Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-22 / 47. szám

A szocialista faluéri i ízalŕad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. november 22. Ára 40 fillér IV. évfolyam, 47. szám /-3 magas lorwésl és hasznosságát elérő szovjet mesterek példám szerint emeljük sza k képzettségűn két a szövetkezeti munkaiskolákban A szovjet tapasztalatok nyomán Az új kormányhatározat a legfőbb súlyt lakosságunk életszínvonalának e­­melésére helyezi. E feladatok teljesíté­sénél nagy része van mezőgazdasá­gunknak. Hiszen közellátásunk állandú javulása attól függ, milyen gyorsan tudjuk emelni a termelést mezőgazda­ságunkban, milyen hamar tudunk ol­csóbb és jobbminöségú mezőgazdasági termékeket előállítani. Lakosságunk életszínvonalának emelése terén nagy lépést tettünk előre, amikor kormá­nyunk lényegesen leszállította a kiske­reskedelmi árakat, különösen az ipari cikkeknél. Mindezt azért tehettünk meg, mert az ipari termékek termelése fo­­fokozódott. Azt pedig, hogy emelhetjük a ter­melést mezőgazdaságunkban, hogy egy­re nagyobb jövedelmet biztosítsunk dolgozó parasztságunknak és hogy követjük iparunk fejlődését, leg­jobban azok az eredmények mutatják, amelyeket a gazdag szovjet tapasztala­tok és mezőgazdaságunk legjobbjainak tapasztalatai alapján értünk el, mind az állami gazdaságainkban, mind egysé­ges földművesszövetkezeteinkben. Az átlagos mutatószámok mellett van már egész sereg kiemelkedő eredményünk is, amelyek fényesen bizonyítják, hogy a szovjet tapasztalatok alkalmazásával a mezőgazdasági termelésben három­szorosan, sőt négyszeresen magasabb hektárhozamot, hasznosságot tudunk elérni, mint amilyent dolgozó paraszt­jaink az elaprózott parcellákon a múlt­ban elérték. így például a miklósi gaz­daságban 8 hektáros parcellán összesen 447.60 mázsa; búzát termeltek, ami 55.95 mázsa hektárhozamot jelent. A bajcsi állami birtokokhoz tartozó gyu­lai udvar dolgozói pedig 52.49 mázsás hektárhozamot értek el búzából. A ze­­lene-háji szövetkezet 45 mázsás árpa­termést, az andódi szövetkezet 41.30, a szódói szövetkezet 39,7 mázsa árpát takarított be hektáronként. A vistuki szövetkezet tagjai a fészkesen ültetett kukoricából 60 hektáros táblán 70 má­zsás termést, az andódi szövetkezet pedig egy 10 hektáros parcellán 67 má­zsás hektárhozamot ért el a heterözis kukoricából. Nagyon szép eredményt értek el a szovjet tapasztalatok alkal­mazásával a palárikovói és a jánoshá­­zi állami gazdaságban, ahol egyhektá­­ros parcellán 620 mázsa cukorrépa ter­mett. A rasztiszlavicei gazdaságban 6- hektáros parcellán 590 mázsa volt a cukorrépatermés hektáronként. Még számos példát sorolhatnánk fel állatni gazdaságainkból és szövetkezeteinkből, ahol az idén az agrotechnikai intézke­dések és határidők betartásával, tehát a szovjet tapasztalatok széleskörű al­kalmazásával kimagasló eredményeket értek el. Ezek a szép eredmények ter­mészetesen teljes mértékben kifeje­zésre jutottak a dolgozók jövedelmében is. Hogy csak egy példát ragadjunk ki, az érsekújvári járás szövetkezetei a magasabb hektárhozamok elérése kö­vetkeztében a terven felül beadott ga­bonáért 3,459.420 koronát kaptak. E- zenkívül ugyacsak az érsekújvári szö­vetkezetek a felemelt begyűjtési árak következtében további 2,347.680 korona bevételhez jutottak. Ezek a számok vi­lágosan bizonyítják, hogy mit jelent a mezőgazdasági nagytermelés mind köz­ellátásunk állandó