. A jó tér méseredménveink révén ma ott tartunk, hogy a tervezett 10 korona előleg helyett 13 koronát fizetünk ki elő légként minden munkaegységre. Ezt az eredményt pedig fokozni fogjuk, hogy egyre szebb és gondtalanabb legyen szövetkezeti tagjaink élete. Lapzárta után a konferencia még tart. A további vita lefolyását jövöheti számunkban közöljük. Az Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jő Tavasszal történt. Alighogy a tavaszi nap sugarai elolvasztották a havat, mint számos szövetkezetünkben, Gömörvn is megjelent az oroszkai cukorayár képviselője, aki csekély felvilágosítás után cukorrépára termelési szerződést kötött a szövetkezettel. — Sok hasznotok lesz a cukorrépából — jegyezte meg a cukorgyári kiküldött— csak jól műveljétek meg в talajt. A pénzen és a takarmánynak való répaszeleten kívül, ha már kétszer megkapaltátok a cukorrépát előlegként kedvezményes árú cukorban is részesültök, amit egyébként a párt- és a kormányhatározat is biztosít a termelők számára. Ennyit mondott az oroszkai kiküldött és megkötötték a szerződést, kezet csaptak, aztán útnak indult, elhagyta a falut. Persze a szövetkezet tagjai ettől fogva alig várták azt a napot, hogy a cukorrépát elvethessék. Hiszen érdeke is volt valamennyiüknek, hogy időben földben legyen a répamag mert a késlekedés gyöngébb termést hozna és ez kevesebb cukrot jelentene. A szövetkezet tagjai elvetették a répát, majd szinte készakarva siettették hogy mielőbb kibújjon a földből, kisoroljon. Állandóan szemük előtt lebegett a cukorgyár képviselőjének kijelentése, az ígért cukor, mert bizony őszintén bevallva, akkor még jegiire volt s a szövetkezet tagjainak, mivel nem teljesítették beadásukat, hát nem is volt igényük cukorjegyre Dehogy mihamarább cukorhoz jussanak a tagok, igyekeztek az ápolási munkákkal, meri sok helyen igen szűkében voltak a cukornak. Elvégezték tehát az első sarabo- 1 ást, utána az első kapálást. Júniusban pedig már másodszor kapálták meg cukorrépájukat. A szövetkezet vezetősége ekkor úgy döntött, hogy lépéseket tesz az 'gért cukorügyben. így is cselekedtek Hivatalosan bejelentették a cukorgyárnak. hogy répájuk szépen fejlődik, már másodszor is megkapálták és gazdag termés ígérkezik, valamint kérték, hogy folyósítsa az ígért cukrot. Három hétre rá a cukorgyár válaszolt. A leiratot a járáson keresztül küldötte azzal a meghagyással, hogy a szövetkezet egy névlistát készítsen kik vettek részt a répamunkákban és ki mennyi területen végezte el a növényápolást. Amikor a névsort is elküldték, a szövetkezet tagjai várták a cukrot, lesték a postást, mert választ vártak. Lassan közeledett a répaszedés ideje, de sem a, válasz, sem a cukor nem érkezett. A nagy várakozásban a szövetkezet tagjai az egyik napon, 1953 szeptember 17-én kelt dátummal, 052 (Somora)na) jelzéssel egy egyszerű pársoros értesítést kaptak, amelyben az oroszkai cukorgyár jelzi, hogy az előlegcukor kiadási ideje október elsejével lejár, ennél fogva tehát a szövetkezet tagjai _ csakis egyszerre kaphatják meg a kitermelésért járó cukormennyiséget. Bizony ez a levél nem érintette kellemesen a szövetkezet tagjait. Es jogosan. Rohamosan közeledett a répaszedés ideje és a szövetkezet vezetőségének nagy meggyőző munkát kellett kifejtenie, hogy jobb munkára serkentse tagjait Azóta már, mint Gergely László elvtárs, a szövetkezet elnöice mondotta, az utolsó vagón cukorrépát is elküldték a gyárnak, és pedig egy hónapja már, de a cukor még mindig nem érkezett mep. Ez ügyben a szövetkezet vezetősége ismét írt az oroszkai cukorgyár igazgatósága azonban a mai napig még a fülét sem mozgatja. Úgy látszik elaludtak a bürokrácia ágyában. Ez pedig káros következményekkel járhat a többi répatermelők jövőbeli igyekezetére. És mondjuk meg. hogy a cukorgyár ilyen módszere nem segíti elő a munkás-parasztszövetség elmélyítését. Ezért ajánlatos lenne, hogy mihamarább ébredjenek fel a cukorgyár igazgatóságán és okuljanak az ismert közmondásból: „Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó". SZOMBATH A-= KIS HÍRADÓ — Új szlovák film A közeli na pókban befejezték a ..Szülőföldem" "ímű szlovák film elkészítését. Moz.