Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-12-20 / 51. szám
4 1 TERVKÉSZÍTÉS A KOLHOZOKBAN Köztudomású, hogy a szocializmusban tervgazdálkodás folyik. Egész népgazdaságunk fejlesztésének irányát és ütemét tényelegs adottságainkra épített ötéves tervek szabják meg, amelyek alapján éves tervek készülnek » népgazdaság minden ágában. A kolhoz gazdálkodása lényegében a kolhozra lebontott és helyi adottságainak megfelelően kidolgozott ötéves terven alapszik. Ennek az ötéves távlati tervnek ez elkészítése komoly és megfontolt munka? kíván. Kidolgozásában részt vesznek a járási mezőgazdasági osztály, a gépállomás, a kolhoz szakemberei és természetesen a kolhoz vezetősége. Ennek a hármas részvételnek nagy jelentősége van. A járási mezőgazdasági osztály szakemberei érvényesíteni tudják a terv elkészítésében ej állami távlati tervfeladatokat. A gépállomás szakemberei meg tudják mondani, hogy a kolhoz tervezett fejlesztéséhez előreláthatólag hogyan tudják biztosítani a szükséges gépi erőt és milyen munkafolyamatokat tudnak gépesíteni a kolhoz egyes üzemágaiban. A kolhoz vezetősége és szakemberei pedig, a gazdaság helyi adottságait ismerve, biztosítani tudják, hogy a terv ezeknek az adottságoknak megfeleljen Az elkészített ötéves távlati tervet a kolhoz közgyűlése elé terjesztjük. A közgyűlés megvitatja esetleg módosít rajta, s miután elfogadta. felterjesztjük jóváhagyásra a járási végrehajtőbizottsághoz. A jóváhagyott ötéves távlati terv aztán alapul szolgál e kolhoz éves termelési terveinek készítéséhez. Ez megint csak komoly munka. Elkészítése a kolhoz vezetőségének a feladata, azonban nem egyedül készíti, hanem bevonja a munkába a kolhoz szakembereit, — a brigád- és farmvezetőket, a segédüzemek vezetőit és a legkiválóbb kolhoztagokat. A terv előkészítéséné1 fókép azt vizsgáljuk, milyen módon tudnánk tovább növelni terméseredményeinket, állataink hasznosságát, vagyis röviden, hogy tudnánk virágzóbbá még jövedelmezőbbé tenni gazdaságunkat. Az elkészített termelési tervet ezután a kolhoz gazdája — a közgyűlés elé terjeszti, amely részletesen megvitatja, esetleges változtatásukat hajt végre rajta, s he elfogadta, felterjesztjük a tervet jóváhagyásra a járási tanács mezőgazdasági osztályához. Az osztály az állami tervfeladatoknak megfelelően esetleg változtathat rajta, de gyakorlatban ilyen módosítások nem nagyon szoktak előfordulni. 6 ha mégis igen. azok n«*n nagy mérvűek. Ennek egyszerűen az a magyarázata. hogy terveink — mind a kolhozé, min az államé — a ténylenes adottsápokből indulnak ki. s ígv nagy eltérések a felülről és alulról jövő tervek között nem lehetnek. H-tgy mennyire figyelembe veszi az állami tervezés a gazdaság helyi viszonyait és lehetőségeit, azt a következő példák is bizonyítják. Az egyik évben feladatot kaptunk gyapot termesztésére. Vetettünk is belőle elég jócskán. Igen ám. de csakhamar bebizonyosodott, hogy a gyapot nem a mi viszonyaink közé való: tavasszal a lassú felmelegedés miatt lassan fejlôd'k, s Így aztán az őszi fagyok beállta előtt nem érik be, '■ehát sem a kolhoz, sem az állam nem jár vele jól, csak elvesszük a földet olyan növénytől, amely nálunk jobban teremne. A járási mezőgazdasági osztálynak nem is kellett ezt sokáig magyaráznunk — a gyapottermesztést kolhozunkról levette. Vagy