javulása, mind az állami gazdaságok dolgozói és szövet­kezeti tagjaink életszínvonalának eme­lésében. A nagyszerű eredmények — ismételjük — valóban kifejezésre ju­tottak az állami gazdaságok dolgozói és a szövetkezeti tagok jutalmazásá­ban. íme egy példa: Sevcsik István, az érsekújvári II. szövetkezet tagja há­romtagú családjával dolgozott a szö­vetkezetben. Az első félévre 1.413 kg búzát 4 239 korona értékben, 1.413 kg rozsot 3.624 korona értékben, 1.413 kg árpát kapott 4.111 korona értékben. Ezenkívül még előlegben 14.131 korona készpénz jövedelme volt, mint a le­dolgozod munkaegységek után járó előleg Hasonló példát százszámra le­hetne felhozni a többi szövetkezetek­ből is. A szovjet mezőgazdaság mestereinek tapasztalatait nemcsak a növényi ter­melésben, de sikerrel alkalmazzuk ál­lattenyésztésünkben is. Számos szövet­kezetünkben és állami gazdaságunkban, ahol teljes mértékben alkalmazzák az élenjáró szovjet fejőnő, Malinyinova módszerét, lényegesen emelték a te­hénállomány napi tejhozamát. A víg­­lasi kísérleti gazdaságon például olyan tehenektől, amelyeket magángazdál­kodóktól vásároltak fel, ma 3000, sót 4000 literés tejhozamot érnek el dara­bonként, holott, amikor megvették e­­zeket a teheneket, nem adtak évente több tejet 500—1000 liternél. De u­­g.vanúgy kimagasló eredményeket érnek el a többi állami gazdaságban vagy szövetkezetben is, ahol valóban a szov­jet mesterek nyomdokain járnak. így a hidegvölgyi gulyások már negyedik éve első helyen állanak a nánai állami gaz­daságok között a tejtermelésben, fő­képpen azért, mert alkalmazták a szov­jet tapasztalatokat. Mindezek és a további kimagasló e­­redmények nem a véletlen művei. Leg­jobb dolgozóink, mint Jurina, Balázs, Bányász Anna, Somogyi, Kúszik és a többi elvtársak, akiknek neveit mező­­gazdaságunk dolgozói már ismerik, si­kereiket úgy érhették el, hogy állan­dóan tanultak a szovjet tapasztalatok­ból és alkalmazták azokat munkahe­lyeiken. Hasonlóképpen egyes népi ku­tatóink, mint például Nagyíödémesen Szántai, Perbetén Gúr és az Ifjúság Fa­lujában Králik elvtársak a tudományos kutatóintézetek dolgozóival való c­­gyüttmüködés következtében igen szép eredményeket értek el. Akármilyen örvendetesek is azonban a felsorolt eredmények, mégsem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy bi­zony vannak még hiányosságok is a tudományos és haladó tapasztalatok bevezetésénél. A CsKP multévi konfe­renciáján Gottwald elvtárs többek kö­zött hangsúlyozta, hogy sok olyan ál­lami gazdaságunk és szövetkezetünk van, ahol ragyogó eredményeket érnek el a hektárhozamok és állatállomány hasznossága emelésénél, de ezeknek az eredményeknek az ismertetése végkép­pen elégtelen. Nagy hiányosságaink vannak elsősorban a mezógazdasagi ismeretek terjesztésének szervezésénél. Az is előfordul, hogy maguk a mező­gazdasági dolgozók a tudományos ta­pasztalatok ismertetését elszigetelik a gyakorlattól. A tudományos kutatással és ismerte­téssel kapcsolatos kormányhatározat megmutatja azt az utat, hogyan vál­hatnak a haladó tapasztalatok mező­­gazdaságunk összes dolgozóinak köz­kincsévé. Mindenütt, ahol jól megvi­tatták ezt a kormányhatározatot és ál-> landóan biztosítani igyekeztek a fela­datok előfeltételeit, ott már szép ered­ményekkel dicsekedhetnek. Példásan végzik munkájukat a gazdasági és fő­képpen technikai dolgozók a komáro­mi, zselizi, vágsellyei, galántai, a rima­­szombati