> 4oga tóinknak tehát a lövőben alkal műk lesz az új sz’nesfilmet megtekin teniök. * * * — Több cementet a lakóházak építésére. A felsősmi-1 cementüzem dolgozói mindjobban alkalmazzák a zovjet munkamódszereket. Ebből a célból összüzemi ülést tartottak, ahol a termelés hiányosságait megtárgyalták. Elhatározták, hogy ezúttal még következetesebben érvényesítik a szovjet tapasztalatokat. A munka megkezdése előtt minden nap megvitatják az eiért eredményeket, sőt ismertetik majd a módszerek alkalmazásának módozatait is, hogy meg nagyobb mennyiségű cementet adhassanak épülő iparunk és dolgozóink családi lakásai felépítéséhez. * * * — Ctibor Stitnický neves írónk jelenleg Magyarországon tartózkodik. Fő célja az, hogy megismertesse írásain keresztül hazánk dolgozód a magyar nép új életével. Eddig megjelent magyarországi írásai hű képet nyújtanak a magyar dolgozók erőfeszítéseiről, melyet hazájuk kiépítéséért és a béke megszilárdításáért folytatnak. A peredi szövetkezet elnyerte a versenyzászlót Erős, zömök ember Darázs Flórián, a peredi szövetkezet agronómusa. Fürgén jár a keze, esze gyorsan mozog. Harmincévesnek néz ki, de lehet több is, meg kevesebb. Szerény, nem szereti, ha munkájáért megdicsérik. Ennek ellenére örült, amikor a kerület dicsérő oklevéllel kitüntette az aratás, cséplés és a beadási kötelezettségek gyors végrehajtásáért. — Nem is gondoltam — mondja Darázs elvtárs, hogy annyira figyelik az ember munkáját és ezért még dicsérő oklevelet kapjon. Ez az oklevél ösztönzött arra, hogy az őszi munkákat, a vetést és betakarítást minél előbb befejezzük. A csoportok jól felkészültek a munkákra és egymással versenyezve, minden percet kihasználtak, hogy igyekezetük egészévi gyümölcsét veszteség nélkül begyűjt sék. A versenyben Pápai László csoportja győzött. A 85 hektár kukoricát, 60 cukor — és 15 hektár takarmányrépát, c'rkot november első napjaiban betakarították. — A tavalyi évtől eltérően — folytatja beszédét Darázs elvtárs — súlyt fektettünk a kereszt- és sűrűsoros vetésre Kétszáztiz hektár vetésünkből 140 hektárt sűrű-, 45 hektárt keresztsorosan vetettünk el. így meg is van az alapja a jövőévi bő termésnek, mert a keresztsoros vetés busásan visszafizeti azt a többletmunkát, amit a vetés megkövetel. A jól megszervezett munka eredménye az lett, hogy a járásban elsők lettek az őszi munkák befejezésében és megnyerték a versenyzászlót. Darázs elvtárs, bár nem szereti, ha dicsérik, megérdemli azt, mert fáradságot nem Ismerve, hol itt, hol ott jelent meg és szervezte, irányította a munkákat. 1951-ben féléves gazdasági iskolán vett részt Komáromban, s az ott szerzett tudása ez évben már a gyakorlatban is megmutatta hatását. Heterózis vetőmagkukoricát is termeltek. Ez sikerrel járt, mert szép termést értek el. Ebből Is észrevehető, hogy a perbdiek mindent elkövetnek, hogy terméseredményeiket fokozzák. Az elért eredményeket csakis úgy érhették el, hogy a munkát szakértelemmel és lelkiismeretesen vezette agronómusuk. Sok ilyen agronómusra volna szükségünk, akkor fejlődhetne ki igazán a munkaverseny minden szövetkezetben, mely szép és nagy munkaeredményekre vezet. S. G.