itt van egy másik példa. Gazdaságunk 42.226 hektárnyi területéből 26 ezer hektár legelő, de az is olyan szikes és sovány, hogy csakis a juhtenyésztés jövedelmező rajta. Állattenyésztési feladatainkat is ennek megfelelően kapjuk. Juhállományunkat a kolhoznak a német megszállás alól való felszabadítása utáni ezer darabról máig már 24 308 darabra növeltük, 1955 év végére pedig 30 ezer darabra növeljük. Vetésforgónkban a füves szakasz után a megállapított terv szerint tavaszibúzának kellett volna következnie, viszont a tavaszibúze nálunk az őszibuzáná! kevesebb termést ad, aminek magyarázatát éghajlati viszonyainkban találhatjuk. Kolhozunk közgyűlése foglalkozott a kérdéssel és döntése alapján kértük a járási tanácsot, hogy a tavaszibúza helyett őszit vethessünk. A tanács a kolhoz és az állam érdekeinek megfelelően ehhez hozzá is járult. így ma az őszibúz'i-területünk 4170 hektár. Baromfiállományunk 19 ezer darab — tyúk és pulyka. Víziszárnyasunk nincs, s erre nem is kapunk tervfeladatot, egyszerűen azért, mert erre nincs lehetőség — nincs vizünk A pulykák és tyúkok viszont a sztyeppéken kitűnő legelőt találnak. Befejezésül még csak annyit, hogy a jóváhagyott éves termelési terv alanián azután elkészítjük, minden brigád. farm. segédüzem éves termelési tervét. PASCSFNKO a S7tavropoli határvidék Győzelem kolhozának elnöke. Az állattenyésztés fejlesztésével növeljük a kolhoztagok jövedelmét Irta: F. Gene-álov. a „Szocialista Munka Mse.” A Sztálin kolhoz az Oka folyó árterületén fekszik, mintegy 140 kilométer távolsó a Moszkvától. FtJleg állattenyésztéssel foglalkozik s ezen a téren igen szép eredményeket ért el. Erről beszél az alábbiakban F. Generálov. a „Szocialista Munka Hőse”, a Szovjetunió Legfelső- Tanácsának küldötte, aki immár 12 éve vezeti a Sztálin kolhoz gazdaságát. Mit eredményez a zöld futószalag ? Tapasztalatból mondhatom, hogy az üllataüomány hozamának növeléséhez elsősorban az szükséges, hogy megteremtsük a szilárd takarmányai apót. Mi eleget tettünk ennek a feladatnak Szá'astakurmánv mellett állataink elegendő mennyiségű répafélét, silótakarmányt, abraktakarmányt és zöldtakarmémit is kannak. Еду-egu teh 'n évente átlagban 20 mázsa szálas és 100 mázsa nedrdús takarmányt fogyaszt el. Különösen arra ügyelünk hogy bőségesen jusson zöldtakarmány a jószágnak. A tejelő állatuk és sertések számára megszerveztük az úgynevezett zöld futószalagot, vagyis a foly tatól após z'tdtnka máma 1st sí t zöld futószalaghoz tartoznak a természetes legelők a komócsinos lóhere, a zabos bükk nv tök és f -«wM sek. Sokévi gyakorlatunk megmutatta hogy a zöld futószalag esetén a fű 1 ege’taféstát cékze übb nem ea 'tern hanem szakaszosan végezni, fg?/ az állatoknak tavasztól őszig friss és nedvdús legelőjük van , Gépesített istállóit Kolhozunk sok pénzt fordít arra hogy a jószágnak megfelelő istállókat ólakat építsen. Az idén például felépíthettük a 121 állatot befogadó jó szágudvart és külön baromfiudvart. mell ben 1500 baromfi tartózkodhat. Az összes jéiszágudvart. istállókat önműk< dő Hatóval takarmány szállítására és a trágya elhnrdására alkalmas függővasúttal, trágyalé tartályokkal és takarmáni/kcnyhával szereljük tel. A gépesítést, nemcsak azokon a telepeken alkalmazzuk, ahol a jószág telel, hanem az állatok nyári szállásán is. A