és még más járásokban, akik helyesen fogták fel az ismertetés nagy jelentőségét és beszélgetések keretein belül teremtették meg a lehetőséget a tapasztalatok kicserélésére. így például a csomós rendszerről megtartott is­mertetés is, amelyen tavaly Érsekújvá­­rott résztvettek a nyitrai kerület ösz­­szes traktorállomásának képviselői, nagymértékben hozájárult ahhoz, hogy a nyitrai kerület a gépek javításában az első helyre került az egész ország­ban. A fentemlített feladatok meggyőzően bizonyítják, hogy mindenütt megvan­nak az előfeltételek arra, hogy emeljük a növényi és az állattenyésztési ter­melést. Ezen a téren tehát sokkal töb­bet kell tennie a Földművelésügyi Megbízotti Hivatalnak is, amely szer­vezi és irányítja a haladó formák be­vezetését mezőgazdaságunkba. Arról van szó, hogy mezőgazdasági termelé­sünknek egyetlen szakaszából se ma­radjon ki a szovjet tapasztalatok al­kalmazása, hogy ezek valóban az ösz­­szes mezőgazdasági dolgozók közkin­csévé váljanak. így rövid idő alatt lé­nyegesen emelni tudjuk mezőgazdasági termelésünket és dolgozó parasztságunk számára egyre nagyobb jövedelmet, összes dolgozóink számára pedig egy­re több, jobb és olcsóbb mezőgazdasá­gi terméket tudjunk biztosítani. Minél hamarább sikerül ezt elérnünk, pár­tunk és kormányunk annál hamarabb foganatosíthat újabb intézkedéseket az árak további leszállítására és elősegít­heti dolgozó parasztságunk és összes dolgozóink "letszínvonalának további j emelését. Minden percet használjunk ki az őszi No­unkák gyors befejezésére Jól halad a mélyszántás a féli hra кtorosbrigádon A féli traktorosbrigádot jól' ismerik a környéken. Ügy beszélnek róla, mint példás brigádról. Ezt az elismerést a traktorosok azzal vívták ki, hogy gé­peiket jól karbantartják. így kevés az üzemzavar s a traktorok éjjel-nappal szánthatnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a brigád rendelkezésére álló gépek 80 százalékát bekapcsolták az éjszakai műszakba. A két műszak hozzásegí­tette a brigádot ahhoz, hogy őszi ter­vét 110 százalékra tebesítette. Sztriz­­necky és Lépes elvtársak, akik köl­csönösen váltják egymást a munkában, összesen 1000 hektárt szántottak fel, ami valóban szép teljesítmény. A bri­gád jelenleg a jányoki állami birtok­nak segít a mélyszántás mielőbbi el­végzésében. Nem fér kétség ahhoz, hogy a féli brigád, amely már kivívta magának a jó hírnév' t, itt sem vall szégyent. Legyen a traktorosoknak di­cséretére, hogy eddigi ’ó eredményeik további sikerekre ösztönzik őket, hogy alatnyi föld sem felszántatlanul. ★ Az ud várd iák közellátásunk megjavításáért Nemrégen volt az, amikor az udvardi szövetkezeti tagok kötelezettséget vál­laltak, hogy egészévi serteshúsbeadási kötelezettségüket december 1-ig telje­sítik és terven felüt beadnak 100 má­zsa sertéshúst. Ez a kötelezettségvál­lalás nem maradt papíron, mert a szövetkezeti tagok nemcsak hogy telje­sítették, hanem túlteljesítették. E- gészévi beadási kötelezettségüknek már eleget tettek, sőt további 135 mázsa sertéshúst adtak közellátásunknak. A beadott sertések súlya 120 kg, vagyis 10 kg-ma! több, mint ahogy azt válla­lásuk előírja. A balogfalvi magángazdálko dók befejezték az őszi munkákat Balogfalya egyénüeg gazdálkodó kis- és középparasztjai megértették azt, hogy az őszi munkák gyors elvégzése saját érdekükben elsőrendű feladatuk. Éppen ezért szorgalmasan dolgoztak, aminek az lett ez eredménye, hogy már mindent elvetettek és a kapásokat is maradéktalanul betakarították. Be­adási kötelezettségük teljesítésével jó! állnak, kivéve a sertéshúsbeadást, amit azonban az év végéig ugyancsak telje­sítenek. Ebből is elsősorban nekik lesz hasznuk, mivel terményfeleslegeiket a beadási kötelezettség teljesítése után szabadon árusíthatják. ★ ★ ★ M. V. Gnatenkova Magyarbélen M. V. Gnatenková elvtársnö va­sárnap, november 15-én megláto­gatta a magyarbéli szövetkezeti ta­gokat. A helybeli iskola növendékei köszöntötték, majd Gnatenkova elvtársnő a szövetkezeti gazdaságot tekintette meg. Utana ismertette azokat az eredményeket és mun­kamódszereket, amelyekkel a szov­jet kolhozok magas hektárhozamo­kat érnek el. M. V. Gnatenková el­mondotta, hogy 0 az összszövetségi cukorrépatermelés tudományos kí­sérleti intézetének dolgozója. Mint munkásnő a kolhozban dolgozott, majd a gazdaság vezetősége felső iskolába küldte, ahol két évi tanu­lás után a szovjet hadsereg oldalán küzdött a népek felszabadításáért. A tanulmányait csak a háború után tudta folytatni. M. V. Gnaten­ková ezekután szívélyesen elbeszél­getett a szövetkezet tagjaival. Kiss elvtárs, a szövetkezet elnöke is­mertette azokat az eredményeket, amelyeket ebben a gazdasági év­ben elértek. A szövetkezet tagjai az eszmecsere folyamán érdeklőd­tek a szovjet emberek élete és munkája iránt es a maguk tapaszta­latairól is beszámoltak. Szövetkezeti vásár A dunaszerdahelyi járás szövetke­zetei gondosan előkészített jóminőségu árúkkal vettek részt a szövetkezeti vásáron. A nagyudvarnoki EFSz. amely sertéshúsbeadásának mái 100 százalékban eleget tett, sőt túlteljesí­­tette azt, a szövetkezeti vásá " ч 310 kg sertéshúst és házihurkát hozott. A sült húst 12 dekagrammos adagokban fehér házikenyérrel együtt 3 koroná­ért mérték ki. A házi préshurka kg-on­­ként 25 Kčs volt. A főtt tokaszalonnát paprikázva kg-onként 32 koronáért adták. A nyers szalonnáért 30 koro­nát kértek kg-onként. Tejet, túrót és tejfelt is árultak. Olyan nagy volt az érdeklődés az udvamokiak sátránál, Terven felül tejel és húst a dolgozók asztalára A hidasi szövetkezeti tagok nagy gondot fordítanak a szovjet tapaszta­latok következetes alkalmazására. Az eredmény természetesen nem marad el. Az állattenyésztésben például a teheneknél bevezették Malinyinova módszerét s ezzel emelték napi 1 li­terrel a tejhozam átlagát. Ennek kö­vetkeztében teljesítették a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tisztele­tére tett kötelezettségvállalásukat, vagyis a tervezett napi 300 liter he­lyett 500 liter tejet bocsátanak köz­ellátásunk rendelkezésére. Skuta István sertésetető feleségével együtt 300 sertésről gondoskodik. A takarmány helyes előkészítésével, íze­sítésével, valamint a sertésekről való példás gondoskodással minden sertés­nél napi 75 dkg-os, sőt 1 kilogrammos súlygyarapodást is elérnek. A szövet­kezét így időelőtt teljesíthette egész­évi sertéshúsbeadási kötelezettségét, sőt 50 mázsa sertéshús tervenfelüli be­adására is kötelezettséget vállaltak. — Vállalásukat már most túlteljesítették, mert terven felül 67 mázsát beadtak. Az év végéig mér 100 darab 110—120 kilogrammos sertést adnak közellátá­sunknak. Dunaszerde helyen hogy három óra alatt mindent elad­tak. Hasonló élénk forgalom volt a vá­sárútiak sátra előtt is. Két darab 120 kg-os sertést vágtak erre az alkalom­ra. A friss hús kg-ját 24 