telepek mindig van melegvíz, az istállóóllásnk ndnáig tiszták. A lejönök munkaruhát kannak — 3 kőpenyt — és 2 törülközőt A közös gazdas ’’ és elsősorban az állattenyésztés, fejlesztésével, állandóan növeljük a kolhoztagok jövedelmét. Az utóbbi 5 év alatt a munkaegységre eső pénz futtatás több. mint kétszeresére nőtt• az 1948 évi 4.4 rubelról az 1952. évi 10 rubelre. Ezért szorgalmazzák a kolhoztagok, hogy mind nagyobb qondot fordítsunk, az állattenyésztésre, az állatok szakszerű gondozására, a hozamok növelésére. Vaszillj Lebegyev-Kumacs: <Dal a hazáiéi Nagy, dicső hon népemnek hazája, Benne erdő, h°gy, folyó berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. ős Moszkvától a távol határig, bérces déltől fagyos északig, minden ember gazda módra jár Itt s mérhetetlen országban lakik. Tág mederben, dúsan mint a Volga, folyik életünk és határtalan. Fiatalnak könnyű ftt a dolga s az öregnek becsülete van. Nagy, dicső hon, népemnek hazája, benne erdő, hegy, folyó, berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. Szemed elvesz szántóföldjeinken, városunknak szeri-száma nincs, a „tovariš” pár betűje minden cifra szónál fénylőbb, drága kincs. Hol kimondják, nem vagyunk magunkban, érti néger, érti kínai, véle minden tájon otthonunk van, s benne népünk jóbarátai. Nagy dicsó hon népemnek hazája, benne erdő, hegy, folyó, berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. Gazdag asztalt terít itt a munka, minden érdem bő jutalmat ád, tiszta hittel fogadjuk magunkba Sztálin törvényalkotó szavát. Dicsősége élni fog e szónak s tündökölni halhatatlanul, jogot adva nrnden dolgozónak, aki termel, pihen és tanul. Nagy, dicső hon, népemnek hazája, benne erdő, hegy, folyó, berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. Lágy fuvalma leng a kikeletnek, életünkben boldogság dalol, ily derűsen sehol sem nevetnek s nem szeretnek ily nagyon sehol. Am szemükben harag tüze lángol, hogyha ellen küldi ránk hadát, mint aránkon, úgy csüggünk hazánkon, s védjük, mint az anya magzatát. Nagy, dicső hon, népemnek hazája, benne erdő, hegy, folyó, berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. Gáspár Endre fordítása Ha valaki a helyi hajójárat kis gőzösén a rosztovi területen fekvő Port-Katonovóba utazik, az első. ami a szemébe tűnik: a falusi klub hófehér kőépülete. Bár a port-katonovói klub semmivel sem válik ki az azovi tengerpart többi falusi klubja közül, a helybeliek számára mégis a kultúra valóságos kincsesházát jelenti. És ez így igaz, mert a klub sok mindent nyújt a falu lakóinak, bármilyen korúak, foglalkozásúak és bármilyen legyen is az érdeklődési körük. Az érdekes előadások, felolvasások kedvelőinek nincs okuk panaszra, gyakran rendeznek ilyeneket a klubban, a legújabb szovjet filmeket is itt mutatják be, 8 falu kultúrgárdája pedig határozottan jó előadásban hoz színre nem egyszer többfelvonásos színdarabokat. A könyvtárban sok, kitűnő könyv áll mindenki rendelkezésére: az olvasószobában kényelmesen el lehet olvasni a friss lapokat, folyóiratokat, bele lehet mélyedni egy-egy értékes brosúra olvasásába, a szellemi sportok hívei pedig mindig találnak egy-egy társat a sakk- vagy dámajátszmához. A klubban legtöbben a könyvtárat látogatják. Nem múlik el jóformán egyetlen hónap sem, hogy a könyvállomány ne szaporodna számos új kötettel. A port-katonovóiak szeretnek olvasni és a könyvtárosnak bőven akad dolga esténként, amíg kielégíti a könyvigényléseket. A kolhozparasztok közül sokan tanulmányozzék például e Szovjetunió Komm -niste (bolsevik) Pártjának történetét és így kézröl-kézre járnak •> bolsevik párt történetével meg a marxizmus-leninizmus elméletével foglalkozó könyvek. Nagy az olvasótáboruk a természettudományi és a mezőgazdasági könyveknek, másokat viszont elsősorban a szépirodalom érdekel. Egy j\ Tegtörténik persze, hogy egyik-má- J-'-f sik újdonságot egyidőben sokan igénylik és így talán évekbe telne, amíg mindenki sorban elolvashatná a nagy érdeklődéssel várt könyvet. Ezen a klub vezetősége közös könyvfelolvasásokkal segít. Egy-egy fejezet elolvasása után gyakran izgalmas vita alakul ki a könyv mondanivalóiról, hőseinek magatartásáról, sőt még az ríő nyelvezetéről is. Legutóbb például Galina Nyikolajevova Sztálin-díjas regényének „Az aratás”-nak volt nagy sikere a port-katovovói klubban. A könyv utolsó fejezete után többórás, a késő éjszakába nyúló vita alakult ki. A Sztálin-díjas regényekről rendszeresen tartanak a klubban olvasőkonferenciákat, amelyeken számos kolhozparaszt mondja el véleményét. Az utóbbi időben különösen Szemjon Babajevszkij: „Fény a föld felett” című regényéről rendezett olvasókonferencia bizonyult eredményesnek. A portkatonovói iskola tanárai értékes munkával járulnak hozzá az olvasókonferenciák sikeréhez, többnyire közülük kerül ki a vitevezető is. Az irodalom népszerűsítése nem korlátozódik csupán a klub helyiségeire, mert a klub kultűraktívái a brigádokra is kiterjesztették az olvasómozgalmat. Az állattenyésztési telepen például Jekatyerina Zemljanyenko borjúgondozónó annyira megkedveltette munkatársaival az irodalmat, hogy most már egyetlen nap sem múlhat A a telepen közös könyvolvasás nélkül. így. felolvasás révén, oldalról-oldalra Ismerték meg a telep dolgozói M.hai! Solohov „Csendes Don”, Konsztantyin Fegyin „Első örömök” és „Különös falusi klub életéből nyár” című regényeit és a szovjet irodalom sok más kiemelkedő alkotását. Az előadások programmját úgy állította össze a klub vezetősége, hogy necsak kielégítse a falu lakóinak érdeklődését a politikai, társadalmi és természettudományi kérdések iránt, hanem segítse is őket mindennapi termelő munkájukban. Ezzel elérték, hogy minden egyes előadást nagy érdeklődés elóz meg. Az előadások zöme agrotechnikai vonatkozású és tárgyukat úgy választják meg, hogy a felvetett kérdések szorosan kapcsolódjanak a port-katonovói kolhoz soronlévő termelési feladataihoz. A tavaszi vetések idején például Anna Agurejeva, fiatal agronómusnő két előadást is tartott a klubban. „A talaj előkészítése a vetéshez” és „Hogyan ápoljuk az őszi vetéseket?” címmel. A mezőgazdasági ismeretek előadások útján történő terjesztését a klub egybehangolja az élenjáró munkamódszerek népszerűsítésével. A kolhoz legkiválóbb dolgozói előadások keretében ismertetik munkamódszerüket, újításaikat. így Szofija Goncsarova brigádvezetönő arról számolt be, hogyan ért el nagy napraforgótermést, Raisza Bereza fejőnő pedig „Hogyan érhetünk el nagy tejhozamot?” címen tartott előadást. A népszerű tudománya? előadások iránt is érdeklődnek a kulliozparasztok. Anna Kravcsenko tanárnő például „Micsurin, a nagy orosz tüdős” és „A micsurini tanítás alapján kitenyésztett új állatfajták” címen tartott előadást. Mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt a klub nagy előadóterme, de még Így is sokan voltak, akiknek nem jutott hely és ezért mindkét előadást meg kellett ismételni. Az előadásokat gyakran kötik össze filmvetítéssel. Grigorij Pavlovszkijnak, a hétosztályos iskola igazgatójának ceillagászati tárgyú előadása után például levetítették a „Meteoritek” című népszerű tudományos filmet. Д játékfilmek bemutatóit viszont A*- többnyire rövid előadások előzik meg. Ilyen rövid előadáson foglalták össze a kolhozparasztok részére a „Berlin eleste”, a „Sztálingrádi csata", a „Vidám vásár”, a „Bátor emberek” és sok más film tartalmát. A klub kultúrgárdájának sok tagja van. Működési köre is sokrétű: vannak színjátszói, énekesei és zenészei. Az énekesekkel és a zenészekkel képzett zenepedagógus, a port-katonovói iskola egyik tanára foglalkozik. A tavaszi és nyári mezei munkák idején, amikor a kolhoz apraja-nagyja a határban tartózkodik, a klub munkája átalakul. Ilyenkor a klubmunka területe: maga a munkahely. A mezei szállásokon — ebédszünetben és esti prhenő idezén — a klub kultűraktívái felolvasnak az újságoktól, tájékoztató kiselőadásokat tartanak; a kultúrgárde is fellép rövid műsorával, amelynek gerincét a termelés aktuális kérdéseivel összefüggő csasztuskák és jelenetek alkotják. Miután a klub aktíváinak és előadóinak zöme is kint dolgozik a mezón, a kultúrmunka igen frissen alkalmazkodik az eseményekhez és szükségletekhez. A „villámok”, faliújságok, harcias röplapok és fényújságok a szocialista munkaverseny jelentős népszerűsítői. Iván Kondratyenko traktoros például egyik nap 127 százalékra teljesítette normáját. A klub aktivistái egy órán belül valamennyi munkahely számára „villám"-plakáton adták hírül a traktoros munkagyőzelmét. A fényújság .amely nem egyéb, mint a filmelóadások előtt levetített rövid szöveg, esetleg néhány diapozitíwal, ugyancsak jó szolgálatot tesz. A vetés idején például a klub „A bó termésért” címen adott ki fényújságot. A moziterem közönsége egyemberként ünnepelte a traktor-brigádok legjobb dolgozóit, akiknek aznapi eredményéről a klub fényújságjából értesült. j\T а9У jelentősége van annak a kulturális tömegmunkánek, amelyet a klub az iskolásgyerekek körében folytat. ,Ezt a munkát a klub aktivistái az iskolával és a komszomolszervezettel karöltve végzik. Matinékat, filmelőadásokat rendeznek a gyermekek számára, kirándulásokra viszik el őket. A klub a Kolhoznyik-sportegyesület helyi körével egvüttesen lehetővé tette a gyermekeknek, hogy sportolhassanak. Az iskolások nem maradnak adósai a klubnak. A szünidőben a leghatékonyabban segítik munkájában, ök sokszorosítják és hordják szét a plakátokat, harcos röplafokat, kultúrműsort adnak a mezei szállásokon. Rövid cikk keretében nehéz alaposan ismertetni a klub változatos tevékenységét. Mindenesetre ez a közxedvelt intézmény, a port-katonovói klub, iqen jól tölti be hivatását. Ennek pedig’az oka igen egyszerű: a kolhozparasztok ragaszkodnak klubjukhoz, a magukénak érzik, mert legtöbbjüket bevonta munkájába és arra törekszik, hogy a lehető legjobban kielégítse a kolhoz dolgozóinak kultúrszükségleteit. M, Nyepomnyacsij-ae...