koronáéit ad­ták. Jó bevétele volt a szövetkezet­nek a préshurkából és a házihurkából is. de ugyanakkor nem volt megve­tendő a vásárútiak cigánypecseny^ie sem, amelyből 15—20 dkg-os adagokat 4 koronáért árultak. Nagyon ízlésesen rendezték be a vásáron sátrukat a pódafai szövetkezeti tagok is. Éppen ezért magas forgal­mat értek el. Krajcsovics Nándor, Dunaszerdahely. A kassai kerület gazdaságai a miniszteri felhívás teljesítéséért A földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági gépek és szerszá­mok idejében való megjavításáról szóló felhívását a kassai kerület állami gazdaságai közül követke­zetesen teljesíti a nagylomnici és a turnyai állami gazdaság javító műhelye. A javítási munkákat is pontos terv szerint végzik. A mun­ka ellenőrzésére is nagy gondot fordítanak. A jelsőci és a gálszécsi állami gazdaságok javító műhelyei azon­ban nem vetik minden erejük t latba arra, hogy az említett mi­niszteri határozatot teljesítsék. — Még mindig nem készítettek ter­vet a javításokra, nem tudják mi­lyen gépeket kell megjavítani és azt sem, milyen javításokat kell foganatosítaniok. E gazdaságok vezetői hassanak oda, hogy a mu­lasztást mielőbb behozzák. Erdős Zoltán,'Kassa. ★ Eredmények és hibák a gutái EFSz őszi munkáiban Nem mondhatjuk azt, hogy a gú­­tai szövetkezetben már száz száza­lékban elvégeztük az őszi munká­kat és hogy az összes agrotechnikai határidőt betartottuk. Ennek elle­nére, ha összehasonlítjuk az idei őszi munkákban elért eredménye­ket a tavalyiakkal, mégis azt mond­hatjuk, hogy szövetkezetünk az idén a munkát már jobban meg­szervezte. Vegyük csak szépen sorjába a dolgokat. A búzát már elvetettük, a 718 hektárból 420 hektáron al­kalmaztuk a keresztsoros vetést. A kukoricát 500 hektárról kellett be­takarítanunk és ez a munka is a befejezéshez közeledik. A kórót 210 hektáron vágtuk le, amivel ter­mészetesen nem lehetünk még meg­elégedve. A 103 hektár cukorrépa felszedésére és elszállítására össz­pontosítottuk erőnk túlnyomó ré­szét. így természetesen ezt a mun­kát idejében befejeztük. Mély szán­tási tervünk 2.060 hektár, ebből 707 hektárt felszántottunk. Ezek­ben a napokban a mélyszántás meggyorsítására kell nagyon ügyel­nünk. A terv szerint 350 hektárt kell istállótrágyával megszórnunk, eddig 173 hektár van készen. A műtrágyázással sokkal jobban ál­lunk. A sílózás terén is van még mit tennünk. 6.000 mázsa silótakar­mányra van szükségünk és eddig csupán csak 2.200 mázsával rendel­kezünk. A fenti adatokból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy sajnos bizonyos szakaszokon lemaradtunk. Nem akarok arra hivatkozni, hogy 4.140 hektár földünkre 1.100 tag esik, ami annyit jelent, hogy egy mezei munkásnak 9—10 hektárt kell meg­művelnie. Azért nem hivatkozha­tunk erre, mert munkaerőhiányunk ellenére is sokkal jobb eredménye­ket érhettünk volna el, ha a trak­torállomás és szövetkezetünk kö­zötti együttműködés jobb lett vol­na. A hiba abban van, hogy 5—6 traktor állandóan áll holmi sérülé­sek miatt. A magasteljesítmenyű hernyótalpasokat som _.:djuk ki­használni, mert valamelyik mindig elromlik. Elkerülhetetlenül fontos tehát, hogy egyrészt a gének kija­vítására, másrészt pedig a gépek alapos karbantartására az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítson a komáromi traktorállomás, illetve annak traktorosai. Molnár Géza, Gúta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom